Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-28 / 195. (2416.) szám
1930 augusztus 28, csütörtök. < vAiiYAR-HÍRLAK Alhrprht fnhprrpo és a legszebb bácskai asszony romantikus szerelmi regénye A főherceg minden akadályt és előítéletei leküzdve rendületlenül kitartott szivevátaszlottja mellett — A sorsdöntő hágai találkozó Az egyházi esküvő Róma döntésétől függ Budapest, augusztus 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Albrecht királyi herceg és Rudnay Lajos szófiai m. kir. követ elvált felesége, Lelbach Irén, külföldön polgári házasságot kötöttek. E jogcselekményből következő névhasználat kérdése egyelőre függőben van. Az előző házasság egyházi meg semmisítése iránti pör megindult. A legszebb bácskai leány Egy legenda indult ma el. Legenda a főhercegről, áld törvényes hitvesévé tett egy polgári nőt. A népképzcletet föl- gyullasztja a hír, kombinációk, pletykálkodások és találgatások rakétája sistereg a levegőben, hiszen ennél regényesebb és érdekesebb históriát keveset produkált az elmúlt évtizedekben a magyar, élet. Albrecht királyi herceg külföldön polgári házasságot kötött Rudnay Lajos szófiai magyar királyi követ elvált feleségével, Lelbach Irénnél. Ha ehhez a hírhez gyorsan hozzá asszociáljuk a Habsburg-ház merev etikettjét, a mor- ganatikus házasságokkal szemben való rideg el- zárkózottságát, ha tudjuk, minő harcokat kéllett állnia Albrecht királyi hercegnek azért, hogy szerelmét feleségül vehesse, akkor megértjük. hogy a legenda szárnyai libbenve száll- dosni kezdenek... Ha föHapozzuk a néhány évvel ezelőtti újságokat, a társasági hírekben gyakran találkozunk Lelbach Irén nevével. Lelbach Irén volt ebben az időben a legfinomabb és legexkluzivabb társaságok központja. A fényes bálokon a gavallérok százai keringtek körülötte. A kérőket naponta kosarazta ki. Ezekben az időkben a legfényesebb pártinak számított. A gyönyörű fiatal leány — karcsú termet, vörösesszőke haj. beszédes szernek és olyan szabályos arc, amilyent csak a korai olasz festők tudtak megálmodni, — a leggazdagabb bácskai leányok egyike volt. A dúsan termő bácskai föld nábobjai közé tartozott Lelbach Irén édesatyja és a Lél- hach-családot a harmadik, negyedik leggazdagabb családnak számították a környéken. Ha hetenkint egyszer-kétszer Lelbach Irén négylovas kocsiján, amelyet maga hajtott, bevonult Szabadkára, az a legnagyobb eseménynek számitett az akkor oly bőséges gazdagságú városban, szinte áhitatos tisztelettel merengtek a gavallérok Lelbach Irén felé, aki azonban gyakran hangoztatta, hogy nem akar férjhez menni... Lelbach Irénről abban az időben azt i? tudni kellett, hogy egyike a legnagyobb műveltségű dámáknak. Több nyelven beszélt tökéletesem és sportolt, akkor, amikor a sport csak a legkiváltságosabb hölgyek divatja volt. Rajongott a művészetekért és az irodalom uj törekvéseit megértette már akkor. Tizenhétéves még alig múlt el, amikor a nagy pesti bálokba bevezették, a mágnás és a dzsentri- ifjúság valósággal rajongott érette. Szerelmi házasság Budapesten ismerkedett meg Lelbadh Irén Rudnay Lajossal. Rudnay Lajos, a mostani szófiai magyar követ, akkor már gyönyörű férfi volt. Atléta termet, sugárzó tekintet, fekete haj és élénkfekete szemöldök. Rudnay Lajos a Teréziánumot végezte és kitüntetéssel vizsgázott. Már édesapjának, Rudnay Bélának. Budapest egykori főkapitányának is az volt a terve, hogy fiából követet csinál. Rudnay Lajosban nagy érzék volt a diplomácia iránt. Akkoriban még kis kivétellel kizárólag mágnások jutottak be a diplomácia boszorkánykonyhájába és Rudnay Lajos éppen azt ambicionálta, hogy megállja a sarat az osztrák-magyar diplomácia szolgálatában. Már korán nevezetességre tett szert brilliáns nyelvtudásával és azzal, hogy igen fooitos jelentőségű diplomáciai megbízásokat tökéletesen bonyolított le. Rudnay Lajos nőül vette Lelbach Irént és akkoriban erről a házasságiról mint szerelmi házasságról emlékeztek meg azokban a társasági körökben, amelyek figyelemmel kísérhették a fiatalok életét. Rudnay Lajos igazi karrierje akkor kezdődött meg, amikor az osztrák és magyar diplomácia utjai szétváltak és a követek kijelölésénél számításba kellett venni ezt a nagy- képzettségű és tehetséges diplomatánkat. Röviddel a háború befejezése után nevezte ki a magyar kormány Rudnay Lajost hágai követté. A házaspár boldogan élt, két fiúgyermekük született, akiket az apa és anya ^ rajongásig imádott. A gyermekek Hágában, éltek a szülői háznál, de nyáron mindig hazamentek a nagyapjukhoz Szabadkára, hogy a magyar nyelvet tökéletesen tudják és amit a hágai iskolában elfelejtettek, azt odahaza pótolhassák. Röviddel azután, hogy a Bácska Jugoszláviáé lett, Lelbach Irén eladta földjét és helyette Magyarországon vásárolt birtokot. Ebből a birtokvásárlásból kifolyóan hosszú pereskedése keletkezett és ez a per még ma sem ért véget. A birtok régi tulajdonosa ugyanis különböző igénykkel, igy főként valorizációs követelésekkel lépett fel az uj gazdával, Lelbadh Irénnel szemben. A hágai találkozás Ismeretes Magyarországon, hogy Albrecht királyi herceg évek óta milyen lázas buzgalommal vesz részt a magyar gyermekek megmentésében. Amikor évekkel ezelőtt az Országos Gyermekvédő Liga felajánlotta számára a kormányzóelnöki méltóságot, szívesen vállalkozott annak betöltésére. Ezen a helyen Albrecht királyi herceg nem úgy dolgozott, ahogyan egy herceg dolgoahatik hasonló pozícióban, nem egyszerű aláíró volt, hanem eleven ötleteket termelő, agilis és melegszívű ember, akit valóban szive mélyéig érdekelt a magyar gyermekek ügye. A magyar gyermekek külföldi nyaraltatáei akciójának valóságos lelke volt. A gyermek- nyaraltatások érdekében felhasználta egészein különleges összeköttetéseit. 1927-ben a Gyermekvédő Liga veeztősége Hágába utazott, majd onnan valamennyi hollandi városba, ahol magyar gyermekek nyaraltak. A királyi herceg önként vállalkozott arra, hogy elmegy Hágába, így is történt és Albrecht, a Liga elnöke és igazgatója kíséretében valóban el is ment Hollandiába. Hágában a Gyermekvédő Liga vezetőségét a pályaudvaron várta Rudnay Lajos ügyvivő és felesége, aki a magyar gyermekek érdekében rendkívül sokat fáradozott. A követ egy Ízben vacsorán-látta vendégük a Gyermekvédő Liga vezetőségét és- ettől a vacsorától kezdve Albrecht királyi herceg mindennapos vendége volt az ügyvivő házainál, majd hágai tartózkodásának kijelölt idejét is jelentékenyen meg hosszabbította. Albrecht hazautazott, de azután még többször egymásután ellátogatott Hágába. Tavaly letelt Rudnay Lajos hágai megbízatása és mindaddig, amíg uj szolgálattal' bizták meg, budapesti lakásában lakott- Budapesten Rudnay Lajos a Trefort-ucca 4. számú ház teljes első emelétet bérelte ki. Mégha! az egyik gyermek Az egyik Rudnay-fiu tisenkétéves, a másik tízéves volt. A kisebbik fiú sarlachban megbetegedett. Édesanyja aggódó szeretettel ápolta és a gyermek betegágyánál megjelent Albrecht királyi herceg is. A királyi herceg a sarllachot megkapta a kisfiútól. Albrecht hetekig fdkfidt súlyos betegjén, a kisfiú pedig tavaly junius végén maghalt. A megtört apát ebben az időben nevezték ki szófiai követté, meghatalmazott miniszterré. Feleségével és tizenkétéves fiával elment Szófiába, de Rudnay Lajosné kegyelmes asszony gyakran hazajött Budapestre és ilyenkor a Trefort-uceai lakásban szállt meg. Ebben az időben a pesti pletyka már felütötte a fejét, suttogni kezdtek arról, hogy a köveit és felesége elhidagülíek egymástól és sokan, voltak, akik már az okot is tudni vélték. Körülbelül hat hónappal ezelőtt megkezdődött a házastáTsak különélése, amellyel egy- időhen Rudnay Lajosné megindította férje ellen la válópert. A válóper csigalassúsággal folyt és ez idő alatt Rudnay Lajos Szófiában élt, válófélben levő felesége Budapesten, a fiuk pedig már Szabadkán. Eszferházy ucca 24 — Treíart ucca 4 Ebben az időben történt, hogy Albrecht királyi herceg elköltözött édesatyjának, Frigyes királyi hercegnek Uri-uccai palotájából és az Eszterházy-ucca 24. számú bérház harmadik emeletén, — ahol az egyik szárnyon egyébként a Frigyes királyi herceg jószágkormányzósága székel —, rendeztetett be lakást. Bár aa Eszterházy-ucca a magyar Fabourg St. Germaine középpontjában van, a legcsondeeebb főúri uccák összeszögelósénél sokan találták különösnek, hogy a királyi herceg egy pepti bérhez harmadik ernietetére költözött Ebben az időben Albrecht egészen visszavonultan ólt és csak két legmegbittebb emberével, Péchy alezredessel és Mayer udvari titkárral érintkezett. Külön cselédséget tartott, az Uri- uecai személyzetből senkit sem hozott át. A cselédség gyakran figyelte meg, hogy Albrecht kotta reggeltől késő éjszakáig könyveket búj. Bár az Eszterbázy-ucea 24. számú házat a Trefort-ucca 4. számú. háztól mindössze néhány lépés választja el, senki soha nem látta együtt a királyi herceget és Rudnay követ válófélben levő feleségét. Úgy látszik, nem találkoztak soha, de Albrecht királyi herceg annál szilárdabban ragaszkodott ahhoz az elhatározásához, hogy a polgárasszonyt feleségül vegye. Feleltem.. • Ismeretes, hogy milyen körülmények között utazott- el Albrecht Brazíliába, ahová már régi vágyai hajtották. Albrecht meghitt emberei közé tartozik Brazília magyarországi követe is, aki sok érdekeset beszélt el Albrecht előtt Brazíliáról és a braziliái magyarok életéről. Arról, hogy sok ezer mérföldnyire nyolcvanezer magyar lakik, Sao Paolo környékén és ez a nyolcvanezer magyar híven ragaszkodik a távoli idegenben is hazájához, vallásához, nyelvé-- hez, tradícióihoz. Brazília budapesti követének szavai felgyújtották a herceg képzeletét és a herceg elindult — Augusztus elsején Rudnayné is elutazott Budapestről. — Felejteni küldték a királyi herceget —i suttogta ekkoriban a pesti fáma —, ha vissza— Leendő anyáknak kellő figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy bélmüködé&ük rendben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi Ferenc József vizet, mert könnyen bevehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban é? füszerüzletek- ben kapható. jön, már minden másként lesz... Hja, Brazília messze van ... Brazília nem volt messze ... Albrecht hirályi herceg nem felejtett. Két hét előtt az egyik nagy hajóstársaság igazgatója táviratozott Budapestre, hogy Albrecht királyi herceg és felesége Triesztbe érkeztek. A hirt senki sem értette. A nagy hajóstársaság igazgatója nyilván tévedett. Választávirat ment és a hajóstársaság igazgatója, aki valahogy hozzáiférkőzhetett a királyi herceg környezetéhez, a lég erélyes ebben megerősítette előző táviratát: — Igenis, Albrecht királyi herceg és felesége érkezett Triesztbe. — De hát Írja le — válaszolták —, milyen külseje van a királyi herceg feleségének.. Az igazgató leírta. Akkor már három-négynapos házas volt a királyi herceg. A londoni esküvő Ezelőtt tizennégy nappal történt. Egy szürke elegáns uccai ruhába öltözött hölgy és egy arisztokratikus külsejű ur jelent meg a londoni magyar királyi követségen a délelőtti órákban. Kiséretükben két ur volt. A szürkeruhás hölgy: Lelbach Irén ,a férfiú: Albrecht királyi herceg. A két ur két angol előkelőség, a királyi herceg barátai. Mind a négyen esküvőre jöttek. Az utóbbi kettő tanúként jelent meg ahhoz az aktushoz, melyen egy ifjú pár örök hűséget esküszik egymásnak: holtomiglan, holtodiglan ... A követségről a hivatalos aktus befejeztével eltávoztak. A királyi herceg hazajött Budapestre, ahol legszűkebb környezete, szülei és a királyi hercegi család jogtanácsosa már tudták a nagy családi eseményt, amelyre talán már hónapok óta készülitek és amelyről az sem volt előttük titok, hogy előbb- utóbb be fog következni. Ugyancsak a magyar fővárosba jött, de más utón a szürkeruhás hölgy is, akit még nemrégen Rudnay Lajosnénak hívtak. Született Lelbach Irén. Külön jöttek. Hogy senki se sejtsen semmit. Hogy miért? Erre csak az ifjú pár tudna válaszolni. Anyira óvták a titkot, hogy a királyi herceg felesége külön is ment lakni a Trefort-ucca 4. számú házba, amelynek az egész első emeletét ő lakja. Egyedül. Albrecht nem ment „haza“ az uriuccai palotáiba. Az ifjú királyi herceg nem akart olyan messzire eltávolodni hitvesétől, mint amilyen messze van a Trefort-ucca az Uni- uccától és ezért otthagyva királyi pompát és kényelmet, ide, a szomszédba jött lakni az Eszterházy-ucca 24. szám alá. A fiatal dáma, amióta csak Budapestre jött, állandóan a várost és a rokonokat járja. Inkognitóban és imeretlenül. De akik látták és személyesen ismerik, azok sem néztek rá olyan szemmel, mint ahogyan őt mától fogva nézni fogják. Hiszen senki sem tudhatta még, hogy a szépséges, napsugárhaju asszony: Albrecht királyi herceg hitvese. Mától fogva lett különös érdekesség. Vasárnap nagy tanácskozás volt a királyi hercegi családnál. Resztvettek ezen mindazok, akik Albrecht életében és házatáján szerepet játszanak. A tanácskozást hosszú hónapok előtanácskozása előzte meg, amikor még csak beszéltek a dologról... Most már itt volt; megnősült. Most arról kellett tanácskozni, mi történjék a közvéleménnyel, amelyet amióta csak a királyi herceg hazajött, állandóan izgalomban tartott a kérdés: Megnősült? Nem nősült? Erre óhajtott a királyi herceg határozott választ adni. Érezte, tudta, hogy az egész országot érdekli az ő élete és sorsának ez a komoly fordulata. Tehát határozott. Keményen ós katonásan kimondta: — Igen! Megtörtént. Megnősültem és nincsen okom tovább titkolózni. Szivem szerelnie vezényelt és ezt nyíltan bevallom Isten és ember előtt. így történt azután, hogy hétfőn délelőtt magához hivatta benső tanácsosait és velük együtt kiadatta a hivatalos köaleménjjt Mikor a nyilvánosságnak szánt írással elkészültek, így szólt tanácsosához: — Kérem, legyen olyan szives, juttassa el ezt egy hivatalos szerv utján a napilapokhoz, hogy igy pontot tegyek mindenféle kombinációra, melyektől az utóbbi időben csak úgy hemzsegtek a lapok. Ennek a hivatalos nyilatkozatnak nagy érdekességéből is kiütközik az utolsó két pont. Az egyik: „E jogcselekményből következő név- használat kérdése egyelőre függőben van.“ És a másik: „Az előző házasság egyházi megsemmi- 'sitése iránti pör megindult." A két pontra vonatkozóan megkérdeztek egy, a királyi hercegi udvarhoz közelálló személyiséget, aki a következő magyarázatot adta: —i A királyi hercegek nosüléséhez elengedhetetlenül szükséges az uralkodóház fejének az engedélye, illetve a beleegyezése. Természetesen egy királyi herceg rendes körülmények között csak az uralkodó családból származó hölgygyei köthet házasságot. Ha esetleg másra esnék választása, mint ez a múltban is többször előfordult, úgy ahhoz még inkább szükséges az uralkodóház fej'ének az engedélye. —i Ki gyakorolja most a családfői jogokat? — kérdezték. — Miután a Habsburg-ház jelenlegi feje, Ottó, még kiskorú, a családfői jogokat a gyámja, Zita exkirályné gyakorolja. Tehát tőle kellett engedélyt kérni. — Megvan ez az engedély? — Erre a kérdésre csak Albrecht királyi herceg tudna határozottan felelni, — volt a válasz. (Zita gratuláló sürgönye is azt bizonyltja, hogy Albrecht az engedélyt megkapta. Szerk.) — Ami a második kérdést illeti, tudott dolog — volt a válasz —, hogy a Habsburgok valamennyien igen buzgó és hithü katolikusok, kiknek a házi törvényei szigorúan igazodnak az egyházi törvényekhez. Albrecht királyi herceg felesége elvált előbbi férjétől a polgári törvények szerint. De még nem vált el a katolikus egyházjog alapján, aminthogy nem is válhatott el, mert ehhez külön válópörre van szükség. Ez az a válópör, amelyről a hivatalos jelentés említést tesz. A névhasználat kérdésére vonatkozóan csak kombinálni lehet. —< Minden valószínűség szerint Albrecht királyi herceg felesége az egyik hercegi birtokról kap majd előnevet, sőt a benfentesdk tudomása szerint bizonyos formaságok elintézése után hercegnői rangra emelik. A jogászok véleménye a házasságról Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) AlbrecL főherceg anyja, Izabella főheroegasszony Úri uccai palotájában a múlt napokban bizalmas tanácskozást tartott több neves jogásszal arról, hogy fiának a házassága érvényes-e. A jogászok nézete szerint Albrecht házassága teljesen kifogástalan s a magyar jog szerint érvényes akkor is, ha azt az angol törvények követelményei szerint kötötték meg. A jogászi vélemény nyilvánosságrahozásavai megdőltek azok a különböző feltevések, amelyek eddig Albrecht házassága kapcsán a közvélemény résraéről megnyilvánultak. 5
