Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-21 / 189. (2410.) szám
— A losonci YMCA napközi otthona. A losonci YMCA (hivatalosan közli: A losonci kö- zópiskolákba naponta több száz főnyi diák é> diákleény jár be vidékről. A losonci YMCA immár öt év óta nyújt napközi otthont ezeknek a vidéki tanulóknak s ezzel megbecsül- hetetlen szociális szolgálatot teljesít. A múlt évben az YMCA azzal is kibővítette ezirányu szociális programját, (hogy a napközi otthon diákjai részére 4 koronáért ebédet (leves, főzelék feltéttel) is adott s igy meleg ételhez juttatta az ifjakat, akik szinte egész napjukat távol töltik otthonuktól. A losonci YMCA napközi otthona az uj iskolai évben is megnyílik és szeptember elsejétől kezdődőleg ismét rendelkezésére fog állni a vidéki ifjúságnak. A napközi otthont az YMCA-nak bármely vidéki diáktagja igénybe veheti. xx Masszázs, manikűr. Smecky 5. Koumar palota. — Diák turisták katasztrófája a francia Alpesekben. Párisiéi táviratozzak: Chaimonix közelében tegnap ismét két diák járt szerencsétlenül a hegyek között. Rossz idő érte őket, a mélységbe zuhantak és a helyszínén szörnyethaltak. A Montblane hegycsoporton a három elmúlt napon hat turista pusztult el. T>RSGAI i V\AGVAR-KreijaB 1930 augusztus 31. csűtörtSk. 0MUjrvjtm>Kiiioxs!rfam^3eSfli.í!7iaa» liajj ^zmnÁzKrniWKummA Mécs László negyedik verses elé A gyomrunkkal nincsen bajunk Ha „CIGELKA" vizet iszunk! (13) — A szégyenbe esett lány tragédiája. Linzből táviratozzék: Egy vagyonos parasztgazdának tizennyolc éves leánya, Hodh Cecília, Hintenbach erdejében felakasztotta magát. Szülei haragja elől menekült a halálba, mert bűnbe esett és állapotát már nem tudta titkolni. — A Bio Metró a Bonapartista című hangos filmmel kezdte meg az ezévi idényt. A 10 föivo- násra osztott dráma Armand de Treville, a napóleoni gárda hadnagyának kalandos történetét hozza a vászonra. A színes és eleven történethez a napóleoni legendás miljö pompás hátteret ad. A precíz akusztikai fölvétel találóan festi alá a mozgalmas cselekményt-. Sidney Franklin, a Metro-Goldwyn-Mayer kitűnő rendezője, ebben a darabban is bebizonyította, hogy a hangos film a színháznak művészi szempontból is méltó vetélytársa. — A szeplő effávolitása. Az arc üdesége és tisztántartása egy fontos cél a nő boldogságának és megelégedésének érdekében. Bármilyen kiütéses, szeplős, májfoltos stb. az Ön arca. megszabadul ettől rövid pár nap alatt, ha arcát a teljesen ártalmatlan és biztos hatású ,.JUNOCRÉM“-mel kezek, amelynek hatását- -számtalan nő áldja és számtalan köszönőlevél bizonyítja. Ára 10 korona, hozzávaló szappan 6 korona-. Megrendelhető utánvét mellett Dr. Flitt- ner J. gyógyszertárából, BánskárBystrica. — Megmagyarázhatatlan módon eltűnt jachtjáról egy amerikai milliomos. New-yorkból kábelezik: Van Lear Balack ismert amerikai milliomos, akit európai sportkörökben ős jói ismernek, hétfőn éjszaka rejtélyes módon eltűnt a Balti moreiból New- york felé tartó jachtjának, a „Sábátoknak fedélzetéről. inasa esti tíz órakor még akarta kérdezni gazdájától, ninosen-e valami kívánni!valója, a md'!- Uiom'oet azonban nem találta szokott helyén, a hátsó fedélzeten. Átkutatják az egész hajót, de Black nyomtalanul elhint s igy arra kellett gondofaiok. hogy véletlenül a tenge be zuhant vagy szánt-szándékkal vetette magát a vízbe. A hajó azonnal megfordult és visszafelé haladt, állandóan kutatva a víz felületét, de sem a jacht személyzete, eeim a kutatásban segédkező repülőgép nem tudott eredményt elérni. Bkok eltűnése szenzációként hatott newyorkt körökben, ahol a Baltimore Sun és számos más vállalat dúsgazdag tulajdonosát igen jól ismerték. A Hajnali harangszó (1923), a Rabszolgák énekelnek (1925), a Vigasztaló (1927) után szeptember hó legelején jelenik meg a Kazinczy Kiadóvállalat kiadásában Mécs László negyedik verskötete, az Ember és az árnyéka. Mécs László nagy utat tett meg hét év alatt, hogy első kötete Uingváron napvilágot látott. Készen állt az első kötetével is a közönség elé, mint formáiban tökéletes verselő, mint dialektikájában utolérhetetlen gazdagságú nyelvimüvész, költeményeinek tartalmi részében az életet imi-nt egészen különös, egyéni életfilozófiával meglátó Ember. Készen állt elénk, mert. a világifelfordulás nagy viharzása közt kinek volt szeme arra, hogy kutassa a jelenségek okát, genezisét, a költők fejlődésének életútját, az első lépéstől a beérkezésig. Mécs László elénk állt, mint jelenség, mint hirtelen feltűnő, fényes üstökös a sötét éjben, mint a borús égre vetített, első napsugarat, vihar végét jelentő színes szivárvány. Jött, hogy a materiális világban az eszme uralmát példázza. Jött, högy a népek gyűlölködését szeretettbe fordítsa simogató szavával. Jött, hogy hitet hirdessen a hitetlenség korában. Jött, hogy a meggazdagodás fertőző vágyát a krisztusi szegénység dicséretével szerelje le. Jött, hogy uj irányt szabjon az individuális jajongássá süllyedt lírának, embercsoport tok, nemzetek, szenvedő tömegek baját járassa át lelkén, szegények sorsát, szenvedését vállalja magára s fejezze ki hajnali ha- rangszóban, rabszolgák énekében, vigasztalóban, a maga egy nyelvén, százezrek, milliók érzéseit. Nagy utat tett meg Mécs László, -nem költői irányának változásában, hiszen annak a világnak a gondolatkörét, melyből jött, melyben ma is benne él, nem volt oka, hogy revízió a>Lá vegye. Mécs László ma is az, akinek elindult itt nálunk, — a megértést, a szereletet, a szegénység boldogságát, a Krisztust hirdető apostol, — mégis nagy utat tett meg a szeretet mélysége felé, a hit magassága felé, a megértés, a viszontszeretet felé. Kiapadhatatlan forrás az ő uralkodó eszmeköre, mindig ugyanaz, amit merítünk belőle és mégis mindig más, mindig uj, mert a verő élet közepén Fakadt a forrás s az élet örökös változása teszi mássá a csoda- gazdagságú ér izét, színét, szomjúságot oltó édességét. Mécs László milliók érzéseit visszhangozza, tehát millióidhoz szól. Ez magyarázza óriási sikerét. Nem „népszerűség1* ez a siker, amit mindenki megválthat magának, aki a tömeg szájaize szerint beszél, de a szükségérzet a siker titka. Lelki problémáink sokasága közt a mások, a szenvedők, a némaságra Ítéltek lelki enyhülését segíti elő, hogy jött egy tisztaleikü ember, akinek szive velünk fáj, akiről tudjuk, hogy velünk érez, de ki -is tudja mondani, amit mi csak befelé érzünk némán, szenvedőn. így lesz Mécs László költészete nemcsak műélvezetté, mint más költők művészi játéka a szavakkal, de orvosság is a-z élet bajai ellen, gyógyulás, egy uj, egészséges, szebb élet h aj n alhasadása.-& Sokan várták, nagyon sokan ezt a könyvet, a Kazinczy Kiadóvállalat igazán a köz- óhajnak tesz eleget, amikor az Ember és az árnyéka ciimii verskötetét megjelenteti, amely Mécs László három évi költői termésének legjavát tartalmazza. A kötetet fűzve 25, kötve 35, számozott s a szerző sajátkezű aláírásával ellátott di6z- kiadáisban 50 K-ás előjegyzési árban (postai küldés esetén plusz 3 K pori óköltség) a Kazinczy Könyvkiadó vállal a tíréi (Kosice, Éder- ucea 9) lehet megrendelni. Több könyv jelenik meg a mai Magyarországon, mini a háború eíöiiiben jeleni meg ü ál TIMI El ül gyártelepek: Bndapüsl - Mailje Píeütany FEST - TISZTÍT - MOS Központi üzem cimz: Haltenberger Festögyár, Kosice 2 — A vonatnak rohant az elszabadult ménes. Ricséről jelentik: A pácmi gazdák ménese tegnapelőtt este a csikósok vigyázatlansága folytán a karámból megszökött. A körülbelül 15 kilométerre eső Budaihomok tanyánál a ménes felszaladt a Magyar-Bodrogközi gazdasági vasút töltésére, ahol éppen szembejött az éj,jeli Zempl énagárdra menő -motoros vonat. Az állatok megriadtak a motorosvonat reflektorától s mielőtt a vezetőnek ideje lett volna fékezni, az egész ménes nekiszaladt a vonatnak. Három ló megdöglött a. kerekek alatt, sok pedig megsérült, a többi a mezőkön szétszaladt. A vonat segítséget kért Sárospatakról, mert megrongálódott s csak bosz- azabb késéssel tudta útját folytatni. Falak szárazzá tétele Schulz-féie építési r.-t. Eratislava,Laurinská 6. — Nem jöhet zavarba, ha kezeügyáben van a Prágai Magyar Hírlap lexikona, mert pillanatok alatt megtalálja benne mindazt a tudnivalót, amire újságolvasás, hivataloskodás, társalgás stb. közben szüksége van. Budapest, augusztus 20. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma közli Elekes Dezső tanulmányát Magyarország könyv termeléséről. A tanulmány szerzője rámutat arra, hogy nemzetközi öss-zehason- liiitáűcfc céljára elegendő a könyvtermelési statisztika szőkébb keretiben való művelése, de a nemzetközi könyvtermelés szempontjából, mintboigy a köny v termelés a közm űveltség fejlődésének fontos fokmérője, a könyvtermélés részletesebb elemezése kívánatos. A magyar bibliográfia Irodalma a háború előtt annyira fejlett és hézaglalam volt, amimére kevés kulturállaimbam vem példa. Azonban még a mostam! magyar bibliográfia sem képes a teljes könyvtermelést felölelni s ezért Magyarország könyvt-erm-e- léséről a statisztika csak hézagos képet tud adni. A Központi Statisztikai Hivatal a könyvkereskedők és könyvkiadók egyletének folyóiratában, a ,,Corvinádban közölt kőnyvoimek alapján feldolgozta a magyar könyvlenmelés statisztikai adatait, több minit egy félszázad könyv termelési adatait mutatja >be. Minthogy azonban a „Corvina** csak a könyv- kereskedői forgalomba kerülő müveket mutatja ki, a statisztika is természetesen csak az idetartozó müveikről számol be. Az uj feldolgozás a hasonló régebbi feldolgozásoknál tökéletesebb, amennyiben a tiszta könyvter- melésről nyújt képet s a Corvinában amúgy is csak szórványosam közölt zenemüveket, térképeket, képes ábrázolásokat s az itit-ott kimutatott folyóiratokat kiküszöböli. Az adatok legfőbb tanulsága, hogy a magyar kömyvbermelés most jóval nagyobb, mint a háború- előbbi Magyarország egész területén volt. Mig a bábom előtt alig volt esztendő, amikor a könyvter- melés a kétezer darabot meghaladta, az utóbbi években a megkisebbedett Magyarország területén a könyvbermelés 3—4000 darab között ingadozik. 1929-ben 2982 könyv jelent meg Magyarországon, miig 1928-ban 3438. Az 1929. év folyamán megjelent müvek között 839 volt a szépirodalmi müvek 6záima. Ez a csoport az összes könyveknek körülbelül egy- ibarmadát teszi. Az idegennyelvü munkák aránya 5.2 százalék, a fordításoké 19.0 százalék. Érdekes azonban, hogy a szépirodalom körében a fordított müvek száma megközelíti az eredeti müvek számét. A könyvek közüli 48 oldalon alig volt 28 százalék (füzet, brosúra). Az első kiadású müvek 91 százalékot tesznek. Elekes tanulmánya tárgyalja a kőnyvtermeléed statisztika módszerkérdésedt is, utat mutatva arra, (hogy a magyar bibliográfia és könyvte rmelési statisztika a legújabb kötelespéldány törvény alapján miképpen volna jóval teljesebben és részletesebben művelhető. (*) Valentino örököseinek harca a végrendelet végrehajtója ellen. Rudolf Valentino testvéred, Aiberto Guglielmo és Maria Strade Valentino, a híres filmszínész elhunyta után perrel támadták meg Rodolpho végrendeletét, aki a végrendelet végrehajtójául egy Ullmanm nevű barátját bízta meg. A Valentino-testvérek keresetűkben azzal vádolják Ulimannt, hogy rosszul manipulált az örökséggel és nagy összegeket használt fel saját céljaira. Ezzel szemben UHimann védekezésében előadta, hogy Rodolpho Valentino halála után óriási adósságokat hagyott hátra és ő mint a vagyon kezelője, kénytelen volt ezeket az adósságokat kifezetni. Ullmann szerint Valentino roppant tékozló életmódot folytatott és halála napján háromszázezer dollár adóssága volt. Miután időközben Ullma/nn kedvezően értékesítette Valentino képgyűjteményét ée egyéb értéktárgyait, sikerült a háromszázezer dollárt kifizetni és azonkívül még ötszázezer dollár vagyon maradt meg. Ull- manm mindezeket adatszerűéin bizonyította, de a bíróság csak legközelebb fog dönteni, vájjon ml történőik a megmaradt féknfMió dollárral. (*) Revü tizenegy nyelven. A beszélő fűim valóban földrengést okozott a filmipar berkeiben. Ezt a földrengést legjobban illusztrálja az a tény, hogy — mint Londonból jelentik — a Rritiáh filmgyár Elstree Caíling cámmel hatalmas revfl- fi'ltm készítését tervezd, oly módon, bog yazt tizenegy nyelven fogja filmre felvenni. A levüt Adrián Rrunels, a leghíresebb londoni revörendező fogja rendezni és benne nemcsak amerikai, angol, francia és német színpadi színészek, hanem világhírű nemzetközi artisták is fellépnek. A gyár páratlanul nagy áldozatkészséggel indul neki a re- filtm készítését tervezd, oly módion, hogy azt tizenegy nyelven való fotogratfálás terve is igazol. (*) Régi zenemüvek eredeti kéziratainak kiáflitás«. Rendkívül érdelkes kiállítás nytiilit most meg a newyorkii nyilvános könyvtárban. Régi zenemüvek eredeti kéziratainak gyűjteménye Jeerülit most először a nyilvánosság elé. Számos reneszánszkor - bali kézzel Írott kódex van itt, egyházi énekek eredeti kottáival. A. legrégibb zeneelméleti szakmunkák láthatók ezen a kiállításon.. Az újabb kiombe ti szerzők kőéül Haydn, Mocsárt, WwWwwn, Roseini, Glinka. Verdi, Wagner és Liszt eredeti kotLakéziralai és levelei szerepelnek a kiiáilá/fcásoti. De nem maradnak lei a szemléből a legmodernebbek sem. Honegged.-, Sohönberg- és Stravinsaky- kéziratok vannak itt, sőt Irving Berlinnek és George Gershwinnek is vannak kézírásos kompozíciói. (*) Egy szinészpálya különös története. Londonból jelentik: Érdekes levelet kapott a minap Sydneyből E. W. Wood londoni színházi ügynök egy Stephen Cornick nevű volt színésztől, akiinek tehetségét ő fedezte fel harmincnégy évvel ezeőfct Egy kis vidéki színpadon látta játszani a még akkor huszonötéves színészt és azonnal bejuttatta egy londoni színházhoz. Itt olyan sikert aratott Cornick egy vígjáték főszerepében, hogy nagy jövőt jósoltok néki a művészpályán. A következő színházi ezezón- ban váratlanul vége szakadt dicsőségének. A próbán rádőlt egy kulissza és félszemére megvakitotta. Érezte, hogy valami belement a jobb szemébe, de az orvosok nem tudták megállapítani, hogy mi okozta megvakulását. Bafezeme gyermekkora óta gyenge volt. és nem pótolhatta első téted ott jobb szemét. E szerencsétlensége mialt meg kellett válnia a színpadtól és kivándorolt Ausztráliába, ahol azután « sydneyi Griffitb Frufiií: Compamynál kapott alkalmazást minit munikafeiügyelö. Most megírta londoni pártfogójának, hogy véletlenül, különös módon, visszanyerte jobb szemének látása' Kőpor ment a jobb szemébe és orvoshoz ment véle. Mialatt az orvos a műszerével piszkálgatta a szemót, egyszerre azt vette észre, látni kezd rajta. Mire egészen meg- bisafcült a jobb szeme a piszoktól, teljesen visszanyerte látását. „Bár harmanchárom évvel ezelőtt történt vólna velem ez a csoda!" — irta levelében. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A* Operaház fantoma. (Lón Chaney hangosfilm.) ALFA: Hattyú. (Molnár Ferenc hangosfilmje. Főszerepben: Libán Gish és Rod la Roque.) KOTVA: Lövés a Lafayctte-hajón. (Bilié Dove.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (M. Chevalier.) .3. hét. METRÓ: A bonapartista. (Hangosfilm.) R. Novarro. PASSAGE: Két szít Vk ütemben. (12-ik hét.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Az ifjnság tévelygései. (Olga Csechova.) RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK Prága: 11.15 Híres énekesek gramofont;12.20 Zenekari hangverseny M.-Ostrauból. 17.00 Kamarazene. 18.20 Hírek és előadás németül. 20.00 Lm- hová Karla énekfeangvereenye. 20.30 A RJ. zenekarának hangversenye Dvo-rák, Emst, Zamrzla. Smetana. é« Moor müveiből. 21.30 Langer F. zongoráiéngversenye. 22.15 Gramofon. — Pozsony: 11.30 Szórakoztatózene gramofonon. 12.20 Zenekari (hangverseny M.-06t:auból. 18.30 Hírek magyarul ée németül. 17.00 Prága. 18.00 Magyar óra. 1. Sehulpe Gy. dr.: Az emberiség jótevői. 2. Lukács László dr.: Start. 3, Magyar népdalok tárogatón. CimbalomkiséretteL, előadja Balog Bandi. 19.35 Kassa. 20.30 Prága. 21 30 Kassa. 22,15 Gramofon — Kassa: 11.30 Gramofon. 12.30 A RJ. zenekarának hangversenye Herold, E. Strauss, Kálmán 0. Str&uss, Ketelbev ée Riterer müveiből. 17.10 Szólista hangverseny. 20.05 E. Holeceková operaáriákat énekel. 20.30 Prága. 21.30 Moravszkv J. Chansonokat énekel. 22.15 Gramofon. 22.55 Hírek magyarul. — Rádió Paris: 20.45 Massager: La Baeiche. — Bukarest: 20.00 Szimfónikus hangverseny. — London Reginai: 20.00 Beetihoven-est. — Milánó: 20.40 Zenekari hangverseny. Műsoron olasz müveik. — Berlin: 20.00 Hangverseny a rá-t diógyár palotájából. — Varsó: 20.00 Szimfónikus hangverseny. — Bécs: 11.00 Könnyű zene gramofonon. 12.00 Zenekari hangverseny. Könnyű zene. 15.30 A berlini opera művészei gramofonon. 16.35 Beethoven: Esz-dur vonóstrió. 19.30 Felolvasás Atlantiszról. 20.05 Kamarazene-est. Játsszák: Hyinaís (fuvolaművész), Borri (hegedű). Gruber (brácsás), Borri Alma (zongora) és Rokyta Erika (énekesnő). 21.00 Népszerű est A bécsi zene címmel, kedélyes csevegés és előadás a bécsi népzene múltjáról, jelenéről. — Budapest: 9.15 Gramofon- hangverseny. 12.05 Az 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 1. Roeenzweig: Magyar szív, induló. 2. Bálint: Bothémek-keringő. 3. Suppé: A mértemé, nyitány. 4. Bizet: Részletek a Car- men-ből. 17.10 Vitéz Málnáéi Ödön dr. előadása: Gróf Páiftfy János küzdelme Magyarország felszabadításáért. 17.40 PaTádi Jóska és cigányzene- karának zenéje. 18.45 Képek a magyar irodalom múltjából. Császár Elemér dr. egyetemi tanár előadása. Közreműködik báró Szentkeresztiyné Nvegre Rózsi. 19.15 Eugen Stopot orosz balalajka zenekarának hangversenye. 1. Az én dalom. Katona indulódal. (Zene, ének). 2. Ridna Ukrajna, kis egyveleg. (Zenekar, ének). 3. Utolsó ötö6 bankóra, orosz népdal. (Zenekar, ének). 4. Stepat: Bölcsődal. (ÍFeodor Szologub szövegével énekli Andreeff). 5. Volga anyám. (Safranoff, Andreeff). 6. Két cigány románc: a) Halovány, fehér; b) Hallgasd. (Andreeff). 7. a) Malcsiner—Kovács: Akarom; b) Stopat: Tangó. (Varsán v Rudolf). 8. a) Gajda; b) Csibariki. (Ének, zenekar). 20.15 Békeffi-est a Stúdióból. Kouferániszok és egyfelvonásosok. Rendező Békeffy László. 21.15 Hangverseny. Közreműködik R. Drevetli Nóra (zongora) és Kresz Géza (hegedű). 1. Himdel: g-moll szonáta. (Lento, Allegro, Adagio, Tempó di Giga) (Kresz). 2. Beethoven: Kreutzer szonáta, op. 47. Adagio. Presto, Andante con variazioni Presto (Kresz). 3 Chopin- Öt etude. (K. Dreveth). 22.30 Emlékezés 1.emuira halálának századik évfordulója alkalmából. Feleki Sándor dr. felolvasása. Margarétáié .löki németnyelvű előadása és szavalata. Utána: Toll Árpád és cigányzenekarának zenéje az Ostendc-kávó- hisbóL ö
