Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-17 / 186. (2407.) szám
10 T>RftGJM-MAGfesCR-HTKLai> 1980 MtgBBgtma Í7, raeáwiap. Weekend — fürdőn Szombat délben, mikor megérkeztünk a fürdőbe, kicsit erőlködve ugyan, valami üzleti féknosollyal, de mégis kisütött a nap. Éjjel óla zuhogott az eső, a fenyőfák alatt puhára áztak a sétányok és a gyógyforrások fehér pavülonjm magányosan álldogáltak, de vonatérkezéshez valami nobilis üzleti precizitással megemberelte magát az idő és egy bágyadt isleithozotta/, csókolta homlokon az érkező vendégeket. A hangulat egyébként ugyanaz vök, mint mikor a háziasszonynak egy sírásba fűlő, viharos családi csetepaté után vendéget jelentenek, aki pillanatok alatt megtörli a könnyeit, kifújja az orrát, be púder ezkedik s az előszobában hullámzó kebellel lagymatag mosollyal és erőltetett pajzánsággai fogadja a látogatót. A fürdőn erősen meglátszott az éjszakai csetepaté, a fák és a lócák a hosszantartó esőtől még könnyesen és eltitkolhutatlm melankóliával várakoztak, de a fürclővend&gek. akik a négy hét minden előnyeit hihetetlen ökonómiával tudják felhasználni, pulloverben és felöltőben sétáltak a bék-Mö ég alatt, vizet ittak, virágot szedtek, fotográfáitok, vagy ismerkedtek. Később kiderült, hogy nekik van igazuk, három óra múlva biztos csöppekben megeredt az eső, elmosta a sétát, a strandot és a virágszedést, a gombaszedő asszonyok üzleteit és a terraszok vászonernyőiről méla csorgassál hullottak bele a cseppek a megté* pázott virágágyakba. Ezalatt a három óra alatt, miig a nap, valószínűleg a fürdőigazgatóság jóvoltából — kiragyogott az előirt ebéduláni, egészségügyi sétához, szerencsém volt a vend cg állományt megismerni, üdülés közben. Az ember nyáron nap-nap mellett hallja és olvassa, hogy X. Y. ur, vagy X. Y. asszony üdül valahol, de ha utánagondol a szónak, fogalma sincs, hogy az említett ismerősök mit is csinálnak tulajdonképpen? Most bámészkodás közben sikerült egy csomó emberi rajtakapnom, amint éppen üdültek. Egy házaspár például egy lócán ült a „fénylrda“ előtti pázsiton és fényképet csináltattak a röpke intermezzo alatt, amíg sütött a nap. Két gyerekkel ültek a pádon, kalapban, pékárral a kezűben, egy-egy vidám fürdői mosolyt imitálva, állandóan avval a titkos gondolattal, hogy a képet az ismerősök látni fogják odahaza éstüzetesep meg kritizálják. A gyerekek ügylét szik nem gondoltak erre, mert a döntő pillanatban vagy fel akarlak állni a lócára, vagy virágot akarlak szedni, vagy sírtak és ha jól láttam, a fényirnok. ur éppen akkor exponált, mikor az atyai kéz lecsapni készült a>z édes apróságra . . . Egy hölgy lálképes pohárral és sétabottal járkált a sawmywvizes forrás körül, otthonosan és könnyed nonchalenceval, odahaza varrónő és a vacsoránál sikerült megfigyelném, hogy alig akadt étel, ami kedvére való tett volna. A sétányon csoportokba verődve hullámzott a fürdői fiatalság, központjában avval a bizonyos démotmal, aki minden fürdőben megjelenik. az első nap lelegezödik az összes fiukkal, legjobban láncol és egy lipótvárosi szépség- verseny első dijának dicsfényével a feje körül, szinte tervszerűen úgy cigarettázik, pezsgőzik, flörtöl és tegezödik, mintha állandóan a modem leánytlpust akarná megszemélyesíteni.- Láttam a doletor urat, aki otthon tisztelt és rettegett közéleti személyiség, egy nagy színes labdával játszadozott a strandon, kacagott és huncutkodolt és úgy tapicsgúlt a vízben, mint egy temperamentumos, hizlalt fóka. Az igazgató ur kinn ült a „Zerge villa“ előtt dirndiliben, dalol gátolt, és friss gombát fűzött egy hosszú fonálra. Még befűz egy kis olcsó szedret is és aztán nyugodtan hazautazik. Kell, hogy az ember idönkint kicsit kitombolja, magát . . . Estére teljesen kialakult az időjárás: a rideg bizonyosságot kedvelő publikum megnyugodva konstatálhatta, hogy végérvényesen be van borulva. A vacsoránál mindenki teát rendelt és asztalokat foglaltatott a kártyaszobában, az esti zenét terraszon, senki sem volt hajlandó végighallgatni, pedig a zenekar kitűnő és begyakorolt műsort játszik: napjában tízszer is élvezheti a „Jánái“ az üdülő publikum. A kártyaszol)óban különböző partik alakulnak, romi és bridzs-partik, lórum és huszonegy, rendszerint idegen emberekből, akik összeverődnek ilyenlcor a közös szenvedély melegítő lángjánál és játék elölt félórákig vitatkoznak a játékszabályok födött. Ha a budapestit rajtakapják valami hibán, rendszerint arra hivatkozik, hogy náluk ezt igy játszóik, így aztán pillanatig sem lesz lagymatag a játék az öreg ügyvédet, aki kivert bridzsjáté- kos, állandóm oktató jóakarattal figyelmezteti a pesti orvos neje, aki egy kis epebaj kékes, fanyar vrmalmval a szája körül, szigorúan kiféri a parti menetét. Titokban unják egymást és ívtál koznak egy keveset, de az ember A német kormány offenzívat indított az aszociális trösztök és koncernek ellen Egyre fenyegetőbbé válik a birodalom ipari krízise Berlinben 315.000 munkanélküli van — Az alkalmazottak sorozatos elbocsátása Berlin, augusztus li. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Negyvennyolc óra hírei: Berlin műszaki főtanácsosa, dr. ing. Wagner, a gazdasági ólet képviselői előtt beszámolt; a 'berlini munkanélküliségről és adatai még ezt a tájékozott társaságot is meglepték. A német fővárosban e pillanatban 315.000 miunkaneiiiíáii van, ami körülbelül annyit jelent, hogy a négymilliós metropolis lakosságának — ha a munkanélküliek családtagjait is hozzászámítjuk — majdnem egy negyedrésze kapcsolódott ki a termelő munkáiból. Csupán az építkezési iparban 30.000-nél több munka- mélküli volt az építkezési szezon legkedvezőbb hónapjaiban, vagyis még az úgynevezett jó időben is az épitőmunkások több mint egy harmada várt hiába munkalehetőségre. Maga Bariin városa 80.000 munkanélkülit kénytelen eltartani — a többieket a birodalom igyekszik víz fölött tartani — a segélyek összege havi 5 millió márkát, vagyis negyven millió koronát tesz ki. A másik hir a Siemens-müvek igazgatóságától származik és arról értesít, hogy a hatalmas német vállalkozás hajlandó bizonyos (Jeltételek mellett a legújabban eszközölt felmondásokat visszavonni és ami még talán ■ennél is lényegesebb: kötelezi magát a további felmondások beszüntetésére. Amennyire örvendetesnek látszik ez a hir, annyira megdöbbentőek a teltételek. ■Siemensek csak abban az esetben tudják szándékukat végrehajtani, ha az öss/.es al kalmazottak önként hozzájárulnak fizetésük és ezzel egyidejűleg munkaidejük tizszáza- i lékos csökkentéséhez. Könnyű elképzelni. | hogy mit jelent az újabb adóterhekkel meg- J nyomorított kisfizetésű alkalmazottak szá- | mára jövedelmeiknek újabb, sokak számára | alig elviselhető csökkentése. Talán ósak azzal vigasztalódhatnak,''' hogy Sietne n§ék hangsúlyozzák ezeknek a lesújtó Intézkedéseknek ideiglenes voltát; a konjunktúra jobbrafordultával — úgy mondják — visszatér a régi állapot. De hogy ez a konjunkturális javulás mikor következik be. kizárólag a gyár vezetőségének elbírálásától függ. Természetes, hogy Siemensek ajánlata a leghevesebb vitát fogja az alkalmazottak körében kelteni. A baloldali sajtó máris zsa- ! rolásnak mieősiti a Siemens-féle propozi- ciót, melynek valószínűleg példaadó jelleg** lesz a lobbi iparvállalat számára is. A körülbelül két héttel ezelőtt eszközölt felmondások amúgy is katasztrofális hangu- j latot keltettek nemcsak a közvetlen érde- í keltek, hanem az egész berlini lakosság kö- j rében, hiszen a bizonyára nehezen megérett elhatározás a munkapiac helyzetének l szinte kilátástalan rosszabbodását jelen te t- | te. A 315.000 munkanélküli mellett — kegyetlenül hangzik, de igy van — újabb párezer alkalmazott elbocsátása tulajdonképpen már alig esik latba, de számításba kell venni, hogy Siemensék és társaik a nagy bankikoncentrációk, iparvállalati fúziók révén az lamugyis tragikus helyzetbe került alkalmazotti osztályra mértek uj csapást. Sikerült megszereznünk a felmondások pontos számadatait, melyekből a leglényegesebbeket közöljük, Si emetns -Sohuckerték 527 alkalmaz ottuk- nak, az AEG 370-nek. Stook u. Co. 180- nak, a német Telefon és Kábelmüvek 45- nek mondottak fel. Ezenkívül néhány fémipari vállalat — igy a Sohwarzkopp csavargyár, a Fleck-müvek stb. — teljesen beszüntették üzemüket és összes alkalmazottaikat besorozták a munkainélküliek táborába. Augusztus folyamán tehát 2—3000 alkalmazott került volna isimét az. uocára. A felmondások azonban nemcsak a munkásság sajtójában, hanem a jobboldali pártállásu polgári lapoknál is a legsúlyosabb elitélésre találtak. A német közvélemény, bár teljesen átérzi a mostani helyzet súlyosságát, nem látja indokoltnak a berlini iparvállalatok kegyetlen rendszabályait. Rámutatnak arra, hogy a villamossági ipar, mely a súlyos helyzetre való hivatkozással megindította a felmondási lavinát, a legkevésbé volt jogoOtthoni-Jódkurák Kérje az otthoni cáizi ivó és lürdökurák használati utasítását. vájjon a választásoktól váló félelem késztette-e erre a jobboldaliakat — követelték s német kormánytól, hogy a munkapiac helyzetét rosszahíbitó üzemeknek ne adjon megrendeléseket, sőt az eddig eszközeiteket m vonja vissza. A birodalmi kormány, mely valóban nem áll ma túlzó elemekből, 24 órával később már hivatalos nyilatkozatban be is jelentette offemzTváját az aszociális trösztök és koncernek ellen. Talán igazuk vau azoknak, akik a nagy elbocsátási járvány mögött amerikai befolyást gyanítanak és az amerikandzálódás sajnálatos jelenségeként konstatálják a német munkaadók szociális érzékének hanyatlását. Valószínűleg a német közvéleménynek szinte egységes frontja kényszeríti Siemenséket ajánlatuk megtevésére, de nagyon valószínű, hogy az óhajtott enyhülés helyett a hangulat elmérgesedése következik be. A német munkások és alkalmazottak Siemensék ajánlatának elfogadásával feladnák elvi álláspontjukat, melynek értelmében nem a munkabércsökkentés következménye lehet az árleszállitás, hanem az árleszállításnak kell megelőznie a munkabérek csökkentését. Siemensék ajánlata könnyen értelmezhető úgy, hogy a kíméletlen pressziő taktikájával akarják megtörni a munkásság ellenállását. Természetesen az amugyis izgatott választási hangulatban a bérharcok lehetősége, mely mindebből ered, súlyos veszedelmekkel járhat. r. 1. Csizíürdo | * i Da3B3Cí»ati?tBriWf2SíyJ sitva erre, mert bár természetesen 5 is megérzi a konjunktúra folytonos rosszabbodásának következményeit, tulajdonképpen kedvezőbb helyzetben van a több; iparvállalatoknál, amit az a tény is mutat, hogy expo ríja ebben az esztendőben jelentékenyen emelkedett. 1929-ben a német élek ír dl pár 268,2 millió értékű árui exportált, mig ebben az éviben ugyanezen idő alatt 280.9 millióval szerepel a külkereskedelmi mérlegben. Ezenkívül épp ebben az évben történlek a tranzakciók az amerikai és a német elektroipar között, tehát a német vállalkozásoknak ez az amugyis tőkeerős része az amerikai finanszírozókban még az eddiginél is erősebb hátvédet talált. De a legnyomósabb érv a nagyüzemek ; aszociálisnak minősített magatartása ellen ■ az állami megrendelések hatalmas összege. ! A német birodalom, különösön a német posta és a német vasút, a legközelebbi időben programjához híven sokszáz mili lió márkás megrendeléseket fog eszközölni az érdekelt vállalatoknál. A most megvalósított ..Schaízanweisungs- anleihe“ 150 millió márkás megrendelésre nyújt módot a birodalmi vasutaknak. Épp a polgári sajtó részéről — ne kutassuk, hogy nem nyilvánítja az indulatait és nem ülhet tétlenül, elvégre azért van fürdőn, hogy szórakozzék. Vasárnap reggelre megingithataUan konok- sággal tovább zuhogott, az eső. A vendég, aki reggel lejött a hotelből ebben az időben, valami önkénytelen mozdulattal felemelte a levegőbe az orrát, a* eget kémtelte, néhány obiigát megjegyzést tett, aztán visszavonult az olvasóba, vagy kurázni indult. Ez az utóbbi az a bizonyos egyszerű fürdővendég típus, amelyik a pénzéért nem hagyja magát megrövidíteni, a legnagyobb záporban ernyővel sétál, forrásvizet iszik az erkélyen, egyszóval kéz- zel-lábbal üdül, mert egyrészt megfizeti, másrészt nagyon jól tudja, hogy kellemesebb viharban tétlenkedni, mint otthon napsütésben főzni, vagy lebonyolítani keserves lcis üzleteket. A délelőtt különben az eső dacára sem vigasztalan, az emberek frissen fürösztve, pihenten és élénken olvassák a lapokat és a reggeli postát. A portásfülke ablakában írással kifelé van kiállítva egy anziksz, „Eri. Berta Dick, Kurgast, aus Bratislavá“-nak szól és örömmel értesülök belőle, hogy Hugó hála Istennek jól érzi, magát Iglófürcden, amit Bcrtuskának is kivan. Az ólvas óban élénk az élet, hely is alig van, az emberek a két kis sifonérböl álló kölcsön- kövyvtár melleit elégítik ki irodalmi igényűiket és lapokat írnak a kedves ismerősöknek. Két papnövendék állva olvas, egy kisasszony keresztrejtvényt fejt órák óta és már a ne-, gyedik embertől kérdi meg, hogy melyik az a népdal, cpnelyik „csak egy kislánnyalkezdődik és „világori'-nal végződik. A sarokban egy porszüvóügynök derül valami pikáns regényen, idönkint felkacag, aztán kinéz az esőbe és tovább olvas. Egy leány, kis szorgalmas, féllumgon angolul tanul, egy bácsi bóbiskol a felesége mellett és én Fülöpkében gyönyörködöm, alci félóra óta gyors egymásutánban viccből felemelgeti féloldalt a mamája kalapját, aztán lehúzza a szemébe. A mama elmerülten olvas, minden kalaphuzásnől mosolyogva megfenyegeti Fülöpkét, aki szeplős és elálló fülei vannak, de biztosan későn született és meg kell becsülni. Fülöpke még utoljára lehúzza a mama kalapját, kinyújtja a nyelvét az olvasóterem közönségére, aztán titokban kicsoszog. Dél felé jár, az olvasó lassan kiürül, akkor jut eszembe, hogy egy kirándulónak kötelességei is varnak. Egy anzikszon közlöm barátaimmal, hogy egy szép iceekend nem bolondság és mert szerelek írni, a szállót ábrázoló anziksz képes felén nyilat húzok az egyik ablakból és odaírom, hogy itt lakom. Személyesen többet. A viszontlátásig szives üdvözlettel: Sz. Nagy Mici. KUTYÁDIVÁT Még jő, hogy a kutyák, derék, négylábú kísérői, játszópajtásai, nem egyszer dédelgetett kedvenced az embereknek — milsem tudnak arról, hogy sorsuk, létük és exisztenciájuk mennyire alá van vetve a divat szeszélyeinek. Ma még a görbelábu daxli a divat, kissé korcs, bobó alakját ott látni uton-utfélen, holnap már a terrier, holnapután a francia bully, azután a maláji pincsi. Ha a kutyatársadalom alakjai értesülnének erről az emberi hűtlenségről, amit a divat diktál, hűséges szivük I megszakadna tán a fájdalomtól. Hiszen egyik- ; másik kutyafajta sokszor arra sem ér rá, , hogy hűséges kutyaérzéseit kimutassa, mert mire bizonyítani tudná ezt — hipp-hopp — ; már ki is ment a divatból és kihalásra itél- ! telik minden generációjával együtt. PT I Ki emlékszik például ma már a görbelábu, | kedves szemtelen daxlira, az élclapok, plaká-árf<\+ j tok kedvenc alakjára, vagy a jóságosán sze- ! !id, kövér mopszlira, magános vénkisas.szo- j nyok egykori kedvencére. A két kutyafajta j divatjának korszaka olyan messze esik ma | már. hogy bátran nevezhetjük a kutyadivat j történél emel őt ti, őskorának. És ugyanígy van j a német doggal, a bernáthegyivel, a dalmát j juhászkutyával, amelyeknek fajtái — éppen I a divat kegyetlensége miatt — teljesen kiveszőben vannak világszerte. Szórványosan látni még a német farkaskutyát, a foxterriert, a kutyatársadalom bohócát, fehér spiccet, de j távolról sem olyan népszerűek, mint a divatos kutyafajták. Általában megváltozott az Ízlés, a nagyi ajtajú kutyákat a városban nem divat többé tartani s éppen ellenkezőleg, a groteszk, aprófajta ölebek napja derült fel mostanában, n agy városszerte. Az orosz agár, a maga .utolérhetetlen szépségével és kecsességével, az egyetlen, amely a nagy kutyafajták közül divatban maradt még. Ez azonban nagyon kényes fajta, sok ápolást és gondozást kivan, legtöbbször k-üíön személyzetet, úgy hogy kevesen engedhetik meg maguknak e kutyafajta luxusát. A legnagyobb divat ezidőszerint a francia bullv s a japán és maláji pincsi. A foxifajtákból egyedül a skót terrier tartotta meg divatját, a rendőrkutyák között, pedig a német juhászkutya é? a dobermann. Divat még az angol bulldog is, a veszedelmes véreb, melynek egyik félelmetes példányát — egy szakszerűen kiképzett betörőkutyáit — éppen a napokban lőtte agyon a londoni rendőrség egy járőre. A londoni betörőkutya lesben áll, mig gazdája, egy hírhedt betörőnő, a tett színhelyén fosztogatott e jaj volt a rendőrnek vagy házbeiinek, aki a betörőkisasszonyt megzavarta munkájában. Négy rendőrt és három civilt mart meg életveszélyesen a veszedelmes állat, amely egy alkalommal — a szó szoros értelmében — kiszabadította gazdáját a rendőrség fogdájából, olyan felfordulást és zavart idézett elő a rendőrlegénység között. Végül agyon kellett lőni, csak úgy tudták elfogni gazdáját. A tanulság ebből az, hogy a kutyák társadalma is átveszi az emberiség bűneit s az lesz belőle, amire sorsa neveli: derék munkás vagy betörő. i Reinhardt klasszikus paródiát rendea a bó««i Mozarteiun estélyen. A nemzetközi Mozarteumailapiltváiny a salzburgi ünnepi játélkók róeoí vevődnek tiszteletére augusztus 21-én estélyt rendez Bécsiben, amelyen köammüködnek: JannóitigB Emil, Klemen* Krauss, Losoh Mily. Mayr Richárd, Sdhnilk Ferenc (V Scheinker-Angerer Margit, asszony. Az estélyt bevezető műsor utolsó pontijaként Reiinihaodit profé sz- szot és színészed kl^pszdikiisotka't fognak .parodizálná.