Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-06 / 177. (2398.) szám

1980 augusztus 6, szerda. egBHmBszss&stinams&ir&Kxr.L&Kr.’iXBm — El francia földre! Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromiban toborzott munkások közül vasárnap este ötven indult útnak egye­lőre Pozsonyiba, abol egészségügyi vizsgálat­nak vetik alá magukat. A másik transzport két bét múlva indul. A munkára jelentkező­ket a kommunisták le akarták beszélni ki­vándorló szándékukról, azonban a munkások rendületlenül biznak a kínálkozó munkaalka­lomban, amiben — őszintén kívánjuk — ne legyen okuk csalatkozni. Franciaországban ugyanis a munkások általános sztrájkja fenye­get és a munkások soraiban beállott réseket szlovenszkóá munkásokkal töltik ki. — Fürdés közben a Garamiba fulladt egy ujgyallai munkás. Párkányi tudósi tőnk írja: Virág Ferenc 26 éves ujgyallai illetőségű munkás tegnap Bény község közelében a Garamiban fürdött. Az úszni nem tudó em­ber mélyen bemerészkedett a vízbe, örvény­be került és elmerült. Azonnal mentésére siettek, de hosszas fáradozás után csak bolt- testét tudták kihalászni. Az orvostudománynak is Kína az őshazája Már négyezer évve! ezelőtt vizsgálták a pulzust — A nép ragaszkodik a kínai gyógyászai tradícióihoz, de az európai sebészeket elismeri Vétkes könnyelműséget követ el, ezért magára vessen az, kinek duzzadt miri­gyei vannak s mégsem tart „CIGELKA“ jédes víz kúrát. A hatás frappáns volna! Megrendelhető: CIGELKA forrásvállalat, Bardejov. (3.) — Tízezer embert miegimorgezett a hamis whisky. Newyorkból Írják: Hetek óta nyo­moznak már a prohibiciós rendőrök a kö­zépnyugati államokban egy rettenetes mér­gező hatású whisky forgalombahozói után. Ennek a wkiskynek főalkotrésze a Jamaika- gyömbérből készült párlat, amelyet tiszta al­kohollal kevernek. Sokezer ember betegedett meg súlyosan ettől a szörnyű italtól. A beteg­ség úgy kezdődik, hogy az ujjak és lábujjak megbénulnak. Az eddigi megbetegedések száma közel jár a tízezerhez. Eddig egy em­bert sikerüli elfogni: Harry Mandell gyógy­szerészt, aki körülbelül 20 társával együtt terjesztette a pokoli italt. A rendőrség most a 20 társat szeretné kézrekeriteni. A whisky gyógyszerészekhez is elkerült, akik azután óriási összegekért árusították és rengeteg fiatalkorút is megmérgeztek vele. — Csak magyar papirosból készülhetne!; ezután a magyarországi tankönyvek. Budapestről jelen­tik: A magyar kultuszminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg úgy intézkedett, hogy az összes iskolák tankönyveit ezentúl kizárólag ha­zai gyártású papirosból állíthatók elő. A hazai gyártmányt a GYOSz papíripari szakosztálya ál­tal kiállított bizonylattal kell igazolni. Az uj ren­delkezés szeptember bével lép életbe. — Terjed a gycrmekparalizis Franciaor­szágban. Párisből jelentik: Metzben és kör­nyékén ismét tömegesek a gyermekbénulási megbetegedések. Vasárnap kilencen kapták meg a gyermekparalizist. A járvány lassan­ként az ország belsejére is átterjed. Marne megyében is előfordult két paralizises gyer­mekmegbetegedés. A párisi hatóságok attól félnek, hogy a járvány a fővárosra is átter­jed. —- A cséplőgép áldozata lett egy 16 éves leány. Tornaijáról jelentik: Mlynarik Mária 16 éves gazdasági munkásnő Felsővályon a csáplésnéi „etetői11 minőségben volt alkal­mazva. Napokon át a legkiíogástalanabbul végezte munkáját, kedden mégis bekövetke­zett a szerencsétlenség. „Etetés“ közben vé­letlenül a dobra lépett, a gép elkapta és lá­bát valósággal darabokra tépte. Súlyos sérü­léseivel a rimaszombati közkórházba szállí­tották, ahol lábát amputálni fogják. Kína, amely minden területen megelőzte évezredes kultúrájával Európa kultúráját, a gyógyászatban is évezredes tradíciókkal ren­delkezik, amelyek a nyugati nemzetek orvos- tudományának minderősebb befolyása ellené­re is, még érvényben vannak a Mennyei Bi­rodalomban. A kínai gyógyászat a legnagyobb haladást Krisztus előtt a II. században, a Ham-dinasz- tia idejében mutatta. Ebben az időiben ala­kult ki a testi diagnosztika, amelynek négy módszere volt: megfigyelés, kikopog,tatás, a beteg kikér­dezése és régül a pulzus megvizsgálása. A betegnek a vizsgálat során nem kellett le­vetkőznie, mert a kínai orvos megelégedett a páciens fejének és kezének megvizsgálásával. A beteg 'tüdejének megvizsgálásakor a ruhán keresztül egy fainstrumenturnmal dolgoztak s a tüdőnek a füllel való megvizsgálásánál sem vetkeztették le a beteget. A négy mód­szer közül a pulzus megvizsgálása volt a leg­fontosabb a diagnosztikában. De ismerték ebben az időben a szervi terápiát és a védőoltásokat is már. A védőoltásra felhasznált szérumot a beteg orrlyukába fújtatták bele. Az ókori kinai gyógyászat klasszikus kor­szakát a tudományos polémiák korszaka kö­vette. Ez a korszak a XI. században kezdő­dött. Számos monográfia foglalkozik a beri- beri betegség, a női betegségek, az epidé­miák és a patologikus betegségekkel. Egy ki- lenckötetes, hatalmas munka foglalja össze az orvosi pályára készülők tananyagát. Ehhez csatlakozik „A kinai gyógyászai császári encyklopé­diája", amelyet a Sung-dinasztia korában, Krisztus után 961—1280-ig állítottak össze. A császári encyklopedia eredetileg kétszáz kötetből állt, amelyből azonban a legtöbb tönkrement és elkallódott. A Sung-dinasztia alatt számos or­vosi iskolát alapítottak, ezt a dinasztiát kö­vető Ming-dinasztia koráiban pedig a gyógy­növények könyvét állították össze. Ez a nagy­jelentőségű munka olyan hatalmas befolyást gyakorolt a kinai gyógyszerésztudományra, amilyenhez fogható befolyást a nyugaton semmiféle könyv nem tudott elérni. Az 1644-től uralomra jutott Mandzsu-dinasz­tia idejében a kinai orvostudomány uj korá­hoz érkezett. Ebben az időiben már számos európai is volt Kinában. A portugálok 1516- ban érték el a Kantont, a spanyolok és hol­landok néhány évtizeddel később, az angolok pedig .1622-ben. A különböző külföldi keres­kedelmi expedíciókat legtöbhnyire elkísér­ték hajóoxvosok, akik rávetették magukat a kinai orvostudomány megismerésére. A jezsuiták 1581-ben kezdték missziós munkájukat Pekingben s ővelük is számos tudós lépett Kina területére, akik úgy bota­nikával, mint vegytannal, matematikáival és asztronómiával foglalkoztak. Számosán keres­ték fel Kang-Hsi császár udvarát, aki hatvan évig uralkodott s a tudósokat magas méltósá­gokkal tüntette ki. Amikor a császár 1698-ban súlyos maláriá­ba esett, a jezsuitákat hívták betegágyához. A jezsuiták meggyógyították Kang-Hsit, aki hálából Peking leggyönyörűbb helyén remek területet adományozott a szerzetesrendnek sí ezen a területen még ma is áll a monumentá­lis katolikus székesegyház. A XVIII. században Kina erősen izolálta magát a nyugattól. Colledge Tamásnak, egy keletindiai orvosnak azonban mégis sikerült mint az első külföldinek egy klinikát alapi tania Kinában. Különösen a védőoltások te rén ért el sikereket, ami nem változtat azon a tényen, hogy Kina évszázadokkal előbb is merte a védőoltást, mint Jenner. Az első kinai diák 1844-ben hagyta el ha­záját, hogy külföldön folytassa orvosi tanul­mányait. Ez a diák az edinburgi egyelem orvosi fakul­tásán nyerte el'diplomáját, két évvel ké sőbb visszatért Kinába, ahol késő öreg koráig működött egy kórházban. A XIX. század kö­zepe felé nagy tömegekben lepték el Kinát az orvosi misszionáriusok, akik nagy nehéz­ségekkel küzdöttek. Az ókinai gyógyászati rendszer ugyanis oly mélyen gyökeredzik be­le a kinai népbe, hogy a számtalan ujitás, amelyet az európai orvosok bevezettek, félel­met és ellenségeskedést váltott ki a népből, úgy hogy rengeteg misszionárius orvos esett áldozatául hősi hivatásának. A sebészet volt talán az egyetlen terület, amelyen a bevándorolt orvosok legtöbb si­kerrel működhettek és tekintélyt szereztek maguknak. A kinai ember még ma is szíve­sebben megy el kínai orvoshoz vagy kuruzs­lóhoz, ha valami belső baj kinozza, de ha se­bészeti beavatkozásra van szükség, gondolko­dás nélkül megy az európai orvoshoz, akinek sebészeti téren régen megalapozott tekinté­lye van a kinai népnél. (*) Pálesch Pál: FccíSqzet éa zene. (Pécs, Tak® ; József könyvnyomdája, 1981.) Á kitűnő magyar festőművész, ebben a kis könyvecskéjében a fes­tészetről és zenéről, művészetről és vallásié' ir. A művészi alkotás lélektanát rajzolja meg. igen szellemesen értekezik a mimika derűjéről és pom­pásan humorisztikus megjegyzéseket talál a' kriti­káról gyakorolt kritikáról. Kiválóan fejlett eszté­tikai érzéssel ir, aki azonban nemcsak a kiitönbö-i zŐ esztétikai iskolák törvényszerűségeivel van tel­jesen tisztában, hanem művész, aki azt vallja, hogy az esztétika másodrendű jelenség, míg a •primer valami a nmnka. „A szenvedésnek ezer for­rása van, a boldogságnak csak egy: és ez a mun­ka". Ez Pálesch Pál művészi hitvallása és világ- szemlélete. Lelkes ember, aki a művészetet ön­magáért gyakorolja és azt szeretné, ha mentői több ember lenne áthatva a művészet szentségétől. A könyvecske igen jó tájékoztató azok számára, akik bevezetőt óhajtanak a művészetbe, de nem­csak a művészet technikájába, hanem magába az intuitív alkotásba magába is. Erről Goethe maga mondotta, hogy nem mondhat róla semmit, tehát igazán a legnehezebb feladatok közé tartozik ar­ról írni, amit diszkurziv fogalmakkal nem lehet körülhatárolni. Pálesch Pál mindazonáltal igen tanulságos dolgokat mond és ahogyan mondja, mulatattó és egyben • mélyenszántó. Mottója: A művészet bosszú, de rövid az élet. (*) Shakespeare Julius Caesar jónak előadása tízezer főnyi közönség előtt. Párásból jelentik: Az órán iái Tiheatre Antique klasszikus előadásai Shakespeare „Julius Gaesarí'-jának előadásával kezdődtek meg. Kiváló francia művészek és mű­vésznők vesznek részt az előadásolc&an, melyek szabad ég alatt egy .magaslaton, színpad és dísz­letek nélkül ,a való élet hatását költik a nézőben. A „Julius Caesar" előadását mintegy tízezer em­ber nézte végig. Hatalmas sziklafal előtt szavaltak a szereplők, akiknek tógás, páncélos alakja érde­kessé és méltóságossá vált a fáklyák fényében. A. tragédia nagyszerűsége teljes mértékben érvé­nyesült ilyen előadásiban is és ez a hatás tanúsá­got tett arról is, hogy neon okvetlenül szüksége­sek a színpadi díszletek az előadás érdekében, mert maguk a művészek annyira leköthetik mű­vészi játékukkal a nézők figyelmét, hogy senki sem gondol a színfalak és más színpadi külsősé­gek hiányára. (*) Jól felszerelt angol mozi. A londoni Empire Theatre, London legújabb és legnagyobb mozija, mely a Metro-Goldwyn-Mayer tulajdona, a hőhul­lám elleni védekezés céljából felajánlja a közön­ségnek ebben a moziban való tartózkodását. Az Empire Theatre az első, igazán amerikai stílű hőrendszerrel van felszerelve, melynek berendezési költsége kerek hatmillió koronába került. Ennek a mozinak szirelapjábó! más érdekes dolgok is de­rülnek ki, például az, hogy a- színház valamennyi jegyszedője és alkalmazottja becsületszóval fo­gadta meg, hogy borravalót a mozi látogatóitól semmi szín alatt el nem fogad, hogy a ruhatárak díjtalanul állanak a közönség rendelkezésére. Ugyanez vonatkozik a színház várótermeiben fel­állított telefonkészülékre, melyek ugyancsak grá- tis állanak a közönség rendelkezésére. Érdekes to­vábbá, hogy hölgyek számára kozmetikai tanács­adó áll rendelkezésre, mely ugyancsak díjtalanul osztogatja a recepteket. Last Bút Nőt Least — a mozi nézőterén szabad a dohányzás. Ezekután érthető, máért vannak telit házak a Metró londoni mozijában még a legforróbb nyáron is. itá: SmHÁzKöríWKaLTORA Meghalt Wagner Siegiried Prága, augusztus 5. BayreuUíbdl jelentik, hogy a hajnali órákban utegbaH Wagner Siegiried. Wagner Riohárd fia csak hatvan­egy éves lett. Luzerniben született, aihol Ri- cihard Wagner önkéntes száműzetésben élt. Atyjja profilját örökölte és életének az volt a tragikuma, hogy a nagy Wagner Riohárd volt az apja. Megismétlődött a Johann Se- bastian Badh fiainak az esete, akik közül kettő, Friedemann Badh és Filipp Emanuel Badh rendkívül tehetséges muzsikusok vol­tak, de egész életüket apjuk glóriájától övezve élték le és igy életükben neon volt sikerük, haláluk után pedig csak azért él­nek, mert a nagy Badh fiai voltak. Mind­azonáltal egy kissé más volt az eset Sieg­fried Wagnernél, aki nemcsak komponista volt, hanem apja örökébe lépve Bayreuth intézményét óvta meg minden külső táma­dástól és az idei évad bizonyítja, hogy mi­lyen pompás őre volt a bayreuthi hagyo­mánynak. Mint komponista számtalan ope­rát irt (Banaditridh, Baehrenhaeuter, Ster- nengeibot) lés nemrég fejezett be egy uj ope­rát, de olyannyira apja tanítványa volt, hogy a imotivumos iskola határait erős egyé­niséggel nem tudta keresztültörni. Wagner Siegfried nek sok barátja volt, akik propa­gandát fejtettek ki nemcsak Bayreuth, de Siegfried müvei érdekéiben is, mindazonál­tal azonban csak mint Wagner Ridhárd fiá­ról emlékeztek meg róla. A bayreuthi „WaJhnifried“-ban, abban a házban, amit Wagner Riohárd II. Lajos segítségével épít­tetett fel, nem nagyon jól érezte magát any­ja oldalán. Ismeretes, hogy Oosiima Wagner szenvedélyes és uralkodni vágyó asszony volt és az anya meg a fiú nem nagyon ér tet­téle meg egymást. Siegfried Humperdinek­nél tanult és tizenkét operát; irt. Érdekes, bogjr inkább volt építész, mint zenész {ö 1 építette a bayreuthi temetőben Liszt Ferenc mauzóleumát) és mint építész nagyban hoz- * zájárult ahhoz, hogy mint az ünnepi játékok rendezője uj vérkeringést hozzon a kissé el­avult wagnerd tradícióba. A háború és az infláció alatt igen nehéz volt a helyzet Bayreuthban és Wagner Sieg­fried energiájának köszönhető, hogy az ün­nepi játékok háza még fennáll és hogy ma az egész világból összesereglett 2500 ember hallgatja a nagy Wagner remekműveit. Ez­zel örökre beleírta nevét a zenetörténet lap­jaiba, mert nélküle Bayreuth valószínűleg tönkrement volna. Szintézist teremtett a wagneri tradíció és az uj kor követélményei között és ezt oly mesteri kézzel tette, hogy Bayreuth ma régi fényében ragyog. Bayreuth, augusztus 5. Wagner Siegfried betegágyánál csak felesége időzött. Súlyos sziváizomelgyengülésiben szenvedett és az or­vosok szerint ezt a bayreuthi játékokat meg­előző nagy előkészületek és az intenzív ze­nei és rendezési munka idézte elő. Valószí­nű azonban, hogy az akut betegség alapja érelmeszesedés volt. Wagner Siegfriedet egyébként rendkívül felizgatta a milánói Scalában lefolytatott vend ég szereplése és Milánóból már betegen tért vissza Bayreuth- ba. Még három nappal ezelőtt sikerült volna az életnek megmenteni, ha nem állt volna he tüdőgyulladás. Állapota ettől fogva rosz- szábbodott és a szervezet nem tudott ellent- állni az éjszaka beállott szivgörcsöknek. Az ünnepi játékokat mindazonáltal úgy jogi, mint financiális okokból folytatni fog­ják, mert a kötött szerződések érteiméiben nem lehet azokat elhalasztani. Wagner Öz­vegye, Wimifred asszony, harimineegynéhány éves. Wagnernek mégy gyermeke vau, akik közüli a legidősebb tizennégy éve*. (*) Gracie Fields útja a heti 1 shillinges szerző­déstől az évi 10.000 iont sterlingesig. Londonból jelenítik: Az angol színházi életben most Gracie FdeLdis a legnépszerűbb színésznő, Humoros és énekes szerepeket játszik és jellemzi nagy nép­szerűségét az is, hogy elnevezték a „legkedvesebb színésznőnek". Legutóbb a Palládiumban játszott és a miult 6zezómban 10.000 font sterlinget keresett művészetével, a jövő szezonra pedig 15.000 font sterlinges szerződést ajánlottak fel neki. Nagy küzdelemmel jutott el mostani hírnevéhez. Egy szegény özvegy asszony leánya és eleinte gyári munkásnő volt, majd eljárt egy vidéki szintársu- latlhoz statisztálni heti 1 shillingért. Később kar- dalosnővé Léptették elő, de olyan kis fizetéssel, hogy nem élhetett meg belőle. Ott kellett hagynia a színházat és ismét bement dolgozni a papir­mai ómba és ott maradt három esztendeig. De a színészetről nem mondott le. Megtakarított béré­ből egy kis összeget, hogy ezzel ismét szerencsét próbálhasson a szinészetnél: pótolgathassa majd kis gázsiját, amig megismerik a tehetségét. Háiom év múlva ismét elszerződött kardaiosnőnek, most miár egy kisebb londoni színházhoz. A később híressé vált Archie Pitt is játszott a maga irta kis komédiákban. Az egyik uőszereplővel nem volt megelégedve Archie Pitt és a próbán igy szólt hozzá Gracie FieLds: „Adja nekem ezt a szerepet, majd meglássa, hogy mit csinálok belőle. Ez a szerep valósággal „rám van szabva". Archie Piti­nek megtetszett a temperamentumos fiatal színész­nő és rábízta a szerepet. Nagy volt a siker és Gracie Fields egyszerre kiemelkedett az ismeret­lenségből, a színész-tehetségnek ebből a poklából. Archie Pitt most már el sem eresztette magától: feieségüll vette. Érdekes eset történt a Palládium egyik premierje után. Gracie Fields, mikor el akarta hagyni a színházat, észrevette, hogy a színház előtt egy csapat gyári műnk ás nőnek lát­szó leány nézi nagy érdeklődéssel. „Kik maguk?" — kérdezte a-z egyik leánytól. „Gyári munkásnők vagyunk és látni akartuk magát, mert, maga is ilyen volt, mint mi. Színházba nem mehetünk, mert nincs pénzünk". A „legkedvesebb színésznő" ekkor behívta a munkásnőket a színház előcsarno­kába és ott külön előadást tartott számukra — ingj**. Husnoonégy <J*R énekeit el nekik. 8 HALTENBERiEU Sfirlelgpels s Budapest - iloiice PieSan? FEST - TISZTIT - Mi! Központi üzem címe Haltenberaer fesföqyár, Ka§ice 2 ^ - N ® ÜL3-E b 8 &5H. g: “ fi ^ S (V 5 8- §: ts << «< $ B- á £ | o ^ o ££ F' S ~ BT flfre 55! " 2 „ $ - &§•- |s|i Éq z­8 b Üst

Next

/
Thumbnails
Contents