Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-21 / 189. (2410.) szám
10 ^i^<mMaíAarHírlae» ,:130 augusztus 21, csütörtök. jnpswvjjvvirvnsBBnDi . KftZCÍAZDMÁ<6n r A gfüiépeurópai államok gazdasági szervezkedése és a szlovenszkói magyarság Szlovenszkó, augusztus 20. A bukaresti és a siuajai agrárko-níerencia, valLammint a lengyel kormánynak az a terve, hogy a Dimamedenoe agrár- államait gazdasági tanácskozásra hívja össze Varsóba, fokozottabb mértékben terelte a közvélemény figyelmét a gazdasági krízisre, amely ma már nem csupán a mezőgazdaságot, hanem az ipart és kereskedelmet is alapiadban ingatta meg és amely egyformán sújtja az összes középeurópai államok gazdasági életét. A segítség módjai és formái hosszú idők óta fogfelíkoztalják a nyilvánosságot és mert a gazdasági krízis szomorú hatásai ma már egyetlen kereseti és foglalkozási ágat és egyetlen európai államot, se kiméinek meg, nemcsak a gazdasági körök, de a kormányok is keresik a kivezetőutat abból az utves./őből, amelybe a gazdasági élet belejutott és amely egész nagy vidékek teljes tönk re jutásával és gazdasági káosszal fenyeget. Ebből a kiútkeresésből született meg a francia külügyminiszternek. Briandnak a gazdasági Páneurópára irányuló törekvése ás a kérdőivé, amelyre a 27 álam különbözőképpen válaszolt. Annyi fenntartás és kifogás, ahány válasz és mert a Briand-féle koncepció megvalósításától még igen messze vagyunk, ezért igyekeztek Jugoszlávia és Románia, amelyek éppenugy érzik a gazdasági krízis hatásait, miinl akármelyik má dunameden- cei álam, bizonyos megegyezést legalább Í6 a közép európai agrár államok között létrehozni. A két állam törekvése tudvalevőleg oda irányult, hogy egymás között vámuniót létesítsenek, a többi európai államoknál pedig kedvezményes vámokat érjenek ©1 mezőgazdásági termékeik számára. , Csehszlovákiának a szerepe a kisálltam t másik két államának ennél a törekvésénél ma még igen kérdéses. Egyrészt a politikai szimpátia miatt, másrészt pedig azért, mert a Romániával most kötött és a Jugoszláviával létrehozandó kereskedelmi szerződés bizonyos előnyöket kell, hogy7 biztosítson Csehszlovákia ipará g exportjának ebben a két államban, a köztársaság nem igen zárkózhatok ©1 az elől, hogy a Románia és Jugoszlávia által kívánt kedvezményes vámtételeket e két ország mező- gazdasági produktumai részére konoedálja. Másrészt azonban a cseh és német agrárpártok a mező- gazdasági krízis leküzdésére irányuló egész politikájukkal a vámemelés mellé szegődtek, holott nyilvánvaló, hogy maga a vámemelés nem jelenti a krízis eliminálását. Ha a cseh és német agrárpártok megmaradnak a maguk vámomeléei poláti- 'kája mellett, úgy kizártnak látszik, hogy a román éö jugoszláv agrárproduktumok részére megadják a kedvezményes vámtételeket. Egyre több jelenség szól azonban amellett, hogy ennek a vámemelé-si politikának nem szabad a csehszlovákiai mezőgazdaságot abba a zsákutcába kergetnie, amelybe feltétlenül bejutna, ha az agrárkrízist továbbra is azzal az iniciabiva nélküli módszerrel kezeln/ék, amely csupán kétes, vagy papirosértékii javaslatokat és szép szólamokkal bélelt beszédeket tud magából kitermelni. így legutóbb Csehszlovákia bécsi követe mutatott rá egy újságírónak adott ietejuban, hogy a cesh- szlovákiad gazdasági krízisen csupán az segítene, ha' sikerülne a köztársaságot környező államokkal, amelyek Csehszlovákia importállamai, a kontin- gentálás rendszere alapján kereskedelmi megállapodásokat kötni. A köztársaság bécsi követe félreérthetetlenül mutatott rá ebben az interjúban, amely az „Oesterreichische Wirtechaftszeitung" hasábjain jelent először meg a.rra, hogy Németországgal. Ausztriával, Magyarországgal, Jugoszláviával, Romániával és Lengyelország a kontingens alapján álló kereskedelmi szerződiéseket kellene kötni és hogy ennek a rendszernek ki kellene terjednie az összes középeurópaá államokra is. ha komolyan ákarjuk, hogy a ma mindenkit érintő és elmerüléseei fenyegető gazdasági krízisből a középeurópai országok lassan, de biztosan kijussanak. Csehszlovákia bécsi követének ez érdekes nyilatkozatával majdnem egyidőben hasonló értelmű kijelentéseket tett a német birodalom gazdasági minisztere is, aki a bukaresti és eimajai konferenciával .kapcsolatban a „Voesische Zeitung" hasábjain állapította meg, hogy Köz 'peurópa gazdasági megújhodása csakis a vámfalak leomlásával, vagy pedig azzal érhető el, ha az érdekelt államok az árucsere (más szóval a kontiingentálás) alapjára helyezkednek. A cseh sajtóban is egyre több cikk jelenik meg, amelyben a közgazdászok erre az álláspontra helyezkednek. Ebben az összefüggésben különös figyelmet érdemel a bécsi „Neue Freie Presse" prágai levelezőjének egy cikke, amely a napokban jelent meg és amelyben „A kontingentállás rendszere jms előtérben" cím alatt a lap prágai levelezője a Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között a vámkérdéssel kapcsolatban a közel jövőben valószínűleg meginduló tárgyalásokról többek között a következőket írja: „Az alap és a kiinduló pont. amelyen ezek a tárgyalások le fognak folyni, agrárkörökből származó értesülések szerint minden valószínűség szerint a kontingentálás rendszere lesz. Csehszlovákiába búzát, tengerit, élő állatokat importálnak, mig ezzel szemben Csehszlovákia rozsot, árpát és gyümölcsöt exportál. Csehszlovákia kétségtelenül hajtandó lenne a két államnak (Romániának és Jugoszláviának) egy a szükségletnek megfelelő kontingenst mezőgazdasági termékek behozatalára biztosítaná, ha ezzel szemben a két országban a csehszlovákiai ipar számára hasonló eszközökkel meghatározott kiviteli kontingenst biztosítanának. A többi szomszédos államra és a messzibb külföldre való tekintet azonban nem tenné Csehszlovákia számára lehetővé, hogy ebben a tekintetben egyedül Romániával és Jugoszláviával folytasson tárgyalásokat. Ugyanolyan mértékben, mint Csehszlovákia, sőt még nagyobb arányokban vevői a román és jugoszláv mezőgazdasági termékeknek Németország és Ausztria, amelyek most mezőgazdaságuk fokozottabb védelmével szintén foglalkoznak és éppen ezért. Csehszlovákiának ezzel a két. állammal egyetértésiben is kell ebben a kérdésben eljárnia." A „Neue Freie Presse" cikkéből három jelentős tény állapítható meg. Először: hegy Csehszlovákia agrárkörei, ugylátszilk, a jobb belátás útjára | térnek és fel fognak hagyni ama félinitiézkedéseik- kel amelyek a segítésre nem alkalmasak. Másodszor: hogy Csehszlovákia rátér a kontingentálás rendszerére és harmadszor: hogy ezt a rendszert ki akarja terjeszteni azokra a szomszédos államokra, amelyekkel szorosabb gazdasági nexusok fűzik egybe. Ezt a tényt mi. akik elej étől kezdve a szlovén- szkod magyarság és németség képviselőinek annak álláspontját képviseljük, hogy a cseh és német agrárpártok által ajánlott ut nem vezethet a kívánt eredményekhez, ha tényleg valóra válik, csak örammem üdvözölhetjük. Emlékezetes, hogy Törköly, Nitsch, Hokky képviselők, Grosschmid szenátor, a csehszlovákiai gazdasági válsággal foglalkozó parlamenti beszédeikben és cikkeikben a kontingentálás rendszerét ismételten sürgette. Niteoh már múlt év decemberében a képviselőház mezőgazdasági bizottságában mondott beszédében rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság válságán két utón lehet és kell segíteni. Az egyik az azonnali segítség, a másaik pedig, amely állandósíthatja a segítséget, a kontingentálás alapján álló behozatali és kivitéli rendszer. A gazdasági szükség — ugylátszik — rákényszeríti a cseh és német agrárpártokat és a kormányköröket is arra, hogy Nitsch Andornak a kontingcntálásra vonatkozó koncepcióját magukévá tegyék és ilyen módon oldják meg a gazdasági válság, mind súlyosabbá és követelőbbé váló problémáit. Emlékezetes az is, hogy a magyarság képviselői parlamenti beszédeikben milyen nagy előrelátással mutattak rá a gazdasági válság mind nagyobb kiterjedésére és arra, hogy csakis a középeurópai államok együttműködése alkalmas e megoldására. A behozatali jegyek tehéntúróra is érvényesek. ■A behozatali jegyekről szóló törvény ama termiékek között, amelyek behozatali jegyre való igénnyel ex- portáibatök, a tehéntúrót kifejezetten nem ©műtétté s így kétségek merültek föl, hogy a tehéntúró kiviteliénél igényelhető-e behozatali jegy. A pénzügyminisztérium kijelentette azt, 'hogy eme törvény magyarázatánál a vámtarifa intézkedéseit, illetve tárgymegnevezéseit kell figyelembe venni. Mert a behozatali jegyekről szóló törvény a sajtokat említi és mert a vámtarifa a tehéntúrót is a sajtok csoportjában öleli föl, ezért a tehéntúró kivitelénél Í6 igényelhető behozatali jegy. „Adóügyi Közlöny". Érsekujvárott Krajcsi Ede szerkesztésében a múlt napokban jelent meg az „Adóügyi Közlöny" cimü független gazdasági szaklap első száma. A lap cikkei közül különösen figyelemreméltó a 14 adóügyi parancsolat, a, közterhekről készült összefoglaló irás, az adóreform érthetetlen titka s az általános kereseti adóról szóló cikk. Ha az uj folyóirat kitart az első szám vezérszavában kitűzött program mellett, úgy minden adófizető számára a nélkülözhetetlen tanácsadót fogja jelenteni. Az évi .16 K-ban megállapított előfizetési dij tagadhatatlanul nagy önzetlenségre vall, másrészt az lehetővé teszi a megrendelést még a nagyon szűk viszonyok között élő adóalanynak is. Az uj lap minden támogatásra érdemes. Nemzetközi tcnyészáJIatvárúr Zágrábban. A folyó évi szeptember hó 20—2í-én tartandó XIV. zágrábi árumintavásárral kapcsolatban a jugoszláv földművelésügyi mini sztárra m nemzetközi tenyészállatvásár rendezését határozta el. A kiállításon mindazoknak az államoknak a tenyésztői részlvehet- nek állataikkal, amelyeknek Jugoszláviával, állategészségügyi egyezményük van. Ezek az államok: Magyarország, Ausztria, Olaszország és Csehszlovákia. A többi államok tenyésztői is résztve-hetnek a kiállításon, amennyiben annak az államnak az állategészségügyi viszonyait a kiállítás időpontjában a jugoszláv hatóságok megfelelőnek találják. A vásáron tenyésztésre alkalmas szarvasmarhák, lovak, sertések, juhok és kecskék állíthatók ki, mig f. évi szeptember hó 29-től december 2-ig kiállítást rendeznek baromfiak, galambok,, énekes madarak, liázinyulak és ebek számára. A világ gabonatermese. Most tette közzé Broomhalí a várható világtermésre vonatkozó első becslését, amely szerint az idei búzatermést 50 millió mázsával becsüli magasabbra a múlt évinél. Az európai termést 9 millió kvarterrel kisebbre, mig az ausztráliai és argentinai termést közel 20 millió kvarterrel nagyobbra becsüli. Kézzel készített cipő a prágai őszi mintavásáron. A csehszlovákiai cipésziparosok szanálási bizottsága a prágai őszi mintavásár alkalmává] ismételten rendez kézzel varrott cipökiálli- tást. A múltban rendezett ily kiállítások ugyanis- nemcsak nagy erkölcsi, hanem jelentős anyagi sikerrel is zárultak. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet fontosabb híreinek rádió utján való közlése. Hivatalos híradás szerint a folyó hótól kezdv- minden szerdán este fél 9 óra körül a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet a hozzá, a megelőző nyolc nap alatt beérkezett fontosabb termelési és termény-forgalmi hírekről rövid összefoglalást ad le rádió utján a római rádióállomás utján, amelynek 441 miéter a hullámhossza. A mezőgazdasági hírek közlése olasz, francia, angol, német és spanyol nyelven történik. A gazd-aközenséget főként a te-rm-éskilá-tésok a'-akufására vonatkozó hivatalos közlemények gyors és hitelesformában történő közzététele érdekelheti, minthogy ez módot ad egyes, a spekuláció szolgálatában álló hírlapi közléseik ellenőrzésére Ajánljuk a magyar gazdaközönségnek a római intézet hiradósainak meghallgatását. A prágai mintavásár bőrnapja. A huszonegyedik prágai mintavásár (szeptember 7— 14) alkalmából szeptember 10-én 10 órakor a szokásos bőmapot nyitják meg, amelyen ez a szakma igen nagyszámú jelentkezővel vesz részt. Lyoni kereskedők a prágai mintavásáron. A mullt napokban a lyoni nagyiparosok és kereskedők 50 főből'“áll© tanulmányi kirándulása csoportja Ram- bandnák, a ..N-oveliete" cimü napilap igazgatójának s Dumomtnok, a Talhat-müveik vezérigazgatój ának vezetése alatt meg tekintet te a prágai mintavásár állandó kiállítási palotáját. A 20 automobilon utazó társaság Rrümn felé vette útját. Romániában létrehozták a gabonakiviteli központot. Romániában most hirdették ki -a gabo- nakivitéli központ fölállításáról szóló törvényt. A kiviteli központ a kereskedelemügyi minisztérium mellett fog működni. A gabonakereske- deimi társaságokon kívül az egyes magáncégek is beléphetnek tagokul a központba. Svájc korlátozni fogja az állatbehozatalt. A svájoi gazdák képviselői sürgős beadvánnyal fordultak a szövetségi kormányhoz, hogy a legeltetési szezon kedvező alakulása nyomián megnövekedőit álltait- létszám értékesítését a bevitel megtiltáséval biztosítsa. Intézkedés még ebben az irányban nem történt, de számolni kell azzal, hogy esetleg a heti 'kontingenst csötoekntemi fogják. Hírek egyes államok külkereskedelmi mérlegéről. Németország júliusi külkereskedelmi forgalma 909.2 millió márka értékű behozatallal és 950.5 millió márka értékű kivitellel, vagyis 41.3 millió márka expontfölösleggel zárult. Az exportból 55.1 miiilllió márka értékű jóvátételi szállítás volt. — Olaszország külkereskedelmi forgalma az év első hót hónapjában így alakult: 7.2 milliárd értékű kivitel és 10.6 milliárd líra értékű behozatal. A forgalom tehát 3.4 milliárd Urával deficites. — Az Egyesült Államok külkereskedelmi forgalma júliusban 260 imillá'ó dollár kivitelt és 219 millió dollár behozatali mutat. A forgalom tehát 50 millió dollárral aktív, azonban az egész áruforgalom az előző év azonos időszakához képest harminc százalékkal csökkent és mélypontot jelez az utolsó tiz év külkereskedelmi mérlegében. — Bulgária külkereskedelmi mérlege az első hét hónapról 882 millió lovával aktív. Ugyanebben az időszakban azonban az állami bevételek harminc százalékkal apadtak. Stagnált a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 20. A tőzsdei ügyletekben. ma. ismét sta-gnáció- állott be. Az érdeklődés nagyon bágyadt volt- s igy minimális számú ügylet jött létre. Ilyen körülmények között a tőzsde irányzatáról is alig lehet beszélni s az árfolyamok nagyon csekély kilengéseket tüntettek fői. A bankértékek piaca változatlan maradt. A beruházási papírok piacára a realizációk nyomást. gyakoroltak, ami negatív árfolyammérleget eredményezett. Az ipari értékek piacán a Nordbahu, Prager Eisen 15, a Skoda 13, a Rönigshofer 10. a briin- ni maláta és réz 8—8, a Solo 3, a Dux—Boden- bachi 2 K-val javult, mig a. Cseskomoravská. a Berg-Hütten 3—3, Schamotte 25, Cseh kereske- . delmi 10, Északcsehországi szén, Poldi és Aus- v'sigi vegyi 5—5 K-val gyöngült. A bankpiacon Sporo 1 K-val javult, mig a Cseh Union J K-val visszaesett. A. beruházási piacon a 4 százalékos pót papír 25, a forgalmi beruházási és a 3.5 százalékos negyedik kölcsön 15—15, a lisztkölcEön 20. a 4.5 százalékos és az 5.5 százalékos negyedik kölcsön 10-—10, az 1923. évi beruházási és a hadikölcsön pótpapir 5 fillérrel esett. Prága, augusztus 20. Valuták: Holland 1352, jugo- szálv 59.40. német 802.20, belga 469.25. magyar 588.87K>, román 19.80, svájci 653, dán 900, angol 163.37 %, spanyol 358.50, olasz 176.65, észak amerikai 33.48'A, norvég 902.50. francia 131.95, bolgár 23.90, svéd 901.50, lengyel 375.50. osztrák 474.25. + A prágai devizapiacon az irányzat némileg megszilárdult. Berlin 0.075. Brüssze1 0.25. Budapest 0.1, Madrid 3. Párás 0.04. Varsó 0.025, Bécs 0.1, Danziig 0.125 ponttal javult. Amsterdam 0.1, Zürich 0.025, London 0.035 ponttal esett. + A berlini devizapiacon a dollár némileg megszilárdult, az angol font visszaesett, Rio tovább gyenge, Spanyolország bizonytalan. A pénzpiac könnyebb, napi pénz 2.5—4.5. a többi tétel változatlan. + Javult a berlini értéktőzsde. A reggeli sajtónak javarészt kedvezőtlen gazdaságii hárei ellenére a tőzsde délelőtti irányzata némileg megszilárdult. A berlini fémipari tárgyalások xnegfeneklése, az aoél- kartel termelésének további korlátozása, a rézárak: amerikai esése, a növekvő szénkészletek, a tőzsdére semmi különösebb befolyást sem gyakoroltak s csak azt eredményezték, hogy a frankfurti tőzsdének valamivel magasabb jegyzései nem lettek elérve. A legtöbb papír árfolyama 1—2 százalékkal javult.-f- A budapesti termény- és értéktőzsde a Szent István ünnepén zárva voR.-f- A berlini tennénytőssdén ma a kővetkező árakat jegyezték: búza 253—256, rozs 167, sörárpa 205—225, takarmányárpa 183—198, zab 189—199, búzaliszt 29.5—37.5. rozsliszt 24.25—26.75. búzadara 9.75—10, vikforkborsó 29—33. takarmányborső 19—20. bab 17—18, szárazszéle* 8.4—9.3, szójadara 14.6—15.4. Ilevi®aárfolyaiiiok BUnAI'i BÉCS BERLIN ZÜRICH VUI.20 V. 11.19 VUI.20 Vul-jO 1111.20 VjJ4.jÖ i|ll-20 VU1.19 Buenos Aires •••■■» —------ 1.493 1.473 187.- 181.75 Kon stantinápoly , • ■ ■ t__________ _ ____—.— 2 073 ____ ____— Lo ndon ..„•■••• 27.71 2773 34A7 34.37 20.374 2o’36s 2Ü03 25.07 New-Tork ..,•««* 569 50 t70‘70 705.15 707.- 4.192 419} 514.50 :15.92 Rio de Janeiro « ■ s * *---------------- -- —0.469 o*47, — Ams terdam .«<••*• 229*15 52935 284.22 284.15 168.52 168*45 207.1 07.42 Athén ........................... 7'37 v-37 5.425 5 42 6.67 - 68 Brü ssel .,««■■«» 79’62 7g-65 98.75 78.66 58.51 fs'35 71,9a 7?_02 Hetsingfora ».....* —10.55 10*54 —13 — Róma 29*62 29’88 37 “ 37.05 21.97 21'95 26.95 2? 02 Belgrád 10’10 10‘09 12*53 12.51 7.41 7*41 * P.l2 912 Kopenbága ....... 152 62 152'85 ]89 ín 111.77 112’15c 137.85 138*10 Oslo 15260 152'75 189]1° 189.35 U2.24 112 19 137.85 138*15 Párls 22-41 22-42 27 7/ 27.77 16.44 16-45 20.25 20'27 Prága 16-88 16-g2 ,20*93 20.95 12.4n 12-435 15.25 15-30 Zürich....................... 110-70 ! io'60 -37’24 1370? 30.8° 81*20 — Soíla 4 'U 4-12 5-JI 5.12 37- p'037 3.73 3-74 Madrid 64-3-I 62'25 .80 3^ 78.8J 48.35 4625 59.3(1 57-— Stockholm . . , , . . • 153-15 153'30 *89-80 189.85 n2.6l 112-51 138.35 138.60 Budapest —— —— 12387 123.70 73.33 73-29 90.22 90.28 Béé. 80-51 80'57 -------- 59.65 59'17 72.71 72.85 Va rsó ...................a • . • 63-82 63-97 79-20 79.22 48.90 46-90 57.75 57.90 Bérűn e * • 136.- 136.05 168.61 168:92 122.87 128.— 9 A prágai értéktőzsde árfolyamai: v U l 20. VI i/19 1923. évi kincstári atal vány . -~ 1924. évi kincstári utalvány . 8 yereménykOlcsön ..... j00.85 100.25 6%-os beruházási kölcsön . . J-01.15 $0.70 S%-o« lisztkölcsón ..... 5%-oa államkölcsön , , . . - *01.— — .— Morva őrsi. kölca. 1911. 4%% Morva oraa. kölca. 1917. 6% . 91,25 — Prága város 1918. kölca. 6% . Ü?-— “ Prága város 1919. köles. t% . 74. — — Brflnn váró* 1921. kölos. 6% . 99 50 — Pozsony város 1910. kölca. 4% 99.50 Prága városi takrpt. 4% . . r ■— CsL vörös kereszt sorsjegy . 16.87 . — Agrárbank .... . . . 509 _ 508.— Cseh Union Bank • • . , 331.ro 344.— Leszámítoló . , , ( ( , , 352 59 362.— Cseh Iparbank 468. _ ^67.— Prágai Hitelbank • ■ ■ ■ • 446, _ 160.— Szlovák Bank .tsss* 181 _ 180.— Zivnostenska ....«■, 441. _ ^48.— Angol.-Cslov. Bank t s s • —.- —.— Osztrák hitel , > » t s t 224.25 -;2S,— Wiener Bankv. . , . R a « 84.5Q P4.50 Jugoslovenska-bank « ■ , « 45.75 46.— Mordbahn . . , , 8 s « s 4425] _ ~270]— Cseh énkor . • . s s s > 526]- 565]— Horvát cukor . 1 s s s s 188*50 '’Ol.— Kollni műtrágya ■ 1 s s * 507*50 rlO.— Kolinl kávé . • • • » 1 • —]_ 72.— Kolinl petróleum • « s s • —'__ — Kolinl saess . . . * s 1 « —1320.— Első pllsenl sörgyár • « » • 1950*_ — Breltfeld-Danék ..••*« —*_ — i.aurin és Klement • ■ * • ——.—. Kinghofier ....«•»* 037 50 93o!— Cseh északi szén » • • . f40 . 575.— Cseh nyugati szén • • • ■ » 44o ~ 479]— Alplne ....(sitt 114— 114.— Poldi ........................... « » 569 - 605.'— Prágai vasipar • • ■ s s • 1620 - 1530.— Skoda . • ■ • s 1 ■ . a '337.- '464.— Pozsonyi kábel .•••», io90 - '080.— lovaid....................... « » . 291.- 301.— I ia BÍ& GYÓGY- legszebb szeptember I WBm PUBPID havábet,^ ______# orvo s kapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, női bajok, légző szervek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseinél. INHALATÖRIUM pneumatikus gépekkel. Fenyveserdöktöl övezett strand-fürdö, Augusztus 20-tól 30% pensío ésf brdökedvezmény. ^Vasutikedvezmén^^^^^^^^^OV^^^I^^^^^^^^^lovCTsko^,
