Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-03 / 175. (2396.) szám

Tizet merek ajánlani egy ellen Jirí Stííbrny- nek, hogy ez a tipp csütörtököt fog mondani. A költő ugyan azt énekli, hogy az álmok nem hazudnak, de mi közük van az álmoknak a nagy politikához. A politika rendszerint száraz logikai láncolat, matematika és geometria, ahol nincsenek fantasztikus ugrások és ahol nem történnek csodák.

Álomnak nagyon róz<saszinü, amit a Vond élni List cikkírója komoly politikai prognózisképpen igyekszik fölállítani, de még álomnak i« kicsit kánikulai álom, sőt ez az a bizonyos ábránd, amely kanosaiul festett egekbe néz.

Stríbm^ lapja nem kevesebbet jósol, mint hogy a jövő köztársasági elnöke szlovák leend. Szóval, hogy a — szlovák autonómisták statisztikája szerint — Prága minisztériumaiban és hivatalaiban eddig elhelyezkedett tizenhat szlovákhoz a boldog jövőben még egy tizenhetedik fog fötaorakozni, még pedig a legmagasabb polcra, a Hradzsin elnöki lakosztályába.

Annyi bizonyos, hogy a prognózis nem minden ráció nélkül való. Imponáló bátorságra vall maga a beösmerés is: „Nekünk cseheknek szemünkre vetik, hogy lebecsüljük szlovák testvéreinket és uralkodó fajként ólünk. Csak egy nagy, spontán tett változtathatja meg szlovák testvéreink hangulatát. Hyen tettnek tekintenék art, ha a legközelebbi köztársasági elnöknek szlovákot választanánk. Csakis ilyen lépéssel lehet jóvátenni az elkövetett hibákat.'*

Ráció tehát van az elgondolásban, sőt bizonyos magasabbrendü logika is. Csak éppen hogy ez a logika semmiképpen sem kapcsolód- hatik ahhoz, ami itt tizenkét esztendő óta a cseh és szlovák nemzet viszonyának nivellálá- sára és az ideális unifikáció megteremtésére történt. És föl sem tehető, hogy a prágai centralista körök mentalitása és hatalmi politikája ilyen varázslatosan megváltozzék, még akkor sem, ha közre is hatnának bizonyos kényszerítő érdekek, amelyek a benső konszolidációval lennének szoros öszefüggésben.

Mert Strfbrn^ sem úgy gondolja, hogy a legfőbb állami funkció gyakorlásában bizonyos váltógazdaságot vezessen be a nemzeti egyenlőség és az osztó igazság elve alapján. Javallatának egészen mások a motívumai. Stríbrn^ két legyet akar ütni egy csapásra. „Talán egy megfelelően képzett szlovák megmenthetne bennünket a legközelebbi elnökválasztásnál a komolyabb pártharcoktól." Ez az egyik légy. „Egy szlováknak a köztársaság második elnökéül való megválasztásával megtörhetnek az autonómista mozgalmat, amennyiben az állam egységére nézve veszedelmessé válnék." Ez a másik légy.

A Pondélní List különben is tartózkodik attól, hogy izgassa a prágai centralista kedélyeket s a szlovák elnök megválasztásának gondolatából messzemenő konzekvenciákat vonjon le úgy a kormányzati rezsim, mint a szlovák sors jövő alakulására. A Stríbrny-sajtó távolról sem akarja radikálisan átértékelni az — e vonatkozásban még a cseh ellenzéki részen is kétségtelenül meglévő — államfilozófiai dogmát, mert hiszen siet leszögezni, hogy: .„Alkotmányunk szerint az elnöki funkció inkább reprezentatív természetű." E beállításban nem szenvedhet kétséget, hogy Stríbrnyék a reménybeli köztársasági elnökben nem akarnak egyebet, mint vifiámháritót a szlovák sérelmekért és megrövidülésekért, mindössze dekoratív kárpótlást, pusztán uj cégért a centralizmus régi boltjára. De távolról sem ötlik eszükbe, hogy az a&otmánytörvényben az elnöki jogoknak egyidejű kiszélesítésével olyan férfit emeljenek az államfő méltóságába, aki éppen az alkotmány megváltoztatása révén uj irányt és uj

programot jelenthet s akinek államférfim rátermettsége mellett a kiterjesztett elnöki jogok lehetővé teszik, a határozott erély és a nagyvonalú koncepció kifejtését a régi kormányzati rezsim likvidálására, a sebek meggyógyitására és egy uj egyetemes szempontú s az eddig elhanyagolt országrészek létérdekeivel számolni tudó, nemkülönben a kiáltó egyenetlenségeket összeegyeztető kormányzati rendszer inaugurá- lására. Nem, ilyen messzire még Stríbrnyék sem mennek 8 ezért nyugodtan állapíthatjuk meg, amit akarnak, az mindössze annyi, hogy a tizenhat szlovák mellé elhelyezzék még a tizenhetediket is Prágában.

Maguk a szlovákok az illetékesek rá, mi tehát nem állítjuk, hanem csak gondoljuk, hogy a Stríbrnyék kontemplációja csupán enyhe róBukarest, augusztus 2. A sinajai román— jugoszláv gazdasági konferencia tegnap befejeződött. A zárókomimiiniké a következőképpen hangzik:

— A delegátusok rendszabályokat fogadtak el, amelyek arra hivatottak, hogy Romániának ás Jugoszláviának kedvezményes vámokat biztosítsanak az európai piacokon a mezőgazdasági termékek számára, még pedig nemcsak a jövőben, hanem már most, mielőtt még a szomszédos államokkal kötött kereskedelmi szerződések érvényüket vesztik.

— A konferencia továbbá elhatározta, hogy ajánlani fogja az illetékes kormányoknak, hogy fogadják el a bukaresti konferencia román, jugoszláv és magyar szakértőinek válaszait, amit gazdasági kérdésekben a népszövetség kérdőívében foglalt kérdésekre adtak, a konferencia elhatározta, hogy megbízza a két állam kereskedelemügyi minisztereit a megállapított program végrehajtásával. A szakértők mától kezdve megkezdik a program praktikus kidolgozását és egyúttal megszövegezik azt a kereskedelmi modus vivendit, amelynek 1930 szeptember elsején életbe kell lépnie. A szakértők továbbá felülvizsgálják azokat a javaslatokat is, amelyek a kereskedelmi, az egészségügyi és a vasutiigyi szerződések megvalósítása közben merültek föl Jugoszlávia és Románia között.

— Mindkét delegáció fölkéri a román kormányt, hogy minél előbb értesítse a csehszlovák kormányt a sinajai konferencia munkájáról és eredményéről.

* A záróiilés után a delegációik a pályaudvarra mentek, ahol üdvözölték a Sinajába érkező királyt Károly király hosszasan elbeszélgetett a jugoszláv delegátusokkal és kifejezte megelégedését a konferencia óriási eredményei fölött.

A sinajai konferenciának jelentősége tényleg rendkívül nagy. Jugoszlávia és Ráriánia egyformán érzik a katasztrofális mezőgazdasági válságot és mindkét államnak érdeke, hogy minél előbb kivezető utat találjon a bajból. Ha valóra válik a nagy terv és a két állam vámunióba lép, ez a lépés vadonatúj perspekzsaviz a szíovenszkói tályogok szagtalanítására.

Meg aztán a dolgot bajos ott fent, egészen fent elkezdeni. A nemzeti igazságosságon alapuló konstruktív politika nem látszatmegoldásokra törekszik, hanem az egyenlőség elvének becsületes érvényesítésére, a fundamentumtól az áMamépületbe beágyazott téglák sorain át, egészen a betetőző kupoláig. A konstrukció hibáit, amelyek az egész épületben megmutatkoznak, nem lehet egy tetszetős kupola applikálásával eltüntetni és megnemtörténtté tenni.

Az egészséges építésnek csakis az lehetne az útja, hogy először orvosolják a gazdasági és szociális sebeket, a csehszlovák nyelvi azonosság fikciójának elvetésével biztosítsák a szlovák nemzeti kultúra szabad kifejlődését, tegyék intézményes valósággá Sz'lovenszkó lakosságának részvételét — egészen a legfelső instanciákig — a közigazg? tás, a pénzügyi igazgatás, az igazságszolgáltatás és az iskolaügy terén, számolva Szlovenszkó leikével és speciátiváfeat ad a délkedeteurőpa i politikának. Fontos tény, hogy a szakértők tanácskozásaiba Magyarországot is bevonták, ami annak a jele, hogy a harmadik duna medencei mező- gazdasági államot sem akarják kihagyni a tervezett egyesülésből. Csehszlovákia, mint távoleső ipari állam, egyelőre kimarad az egyezségiből a hiába mondja a hivatalos kommüniké, hogy a román kormány azonnal tájékoztatni fogja a prágai kormányt a sinajai eredményekről, elvitathatatlan tény, hogy Csehszlovákiát nem hívták meg, mig Magyarország legalább az előzetes tárgyalásokon részt vett. A sinajai konferencia eredményét egyelőre nem lehet fölbecsülni. A jövő mutatja meg, vájjon a delegációk hasznos munkát végeztek-e é? sikerül-e a gazdasági válságot enyhíteni. Ha sikerül, bizonyos, hogy a gazdasági megegyezésnek politikai következményei lesznek és bizonyos átorientálódásra vezetnek Középeurópában. Az uj termés betakarítása után, az őszi hónapokban ki fog

Paris, augusztus 2. A* cszakfranciaor- szági sztrájk egyre veszedelmesebb méreteket ölt. Liliében a fémipari munkaadók tegnap elhatározták, hogy nem folytatják a szakszervezetekkel az egyezkedési tárgyalásokat és a munkásság föltétien behódolá- sát követelik. Ilyen körülmények között valószínű, hogy hétfőn kitör Északfrancia- országban a* általános sztrájk, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. A szocialista szakszervezetok nyilatkozatot tettek közzé, amelyben tiltakoznak azon állis igényeivel, azonföM tüntessék el a szlovenszkói ipar és kereskedelem hátrányára mutatkozó egyenetlenségeket és szociális különbségtevéseket: röviden szólva, állapítsák meg Szlovenszkó részére a passzív és aktív kvótát, azaz úgy a teherviselésben, mint a javak és előnyök élvezetében való részvétéi törvénnyel biztosítandó arányát, — amely kérdéssel egyszer még külön fogunk foglalkozni, — s akkor természetesen és a dolgok logikus rendjének megfelelően sor kerül az egyenlőjogu nemzetek között az állam legfőbb vezetésében való részesedés természetes igényének kielégítésére is.

„Ismerjük be — Írja a Pondélní List —, hogy a mi részünkről is sok súlyos hiba történt, amelyek nem biztosíthatták számunkra a szlovákok szeretetét." Helyes megállapítás, csak a mérték felületes, amikor Stríbrny sajtója azt hiszi, hogy ezeket a súlyos hibákat egy hradzsini dekorációval lehet elintézni, holott az elintézés nem lehetne más, mint egy nagy rekonstrukció, amelyben gyökeres jóvátételre találnak a szlovák

tűnni, vájjon fontos esemény volt-e a sinajai találkozó vagy sem.

Bukarest, augusztus 2. A sinajai értekezlet Kumanudi jugoszláv delegátus elnöklete mellett végétért. Az ülésen a román delegáció szabatosan megállapította a legutóbbi bukaresti román—magyar—jugoszláv értekezleten hozott határozatokat, amelyeket összhangba kellett hozni a sinajai jugoszláv—román értekezlet határozataival. A tanácskozás végeztével Madgearu kereskedelmi miniszter kijelentette a sajtónak, hogy

a konferencia nem Várt jó eredménnyel járt és nemsokára mutatkozni fog a határozatok kedvező eredménye a mezőgazdasági életben.

Az Orient Radáo jelentése szerint a delegációk elhatározták, hogy javasolni fogják kormányaiknak, hogy minden erőfeszítéssel biztosítsák mezőgazdasági termékeik számára a preferenciális eljárást az európai piacokon.

litás elleni hogy a sztrájk a szociális biztosítás ellen irányul. A munkások mindössze béremelést köreteinek, mert nem bírják a drágaságot. Párásban a küszöbönálló általános sztrájk hire nagy nyugtalanságot keltett. Szombaton délután minisztertanács less, amely foglalkozni fog az északfrancia problémával. Franciaország eddig nem érezte as európai gazdasági krízist, de a legújabb események azt bizonyítják, hogy nem térhet ki az általános dekonjunktúra és munkásleépiíés utjából.

A TIZENHETEDIK PRÁGAI SZLOVÁK

Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ

Befejezték a sinajai konferenciát

■2 zárékommüniké jelentős eredménrektáf bénél — Káról? kirág? gratulációja - A megállapodások jelentőségét a közeli hónapok eredményei fogják megmutatni

Északfranciaországban hétfőn kitőr az általános sztrájk!

A gazdasági dekonjunktúra hulláma Franciaországot is elérte A munkaadók nem tárgyalnak — Izgalom Párisban

MF Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül lg®

HJM SZÁMUNK a KÉPES jgffB, 28 PUMA

Ara a korona

IX. évf. 175. (2396) szám ■ Vasárnap a 1930 augusztus 3

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- a i j *• 7 ' ‘ 7/ • r , j Szerkesztőség: Prága 1L, Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, •** SZlOTJCTlSZKOl 6S T11SZITLSZK.OI CLLGJIZGKI pCLTtOtC m emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc _ nnliílhni nnniínnin _ , Prága HL, Panská ulice 12. 111. emelet.

A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Főszerkesztő: POLIUKÜI napilap]a Felelős szerkesztő: Telefon: 34184.

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KŐ. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACfl GÉZA SÜRGŐM YCIM: HÍRLAP, PRHHfl