Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-01 / 173. (2394.) szám

6

TO&GAIMagVARH 1RLAP

1930 augusztus 1, péntek.

POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefuu 2187, Grössling-ucca 36/L

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 945. Fő-ucca 69., I. em. jobbra.

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Pavlovics-acca 2.

NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal:

Method-tér 3. •i*

VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírlapot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Losoncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rima szombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen, Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán. Zsolnán, Ipolyságon, Nagyszöilősön, Poprádon, Késmárkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken. Zselizen, Párkányban, Pöstyénben, Vágujhelyen, Nagy tapolcsáuy bán, Gálszécsen, Duuaszerdahe- lyen, mert a iapot nem postán, hanem kihucdó utján Kézbesítjük.

*

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszországba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. I. Nem szükséges a pénz? eiőre beküldeni, az összeget otánvételezzük, \ többi államokba i szolgáló vizumek megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága 11., Panská ul. 12. 111. eszközli.

Cirai jegyzetek

Valakinek, akit nagyon szeretek, leveleket Írok. Legutolsó levelemben ezt írtam: évek óta úgy érzem, hogy egy lépésnyire van tőlem a halál, nem messzebb, csak egy lépésnyire, csak ki kell utána nyújtanom a kezem, elérhetem és olyan megnyugtató, hogy itt van kőzetemben, mint egy üvegcse, amelynek tartalmát ki lehet inni. Mikor visszagondoltam a levélre, eszembejutott, hogy pár héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanezt írtam. Mit Jog barátom gondolni rólam? Kliséket írok, előre kicirkalmozott mondatokat és néha kétszer írom tévedésből ugyanazt. Vannak ilyen visz- szatérő konok gondolatok, megfészkelik magukat és újból ki keU őket mondani.

Miért goiidolom ilyen szívósan újból ezeket ‘— talán azért, mert sohasem kívántam annyira élni mint most. Azelőtt úgy jártam a hidak fölött, mint aki arra vár, hogy elnyelje a mélység, most táncolva megyek át a hidakon, az eget nézem és boldog vagyok.

A "•©■

Verseimet olvasom, régi verseimet, újak nincsenek, ügy nézem őket, mint meddő asz- szonyok, más asszonyok gyermekeit, elszorult szívvel, irigykedve, boldogtalanul. Oh szenvedések most is vannak, de nem tudnak feloldódni szavakban. Úgy hiányzanak most a képek, amelyekben felszáll és könnyű lesz a lélek s megnézi magát mint valami tükörben. Feloldhatatlan most bennem minden,mint oldhatatlan ásvány.

J3•

Mire kívánom vissza a verseket, szenvedéseimnek apró, fényes tükreit? Nemrégiben még hogyan lázadoztam ellenük! Az elten, hogy meg kell élnem dolgokat, rosszakat, fel- zaklatásokat, csak azért, hogy formás, szép hangokat énekeljek ki magiamból s ezek a hangok egymásba karoltak, mini fiatal leánytestvérek és vers lett belőlük.

&

Egy fiatal iró panaszolta nekem a minap: Mindenki valamiféle anyaggal dolgozik, az iparos, a kereskedő, a festő, a szobrász, mindenki, az elsőtől az utolsóig, csak mi fogyasztjuk, használjuk fel önönmagunkat, mint valami nyersanyagot. Felgyújtjuk magunkat, mint egy fáklyát és égünk, égünk, úg el nem lobbanunk. Hát nem szörnyű ez?

F " berekkel beszélni annyi, mint felgyújtani magunkban az összes fényeket újból és újból. Imi annyi, mint felgyújtani magunkban az összes fényeket újból és újból —- fokozottan. Milyen jó egyedül maradni a csöndben, a sötétben — hallgatni.

&

Egy kisvárosból, ahol otthon vagyok, most kapom egy fiatal ügyvéd hirtelen halálának hírét. A halál itt van közelünkben és mégis olyan messze van, minden alkalommal újból tudomásul kell venni. Felszívódik tudata az idegekbe és úgy megtépi az embert akár a vihar a hajó árbocát. Tudomásul kell vennem, hogy ö, akit gyerekkorom óda láttam, ösrner- tem, már nem jár, nem sétál, nem jár, most már csak mindig fekszik, a föld alóli fekszik. A föld alatt, iszonytató, innen a távolból vizionálom az egész halálesetet az agóniától, a temetésig. A városon egyszerre fut végig a hír, a város egyszerre mint egyetlen ember fel- kiabál, egyetlen dermesztő kiáltás. Azután lekókadnak a fejek, nagy csendesség le&z és viszik a koporsót. Lépésrfl-lépésre viszik a

Tsindin kisasszony és Csang-Csing kisasszony

A huszonhárom éves nőemancipáció vértanúja és győztese

Igazságtalanok, akik azt mondják Kínáról, hogy a mennyei birodalom elmaradt az emberi balladáétól. Igaz, hogy az ötszázmillió lakossal bíró birodalom nem minden egyes pontján érték el az európai kultúrát, azonban kétségtelen, hogy például a ’ldnai nő immár nemcsak feltornászta magáit az emancipált európai nővel egy vonatba, hanem bátran mondhatjuk, hogy el is hagyta a versenyben. Keffl-e erre ékesebb tanúbizonyság, miinltlhogy az ősi császárvárost, Pekinget megtagadott és Nanking- ban székelő uj köztársasági kormánynál e napokban tisztelgett hölgydepuitáoió egész egyszerűen börtönbüntetést követelt mindazokra a férfiakra, akik többneijőségben élnek. Ezzel a lépéssel a kinaii nő- eimancápátorok kissé túllőttek a célon, nem azért, mintha a többnejtiség dicséretes, vagy talán irdigy- léeraméltó dolog volna, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kinaii házas- és családi élet hagyományokon épül föl. Azért pedig, hogy hagyományok vannak és hogy ezekhez a hagyományokhoz a kínai férfiak önkényt ölen ül ragaszk dniak. tuteaigoru do- üiog mindjárt börtönbüntetést követelni.

A kiinai nők megmozdulása másfelől azonban mégis érthető, mert Kínában még mindig a régi abszolút patriarchátus uralkodik. A család feje korlátlan ur a családjában, az asszony pedig csak áru és ennek megfelelően kezelik. Csak egy föladata van a házas életben, hogy férjét egy fiúgyermekkel ajándékozza meg és ezzel gondoskodjék a nemzedék fennmaradásául. Fiúgyermekről van szó, mert csak a ffiuutód áldozhat az ősök említőikének és a család történetében csak a férfiak neve szerepel. Ha a kínai férfi megnősül, és házasságát az ég fiúgyermekkel ajándékozza meg, akkor ezzel az aez- szony immár rendeltetését betöltötte. Ám, ha nincs szerencséje és leánygyenmelmek ad életet, akkor a férjnek jogában van az asszonyt visszaküldeni szüleihez, ahol a nőre rettenetes sors vár, vagy pedig megtartani az asszonyt, de mellé más házastársakat szerezni. A városbeli felvilágosodottabb kínaiak körében ez a szokás lassan-lassan kivész, ám még sok millió kánad nőnek kel elszenvedni a lehetetlen sorsot, hogy vagy elkergeti a férje, vagy pedig másod-, harmadrendű asszonnyá válik, a szó szoros értelmében szolgálójává a helyébe vett uj feleségeknek.

Két évtizeddel ezelőtt mertek csak megmzodulnii a kínai nők. hogy jogaikat káküizdjék s a házassági és családi jog reformját követeljék. A kiinai nőemanaipációért való harcnak első katonája egyúttal vértanúja ás volt a fölszabadító eszmének. Tsindin- nek hívták a hölgyet, tanitónő volt és egy magas- rangú állami hivatalnoknak a leánya, akit 1907-ben , .felforgató eszmék" hirdetése miatt ki ás végeztek. Ezek a felforgató eszmék a kiinai nő lábával függtek össze. A nőemanoipáció első rohama tehát a kínai nő lábának szólt. Tudvalévő, hogy a kínai nő több mint ezer esztendeje annak a barbár szokásnak az áldozata, hogy lábát már kisgyermek koráiban deformálják, hogy minél kisebb legyen. Téhát annak rendje-m ódja szer int nyomorékká teszik azon a címen, hogy a nő lába csak akkor szép, ha apró. Ennek az elnyomorításnak az volt a természetes következménye, hogy a kínai nő alkalmatlanná vált minden komoly munkára és ágy annál könnyebb volt őt a férfi egyszerű játékszerévé degradálni. Még húsz évvel ezelőtt jó néhány tízmillióra volt tehető azoknak a szerencsétlen kínai nőknek a száma, akik nem bírtak járni, csupán tipegni. Azóta ezeknek a sajnálatrameiló lereanlóseknek a száma jelentékenyen megapadt s ez a kínai nőemanoipá- cdoe mozgalomnak az érdeme. És immár naipról- napra nő azoknak a kiinai nőknek a száma, akik a sző szoros értelmében meg tudnak állni, sőt járni is tudnak a maguk lábán.

A háború előtt a kimi nő számára csak két kenyérkereseti lehetőség nyílott: egyik a selyernhernv ótenyészt és, a másik a szövés. Ma azonban már az a helyzet, hogy kereskedelmi, tudományos és oktató pályán is foglalkoztatják a kínai leányokat és asszonyokat Az első kinai üzlet, amely nőt alkalmazott, egy sanghaji fényképészüzlet volt, ezt követte néhány bank, majd néhány kereskedő és ipari üzlet, úgy, hogy ma már az üzdetirodákban titkárnőket, könyvelőnőket és gépirónőket is szép számmal látni. Végül a kínai kereskedők is ráadták a fejüket, hogy üzletükben kiszolgáló alkalmazottakként alkalmazzanak nőket, sőt legújabban a kínai hirdapirásban is erős konkurrenoiát csinálnak a férfiaknak a mandulaszemii hölgyek. így Csang- Csing Éva kisasszony a kínai riportervilág kimagasló egyénisége. Igaz, hogy ez a fiatal leány Amerikában végezte az egyetemet. Amikor azután hazatért, politikai munkatársa lett a félhivatalos „Kuo Min News" cdimü napilapnak és ebben a minőségében európai érteleimben vett ?.jó névre" tett szert, íme, tehát huszonhárom évvel ezelőtt nem hiába hullott szegény Tsindin kisasszonynak, a kínai nő- emmnoipáció előbarcosának a vére.

koporsót, egy dombig. Hrodeknek hívják. Kisvárosban nehéz, fojtó az élet, de még nehezebb a halál. A mások halála. Barátok és idegenek jámak-kélnék körülöttünk éveken át, mindig ugyanazok. Azután meghal valaki közülük és a>z olyan, mintha önön életünk egy darabját ásnák el a temetőben.

Szenes Erzsi.

— Csernoch János halálának évfordulója.

Esztergomból jelentik: Kedden, néhai Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás temetésének harmadik évfordulóján, délelőtt engesztelő szentmiseáldozat volt az esztergomi bazilikában, amelyet Serédi Jusztinján bibomok-herceg- primás nagy segédlettel pontifikáit néhai nagynevű elődje lelkiüdvéért. A pontifikális rekviemen Esztergom vármegye és város hatóságai, egyesületei, intézményei és iskolái küldöttéégi- leg képviseltették magukat.

— Előkelő vendégek Oberammergaubán. Münchenből táviratozzék: Mária jugoszláv királynő é? Ileana román királyi hercegnő édesanyjukkal, Mária román királynővel Münchenbe érkeztek és onnan Oberamimer- ganba utaznak, hogy megnézzék a passiójáté- kokat. Vasárnapra várják MacDonald angol miniszterelnököt is.

— Laibach uj püspököt kapott. Belgrádból

táviratozzék: A pápa Jeglic laibachi püspök visszalépését elfogadta és helyébe Rosman püspököt nevezte ki.

— Kassai szerkesztőségünk uj elme. A Prágai

Magyar Hírlap kassai szerkesz1 lsége és kiadóhivatala augusztus 1-én uj helyiségbe költözött. Uj oitne: Kassa, Fő-ucca 69 (Lőcseidiáz), I. em. jobbra. Telefon : 495. ez.

— Halálozások, özv. dr. Holesch Istvánná sz. Lindtner Anna, néhai Holesch István dr.-nak, a besztercebányai keresk. és iparkamara ny. főtitkárának özvegye, Miskolcon 73 éves korában elhunyt. — Budapestről jelentik: özv. Windisch Károlyné GO éves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt férje, Windisch Károly őrnagy hosszú ideig Pozsony város állómásparancsnoka volt, fia pedig, ifj. Windisch Károly, aki még 1922-ben meghalt, újságíró volt és az ellenforradalomban való résztvétele miatt a vörösök fogságba vetették, megkinozták és rabságában szerzett betegségében halt meg.

— Négyezer font egy röpiratért. Londoniból jelentik: Egy londoni árverésen egy 1610-ben nyomtatott amerikai röpiratért („News íróim Virginia") egy amerikai gyűjtő 4000 fontot fizetett.

— Megbukott egy 180 éves porcellángyár. Londonból jelentik: Anglia egyik legrégibb és leghíresebb porcéi Ián gyára, az 1731-ben alapított Woroester Royal Poroelain ellem elrendelték a csődöt.

— A letartóztatott Auguszt József budapesti műépítész kaució ellenében való szabad- lábrahelyezését kérte. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A belügyminisztériumi

építkezési panamában letartóztatott Auguszt József műépítész védője ma 10.000 pengős kauciót ajánlott fel védence szabadlábrahe- lyezése érdekében. Auguszt hajlandónak nyilatkozott ezenkívül a kincstár kárát megtéríteni. A szaibadlábrahelyezési kérelem ügyében a jövő héten dönt a vádtanács.

— Elindultak a szépségkirálynők Brazíliába.

Pániéból jelentik: Európa húsz ezépeégkiráJy- nője szerdán déliben indult Le Haviéból Brazíliába, hogy réeztvegyen a rio de janeirói vi- lágez épségv ere enyen. A húsz európai állam legszebb leányai elutazásuk előtt az Atlanti-óceán partján fekvő mondain fürdőhelyek vendégei voltak. Az utolsó napot Le Baule fürdőhelyen töltötték, amelynek közönsége melegen ünnepelte őket.

— Csak egy levelezőlapba és 5 koronába kerül Darvas János: Elsüllyedt világ című könyve, ha a P. M. H. kiadóhivatalánál rendeli meg. A szerző kézjegyével 10 korona.

— Finnországiban a kommunisták a tilalom ellenére lapot adnak ki. Stockholmból táviratozzék: Ámbár Finnországban a kommunista sajtó termékeinek megjelenését eltiltották, a kommunisták valami titkos nyomdában mégis állandó lapot jelentetnek meg, amelyet a helsingforsi uceákon osztogattak s a rendőrségnek a szorgos nyomozás ellenére nem sikerült megállapítani a lap kiadóját és nyomdáját. A lap legújabb számában a kommunisták földalatti szervezete bejelenti, hogy augusztus elsején nagy kommunista osapat- szemlét tartanak.

— Shakespeare leányánál eredeti kémrásAt fe- deste föl egy londoni antikvárius. Londoniban egy antikvárius különféle régi iratok között pergament lapokat talált, amelyeknek Írása Shakespeare legidősebb leányának, Sueanne Hall kezétől származik. Ezek bírósági akiták, amelyeket a Strattferd on Avon bíróságánál nyújtottak he és Shakespeare leányának panaszát tartáílmazziálk amiatt, hogy atyjának lakásában bírósági foglalást tartottak. A foglalás alkalmával könyveket, bútorokat, értékpapírokat és egyéb tárgyakat bélyegezitek le és mindezt 77 font adósságért. Susanme Hah szerint a foglalási eljárás annyi holmira tette rá kezét, amelynek értéke legalább is 1000 font. Panaszában azt is előadja, hogy az édesatyjáyal szemben való követelés nem is jogos. Ezek az írások másképpen világítják meg Shakespeare utolsó éveinek anyagi átlapol tát. Az akták azt bizonyítják, hogy a nagy író sokkal jobb anyagi viszonyok között élt, miint azt eddigi életrajzaiból hittük. Lakóháza egy vagyonos polgáré, könyvtára pedig igen nagy és értékes volt

Amikor Farnese Sándor, a nagy pármai herceg „Pesiön“-$ahtban járt

Pöstyén, julius íf.i. A világtörténelem vastag betűkkel jegyezte föl Farnese Sándor pármai herceg nevét, aki 1545-ben született és 1592- ben halt meg. Mint egy lángcsóva bukkan föl Európa horizontján a fiatal herceg s aránylag rövid élete folyamán korának legnagyobb hadvezérévé válik. 26 éves korában a törökök ellen küzd nagy sikerrel, majd betör Hollandiába, elfoglalja Maastricht (1579), Gént, Brügge, Ypern, Bruxelles (1584), végül Antwerpen (1585) városokat. Az ott vívott ütközetek a 16. század második felének legfényesebb hadműveletei. .

Nagy emberek életében vannak részletek, melyek följegyzésérő! a történelem megfeledkezett. Egy szerény kézirat elsárgult lapjain Alessandro Farnese életének egy ismeretlen részlete várt türelmesen már közel 300 év óta arra, hogy fölfedezzék és megismerjék. A herceg országokat fölborító tettei mellett, melyekkel egyes évszámoknak jelentőséget adott, a szóbanforgó esemény ugyan szerény szerepet visel. De nagyra nő a jelentősége, ha megfontoljuk, hogy a hadvezért betegségétől megszabadította és erőt adott neki további sikereihez.

A sluysi (1587) és. párisi (1590) ütközetek közötti időszakban a történelem elhallgat; és itt kéziratunk veszi át a szót. 1589-ben Alessandro Farnese di Parma pompás kiséretével a Vágvölgyön végigvonulva, egy apró faluhoz ért, mely néhány agyagépitette nádfödelü házból állott. A helység neve Pestön volt. Közel a folyóparthoz, egy lugas közepében, meleg források buzogtak föl az iszapos talajból. Gyógyhatásúk folytán messze vidéken ismerték és babonával vették körül. A betegek gödrökben fürödtek. Előkelő fürdőzőknél a gödröket tölgyfák, avagy nyárfák leveleivel rakták ki jó borravaló fejében az odavalósi parasztok. Szégyenkezés nélkül vetkőztek meztelenre az emberek és befeküdtek a forrásba, amely oly meleg volt gyakran, hogy Vág-vizzel kellett lehűteni. A térség körül piaci polcokon a Vágvölgy sokszínű főzelékeit árulták. A Vágón kurtakalpagu tutajosok vonultak el és hangosan kiáltozva üdvözölték a fürdőzőket. A folyó túloldaláról, ahol egy domboldal színes kőzeteit dolgozták fői, kalapácsütések hangzottak át.

Elámulva állott meg a pármai herceg és előkelő kísérete eme egyszerűségében megható kép előtt, egy számára ismeretlen országban, melybe nem mint hadvezér jött el, hanem mint ember. Nyomorgató fájdalmai ellen a természetnél keresett gyógyulást. Naponta beleásta szenvedő testét a nagy Farnese e piszkos világcsodába. És kigyógyult. Mert csapata élén már a következő évben rettegésben tartotta Franciaországot.

Nem ismerünk közelebbi részleteket a nagy fürdővendég kúrájáról, mert csak néhány szóval szellőzteti ezt a századoktól agyonhallgat tott titkot Trajan Ádám drahóci plébános szép és komoly elégikus versében, mely 1642-ben Íródott s melynek cime: „Saluberimae Pistinien- ses Thermae ad fi. Vagum“. Az erre vonatkozó latin szöveg pedig igy hangzik:

„Quam Dux Parmensie quondam praeclaru* in

[arrnis,

„Cum Belgis gestis, consilio’qoe; potens. „AEger & haud sani, firmi cum corporis esset, „Invisit vires ut bene colligeret: Anno 1589 „Ingenti numero comitum stipatus & inde „Post rediit rarsus salvus & inoolumis."

*

A helységet ma Pöstyén fürdő név alatt ismeri a világ és az értékes kézirat a fürdő múzeumában fekszik.

Ezid ősz érint Bourbon pármai herceg, Zita exkirálynő fitestvére, fürdőzik Pöstyénben. Ugyanaz a reuma gyötri, mint nevének egykori nagy hordozóját. Csakhogy kiséret nélkül jött és csöndes visszavomiltságban végzi a kúrát. Gödröket sem kell számára ásni, mert hiszen azóta óriási fürdőépületeket emeltek a források fölébe.

Az idők megváltoztak. De változatlanul törnek elő a források a természet ősi ütemeiben.

— Inte —

— Egy érdekes „tiisznrás" a földgömbön. Pennsylvaniában most kezdtek el agy főídtuirásfc a legmodernebb technikai eszközök Igénybevétteftévejl. Azért nevezetes •z, mert 3000 méter mélyre alkarnak jutná, a legmélyebbre, ameddig ember valaha a föld miéhébe hatolt. Az eddigi legmélyebb fúrás Texasban van: 2600 méter Utána következik egy kaliforniai 2450 és egy piittsburgi 2250 méterrel. Európában a legmélyebb fúrások Felső-Sziléziában vannak, 2239 és 2003 méteresek. Ezeket a mélységeket csak a bányatechniika gyors fejlődésével lehetett elérni. Ennek segítségév 1 állapíthatjuk meg a földrétegek felépülését. De « fúrások, a földrétegek szélességéhez viszonyítva, nem egyebek, mint — apró táiszurások. A glóbusz gömbeugara körülbelül 6337 kilométer, a legmélyebb fúrás pedig ennek 2840-ed része, ez pedig egy 2 méter átmérőjű gömbön 0.35 mdlliméleres lüszurásnak felel meg.

— Mozifelvevögép a rendőr-motorkerék- piáron. Londonból jelentik: Clynes belügyminiszter bejelentette' az alsóháziban, hogy a motorbiciklis közlekedési rendőrök jármüvére apró mozgóképié 1 ve vő-ké s zü lék eket fognak szerelni, a mozgóképiéi vételek ugyanis rendkívül értékes bizonyítékul szolgálhatnak közlekedési balesetek és veszélyes hajtás miatti eljárásiban.