Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-12 / 208. (2429.) szám
^m<ai-MAfifeAR-HIRL2SP 1930 szeptember 12, péntek. ratrxLJiLi'Liargg'asg Botrányos állapotok a kassai magyar reálgimsááRÉan OlssásSiarminc diákot szoritofóak dsszs a mai koraiak meg n@m (Pelel<5 elemi iskolai épületbe — 60—70 növendék egy osztályban — & magyar reálgimnáziumnak sincsenek szertárai és tornaterme sincs — Sok iskolaköteles a szlovák és magyar reálgimnázium taSzstsffoltsága miats iskola nélkül maradt Ka. ssa, SKepteimiber 11. (Kassai szerkeszt őségüinik- től.) Az iskolai év kezdetével ismét aktuálissá válnak olyan bajok, melyek nem ujkeletüek s amelyek éppen ezért esztendők óta várnak orvoslása. A kassai magyar iskolákról, elsősorban a kassai magyar reálgimnáziumról lesz szv ezúttal is, melynek elhelyezése homlokegyenest ellentétben áll a legelemibb pedagógiai szabályokkal. Ezt a tényt számtalanszor elpanaszoltuk miár, azonban éziideig eredménytelenül, mintha az illetékeseknek cseppet sem volna szívügye annak a hatodfélszáz magyar diáknak a sorsa és előmenetele, akik a kassai magyar reálgimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Ma már egyenesen szégyenfoltja a szleven- szkói iskolaügynek az a tény, hogy a kassai magyar reálgimnázium egy régi elemi iskolában van elhelyezve, amely a mai kor követelményei szerint nem gimnáziumnak, de még elemi iskolának sem volna jó. Egészen természetes dolog, amivel az iskolaügyi hatóságoknak is számolniuk kellett volna, hogy a kassai magyar reálgimnázium, éppen azért, mivel egyetlen magyar középiskolája Keletszlovenszkó- nak, állandóan túl lesz zsúfolva, ezért a normálisnál is nagyobb épületben kellett volna elhelyezni, hogy megfelelhessen a modem iskola követelményednek. Ehelyett azt tették, hogy behelyezték a kovács-uccai elemi iskola épületébe, amely még rendes körülmények között sem feleit volna meg egy gimnázium céljainak, hiszen nemcsak szertárai és tornaterme, de még elegendő számú tanterme sincsen. Arról nem is beszélünk már, hogy még az elemi iskolás padokat sem tartották szükségesnek kicserélni, igy fennáll az a lehetetlen állapot, hogy nyolcadikos gimnazisták kis elemi iskolás padokban kénytelenek szorongani, ami, nem hisz- szük, hogy a tanulás javát szolgálná. A meglévő tantermek is kicsinyek, úgyhogy a tanulók hatalmas létszáma miatt kétszerannyi diákot kénytelenek összezsúfolni egy-egy tanteremben, mint amennyit valójában szabad volna. Van azután egy dolog, ami szinte felháborító módon ellenkezik a legelemibb higiéniai követelményekkel: az iskolai illemhelyek dolga. A kovács-uccai elemi iskola épülete ugyanis régi épület lévén, egészen pni'mitiv rendszerű illemhelyekkel van felsezrelve, amiknek tisztántartása éppen a tanulók hatalmas száma miatt egyenesen lehetetlen. Amikor a ma- " gyár reálgimnáziumot ebbe az épületbe helyezték, .még azt sem tartották szükségesnek, hogy ezt az egészségi szempontból annyira fontos követelményt megoldják. Ahogy egyéb tekintetben sem törődnek túlságosan az épület karbantartásával, éppen úgy meghagyták a régi rendszerű illemhelyekéit is, melyek jelenlesd állapotukban a betegségek ezernyi csiráját terjesztik. Penetráns. szédítő bűz csapja meg az embert ezekben a vízöblítés nélküli illemhelyeken, melyeknek rendes tisztogatása éppen a vízöblítés hiánya miatt teljesen lehetetlen. Csak azon csodálkozunk, hogy a városi tiszti-főorvosi hivatal esztendők óta tűri ezt a lehetetlen állapotot, amely egy ilyen túlzsúfolt iskolában, egy- egy járványosabb időszakban, könnyen katasztrófát idézhetne fel a diákság soraiban. Ilyen kezdetleges épületben helyezték el a kassai magyar reálgimnáziumot, ahová az uj iskolai évben 530 diák iratkozott be. Ebből a létszámból csak az első osztály tanulóinak 6záma száztizenhármait tesz ki, úgyhogy a pedagógiai követelmények szerint három párhuzamos első osztályt kellene felállítani. Az intézet igazgatósága azonban helyszűke miatt nem tudta megoldani ezt a kérdést és két osztályba volt kénytelen összezsúfolni az elsőosztályos diákokat. Ennek a lehetetlen állapotnak pedagógiai következményeire, azt hisz- szük felesleges külön rámutatni. Ahol egy osztályban 60—70 diák szorong, ott nem lehet megfelelő előmenetelt követelni sem a diáktól, sem pedig a tanártól. A többi osztályban hasonló helyzet. Mindenütt túlzsúfoltság, szűk tantermek és elemiiiskolás padok. Miképpen lehet rendesen tanítani egy ilyen iskolában, azt azoktól kellene megkérdezni, akik számtalanszor elhangzóit panaszunk ellenére máig is meghagyták ezt az állapotot. Azután itt a szertárak és a tornaterem ügye. Szégyenteljes, de nevetséges helyzet is egyaránt, hogy ma, amikor a modern pedagógia szál yai szerint a szemléltető oktatás egyre nagyobb szerephez jut, létezzék egy állami középiskola, amelynek nincsenek szertárai, úgy hogy ha szükség van egy kitömött vakondra, vagy egy néhány filléres re* törtére, azt a szomszédos szlovák gimnáziumtól kell kölcsönkérni. Ilyen állapotok mellett kire kel'! hárítani a felelősséget azért, ha a diákság nem tud megfelelő előmenetelt felmutatni? A tanári karra semmi esetire sem. Ugyanez a helyzet a tornateremmel is. Hogy egy állami középiskolának, melynek 530 rendes tanulója van. ne legyen tornaterme, ilyent legfeljebb Texasban lehetne találni. Talán miég ott sem. Az elmúlt esztendőben a magyar diákok tornaóráit a posta-ucca'i reáliskolában tartották, amely tiz perc járásnyira vau a magyar gimnáziumtól. Ezzel az ide-oda riétótássaí kőt tornaórát számítva, bnsz percnyi iMi lopnak el a tanulási időből hetenként. ami egy hónaljban nyolcvan perc, egy évben nedig nyolcszáz perc, tehát tizenhárom óránál is több idővesztesége^ jelent. Ezek a számok tm a guiktóWíeK'^J nők, amellett, hogy a leányod vendéfceik nem járhatnak el a torma óráikra •éppen a tornaterem hiánya miatt. A szlovák reálgimnáziumban szintén nem sokkal róasásabb a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a szlovák gimnáziumon legalább megfelelően felszerelt középiskolának mondható. A zsúfoltság azonban ott is óriási. Mi sem jellemzőbb erre a körülményre mint az, hogy amíg az államfordulat utáui esztendőkben a jelesebb magyar diákokat szinte csábították a szlovák gimnáziumba, addig most a felvételi vizsgákon sorra buktatták azokat a magyar diákokat, akik a meglehetősen nagyszámú jelentkező közül nem bírták kellően az államnyelvet. Akadtak azért efeőos&fályosokt, akik kiszorultak •mindkét gimnáziumból, mivel magyar gimnázium túlzsúfoltsága mLaitit ide sem tudták őket. felvenni. Ilyen helyzet mellett tehát arra is történt példa, hogy több iskolaköteles diák éppen az állam szükkeb- liisége miatt nem tudott eleget tenni az iskolakötelezettségi törvénynek. Bár minden jogunk megvolna ahhoz, hogy az állam megfelelő épületet emelheeen a kassai magyar reál- gimnázium számá ra, egyelőre azon ban megelége d - nőnk azzal is, ha tágasabb, jobb épületbe helyeznék át a gimnáziumot, mert a mai állapot nem tarthat tovább. A múlt ősszel, amikor a város a jelenlegi rendőr igazgatóság épületének és egy másik ífőuccai kaszárnyának felszabadítása ügyében tárgyait az álltaimmal, szó esett arról, hogy a felszabaduló épületek valamelyikében adnak otthont, a •magyar reálgimnáziumnak is. A város azonban azzal utasította el ezt a tervet, hogy a kaszárnyák városi épületek és' a város nem köteles helyiséget adni állami iskolák számára. Lehet, hogy a saját szempontjából igaza van a városnak, de ezt az elhatározását csak akkor fogadhatjuk el helytállónak, ha rá tudja kényszerítem vele az iskolaügyi kormányt egy uj gimnáziumi, épület felállítására. Újabban olyérteknü tervet is hallottunk emlegetni, hogy illetékes helyen komolyan foglalkoznak egy uj szlovák gimnázium építésének tervével s akkor a jelenlegi szlovák gimnázium épületét visszaadnák a magyar reálgimnázium részére. A magunk részéről ezt a tervet is elfogadjuk megoldásnak, csak azon múlik a kérdés, hogy mikor valósítják meg ezt a tervet, mivel ismételten hangsúlyozzuk : a jelenlegi helyzet szégyenfoltja Szlo- venszkó iskolaügyének s ezért nem maradhat fenn tovább. Prága, szeptember 11. A csehszlovák agrárpárt tegnap Ilodzsa képviselő elnökletével elnöki ülést tartott, amelyen Udrzal miniszterelnök a politikai helyzetről tett jelentést, Bradáos földművelésügyi miniszter pedig a gazdasági problémákról referált. Az elnökség a párt törvényhozóinak megadta a direktívákat a parlament őszi ülésszakára. Megállapította, hogy a nemzetgyűlés eddigi legiszlativ intézkedései nem voltak kielégítők a mezőgazda- sági válsággal szemben és nem sikerült a gabonaárak rohamos csökkenését megakadályozni. Meg kell oldani a hitel és adókérdéseket, azonkívül a gabonaárak biztosítása és megszilárdítása érdekében gabonabehozatali szindikátust kell alapítani. Az erre vonatkozó konkrét tervezetet már ki is dolgozták s a párt ezirányban kezdeményező javaslatot fog a nemzetgyűlésnek benyújtani. Az agrárpárt újabb követelései tekintettel a szocialista pártok ellentétes irányú törekokozni a véseire, nagy nehézségeket fognak okozni a koalíciónak. Egy vezető nagyiparosképviselő parlamenti munkatársunk előtt kijelentette, hogy a parlamenti munka simán csak akkor folyhat, ha a koalíciós pártok szigorúan ragaszkodnak ahhoz a munkaprogramhoz, melyben még tavasszal megállapodtak. Ha azonban a koalíciós pártok újabb követelésekkel túl akarják egymást licitálni, úgy a rendes parlamenti munka lehetetlenné válik és a Ház a jövő évi költségvetési előirányzaton kirül már aligha tud valami mást is elintézni. Egészen bizonyosnak tartjuk, hogy a szocialisták ellenkövetelésekkel fognak jönni, az agrárok vívmányait rekompenzációkkal értéktelenné fogják tenni s a válság megoldásának munkája egyhelyben fog topogni. Az agrárok pillanatnyi előretörése, — melyben Hodzsa. keze is alighanem benne kan — ki fogja élezni a koalíció belső ellentéteit. üz agrárpárt kizárta és megfosztotta mandátumától Símkó Károly lévai városbirót Léva város rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a selyem* tenyésztési telep létesítéséről szóló megegyezést Léva, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Amint értesülünk, a csehszlovák agrárpárt hivatalos beadványban tudatta a lévai kerületi hivatallal, hogy Simkó Károly lévai vezető városbirót, a csehszlovák agrárpárt tagját a párt kötelékéből kizárták s ezen okból a Léva város képviselőtestületében viselt mandátumát megvonják tőle. Simkó Károly városbiró ellen a pártban azt a Vádat emelték, hogy a száz holdas birtokot, a 8zentjánospusztai majorépiilet komplexumot és a Széchenyi uccai épületet, amit a városbiró a közelmúltban Léva városa részére megvásárolt másfélmillió koronáért, jutányosabb áron lehetett volna megszerezni a város részére. Értesülésünk szerint a mandátumfosztó határozat még nem emelkedett jogerőre, mivel Simkó Károly fellebbezést terjesztett be ellene. iéwa rendkívüli közgyüSése Léva, szeptember 11. (Saját tudőpitőnktól.) Léva város képviselőtestülete kedden este rendkívüli közgyűlésre ült össze Simkó Káról v városbiró elnökletlével. A közgyűlés elsősorban egy elvi jelentőségű ügyet tárgyalt, melynek előzményei még az államfőre! illat idejére nyúlnak vissza. Ugyanis Micsura dr., akkori barsi zsupán rendelettel Lévára helyezte Csornák Lászlót, Újbánya városának idősebb korú s régóta szolgáló pénztárnokát, hasonló szolgálatra. A város ennek a zsupáni rendelkezésnek törvényszerűségét nem akarja elismerni s a város egyik régi közgyűlésének erre vonatkozó határozatát, melyben Csornák László pénz tárnok nyugdi jjogo sül t ságá t ezen az alapon szintén nem akarja elismerni, a járási hivatal sem hagyta jóvá s a városnak ez ellen beterjesztett fellebbezését most az országos hivatal elutasította. Ennek kapcsán került az ügy ismét napirendre. A közgyűlés a jogügyi bizottság javaslata alapján elfogadta a tanács indítványát, mely szerint a város az országos hivatal elutasító határozata ellen panasszal fordul a legfelső köz- igazgatási bírósághoz. A jogügyi bizottság véleménye azt tartalmazza, hogy az 1886:XXII. sz. törvény értelmében a városi tisztviselők választása a város hatáskörébe, nem pedig a zsupán kinevezési jogkörébe tartozik. A szóban forgó kinevezés, illetve áthelyezés érvényességén nem változtat az sem, hogy a kinevezés ellen annakidején a zsupán által kinevezett képviselőtestület nem emelt szót. s amit a járási hivatal megállapít, hogy Csernák részére a város folyósította a fizetést, levonta a nyugdijjárulé- kát s őt fizetési osztályba sorozta be. A város jogügyi bizottságának véleménye szerint ezzel a ténykedésével a város nem ismerte el utólag sem a kinevezés törvényességét, mert hiszen a törvénytelen alaphatározat jogorvoslattal lelt megtámadva s az eljárás folyamatban volt. Másrészt pedig a 64—918. sz. törvény megállapítja, hogy a zsupán elbocsáthatja ugyan azokat a tisztviselőivel állásukból, akik a fogadalom letételét megtagadják, de a megüresedett állásokra kinevezéseket nem eszközölhet. Sajnálatos, hogy a zsupáni intézkedés egy régi tisztviselőt ilyen bizonytalan helyzetibb sodort, hogy most nyugdijáért kell aggódnia. A közgyűlés ezután elvben elhatározta, hogy öIL-vadja a „Síik" pozsonyi selyemipari -szövetkezetnek, mely a földművelésügyi minisztérium közvetlen felügyelne alatt áll, ajánlatát egy Láván 1 ékesítendő .selyemtenyésztési m in ta telep re. E célra a város 30 évre bérbeadja a szövetkezetnek a gyümöLsíajskoiáját, amely húsz kát. hold terjedelmű, holdanként három métermázsa búza évibér -ellenében. A szövetkezet köteles lesz a faiskolában 800— 900 gyümölcsfa-csemetét is kiültetni, a selyemhernyók táplálására pedig évente 100 ezer szed erese jneíéí ingyen kiosztani. Majd elevenséget keltett az iparos és kereskedő. tanonciskolák elhelyezésének kérdése. Eddig a magyar iparos tan <Jnc iskol a a római katolikus elemi iskolában, a szlovák pedig a az állami gimnáziumban volt. Mindkét helyről felszólították a várost, hogy a folyó tanév elejétől az inasiskolákat távolítsa el onnan. A tanács javaslata az volt, hogy mind a magyar, mind a szlovák iparoslanonciskolát a most befejezett polgári iskola épületébe telepíti, míg a kereskedő tanonciskolát a római katolikus elemibe. Hruz tanfelügyelő igen erélyesen ellenezte a tanács javaslatát, mert a polgári iskola uj épületébe a szlovák elemit akarta behelyezni, de a tanács álláspontja győzött. A siSffifálf evangélikusok elejtik a ráfi cseh liturgikus ugeiveti Prága, szeptember 10. A szlovák evangélikusok, mint ismeretes, a reformáció idején a protestantizmust cseh közvetítéssel vették át s igy a biblia nyelve, mint az istentisztelet egész nyelve is a cseh nyel v lett. A cseh egyházi nyelv megtartása volt talán a legmélyebb gyökér, melyből a cseh és szlovák nép kulturális kapcsolatai táplálkoztak. Az evangélikus papság számára, igy Kollár János híres szlovák költő számára is a cseh nyelv volt az irodalmi nyelv. Ennek a nyelvi kapcsolatnak tulajdonítható, hogy az államfordulatkor éppen a szlovák evangélikusok közül kerültek M legnagyobb számmal a csehszlovák nemzet- egység, a centralizmus hirdetői. Az államfordulat utáni időkben az első nemzeti felbuzdulás hullámaiban számos szlovák evangélikus egyház lelkésze a régi lutheri elv alapján a nép nyelvét, vagyis a szlovák nyelvet kezdte használni egyházi szónoklataiban, mindössze a biblia és a liturgia nyelve maradt a régi. Újabban — mint a prágai Národ jelenti — tekintélyes szlovák evangélikus egyházi tényezők mozgalmat indítottak az irányban, bogy az istentisztelet és az egyházi irodalom nyelvévé teljesen és kizárólag a szlovák nyelvet tegyék. A mozgalom élén Bodicky Mihály pozsonyi theológiai tanár áll s erős támogatója Skrovina esperes. A cseh lap értesülése szerint számos evangélikus a régi cseh liturgikus nyelvhez ragaszkodik s Csobrda püspök e kérdés eldöntését a lassú fejlődésre akarja bízni. I Rázus-intetju és a Siovensky Dennik Rimaszombat, szeptember 1). A Siovensky Dennik egyik multheti számában, Rázus Mártonnal, a szlovák költővel való beszélgetésem kapcsán egyszerűen butaságnak (hlu* posti) nevezi a költőnek azt a Bejelentését, amelyben egy Széchenyihez hasonló lelkű és szándékú férfit kíván Csehszlovákiának is, ki az ország gazdasági és kulturális fellendülését segítené elő. Egyben kétségbevonja ezt a mély látású kijelentést. Mért fáj ez a „buta- ság“ a Siovensky Denniknek? Azt, hogy éppen magyar embert, a „legnagyobb magyart" hozta fel például a költő? Ezzel csak igazságosságát, pártatlanságát és nemzete javára való törekvését hangoztatta. Jeanne D‘Arc- ra, Cromwell-re, Garibaldira, Adam Smith- re, bárkire a világtörténelemben hivatkozni, ugyebár, szabad, egy Széchenyire, korának kétségkívül gigantikus alakjára azonban még mindig nem?! Valószíniileg „mély“ okok lékeinek azok, melyek egy Széchenyinek bármely nemzet elé való pé.Ráállítását elhessegetni akarják a köztudatból s amelyek a leg- jobbszándéku szlovák-magyar kulturközele- dés közé is éket szándékoznak verni. Rázus Márton mély kijelentéseit kár kétségbevonni a Siovensky Denuiknek s megnyugtathatoim, egy kijelentésében sem mondott „butaságot", különösen ily n. nemes geszlusu szólásában nem s a magam „betanult iskolai frázisait" sem segítettem becsempészni a nagy irő szavai közé. Egyes, kiragadott szavakból az egész interjúra hamis fényt vetni, semmi- esetre sem a fair újságírás fegyvere, sem az egyszerre két Legyet ütés példájára rögtön az interjuvolőnak személyi viszonyait s családi származását kutatni. Ami fölöttébb megtisztelő, de egyben hiábavaló munka is. Azt, hogy magyaron vagyok, nos. ezi is most hallom először. Szómból}}# Viktor. 6 ii harc indul az agrárait és szocialisták kizf a mezőgazdasági válság problémái körül Az agrárpárt sz eddigi eredménytelen törvényeknél erősebb intézkedéseket követel
