Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-20 / 188. (2409.) szám

GLEICH, a Prágában nagy t-siker mellel1’ sze­replő óriási e.ipku* *z váltótól igazgatója MILYEN IDŐ VÁRHATÓ nedves lcgáramlatj zavarok a javulást Atmeue- ruvé tették. A hőmérséklet a köztársaságban emel­kedett. maximuma Prágában 25, Ógyallán 22 fok. — IdőprcgEÓzis:' Meleg, helyenként esővel, gyönge délnyugati széllel. — Párbaj a kardvívás világbajnoka és egy festőművész között. Budapesti szerkes/dősé- gii.nk telefonálja: G-omibos Sándor, az európai vivőbajnok, az amsterdami olimpiai játéko­kon a kardvívás győztese, a múlt napokban a Fészek-klubban egv bridge-játszma alkalmá­val összetűzött Neogrády László Jeatönnivész- szel s iuznltálta őt. Figyelemmel arra, hogy Gombos a kardvívás világbajnoka, a segédek pisztoly párbajban állapodtak meg. A párbaj ma reggel folyt le. Neogrády lövése óéit té­vesztett, Gombos pedig nem lőtt. A felek nem békültek ki. — A kétszázezer koronáról szóló zálogcédulák históriája. Tegnapi számunkban az Ex prés alap jé:, megírtuk, hogy a tepMtz-sehöinaui osendőrsóg Letar­tóztatott egy Phisser Ernő nevű egyént, akiinél több mint 200.000 koronára szótő zálogcédulálkat találtak. A zálogcéd ulák különböző ékszereiére szóltak. Eleinte azt hitték, hogy a karlsbadi hárommillióé ékszer rablásnak jöttek a nyomára, de később ki­derült, hogy Flusser egy bécsi ékszerésztől kapta az ékszereket azzal, hogy ősapja őket zálogba. Flus- ser ezt meg is telte, aztán újabb utasításit kapott megbízóját Ól, hogy adja el a zálogoéd utókat is. Ezért jött le Tepiitz-Sohönjaura, aihol letartóztatták. Mikor azonban e való tényállás kiderült, szabad­lábra helyezték, mivel az is megállapítást nyert, hogy a bécsi ékszerész nem csalárd célzattól igye­kezett megszabadulni ékszereitől. — Szeptember elsejéig kapható még a Prágai Magyar Hirlap Lexikona 72 koronás előfizetési áron. Nagy mulasztást követ el, ha ezt a kedvező alkalmai elmulasztja, örök­ké éretni fogja ennek a nagyon értékes, nél- ki...zhetetlen kézikönyvnek a hiányát. — A pesti építkezési panama legújabb le­tartóztatottjának beismerő vallomása. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: Klosohek Rezső belügyminiszteri osztálytanácsos, az építkezési panama egyik szereplője a ma dél­előtt megtartott kihallgatása során beismerte, hogy Linkétől ötezer pengőt kapott. Klosohek azoníbam tagadja azt, hogy pezsgőt is kapott volna. Kló sebeket előzetes letartóztatásba helyezték. A belügyminisztérium elrendelte Bogdán fi ős Gerióczy vállalkozók összes éipit- kezése i nek a fölti 1 v i zsgálé sá t. Saoitóz-KörAvKabTORA Mozgókép Sfía: iíj, Bujanovics Gyula — Megjelent a Sarló szociográfiai füzetei­nek első száma. Pozsonyból jelentik: A po­zsonyi Sarló vezetősége már nagyon régóta foglalkozik egy szociográfiai füzetsorozat meg­indításának tervével. Egy ilyen irányú füzet­sorozat kiadását a most megszervezett szocio­gráfiai vándorút aktuálissá tette. A szociográ­fiai füzet sorozat első száma a napokibae hagy­ta el sajtét „Népegészségügyi kérdések" cím­mel. A füzei 100 kérdést tartalmaz, melyek a falusi egészségügy minden ágát felölelik. A füzet célja, hogy a falun élő orvostanhallga­tóknak útmutatással szolgáljon egyes falvak népegészségügyi viszonyainak összeállításá­nál. A füzet végén a Sarló vezetősége fölhív­ja a magyar orvostanhallgatókat a szociográ­fiai munkában való részvételre. A füzet ösz- szeállitéi: Osáder Mihály, Dávid János, Frei- berg Jenő és Néimet Mihály orvosok. Kívá­natra minden orvosnak vagy orvostanhallga­tónak ingyen megküldi a Sarló vezetősége. (Bratistava-Pozsony, Lőrinckapu u. 24.) HAL T ÉHBEHGEE 69Sr!S(<9ek: Budapest - Kóficé PleStanp FEST - TISZTÍT MOS Központi üzem címe; fr^laltenberger Festögyár, Koeice ^ Vagy harminc éve — abban a furcsa, idegen, végleten kiio&ivé zsugorodott rnuUbau születeti, melyre ha gondolunk, mintha idegen dimenzióba zuhanuánik ... 30 éve ... nekünk, kik mégis csak szegény kas életünk relatív itéletóvel mérjük ezt •a kort, nekünk már nagyon öreg lett, szinte tör­ténelmi múltú, a'bezolut megadotlságu. Velünk élt, velünk fejlődött s mint pár szerencsés ©ors-túraa hihetetlen kariért futott be rövid életében. Gazdag lett s a háborús gazdag, a párvenü, minden tónier- le tő jelét magán viseli. Gazdag, hatalma©. életeken s sorsokon uralkodik, rikító köntösben pompázik — s halvány fogalma sincs a Szépről, Stílusról, Hitről — a régi s elfelejtett és igaz értékekről. A. Mozgóik épet felszívta a Mozi — és ml, mozii- járók. nii messzebb vagyunk megértésétől, mint voltunk, miikor először ültünk álméikodva, látott szájjal bámulva a vibráló kép előtt. Akkor még szűziesen uj volt az uj Lehetőség — minden ut nyitva állott ©lőtte — elán dúlhatott volna a művé­szet utján is ... Hát nem azon indult él. Másfélé vette útját. S nézzük csak merre? hová jutott? Álnvélikodáe, a csoda bámulása — ez az első feje­zet. Nem sokáig tartott. Korszakunknak, ennek az ©Menőmeílen s zsarnoki gép-korszáknak egyre gyorsuló irama mihamar elsodorta ezt az álméllkio- dóst. Becsukódtak a tátott szájaik — s csak a váltót róndiitotta az Ember: nem is olyiam nagy dolog. Tulajdoniképpen Laterna Magilka — csak íilmiszaüüag szalad .a lencse előtt — sók kis klép — igazán nem boszorkánydág. Furcsa, hogy' nem jöttünk rá előbb. Szólt s ment tovább, dolgára. A kép meg mozgott tovább, szomorúan s elhagyva bujt meg külvárost iebujokbau. vásárt bódékban — minit divatját múlt lom, eutibadobott játék. És aztán? Emlékezzünk csak vissza... aztán le­ni ősei ygoit gyerekjáték lett. a szenzációból. Gyere­keiket küldték a moziba jóakaratai szülők: na gye­rekek. itt van most valami nektek! Mozi! Mozgó kép! Igen,a vásznon mozog a kép, ugye nagyszerűi? És nyájas mosollyal fordult a jószívű polgár élete párja elé: Siehsí du, wie öle sioh freuen. Es isi doch gut für diie Kinder dteeer Riioskop odor wie sie befest, dtese neue Spielerei. Spielerei, Spielerei — míg azután fel nem fedez­ték. Nem a művész, az Ember fedetite fel, minthogy' felfedezte valamikor az írást a Szó mogmgzitőjót — korunk jóságos uralkodója, a Nagyhaeu Tőke (ahogy Karinthy elnevezte) tette rá kezét, őmagas- sóga csodálatos s jobb soréra érdemes szimattal jött rá, hogy saját jóliíeMogiötit céljaira épp oly jói megfelel... és aztán meleg szenet etibel fcainolító fel az uj jövémy sorsát. Most már csak uj igény kellett, mit ki kell, illetőleg iki lehet eLégiteni, persze szolid, géperőre berendezett tömegigény — mert csak a kvantum fontos. Ennyi és ennyi millió ember — csak ká kell nyomozni Ízlésüket, hogy mivel lehet megnyerni tetszésüket, aztán raoioni- zált produkció, egy kis technikai aüíf — a többi majd megy magától. Itt veszett el az első felvonás. Mert a tőkének ugyan volt jobb dolga, mintsem pedagógiád lehető­ségekkel számot vetni. A megadott az, ami döntő — és mii volt ez a megadottság? A Dekadencia ezom erűn-szegényes lelki enerváiltsága. ez a minden mélységet b©ömlesztő fertő — ebbe a oirouhis vitiosusba illeszkedett be a mozi — helyeibtalálva a köznapi:ágban, a nyárspolgár kis, érmékii szen­zációi, a felszínen ellaposodott vágyai és örömei között. Háboruelőtti ősapánknak ugyan volt jobb dolga, mintsem művészi problémákkal foglalkozmi. Telje­sen megelégedett színtelen hedonizmiusával s min­den do-grnat'izm usnál kegyetlenebb közönnyel ítélte halálra a nemrégen szénit művészetet. Benne meg­halt a Hivő és meghajlít a Forradalmár — szintézis és analízis — Ő csak karikatúrája elődjeinek a Középkor hívőjének, kiben még egyet jelentett Hit és Művészet s az ókor dialektikusának, kii tán soha el nem érhető harmóniáiban egyesítette a test és a lélek örök ellentétét. Ennek a szomorú utódnak nem kellett uj mű­vészi lehetőség, üzletet csinált belőle — a Speku­láció rabszolgája lett Mozgókép. A Pénz átdolgozta, tőkéié testit ette s feltálalta ahogy a tömeg kívánta : rikítón feldíszítve, leöntve a Happy End édeskés generálszószával, terítékén a hétköznapi esemé­nyek idióta ismétlésének — mi úgy viszonyiik a nrüvésiziiithez, mint ahogy viszonyQliik a riporter meg­látása egy Leonardo, minden szellemiséget felölelő szintéziséhez. Szomorú ez a rezümé: amit az Ember 30 év alatt 'létrehozott a művészet uj eszközével, az semmivel se különb, mint ezen zseniális kor többi alkotása: mint teszem a makartcsökor, a dairázsderók, az ausiicbtskártya a „karlebadi emlék" vagy a szeces­szió, vagy mint last nőt teást a világháború — vagy mint ennek a kétségbeesett reakciónak többi t©naszülött szörnyűsége. * És most, egy negyedévszázad tévelygése uitán — most végve mégis dereng valami. Végre — legalább egyeseik, kezdik mór belátni, hogy a Mozgókép se nem játék, se nem üzleti lehetőség csupán — de egyszerűen uj eszköze a művészi alkotásnak. És ezzel a belátással lezárhatjuk a Mozgókép történe­tének II. fejezetét is. Az üzleti kihasználás korát. És megkezdhetjük végre annak a fejezetnek meg­alkotását, mely épp ugiy lehetett volna az első is — miikor már a Művész veszi kezébe a Mozgókép alakítását Igaz — a német és amerikai ffflimmagyipar még mindég száz és ezázkilomiéter számra gyártja a megadott eénvát — de emellett, — bár még gyön­gén ée elnyomva — de egyre nagyobb átütő erővel ■I JfM ^ -» .i_. +. m ^ a r lltnnH ■ - JL. ~ ^ mt VMBff €fwuf» gwrap A japán, az orosz és egyes francia film. Csak röviden egy két szót mindegyikről -- sajnos nagyon is messze vezetne részletezésük. Egy vonás közös bennük: hogy mindegyik a mű­vészi akarás megnyilatkozása. De ebben a megadott- ságban maradegyik más hatóok dinamikájának kö­szönheti eredetét. A japán film — nálunk sajnos inkább csak monda, mese, miiről csak az ezer hatá­ron s vámsorompón áímeré-akedett utazó elbeszé­léséből alkothatunk fogalmat magunknak. Hozzánk aligha jut el egy alkotása. FI agy miért? — lásd kar- tel, keresk. szerződés, védvám etb. — az egész is­mert és kedvelt kollekció. Ez a japán film‘fán leg­tisztábban csak művészi eredetű. A még friss japán népietek aktív művészi potenciájából ered, mely népietek bámulatos kritikával tudja asslmiilá'oi s accumulálni a nyugat civilizációját, &i kultúrája mellé. Ez a kultúra, ez az öntudatlan művész alkot­ja a japán filmet — minit hogy festi ecsetjével sail- huettszeíü, sematizáló alkotásait. Csak épp az esz­köz. mit kezeibe vesz, más: ecset helyett a teret s időt másoló mozifelvevőgép. Már kitanulta techni­káját, — mint hogy ez éve kitanulta az ecset lehe­tőségeit s törvényeit és most már egyforma bizton­sággal s szeretettel kezeli, őbenne még sokkal in­kább élő valóság ősi stílusa, még sokkal messzebb van a nyárspolgáriság krízisétől, semhogy egy mű­vészeti eszközzel ne elsősorban művészetet csinálna. Másodsorban lehet üzlet is ezen ténykedése. Az orosz film — az ázsiai néplélek második alkotása, rokon vele — bár nem annyira az. orosz nép művészi — mint inkább az uj eszme poten­ciális energiájának köszönheti létét. Ez a nagy kísérlet, ez az uj hit — ma még igazán nem tud­hatjuk, miiben fog végződni — szinte középkori fő jellemzőjében, hogy egy gyújtópontban egyesíti a Hit és a Művészet energiáit. Csak éppen a forrna más. Az üzlet itt harmadrendű jelentőségű, — első és főcél a művészettel többé — kevésbbé össze­olvadt propagativ eszme. ,Az orosz fűimet meglehetősen ismerjük. Számos alkotása — ha szánalmas nyomorékká csonkítva is néha — jutott el hozzánk. És mi, kik láttuk őket — elragadtatásunk zavarában önkéntelenül az el­használt és prostituált, jelzőt ismételjük: szédületes! Lelkesedésünkben csak a művészetet látjuk, mely annyira uj és meglepő és mély, hogy szédülünk ha belé tekintünk. Micsoda perspektívák, micsoda mélység! — és leheiíeéges, hogy senki, senki se látta — (tán az egy Karinthy csupán) — hogy' mindenki vakon ment el emellett a már régen fel­fedezett csodaország ellőtt? Mert csodaország nyí­lik meg előttünk « fehér vásznon — varázslatos vilá^ hol uj bűvölés sejtelme kísért, uj törvény parancsol ....... hol annyi lehetőség vár és háv ée sü rget... Végül a francia ffem — vagy® egyes francia próbálkozások. Ezek se igen jutnak el hoazánk. Még félnek egyéni kísérletezések — mik mögött tán a francia szellem vizuális felfogása és meg­látása »U és biztat. Akárhogy, akármiként — de e Mozgókép elindult egy utón, melyről remélhetjük, hogy az eddig meg- nem talált főútiba torkollik. Lassan-lassan eltávolo­dik a Szinháztól és eltávolodik a Szótól és eltávo­lodik a Kabarétól — lassan rájön, hogy se a szín­játszás művészete, se az esemiények elmondása, permutálő ismétlése: ez a walkcöi vagy oourts- •inahleni mulattatás. 6e a Gondolat d i r e k t, szóval vagy eziimjátszással való elmondása nem lehet célja. Vagy legalább is főcélja. És ezen megismerésében s forrásában egyre közelebb sodródik a másik pólus: a vizuális dogmatika felé. A sifc, mely eddig három dimenziót sűrített a perspektíva segítségé­vel felületéire — most az i d ő felett is parancsol — 4 dimenziójuvá bővült. És vele bővült a képző­művészet feladata is: három dimenzió helyett most már a négydimenzióju idő-tér alakítását, művészi megoldását s betöltését is feladatai közzé sorozhatja. (És a hang? Mindennek©lőtt is: ami ma a film­gyártás terén komoly alkotás az: néma. De ha han­gos is lesz — akikor is örökké mellékes tényező lesz a forma mellett. Annyira mellékes, minthogy egy árnyalattal is volna nagyobb érték Leonardo Giocondája ha hallanánk hallk lélegzését, yagy a Laodkon csoport, ha szüntelenül harsogná fülünkbe retten etes halátirvöl fásét.) A kassai magyar szín­társulat szezonnyitása Kassa, augusztus 19. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Hanmadfélhőnapos nyári szünet után a kassiad magyar szintársulat szombaton este kezdte el őszi szezonját, amely október végéig fog tartani. Irán igazgató, mint már jedemteiitük, a tehetőségekhez 'képest kifogástalan társultaitól; szerződtetett, prog­ramjába iktatta ez összes prózai- és operetitujdon- eágokat, úgyhogy a színház részéről megvan mini­den előfeltétele a jó szezónnak. Szezónnyiitő előadásul Zerkoviibz BésLa, Hammath Imre és Török Rezső operettjét, a Meftuzimáit válasz­totta Iván igazgató s a mai operettek szemszögéiből Itekámitve a dolgot, szerencsésnek mondhatjuk ezt a választást. Minden megvan ebben az operettben, ami a közönségnek tetszik: van benne megfelelő adag szerelem és szentiment alázmus, van benne sain és hangulat is, sőt: a mindenkor hatásos cirkuszi flit- tert sem mellőzték a szerzők. Ajz egészet elkever­ték a maii operetitgyáirt'ásit annyira jellemző reoept- szerőséggel s megszületett az nj ©perelt, mely ki­állja a versenyt mai műfaj-testvéreivel. Eredetisé­get és újszerűséget, ugyan hiába keresünk Zorko- viitz Béla muzsikájában, ami egy operettnél végered- ményfeen neon is fontos. Sokkal fontosabb az, 'hogy « feltálalt zene könnyen emészthető, színes, hangulat­keltő és főként: jó láuuinuzsiika legyen, a librettis- ták pedig Írjanak több olyan szerepet, melyek ka­cagtató jelenetekre és fordulatos mese szövésre nyúj­tanak lehetőséget. Ezekkel pedig bőven dicseked­hetik ez a darab, melyet Szántó Jenő mesteri ren­dezése és Iván igazgató áldozatkészsége elfogad­ható formában, hatásos külsővel áililofak be a kas­sai színpadra. A címszerepet Molnár Aranka, az uj szuhrettpri­madonna játszotta, akiben nagyszerűen táncoló, szé­pen éneklő, keiU'emes orgánumu, ízig-vérig színész­nőt ismertünk meg. Bemutatkozó föllépésével száz­százalékos sikert ért el e a magunk részéről csak örülünk, hogy Iván igazgatónak a ezubrett-prima- donma fontos posztján ismét ilyen elsőrendű színész­nőt sikerült starthoz állítania. Ugyanezt mondhat­juk a társulat egy másik uj tagjáról, Mihályi Ernő­ről is, aki a pozsonyi és aiz ungvári színpadokról régi ismerősünk. Ez a fiatal, naigyon tehetséges szí­nész bámulatos készséggel hozza színpadra a szerep­köréhez tartozó öregebb, komikus figurákat, ami­lyen a Meluaina András komornyikjának kettős sze­repe volt, melyet kacagtató formában állított elénk. Mellettük a szépen fejlődő Fenyő Klári finoman, hatásosan megjátszott Dusándy Gáboméja, Jeney János elegáns, csak kiesé nehézkesen táncoló Sírná ügyvédje, Várady Pál mulatságos figurája és pom­pás táncai, Farkas Pali kabinettalakiiitóea egy vasúti baikter szerepében, Saigethy Irén műlovarnője, Rei- ner Vera kötél táncosnője és Fehér Dódy ügyesen megjátszott kisleánya voltak dicséretremóltó része­sei a darab ©ikerének. Kisebb ezer epeiket Sarlai Imire, Némethy Zoltán. Szánthó Jenő, Balogh Fri­gyes ée Simon Mária oldották meg ügyesen, amit viszont nem mondhatunk el Szőllósy Zsuzsiról, aki­nek olcsó, hanyag játékát még ügyes táncai sem tudták menteni. Ezzel szemben fokozott dicséretet érdemel a nyolc esztendős kis Slivkár Edáth, aki kis szerepének egy-két jelenetét színpadi készség­gel csinálta meg. Teljes hatást váltottak ki a gör- lök táncszámai, valamint a zenekar munkája, mely­nek élén Fieöher Károly karmesternek sikerült él­vezhetővé tenni a könnyű Z erkovilz-muzsikát. A szezonnyitó előadásnak zsúfolt ház tapsolt. (—béri.) (*) Biró Lajos Budapesten. Biró Lajos, az tómért szerző, magyar író, aki már évek óta Hollywood­ban dolgozik, vasárnap váratlanul Budapestre érke­zett és egyik szanatóriumban szállt meg, ahol a leánya utók urát használ. A kiváló író elmondotta, hogy 'leánya betegsége miatt jöitt Hollywoodból a legnagyobb gyorsasággal Európába é6 Októberig mindenesetre itt marad. Akkor fog határozni, visz- ©zamegy-e Hollywoodba, vagy itt marad Európáiban: Berlinben vagy Budapesten. Legutóbb a Fox-vália- latnál dolgozott. (*) Jeritza ismét operettben. Berlinből érdekes hír érkezik: A Rotler-íivérek tárgyalást folytatnak Jeritza Máriával arra vonatkozóan, hogy a művész­nő az idén vendégszerepeljen Berlinben Rotterék egyik ©perettszinházábán. A tárgyalás már annyira előrehaladt, hogy mér a darabról is szó esik. Min­den valószínűség szerint Jeritoa Suppé „Bocoaccio"- jában fog a tél folyamán visszatérni Berlinben az op e rettszinpadra. (*) Pallenberg első beszélőfilmje. Max Pallenberg, a híres német színész sokáig ellenállt a beszélői Mm - gyárak csábításának és kijelentette, hogy nem óhajt filmen is szerepelni. Ideje sem volt a felvételekhez, mert nyári szabadságán kívül az évnek úgyszólván minden estéjén játszik. Most aztán, mini München­ből jelentik, Pallenberg feladta az elvi álláspontját és kötelezte magát egy beszélőfilim főszerepének el­játszására. A művész München melletti villájában írták álé a szerződést egyik nagy vállalattal. Pailien- berg egyik híres színpadi szerepét fogja beszélő- :filmre vinni. A darab oirne: Familie Sohime'k. A művész résztvesz a film rendezésében, sőt bir sze­rint, anyagi érdekeltséget is vállalt az üzletnél. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Az Operaház lantorna. (Lón Chaney han­gosfilm.) ALFA: Hattyú. (Molnár Ferenc hangosfilmje. Fő­szerepben: Lilién Gish és Rod Ja Roque.) KOTVA: Lövés a Lafayette-hajón. (fcyJlTie Dove.) LUCERNA: Szerelmi párádé. (M. Chevalier.) 3. hét. PASSAGE: Két szív % ütemben. (12-ik hét.) A POZSONYI -MOZIK MŰSORA; A KLÓN: A* ifjaeág tévelygései. (Olga €seoÜ<wtt.y 1930 Augusztus 20. szeiráá. Bristol S 2 £» 3 £ (9 9 | legszebb ponlián a Gtinaipartan | iös vesettés meSiei & alanya; | Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szoba l * a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Éj Fgy ágyas uccai P. 10—16—ig , udvari „ 6—10 „ ■ Két ágyas uccai dunaparti „ 24—40 „ a Két ágyas úccai „ 20—24 „ | „ „ Jdvari „ 15—13 „ | a A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. | || Minden szobában hideg és melegvíz, telefon I I, és rádió. Éttermi árak: g Completfc reggeli: kávé v. tea v. kakaó | 1 egy tojással, vajjal és jam-el F. 1.23 | Kitűnő ebéd v. vacsora menü P. 2.4T | ö itünö ebéd v. vacsora „ előétellel P. 4.- I Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 1 — 3 CTp-s! ' el óbb eszközlendö. Bristol szálloda szobáiból és Icrrasszáról a | leggyönyörűbb kilátás nyílik a Dunára és a ! budai hegyekre. 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents