Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-24 / 192. (2413.) szám
1930 augusztus 24, rasáímaip. *J£/íXC7it ^MacfeBt‘HTRGfflGf Beszélgetés Roda Rodával magyar barátairól, Kövess tábornok osztrák-magyar paritásáról és egyéb mulatságos emlékeiről A legnagyobb német humorista legvidámabb esete amit gyávaság és ostobaság juttatott (közükre — a dolgok természetes rendjének tekintik, mint uralkodóik az isteni kegyelmet! S az elnyomott, kit, egy idejemúlt konvenció még mindig a nő „urának", „férjének" nevez, élete alkonyán eszmél csak ná, (hogy minden életöröm és szabadság kimaradt „munkás" életéből, — s ha keresi, megtalálja az „élettár?" emlékeiben. Nem is lopta el. 6 maga csempészte át lovagiasságból, gavlalériából s mert mások is úgy tesznek, ez igy illik. Sam mindössze nyolc évvel idősebb a feleségénél, élettanilag úgyszólván egykorúnk. Miért tekinti (hát, kötelességszerüen, gyermekének, „kislányáénak e nagyon is felnőtt gyermeket, akinek szeszélyeit atyaiam kell tűrni? Egyszerűen azért, mert aa élet szépségeihez és örömeihez való viszonyában valóban harminc évvel öregebb nála — de hová lett ez a harminc esztendő? Eltelt gondban és munkában, hogy az asszony szép és fiatal maradhasson — s a boldogtalan most „Isten kegyelméből" való ősi törvénynek érzi, fajtáik különbségének, hogy élettársa ruganyos és szép és boldog és felelőtlen csacsogó gyermek maradit, míg őibelőle félszeg tuskó lett, öregember, aki csak arra jó, hogy szürke, diszkrét, elegáns keretül szolgáljon ennek a ragyogásnak. Holott szó sincs Isten kegyelméről, Isten kegyelmét néhány púderes doboz, parfőmös flakon, kínos gonddal gondtalani- tott és tréningben tartott testi-lelki „kondíció" képviseli a az a valóban fiatalontartó belső kozmetikum, amivel az önmagát állandóan ünneplő ostoba hiúság tolja ki a testi- lelki érettség határait. Frao nem rossz nő. Nem bestia. 6 csak boldog alkar lenni, de mindenáron. S mivel meg vagyon írva, hogy csak a gyermek boldog, ő egyszerűen gyermek lett ? észre sem vette, bogy a gyermekkorba-visszatéréshez szükséges éveket Sam életéből kölcsönözte ki, apránként, soha-semláto dtöbbé-alapon. S ezt az életrablást és szabadságfeizsákmá- nyolást kedélyes bonhomiával nézi a koT — tapsol hozzá s a dolgok rendjének tekinti. gf Az ön „egészséges" amerikai könyvéből, Mr. Sinclair Lewis, az a tanulság számomra, hogy nem azok őrültek ó? túlzottak, akik a „beteg" európai lélek látnokának, Strind- bergnek jóslatait komolyan veszik — hanem azok vakok és ostobák, akik még mindig nem eszmélnek rá, hogy ez a jóslat régen valóra vált s most mér olyan prófétára lenne szükség, aki a menekülés felé vezető utat mutatná meg ennek a halálraítélt férfitársadalomnak. A szexuális reformok vslágkouiresszusa Béuben Bé©8, augusztus 23. Szeptember közepén a szexuális reformok világszövetsége Bécs- ben kongresszust tart, amelyre Németországból Magnus Hirschfeld, Amsterdamból van dér Velde és Londonból Bernhard Shaw jelentették be érkezésüket. Franciaországot Viktor Marguerite, Ausztriát Freud és Stei- nach képviselik. A kongresszus, főleg a szexuális kutatás jelenlegi állásával és a szexuális nyomor kérdésével fog foglalkozni. Prága, augusztus 23. Prágában hetek óta, lázas filmezés folyik. Az Anny Ondrából és Karéi Lamaosból álló ÖJodra-Lamacs G. m. b. H. most készíti a.z első os eh-német beszélőfilmjét, Roda Roda nagysikerű Csákó és kalap cimü vígja tékát, mely Feldhernnhiigel címen évtizedek óta példátlan sikerrel fut a németországi és a volt monarchia területén lévő német színházakban. A Csákó és kalap (magyarul Heltai Jenő remek fordításában került színre) a prágai Budán ez inháznak is legnagyobb sikere volt. Vlasta Burián, a legjobb cseh komikus, ebben a darabban futotta ki először igazi formáját s tüstént a legnagyobbak közé arrivált vele. A Csákó és kalapból már készítettek egy Ízben filmváltozatot (még a néma filmek korszakában) 8 ugyancsak nagy sikert könyvelhettek el vele, noha a néma film csupán feliratokban és természetesen tökéletlenül adhatta vissza Roda Roda mindvégig szellemes mondanivalóit. A filmváltozat egyik szerepét, egy öreg, totyafcos táborszernagyét, maga a szerző játszotta. Roda Roda, kit a közönség mindenütt nagy szeretettel és rokonszenwel fogadott, kitünően alakította a, régi császári és királyi generális szerepét, meglátszott rajta, hogy valamikor egész otthonosan mozgott' a császár szűkre szabott kabátjában és nagyon jól ismerte magasramgu feljebbvalóit. A Csákó és kalapból most hangosfilmet készítenek német és cseh variációban. A film főszerepét Vlasta Burián játssza, még pedig csehül és németül (ez lesz a rokonszenves cseh kémikus első német szereplése), mig Roda Roda, ki ismét ugyanazt a tábornokot játszó, mint a néma filmben, a szerepét csehül is el fogja játszani. Roda Rodánalk ez nem fog nehezére esni. Mint volt osztrák-magyar hadseregbeli tény-1 leges tiszt a monarchia majdnem minden ré- J Egészmapi munka, felvétel után néhány percet pihen s nagy kortyokban issza a hűsítő piizeni sört. Arra kérem, beszéljen valamit magyar barátairól, vagy régi magyar emlékeiről. És Roda Roda, az örökké vidám mesemondó beszélni kezd ... Kövess tábornok és a paritás — Molnár Ferenc, Heltai Jenő és még jó- egynéhány neves magyar író és művészember kedves, jóemberem, de igazi jóbarátság főleg Biró Lajossal, a külföldön is ismert és elis mert magyar íróval kapcsol össze. More ezek a sorok nyomtatásban megjelennek, Biró La jós éppen az ötvenedik születésnapját fogja ünnepelni s már ástak ezért is szívesen elevenítem fel azt az időt, melyet együtt töltöttünk. A háború elején mind a kettőn hadi, tudósiiték voltunk, öt egy pesti, engem meg egy bécsi lap küldött ki s mind a ketten Kövess Herrman tábornok hadseregéhez kerültünk. Ott ismerkedtünk össze és barátkoz tori: meg egymással. Nyüt parancsainkkal Kövess tábornok segédtisztjénél, gróf So- undeo őrnagynál jelentkeztünk. (Nem akarom megnevezni a grófot, ki mint nyugdíjas tiszt ma is él » bizonyára rossznéven venné, ha ki szerkesztenők.) A gróf, kinek klasszikus arcélét msa i« tisztán látom magam előtt, a kézfogás után a következő instrukciókat adta nekünk: „Uraim, Önök a kegyelmes ur asztalánál fognák étkezni s az osztrák-magyar paritásnak megfelelően úgy helyezkednek el, hogy páratlan napokon Roda ur és páros napokon Biró ur ül az excellenciás úrral szemközti helyen!“ Nedves faiak szárazzá tétele „áramló levegő" módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schnlz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. özében szolgált és — kiváló .nyelvérzéke lévén — mindenütt ragadt rá valami a lakosság nyelvéből. Legalább nyolc nyelven beszél, a többi között magyarul is tud, noha sajátmaga azt állítja, hogy egyetlen nemzet nyelvén sem beszél rendesen, sőt anyanyelvét, a németet is olyan különös akcentussal beszéli, hogy honfitársai is igen gyakran megkérdezik tőle: — Miféle szerzet maga tulajdonképpen, Roda ur? Roda Roda a földkerekség egyik legnagyobb tréfacsinálója. Számtalan anekdota, mintegy hétezer bumoreszk, számos nagysikerű bohózat és vígjáték szerzője. Nagyon szereti a magyarokat, aminek nem egy ízben adta ta- nujalét, de azért néha megcsipked bennünket is. Humora azonban mindig ízléses és sohasem bántó. Kedves, rokonszenves megjelenés •s arról ismerhető meg, hogy piros mellényt visel. Ettől a ruhadarabtól sohasem válik meg. még szmokinghoz és frakkhoz is fölveszi; Rövidre nyírott bozontos szőke bajsza és sűrűn nőtt szemöldöke van, de különben kopasz. Arany- keretes monoklit visel, melynek üvege visszatükrözi a kávéház lámpáinak éles fényét. Kövess tábornok valóban szigorúan ügyelt a paritásra, mert olyankor, amikor én ültem vele szemben, csupán az osztrák irodalomról beszélt, mig páratlan napokon, amikor Biró volt a soros, Jókain és Madáchon kívül másról nem esett szó. — A nap-nap mellett megismétlődő irodalmi eszmecsere ellenére is igen jól éreztük volna magunkat Kövess tábornok főhadiszállásán, ha nem teljesített volna ott szolgálatot egy idegen összekötőtiszt, az egyik szövetséges hadsereg tagja. Ez az ur hideg gőggel szemlélt nálunk mindent, elképzelhetetlenül arrogáns és hihetetlenül tapintatlan volt. Eleinte sokat bosszankodtunk miatta, de később mulattunk rajta és egyszer mégis egy nagy, életre szóló tanulságot kaptunk tőle ... Az Írót fantázia és az élet — Azt a szellemes társasjátékot játszottuk, hogy igyekeztünk kitalálni, minő tapintatlanságot fog délben a vezérkari százados barátunk elkövetni. Egy egész délelőtt törtük a fejünket s abból a tényből, hogy mind a kettőnk mögött már akkor is nagy irodalmi múlt állott, afo’a lehetett volna következtetni, hogy ki tudunk spekulálni egy olyan gorombaságot vagy tapintatlanságot, melyhez hasonlóval addig minden nap meglepett minket a szövetséges. Keservesen csalódtunk, többórás, fáradságos munkánk kárbaveszett, mert a derék kapitány egyszerűen knockoutotí mindkettőnket, olyat mondott, hogy beleszédültünk, s amikor visszanyertük eszméletünket, rájöttünk, hogy minden hrói fantázia szegény ahkoz képest, amit az élet produkál. Roda Roda elhallgat, friss sört tölt a pohárba. Ujafob kérdést intézek hozzá: — Ugyan hányszor játszották eddig a Csákó ée kala pót? — Néhány ezerszer —- válaszolja — de pontos adatokkal nem, szolgálhatok. Egyedül Berlinben, ezernél többször és Münchenben mintegy hétszázszor adták. — Most min dolgozik? — Egy regényt és egy mg játékot irok. A regény, mely a Dráva mentén játszódik, néhány nap múlva készen, is lesz. A vígjáték valószínűen még ebben a szezónban fog színre kerülni. A piros mellény története Nem állhatom meg, hogy meg ne kérdezzem, miért visel állandóan páros mellényt. A következő választ kapom: — Fiatal éveimben tűzérUszt voltam s télen a vékony Waffér-rock alatt akkoriban mellényt viseltünk. A mellényt az ezredszabó a zubbony pirosszinü hajtókájának szövetéből készítette és kicsiny tüzérgombokat varrt rá. Amikor levetettem a Waffenrockot, rajtam maradt a mellény. Azóta viselem, részint kegyeletből, részint emlékből ifjúságom feledhetetlenül szép és soha többé vissza nem térő idejére. A humorista tegmuíaí- ságosabb élménye Még arra kérem, bogy befejezésül mondja el élete legvidámabb esetét. — Életem legvidámabb esete — mondotta — itt történt velem, Prágában. Itt volt életem első premiérje. Angelo Neumann, a német színház akkori igazgatója, ki Rdchard Wagnert fedezte fel, engem is felfedezett (erre hosszú ideig különösen büszke voltam) s kihozta első darabomat, a Dana Petrovics cimü borzalmas tragédiát, mely — ha jól emlékszem — legalább öt felvonásból állott. A tragédia kétszer ment: először és azután utálsz or. A címszerepet egy Török grófné játszotta jobb ügyhöz méltó buzgalommal. A bemutatót követő napon hirtelen sürgős dolgom akadt Prágán kívül s elhatároztam, hogy az eredetileg hosszabb időre tervezett prágai tartózkodásomat befejezem s barátságosabb tájakra utazom. Még a délelőtt elmentem a Landestheaterbe, hogy Török grófnőtől búcsút vegyek. Odabent éppen próba volt s a nappali portás, ki azelőtt sohasem látott, nem akart beengedni. Felháborodva tiltakoztam: Mégis csak hallattam, hogy engem, a szerzőt (inár mint a tegnap bemutatott darab szerzőjét) nem engednek bei — A portás meghökkent, azután Iwnyitotta az ajtót és kalaplevéve tessékelt: Méltó ztassék parancsolni, Shakespeare urT — Odabent tudniillik éppen Romeo és Júliát próbálták. Ternyei László. Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^ch légii Alaptőke Ki 70,000.000.— Távirati cim Legiobanka Tartalékok Ké 64.550.000.— 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Szlovenszkón és PodkarpaUká Kasban Fiókok: Bcréhovo Bratislava, KoSice, Nővé Mesto n. V., PleStany, Poprad, Zvolen. Affilláit Intézetek: Bardíov, Cluiat, Cjynorany, Cop, Giraltovce, Holic, Hronaky Sv. Krii, Humánod, írsava, Jaaina Kezmarok, Komárno, Kosino, Kral. Chlumec, Krompachy, Lucenec, Malacky, Michalovce, Modry KamenMoldava, Mukaőevo, Nitra, NovéZámky, Os'.any, Farkán, Plesivec, Poprad,Presov, Rachov, Rím. Sobota, Roznava, Sahy, Saitin, Secovce, Sevlus, Snina, Spisská Nova Vés, Spisaké Podbrsdie, Spisské Vlachy, Svaljava, Tacovo, Topolcany, Tornala. Trebisov- TurSa, Uh, Skalica, Uzhorod, Veiké ÍCapusany, Veiké Leváre, Velky Meder, Vráble, Vranov, Zlaté Moravce, Zeliezoyco és Zilina. Idénybeli váltófizletek: Poprid-állomás, Sliac fürdő, Stary Smokovec, Strbské Pleso, Tatr. Loraolca. Külföldi aff illáit intézetek. Jugoszláviában: Komercijalna Banka d. d. Zágráb és fiókja Ljubljana. A balti államokban: Lavijas Privatbanka, Riga. Mindennemű banküzlet gyors és pontos lebonyolítása. HANBUÜQ'A^ ERIKA I BL B Ml Hamburgból Eszak-MerikábaJanaiba | Dál-Amsrikaba g-jsyba, Braziliába, j I Közép-Amerikába tizes kikötőibe. j Évente társas és üdülő tengeri utak rende- j zése. Utak a Földközi tengeren és az ! Orientbe, utak az Észak honéba, Nyugatinkéba és a világ körül Információt és prospektust bérmentve küld a csehszlovák vezérképviselet PBAHA II., Hybernská ul. í. 10. 7
