Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-26 / 193. (2414.) szám

J.MU ttUgjiiibis'.ú.i. . ­mBammammmKBMsmsom sasg **& gAvajefxaaww^wnai X xjl JhLLii-ifeíJ ..:i,L^A'Sü3»aiBEaacaeH Osuski párisi csehszlovák követ aktatáskája eltűnt egy bérautóban Prága, augusztus 25. Egyes prágai lapok ma arról számolnak be, hogy ösusky István dr.-t, Csehszlovákia párisi követét szombaton meg­lopták. A Pondelni List értesülése szerint Qsusky követ vasárnap bejelentette a párisi rendőrprefekturán, hogy ellopták egy sárga ak­tatáskáját, amelyben igen fontos diplomáciai iratokon kívül néhány csekk volt. Az aktatás­kát egy bérautóban felejtette,, amellyel a Gare de l’Est-Te utazott. A párisi rendőrség nyomban ■megindította a nyomozást az ismeretlen tettes után. A Národni Politika délutáni kiadása arról él­tesül, hogy a lopás, illetve az aktatáska eltűné­se valóban megtörtént, de a táskában nem vol­tak fontos diplomáciai iratok, hanem jelentő- ségtelen levelek és egy bankra szóló csekkfü- zet. A követ azonnal értesítette az illető ban­kot. és a rendőrséget. Hogy nincsen szó fontos diplomáciai iratokról, abból is kitűnik, hogy a követ a taxiban éppen a pályaudvarra igyeke­zett, hogy weekendre utazzék. 1 nyigtaJiis India London, augusztus 25. India több városá­ban az elmúlt napokban újra súlyos össze­ütközésekre került a sor a kongresszus tagjai és a mohamedánok között. A rend­őrség kénytelen volt közbelépni és a vere­kedőket szétválasztani. Különösen Karachi- van volt veszedelmes a helyzet. Bombayban letartóztattak egy kiadót, aki titokban meg­jelentette az egyik hé na pókkal ezelőtt be­tiltott hindu napilapot. Gyengül az arabok Palesztináé akciója Jeruzsálem, augusztus 25. A palesztinai arab fölkelés évfordulójára hirdetett arab sztrájk eseménytelenül zajlott le. A sztrájkparancsot aránylag nagyon kevés munkás követte. Hir szerint az arabok végrehajtó bizottságának akti­vitását nagymértékben korlátozza a pártvezető- ■ségben támadt egyenetlenség. Románia nem sitii isiiéit Pozsony, augusztus 25. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelenlése.) Ma délelőtt olyan hi- rek terjedtek el Pozsonyban, hogy Románia hadseregének három korosztályát mozgósította. A pozsonyi román konzul ezeket a híreket a 1 egh a t á r o z o ttabban megc áf ol ja. PaxsösifS ankét a munkanélküliség ellen Pozsony, augusztus 25. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk tel efon jelentése). Ma délelőtt 11 órakor a városházán Krno Vladimír polgármester el- nöMésével munkanélküli ankét volt, amelyen a munkaadóik és munkások, valamint egyé'b érde­kelt testületek képv is. el etében mintegy negyven delegátus jelent meg. Krno elnök közölte, hogy az ankétet a népjóléti minisztérium rendelke­zése szerint hívta össze s egyben rögtön meg­nyitotta a vitát. Singer Jenő városi tanácstag a munkanélküliség főokát s a bajok kutforrását a tőke spekulációjában látja; konkrét javasla­tot tesz arra, hogy a gyáripar hat órát dolgoz­zék s magasabb béreket adjon, végül hogy a gyáriparban munkanélkülivé vált munkások az építkezéseknél helyeztessenek el. Santrucsék (szoc. dem.) a városi adminisztrációt kritizálja azért, hogy abban nem tartják meg a nyolcórai munkaidőre vonatkozó rendelkezéseket; drákói intézkedések bevezetését javasolja a nyolcórai munkaidő védelmére. Opustil dr., a gyáriparo­sok szövetségének a titkára azt állítja, hogy a gyárak a munkásságnak csak a tíz százalékát bocsátották el. Erre a kijelentésre a jelenle­vők óriási lármában törnek ki s azt kiáltozzák: — Igen, de csak a megmaradt gyárakban... mennyi gyárat zártak be fjeijesen! A jelenlevők közben megállapítják, hogy csak Pozsonyban megszűnt a kés-, a kasza-, a posztógyár, a Rekord-gyár s eaekben a gyárakban tízezernél több munkás vesztette el kenyerét. Fornheim Zsigmond a szükségmunkákat sür­geti, Fűnk Sámuel főrabbi bejelenti, hogy a szoc. dem. párt egyetértésével jelent meg az ankéten. Mortevecz Zoltán dr. a válosi tiechnildai osz­tályt támadja, Singer Jenő felszólalásában megállapítja, hogy Pozsony városnak nincs építészeti mérnöke, mert a vános alkalmazá­sában levő Ruppert mérnök: vasúti mérnök. Bródí szoc. dem. titkár egy oly törvény megalkotását sürgeti, amely lehetővé tenné a részvénytársaságoknak azt, hogy tartalékalap­jaikat célirányos beruházásokra f ordítsák. Weinwurm azt indítványozza, hogy a városi polgármesteri hivatal tíz évre visszamenőleg ve<rye revízió alá az építkezési ügyeket, mert biztos tudomása van arról, hogy számos esetben teljesen indokolás nélkül megtagad­ták az építkezési engedélyt s ezzel a város maga hozzájárult a munkanélküliség temielé- séhez- . j. A vitában összesen huszonötén vettek részt. 'A megbeszélés félkét órakor végétért. Krno pol­gármester bejelentetté, hogy az ankétről azon­nal jelentést tesz a népjóléti- minisztériumnak. B e 1 g r á d, augusztus 25. A laib.achi Slove- nec állítólag jólertesült forrásból úgy tudja, hogy Grandi olasz külügyminiszter a Lidón több napig tárgyalt Titulescu londoni román követtel, akit Mironescu román külügyminiszter is meg­látogatott. Az államférfiak több konferenciát tartottak Velencében és Cadoróban s az összes fontos nemzetközi kérdéseket bonckés alá vet­ték. Olaszország a népszövetség szeptemberi ülésszakán Páneurópa tervének vitájánál és a népszövetségi titkárság kérdésében energikusan föllép és már most támaszokat keres. Mivel ez- idén valószínűleg Titulescu lesz a népszövetség elnöke, Románia támogatása rendkívül értékes. Az olasz külügyminiszter a román államférfiak­nak messzemenő gazdasági koncessziókat ígért a támogatásért. A római kormány állítólag nagy kontingens gabonát akar átvenni, ha Titulescu az olasz álláspontot képviselné Genfben. A ju­goszláv lap nincsen elragadtatva a tervtől és véleménye szerint Olaszország egyetlen csapás­ra szét akarja ütni a román—jugoszláv agrár­blokkot és a két nemzet közé el akarja hinteni a bizalmatlanság magját. A lap természetesen nem tudja, hogy Olasz­ország Genfben mit kezdeményez. A revízió kérdését aligha vetheti föl, mert ebben a kér­désben nem keresheti és nem találhatja meg Románia támogatását. Valószínűleg a gyarmati mandátumok terén kíván újításokat és Francia- országtól át akar venni néhány gyarmati man­dátumot. Belgrád és Bukarest egysége B e 1 g r á d, augusztus 25. A jugoszláv és a román delegáció a varsói agrárkoníerencián va­lamennyi kérdésben egységes álláspontot fog­lal el. Sem Belgrád, sem Bukarest nem hajlan­dó messzemenő kötelezettségeket vállalni a len­gyel fővárosban, mert a két állam mindenek­előtt saját egyéni szövetségét kívánja kiépíteni s csak azután hajlandó tárgyalásokba bocsát­kozni a középeurópai államokkal. Popescu ro­mán államtitkár tegnap érkezett Belgrádiba s ma megtárgyalja a jugoszláv illetékes körökkel a varsói közös föllépés előfeltételeit. Porn ta­nár, a román exporthivatal igazgatója, ugyan­csak érintkezésbe lépett a jugoszláv gazdasági élet vezető köreivel, hogy a szinajai határoza­tok praktikus keresztülvitelét előkészítse. fiSrSs kérdés, romén válasz Athén, augusztus 25. A görög lapok ma köz­ük Mironescu román külügyminiszter válaszát, amelyet a balkáni unió ügyében szétküldött gö­rög kormányjegyzékre adott. Mironescu a kér­désekre azt feleli, hogy Románia rokonszenv- vel figyeli a. balkáni népek összefogására irá­nyuló törekvéseket. A jelenlegi helyzet a buka­resti kormány fölfogása szerint kedvező a tár­gyalások megkezdésére. Európa valamennyi államát — Mironescu véleménye szerint — nem lehet máról-holnapra összefoglalni s előbb rész­leges nemzeti föderációkra van szükség, hogy aztán a végső nagy egységet is megteremthes­sék. Egyelőre két-három állam egyesüljön s egy élven részleges föderáció volna a balkáni álla­mok blokkja is. Berlin, augusztus 25. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Né­metországban nem látni katonát. A tábor­nokot meg pláne megcsodálják, mint valami ritka tüneményt. És mégis. A tábornokok újra előre törnek. A német politika frontjá­nak minden oldalán felbukkannak a gene­rálisok. Két különböző jelenségről lebet és kell ezzel kapcsolatban beszámolni: a tábor­noki politikáról és a politizáló tábornokok­ról. A kettő nem ugyanaz. De úgy az egyik­ről, mint a másikról egyre többször, egyre sűrűbben hallani. Egy-egy eset önmagában elkerüli a figyelmet. Egy-egy tábornok sze­mélye nem fontos. De ha össze állítjuk a kö­zelmúlt mozzanatait, az egymástól különálló események egységes bépipé olvadnak össze. Most nem akarunk következtetni és óvako­dunk a messzemenő megállapításoktól. Csak regisztráljuk objektívon a tények halmozó­dását. Tehát először a tábornoki' politika: Heye tábornok, a Reidhswehr főparancsnoka, nyu­galomba vonul. És pedig, úgy tudják, nem saját jószántából. Tehát miiért? Különböző verziók kisérik a kiváló katona visszavonu­lását, melyet hetekig, hónapokig cáfoltak, hogy a végén kiderüljön: nemcsak hogy igaz, hanem a legnagyobb mértékben ak­tuális is, s Heye búcsúja (közvetlenül az őszi hadgyakorlatok után bekövetkezik. A visz- szalépő tábornok előkelő posztján csak ka­tona maradt. Szigorral, eréllyel fojtotta el a Reidhswehr körében felbukkanó politikai kisérteteket, szembeszállt egyes tábornokai küllőn aspirációival. Azok a magasraangu katonatisztek, akik ugv vélik, hogy a hadseregnek, mint az állami élet egyik legfőbb instrumentumá­nak, külön politikai céljai lehetnek, állító­lag a hadügyminisztérium államtitkára, Schleáchetr tábornok körül csoportosulnak. És ezek közé számítják a két Hammer- stein-ifivért is, a német Reáchswehr vezető állásaiban lévő legképzettebb katonáit. Heye visszavonulása állítólag Sdhleidher tá­bornok befolyására vezethető vissza. Az utód a két H aramer stei n -fivér egyilke, az idősebb Hammerstein-tábornok lesz. Úgy a szélső jobboldalon, mint a demokratikus sajtóban élénk kritikával kisérik ezeket az eseményeket. A homlokegyenest ellenkező megítélések csak egyet mutatnak világo­san!: minden oldalról úgy érzik, hogy az uj éra nem fogja, követni Heye politikamentes irányát. A demokraták szerint Schleidherék a jobboldali körökkel rokonszenveznek, egy diktatórikus direktórium tervével foglalkoz­nak és egy olasz-német katonai szövetség lehetőségei adnak szárnyat fantáziájuknak. A szélső jobboldal egy pontban egyezik ez­zel a feltevéssel, A parlamentet kiküszöbölő direktórium gondolatát ők is valószínűnek tartják, de véleményük szerint ez együtt járna a szélső jobboldali mozgalom letörésével és végcélnak az orosz-német szövetséget te­kintené. Sokszor felmerültek már hírek, melyek a német Reidhswehr és a szovjet kapcsolatai­ról tudnak. Az ilyen hírek nyomán mindig emlegették Sdhleidher tábornok és társai nevét. A nagy izgalomból, mely mind a két Gyomor- és bélzavaroknál, étványtalanság- ságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomor­égésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlok­fájásnál, hányingernél 1—2 pohár természe­tes „Ferenc József“ keserüviz alaposan ki­tisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelen­tésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vi­zet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc Jó­zsef keserüviz gyógyszertárakban, drogériák­ban és füszerüzletekben kapható. oldalról a bekövetkezendő eseményeket várja, egyelőre csak egy konzekvencia von­ható le. A német közvélemény jó része- meg van győződve arról, hogy van, mozog és ke­veri a kártyát egy már sokszor veszedel­mesnek bizonyult jelenség: „die Gemeral­poiitik", a tábornoki politika, iMig ezek a generálisok a mai német had­erő aktiv tényezői, a különböző politikai pártokban előretörő tábornokok a múlt em­berei. Már a katonai karriert illetőleg tar­toznak osak a múlthoz, politikai céljaik ter­mészetesen a jövőre irányulnak. Quantité négligjctable-nak lehet tartani a már teljesen megkóty ago s odott Ludem- dorffot, aki még szélső jobboldali barátai­val is csúfosan összeveszett, túlzásaival, üldözési mániájával, Wotan-kultuszával, a katolicizmus üldözésével, különös váló­pereivel, misztikus Tana onberg-Bund já­rul teljesen lejárta mágiát, így a nemzeti szocialisták is kénytelenek voltak Ludendorffot elejteni és két másik ismertebb generálissal próbálnak reklámot csapni. Az egyik a nyolovanesztendős Litz- mann tábornok, a háború egyik kiváló had­vezére, akit tisztes múltja és magas életko­ra sem tart vissza attól, hogy a legizgágább mépgyüléseken vonuljon fel ordói teljes dí­szében és grammotfonozza az uszító bitleriá- nus jelszavakat. Nagyobb tartózkodást tanú­sít a másik hitleriánus tábornok, a bajor puccsista von Épp, aki már ezúttal is tagja volt a Reidhstagnak és a szélső jobboldali tábor katonai szakértőjének számit. Érdekesebb személyiség az előbb említet­teknél Lettow-Yorbeck, az afrikai hős, aki legendás vitézséggel tartotta évek hosszú során keresztül a minden oldalról megtá­madott német gyarmatokat. Egy ideig úgy látszott, hogy ez a tábornok Húgén berg diktátorj elöl tje és némileg meglepetésnek számított, mikor a többi kivonulóval együtt Lettow-Vorbeck is el­hagyta Ilugenberg pártját. A jobboldali pártok között nagy verseny­futás indult meg a hadvezérért, végül is a Volkskonservative Partéi győzött: Letiow­Vorbeck több kerületben lép fel, mint Tre- viranusék listavezetője. Ehhez még csak az jegyzendő meg, hogy diktatórikus elgondo­lásoktól Treviranus sem áll túlságosan távol... Kétségtelenül a legzseniálisabb német tá­bornok a néppárt magdeburgi jelöltje, General von S cetek t, a volt hadsereg­főparancsnok. Vilmos császár lemondatá- sában jelentékeny rész-e volt. Ezt a jobb­oldal még rendkívüli világháborús érde­meiért sem hajlandó megbocsátani. Visszavonulását mégis a Hohenzollern-ber- cegekkel való kacérkodás — így a két ifjú Hohe-nzollern herceg meghívása a hadgya­korlatokra — tette indokolttá. Lemondása óta „a nagy hallgató" a neve, bár erre a címre nem egészen szolgál rá, hiszen rend­kívüli feltűnést kellő könyvében kifejezésre juttatta állásfoglalását a kül- és belpolitiká­val szemben. A berlini előkelő társaság egyik legkedveltebb tagja, „Sühöngelst", az irodalom és művészet megértő barátja, ro- konszenve a modern törekvés ok kel szem­ben tagadhatatlan. Első választási beszédét a legnagyobb vá­rakozás előzte meg, és ez a magdeburgi megszólalás egy államférfi megnyilatkozá­sa volt. Hidat épített a jobb- és baloldal felé egyaránt. Talán ezen a hídon keresz­tül készül egyszer bemasirozni Hinden- burg örökébe. A baloldalon két nagy katonai múlttal ren­delkező, kiváló tábornok vezérkedik: von Schönaidh és von Deimling. Mind a kelten az emberi jogok ligájának oszlopos tagjai, szélsőséges pacifisták, a francia-német ba­rátság előhaTCOsai. A hatalmas republiká­nus szervezet, a Reiohsbanner Sohwarz-Rot- Gold rendkívül szeretettel veszi körül a két háborúiban és békében egyaránt helyét meg­álló ősz katonát, de a jobboldal gyűlölete kíséri minden lépésüket. Deimling az ui Staatsparteihoz csatlakozott, Schönaich vi­szont nem tud ‘kibékülni a Staatspartei egyik komponensének, a Jungdeutscher Or- dennak túlságosan militarisztikus allűrjei­vel és inkább Quidde professzor független pacifista csoportjával szimpatizál. Tcry előáll a helyzet, fiosry a választási be- svémoló egyúttal tábornokok frontjáról szó­ló h íreiért jelentés is lesz. Raskay László. Grandi és Hki'escu a népszövetségi programéi tárgyalt Veier ea Olasz-román agyüttroüfeidés? — Ingassláv teisiiinfcéf: fejssrssli mm- terveiről - A varsái agrátöMferasstia — Óira fölmerült a imifcám islokk s§jve >Wvyy xGLt Tly r 'm/ ygy vjap- vsv <M-y uo.. cvy Nféinetiországban a választások éléit sorra ffilbukkannaka generálisok... TáfooriaoM politika és politizáló tákorsiokok — A két Hasnwiepst-eiii-tivér'OPOSK-néiisisetszóveí- ségi terve — A megkótyagasodott Lnden'dorfi — Lettow-Vorbeeli, Kagesibers d;kiirt cserken hagyta pártját — Seeckt tábornok, a legzsenláiisalíto katona, ffináenkurg utódjxn tesz?

Next

/
Thumbnails
Contents