Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-13 / 183. (2404.) szám
2 Sert^szemle a németországi választások előtt Európa egyik legfontosabb politikai eseményének prognózisa A felbomlott pártkeretek - Hitler eiőtórése — Tizenhárom nagy párt küzdelme szeptember 14. előtt Berlin, augusztus 12. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Alig egy hónap választja el Németországot a választásoktól. Normális körülmények között már régen be kellett volna fejeződnie a pártok f öüs o rák ozásán ak, már az uccá- kon kellene virítania a plakátoknak, szóval az ilyen politikai küzdelmeknél az utolsó hetek általában már az utolsó órát jelentik. Ezúttal azonban még teljesen tisztázatlan a helyzet, tárgyalások szövődnek páTtok és frakciók között, megpróbálnak hidakat építeni a körülbelül egy irányba törekvő alakulatok között, blokkokat terveznek, és egy órával később már el is temetik a terveket, végül kiderül, hogy a személyi ambíciók, pártérdekek mégis csak erősebbek, mint a tömörűflési vágy: a nagy tömörülési mozgalomnak vége az lesz. hogy a tervezett nagy egységes frontok helyett kisebb-nagyobb pártok egész serege fog a választók kegyeiért versengeni, egység helyett még az eddiginél is nagyobb széttagozó- dás állítja súlyos dilemma elé Németország választóit. Szegény németek maguk is alig ismerik ki magukat a pártokat elválasztó árnyalati különbségek káoszában, a határon túl pedig aligha értheti meg valaki, hogy hol van az őrületben a rendszer, a zűrzavarban az utat mutató vonal. Pedig ezek a választások egész Európa számára rendkívüli fontossággal bírnak, s valóban nem fölösleges, hogy mielőtt a politikai eseményekei magukkal foglalkoznánk, néhány sorral jellemezzük a legfontosabb pártokat és azokat, melyek magukat a legfontosabbnak érzik. Kezdjük a szélső jobboldalon. Az előtörd jobboldal 1. A forradalmi nemzeti szocialisták. A választásokon nem vesznek részt, mivel egyelőre a parlamenti rendszer ellenségei. De gyöngítik Hitler táborát. Körülbeli két hónappal ezelőtt alakultak meg, pápábbak a pápánál, kiváltak a szerintük elburzsoásodott, kapitalista érdekeket védő nemzeti szocialista pártból, Oroszországgal kokettálnak, egy nacionalista és szocialista re- voluciót áhitanak, de elméleteik épp oly zavarosaik, mint a következő párté. 2. A nemzeti szocialisták. Vezérük Münchenben Hitler, Berlinben Göbbels. Ellenségei a kapitalizmusnak és a marxizmusnak, ellenségei a zsidóknak és a katolikusoknak, a pápának és a szabadkőműveseknek, nem tudják, császárpár- tiak-e, vagy republikánusok, zsarnoki, katonás fegyelmet mímelnek és miközben hajbókolnak a közéjük csöppent rz ERDŐ SZERELMESE REGÉNK Irta: ZRNE GREV Fordította: KOSÖRVNÉ RÉZ LOLR (01) — Gondold meg, Jim, hogy nekünk pénz kell. Már pedig ismerlek téged, tudom, hogy egyetlen dollárt el nem fogaltál volna érte a nénjétől. — Kígyó, te bolond vagy. Hogyan akarod ezt megcsinálni? — Azt még nem sütöttem ki. — Holnapra pedig már elkéshetsz vele 1— mondta Wiüson sötéten. — Jim, mit forgatsz a fejedben? — Találd ki. — Az Ördög vigye el! — keseredett el Alison. — A rozsda esett bele az egész bandába! Persze, nincs mit enni, nincs mit inni, nincs mit elkártyázni,.. Hanem téged más valami bánt... azt is tudom. Engem is más bánt... — Micsoda? — Nem tudom ... Valahogyan egyre az jár az eszemben, hogy vége az én időmnek ezen a vidéken. Nem mondhatom meg neked, miiből gondolom, de gondolom. Van valami a levegőben. Nem szeretem ezeket a sötét árnyékokat a fenyők alatt. Te voltál mindig a legderekabb emberem, Jim és igaz, ami igaz, kár érted. Gondolj rá, hogy amig Beaeley elénk nem került, soha egyetlen szó veszekedés nem volt közöttünk. Igaz, hogy az én hibám volt, mert hittem annak a félvériinek, mikor hetet-havat Ígért... Csakhogy most már késő. — Még ma reggel nem lett volna... — Lehet. De most már iigeD. És vagy felakasztom azt a leányt a magam kezével, vagy megkapom a súlyát aranyban! — Kígyó, én már nagyobb bandákat is láttam tönkremenni, mint amilyen a mienk. Ha nem verték szét a telepesek vagy a cowboy ok, szétmentek maguktól, vagy egymást ütötték agyon. Ez a törvény. Ha ránk kerül a sor... — Ah-hnih! Akkor hát, ha valami fickó, ez a Hohenzollern-hercegek előtt, hangsúlyozzák szocialistsa voltukat. Hitler maga bevallotta, hogy szélsőséges antiszemita álláspontját csak agitatorikus okokból tartja fönn, de ez nem tartja vissza alvezérelt a hajmeresztő uszításoktól. Katonásdijáték felelőtlen frázisai televény talajra találnak az elsodort exisztenciák, egy örökre letűnt múltba belerögzöttek, a mindenből kiábrándultak és a megszédült fiatalok között. Szomszádságukban retteg 3. Hugenberg pártja, a német nemzeti párt, mely már csak roncsaiban él. A roncsok fölött Hugenberg kakaskodik, öreg tábornokok, elagott ezredesek, hatalomból kipottyant Landratok, hatalmi mámorban gőgösködő pomerániai nagybirtokosok alkotják a hivek egyre csökkenő táborát. Összevesztek már mindenkivel, szeretnének Hitlerrel . konkurrálni, de nem merik levonni a végső konzekvenciákat, és végleg csak akkor fognak elfogyni, amikor Hugenberg kasszája is kiürül. A német konzervativizmus fellegvára lehetett volna ez a párt, de eltemette önmagát. A parlamentbe még kevesebben fognak visszatérni, mint ahányan sok kiválás, átcsoportosulás után megmaradtak. 4. Helyettük a nemzeti konzervatív párt (Tre- viranus, a fiatal vezér) próbálja a konzervatív erőket egyesíteni. Még nem találták meg a helyüket. A republikánus polgári pártokkal való együttműködést, egy uj Németországgal való kibékülést hirdetik, de hitet tettek a monar- chizmus mellett. A közel jövő fogja eldönteni szerepüket: rajtuk áii, gyorsan letűnő epizód maradnak-e a német politikai történetében, vagy ők fogják-e alkotni a jövő nagy konzervatív pártjának termékeny magját. 5. A keresztényszocialisták, melyek, ellentétben a hasonló nevű osztrák párttal, a szigorúan protestáns rétegekre támaszkodnak, eddig szintén a német nemzeti párt zászlója alatt tömörültek. Szinteleneégükkel nyugvópontot alkotnak a jobboldali pártok tarka mozaikjában, főleg erkölcsi kérdésekben ée kultúrpolitikai problémákban hajtatják szarukat leiké* zvezéreík. Hugenbergből kiábrándultán, ők is önálló utakra tértek és hívők ezreit vonják el a német, nemzetiektől. 6. Ugyanezt az utat követte a Landbund is, amely bár eredetileg csak egy mezőgazdasági érdekképviselet szerepét lett volna hivatva betölteni, egyre jobban belesodródván az aktív politikába, nehezen találja meg a kompromiszCanmichael, vagy Dalé elénk kerül, leülsz a földre és az ujjadat szopod, ahelyett, hogy a puskádhoz nyúlnál? — Nem magamról beszéltem, Kígyó. Az egész bandáról. — Micsoda butaság ez! — mondta Aneon megvetően. 1— Jim, azt magam is tudom, hogy baj van. Utánunk fognak jönni. Üldözni fognak, el kell bújnunk. És igyekeznünk kell délre menekülni. Hanem azért... — Nem bánom, akármit mondasz is, Kigyó —- mondta Wilson sötét arccal — én fogadok a lovamba, hogy egy-két nap alatt vége lesz a bandának. Anson csak margótt valamit, aztán legyintett hosszú, vékony kezével. Nem volt gyáva ember, de az erdő lakói hisznek az előérzetben és hisznek a felsőbb hatalmaik rendelkezéseiben, amelyek ellen nincs mit tenni, összekuporodva ült ott, bazilikus-szemeivel a pislogó tűzbe merülve. Hosszú tépelődés után fáradtan felállt s egyetlen további szó nélkül ment az alvók mellé. Jim Wilson még a kihunyó tűznél maradt. Mintha olvasott volna a vörös parázs fényében ... Mintha képeket látott volna... talán a múltat. Árnyék feküdt az arcán. Néha önkéntelenül fölemelte a kezét, mintha hailgatózna. Igen, valami névtelen sejtés, valami szorongó, baljóslatú lehellet érzett a levegőben. A sötét erdő nehezen lélekzett, halkan nyögött a szél... titkok rejtőztek az éjszakában. Wileon néha köorül-körültekintett e pillantásán meglátszott, hogy fél. Az üldözött remeg a sötétségtől, bár elrejtözhetik benne. Száraz gályát dobott a tűzre. A láng fellobbant és megvilágította, a köröskörül heverő alvók arcát. Wilson keserű mollyal nézte sorra őket, aztán Riggsen pihent meg a tekintete. Talán a tűz változó fénye tette szörnyűvé, gytilölködővé az arcát, vagy csakugyan olyan volt? Csakugyan elárulta szive érzéseit ebben a magános órában ez iránt a gyáva, alattomos ember iránt? Csakugyan élt még a lelke mélyén származásának büszke tudata, a nyílt és erős férfi tisztelete a nő iránt? Hosszú, hosszú ideig pihent Wilson sötét tekintete Riggs arcán. Olyan különös és titkos szumot tagjai reakciós világszemlélete és a gazdasági követelmények között, de újabban az utóbbi érdekében koncessziókat tesz. Vezérük Schiele, már a mostani kormánynak is minisztere. Sohasem lesznek a köztársaság támaszai, de az agrárérdekek védelmében hajlandók belekapcsolódni a republikánus Németország munkájába és úri gondolkodású vezéreik a kiharcolt kedvezményekért lojalitást adnak cserébe. A néppárt széimorzseiótíása 7. A jobb- és baloldal között mozsolódik föl a német néppárt, amely egykor mint a német nagyipar parlamenti expoziturája tűnt föl a forradalom utáni Németország politikai életében és megpróbálta' a liberalizmust a konzervativizmussal egyesíteni. Vezérével, Stresemannal együtt, a párt maga átkanyarodott a baloldal felé és Németország békés külpolitikájának egyik legtevékenyebb hordozója lett. Külügyi politikája a belpolitikában is uj orientációt követelt. Stresemann életében a centrum, a szociáldemokraták és a demokraták hűséges fegyvertársaként biztosította a német államéieí egyenes vonalát, de vezérével együtt a párt irányítóját is elveszítette és a jobboldal felé sodródik, amellyel azonban pacifista múltja miatt nem konkurrálhat. Csatlakozásuk az uj állampárthoz lehetővé tette volna egy egységes közép megalakítását, de vezéreik, miután csak névlegesen azok, ragaszkodtak hatalmi pozícióikhoz és a polgári gondolat nagy kárára, meghiúsítottak minden megegyezést. Legföljebb 8. á német gazdasági párttal, mely a háztulajdonosok és vendéglősök egyesületeiből fejlődött elsősorban kispolgári érdekeiket védő, politikailag színtelen, néha a jobb-, néha. a baloldal felé sanditó pártalakulattá, fognak ideiglenes szövetséget kötni. Kétségtelen, hogy a Wirtschaftspartei a gazdasági érdekeket a politikai szempontok fölé helyező vidéki kispolgárrétegek között egyre növekvő vonzóerővel bér. Az uj Allampárt 9. így a Deutsche Staatspartei, a legújabb politikai csoportosulás, nem érte el az óhajtott célt, amely az összes köztársasági és liberális polgári rétegek egyesítése volt. Csak a demokrata párt áldozta föl kedvéért nevét és pártkeretét, de az áldozat értékét csökkenti az egykor hatalmas polgári párt választástekintet volt ez, miint amilyen különös és titkos volt körülötte a szél nyögése, a hatalmas fák sóhajtozása,... Aztán, mikor végre elfordult, fáradtan felállt, nyergét és takaróját odatette a leány sátorának bejáratához és leheveredett. A tábortűz még egyszer fellobbant, megvilágította a fenyők legalsó, barnára aszott ágait, aztán lassan, egyre jobban elhalt. Nemsokára már csak homályos szürke csillagfény remegett a fák között. A lovak sem mozdultak, az éjjeli szél nyögése egyre erőtlenebb lett, a bogarak zümmögése sem hallattszott már ... mintha a távoli patak is halkabban folyt volna tova. Egyre csöndesebb lett az erdő ... egyre csöndesebb ... Mikor föl tetszett a hajnal, a Kigyó bandája nem serkent föl, hogy összeszed el őzköd jók és tovább induljon. Legszívesebben vették volna talán, ha sohase lesz vége az éjszakának. — Hiszen mit várhattak a naptól? Mit várhattak további utjuktól?... Újra egy fáradságos nap. sovány eledel, szűkös ital.. .Menni, maguk sem tudják, hová, maguk sem tudják, meddig — a hátuk mögött átok és gyűlölet, szorgosan kutató bosszú ... Előttük a vadon ... és a ködös, baljós jövendő. Elsőnek Anson ébredt, rosszkedvűen és álmosan. Megrugdalta Burtőt, hogy nézzen a lovak után Riggs azonban a maga jószántából ment vele, hogy segítsen neki. Shadv Jones nem csinált semmit, csak morgott. Régi szokás szerint mindig Wilson készítette el a reggelijüket, de ma nagyon lassan és kedvetlenül fogott munkához. Anson meg Mose sem siettek valami nagyon a csomagolással. A leány még nem jött elő a sátorból. — Csak nem fulladt meg? — morgott Anson. — Nem — tekintett föl Wilson. — Alszik. Hagyjátok nyugodni, ő bizonyosan nem bánná, szegény, ha meghalt volna. — Ah-huh! Nem leune jobb nekünk is? — volt a Kigyó komor felelete. — Ne búsulj, kapitány, odaát leszünk mindnyájan nemsokára — mondta erre Wilson keserű mosolyával és Anson nem kérdezett tőle így szót sem többet. Búrt hajadonfőtt, dühös-piros képpel jött 1930 augusztus 13, szerda. ról-választásra csökkenő népszerűsége. Az uj állampárt a demokratái; legtöbb szervezetén kívül a Jungdeüíscher Ordenből kisarjadt Volksnationale Partéit is felszívta. Ez az utóbbi a német pártélet egyik legérdekesebb jelensége és mint ilyen, külön méltatást érdemel. A jobboldalról egyre jobban átkanyarodva a baloldal felé, megtartotta saját rendi jellegét és bár a szervezet magja a zsidókat kizárja, a párt maga az antiszemitizmus elleni küzdelmet nemzeti ügynek tártja és megtalálta a részint a zsidó polgárságban gyökerező demokrata párttal való együttműködés útját. Kisebb-nagyobb liberális csoportok csatlakozása, a párt vezéreinek rendki vüli súlya és iesentősége a Deutsche Síaalspartei- nak falán alkalmat ad, hogy megállítsa jogelődjének, a demokrata pártnak hanyatlását. 10. Független demokraták néven alakítottak egyelőre laza szervezetet az átalakulással r.em egyetértő, erősen baloldali demokratikus elemek, de minden valószínűség szerint egyelőre még nem fognak beleavatkozni a választási küzdelembe és igy híveik, úgy mint néhány nyíltan átlépett kiváló demokrata (Erke- lenz stb.) — A baloldal 11. a szociáldemokrácia táborát fogja erősíteni, mely a polgári pártok erősödő offenzivájá- nak következtében némileg fölhagy az utóbbi évek során tanúsított mérsékletéből és az eddiginél erőteljesebb húrokat penget. A munkanélküliség rohamos terjedése, a kereskedelmi és ipari alkalmazottak katasztrofális helyzete hozzá fogja segíteni a szociáldemokráciát, hogy megingathatatlan munkástömegei támogatásával továbbra, is a német parlament leghatalmasabb pártja maradjon. Ezen 11. a kommunisták kedvező választási kilátásai sem változtathatnak. Az Ígéretekből kiábrándult, minden párt szándékainak meddőségét saját bőrükön érző hányatott exisztenciák és munkanélküliek növelik Moszkva exponenseinek németországi seregét. Ezek számára nem a párt, hanem a káosz a fontos és igy a szélső jobb- és a szélső baloldal, mely ebben a tekintetben egy célt követ, elsősorban egymással konkurrál és egymástól hódítja el a híveket. Ha néhány képviselővel több fog is bevonulni az uj Reichstagba, a német állam számára nem jelentenek veszélyt, elérhető számuk semmiesetre sem fog módot nyújtani döntő szerepre. 12. A kommunisták különböző ellenzéki csoportjai, melyek választásról választásra újból akcióba lépnek, de Moszkva pénzével szemben hajótörést szenved minden kísérletük. Természetesen ezzel még nem merfl-R ki & német pártok névsora, de ha az előjelek nem csalnak, legalább húsz alakulatot fog fölmutatni. De a döntő mérkőzés e között a tizenkét párt és az áJffiandé formát mutató eentrumpárt között fog lefolyni. A küzdelemnek izgatott közönsége pedig egész Európa, nyilvánossága lesz, mert Európa jövendő útja a hatvanmilliós német állam utjával elválaszthatatlanul egybe* forrt. Ráskay László. vissza néhány lóval, Riggs is jött utána vagy kettővel. Három lónak nem találták a nyomát sem, köztük az egyik Aneon kedves lova volt. A Kigyó pedig nem akart nélküle elindulni. Reggeli közben egyre szidta lusta embereit, közben mindig jobban belelovalta magát a haragba. Alig álltak föl a tűztél, kergette őket, hogy a föld alól ie kerítsék elő a lovat. Riggs kellemetlenül ment a bokrok közé, Búrt azonban kereken kijelentette, hogy a táborban marad. — Hagyjatok békén. Nem megyek. Éppen eleget lótottam-futottam már. Mától fogva pedig csak a saját lovammal fogok törődni A kapitány nagyot nyelt, de nem akarta eí- mérgesiteni a dolgot. Shadyhoz ée Mosehez fordult e őket küldte. — Wilson sokkal jobban ért a nyomkor eséshez, mint mi — felelte Shady lustán. Aneon odaszólt: — Igaz, Jim. Menj te. Mindig a legfrissebb voltál. — Változnak az idők, kapitány — mondta Wileon nyugodtan. — Nem akarsz menni? — kérdezte a Kigyó türelmetlenül. — De nem ám! Wileon egyetlen szóval sem mondta., hogy azért nem akar menni, mert nem hagyja itt a leányt egyediül a többiekkel. De Anson azért olyan jól tudta ezt, mintha a fülébe kiabálták volna. — Kapitány — mondta a laeeu gondolkozásai Mo<se — ha Jimnek nem muszáj, akikor nekünk miért... — Fogd be a szádat! — rivalt rá a Kigyó. — Gyertek velem, magam fogom előkeriteni a lovamat. Amint ezek hárman elmentek, Búrt előszedte a puskáját és ő is eltűnt a sűrűségben. Most előjött a leány. A haja lebomlott, Éápadt volt az arca és a szeme karikás. Vizet kért. hogy megmosdhasson. Wilson megmutatta neki a patakot, aztán kikotorászott a batyujából egy törött fésűt meg egy tiszta rongyot és odavitte neki. Mikor Bo visszajött, hideg víztől friss arccal, megmosdva., felélénkülve, megíésüliködve, egészen más volt. ^
