Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-30 / 197. (2418.) szám

A KISEBBSÉG! KONGRESSZUS ELÉ (sp) Prága, augusztus 29. Szeptember 3. és 5. között zajlik le Genfben a hatodik európai kisebbségi kongresszus, s bát­ran mondhatjuk, hogy az európai kisebbségek képviselői a maihoz hasonló nevezetes pillanat­ban sohasem üléseztek. Briand Páneurópai-kon­ferenciája küszöbön ált (szeptember 8-án nyit­ják meg ugyancsak Genfben), s a kisebbségi kongresszus határozatainak föladata, hogy fi­gyelmeztessék a francia külügyminisztert a terv tökéletlenségére, helyesebben szemfényvesztő és egyéni érdekeket szolgáló megfogalmazására. Bárhogy csűrj ük-csavarjuk a problémát, Pán- európa megteremtésének legnagyobb akadálya az a méltatlan helyzet, amelyben az uj rend kö­vetkeztébe11 harmincmillió kisebbségi polgár él a kontinensen, s addig, amíg a kisebbségek alá­rendeltségét mellérendeltséggé nem változtat­ják, addig, amíg az anyanemzetek leikéből ki nem irtják a keserűség tövisét, amit leszakadt nemzettestvéreik szenvedéseinek nézése szúrt beléjük, igazságtalan és szerencsétlen dolog len­ne a meglévő hibák kiküszöbölése nélkül a be­teg állapotok konzerválására törekedni. A kon­gresszus a kisebbségek vészkiáltása lesz a pán­európai konferencia előtt. Tiltakozás a tervezett halálos Ítélet, ellen, s valamennyi kisebbség az­zal a határozott utasítással küldi Genfbe kép­viselőjét, hogy igyekezzék belátásra birni a fe­lelős fórumokat s minden ereje latbavetésével a kisebbségek jogainak megfelelő helyet bizto­sítani az uj tervekben, Értsük meg jól: a kisebbségek nem Páneuró­pa ellenségei. Sőt, bizonyos mértékben sorsuk j o bórái ord utasát várnák az európai népek igazi, b elsődleges kibékülésétől, természetesen csak úgy, ha ez a kibéküilés tényleg valódi és min­denki érdekének megfelelő; nem pediglen, ha csak néhány nagyhatalom hatalmi attitűdje, amennyiben az államkolosszusok erejük tudatá­ban egyszerűen „hallgass”-! parancsolnak a sze­rencsétlen elégedetlenkedőknek és csöndre, nyu­galomra .intik a nyöszörgő szegényeket. A 'ki­sebbségek sohasem egyezhetnek bele a francia Páneurópába. Nekik humánus Páneurópa kell, amely alkotmányában a gazdasági szükségsze­rűség mellett a nemzeti egyenrangúság szükség­szerűségét is kihangsúlyozza és a kisebbségek­nek a mai gyilkos rendszertől merőben elütő, hathatós, ellenőrzött, az önálló nemzeti fejlő­dést mindenképpen elismerő jogokat ad s azok betartását megfelelő intézményekkel és drákói szigorral, a részletállamok szuverénitásán túl is kierőszakolja. Ilyen körülmények között a genfi kisebbségi kongresszus jelentősége óriási. 1929 májusa és Stresemann halála óta nem sokat hallottunk a kisebbségi kérdés nemzetközi fejlődéséről s az akkori örvendetes mozgolódást mintha relatív csönd követte volna. A látszat csalt. A kisebb­ségi kérdés néhány hónapig szerepelt nemzet­közi viszonylatban, hogy annál turbulensebbül törjön ki a döntő pillanatban. A kontinens poli­tikája Páneurópa jegyében áll, igaz, de Pám- euTÓpa a kisebbségek jegyében, mert valameny- nyi államférfiu, politikus, újságíró ée polgár érzi, hogy a felszin sok mende-mondája, ragyo­gó szófüzése és udvariaskodó gesztusa mögött titokban a kisebbségi probléma lappang minden­fajta vonatkozásban, a revíziós kérdéstől a kul­turális autonómia kérdéséig. Briand huszonhat válaszában rejtve, vagy nyíltan mindenütt ott szerepelt ez a punctum saliens. Herriot nagy Páneurópa-cikkeiben miieden alkalommal fog­lalkozni kénytelen vele. Bizonyos, hogy a nép­szövetségi üléseken kirobban a tény, s ország- világ látni fogja, mennyire lényeges a kisebb­ségi kérdés, amint bosszulélegzetü és őszinte európai megoldástervekről van szó. Ebből a szempontból a kisebbségek hálásak lehetnek a páneurópai, kérdés fölvetésének, mert végre itt az alkalom kívánságaiknak a világba harsogá­sába s a páneurópai kongresszus előtt összeülő kisebbségi kongresszus kegyetlen objektivitással összefoglalhatja, hogy mik állnak Páneurópa. utjában° s mit kellene cselekedni az ellentétek I ÍB^pitéöóre. így válik a kisebbségi kongreetsoe csaknem egyforma jelentőségűvé a páneurópai ■kongreszussal s igy kerül a kényes probléma ismét a d.iskussziók középpontjába, pontosan a. legdöntőbb pillanatban. * Amióta Clemenoeau 1919 junius 24-én meg­írta híres levelét a lengyel miniszterelnök­höz s először foglalt állást a kisebbségek jo­gai mellett, sőt kifejtette, hogy a jövőben a nemzetiségek jogi helyzete alapvetően más lesz, mint a háború előtt volt (ezt a levelet kívülről meg kellene tanulóink mindazoknak, akik szeretik a háború előtti nemzetiségi kérdést és helyzetet a háború utáni kisebb­ségi helyzettel é? jogokkal összehasonlítani, ami nemcsak tájékozatlanság, hanem igazság­talan is, mert a jog megadása előtti és utáni állapotok között von párhuzamot), amióta a népszövetségi tanács 1920 október 22-én elfo­gadta Tittoni jelentését „a kisebbségek vé­delmének népszövetségi garanciájáról”, ami­óta a st. germainá és trianoni békeszerződé­sek életbe léptek, a hivatalos fórumok nem sokat törődtek a kisebbségekkel. A védelem­re hivatott fórumok gyakran támadásba men­tek át s emlékezetes Mello Franco 1925 de­cember 9-iki beszéde, aki Apponyi Alberttól polemizálvx:.;- az asszimiláció mellett foglalt Buenos Aires, augusztus 29. Peruhoz hasonlóan legújabban az argentínai köz­társaságban is forradalmi mozgalom ész­lelhető. A kaszárnyákban a katonaság ál­landó készenlétben áll. Jól informált kö­rök szerint a hadsereg egy része meigbiz- hatatlanná vált és a napok óta óráról órá­ra erősödő agitáció miatt a kormánykörök a legrosszabbra is elkészülteik. Newyorfk, augusztus 29. Az Associated Press Buenos A üresből érkező jelentése szerint a helyzet Argentínáiban tisztázat­lan. A fővárosban és a főváros kerületé­ben a helyzet kedvezőtlenebb, mint az első jelentések közölték. Buenos Airesben nyugtalanító hírek cirkálnak, frigó yen köztársasági elnök lakását katonaság őrzi s a város fontosabb uocáiu őrjáratok cir­kálnak anélkül, hogy a lakosság a nyug­talanság okát sejtené. A köztársasági el­nök az éjszaka folyamán órák hosszat ta­nácskozott a város polgármesterével és a la-platai helyőrség parancsnokával. A La Critica nevű lap szerint Juan de la Cam- pa igazságügyminiszter közölte a köztár­sasági elnökkel, hogy a hadsereg egy ré­szének a zendülése küszöbön áll. Buenos Aires, augusztus 29. A La Ra- zon újság szerint az országban óriási a nyugtalanság, ami annak bizonyítéka, hogy a lakosság bizalma a kormányban megingott. Irigoyen köztársasági elnök túlsókat dolgozik és képtelen elvégezni azt a rengeteg munkát, amelyet önmaga választott. A nyilvánosság szívesen látná, ha Irigoyen szabadságra menne és távol­állást, vagy Chamberlain nyilatkozata, aki Mello Francot támogatta. Csak Stresemannak sikerült a népszövetség animozitását megtör­ni. Briand ugyan 1929 junius 13-án is azt han­goztatta, hogy „szívesen látná, ha a kisebb­ségek beolvadnának (se fondre) abba a nem­zetbe, amelyhez tartoznak”, amely kijelentés mindenesetre elég ahhoz, hogy a kisebbségek bizalmatlanul tekintsenek Páneurópa tervé­re, de Zaleski és Stresemann emlékezetes luganói összecsapása és a népszövetségi ta­nács ötvenötödik, madridi összejövetele óta (1929 junius 10—15, Adatoi-jelentés) a hely­zet mintha megenyhült volna. Stresemann halála után ismét elhallgatott a népszövetség s eziidén például a népszövetségi titkárság hivatalos statisztikája tizenhét sorban intézi el a kisebbségek petícióinak ügyét! Nem csoda, ha a népszövetség indolenciájá­nak láttára más nemzetközi intézmények ra­gadták magukhoz az iniciativát a kisebbségi kérdésben. A Népszövetségi Ligák Unióján, az Interparlamentáris Union, az Intern. Law Association-on és az Institut de Droit Inter- nationalon kívül elsősorban az Európai Ki­sebbségek Kongresszusa fáradozik ügyükben. A hatodik kongresszus — amelyen ismét Wil- fan dr. elnököl s amely elnökségének egyik legfontosabb tagja Szüllő Géza dr. — tárgy­sorozatának legjelentősebb pontja természe­tesen a Páneurópa-kérdés, amelyről előbb szólottunk. A második pont a nemzetek kul­turális egysége megszervezésének problémá­ja; azaz az a kérdés, hogy miként báiePe az létében az alkancellár vezetné az állam­ügyeket. ; a perui események Newynrk, augusztus 29. A perui esemé­nyeik fejlődését Washingtonban nagy figyelemmel és nyugtalansággal kísérik. Hoover köztársasági elnök több órát tár­gyalt Stimson államtitkárral s a két ál­lamférfin megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok kormánya határozottan szembe fordul minden perui erőszakosko­dással. Ferdinand Mayer, az Unié limai követe, felvilágosította az uralkodó kato­nai juntát, hogy a washingtoni kormány helytelenítené, ha Leguia megbuktatott elnökkel szemben erőszakot alkalmazná­Bufcarest, augusztus 29. A mai reggeli la­pok Maniu miniszterelnöknek nyilatkozatát közlik, amellyel Maniu megcáfolja azokat a kijelentéseket, amelyek a párisi Matiniben s ennek nyomán a Neue Freie Pres.sóben is megjelentek s innen bejárták az egész vi­lágsajtót. Maniu kijelenti, hogy a Maiin munkatársával alig néhány szót váltott és semmiféle kijelentést sem tett a dunai álla­mok háborúél!őtti és mostani helyzetéről. A Maiin mai száma egy újabb interjút köz^^ ez alkalommal Midhailachi miniszter­egyes nemzetek kulturális egységét a közbe­eső határok ellenére biztosítani. A harmadik napirenden szereplő tétel végre az a rezümé, amit a kongresszus a beérkezett kisebbségi csoportok helyzetjelentéseiből fog leszűrni. Aki ismeri ezeket az objektív elaborátumo- kat (melyek különben könyvalakban is meg­jelennek s mintegy a kisebbségi kérdés hiva­talos kiskátéjaként fognak szerepelni a nagy­hatalmak politikusainak asztalán), megdöb­benve látja maga előtt a kisebbségek sivár helyzetét s azokat a tarthatatlan állapotokat, melyekben a „másodrendű állampolgárok” élnek. Segits magadon és az Isten is megsegít. Va­lamennyi hivatalos fórum tiz évig bagateli- zálta a kisebbségi kérdést; nos, a kisebbsé­gek maguk összefogtak s hatodik kongresszu­suk súlyával megmutatják, hogy vétójuk lat­ba esik a legnagyobbarányu nemzetközi poli­tikumok eldöntésénél, mint most, a híres és hírhedt páneurópai kongresszus előtt. Ez a vétó s ez a bizonyíték jelenti a hatodik kon­gresszus fontosságát. Ha nem tiltakoznának a kisebbségek, másképp szólott volna a Briand- nak adott huszonhat válasz s ha a kisebbségi kongresszus nem foglalná össze Páneurópa létrejötte egyetlen akadályának, a kisebbségi problémának törvényszerűségét, a páneuró­pai kongresszus másként alakulhatott volna. Nemcsak mi várjuk érdeklődéssel a kongresz- szus határozatait, hanem a kontinens felelős államférfiai is, akik érzik, hogy ez alkalom­mal sok függ Wilfanék akciójától. nak. Az amerikai ügyvivő szerint az Unió nem ismerné el áz uj perui kormányt, ha az Leguiát meggyilkolná. A figyelmezte­tést HooveT és Stimson helyeselték és egyúttal beleegyeztek abba, hogy a meg­buktatott köztársasági elnök két lánya az amerikai követségen menedékjogot nyer­jem. Stimson a lapoknak kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya a jövőbe® is betartja azokat az alapelveket, amelyen két Hughes államtitkár 1923-ban állapí­tott meg, amikor kimondotta, hogíy Washington a forradalom segítségével uralomra került kormányokat csak akkor ismeri el, ha a forradalmi kormányokat a tői. Ez a nyilatkozat a román földreform­mal foglalkozik s abban Michailadr megál­lapítja, hogy a román földreformot kritikán alul való­sították meg. A földet ugyan eladták a földteletaefknek és a törpegazdáknak, az­zal azonban senki sem törődött,' hogy a gazdák hogy fogják azt megművelni. Románia számára az elhibázott földreform miatt más válasz tál nincs, mint a szomszé­dos államokkal való szövetkezés. PBBWUTÁN Argentína nyugtalankodik A hadsereg egy része forradalmai tervez —■ @rzik Srigoyent Washington megmenti Leguia életét nép uj választások utján szankcionálja. Maniu cáfolja a Dunaeurápa-lnterjut „A román földreformot kritikán alul valósítottak meg“ Mát számunk “S* oltfal % IX' évf‘ 197' szám s Szombat • 1930 augusztus 30 mwivaRHiiaa > Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A i j r. . J r' TJ ’1 • *■, j Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. £vre 70, havonta 26 KC; külföldre: évente 450, ** SZlO'VQTXSZK.Ol 6S TUSZITISZK.OI &LL6J1Z6KI PQ.7lOK> g, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. Dolifikni nnnilnnid r , Prága U. Panská ulice 12. Ili emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Fossetkesstl5; r* ' ' Felelők ss.etkess.t0. Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kd DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRrtHfl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents