Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-24 / 192. (2413.) szám

1930 augusztus 24. vasárnaip, 9 'TOtAXíXJ ’^^Atí^Ak^Hlkí® Egy 33 éves rejtély megoldása A bálnavadászok a Sarkvidéken megtalálták az évtizedekkel ezelőtt eltűnt Andrée svéd sarkkutató holttestét — A borzalmak tábora a Fehér szigeten — Feltűnően jól konzervált holttestek —- Andrée szenzációs naplója — Óriási érdeklődés Svédországban tartalmáról. A napló a léggömb pozícióját utol­jára az északi szélesség 83. és a keleti hosszú­ság 33. fokán adta meg. A léggömb tehát nem az úgynevezett Fehér, sziget környékén szállott le, ahol a három el­veszett kutató holttestét megtalálták, hanem sokkal északabbra, 400 kilométernyire a Fe­hér-szigettől. A leszállás után a három utas valószínűleg gyalog tette meg az utat a le­szállás helyétől az utolsó táborhelyig, ahol a holttesteket megtalálták. A hajótöröttek a léggömb kosarát szánokra rakták és úgy von­szolták maguk mögött dél fel£. Az egyik holttestet a norvég expedíció tagjai a léggömb kosarában találták meg. A testek mel­lett három lőfegyver feküdt s Horn dr. megálla­pította, hogy a fegyvereket 1897 telén erősen használták. Néhány száz méternyire a tábortól egy jegesmedve csontjaira bukkantak. A három kutató valószinüleg néhány héttel az elkerülhe­tetlen halál előtt lelőtte a. jegesmedvét és az utolsó napokban hujsából élt. Számos adatból és a tábor geográfiai fekvé­séből Horn dr. arra következtetett, hogy And- ree alig néhány hónappal élte túl a léggömb pusztulását. Az utolsó tábort Andree a tengerpart közelében egy szikla védelme alatt ütötte. A norvégek, amikor partra szálltak a szigeten, néhány kony- haedényt találtak és ezen a nyomon tovább ku­tatva, csakhamar megtalálták a léggömb kosa­rát és a szánt is. A kosár tele volt jéggel. Horn dr. nyomban arra következtetett, hogy a jégben emberi osontok lehetnek. A jeget eltávolították s megtalálták az első feloldja és eltávolítja a szervezetben lerakodott savakat. Vasmentes, emésztést elősegítő kel­lemes üdítő ital. Koppenhága, augusztus 23. A Terningen nevű norvég bálnavadászhajó tegnap befu­tott a tromsöi kikötőbe és szenzációs hírt hozott az északi sarkvidékről. A Viktória szigeteken, a Ferenc József föld közelében kutató egyik norvég tudományos expedíció megtalálta Andrée svéd mérnök és kísérő­inek holttesteit. Annakidején európai szen­záció volt, amikor Andréé 1897-ben lég­gömbön felszállt, hogy a kedvező széláram- íatot kihasználva, átrepüljön az északi sark felett és valahol Alaszkában leszálljon. A vakmerő vállalkozásról hónapokig cikke­zett a világsajtó s még az expedíció elin­dulása előtt a szakértők csaknem egyhan­gúan kijelentették, hogy Andree aligha tér vissza elevenen a lakott világba. A lég­hajó elveszett s a világ mind a mai napig nem tudott Andree sorsáról. A következő években sokszor felmerült a hir, hogy vagy elevenen, vagy holtan megtalálták Andréet, de eddig valamennyi jelentés tévesnek bi- zonyult s a svéd mérnök sorsa továbbra is felderítetlen maradt, Az a norvég expedíció, amely most meg­találta a léggömb roncsait, a Braatvaag ne­vű hajón méréseket eszközöl a sarki ten­geren. A jelentés szerint a holttesteket rendkívül jól konzervált állapotban talál­ták meg s a jég mintegy bebalzsamozta őket. Az egyik test 150 méternyire feküdt a tábortól. A norvégek legelőször egy csó­nakot találtak, majd a tábort, amelynek kis asztalán ott feküdt Andree naplója a kö­vetkező címmel: „Andrée sarki expedí­ciója 1897.“ Közvetlenül a tábor mellett fe­küdt Andrée teljesen megmerevedett holt­teste. ügy látszik a svéd mérnök néhány nappal túlélte társainak halálát. A Braat­vaag szeptember elején érkezik vissza Tromsöbe. Az első hírek Oslo, augusztus 23. Az Andrée holttestének megtalálásáról szóló hir Skandináviában min­denfelé óriási feltűnést keltett. Nemcsak a svéd mérnök holttestét találták meg, hanem kísérőjét is, amely 150 méternyire feküdt, az előbbitől. Andrée 1897-ben szállt fel a Spitz- bergá'kon két társával léggömbjén és azóta nyoma veszett. Akkoriban az aeronatika rend- ki vül primitív eszközökkel dolgozott és nem csoda, hogy a vakmerő vállalkozás sikertele­nül végződött. A norvég expedíció először csak két holttestet talált meg. A második holttest személyazonosságát egyelőre nem si­került megállapítani. Rövid kutatás után egy csónakban a harmadik holttestet is megta­lálták. Mind a hármat az expód iciós hajóra szállították és Tromsöbe hozzák. A Terningen akkor találkozott a Braat- vaaggal, amikor annak legénysége éppen a harmadik holttestet szabadította ki a jégből. A norvégok állítólag érdekes feljegyzéseket és különböző tudományos műszereket talál­tak a táborban. Andrée naplója egyike a sarki kutatások legérdekesebb dokumentu­mainak és mint a norvég hajó kapitánya ki­jelentette, visszaérkezése után azonnal ikönyvalakban is kiadja a napi feljegyéseket tartalmazó és a borzalmas haláltusáról meg­döbbentő hűséggel beszámoló jegyzőkönyvet. André expedíciója Andrée Ágoston Salamon svéd mérnök 1854-ben született s 1897. julius 11-én szállt fel „Oermen“ nevű léggömbjén Daiiskönben, a Spitzbergák közelében. A mérnök több évig az aeronautikával foglalkozott és szá­mos kísérlettel kipróbálta a léghajó kormány­zásának módszereit. 1895-ben fogairizott meg benne a terv, hogy vitorlákkal és uszályok­kal dirigált léggömbjén átrepül az északi sark fölött. Tervét a svéd akadémiában is bemu­tatta. II. Oszkár király és Nobel támogatták a tervet és megfelelő pénzösszeget bocsá­tottak Andrée rendelkezésére, aki 1896-ban a Spitzbergákra utazott, de az állandó rossz idő miatt, csak 1897-ben száll­hatott fel Braenkl nevű tudós barátjával. A felszállás után a világ egyetlen egyszer kapott hirt a nagy érdeklődéssel kisért ex­pedíció sorsáról. Andrée julius 14-én, két nappal felszállása után, postagalambot kül­dött egy svéd lap szerkesztőségébe s a ga­lamb szárnya alatt lévő levélkében tudatja, hogy Dansköntől északkeletre van a 82. északi szélesség fokánál. Azóta a világ nem tudott róla. Svédországból számos nagy ex­pedíciót szerveztek Szibérában és Grönland- ban, hogy a szerencsétlenüljárt mérnököt ele­venen, vagy holtan megtalálják, de az expe­díciók sorra sikertelenül fejeződtek be. Újabb részletek Tromsö, augusztus 23. A Terningen legény­sége a svéd és dán újságíróknak ma reggel részletesen beszámolt Andree holttestének föl­találásáról. A matrózok többek között elmon­dották, hogy Horn dr., a norvég expedíció tudo­mányos vezetője, végig tudta olvasni a Szeren­csétien iil járt svéd mérnök jegyzőkönyvét és el­ragadtatással nyilatkozott annak tudományos Pozsony, augusztus 23. (Pozsonyi szerkesz-! tőségünk telefon jelenté se.) Ma délelőtt ki­lenc órakor temették a részvét impozáns megnyilvánulása mellett a szerdán este hir- telenül elhunyt Kazacsay Árpádot, Pozsony város kanonok-plébánosát. A temetés olyan nagy volt, amilyenre Pozsony város évek óta nem emlékszik. A gyászmenetben körülbelüli háromezer ember vett részt, de azon az útvonalon, amelyen a temetési menet elhaladt, körül­belül 18—20 ezer ember nézte végig azt. Az időjárás is nagyon kedvezett, amennyiben egész délelőtt gyönyörű, napsugaras meleg idő volt. Ravatal a dómtemplomban Kazacsay kanonok holtteste két napon át a belvárosi plébánia dolgozószobájában volt fel ravatalozva, ahol a katolikus hívők ezrei vettek búcsút szeretett lelkipásztoruktól. Teg­nap este a koporsót beszentelés után lezárták s ma reggel Martin dr. káplán újból beszen­telte azt. A hatalmas érekoporsót a tetemmel ezután a dómtemplomba vitték át s ott valóságos virágerdő közepette felravatalózták. A koporsó tetejére az elhunyt kanonok infu- láját és áldozó kelyhét helyezték. Koperniczky Frigyes dr. nagyprépost fé­nyes papi segédlettel gyászmieét, majd ün­nepi rekviemet celebrált. Itt Hladik Ágost és Hudec Szilárd belvárosi káplánok asszisz­táltak, azonban a gyászmenetben mintegy harminckét karinges lelkész kisérte el oltár­testvérét utolsó utján. A templomi szertartás alatt a templomi kar Albrecht Sándor kar­nagy vezetésével Haydin C-rnoll rekviemjét adta elő, melynek szólószámait Baar Mici, Spcrec Sári, Vinkler József és Mázán Antal énekelték. A templom szentélyében a város és a vidék notabüitásai gyülekeztek össze. Jantausch püspök Olaszországban időzik s igy a temetésen nem jelenhetett meg, de azon más szlovcnszkói püspök sem jelent meg. „ A gyászoló közönség körében ott láttuk Pon- grácz Frigyes vágujhelyi prépostot, Korompay Józsefet, a bécsi Pazmaneum lelki igazgató­ját, Bartók László magyar és Palinieri olasz konzult, valamin! a francia és német konzult is. Az egyházmegyét Nebesáiek Károly püs­pöki helynök, Zeiíiger Alajos dr. kanonok és holttestet, föltűnően jól konzervált állapot­ban. Andree zsebéből csakhamar naplója is előkerült, továbbá a tudományos műszerek, a három fegy­ver és a primus-apparátus. A megfigyelési könyv és a napló teljesen összezsugorod ott és Horn dr. csak nagy üggyel-bajjal tudta fölnyit­Körper Károly dr., a nagyszombati püspöki aula vicekancellárja képviselte. A politikusok közül a temetésen Jablo- niczky János dr. az országos keresztényszo­cialista párt s Machácsek Pál. a szlovák néppárt képviselője jelent meg. A káno­naid kart teljes létszámban Jeszenák Gá­bor vezette. A közhivatali méltóságok közül ott láttuk Drobny országos elnököt és Sekács volt zsu­pánt. A keresztényszocialista párt vezetősénének Pozsonyban tartózkodó tagjai csaknem ki­vétel nélkül megjelentek. A katolikus egy­házközséget Ochaba Ágost és Dusek Viktor vezette. Pozsony várost Neumann Viktor képviselte a temetésen, mert Krno elfoglaltságával mentette -ki ma­gát s a két alpolgármester Pozsonyon kívül tartózkodik. A rendőrigazgatóság képvisele­tében Pongrácz Gusztáv helyettes igazgató jelent meg. A temetési menetben különben igen nagyszámú rendőr tartotta fenn a ren­det. Az elhunyt osztálytársai közül Haiczl Kál­mán szőgyéni plébános, a rokonság, illetve a család képviseletében Klichané, az el­hunyt mostohaanyja s ennek leánya vett részt a temetésen. Az elhunyt öccse, Kaza­csay Tibor ismert művész a külföldön tar­tózkodik s ezért a temetésen nem jelenhe­tett meg. Az evangélikus egyházat Sehmidt Gyula felügyelő képviselte. Gtt volt még Brolly Tivadar nyug. polgármester, Kolisek pro­fesszor, Pröhle Henrik s Pálífy szenior és mások. A gyászmenet A rekviem után Koperniczky a templom hajójában még egyszer beszeulelte a kopor­sót, majd elindult a hatalma? menet, mely a Hosszú uccán p a Duna uccun át az András- temetőbe haladt. A’ gyászmenetet a cserké­szek csapata nyitotta meg. Ezután a keresz­tet vitték, majd egyházi zászlók alatt a gyá­szoló közönség következett. A menetben a tűzoltók zenekara Beethoven gyászindulóját játszotta. A zenekar után a virágkoszorukat vivő kocsik haladtak, majd ezeket a négy hollófekete mén által vont gyászkocsi követte. A koporsót vivő kocsi előtt haladt a szertár- löd végző Koperniczky kanonok lelkészi asz- szisztenciával e a temetésen résztvevő lelké­ni a füzeteket. A második holttest személyazo­nosságát nem sikerült megállapítani. A Braat­vaag a holttestekkel szeptember 10-én érkezik Tromsöbe. Kvitöya szigete, az úgynevezett Fehér-sziget, ahol a holttesteket találták, nem ismeretlen a bálnavadászok előtt. Csaknem minden évben hajó köt ki partjain s a legénység napokig a szigeten tanyázik. Andree holttestét mégsem találták meg, ami­nek valószinüleg az az oka, hogy eddig a jég alatt feküdt. 1930-ban az északi sarkvidéken óriási jégolvadás kezdődött, a felső rétegek mindenütt elolvadtak a sarkvidéken ritkán ta­pasztalt nagy melegben s igy az 1897-es tábor maradványai is napvilágra kerültek. Két hét­tel Horn dr. látogatása előtt egy halászhajó állomásozott a szigeten, anélkül, hogy a tá­bor nyomára bukkant volna. A holttestek év­tizedekig pihentek a jól konzerváló jégben néhány méterrel a felső réteg alatt s valószi­nüleg csak augusztus első napjaiban kerültek ismét felszínre. Ebből magyarázható a holttesteik kitünően konzervált állapota. 1898-ban Nathorst svéd mérnök a Fehér-szigeten is kutatott Andree után. de nem bukkant nyomára. Az elmu.lt év­ben Vesile-Kari expedíciója tartózkodott a szi­geten és Roald Amundsen nyomait kutatta. Ünnepélyes temetés? Stockholm, augusztus 23. A Terningen hírei óriási föltiinést keltettek Svédország­ban. A ma reggeli lapokban a leghíresebb sarkutazók nyilatkoznak Andree expedíciójá­ról és a holttestek föltalálásának lehetőségé­ről. A legtöbben lehetőnek tartják a hirt. Né­hány sarkutazó azonban szkeptikusan nyilat­kozott, különösen a bergeni Sverdrup, aki szerint a sarki rókák okvetlenül megcsonkí­tották volna a szerencsétlenüljárt kutatók holttestét és igy lehetetlen, hogy a holtteste­ket teljesen konzervált állapotban megtalál­ják. A lapok leginkább azzal a kérdéssel fog­lalkoznak, hogy milyen módon hozzák a svéd kutatók holttesteit Svédországba. A legtöbb lap úgy véli, hogy nagyarányú ünnepélyes te­metést kell rendezni a 33 évvel ezelőtt eltűnt kutatók emlékére. 1 szí kar. A koporsó után a család tagjai, a ! gyászoló káptalan tagjai, a katolikus hitköz­ség képviselői, a tantestületek, a tanítói kar, a zárdák és kongregációk haladtak. A temetőben A menet tizenegy órakor az András-teme- tőbe ért. A tetemet a temetői kápolnába vit­ték ? ott Koperniczky nagyprépost azt még- egyszer beszentelte s ünnepi Liberát mon­dott. Ezután a koporsót a kápolna mögött levő kriptáihoz vitték s annak beszentelése uitán Kazacsay Árpád holttestét két elődjének ko­porsója mellé örök nyugalomra helyezték. A bezárult kriptaajtó előtt a könnyező lelkészek még hosszú ideig állva maradtak s áhitatos elmélyedésben vettek búcsút társuktól. A plébánia adminisztrátora: jeszenák Gábor Tegnap délután a pozsonyi káptalan Ko- pcrniczky Ferenc nagyprépost elnöklésé­vel ülést tartott, amelyen a megüresedett pozsonyi plébánia adminisztrátori kérdé­sét tárgyalták. Az ülésen Körber Károly püspöki megbízott a püspök azon óhaját tol­mácsolta, hogy a káptalan Okánik Lajos volt pozsonyi polgármestert bízza meg az admi­nisztrátori teendők végzésével. Okánik még a megbízatás előtt kijelentette, hogy azt semmi szin alatt sem vállalja s ezt az elha­tározását azzal indokolja, hogy a mai ren­dezetlen viszonyok között nem áll módjá­ban vállalni ezt a felelősségteljes megbíza­tást. A kormány ugyanis úgy látta jónak, hogy teljes tizenkét éven át ne hagyja jóvá a pozsonyi autonóm hitközség alapszabá­lyait. Okánik állásfoglalása nagy feltűnést kel­tett az egész városban. Miután az adminisztrátori teendők végzé­sét egyetlen más szlovák kanonok sem akarta vállalni, a káptalan ezért végül Je­szenák kanonokot jelölte ki erre a tiszt­ségre. Jeszenák Gábor kanonok huszonnégy éve tagja a pozsonyi káptalannak. 1865-ben Bées- ben született. Lelkésszé még megboldogult Simor primás szentelte föl. Lelkészi működé­sét 1887-ben Párkányban mint káplán kezdte meg, majd ugyanott plébános lett. 1906 óta a pozsonyi káptalan tagja. Jeszenák kanonok az irodalom (erén különösen a hitbuzgalma lapokbau tűnt ki. Húszezer ember kísérte Kazacsay Árpádot utolsó utján A pozsonyi plébánia adminisztrálását Okánik nem akarta vállalni — Hlinka-pártiképviselők pályáznak a megüresedett állásra — A hívek Gallo dr.-t kívánják lelkipásztoruknak 1 A I I SALVATOR| I FORRÁS |

Next

/
Thumbnails
Contents