Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-31 / 198. (2419.) szám

14 ^KKCT-M.\Gfa®.HÍRIiS& —angawjawuajBBiii i930 amgn8gtas >1, raflArniaip. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ] Aa európai kontinensen a normálisnál magasabb légnyomási uralkodik. A* óceán fölötti mélynyomás következtében aa Azori-szigeiektől északkeletre viharok dalnak, de ezek hatását a száraaföldön még nem lehet észlelni. Vasárnapra derült, száraz és meleg idő Tárható. — Pe tróf eái mos szénával gyújtottak fel egy cséplőgépet. Párkányi tudósítónk jelenti: Kő- ki'dgyajmat községben ismeretlen tettes pet­róleumába áztatott szénával felgyújtotta Da- nics József kisgazdának To.000 korona értékű cséplőgépét. A csendőrség keresi a gyujtógá­iét. — A Kibic cimü hangosfilmet tegnap este mutatta be a Kotva Bio németnyelvű előadás­ban. A bemutató előadás közönsége egész este kacagott a darab pompás humorán. Az igazi amerikai ízű cselekmény Lazarus zsidó kis­kereskedő tragikomikus küzdelmét tartalmaz­za a dollár milliókért és leányának, a szép Rozinak a boldogságáért. — Firenze, Riviéra, Corsica, társasut szep­tember 18—október 5. mindennel, podgyász- szállitással is 2850 korona. — Az adriai für­dőkben olcsó utószezon! Grádón kétheti úttal 1290 korona. Lloyd utazási iroda, Kassa. Vá­laszbélyeg. — Védelmet keresnek a vadállatok. Newyork- ból írják: 1929-ben nyitották meg Wyomingban a Grand Tetőn National Parkot, egy nagy, szabad te­rületű állatkertet. A vadak őr^5d most érdekes be­jelentést tettek. Miig az első hónapokban meglehe­tősen csekély volt az állatállomány, az idők folya­mán mind több állat vándorolt a kertbe. A vadak — különösen a jávorszarvasok és gímszarvasok nagyszámmal — védelmet kerestek! A szarvasok, mipden félelem nélkül, együtt legelnek a lovak­kal A napokban uj medvét is találtak, amely a vadonból áttette székhelyét a® állatkertibe. rx A „Cigelka" jódos gyógyvirekről Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlé­kezni fog egyetemi évei során a kathedráről gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán mcht weiss. tvie wo, warum, verordnet mán Jodkaíium“ És valósággal akkor is, ma is, a jódkálium s an­nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb bánta Imák ellen, a még oly rejtetten lappangó, jó­formán ki nem deríthető kóros elváltozások elleD jő hatással volt. „A jód jót tesz"! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy míg a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékez­zünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin. majd az aspirin. utóbb a pyramidon, — ezzel szem­ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógy ha tás terén És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulaj­donosa minden lehető és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaceat magasztal, irégsincs Jogunk kétkedéssel fogadni a jódos vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varózshatását a lejkülönbözőbb betegségek ellen Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossicb fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a Jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenít/ szer, úgy hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat­juk előző jődeceetelés után. A múlt századnak egyik jóhirnevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyelemezte a bor össze­tételét s azután müvj utón, pontosan a nyert ada­tokat és adagokat fölhasználva bort gyártott De minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, av; gy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlitjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges étel­nél szivesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pL a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot, ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és méhében. szóval a Teremtő Isten vegykonyhájá­ban készült tehát a Természet adta „Cigelkai" jódos viz hatása biztosabb és célhozvezetőbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat Egyéb­ként „minden Demostbenesnél szebben beszél a tett4*! Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang: ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szem­ben. Ám szívleljék meg akkor a ezentirás ezen szavait: ..Mindeneket megpróbáltok s ami jó, azt megtartsátok!" Rajta tehát, próbálja meg az, ki­nek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cigelka" jódos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasz­taltak alapján belátása szerint. A „CIGELRA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELRA44 jódos gyógyforrások vállalatánál Csehy & Wachter. Bardejov (Bártfa). Szlovenszkó (CSR1. Tatra Aula Salon.Prssot. Tatra autók és alkatrészek raktáron. Dunlop guru mik. Mögül olajok, B. Z. benzin, petróleum a megbízható üzem- MOGUL BENZIN anyagok autója traktorja ré- AUT0 0IL szere. Képviselő: HOLENIA LÁSZLÓ. SzmHÁz-KönW-KaKKifeA Modern iakáskiáiíitás Bőseiben Tizenhatezer bankba keríti egy weehend-villa — Hogyan tahik egy modern ember? — Egy óra a humanizmus ősiészhében Basel, augusztus bó. Woba, vagy bogyón Lakjunk? így lehelne legjobban írni a fő- és álcámét annak a káá'llitásnaík, mely a bázeli árum inta vásá r épületében most tárta ká kapuit. Különben a kiállítás tisztességes neve: Wohnungsaussteilumg — Basel. A gótikus városháza teréről a középső biidon kel ált az embaráradat a gyors vizű Rajnán s a Klaragraibenen a bádeni állomás felé éri el a rózsaszínűre vakolt óriási kiállítási épülettömböt. Az utakon apró fekete-fehér zászlók a etólássáiit püspöfcl^otbaf a közópmezben. Basel városának címerével öltöztetik ünnepi külsőibe a három határ mentén fekvő káe6 váróét A püspöki címert, mely messzi •vidékekre kiterjedő hü'b^ruralmat jelent, a protestáns idők ás megtartották épp úgy, mint az Aeneas Silvius Picooloandni, azaz II. Pius pápa alapította egyetem a latom feliratokat és freskókat s Münöter a katolikus püspöki sírokat. Basel erő­sen konzervatív város. Rotterdami Erasmus óta a humanizmus egyik főfészke volt Basel. S ahol a bankigazgatók és gyárosok ma is büszkék arra, hogy tökéletesen megtanulnak klasszikus görög nyelven beszélni, a gazdasági élet formanyelvét is áblengi a huma­nisztikus szellem, a gondolat kiütközik, rendez és dominál minden kereskedelmi életmegnyilvánu­lást is. A Woba vezérgondolatai: célszerűség, egyszerű­ség, csíny s a modern lakás hármas törvénye, tér-levegő-napfény. A knáHiitás nem zsúfolt káraikat- sor, hanem organikus egységbe foglalt népoktatás. A nyersanyagoktól és famegm-unkáló gépektől kezdve bemutatja, hogyan építsen és rendezzen •be magának lakást a mai társadalom embere, a gazdag és a szegény, a városi és a falusi. És a lakberendezést bemutatja az utolsó szegig. A ház­tartási cikkektől és bútoroktól az egészen beren­dezett „egy családi" házakig, polgári és munkás- lakásokig mindent lát itt az érdeklődő. Sőt, lát mintásáét!ódát is működő étteremmel, társalgóval, ballal, aztán kispenziót, kórházat, interaátust úgy építve és berendezve, ahogy a fentemláfefct vezérgondolatok ma megkívánják. A oélszeriieégfogailcKm sokat rejt magában. Annyit jelent, miint minden fölösleges kiküszöbö­lését, ami csak porfogó, uteláíllfó és fölös munka­többletet jelentő volna. A látogatót a szaksajtó kiállítása fogadja. Folyóiratok, könyvek az uj lakásról, azután rajzok, tervek. Hány fej. hány toll küzdött bosszú éveken át elavult felfogások ellen, mág ma a közvélemény már teljesen az uj lakások mellett áíl Méltó tehát, hogy az elóhar- oosók nyomtatott kiállításán kezdjük a vándor­lásit. Ö6sze»en 320 ipari és kereskedelmi oég á'Miltott ki s bemutatásra kerül hatvan ház 120 lakással, 13 építész ugyanannyi Itakástipust állított elénik. WEEKEND-VILLA A butorépitést általiéban az jellemzi, ami a modem architektúrát: egyszerű vonalvezetés víz­szintes és merőleges irányban, sima falfelületek, térkihasználás. A szekrények lehetőleg a faliba építve, a bútorok úgy elrendezve, hogy a szobá­ban ne csak ülni, meg aludni lehessen, hanem járná is. A legegyszerűbb parasztház részére ter­vezett berendezés minden darabján az anyagszerü- ©ég mellett a csíny és tetszetősség vonul végig. Láttam egy egyszerű gyalult fából előállított falusi berendezést; a fa természetes világos száné, a bebuzat, a papirlámpa, a gyékény szőnyeg oly szép együttes s oly szerényen becsületes, hogy 6ziebb fpanciefcánus kolostorberendezéöt el sem tudnék képzelni. A négy hatalmas kiállítási hall után a szabad­ban vikend-házaikat mutattak be. Tizenhatezer frankért épület és teljes berendezés, felszerelés. Csak meg kell indítani a vilHamoskályfhákat, 6 főz­ni lehet benne. De túl a kiállítási épületen, a bádeni állomás mögött, hatvan ház áll száznál több lakással, tapétázva, felszerelve, beköltözésre készen. Egyet­len tányér vagy csésze sem hiányzik. Valtakép csak a bért (évi 1300 frank) kell kifizetni 6 már ia otthon akaszthatja szegire a kabátját, svájci nyári módon asztalhoz ülni szokott uj lakó. HOGYAN NÉZ KI EGY „UJ HÁZ?" Megére dniili, hogy részletesen .leírjak egy ül yen ujiházait. A lapostetejü építkezésnek ©ok ellensége volt még a közeli múltban is. Az ember szereti kívülről is nézni a házát s amíg a gondolat nem győz büszkesége felett, addlig vonakodik a kalitka- skatu'lya házaiktól!. De ha az ember benn járt és csodálkozott azon, hogy a kívüliről egyszerű és kisméretűnek látszó skaítyuában mennyi férő­hely, mennyi világosság, mennyi levegő van az eddigi lakásokkal szemben, akkor azonnal barát­ja lesz az újlakáé rendszernek. Lépjünk hát be az előttünk áillló hat alacsony házak egyikébe. Az uocóról cseréppel kirakott kis udvaron át jutni be. A kapu alacsony vasrács. Épp annyi, hogy elzárja az udvart. A kis udvarra odakép­zelem a munkás biciklijét vagy motorját, mialatt munkáról ebédre tért haza. A főajtóa át előszobá­ba érünk, hol a pince ajtaja nyílik e pár lépcső vezet a magasabban épített földszintre. Föllépünk és folyosó nélkül már is benn vagyaink a nagy nappali szobában. Az első, ami szembeötlik, a tel­jes falszélességü ablak. Az uocától a kisud var álltai eltávolitva s a pár lépcsővel a kiváncsi járó­kelők felé emelve. Közvetlen az ablak előtt a nagy asztal, hogy a szobában fel s eMijárni lehes­sen. Innen nyílnak aa ajtók a kiélt hálószobába e a konyhába s nem íb figyeljük meg, ha valaki nem figyelmeztet, hogy az összes helyiségek egy nivon vannak. A háziasszonynak nem kell lép­csőn százszor naponta egyik helyről a másikra [fáradoznia. A konyha kis méretű, de jól beosz­tott, hogy minden kéznél legyen. Az ablaknál áil a villamos takar éktüzbely, mellete a falba épített konyhaasztal, melynél nem keli bői ma, hol hol­nap az egyik láb alá támaszték darabkát tenni, hogy a lapitás alatt ne sántítson. Amellett a Le­mosó, szintén beépítve. Azután ajtóssámyak a falbaépiitett konyhalkredenc részére. Minden mos­ható. S a konyhában van a mosdó is. MŰHELY A HÁZ ALATT A fürdőberendezós a szuterénban van, az u. n. mosókonyhában, hol a fürdőkád egyúttal rubaáz- tató. Mellete a mosott! zheliy, szárítók. Azután egy az egész épület alá nyúló helyiség, a mü- helyterem, hol a ház remdibetartásához és a lakók ipari ceórakozához való összes eszközök elférnek: gyaiuasztai, esztergályozó stb. stb. Ideképzelem a szétszedett motonbicilklil, va«y a családapát, aki gyermeked részére maga készíti a játék és sport - tárgyakat. Az egyik hálószobából vaslépceő vezet le a kis kertbe, hol rózsafák alatt tarkavárágágyak pom­páznak. S hová az ég áldása a család szentelt melegágyából az éfletvirágocskákat küldi majd játszani! Minden van itt és minden külön van, hogy a család együtt ás egynek érezze magáit, s 1 lakását boldog otthonának. A knáMltás vizsga a kiállítók és a látogatók részére. Svájc régóta híres tisztaságáról és pol­gárai rendszeretekéről. Svájcban az újlakáé elvei már gyakorlatban vannak. De hogy még jobban elterjedjenek, a kiállítás vezetősége a fent leírtak­nál nem kevésbé modem módon folytat propa­gandát. A következő vasárnaptól kezdve a Woba repülőgép minden svájci nagyobb község felett röpcéduláikat fog ledobni. Ezer röpcédula közt egyben ingyen jegy van Baselibe és vissza repül- tetősre s tíz ingyen jegy a kiállítás megtekintésére. Mi ba&eliek azonban emiatt nem megyünk vidékre, hogy visszarepülhessünk, mert Bőseiben a repülés már nem szenzáció. A birefekli repülő­téren a nyugati járatok összes gépei naponta le- szállnak, miatt a jó bennszülöttek délutáni Feld- schiössii sörüket isszák a tért övező Stüblikben. í. L, dr. Hja Eíimovics Rjepin nem hali meg Pária, augusztus 30. Párisba is elérkezett a Prager Presse egy híradása, amely szerint Hja Efimovics Rjepin, a világhírű orosz festő finnországi birtokán néhány nappal ezelőtt meghalt. A Legutolsó Hírek cimü nagy orosz párisi napilap azonban kótségbevonta a Pra­ger Presse hÍrének hiteles voltát, Miljaikov lapja megbízta rigai levelezőjét, hogy keresse fel Rjepint finnországi birtokán s állapítsa meg a helyszínén, mi az igazság? Az újságíró, aki egyúttal a rigai Ma cimü orosznyelvü lap szerkesztője is, most lapjá­ban beszámol Rjepinnél tett látogatásáról s a cikket — távirati hiradás alapján — a Leg­utolsó hírek tegnapi száma is kivonatosan közli. E hirek szerint Rjepin tényleg súlyos beteg volt, de már jobban van, s a közös étkezéseken is részt vesz a család­jával. Járnia egyelőre nem szabad a 80 éves világhírű művésznek, de tolókocsiján állan­dóan kertjében sétáltatják. Látogatására s betegségének rosszabbodása hirére megérke­zett hozzá özvegy leánya, férjes unokájával s ennek négy gyermekével, tehát Rjepin déd­unokáival. E látogatás az agg művészre min­denképpen kedvezően hatott, aki intézkedett egyúttal, hogy szerdai fogadónapját ezentúl minden héten megtartsák. (*) Lehár Ferenc uj daljátéka. A jubiláns Le­hár állandóan szövegkönyvi gondokkal küzd. A® ideális jó szövegkó nyvet keresi már esztendők óta és a legelkeseredehteb küzdelem sem szerzi m,eg neki azt a nyugalmat, amit a jó szövegkönyv az o pere ttkompo métának jelenít. Ez magyarázza meg Lehár uj szövegkönyvének forrását. Lehár ugyanigs most Rábírral, az osztrákok szellemes viigjátéfciirójával állapodott meg uj daljátékát ille­tőleg. Lehár most Bátor: A sztár című vígjátékét zemésilti meg, még pedig úgy, hogy a szövegköny­vi változásokat a vígjátékon ő fogja személyesen megbeszélni az előkelő osztrák íróval. (*) Beszélő választási proptagandafilmek Német­országban. Berlinből jelentik: A német birodalmi gyűlés képviselőit szeptemberben választják meg és a választási küzdelmeikben a beszélőíilm is nagy szerepet fog játszani, mint választási propa­gandaeszköz. A ceutruimpárt és a demokraták már több hangos filmet rendeltek meg a filmgyá­raknál s ezeket a propaganda-filmeket minden mo­ziban játszani fogják. Az igazgatók előre félnek, hogy egyik-másik vá'aszitáei film pörgetésénél esetleg tüntetés is lehet a nézőtéren. Ezért fi­gyelmeztették a különböző pártokat, hogy csak úgy játsszák lo propagandafilmjeiket, ha biztosít­ják, hogy az előadások a választások ideje alatt is simán fognak lezajlani. (*) Fenyves Aliee hegedUrouvéssnl lévai sikere. Lévai tudósítónk jelenti: Huíbay Jenő mesterisko­lájának egyik nagyteheteégü növendéke: a 17 éves Fenyves Alioe tett csütörtökön este hangver-’ eeny keretében tanúbizonyságot emelkedő fejlő­déséről. A hangversenyt a Léva és Vidéke Főisko­lai Hallgatók önsegélyző Egyesülete rmdeote s aa elmúlt farsang után itt lépett fel Fenyves Aliee másodízben a lévai publikum előtt. Nagyon komoly munka ez, amit a 17 éves Fenyves Aliee csinál, aki ebben a korban már érdemes a ,művész44 ©pá- tetonjára. Szinte ellentétes ez az erő fiatal nőies­ségével. amint a muzsikáinak technikai részét meg­oldja. A fiatal leány keze bravúros virtuóz módjá­ra kezeli a vonót, amely lágyan és mégis férfias lendülettel siklik a zengő húrokon, és bontja M a hegedűből a nagy zeneszerzők benne égő lelkét Műsorán hallottuk Handel, Mendelssohn, Couperin- Kreisler, Elgar, Drdla, Dvorák egy-egy csillogó gyöngyét, melyeknek fényét Fenyves Alioe szépen élénkbe bontotta. De mégis, mintha művész szive legközelebb állma nagy mesteréhez, Hubaytooz, aki­nek két darabját játszotta, a Peregihiera-t és a fé­nyes sikerű hangverseny méltó zárásául a Csárdás- jelenet harmadik részét szánta, mely hímes magyar motívumaival lágyan és forrón körülifonta lelkün­ket. Fenyves Aliee további fejlődése és kiméiyü- •léee bizonyára még kellemes meglepetéseket tar­togat. Művészi hatású és diszkréten simuló volt a zongorakiséret, melyet Adler Emiimé szolgáltatott. Különben önálló számokban is csillogtatta régen méltányolt tehetségét. Chopin: Nocturme E-mofll opus 72, és Liszt-Verdi: Rigoletto parafrázisával a hegedümüvésznővel együtt ő is megérdemelten részesült a zajos ovációkban. (*) Ambrózy Béla hangversenykorutja. Losonci tudósi tónk jelenti: Ambrózy Béla, a tehetséges fiatal zongoraművész szeptember hó folyamán hangve reenykörutait rendez Szlovenszkó nagyobb városaiban. Szeptember 13-án szülővárosában, Lo­soncon, szeptember 20-án Komáromiban és szep­tember 27-én Ungvárott tart hangversenyeket. Mű­során többek között Batíh-Stradai orgonakoocert, a ritkán játszott Liszt: Dante eonaita, Ohopán-aSrlus és Dobmányi-müvek stb. szerepelnek. (*) Idén nem lesi Varsóban operaelőadás. A len­gyel kormány elhatározta, hogy az előző év nagy deficitjére való tekintettel, (7 millió zlotyt fizettek rá az Operaház művészi munkájára) idén nem nyit­ják meg az Operát & közönség számára. (*) Eredeti filmreklám. Glória Swanson uj film­jének címe: ,.What a Widow." A népszerű film­sztár egy mulatós özvegyet játszik benne. Az Uni­ted Artiste-fiknvállalat érdekes reklámot eszelt ki a film számára: huszonnégy amerikai városban és tíz európai városban pályázatot hirdet, amely va­lamilyen kapcsolatban lesz a fiímmeh A pályázaton csak nők vehetnek részt A nyerte ©amerikai höl- csak nők vehetnek részt. A nyertes amerikai höl­gyek pedig Amerikába. Minden költségről az Uni­ted Artists-vállalat gondoskodik. Erre az eredeti reklámra 50.000 dollárt irányoztak elő. (•) A nadrág alkonya. Cecil B. de MiHe, a leg­nagyobb sikereket elért amerikai filmrendező, aki (Minijeivel mindig megelőzte a divatot móri egy hirlapd nyilatkozaíban megjósolja a férfiőHöotkö- dés reformját. „Húsz éven belül — mondta — egé­szen el fog tűnni a férfinadrág, legalább is mai formájában. Csak a tradíció és az a tény, hogy az ember nem szívesen változtat az érvényben levő ! szokásokon, tartotta meg a háromrészes öltözködés j rabszolgaságát. Bizonyos, hogy soha a férfiöltözkö­dés még kellemetlenebb és kényelmetlenebb nem volt. A puha ingnek és a puha gallérnak az elter­jedtsége és kedveItsége véleményem szerint arra mutat, hogy 1950 után a férfidivat erősen meg fog­ja közelíteni a római tógát. Amikor az emberek elhatározták, hogy a sportolás közben nem fognak ho66zu nadrágot viselni, már megtört a jég és a további változások is bizonyos időközökben be fog­nak következni. Máról holnapra természetesen ilyen lényeges változás nem fog megtörténni, de bizo­nyára lesznek még közöttünk olyanok, akik 1950 után meg fogják érni, hogy a férfiak úgy fognak öltözködni, ahogy ma csak a világ kacagása közben öltözködhetnének.44 (*) Freud professzor megkapta a frankfurti. Goethe-dijat. Mint Frankfurtból jelentik, a frank­furti Goethe-társas ág kuratóriuma az 1930. évi Goethe-dijat Fxeuid Zsigáiond dtr. ismert bécsi idegorvos és pszicho-analitikusnak adományozta. Minthogy Freud professzor egészségügyi okokból nem jöhetett el személyesen, a leányát és munka­társát, Anna Freudot küldt-e el maga helyett a dáj átvételére. A Goethe-dij oklevelének átadásánál Frankfurt főpolgármestere, Lamdtmanu beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy a Goethe-dijat az idén Frankfurt városa az o&ztrák Freud professzornak adja, amivel ismét megeleve­nít Frankfurt és Ausztria kulturközönségének ősi hagyományából. Soha eddig még nem történt meg, hogy a Gotbe-díj bizottsága annyira szenvedélye­sen vitatkozott volna a jelöltek személye körül, mint mo6t. A döntés igen hosszú ideig maradt füg­gőben, de végül is Freud professzor kapta meg a dijat. Lamdtmann főpolgármester beszéde után Anna Freud felolvasta atyja beszédét, amelyet a dlij átvételére készített. (•) Avigdor Hameiri héber költő — mint eper­jesi tudósítónk közli — szeptember 3-án Eperjesen, a Fekete Sas nagytermében magyarnyelvű előadást fog tartani. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA KOTVA: A kibic. (Zsidó tárgyú hangosfilm.) LUCERNA: A szerelmi paridé. (M. Oheva&ier.) 5.h. METRÓ: A bonapartista. (R. Novarro.) 3. hót. RÁDIÓ: Fifi kisasszony vágyai és szerelmei. f Col len Moore hangosfilm-) PASSAGE: Két szív % ütőmben. (300. előadás.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Péntek—hétfő: ÁTLÓN: A csiszár detekthrje. (Olga Techedbom.)

Next

/
Thumbnails
Contents