Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-22 / 190. (2411.) szám

1$$0 augusztus 82; pén/tetk. <PRX<VttV> tAGÍ£AR-HÍMéA^_ m—■—imi ii—iwi"nriHM—muráimul pűfcet később a 17. században a holland városok vették át. Az akkori kereskedelmi életre jelilemző elsősorban, hogy a gabonának lábon való eladása tilalmas volt, a határ idöüzle lek azonban nem vol­taik: ismeretlenek. Történtek nagyobb spekulációs üzletek is, a mai napokban oly gyakran szereplő papirosbuza nem volt áru. Áru áruért, vagy áru készpénzért volt az élv. A kereskedelmi erkölcs nem fedte mindenben az állampolgár politikai er­kölcsének fogalmáit; jellemző erre Beyiandt amster- dami nagykereskedőnek egyik nyilatkozata, aki, amikor kérdőre vonták, hogy hogyan száilliithatotit a hollandok által ostromolt Antwerpenbe lőport, a következő választ adta: „Azért, hogy a kereskede­lem révén haszonra tehessék szert, ha a poklon kel­lene is kéresztülmennem, ezt is megkockáztatom. A ikeresikedelemnek szabadnak és mindenféle hadi korlátozás tói mentesnek kell lennie.“ (Folytatjuk.) A csehszlovákiai sörárpa nehéz helyzete a világpiacon. A csehszlovákiai sörárpa az utóbbi időben csaknem teljesén kiszorul a világpiacokról. Ennek okai a következők: a belföldi nemésárpatermelés hanyatlása, a külföldre szánt áru hiányos kezelése, a ma­gas termelési költségek , által okozott magas ár, különösén a lengyel árpa olcsósága, a csehszlovákiai árpakivitel elégtelen támoga­tása az állam résiéről, más államoknak az árpakivitel előmozdítását célzó hathatós in­tézkedései. Csehszlovákia árpakivitele 50 százalékban Németországba irányult, míg a másik 50 százalékon Angolország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Svájc, Olaszország s az északi államok részesedték. Németország az árpára 15 márkányi vámot állapított meg s ezzel teljesen lehetetlenné tette a behozatalt. Ha a csehszlovákiai árpaexportőr a behoza­tali jegyet értékesíti is. még mindig marad mintegy 100 koronányi effektiv vámteher s ezt az árpa nem bírja el. Németország vámja téliát joggal tekinthető prohibioiós — tilalmi — vámnak. Az angol piacon újabban a sok­kal olcsóbb csiliárpa uralkodik, Ausztria vi­szont a bélföldi termelést támogatja. Hollan­diában a lengyel, árpa érvényesül, ugyariigy Belgiumban is. Á csehszlovákiai árpaterme- lés helyzete ezekből az okokból jelenleg na­gyon válságos és a kiviteli lehetőségek mini­málisak. A történelmi országok és Szlovenszkó árucseréje. Egyrészt a történetei országok, másrészt Szlovén- szkó és Ruezinsakó között 1928-ban 5.200, 381 torma áruit seátliitotfalk, 1029-be® 5.16Ő, 478 tonnát, vagyis a csökkenés 0.68 százalék. A történetei orazágok- n«k SzWenszkóra való áruszállítása ugyan emel­kedett, de Szlovénnak ő viszont 170.00 tonnával ke­vesebbet szállított a múlt évben, mint 1928-ban. Ebben az évben Szlovenszkótoak és Ruezinszkómak á történetei országokba irányuló exportja 754.279 tonnával haladta meg az importot, ez az aktívum azonban 1929-ben 450.692 tonnára esett vissza. Szlovenszkó kivitelének legrjedeatőeefob tétele a fakivitek A mezőgazdasági termények forgalma a két évben így alakult: Szlovensakőra és Rnserin- szkóra a történetei országok 1908-ban 7706 tormát, 1929-ben 4781 tonnát szántottak, viszont Szlo­vénekké és Rnszinszkó a történeted országoknak ugyanakkor 192.875 illetve 1929-ben 187.674 tonnát szállított. A ezlovenszkói burgonyakiviltel például 23.357 tonnáról 13.243 tonnára esetit vissza. Az éiőáLIaitkivitel 1928-ban bö.456 tonna, 1929-ben 49.806 tonna volt. Szlovenszkó és Ruszinszkó asdir- kivitele a hall é6 baromfokávitele passzív. A ezlo­venszkói mezőgazdasági termények közöli a törté­netei országokban különösen jól érvényesülnek az Őrlemények é6 a só. A történetei országok'bán só­bánya ugyanis egyáltalán nincs. Pihen már most ké. ri*l a sörnek Amerikába való exportálására. Az egyik nagy pifeeni sörgyár amerikai bizalmi emberétől azt az értesítést kapta, hogy az Egyesült Államok kormánya a prohibioiós törvényt a közeljövőben oly értelemben fogja módosáitami, hogy a sör és könnyű 'bor fogyasztását megengedi. Ezen kívül az egyes államok kormány­zód is megihatateazást kapnának arra, hogy a létesítendő keretes prohibioiós törvényt tóter­jesszék, vagy megszükitsék. Ha ezek a hírek való­ra válnának, bizonyos, hogy az első időben igen nagy kereslet mutatkoznék a külföldi átallok iránt Az illető piiizeni sörgyár ezért már most megfelelő intézkedéseket tesz arra, hogy az esetleg jelent­kező nagy amerikai keresleteit annak idején teljes mértékben kielégithesse. A kereset kikézbesítése. A legfelső bíróság egy konkrét esetiből kifolyólag úgy döntött, hogy a ke­resetnek postai kikézbesítéséihez nem elég az, hogy a ievéihordó egy oly értesítést hagy a címzett lakásán, hogy a postahivatalban részére egy aján­lott levél fekszik, bánem a postás magát a kerese­tet is a cimzebt lakása ajtajára ki szögezni köteles abban az esetben is, há a Lakás nincs becsukva s abban oly személyek tartózkodnak, akik a postai küldeményt átvenni hajlandók. A vasúti szállítás közben megsérült ára ká­rának megtérítése. A legfelső bíróság döntése szerint a. vásut az ára átvétele pillanatától a kiadása pillanatáig az árun esett sérülés, vagy az áru elveszése következtében előállott kárért szavatol. Emellett á föladó csak azt köteles bi­zonyítani, hogy az áru elveszett, vagy hogy megsérült és hogy a kár a föladás és kikézbe­sítés között történt, A vasút, illetőleg a vasút alkalmazottainak a hibáját nem kell bizonyítani. Ha a vasút á kártérítési kötelezettség alól men­tesülni kíván, úgy azt kötélés bebizonyítani, hógv sem őt magát, sem alkalmazottait, nem tér- hélTa felelősség az előállott .kárért, Bizonyítan­dó tehát vagy "a ris major, amely a kárt okoz­ta. vate pedig az áru természetes jellege, pél­dául a hiányos csomagolás, vagy végül az. bovv a kárt a föladó, vagy ennek a lkai ni az ort- iá "okozta. Minden más ésetbéü a vasút az elő­állott kárt megtérítem kötele*. Az ószakamerikiai termés. A nemzetközi földművelésügyi intézet közlése szerint az Egyesült Államok és Kanada termése az augusztus 1-i állapot szerint igy becsülhető: 321 millió mázsa búza és rozs, 97 millió má­zsa árpa, 248 millió mázsa zab. Ez a becslés a múlt évi terméseredményt ugyan megha­ladja, azonban az ötévi átlagon alul marad. Az utóbbi hetek nagy szárazságai ezt az ered­ményt is még elrontják. A nagykereskedelmi árindex augusztus el­sején. Az állami statisztikai hivatal közlése szerint a nagykereskedelmi áruindex augusz­tus elsejéig julíus elsejétől 1.3 százalékkal esett, és pedig 119.7-ről 118.1-re. Az élelmi­szerek árindexe a májusi 113.1-ről 111.9-re esett, mig a takarmánynemüeké 69.8-ról 74.9- re emelkedett s igy e két csoport közös in­dexe 110.7-ről 109.8-ra esett, vagyis a csök­kenés 0.8 százalékos. Az ipari nyersanyagok és termékek indexe 1.9 százalékkal alacso­nyabb s 129.5-ről 127.1-re esett. — gabona- nem iiek és őrlemények általánosan csökkenő irányzata alól kivétel a rozs, mely 6.1 szá­zalékkal s a zab, mely 6.7 százalékkal drá­gult. A rozsliszt áremelkedése 10 százalékos. Az árpa 12, a búza 46, a külföldi búzaliszt 0.4, a kukorica 8.1, a burgonya 12.5, a borsó, 2.4 százalékkal esett. — A marhahús 0.8, a sertéshús 4.4 százalékkal drágult, a borjúhús 5, a juhhus 6.8, a füstölt sonka 2.1, a belföldi zsir 1.8, a külföldi zsir 7.4 százalékkal esett. A vaj 11.1, a tojás 1.7 százalékkal drágább. A nyerscukor 4.3, kávé 1.2 százalékkal, a tea, komló és maláta lényegtelenül olcsóbbodott. Eme csoport egyes tételei megtartották az árukat. A széna ára 14.9 százalékkal emel­kedett. — Az ipari nyersanyagok és ter­mékek közül az ólom 0.5 százalékkal* a cser­zett bőr 3.6 százalékkal megdrágult. A réz 7.7 Százalékkal esett. Valamennyi textiláru esett, éspedig a pamutáru 3.7, a pamutfonál 2.6, a szlovénszkói gyapjú 5.8, a tengeren­túli gyapjú 6.2, a selyem 6.6, a juta 11.3 szá­zalékkal esett s a kender is jelentősen ol­csóbbodott. Egyéb áru köziül figyelemre­méltó a petróleum 5.5, a keményfa 1.8, a lá^vfa 6.5, a vágott fa 2.5 százalékos áresése. A tégla 1.4 százalékkal olcsóbbodott. ÉRTÉKTŐZSDE Barátságosabb a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 21. A mai tőzsdén barát­ságosabb volt az irányzat, mivel csak kevés áru került a piacra, úgy hogy már a csekély vásárlási kedv is kedvezően befolyásolta az árfolyamaiakulást. Különösein kezdetben vol­tak erőteljesebb javulások, amelyek később, amikor ismét stagnáció állott be, lemorzsolód­tak. Általában azonban az árfolyam-mérleg tegnaphoz képest szilárdult. Az ipari részvények piacán erolekedett: -Bánya és Kohó 20, Aiussigi Finomító 30, Poldi 12, Bnünni Gépek 8 s néhány érték 2—5 ko­ronával. — Gyengült: Cseh-Morva 30, Észak- csdh Szén 25, Északi Vasút 20, Ringhoffer 15 koronával. — A beruházási piacon emelke­dett a népszövetségi és az 1923-as beruházási 15, a 3.5 százalékos pót 25, konszolidációs* 6 százalékos negyedik, 4 százalékos pót 5 fö­lérrel. Gyengült a 4.2 százalékos pót 25, az 5 százalékos állami, a 3.5 százalékos negyedik 10 fillérrel.-f- A prágai devizapiacon egyenetlen irány­zat mellett Amsterdam 0.475, Berlin 0.225, London O.Oo, Newyork 0.0025, Varsó 0.05, Bécs 0.1, Danzig 05-tel emelkedett, Brüsszel 0.2, Budapest 0.075, Buenos Aires 15, Madrid 4, Milánó 0.02 ponttal esett.-f- Javult a berlini értéktőzsde. A hangulat kissé tartózkodó volt, de aztán barátságosabb lett. Egyes piacokon jó vásárlásokat észlelték s a külföld érdeklődése is erősbbödlött. Élén- keibb üzlet csak egyes speciális papírokban fejlődött ki, amelyek átlag 1 százalékkal emelkedtek. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. A Svájc­ban jegyzett papírokban ma ismét erősebb kínálat volt, de a nyitás többnyire nyugodt volt és az árfolyamok jegyzése általában nem •változott. Később az irányzat gyöngült és egyes papír okban némi lemorzsolódás állott be. A forgalom végig minimális volt. A cseh­szlovák távirati jelentésében nem szereplő egyes értékek jegyzése: Moktár 80.5, Szént- lőrinci 9.8, Részvénysör 100, Féltén 208. ÁRUTŐZSDE-j- A prágai cukorpiac gyengült. Nyersáru októberre Aussig loko 84.50—85. + A prágai állatvásárra 'ma 63 szarvasmar­hát hajtottak fel és pedig 49 romániait, 14 lengyelországit. Eladási árak: romániai ökör 5—6, bika 5—6, tehén 6—6.50, üsző 5.20— 5.60, lengyelországi bika 5.70, üsző 5.90. A vásár lefolyása lanyha volt.-f- A prágai sértés vásárra ma 1539 sertést hajtottak fel és pedig 590 csehszlovákiait, eb­ből 549 sertés és 25 hizó szlovenszkói, 57 ju­goszláviai sertést és • 82 jugoszláviai hízót, 132 romániai sertést, 386 lengyelországi ser­tést és 82 jugoszláviai hizót. Eladási árak: jugoszláviai sertés 9, romániai 9, szloven­szkói f).30—9.55, lengyel országi 9.40—10.25, jugoszláviai bízó 9, szlovenszkói 8B0, ma­gyarországi 9—9.25. A vásár lefolyása köze­pes volt. + A budapesti terménytőzsde határidő- piacán irányzat barátságos, forgalom csendes. Magyar búza októberre 17.53, 17.54, március­ra 19.25, 19.26. Felmondás a mai napon nem volt.-j- A budapesti terménytőzsdén az irányzat tartott. Búza trsz a vidéki 17.50—17.90, felső- tiszai 17.10—17.30, egyéb 17—17.20, rozs 10.60— 10.70, tengeri 16.20—16.60. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: bú­za 253—256, rozs 169, sörárpa 2Ó5 —225, ta­karmányárpa 183—198, zab 192—200, búza­liszt 29.50—37.50, buzakorpá 9.75—10, rozs- korpa 9.50—9.75, Viktória borsó 29—33, ta­karmányborsó 10—20, peluska 21—22, lóbab 17—18.50, bükköny 21—23.50, repcepogácsa 10.60— 11.60, len-pogácsa 17.60—19.40, száraz­szelet 8.40—9.30_ márka. Ü Prága, augusztus 21. Valuták. Holland 1352, ju­goszláv 59.35. német 802.25. belga 469.25, magyar 588.8714. román 19.80. svájci 653. dán 899.50, angol 163.30. spanyol 358.50. olasz 176.65. ame­rikai 33.40. norvég 901.50. francia 132.45 svíü 901.50, lengyel 375.50. osztrák 474.37 'A. Pmsmm teiménvföistie 1930 augusztus 21-cb: K-fó' K-í? óuza 78——8l kí» ••••••••..»• * ^35 o • t 0 G? Árpa : wo : 144 ; merkantil ! 11!!!:::!!! 110 - 12U Őszi árpa ^ £ab •»••••••••••, 0 m • • _ — __ Ta nári szemes ••••••.*,•** °3~ 94 „ ex uszálv P6r.sonv ••••••* 125 ~ 140 Viktória bersó................... £50 :. 260 re ner bab _ ~ _ Ta vaszi bükköny • £00 210 szí bükköny............ 17Q - 175 t> er>ce .......................................... 493 ~ 530 Vo rosbere riatur • ]003 " 1200 * niom^árva • — ~ — Lucerna .................... HQd ' 1300 „ nlombálva *•••••.«•«* 46 * 50 rozs m rnmponva • •••*••• 50 54 m sárira burgonya •••••«•• — — —­:pari burgonya . • • . ♦...... $>75 - 282 Bú zadara • •••«***•«••••. 264 ~ 267 OGG búzaliszt ••••••••••••• — — Rozsliszt 65 ~ 67 Korpa . . •................................. 88— 90 ía karmánvliszt • 00 — 61 Szárított répaszelet •*•••••«••• — —* — Amerikai disznózsír ab Pozsonv • • • • • ~ — Magyar „ ab batár •••••« — — — Amerikai szalonna ab Pozsonv ••••• — — — VTa^yar „ ab batár «*••«* — — — Széna félédes, laza ••••«•••••• — —> —. » préselt ••««••••« — — — Inxrp szalma •••«•••••••«*• — — — fakarmánv szalma, >aza •••••••• — — — „ préselt • • é * • • « mm, m* mmm Alom szalma, aza »•*•••*•••• — — — , ‘réseit <i Irányzat; őr-lőgatbóháibain gyöngébb, árpában a forgalom csökkent. Prágái magvak hírlap Kéziratokat nem SrziinU me® C' adunk vissza Szlovenszkét szerkesztő! Talléi-j Qynla. —. Ruszinszkéf szerkesztőt Ráe» Pál - Irodan»*i fő* mnnkatárs: Sziklat Ferenc dr„ Kassa iíder-o ö. —• Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. L Döbrenteb tér 9. Telefont Aat 530-02. xx Dénesdy Pál magyar nótásfnzete kapható a Prágai Magyar Hírlap tóadóhivafalábati 10 K árban. Portó 3, utánvételnél 5 korona. A KACAGÁS KÖNYVEI Karinthy Frigyes: O nyájas olvasó 220 oldal Tanár ur leérem 142 oldal Jelbeszéd 160 oldal Kötélfanc 192 oldal A 4 Icőfef rendkívüli olcsó ára 38korona Kapható a P. M. H„ kiadóhivatalában Porfo Ki 3'— utánvétnél Ki 5'— xx Köves Károly: Nevessünk c. könyve, valamint Gyermekvilág e. könyve kiadóhiva­talunkban (Praha II., Panská 12. III.) kap­ható egyenként 8 koronás árban. Portó 3 ko­rona, utánvételnél 5 korona. Árverés? hirdetmény. A földművelési minisztérium Prágában, 40,095—15/1930 sz. a. 1930 évi április hó 24-én kelt engedélye alapján Nagybereg köz­ség — beregszászi járás — „Lapos“ erdejé­ben tövön álló tölgyfát nyilvános szóbeli és Írásbeli árverés utján eladja. Az árverés 1930 évi szeptember hó 22-én reggel 8 órakor Nagybe regen, a község házában lesz meg­tartva. 1. Az első, II. jelzett részben van 1304 db tölgyfa kb. 3504 köbm., és 142 db szilfa kb, 75 köbm. haszonfával és kb. 2730 köbm. tűzifával 821,338 K becsértékben. 2. A második, III. jelzett részben van 351 db. tölgyfa kb. 1412 köbm. és 59 db szilfa kb. 79 köbm. haszonfával és kb. 1160 köbm. tűzifával 339.640 K becsértékben. 3. A harmadik, IV. jelzett részben van 126 tölgyfa kb. 454 köbm. és 108 db. szilfa kb. 136 köbm. haszonfával és kb. 620 köbm. tűzifával 132.326 K becsértékben. 4. A negyedik, V. jelzett részben van 101 db. tölgyfa kb. 396 köbm. és 83 db. szilfa kb. 113 köbm. haszonfával és kb. 530 köbm. tű­zifával 110.899 K becsértékben. Minden egyes részre nézve az óvadék a becsérték 10 százalékában van megállapítva. Az árverési feltételek a beregszászi járási hivatal erdészeti osztályában, valamint Nagy- beregén a jegyzői hivatalban megtekint­hetők. Nagybereg, 1930. évi augusztus hú 16-án. A jegyzői hivatal vézétője: Köröskényi Gábor, s. k. A község előjárója: Zs. Füzesi Samu, s. k. fi prágai értéktőzsde árfolyama!; VIU 21 V£j 2 0 1928. (rrt kincstári utalvány . 1924. év) kincstári utalvány . Nyeremény kölcsön .................. jOO.85 100.25 5%-os beruházási kölcsön . . 12 tJO.'U 3%-os Usztkölesön.................. l“p1'-) -~ S%-08 Államkölcsön .... Morva or#z. köles. 1911 " Möfva őrs*, köles 1917. 5% • , o ^ *'— frá^a város 1918 köles. 5% nT~ Prá^a város 1919. köles. 4% . jA— •“ Brünn város 1921. köles. 6% . ^50 — Poisony város 1910. köles. 4% -9.50 Prága városi takrpt. 4% . , ~ — ÖsL vörös kereszt sorsjegy . í°.87 _”- — Agrárbank . . . .... £09. _ 508 ­Cseh Union Bank . , . . • 31.Rn o44.— Leszámítoló ...... 352 59 .32.— Üáeb íparbank .67 Prágai Hitelbank . . » . . 445— ^60.— Szlovák Bank — l^O.­Zivnosíenska 441 _ 048.— Angol.-Oslov Bank » , , > .— Osztrák kitel ...itt 224 75 -23,— Wiener Bankv. ..,»•• Í4.50 84.50 Jtígoslovenska-bank , , » 1 45 75 46.— Nordbahn . . ..«>,« 4425.— p270.— Cseh cukor 526.— 565.— Horvát cukor 188 50 ?0l.— Kolini műtrágya , . . • . 507_’50 510.— Kolini kávé ..••>»!) —72.— Eolini oétróleum • . , • • Kölíni szesz . ..,»•> ^r-'_ 1320.— Első pilseni sörgyár « . • « 195G—. — Breitfeld-Dánék . .- > s * « ——.— Laurin és Klement > • < y —'a. —.— Ringboífer ...<»*>« 937 50 S30.— Űseh északi szén . « * • £40'— 975.— V- Cseh nyugati szén . > g , « 440-— 479.~ Alpine 114- — 114.— Pólói. • • t • 1 • • • • 569-— 605.— Prágai vasipar 1620 — Í530.— Skoda ...#«*••• 1337- — 1464.— Pozsonyi kábel . t * . i • ■'090-— 1080.— fnwald 291. — 301.— A budapesti értéktőzsde árfolyamai: Vili. 21 VI1/20 Ang-Marvar ..««•■» 75.— 77.20 Hasal bank .,«■»(» 50.— 50.— Magyar Hitel • g g 1 ■ 1 67.50 68.— LeSsrfuntoló’ t * e * ■ > * 87]60 8^80 Magyar-Olasz .•«>■■» 57 — 67.— Oaztrik Hitel . . * « ■ s 88.20 38.20 Kereskedelmi bank s ■ • > 104.— 104.50 Hagy.ált. tkpt. . . • ■ t i 78 — 78.— Első hazai tkpt. < « * t • 177’— — Boríod-Miskolcí .•«»■» 12'50 13.50 Ooncordla' . ; s , * , s s 4 — 4*90 Budapesti malom , , 1 « 1 —25.50 Gizella malom . « g 1 e » 12'50 12-50 Hungária malom i,iit Í7'riar Beocsinl . .,*•■*» 141 — 150' — íTelsóm. szén . , ■ > i • —'— — *_ Drasche 120-— — Magnezit 167‘— 180'— Magy. ált. kőszén ■ t » * 518‘ -— 551*— Salgó . . , . , s » s * 36-9? 37*80 Orikányi .,#««!■• 93-70 97‘_ Kóburg , . . • * t • • —•— 13'— üsáky > . • t « 1 • a 1 81— 8'20 Magyar fegyvergyár i. « s • oll'— 218* — Ganz Danubius 88- — 79'— Ganz villamos .•**»* —_• Hofherr ..,•■«»»> 5— 7*20 Láng * > . ti g g « • * 53-— 5g*_ Liptak ------ —•_ Győ rt vagongyár • 1 1 * » ---- 24*50 Rim a ...••»!**• 66-50 67’60 oCűilCJC ••••9S999 —- - —*«— Orsz. fa ««fisRe> ------ 8* Nasehitzi • zisssss H5-— 128*_ Lev anté .>«•(■*•• 7-40 7-7n Közúti ••sszetss —— ._ Déli vasút ysessss* —______ . Allamva sut » » s ■ » s > —.— 28 — Tröszt .•>«•*««« 112 3(i 11 o. _ fir*. 1T.: ff::: lr iar.f??*,;::: V Gumml tiittisz* 38'— 44 — A prágai tőzsde devizajegyzéséi: augusztus 21 aiugne-riiie 20 Hdv. pénz ára pénz ára cüek.% Amsterdam 1355.87% 1359.87% 1355.40 1359.40 3 Berlin . „ 803.80 805.80 803.57% 806.07% Zöricb . . 654.87% 656.37% 654.37% 656.87% % Oslo . . . 902.87% 905.37 % 902.37% 905.37% «% Kopenh. . 902.25 905.26 902.12% 905.12% Danzig. . 656.— 659.— 655.50 658.50- % Stockholm 904.— 907.— 904.12% 907.12% .% Mail and . 176,14 176.94 176.16 176.96 ö% Paris . . 132.34 132.74 132.34 132.74 .% London . 163.84% 164.44% 163.79% 164.89% Nerw York 33.65V* 83.75*/* 38.65 33.75 % Brfiseel . 470.20 471.40 470.40 471.60 % Madrid. . 357.— 359.— 361.— 363.— Belgrad . 59.73 59.98 69.73% 59.98% % Solia . . 24.38% 24.48% 24.38% 24.48% Wien . . 475.77% 477.27 % 475.67% 477.17% ~% Warschau 377.05 379.05 377.— 379.— ,% Budapest 590.32% 592452% 590.40 592.40 % Buen.Airei 1212.— 1218.— 1227.- 1283,-■ a Helsingf. . 84.63 85.03 84.58 84.93 .% Riga . . . 649— 652.— 649.— 652,— ' 6 RiodeJan. 349.— 35L— 849.— 851.-J oa 7 Montevideo 31.90 32.10 Sl.9C 32.101 — Alexandria 168.1C 168.90 168.10 168.90* ca 7 Athén . . 43.85 44.15 43.85 44.15' 8 Bukarest . 19.99 20.19 19.99 20.19 9 Stambul . 16.07% 16.17% —— Kowno. . 336— 338— 336.— 338—1 7 Lissabon . 154.60 156.40 154.60 155.40* 8% Révai , * 698.25 902.25 898.26 902.25* a Montreal . 38.60 33.72 88.64 33.76* ua 7H,

Next

/
Thumbnails
Contents