Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-29 / 196. (2417.) szám

Megnyitották Vanóton a kt leteurópai népek agrárkonferenciáiát Zaieshy beszéde — Bűmű Pánearépája és a konferencia M a SentireS földművelésügyi miniszter A varsái asrörkonferencia elé írta: Mágossy-Dietz Sándor Az agrárállamok bukaresti é6 sinajai konfe­renciái után most a lengyel kormány által Var­sóba összehívott megbeszélés következik. Mig a bukaresti konferencián csak Románia, Jugo­szlávia és Magyarország vett részt, mig Sinajá- ban csak Románia és Jugoszlávia tárgyalt egy­mással. addig a Varsóba összehívott konferen­cia szélesebb alapon fog nyugodni, mert arra meghívást, kapott a Balti és a Fekete tenger között fekvő összes agrárállam, sőt még Cseh­szlovákia is. Úgy a már lezajlott, mint a most küszöbön álló konferenciák általában az agrár­államok olyan kollektív megállapodását céloz­zák, melynek alapján azok kooperatív fellépés­sel törekedhetnének egyrészt mezőgazdasági feleslegek elhelyezésére és másrészt termé­nyeik magasabb árnivójának elérésére. A bu­karesti és sinajai konferenciákra Csehszlovákia nem ka.pott meghívást, mert a szomszédos ag­rárállamok először egymás között tették meg­beszélés tárgyává azokat a lehetőségeket, me­lyek mindhárom állam mezőgazdaságának ér­dekét egyformán szolgálhatnák. Az agrárálla­mok közös és egymás közötti megbeszélés tel­jesen érthető, mert hiszen ezen államok létalap­ját a mezőgazdasági termelés képezi és ezért rájuk nézve a mezőgazdáság kilátástalan hely­zete egyáltalán nem iehet közömbös. A mező- gazdaság Csehszlovákia határain belül is súlyos válsággal küzd, pedig itt sokkal előnyösebb helyzetben van, mint a kimondott agrárálla­mokban. Könnyű elképzelni tehát, hogy milyen hatással lehetnek a mezőgazdasági termények alacsony ámivója és értékesítésének nehézsé­géi azokban , az államokban, melyeknél ez exisz tendál is kérdés. A bukaresti konferencia mintegy előkészítő tárgyalása volt csak a későbbi érdemleges tárgyalások hosszú sorozatának. Ott csak ér­dekeik közösségének megállapítása és ezek elő­mozdítását célzó lépések kijelölése történhe­tett meg és nem lehetett még időszerű, hogy tárgyalásukba azokat az államokat is belevon­ják, melyek feleslegeik átvevői lehetnek. Más­részről pedig egészen természetesnek látszik, hogy az agrárállamok közeledése pszichikai következménye az ipari államok autarkiájának és ezek által az utolsó évben eszközölt horribi­lis vámemeléseknek. Németország és Ausztria után Csehszlovákia sem akart elmaradni a vámfalak felemelésére irányuló versenyben és igy épipe-n a szomszédos és élelmiszer behoza­talra utalt ipari államok teljes falankszet emel­tek az agrárállamok értékesítési lehetősége elé. Hogy az autark-iánafc ez a lépése túllőtt a célon és Középeurópa súlyos válsággal küzdő gazdasági életét teljes felbontással fenyegeti, az kétségtelen. Az ipari államok eljárása azt a látszatot kelti, mintha szem elől veszítették volna gazdasági életük struktúrájának érdekét és nélkülöznék a mérlegelésnek azon képessé­gét, mely egyrészt a különböző termelési ágak érdekeit és másrészt a fogyasztás érdekét a gazdasági élet egyetemének közös nevezőjére tudja hozni. Csak igy történhetett meg, hogy a mezőgazdaság érdekének alárendelték úgy az ipar, mint a fogyasztás érdekét. Addig helyes az ipari államok okoskodása, hogy fogyasztásuk élelmiszerszükségletének el­látása szempontjából az európai agrárállamok a tengerentúli verseny következtében elvesztet­ték jelentőségüket és matematikailag helytálló azon számításuk, hogy a belföldi mezőgazda- sági termelés fokozásával kevesebb élelmiszer' behozatalra lesznek utalva. A legnagyobb fokú rövidlátással egyenlő azonban, hogy ezen okos­kodást a gyakorlatban meg is valósították és a szomszédos agrárállamokat, azok egyetlen értékesítési lehetőségének útját vágva a biz­tos elszegényedés lejtőjére taszították. Ez ugyanis azt jelenti, hogy azok megszűnnek fo­gyasztóik lenni, már pedig a szomszédos ipari államoknak, különösen pedig Csehszlovákiának ezek az agr ár állam ok a legtermészetesebb és a Varsó, augusztus 28. A lengyel föld­művelésügyi minisztérium palotájában ma délelőtt 10 óra 45 perckor megnyitot­ták a kelet európai agrárkonfereuciát, amelyre a lengyel kormány meghívta a közép európai és a balti államokat. A konferencián — a lengyeleken kivül — a kővetkező delgáeiók vesznek részt: a i csehszlovák delegáció élén Pazderika dr. osztályfőnökkel, a magyar delegáció ólén Prónay földművelésügyi állam titkárral, a román delegáció élén Madgearu kereske­delemügyi minisztefrreil, az agrárállamok összefogásának nagy propagát^rával, to­vábbá a jugoszláv, a bolgár, az észt és a lett delegációk. Finnország megfigyelőket küldött a konferenciára, a népszövetségi titkárságot pedig több magasabb hivatal­nok képviseli. A. konferencia megnyitásának ünnépsé­gén több lengyel miniszter jelent meg, továbbá Devey, Lengyelország amerikai pénzügyi tanácsadója, a kül- és a belföldi sajtó sók képviselője stb. Zaleski külügy­miniszter francia beszéddel nyitotta meg az ülést. Mindenekelőtt kiemelte a nép­szövetség képviselőinek jelenlétét. A vari­legbiztosabb piacai. A tengerentúli piacók el­vesztése és az Amerikai Egyesült Államok ha­tárzárja után hol fog a csehszlovák ipar export- termékei számára piacot találni, ha a délkelet­re fekvő agrárállamok felvevő képessége elsze­gényedésük folytán megszűnik? Az agrárállamofcnak exiszteneiális érdekük, hogy mezőgazdasági terményfeleslegeiket a ve­lük szomszédos ipari államokban értékesíthes­sék és pedig termelési költségeiknek megfelelő áron. Nem kevésbé érdeke ez azonbam az agrár- államoknak szomszédos ipari államoknak ée ezek között első sorban Csehszlovákiának is, ha iparának foglalkoztatottságát legalább bi­zonyos mértékig fenntartani és lakosságának túlnyomó részét kitevő ipari munkásságának kenyerét biztosítani akarja. Mindkettő csak úgy lehetséges, ha az ipari exporttermékek elhelye­zésére a külföldön ée pedig elsősorban föltét­lenül a szomszédos agrárállamokban gazdasági­lag erős és pénzügyileg szilárd piac áll rend'el- kezésére. De Csehszlovákia mezőgazdaságának érdeke is ezt kívánja, mert rentabilitása egye­nes függvénye az ipar foglalkoztatottságának, illetőleg az ipari munkásság keresetének. Az ipari államoknak és köztük Csehszlovákiának is, ezért magukévá kel tenniük az agrár álla­mok értékesítési gondjait és már saját öniös anyagi érdekükből kifolyólag is segítségükre kell sietniük, hogy az értékesítés lehetőségét megtalálják és annak biztosítását szilárd alap­ra helyezhessék. Románia és Jugoszlávia sinajai konferenciá­ja nj és lényeges kérdéseket nem vetett fél, ha­nem egy lépéssel előbbre haladva a bukaresti konferencia által kijelölt utón konkrét formá­ban foglalkozott a megoldás leehtőségével. így jutott el a két állam között létesítendő vám­unió tervéhez, mely azonban egymagában egy lépéssel sem segítheti a mezőgazdasági felesle­gek értékesítési problémájának megoldását és csak annyiban boriia tnánák jelentőséggel, hogy a két állam egyöntetű közös fellépést biztosíta­nák és kifelé mint egy nagyobb s ezáltal nyo­mosabb gazdasági egység jelentkeznének. sói konferencia Zaleski szerint azoknak a megbeszéléseknek a folytatása, amelyeket az érdekelt agrárállamoik a múltban Geimfben folytattak a mezőgazdasági krí­zis leküzdésének érdekében. A varsói mezőgazdasági konferenciát tisztán gaz­dasági kérdéseknek szentelik és az a fel­adata, hojgy megtalálja a krízis enyhítésé­re vezető utakat. Ilymódou a varsói kon­ferencia nemcsak a jelenlévő agrárálla­mok gazdasági szanálását hivatott szolgál­ni, hanem az európai kontinens gazdasági viszonyainak stabilizálását is. Végül Za­leski megjegyezte, hogy Varsóban folytat­ni akarják azt a munkát, amit a népszö­vetség a nemzetközi gazdasági együtt­működés propagálásával megkezdeti, s a varsái konferencia vezér eszméje ugyanaz, amely Bei and francia külügyminisztert vezette, amikor megtette a páneurópai föderáció megszervezésére vonatkozó ajánlatát. Zaleski beszéde után megválasztották a konferencia elnökét. A delegációk szava­zata egyhangúan Janta-Polezynski dr. lengyel földművelésügyi miniszterre esett. Az elnökségbe a konferencián jelenlévő Középeurópa államainak gazdasági válsága, különösen pedig az agrárállamok értékesítési gondja, csak úgy nyerhetne enyhülést, ha az ellentétes jellegű államok között feleslegeik ki­cserélése kölcsönösen megtörténne. Közép­európa délkeleti agráTállamai és a szomszédos ipari államok közötti árucsere gondolatát a ter­mészeti viszonyok és a gazdasági éllet alakulá­sa szinte magától értetendően involválja. Az agrárállamok terményfeleslegei a szomszédos ipari államok szükségleteihez képest aránylag elenyésző mennyiségek és igy azok piacéin könnyen elhelyezést nyerhetnek. Az ipari álla­mok expőrt termékeikkel a Nyugat felé kevésbé' versenyképes'ek és a szomszédos fekvésüknél fogva már ezért is mintegy rá vannak utalva a délkeleti agrárállamok piacaira. A varsói konferencia már a kompenzációs árucsere szellemében fog megindulni és ezen elgondolás korikrétebb alapokon folyó megbe­szélésére módot nyújt azon körülmény, hogy a konferencián nem csupán olyan államok vesz­nek részt, melyek gazdasági életének struktú­ráját a mezőgazdasági termelés uralja, hanem jelentős nyersanyag termelésű és ipari jellegű államok is. Jelentőségét emeli az is, hogy cél­kitűzése szerint a Balti államoktól kezdve Bul­gáriáig az összes agrárálliamokat egy alakulat­ba akarja összefogni. Mérlegelendő az is, hogy a középeurópai és keleti agrárállamok egységes frontja számottevő versenytársa lehet Orosz­ország nyugat felé törekvő gabonaexportjának, ha ez be is következne, akkor sem lehet az agrárállamok akciójába- az Oroszország ellen irányuló offenzív célzatot belemagyarázni, ha­nem az legfeljebb csak deffenziv jellegű volna. Ezen szándék pedig teljesen indokolt é6 a vi­lággazdaság egyensúlyi helyzetének biztosítá­sa érdekében egyenesen kívánatos, hogy az egyik oldalon a tengerentúli, a másik oldalon pedig az orosz versennyel szemben Európa ál­lamai gazdasági exisztenciájufc védelmére sző-' vetkezzenek. A varsói konferencia résztvevői között Cseh­szlovákia rendelkezik a legnagyobb iparral és delegációk vezetőit választották be. A lengyel földművelésügyi miniszter beszédében a varsói agrárkonferencia fel­adatait vázolta és megállapította többek között, hogy a mezőgazdasági termékeik racionális piaenav été sémák problémáját individuálisain nem lehet megöl Jani 8 egyedül a kooperáció hivatott e kérdés­ben eredményt elérni. Az ezidei különö­sen erős mezőgazda/sági krízis meggyor­sította az agrárállamok törekvéseit és az évek óta vajúdó közös konferencia kérdé­se végre alkattá vált. Polczynski miniszter i® kiemelte a konferencia tisztán gazda­sági jellegiét ós nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy nem olyan agrárblokk meg­teremtéséről van szó, amely bármely ér- telemben az ipari államok ellen irányul­na, Az agrárállamok rászorulnak az ipari államokra ée nem ellenségként, hanem jól megszervezett szerződő társként igy e­keznek az iparállamok mellé kerülni. A lengyel földművelésügyi miniszter beszéde után a delegátusok megkezdték az általános vitát. ^ a külforgalom szempontjából kifejezetten ipari állaim. Csehszlovákiára ezen jellegénél fogva a konferencián fontos szerep vár. Ugyanis a kompenzációs árucserefórgalom megvalósítása érdekében az agrárállam óikkal karöltve kel ke­resnie annak megoldási lehetőségét, hogy az agrárállamok és az ipari államok között lebo­nyolítandó csereforgalom beilleszthető legyen a kereskedelmi szerződések mai rendszerébe és ősze egyeztethető legyen a legtöbb kedvezmény elvével. Maguk az agrárállamok megtehetik' ugyan kezdeményező javaslataikat, de azok konkrétebb formát csak az importáló ipari ál­lamok állásfoglalása révén nyerhetnek. Csehszlovákia az agrárállamakkaJ szemben tanúsított előzékeny állásfoglalásával az áru- csereforgalómban jelentős előnyöket biztosíthat ipara és ennek kapcsán egész gazdasági élete számára. Tudjuk, hogy az árucsereforgalom életbelép­tetése jelentékeny akadályokba ütközik. Ez magyarázza meg, hogy a megoldásra nézve már a legkülönbözőbb kombinációk láttak napvilá­got. Ezek egyike szerint az agrárálliamokhoz csatlakozó ipari államok az agrárblokktól át­vennének bizonyos gabonakontingenst, minek fejében viszont az ipari államok termékei az agrár-blokk országaiban behozatali kedvezmé­nyeket élveznének. Olyan terv is felvetődött, hogy a szövetkezett agrárállamok és ipari ál­lamok kölcsönösen egymásnak preferenciális vámokat engedélyeznének. Szó esett arról is, hogy az ipari államok egy kontingentált gabo­namennyiséget a vámvédelmet élvező belföldi áron vegyenek át az agrárállamoktól. Mindezen tervek nélkülözik azonban a megvalósítás le­hetőségét, mert egyáltalán nem egyeztethetők össze a ma érvényben lévő és okvetlenül re­spektálandó kereskedelmi szerződések rendsze­rével s még kevésbé a legfőbb kedvezmény el­vével. A kereskedelmi szerződések rendszeré­nek bizonyos megváltoztatása még elképzel­hető volna, de a legtöbb kedvezmény elvét min­den körülmények között- okvetlenül respektálni kell. A világ gazdasági életét nem lehet újabb Ha" sxámuni? H* <s*E«!al 196. (2417) szám ■ Péntek « 1930 augusztus 29 év^r^^^avonta^^K^^koif^idre *évente*45oj A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok 1U emelet — Telefon 30311. — Kiadóhivatal; P°mkainapi ^ Prí9’ TelefonT34184. 'me'€l Egyes szóm ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÓ- DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRHHfl

Next

/
Thumbnails
Contents