Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-01 / 173. (2394.) szám

6 TO&GAIMagVARH 1RLAP 1930 augusztus 1, péntek. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefuu 2187, Grössling-ucca 36/L KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 945. Fő-ucca 69., I. em. jobbra. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics-acca 2. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. •i* VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Lo­soncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rima szombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen, Be­regszászon, Besztercebányán, Selmecbányán. Zsol­nán, Ipolyságon, Nagyszöilősön, Poprádon, Kés­márkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken. Zselizen, Párkányban, Pöstyénben, Vágujhelyen, Nagy tapolcsáuy bán, Gálszécsen, Duuaszerdahe- lyen, mert a iapot nem postán, hanem kihucdó utján Kézbesítjük. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olasz­országba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. I. Nem szükséges a pénz? eiőre beküldeni, az összeget otánvételezzük, \ többi államokba i szolgáló vizumek megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága 11., Panská ul. 12. 111. eszközli. Cirai jegyzetek Valakinek, akit nagyon szeretek, leveleket Írok. Legutolsó levelemben ezt írtam: évek óta úgy érzem, hogy egy lépésnyire van tő­lem a halál, nem messzebb, csak egy lépés­nyire, csak ki kell utána nyújtanom a kezem, elérhetem és olyan megnyugtató, hogy itt van kőzetemben, mint egy üvegcse, amelynek tartalmát ki lehet inni. Mikor visszagondol­tam a levélre, eszembejutott, hogy pár héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanezt írtam. Mit Jog barátom gondolni rólam? Kliséket írok, előre kicirkalmozott mondatokat és néha kétszer írom tévedésből ugyanazt. Vannak ilyen visz- szatérő konok gondolatok, megfészkelik ma­gukat és újból ki keU őket mondani. Miért goiidolom ilyen szívósan újból ezeket ‘— talán azért, mert sohasem kívántam annyi­ra élni mint most. Azelőtt úgy jártam a hidak fölött, mint aki arra vár, hogy elnyelje a mély­ség, most táncolva megyek át a hidakon, az eget nézem és boldog vagyok. A "•©■ Verseimet olvasom, régi verseimet, újak nincsenek, ügy nézem őket, mint meddő asz- szonyok, más asszonyok gyermekeit, elszorult szívvel, irigykedve, boldogtalanul. Oh szenve­dések most is vannak, de nem tudnak felol­dódni szavakban. Úgy hiányzanak most a ké­pek, amelyekben felszáll és könnyű lesz a lé­lek s megnézi magát mint valami tükörben. Feloldhatatlan most bennem minden,mint old­hatatlan ásvány. J3• Mire kívánom vissza a verseket, szenve­déseimnek apró, fényes tükreit? Nemrégiben még hogyan lázadoztam ellenük! Az elten, hogy meg kell élnem dolgokat, rosszakat, fel- zaklatásokat, csak azért, hogy formás, szép hangokat énekeljek ki magiamból s ezek a hangok egymásba karoltak, mini fiatal leány­testvérek és vers lett belőlük. & Egy fiatal iró panaszolta nekem a minap: Mindenki valamiféle anyaggal dolgozik, az iparos, a kereskedő, a festő, a szobrász, min­denki, az elsőtől az utolsóig, csak mi fogyaszt­juk, használjuk fel önönmagunkat, mint vala­mi nyersanyagot. Felgyújtjuk magunkat, mint egy fáklyát és égünk, égünk, úg el nem lobbanunk. Hát nem szörnyű ez? F " berekkel beszélni annyi, mint felgyújta­ni magunkban az összes fényeket újból és új­ból. Imi annyi, mint felgyújtani magunkban az összes fényeket újból és újból —- fokozot­tan. Milyen jó egyedül maradni a csöndben, a sötétben — hallgatni. & Egy kisvárosból, ahol otthon vagyok, most kapom egy fiatal ügyvéd hirtelen halálának hírét. A halál itt van közelünkben és mégis olyan messze van, minden alkalommal újból tudomásul kell venni. Felszívódik tudata az idegekbe és úgy megtépi az embert akár a vihar a hajó árbocát. Tudomásul kell vennem, hogy ö, akit gyerekkorom óda láttam, ösrner- tem, már nem jár, nem sétál, nem jár, most már csak mindig fekszik, a föld alóli fek­szik. A föld alatt, iszonytató, innen a távolból vizionálom az egész halálesetet az agóniától, a temetésig. A városon egyszerre fut végig a hír, a város egyszerre mint egyetlen ember fel- kiabál, egyetlen dermesztő kiáltás. Azután lekókadnak a fejek, nagy csendesség le&z és viszik a koporsót. Lépésrfl-lépésre viszik a Tsindin kisasszony és Csang-Csing kisasszony A huszonhárom éves nőemancipáció vértanúja és győztese Igazságtalanok, akik azt mondják Kínáról, hogy a mennyei birodalom elmaradt az emberi balladáé­tól. Igaz, hogy az ötszázmillió lakossal bíró biroda­lom nem minden egyes pontján érték el az euró­pai kultúrát, azonban kétségtelen, hogy például a ’ldnai nő immár nemcsak feltornászta magáit az emancipált európai nővel egy vonatba, hanem bát­ran mondhatjuk, hogy el is hagyta a versenyben. Keffl-e erre ékesebb tanúbizonyság, miinltlhogy az ősi császárvárost, Pekinget megtagadott és Nanking- ban székelő uj köztársasági kormánynál e napok­ban tisztelgett hölgydepuitáoió egész egyszerűen bör­tönbüntetést követelt mindazokra a férfiakra, akik többneijőségben élnek. Ezzel a lépéssel a kinaii nő- eimancápátorok kissé túllőttek a célon, nem azért, mintha a többnejtiség dicséretes, vagy talán irdigy- léeraméltó dolog volna, azonban nem szabad elfe­lejteni, hogy a kinaii házas- és családi élet hagyo­mányokon épül föl. Azért pedig, hogy hagyományok vannak és hogy ezekhez a hagyományokhoz a kínai férfiak önkényt ölen ül ragaszk dniak. tuteaigoru do- üiog mindjárt börtönbüntetést követelni. A kiinai nők megmozdulása másfelől azonban mégis érthető, mert Kínában még mindig a régi abszolút patriarchátus uralkodik. A család feje kor­látlan ur a családjában, az asszony pedig csak áru és ennek megfelelően kezelik. Csak egy föladata van a házas életben, hogy férjét egy fiúgyermekkel ajándékozza meg és ezzel gondoskodjék a nemze­dék fennmaradásául. Fiúgyermekről van szó, mert csak a ffiuutód áldozhat az ősök említőikének és a család történetében csak a férfiak neve szerepel. Ha a kínai férfi megnősül, és házasságát az ég fiú­gyermekkel ajándékozza meg, akkor ezzel az aez- szony immár rendeltetését betöltötte. Ám, ha nincs szerencséje és leánygyenmelmek ad életet, akkor a férjnek jogában van az asszonyt visszaküldeni szü­leihez, ahol a nőre rettenetes sors vár, vagy pedig megtartani az asszonyt, de mellé más házastársakat szerezni. A városbeli felvilágosodottabb kínaiak körében ez a szokás lassan-lassan kivész, ám még sok millió kánad nőnek kel elszenvedni a lehetet­len sorsot, hogy vagy elkergeti a férje, vagy pedig másod-, harmadrendű asszonnyá válik, a szó szoros értelmében szolgálójává a helyébe vett uj felesé­geknek. Két évtizeddel ezelőtt mertek csak megmzodulnii a kínai nők. hogy jogaikat káküizdjék s a házassági és családi jog reformját követeljék. A kiinai nő­emanaipációért való harcnak első katonája egyúttal vértanúja ás volt a fölszabadító eszmének. Tsindin- nek hívták a hölgyet, tanitónő volt és egy magas- rangú állami hivatalnoknak a leánya, akit 1907-ben , .felforgató eszmék" hirdetése miatt ki ás végeztek. Ezek a felforgató eszmék a kiinai nő lábával függ­tek össze. A nőemanoipáció első rohama tehát a kínai nő lábának szólt. Tudvalévő, hogy a kínai nő több mint ezer esztendeje annak a barbár szokás­nak az áldozata, hogy lábát már kisgyermek korá­iban deformálják, hogy minél kisebb legyen. Téhát annak rendje-m ódja szer int nyomorékká teszik azon a címen, hogy a nő lába csak akkor szép, ha apró. Ennek az elnyomorításnak az volt a természetes kö­vetkezménye, hogy a kínai nő alkalmatlanná vált minden komoly munkára és ágy annál könnyebb volt őt a férfi egyszerű játékszerévé degradálni. Még húsz évvel ezelőtt jó néhány tízmillióra volt tehető azoknak a szerencsétlen kínai nőknek a szá­ma, akik nem bírtak járni, csupán tipegni. Azóta ezeknek a sajnálatrameiló lereanlóseknek a száma jelentékenyen megapadt s ez a kínai nőemanoipá- cdoe mozgalomnak az érdeme. És immár naipról- napra nő azoknak a kiinai nőknek a száma, akik a sző szoros értelmében meg tudnak állni, sőt járni is tudnak a maguk lábán. A háború előtt a kimi nő számára csak két ke­nyérkereseti lehetőség nyílott: egyik a selyern­hernv ótenyészt és, a másik a szövés. Ma azonban már az a helyzet, hogy kereskedelmi, tudományos és oktató pályán is foglalkoztatják a kínai leányo­kat és asszonyokat Az első kinai üzlet, amely nőt alkalmazott, egy sanghaji fényképészüzlet volt, ezt követte néhány bank, majd néhány kereskedő és ipari üzlet, úgy, hogy ma már az üzdetirodákban titkárnőket, könyvelőnőket és gépirónőket is szép számmal látni. Végül a kínai kereskedők is ráadták a fejüket, hogy üzletükben kiszolgáló alkalmazot­takként alkalmazzanak nőket, sőt legújabban a kí­nai hirdapirásban is erős konkurrenoiát csinálnak a férfiaknak a mandulaszemii hölgyek. így Csang- Csing Éva kisasszony a kínai riportervilág kima­gasló egyénisége. Igaz, hogy ez a fiatal leány Ame­rikában végezte az egyetemet. Amikor azután ha­zatért, politikai munkatársa lett a félhivatalos „Kuo Min News" cdimü napilapnak és ebben a minőségé­ben európai érteleimben vett ?.jó névre" tett szert, íme, tehát huszonhárom évvel ezelőtt nem hiába hullott szegény Tsindin kisasszonynak, a kínai nő- emmnoipáció előbarcosának a vére. koporsót, egy dombig. Hrodeknek hívják. Kisvárosban nehéz, fojtó az élet, de még ne­hezebb a halál. A mások halála. Barátok és idegenek jámak-kélnék körülöttünk éveken át, mindig ugyanazok. Azután meghal valaki közülük és a>z olyan, mintha önön életünk egy darabját ásnák el a temetőben. Szenes Erzsi. — Csernoch János halálának évfordulója. Esztergomból jelentik: Kedden, néhai Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás temetésének harmadik évfordulóján, délelőtt engesztelő szentmiseáldozat volt az esztergomi baziliká­ban, amelyet Serédi Jusztinján bibomok-herceg- primás nagy segédlettel pontifikáit néhai nagy­nevű elődje lelkiüdvéért. A pontifikális rekvie­men Esztergom vármegye és város hatóságai, egyesületei, intézményei és iskolái küldöttéégi- leg képviseltették magukat. — Előkelő vendégek Oberammergaubán. Münchenből táviratozzék: Mária jugoszláv ki­rálynő é? Ileana román királyi hercegnő édesanyjukkal, Mária román királynővel Münchenbe érkeztek és onnan Oberamimer- ganba utaznak, hogy megnézzék a passiójáté- kokat. Vasárnapra várják MacDonald angol miniszterelnököt is. — Laibach uj püspököt kapott. Belgrádból táviratozzék: A pápa Jeglic laibachi püspök visszalépését elfogadta és helyébe Rosman püspököt nevezte ki. — Kassai szerkesztőségünk uj elme. A Prágai Magyar Hírlap kassai szerkesz1 lsége és kiadóhiva­tala augusztus 1-én uj helyiségbe költözött. Uj oitne: Kassa, Fő-ucca 69 (Lőcseidiáz), I. em. jobbra. Tele­fon : 495. ez. — Halálozások, özv. dr. Holesch Istvánná sz. Lindtner Anna, néhai Holesch István dr.-nak, a besztercebányai keresk. és iparkamara ny. fő­titkárának özvegye, Miskolcon 73 éves korában elhunyt. — Budapestről jelentik: özv. Windisch Károlyné GO éves korában Budapesten meg­halt. Az elhunyt férje, Windisch Károly őrnagy hosszú ideig Pozsony város állómásparancsnoka volt, fia pedig, ifj. Windisch Károly, aki még 1922-ben meghalt, újságíró volt és az ellenfor­radalomban való résztvétele miatt a vörösök fogságba vetették, megkinozták és rabságában szerzett betegségében halt meg. — Négyezer font egy röpiratért. Londoniból jelentik: Egy londoni árverésen egy 1610-ben nyomtatott amerikai röpiratért („News íróim Virginia") egy amerikai gyűjtő 4000 fontot fizetett. — Megbukott egy 180 éves porcellángyár. Londonból jelentik: Anglia egyik legrégibb és leghíresebb porcéi Ián gyára, az 1731-ben alapított Woroester Royal Poroelain ellem el­rendelték a csődöt. — A letartóztatott Auguszt József buda­pesti műépítész kaució ellenében való szabad- lábrahelyezését kérte. Budapesti szerkesztő­ségünk telefonálja: A belügyminisztériumi építkezési panamában letartóztatott Auguszt József műépítész védője ma 10.000 pengős kauciót ajánlott fel védence szabadlábrahe- lyezése érdekében. Auguszt hajlandónak nyi­latkozott ezenkívül a kincstár kárát megtérí­teni. A szaibadlábrahelyezési kérelem ügyében a jövő héten dönt a vádtanács. — Elindultak a szépségkirálynők Brazíliába. Pániéból jelentik: Európa húsz ezépeégkiráJy- nője szerdán déliben indult Le Haviéból Brazí­liába, hogy réeztvegyen a rio de janeirói vi- lágez épségv ere enyen. A húsz európai állam leg­szebb leányai elutazásuk előtt az Atlanti-óceán partján fekvő mondain fürdőhelyek vendégei voltak. Az utolsó napot Le Baule fürdőhelyen töltötték, amelynek közönsége melegen ünne­pelte őket. — Csak egy levelezőlapba és 5 koronába kerül Darvas János: Elsüllyedt világ című könyve, ha a P. M. H. kiadóhivatalánál ren­deli meg. A szerző kézjegyével 10 korona. — Finnországiban a kommunisták a tilalom ellenére lapot adnak ki. Stockholmból távira­tozzék: Ámbár Finnországban a kommunista sajtó termékeinek megjelenését eltiltották, a kommunisták valami titkos nyomdában még­is állandó lapot jelentetnek meg, amelyet a helsingforsi uceákon osztogattak s a rendőr­ségnek a szorgos nyomozás ellenére nem si­került megállapítani a lap kiadóját és nyom­dáját. A lap legújabb számában a kommunis­ták földalatti szervezete bejelenti, hogy augusztus elsején nagy kommunista osapat- szemlét tartanak. — Shakespeare leányánál eredeti kémrásAt fe- deste föl egy londoni antikvárius. Londoniban egy antikvárius különféle régi iratok között pergament lapokat talált, amelyeknek Írása Shakespeare leg­idősebb leányának, Sueanne Hall kezétől szárma­zik. Ezek bírósági akiták, amelyeket a Strattferd on Avon bíróságánál nyújtottak he és Shakespeare leá­nyának panaszát tartáílmazziálk amiatt, hogy atyjá­nak lakásában bírósági foglalást tartottak. A fog­lalás alkalmával könyveket, bútorokat, értékpapí­rokat és egyéb tárgyakat bélyegezitek le és mindezt 77 font adósságért. Susanme Hah szerint a foglalá­si eljárás annyi holmira tette rá kezét, amelynek értéke legalább is 1000 font. Panaszában azt is elő­adja, hogy az édesatyjáyal szemben való követelés nem is jogos. Ezek az írások másképpen világítják meg Shakespeare utolsó éveinek anyagi átlapol tát. Az akták azt bizonyítják, hogy a nagy író sokkal jobb anyagi viszonyok között élt, miint azt eddigi életrajzaiból hittük. Lakóháza egy vagyonos pol­gáré, könyvtára pedig igen nagy és értékes volt Amikor Farnese Sándor, a nagy pármai herceg „Pesiön“-$ahtban járt Pöstyén, julius íf.i. A világtörténelem vastag betűkkel jegyezte föl Farnese Sándor pármai herceg nevét, aki 1545-ben született és 1592- ben halt meg. Mint egy lángcsóva bukkan föl Európa horizontján a fiatal herceg s aránylag rövid élete folyamán korának legnagyobb had­vezérévé válik. 26 éves korában a törökök el­len küzd nagy sikerrel, majd betör Hollandiá­ba, elfoglalja Maastricht (1579), Gént, Brügge, Ypern, Bruxelles (1584), végül Antwerpen (1585) városokat. Az ott vívott ütközetek a 16. század második felének legfényesebb hadműve­letei. . Nagy emberek életében vannak részletek, melyek följegyzésérő! a történelem megfeledke­zett. Egy szerény kézirat elsárgult lapjain Alessandro Farnese életének egy ismeretlen részlete várt türelmesen már közel 300 év óta arra, hogy fölfedezzék és megismerjék. A her­ceg országokat fölborító tettei mellett, melyek­kel egyes évszámoknak jelentőséget adott, a szóbanforgó esemény ugyan szerény szerepet visel. De nagyra nő a jelentősége, ha megfon­toljuk, hogy a hadvezért betegségétől megsza­badította és erőt adott neki további sikereihez. A sluysi (1587) és. párisi (1590) ütközetek közötti időszakban a történelem elhallgat; és itt kéziratunk veszi át a szót. 1589-ben Ales­sandro Farnese di Parma pompás kiséretével a Vágvölgyön végigvonulva, egy apró faluhoz ért, mely néhány agyagépitette nádfödelü ház­ból állott. A helység neve Pestön volt. Közel a folyóparthoz, egy lugas közepében, meleg források buzogtak föl az iszapos talajból. Gyógyhatásúk folytán messze vidéken ismer­ték és babonával vették körül. A betegek göd­rökben fürödtek. Előkelő fürdőzőknél a gödrö­ket tölgyfák, avagy nyárfák leveleivel rakták ki jó borravaló fejében az odavalósi parasz­tok. Szégyenkezés nélkül vetkőztek meztelenre az emberek és befeküdtek a forrásba, amely oly meleg volt gyakran, hogy Vág-vizzel kel­lett lehűteni. A térség körül piaci polcokon a Vágvölgy sokszínű főzelékeit árulták. A Vágón kurtakalpagu tutajosok vonultak el és hango­san kiáltozva üdvözölték a fürdőzőket. A folyó túloldaláról, ahol egy domboldal színes kőze­teit dolgozták fői, kalapácsütések hangzot­tak át. Elámulva állott meg a pármai herceg és elő­kelő kísérete eme egyszerűségében megható kép előtt, egy számára ismeretlen országban, melybe nem mint hadvezér jött el, hanem mint ember. Nyomorgató fájdalmai ellen a termé­szetnél keresett gyógyulást. Naponta beleásta szenvedő testét a nagy Farnese e piszkos vi­lágcsodába. És kigyógyult. Mert csapata élén már a következő évben rettegésben tartotta Franciaországot. Nem ismerünk közelebbi részleteket a nagy fürdővendég kúrájáról, mert csak néhány szó­val szellőzteti ezt a századoktól agyonhallgat tott titkot Trajan Ádám drahóci plébános szép és komoly elégikus versében, mely 1642-ben Íródott s melynek cime: „Saluberimae Pistinien- ses Thermae ad fi. Vagum“. Az erre vonatkozó latin szöveg pedig igy hangzik: „Quam Dux Parmensie quondam praeclaru* in [arrnis, „Cum Belgis gestis, consilio’qoe; potens. „AEger & haud sani, firmi cum corporis esset, „Invisit vires ut bene colligeret: Anno 1589 „Ingenti numero comitum stipatus & inde „Post rediit rarsus salvus & inoolumis." * A helységet ma Pöstyén fürdő név alatt is­meri a világ és az értékes kézirat a fürdő mú­zeumában fekszik. Ezid ősz érint Bourbon pármai herceg, Zita exkirálynő fitestvére, fürdőzik Pöstyénben. Ugyanaz a reuma gyötri, mint nevének egyko­ri nagy hordozóját. Csakhogy kiséret nélkül jött és csöndes visszavomiltságban végzi a kú­rát. Gödröket sem kell számára ásni, mert hi­szen azóta óriási fürdőépületeket emeltek a for­rások fölébe. Az idők megváltoztak. De változatlanul tör­nek elő a források a természet ősi ütemeiben. — Inte — — Egy érdekes „tiisznrás" a földgömbön. Penn­sylvaniában most kezdtek el agy főídtuirásfc a leg­modernebb technikai eszközök Igénybevétteftévejl. Azért nevezetes •z, mert 3000 méter mélyre alkar­nak jutná, a legmélyebbre, ameddig ember valaha a föld miéhébe hatolt. Az eddigi legmélyebb fúrás Texasban van: 2600 méter Utána következik egy kaliforniai 2450 és egy piittsburgi 2250 méterrel. Európában a legmélyebb fúrások Felső-Sziléziában vannak, 2239 és 2003 méteresek. Ezeket a mélysé­geket csak a bányatechniika gyors fejlődésével le­hetett elérni. Ennek segítségév 1 állapíthatjuk meg a földrétegek felépülését. De « fúrások, a földréte­gek szélességéhez viszonyítva, nem egyebek, mint — apró táiszurások. A glóbusz gömbeugara körül­belül 6337 kilométer, a legmélyebb fúrás pedig en­nek 2840-ed része, ez pedig egy 2 méter átmérőjű gömbön 0.35 mdlliméleres lüszurásnak felel meg. — Mozifelvevögép a rendőr-motorkerék- piáron. Londonból jelentik: Clynes belügymi­niszter bejelentette' az alsóháziban, hogy a mo­torbiciklis közlekedési rendőrök jármüvére apró mozgóképié 1 ve vő-ké s zü lék eket fognak szerelni, a mozgóképiéi vételek ugyanis rend­kívül értékes bizonyítékul szolgálhatnak köz­lekedési balesetek és veszélyes hajtás miatti eljárásiban.

Next

/
Thumbnails
Contents