Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-27 / 194. (2415.) szám
5 1930 augusztus 27, szerda. BMBwa^i»MazraEaaMBoZ:Kirer.rp?r-;fT igpiBHBUWBaHMHMBBWBBi BOCS KÜLÜGYMINISZTER a kriminalisták nemzetközi kongresszusán a halálbüntetés fenntartása mellett foglalt állást A külügyminiszter ai elavult elrettentési teóriával érvelt a taaSálbOüfefés mellett Prága, augusztus 26. A Prágában összeült nemzetközi kriminalisztikai kongresszus ma délelőtt a parlament üléstermében folytatta 'tárgyalásait. A tanácskozások tiszteletbeli elnöke Meissner dr. igazságügyuniuiszter, a tárgyalásokat Miriöka tanár vezeti. A délelőtti ülésen megjelent Czech dr. népjóléti miniszter is. A nap eseménye Benes dr. csehszlovák külügyminiszter francia nyelvű beszéde volt, amelyet rádión is továhbitottak. A külügyminiszter elmondta, hogy rendkivül érdekli őt a kongresszus tárgyalási anyaga, mert mint a szociológiai tanára maga is behatóan foglalkozott a biiinhődés és fenyítés problémáinak szociológiai vonatkozásaival. A bűn és bünhődés problémáját a különböző kriminalisztikai .iskolák különbözőképpen tárgyalják, igy lényeges eltérés van a klasz- szikus és a neoklasszikus kriminalisztikai felfogás között. A legutóbbi időben Olaszország antropolégai és szociológiai iskolái uj megvilágításba helyezték ezeket a nagy horderejű problémákat. Benes külügyminiszter mint szociológus a kritikai realizmus iskolájának elvét teszi a magáévá. Ez az elv szintézisbe foglalja össze a két szembenálló irányzatot és mérlegelésébe bevonja az igazságszolgáltaás funkcionáriusainak egyéniségét, épp úgy, mint a reáható kulturális gazdasági és politikai befolyásokat. Ennek a nézetnek a végkövetkeztetései uniósak a kriminalisztikában használhatók fel, hanem mérték- és irányadók lehetnek a gyakorlati politikusok, törvényhozók és bírált számára is. Mint szociológus, megérti Benes külügyminiszter azt, hogy a háború után a kriminalitás fel szökkent és növekedőben van s ezzel a jelenséggel kapcsolatban a represz- szió szempontjából foglalkozik a büntetés problémájával. Feltétlenül híve a halálbüntetésnek, tehát ellene van annak is, hogy a csehszlovákiai igazságszolgáltatásból ezt a legsúlyosabb büntetést töröljék. Álláspontját az úgynevezett elrettentési teóriával indokolja. (Ez a teória azonban statisztikailag nemcsak vitás, hanem egyenesen elavultnak és megdobnék nevezhető. Szerk.) Ez a kongresszus — folytatta a külügyminiszter — újból alkalmat ad nekem arra, hogy hangsúlyozzam a nemzetek együttműködéséinek szükségességét a kultúra minden területén. Ebből a szempontból is üdvözli a külügyminiszter a nemzetközi kriminalisztikai kongresszust. A csehszlovák k iilügy mniszternek a halál- büntetés kérdésében elfoglalt álláspontja e büntetésnem Ilivel körében helyesléssel találkozott. Azután élénk viita indult meg a két előterjesztett határozati javaslat felett. Felszólaltak angol, amerikai, brazíliai, francia és román kriminalisták és az angolok kívánságára a vitát angol nyelven is tolmácsolták. A plenáris ülés berekesztése után a kongresz- szus tagjai bizottságokra oszolva folytatták tárgyalásaikat, melyeket ma este befejeznek s holnap a kongresszuson részt vett kriminalisták Boryba utaznak s megtekintik az ottani fegyintézetet. A némtet bombamerénylö monstre bünperének tárgyalásán konok és meg- áta ikodptí hallgatásba burkolóznak vádlottak Á merényleteket az azóta elhalt Goiting német tengerészkapitány pénzelte egy határmenti dán városból? — A íengerészkapitány rejtélyes halálának íelderiíése szenzációkat ígér Hamburg, augusztus 26. Az altonai országos törvényszék esküdté íróság! tárgyalótermében ma délelőtt göngyölítették fel ama 13 bomba- merénylet történetét, melyek 1928 decemberétől 1929 őszéig rémülettel töltötték el egész Északnémetország lakosságát. A vád tárgyává tett bombamerényletek annakidején tragikus etappjai voltak a legszélsőségesebb német politikai mozgalom fejlődési irányának. Az állaimügyészség a merényletekkel kapcsolatban huszonegy embert helyezett vád alá, de közülök csak hatan vannak jelenleg is vizsgálati fogságban. Tekintettel arra, hogy a bombamerénylők személyében egy, az eszközeiben nem. válogatós veszedelmes politikai mozgalom exponensei ülnek a vádlottak padján, a bíróság elővigyázatos intézkedéseket tett a rend fenntartására és a rendes igazságügyi őrségen kívül a rendőrséget is bevonták a rendfenntartás munkájába. A vádirat hetven oldalon át ismerteti a bombám erény letek előzményeit, céljait, az egyes merényletek lefolyását, feltűnő azonban, hogy a merényletek finanszírozásáról alig esik szó ebben a terjedelmes vádiratban. A fő tárgyalás azonban nem követte híven a vádirat fonalát, hanem eltért attól és már az első fázisában behatóan feszegették azt a kérdést, tulajdonképpen kik álltok tömött pénztárcákkal a bombamerénylök hátterében és kik tették lehetségessé anyagi támogatásukkal a gplád merényletek sorozatát. Brandt dr., a főmagánvádiló szenzációs leleplezésekre készül, amelyek véleménye szerint meglepetésként fognak hatni a német politikai közvélelényre. A látszat, amelyet számos gyanítok is alátámaszt, amellett szól, hogy a pénz Hennings és Johnsen vádlottak közvetítésével jutott el a merénylők kezeibe. Ez a két vádlóit annakidején többizben átlépte a dán határt és közvetlenül a német-dán határon fekvő Kollumd városkában beszélte meg a merényletek előkészítését és finanszírozását. A kis dán város középpontjia volt a német szélsőjobboldali mozgalmaknak, melyeknek vezetői nem érezték biztonságban magukat némert területen és a rendőrség szeme elől bújva Kollundba menteit át megbeszélni az aktuális tennivalókat. Ott székelt Gfötting kapitány is, akinek tevékenységére még Ehrhardt kapitány és a konzul szervezet „fénykorából14 emlékezhetünk. Ez a Götting kapitány a német haditengeré- sütetből való kiválása után állítólag a haditengerészet tulajdonát' képező nagyobb értékkel együtt költözött át dán területre és most az a gyanú, hogy a szélső-jobboldali mozgalmakat, köztük a bombamerényleteket is fi finanszírozta olyan pénzösszegekből, amelyek tulajdonképpen a német katonai kincstár jogos tulajdonai voltak. Götting kapitány nemrégiben Kollumd városkában elhunyt, de röviddel halála előtt nála járt a bombamerényletek perének két vádlottja. Hogy látogatásuk és a kapitány halála közölt van-e valamelyes összefügés, arra még a magánvád serényen nyomozó képviselője sem tudott fényt deríteni. Röviddel a tárgyalás megnyitása után beköszönt az első meglepetés. Midőn az elnök a személyi adatokat kérdezi, Hennings fővádlott kijelenti, hogy semmiféle kérdésre sem hajlandó válaszolni. A többi vádlott csatlakozik az ő álláspontjához és valamennyien megtagadják a válaszolást. Ezt az incidenst nyomban követi a második is. Amikor a magánvádló jogi képviselője, Bramdt dr. megkérdezi, hogy máikor bocsátották ki Johmsen vádlottat a vizsgálati fogságból, Goltz dr. védő közli, hogy a vádlottak a magánvánló kérdéseire semmiféle felvilágosítást, vagy feleteket nem fognak adni. Ez a bejelentés heves vitát kelt, amelyben a főállamügyész a magánvádló mellett foglal állást. Végül az elnök vet véget a vitának, megállapítva, hogy Johnsen vádlottat rokonai ga- randája ellenéhen helyezték ideiglenesen szabadlábra. Fenn állt t azonban továbbra is jelentkezési kötelezettsége, amelynek eleget is tett. Legutóbb egy szanatóriumban tartózkodott, ahonnan a közelmúlt napokban tért vissza. A tárgyalás tart. Giller János tariománygyülési képviselő intervenciója a re?, lelkészek kongniasérelmeinek orvoslása érdekéken Losonc, augusztus 26. A salovenszkói református lelkész! kar ismert kongrruasérelmi ügyében Giller János dr. tartománygyülési képviselő az alábbi interpellációt intézte Drobny János országos elnökhöz: A 122/1926. számú kongruatörvény végrehajtását a 124/1928. számú kormányrendelet az országos hivatalra bízta. A végrehajtás nagy- részben már befejezést nyert, részben még folyamatban van. Az eddigi utalásokból is megállapítható azonban, hogy mig Cseh-Morvaor- szágban, Sziléziában, s Szlovemszkó nagy részében is a lelkészek kongruáját közmegelégedésre rendezték, addig a református lelkészek elkeseredetten s kétségbeesve veszik kezükbe az országos hivatal végzéseit, mely szerint a törvény végrehajtásáig utalt előlegeket is 15— 20—25—30.000 korona összegben vissza kell tériteniök, s ezzel családjukkal együtt * végromláshoz, s a tönk szélére jutottak. Tisztelettel kérdem, van-e tudomása ezen viszik záság okról, van-e tudomása arról, hogy a 122/1926. számú kongruatör vén nyel a törvény- hozás a lelkészek anyagi helyzetén segíteni akart, s a. helytelen végrehajtás folytán a református lelkészek nagy részénél a törvény ■meghozatala előtt élvezett állami támogatás teI temes redukálását, sőt teljes megszüntetését I vonta maga után? Ezen lehetetlen helyzet orvoslása érdekében tisztelettel kérdem: 1. a 124/1928. számú kormányrendelettel kibocsátott végrehajtási utasítás 146. §-ának 4. pontja alapján az iskolaügyi és népmüvelődéei minisztériumnak a pénzügy- minis ztóriummal egyetértésben kibocsátott rendelkezése alapján Gseh-Morvaországban, Sziléziában, Szlovenszkó túlnyomó részében a lelké- szi ingatlanok hozadókául elfogadott a kataszteri tiszta jövedelem tízszerese, addig a református lelkészeknél gyakran a kataszteri tiszta jövedelem 20—25-szöröse, azaz húsz—huszonötszöröse vétetett alapul. Hajlandó-e Elnök Ur odahatni, hogy az országos hivatal kongnia ügyosztálya mindenütt egyöntetűen a 124/1928. számú kormányrendelet 146. §. 4. pont alapján az ott megállapított becslési kulcsot alkalmazza? 2. A végrehajtási utasítás 150. §. 166. §. és 168. §. értelmében a természetbeni szolgáltatások hozadékinak értékét a lelkészek gazdasági és szociális helyzetének figyelembevételével s a 150. §. szerint expressis verbis az illetékes egyházi hatóságok meghallgatásával kell megállapítani. A református egyházi hatóságok == , a fenthivatkozott rendelkezés ellenére — az országos hivatal által nem lettek meghallgatva.. Ezen szolgáltatások pénzbeli értékét mz or- szágios hivatal egyoldalúan és tulmagjasan értékelte s állapította meg. így történhetett azután meg, — konkrét esetek tömege áll rendelkezésre, — hogy a történelmi országokban, ahol például a búza értéke 25—30 koronával métermázsánként mindig magasabb, mint Szlovenszkón, a lelkészek búzája métermázsánként 95—100 koronában lett értékelve. Ugyanígy történt Szilo- venezkó túlnyomó nagyrészében is! Ezzel szembe® a református lelkészek buzajárandóságát rigorózusan az 1923—1925. évi tőzsdei ár alapján 160—180—200 koronában értékelték, s 10—'100 százalékos eltérés történt a református lelkészek rovására. Avagy miként lett érvényre juttatva a végrehajtási utasításban többször hangsúlyozott szociális szempont ilyen horribilis felértékelés mellett ma, amikor a búza tényleges ára 130 korona, holott a lelkészek járandósága köztudamás szerint bizony csak H. vagy csak III. rendűnek tekinthető? Hajlandó-e az országos Elnök Ur intézkedni, hogy a történelmi országokban s Szlovenszkó lelkészeinek kongrua-felbeoslésénél túlnyomó résziben alkalmazott kulcs, — /az egyenlő elbánás elvénél fogva — a református lelkészek Uon- grua-becslésénél is érvényesíttessék s ezen szolgáltatások pénzbeli értéke a 124/1928. számú kormányrendelet 150- §-ának rendelkezéseihez képest az illetékes egyházi hatóságokkal egyetértésben s- a lelkészek gazdasági és szociális helyzetének figyelembevételével (166. §d. és 168. §.) áillapittassék meg? Egy elzüllött magyar földbirtokos öngyilkossága Budapest, augusztus 26. Momtreuxből egy valaha dúsgazdag, nagy társadalmi szerepet vivő magyar nagybirtokos öngyilkosságát jelentik. A szűkszavú híradás szerint Sárközy István Henrik magyar nagybirtokos, akit az ottani rendőrség váltóhamisítás miatt őrizetbe vett, revolverével főbelőtte magát és azonnal meghalt. A nagybirtokos évekkel ezelőtt közismert tagja volt a magyar úri társadalomnak és pozíciója második házassága révén, amikoris egy Zichy grófnőt vezetett oltár elé, még emelkedett. Miskolc mellett egy nagykiterjedésü birtokot mondhatott a magáénak, de bármilyen tekintélyes összegekre is rúgott á jövedelme, ez mind kevésnek bizonyult költséges passziói fedezésére. Könnyelmű költekezése élőre sejteni engedte a rossz véget. A fényűző életmód fölemésztette egész vagyonát és a sokszoros milliomos az utóbbi időben a legsúlyosabb anyagi gondok közé került. Amikor már hitelét is eljátszotta és minden pénzforrás bedugult előtte, bűncselekményre vetemedett. Váltókat hamisított családja gazdag tagjainak nevére. Az első hamis váltókat kiegyenlítette a család, hogy a társadalmi botrányt elkerülje, a legutóbbi százezer pengőre kiállított váltót azonban már nem honorálták. Sárközy ékkor nem talált más Mvezető utat, mint a revolvert, amellyel dicstelenül fejezte be életét. Elreprezentálták a jugoszláviai hatirokkantak pénzét Belgrád, augusztus 26. A mai reggeli lapok nagyarányú botrányról rántják Is a leplet. A jugoszláviai hadirokkant-szöyetség a tagjai segélyezése céljára évenkint lfl millió dinár államsegélyt kapott. A szövetség igazgatósága ebből az összegből évenkint mindössze kétmilliót fordított a segélyekre, a többit reprezentációs költségekre számolták el, a valóságban az igazgatósági tagok egymás között szétosztogatták. A népjóléti minisztérium a szövetség egész vezetőségét felfüggesztette s az állam- ügyészség a vezetőség tagjai ellen bűnvádi eljárást indított. Autós betörök 90.000 koronát raboltak egy csehországi postahivatalból Raudnitz, augusztus 26. Ma hajnalban a Raudnitz melletti Liíboéhovicban nagyarányú betörést követtek el a postahivatalban. A tettesek 90.756 korona készpénzt ejtettek zsákmányul. A betörést reggel hat óra után vette észre a szolgálatba érkező személyzet. A csendőrség megállapította, hogy a betörők a legmodernebb betörő szer szám okkal dolgoztak <s ujjlenyomatot nem hagytak hátra. A rendőrkutya az országúira vezette a nyomozó csendőröket s szemtanuk valóban előadták, hogy hajnalban egy tesö-téti- tett autót láttak állni az országúton, amelyen aztán kiéit ismeretlen férfi elhajtott.
