Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-01 / 173. (2394.) szám
1930 anguaztus 1, pAnieifc. ——gww|»»iiiini»i'iia^>w>'auM wcM-AkíktHnoí® Páris, július 31. A Poslednija Novoeti című orosz lapban uj, eddig ismeretlen részletek jelentek meg Kutje- pov tábornok titokzatos eltűnéséről. A Lap szerint a tábornoknak titkos összeköttetései voltak a vörös hadsereg megbízóttaivaL, akiktől állandóan információkat kapott a szovjet helyzetéről. Ezeket az információkat ő az antibolsevista mozgalom részére igen előnyösen tudta felhasználni. A vörös hadsereg párisi ügynökei között azonban akadtak szovjet-de- tektivek is, akik elhatározták, hogy Kutjepov tábornokot ártalmatlanná fogják tenni. A szovjet legfelsőbb urainak beleegyezésével kezdődött meg a Kutjepov elleni hajsza. A vörös hadsereg áruló ügynökei ismét fel akarták keresni Kutjepovot, hogy újabb katonai titkokat áruljanak el, amikor erről a szovjet detektivjei tudomást szereztek. Január 26-án Kutjepov elment hazulról és már várta egy autó, hogy a megbeszélés értelmében az autóban ülő kémek elmondják az adatokat. Kutjepov beült az autóba, amely szédületes gyorsasággal száguldott tova. Csak a kocsiban vette észre, hogy szovjetorosz rendőrökkel ül együtt. Az egyik detektív bóditószerrel heitatott kendőt szorított a tábornok arcára, aki elvesztette eszméletét. Arra számítottak, hogy őt is kivallatják, de a narkótikum mennyisége igen sok volt és Kutjepov tábornok meghalt. A szsovjetdetek- tivek tanyájukra vitték Kutjepov holttestét és egy kosárba helyeznék. Ezt a kosarat aztán mint diplomáciai küldeményt adták fel Moszkvába. A moszkvai krematóriumban égették el a Pos- leduija Novosti szerint Kutjepov tábornok holttestét. Ezeket a részleteket Burcew, a cikk írója, egy szemtanútól tudta meg, aki rész tvett Moszkvában a tábornok holtteste elégetésénél. SzmHÁzKctaWKamtiRA Egy léi szellő, egy villámcsapás és a világképéi kis fekete bajusz Ma: CHARIIÉ CHAPLIN Életem egyik legizgalmasabb pillanata akkor volt, amikor elszerződtem egy cirkuszhoz. A szerződés megkötésekor mindössze a nyolcadik évemet töltöttem be és így csak akrobata ina? lett belőlem. Életem sínét egy fél szaltő váltotta át. Ha egy bizonyos szál tót akkor régesrégen befejezek, most cirkuszi komédiás lennék és nem filmkomédiás. De a szállót nem fejeztem be, mert elvesztettem a lélekjelenlétemet é? jó magasból lezuhantam. A fájdalmas zuhanás aztán elvette kedvemet az akrobata mesterségtől. 0 . Abban az időben szokás volt, hogy az akrobata-családok egész fiatal gyermeket, rendszerint árvákat magukhoz fogadnak és kinevelik. Ha néhányszor az ilyen gyermek csontja eltörik, az nem baj, annál jobb akrobata lesz belőle később. Cirkuszi karrierem első fejezete már szerencsétlenül végződött. Főnököm a hátán feküdt és talpaival a levegőbe dobált. Két talpa az égnek állt. A jelenet elején fel,ugrottáim talpaira, azután összezsugorodtam és mesterem elkezdett hajigálni, forgatni a lábain. A jelenet végén mesterem mindig elhajított és nekem szépen talpra kellett esnem. Egy alkalommal azonban rosszul estem, talpaim a levegőben maradtak és legelőször a kezem ért földre. Hüvelykujjam eltörött és néhány hónapig munkaképtelen voltam. Sohasem fogom elfelejteni, hogy tréfás kedvem egyszer milyen különös, egyáltalában nem tréfás kalandba kevert. Londonba való érkezésem estéjén Edward Knoblocknál, a drámaírónál voltam vacsorán. A vacsora nagyszerű hangulatban folyt le. Később elkezdett esni az eső, villámlott, mennydörgött. Sok mindenről beszélgettünk, végül csekélységemre fordult a beszélgetés. Barátaim az aznap reggeli csodás fogadtatásomról beszéltek, amikor a tömeg majd széttépte ünneplésében a kocsimat. Knoblock kijelentette, hogy ez karrierem cilmaxa és én megegyeztem vele ebben. Ekkor régi barátom, Tóm Geragthy érdekes ötlettel jött elő. Azt tanácsolta, hogy haljak meg azonnal. E? erősködött, hogy ez az egyedüli teendőm, mert egy ilyen ünneplés és egy ilyen cézári fogadtatás után csak stílustalan volna tovább élni. Haljak meg tehát akkor, amikor karrierem tetőpontján vagyok. Azt ajánlotta, hogy valami szép, látványos halálnemet válasszak ki magamnak. Mindenki kissé megütődött Geraghty ötletén, én azonban mindenesetre megegyeztem vele abban, hogy életem művészi befejezése volna egy hirtelen lávtányos halál. Közben kísértetiesen villámlott odakünn. Egy hirtelen ötletből elkapva Knoblock az egész társaságot, Tóm Geragthy kivételével egy sarokba gyűjtötte és azt ajánlotta, hogy a legközelebbi villámlás alkalmával viccből tettessem, hogy a villám halálra sújtott. Gyorsan elő is készültünk. A szerepek kiosztódtak. Az öreg Tómnak egymásután töltögettük a poharát és állandóan a halálról beszéltünk. Egyikünk megjegyezte, hogy milyen kísértetiesen rázza, döngeti a szél Knoblock házát, mennyire hátborzongatóan zörögnek, recsegnek az Ablakok és hogy milyen bizarr visszfényt ad a tárgyaknak a villámlások gyors egymásutánban bekövetkező sorozata. Valaki az egyik lámpa kivételével az össsae csillárokat és égőket eloltotta. A légkör és a környezet igy már elő volt készítve tréfánkra és többen sajnálkozva gondoltunk Tómra, miközben a következő villámlásra vártunk. A villámlás megérkezett és a hirtelen felvillanó fényben egy hátborzongatóan rekedt hörgést hallattam és merev testtel a földre zuhantam. Azt hiszem, e jelenetet elég jól megjátszottam és talán Tömön kívül mások is megijedtek a szobában. Tóm leejtette a whiskyspoharát és felkiáltott: — Az Istenért!... Megtörtént! A hangja józan volt, de erre senki sem figyelt. A társaság többi tagjai mind hozzámrohantak, néhányan felkaptak és a hálószobába cipeltek. Az ajtó a jó öreg Tóm orra előtt csapódott be, aki utánam akart rohanni. Tóm akkor elkezdett fel-alá rohanni a hálószoba előtt, várva, hogy valaki kijöjjön a hálószobából és informálja állapotom felől. Végül Cári Robinson, a magántitkároan komor arccal kilépett a szobámból. Toan azonnal hozzá- ugrott. — Az Isten szerelmére, Cári, mi történt? — kérdezte izgatottan. Cári félretolta és a telefonhoz sietett. — Meghalt? — kérdezte halk hangon Tóm. Cári erre sem felelt, csak ennyit mondott: — Légy szives, most ne zavarj, Tóm, ez az eset komoly. Azután a telefonhoz lépett és a halottkémet kérette. Ez annyira összetörte Tomot, hogy Knoblocknak kellett jönni hozzá, hogy megnyugtassa. — Biztos vagyok, hogy minden rendbejön — mondta a drámairó Tómnak, de az arca komor volt és látszott rajta, hogy titkol valamit. Mint ahogy titkolt is. Mindent kitünően megrendeztünk és a szegény öreg Tóm kétségbeesve szaladgált ide- oda és rohanását pillanatonként megszakította, hogy a hálószobába próbáljon betörni. Minden alkalommal azonban visszautasították, mert — ezt mondták neki — nincs olyan állapotban, hogy velem foglalkozhasson. És a telefon szólt. Egymásután hívtuk a rendőrfőnököt, különböző híres orvosprofesz- szorokat és Tóm fájdalma minden telefonhívással nőtt. Végül, amikor már meguntuk a tréfát, én a hálószobában magamra terítettem egy fehér lepedőt, két párnahuzat és néhány drót segítségével szárnyat konstruáltam és angyali minőségemben kiléptem az ajtón. Tóm azonban nem nevetett. Rámnézett, et- komorodott és lihegve egy székbe rogyott. A tréfa túlságosan megviselte. A hollywoodi stúdiók életében is sokszor rendezünk hasonló „hecceket11. Nem is bírnék ki a stúdiót, ha minduntalan nem találnánk ki valami szórakoztatót. Remekül meg tr éfáltam egyszer egy híres külföldi újságírót. Az újságíró felvétel után a stúdióban látogatott meg. Tea közben bejelentették, hogy néhány előkelő hölgylátoga- tóm érkezett. Miközben én a hölgyek elé siettem, a külföldi újságíró, aki nagyon hiú ember, beszaladt az öltözőmbe, hogy megifé- isülje magát. Az egyik fésűben fekete szőr- csomó volt. Ezt az újságíró undorodva a földre dobta, aztán megfésülte magát. Közben azonban eszébe jutott, .-hogy a szőrcsomót mégis helyreteszi, mert ha a földön hagyná, én meglátnám, hogy valaki volt az öltözőmben. Élppen a toalettasztalra tette a fekete hajcsomót, amikor én beléptem, ügy tettem, mintha nem volnék meglepve, hogy az öltözőmben van és ezt mondtam: — Látja azt a fekete szőrcsomót? Az az én hiores kis fekete bajuszom. Már tizenöt éve használom. Tizenöt évved ezelőtt készítette számomra egy newyorki fodrász, aki azóta meghalt. Má? bajuszt nem tudok találni, mert ilyen tökéleteset senki sem tud készíteni. Ha a bajuszt elveszteném, akkor borotvált arccal játszanék ezentúl. Az újságíró nem szólt semmit, csak nagyon elsápadt... (*) KépkiáDitás Szentivánfürdőn. Augusztus 10-én nyílik meg a besztercebányai festőművészek kiállítása Szentivánfürdőn. A kiállítás komoly művészeti eseményszámba megy és eltér a szokásos nyári kiállításoktól, amennyiben többévi munka színe-javával mutatkoznak újra ismert művészeink: Flaohe Gyula, Nedeczki Ruttkay Vilmos és Skutczky Rolla. A mintegy 60 darabból álló kiállítási anyag rendkívül finom keretet nyer a modern elvek alapján épült uj fürdőhaliban. Az ünnepélyes megnyitás a besztercebányai városi tanács képviseletében történik augusztus 10-én és nyitva marad 27-ig. (*) Saljapin és a szovjet. Párisból jelentik: Megírtuk, hogy Saljapin a szovjetet bepöTÖlte, mert memoárjait fölhatalmazása nélkül adták ki és honoráriumot nem fizettek érte. A párisi szovjetkövetség azt állítja, hogy a memoárok kéziratát véletlenül kapta kézhez s igy történt, hogy a kéziratot kinyomatták és hogy forgalomba került. Saljapin ezzel szemben megmaradt annál, hogy ő nem adott fölhatalmazást a kézirat kinyomtatására. Tegnap volt az első tárgyalás, de a szovjetkövetség, diplomáciai immunitására hivatkozva, nem jelent meg a bíróság előtt. A párisi bíróság ezt az immunitást nem ismerte el. Az Ítéletet valószínűleg három hónap múlva fogják meghozni. (*) Shaw és a titkos drámaíró. Egy napon egy titkos drámairó befurakodott Shawhoz és föl akarta neki olvasni darabját. Shaw kérte, hogy foglaljon helyet, mondván, hogy csak a szomszéd szobába megy és azonnal visszajön. A titkos drámairó egy negyedóra hosszat várt, de a nagy angol iró még mindig nem jött visz- sza. Végre az inas jött be és elnézést kért. „Talán dolga van?“ kérdezősködött a titkos drámairó. „Nem,“ válaszolta az inas, „várja csak meg nyugodtan. Shaw ur azonnal itt lesz, csak a hálóingét veszi föl.11 (*) Hollywoodi halálstatisztika. Egy hollywoodi flmetatisztiikai kimutatás szerint a múlt évben felvétel köziben tizenhat színéé® vesztette életét és 1281 sebesülés történt. A filmgyártás áldozatai különösen a vadnyugati és a groteszk filmek előáll kásánál jutottak életveszélyes helyzetbe, részben lovaglásnál, részben pedig repülés közben végrehajtott vakmerő mutatványok közben. A többiek technikai baleseteknek estek áldozatuk (*) Victor Hugó rajzai. Pariéból jelentik: Művészekből alakult társaság kiállítást akar most rendezni Vietor Hugó rajzaiból, amelyeknek egy részét sikerűit összegyüjtenibk. A nagy iró gondolkodás közben vagy pihenéskor, szórakozásul raj- zolgatta ezeket a képeket, rendesen pennával, de néha a puszta mutatóujjával is. Az egyik rajza egy nagy ti anta csepp bői fejlődött ki tájképpé. Uj- jával szétdörzsölte a nagy.Jró a tentát a papíron és kiaalikuilt belőle a tájkép. Pennával nagyon ügyesen rajzolt, különösen fejeket és furcsa test- állású alakokat. Rajzaiban is romantikus maradt. Keze nem volt ugyan eléggé gyakorlott és nem bírta teljes művészettel követni hatalmas fantáziáját, de rajzai mégis nagyon érdekesek és azt sejtetik, hogy nagy irói tehetsége mögött ott rejtőzött kialakulatlanul a festőtalentum is. Van egy tájképe, amelyet egy tálcára mázolt a mutatóujjával, mialatt valamelyik müvéről gondolkodott. (•) Kópkiállitás Pöstyénfürdőn. Julius 20-án nyílt meg a pöstyéni Kurszailón nagytermében és tornászán egy méreteiben és minőségében nagyszabású kiépkdáltiiitás, melynek keretében főleg a belföld fes- főgárdája van képviselve. Az uj gárdából itt látjuk1 G. Braunor reprezentatitv szép munkált akvare'ilek- iben, pedáns akadémiai stilusu átlátszó tájak, — Beregi S. karakteres fejtanulimányait és intereiur- jedt, — Cseh Lajos hangulatos faluképeit, — Dauefe^ Comiilió plein aiirjedit, — Fellegi A. kiforrott napos- tájait, — Flodhe Gyula erős szinfoíbokiban kezelt"" uocaképedt, — Heranéfty karcait, — Ijjász és Jordán tájképeit, — Kron-karcokat, — Mousson Tivadar sainpompás falusi csoportképeit, — Pongrácz finom tíntardeurj'ét-, — Pottónyd Károly Tátra-toépelt, — Sveteney déli tájképeit stb. Ezeken kivüi a régi gárda példátlanul szép bizsouiit Is fellelhetjük itt A figurális festők közül Feszty Árpád gyönyörű ezoenirozáeu Golgothája (skioc) mellett a rég híres Paibaiky László erős gouadhe vázlata (Párviadal) és Hegedűs László „Nimfák tánca" az említésre méltóbbak. A pletin air iskola íb képviselve van iitt egy igen finom Mednyámezkyval (Éjjel táj), egy igen hangulatos Katona Nándor (Tátrai e6t), valamint egy Szlányi (Erdőrésziet) képpel. Szákszay Ferenc alföldi tája, Koroknyay Ottó (Nagybánya este), valamint Túlit Ödön szép holliandi tája egészítik ki a régi gárdát, melynek élén kellett volna emlnJte- nii.nk Székely Bertalan képét (Salgó), mely kis mérete mellett is említésre méltó. A kiállítás keretén belül uj érdekességet nyújt a közönségnek Bártfay Gyula szobrászművész (Páris), ki iiüt tölti szabadságát és a kiálflitás tartama alatt előkelőbb vendégek plakett-portréit mintázza. A kiállítás a nyomott gazdasági Viszonyok ellenére Is a közönség meleg érdeklődésével találkozik. A kiállítást a nyíltra! Duboviczky és Stift-szalőn rendezte. (*) Shaw első kéziratát — ötvenszer utasították vissza. Bemard Shaw hebvenegyedik születésnapja alkalmából az angol lapok érdekes részleteket közölnek a híres író pályafutásából, melynek kezdete éppenséggel nem volt rózsás, önéletrajzi adatai szerint egy protestáns kisgazda és egy, rendkívüli zenei érzékkel megáldott anya fia volt. Tizenötéves korában egy telekügynök irodájában évi 18 fontért irnoki állást vállalt; fizetését egy év múlva évi 24 fontra emelték, mig végre huszJ éves korában felvitte heti egy fontra. Később édesanyjához költözött, aki Londonban zenelec- kékkel tartotta fenn magát. Londoni tartózkodásának első kilenc éve aJatt, saját bevallása szerint összesen hat fontot keresett irói munkásságából és első kéziratát ötvenszer utasították vissza. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Senorita de Rio Grande. (Hangosfilm.) AVION: Ai utolsó század. (K. Veidt-hangosfilm.) KOTVA: Dupla posztó. (Fox-kntomafiím.) 3. bét. LUCERNA: Szerelmi parádé. (Lubitsch-hangosfilm. Maurice Ohevalier a főszerepben.) METRÓ: Nyári szünet. RÁDIÓ: Akasztófa Toncsi. (Ita Rina-hangosfilm.) PASSAGE: Két szív 3á ütemben. (10. hót.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA ÁTLÓN kertmozgó: „Két szív tűzben.“ xx KÖV09 Károly: Nevessünk c. könyve, valamint Gyermekvilág c. könyve kiadóhivatalunkban (Praha II., Panská 12. III.) kapható egyenként 8 koronás árban. Portó 8 korona, utánvételnél 5 korona. I Töltse week-endjét I Trencsén-T epliczl gyönyörű, virágillatos, hatalmas parkjában, fenyves erdei sétányain, impozáns uj gyógyház teraszán \'l és pompás strandfürdőjén. | Kitűnő jazz mellett táncolhat és űzheti | j a legkülöniélébb sportokat. | A fürdőhely páratlanul szép fekvése és az inter- | nacionális közönség által teremtett pezsgő fürdőélet lé feledteti L/nnel egész heti munkáját és gondjait. | 9 Fantasztikus részietek Kutjepov meggyilkolásáról El akarták hódítani, de meghalt — Moszkvában égették el a holttestét SS 11 s p a g. 04 fifef l*lll 1.2 u Í d fS ö S tej t_ S) o g ag!§t >> >» SS •‘O kB & s Í2-I a a £ J§ S-1.9
