Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-12 / 182. (2403.) szám
rPlWGM-iVVAfi^ARmKLaPr BMSEUiiíewtoaeaa 1930 augusztus 12, kedd. A monimartreí táncosnő titka és egy halott marokkói a kis kávéházban A szép Renéeí meggyilkolták s ugyanakkor csábítóiéval is végzett egy rejtélyes támadó — Sifrirozott levelek a halott zsebében — Hajsza egy titokzatos szevillai idegen után — Castanez y Baora, a spanyol táncos tagad Paris, augusztus 11. Ismét homályos és rejtélyes gyilkossági bűnügy szálait próbálja kibogozni a párisi rendőrség. A nyomozást Lefévre, a bűnügyi rendőrség egyik legügyesebb detektdvje irányítja, de mindezidáig nem tudott fényt deríteni arra a különös kettős halálesetre, amely csaknem egy időben Pár is két különböző pontján történt. Egyelőre csak a különös események időbeli sorrendjét tudta megállapítani a nyomozás, de mindeddig tájékozatlanul áll a rejtélyes összefüggések szövevényével szemben. A két véres eset színhelye: a rue de Pétrograd és a rue Taibout. A rue de Pétrogradban már eldörrent négy revolverlövés, amikor még senki som tudta, hogy ki fekszik véresen, összeszurkálva és vastag zsinórral a nyakán a rue Tait'bout egyik kis szállodájában. A két erőszakos halát között lévő összefüggést egy különös, sifrirozott kézírás fogja talán megmagyarázni, de egyelőre a rendőrség nem tudta megfejteni ezt az írást. Több szakértő fáradozik és töri a fejét, hogy értelmet adjon az egymás mellé irt betűknek, amelyek talán megmagyarázzák, hogy miköze van a rue Taiyboout-beli szép fiatal halottnak, azokhoz a revolverlövésekhez, amelyek a csendes rue de Pétrograd nyugalmát verték fel este kilenc óra után. Négy revolverlövés Négy nappal ezelőtt történt, hogy a rue de Pétrograd 8. számú házban lévő kis kávéház terraszán négy tagú társaság üldögélt. Az ucca csöndes és néptelen volt és a társaságon kívül senki sem tartózkodott a tornászon. Benn a kis kávéház compto ttjánál egy szomszédbeli szabó itta feketekávéját és a pincér álmosan törülgette a poharakat. Hirtelen gyors egymásutánban négy revolverlövés hallatszott, majd kétségbeesett orditás s aztán -íAöbb férfihang kiáltotta:-o — Fogják meg a gyilkost! A szabómester és a pincér kirohant a ter- raszra és látta, hogy véresen, mozdulatlanul fekszik az egyik kis asztal mellett egy jólöltözött férfi. A vele lévő három társa eltűnt. Vad kiáltozás hallatszott a rue d'Amsterdam felől s a pincér látta, hogy a három férfi arrafelé szalad. A lövések zajára a szomszédházak- ból kijöttek a lakók, s az uceai járókelők is a rue d'Amsterdam felé szaladtak. A kis uccá- ban rohanó emberek lépései alatt dongott a kövezet s mindenki ezt kiabálta: — Gyilkos! Gyilkos! Néhány perc telhetett el, amikor a rue d‘Amsterdam egyik házának házmesternője revolverrel a kezében egyik arrafelé siető rendőrhöz rohant. Átadta neki a revolvert s rámutatott egy férfira, aki nyugodt lépésekkel fordult be a rue Jules-Levefre-n. — Ez az ember épp most szemem láttára eldobta ezt a revolvert a kapu előtt! — magyarázta izgatottan a házmesterné. — Biztosan ő a gyilkos, akit keresnek. A rendőr a nyugodtan haladó férfi után szaladt, a következő pillanatban megragadta a vállát és fölszólította, hogy kövesse a rendőr- szobába. A férfi méltatlankodott s kijelentette, semmi köze nincs az egész ügyhöz, nem érti, miért akarják belekeverni. Sifrirozott levelek A rendőrségen nyomban megkezdték a férfi kihallgatását és szembesítették a házmesterűével, aki határozottan állitota, hogy ez a férfi dobta el a kapu előtt a revolvert. Közben a rue de Pétrograd kis kávéházának terra- szán meggyillkolt férfi holttestét átkutatták. Egy pénztárcát találtak a zsebében. A pénztárcái 'n különböző írások voltak, amelyek Ca- simir Micheletti nevére szóltak. Az írások szerint Mioheletti a marokkói Bonéban született és 37 éves. Táláltak azonkívül pénztárcájában 12.000 frank készpénzt és három levelet. Ezek közül egyet Sevillában adtak fel, kettőt pedig Párisban. Mind a három levél kézírása megegyezik, de egyetlen szót sem lehel belőlük elolvasni, mert sifrirozott írások. A.z első órákban a rendőrség nem is tulajdonított nagyobb jelentőséget ennek a három sifrirozott levélnek. Az egész éjszaka az állítólagos gyilkos kihallgatásával telt el. Igazoltatásánál megállapították, hogy Castanez y Baora a neve. Negyvenhárom éves, Palmaban született, spanyol állampolgár, a francia halóságok szabályszerű tartózkodási engedélyt állítottak ki számára. Castenez y Baora foglalkozására nézőé mondain táncos, aki a Faubourg-Montmart- re egyik mulatóhelyén van alkalmazásban s azonkívül táncleckéket ad egy görlképző iskolában. A kihallgatást végző rendőrtiszt első szava az volt, ismeri-e Castanez y Baora a meggyilkolt Casimir Mioheíettit. Castanez y Baora a legnagyobb nyugalommal így válaszolt: — Igen jól ismerem. Nagyon haragudtam is rá, mert el akarta hódítani tőlem Renéet. Az asszony A további vallatásra a spanyol táncos elmondta, hogy estefelé lakásán kereste Casimir Michelettit. Barátnője ugyanis, a szép Renée Gourjoux, akivel együttlakott, a rue Taitbout egyik szállodájában, elkeseredve panaszkodott neki hetek óta, hogy MicheleMi állandóan rejtélyes módon fenyegeti. Legutóbb azt mondotta neki, hogy néhány nap múlva Sevillából meg fog érkezni egy barátja, aki megöli Benéei, ha nem szakit vele, a spanyol táncossal. Renée arról is panaszkodott barátjának, hogy a marokkói Mioheletti egy fnyegető levelet mutatott neki. Ezt a levelet az a titokzatos sevillai irta. — Fogalmam sincs róla, — mondotta a rendőrtisztnek Castanez y Baora — milyen sötét titkok kapcsolhatják össze Renéet Miohe- lettivel és ezzel az ismeretlen sevillaival. Renée csak elkeseredetten sirdogált, de hiába faggattam, nem volt hajlandó megmondani, hogy mi az a titokzatos hatalom, amellyel Micheletti hatni tudott barátnőmre. Bevallom, rendkívül féltékeny voltam és ezért kerestem délután Michelettit, hogy egyszersmindenkor- ra eltiltsam Renéetől. Ezután azzal folytatta fantasztikus vallomását Costanez y Baora, hogy Mioheletti szállodai lakásán értesült arról, hogy a marokkói a rue de Pétrograd kis kávéházának terraszára ment barátaival. — Elmentem a -kávéházba, de nem találtam ott. Vártam egy óráig s aztán elsiettem a Faubonrg-Montmairtrera, ahol dolgom volt. Kilenc óra tájban tértem vissza a rue de Pét- rogradra és ekkor a kávéház terraszán találtam három idegen férfival Casimir Michelettit. Esküszöm, soha életemben nem láttam a vele lévő három férfit. Amikor Casimir Micheletti megpillantott, felkelt és átült velem egy másik asztalhoz, itt rövidesen figyelmeztettem, hogy többé ne merjen Renéehez közeledni. Ő dühösen kifakadt a rendreutasitás ellen, felugrott és ott akart hagyni. Ebben a pilla- natabn közvetlen mellettem valaki négyszer elsütötte a revolvert és zavaromban csak azt láttam, hogy Micheletti összerógy ott. A következő pillanatban vad ordítást hallottam és mindenki szaladt a rue d'Amsterdam felé és egy férfit üldözött. Én is szaladtam, majd hirtelen éreztem,, hogy valaki meglök és a zsebembe dug egy revolvert. A zűrzavarban nem tudtam utólérni ezt a szaladó férfit. Most már húszán is kiabáltak körülöttem. Én félreálltam és minden feltűnés nélkül az egyik kapu előtt eldobtam a revolvert, mert nem akartam, hogy kellemetlenségem legyen. Ennél többet nem volt hajlandó mondani Castanez y Baora. Allhataosan megmaradt amellett, hogy nem ö a gyilkos és az a gyarmja, hogy a Casimir Micheletti társaságában ülő három férfi közül valamelyik követte el a gyilkosságot, mégpedig olymódon, hogy nem vette elő a revolvert, hanem kaibálzsebén át észrevétlenül tüzelt a marokkóira. A láncosnő lakásán A homályos vallomás után a nyomozást vezető Lefévre rendőrbiztos azt tartotta he- szőke táncosnőt. Két detektiv azonnal a rue Taitboutban lévő szállodába ment, Costanez y Baora lakására, ahol vallomása szerint vele együtt lakik barátnője. Az éjszakai portás közötte a detektivekkel, hogy ebben az időben Renée Gourjour nem tartózkodik otthon, mert hajnali 3 óráig a Fcmbourg-Montmartre mulatóban táncol. A kulcs azonban nem volt a portásfülke falán a szögre felakasztva. A portás viszont közölte: gyakran megtörténik, amikor a spanyol táncos és barátnője együtt távoznak, hogy magukkal viszik a kulcsot is. Ez semmit nem jelent. A detektívek mégis felmentek a harmadik emeleten lévő szobába. Kopogtak, de senki sem felelt. Vártak hajnali három óráig, de a táncosnő nem jött haza. Ekkor betelefonáltak a Faubourg-Montmarte- on lévő mulatóhelyre, ahonnan azt a választ kapták, hogy Renée Gourjeux aznap be sem ment a mulatóhelyre. Most már rendkívül gyanús volt a dolog. A detektívek betörték a szoba ajtaját. Felgyújtották a villanyt és megdöbbenve látták, hogy a szép szőke táncosnő félig meztelenül, véresen fekszik az ágyban. Léva, augusztus 11. (A P. M. H. munkatársától.) Léván az Uri-ucca már a harmadik keresztelőn esett át. A hajdani ősléveai Uri-uocából a magyar nemzeti felbuzdulás idején Széchenyi-ucca lett, utána jóval később egy ujaibb keresztelőn a Masaryk nevet kapta. Léva legpoétikusabb uocája. Csendes, áj- tatos hangulat ömlik rajta keresztül. A város templomai és iskolái itt sorakoznak egymás mellett. Máskor diákzsiivajtól hangos, most a nyári vakáció alatt méla csend borul reá. Hársfaillatában hajdan Reviczky Gyula, a hangulatok halkszavu költője, s később Juhász Gyula, a boldogtalanság poétája, fürösztötte érzékeny lelkét, mikor az ucca végén levő lévai öreg főgimnáziumban tanárkodott. A kedves szépségű ucca a vár kapujába torkollik bele, amelyen hajdan az egri bős Dobó István várkapitány vágtatott ki csodálatos fényességű leventék élén, hogy felmenjen Bécs várába köszönetét mondani a „bécsi királynak", amiért egri vitézsége jutalmául neki ajándékozta Léva várát. Hogy illendőképpen járuljon Dohó István a bécsi király elé, eladta birtokát, hogy az árán díszes öltönyökbe öltöztesse vitézeit. Ebben a történelmi miijében áll a piaris- i ták rendháza. A máskor csendes boltíves falak alatt most eleven zaj hangzik. A hajdani refektóriumiban a szlovenszkói magyar tanítók dalárdája készülődik arra, hogy bemutatkozzék Szlovenszkó közönségének. A terem nyitott ablakain öreg harsak lombjai kandikálnak kíváncsian. Ezeket a fákat még a kalapos király által kiűzött ferencrendiek ültették ide. Az öreg hársa- kon kívül, mint idegen, csak én kíváncsiskodom, hogy mi történik a titokzatos ódon teremben, a többiek, akik benn vannak, mind céhbeliek: tanítók, és mivel torkuk, szivük egyaránt erre predesztinálta őket. hát dalosok. Képviselve van itt Szlovenszkó minden magyarlakta tája: a messzi Bodrogköz épp úgy, mint a Csallóköz, a Sajó völgye s természetesen a Garam völgye, a pátria, melynek fókuszából indulnak majd körútra a dalosajku magyar tanítók. Bizony kissé izgatottak. Nagy fába vágták azt a bizonyos, jelentős vállalkozások idején sokat emlegetett fejszét! Vájjon hogy fogadja bemutatkozásukat Szlovenszkó magyar közönsége? Lobogó lelkesedés, a magyar dal iránti Az ágyon teljesen átszivárgóit a kicsorgó vér, úgyhogy az ágy alatt a parkett is csupa vér volt. Rögtön látták, hogy gyilkosság történt. A szép táncosnőt több tör szúrással bestiálisam meggyilkolták, nyakán vastag zsinór fonódott. A tőrszurásokkal nem elégedett meg a gyilkos, hanem meg is fojtotta áldozatát. A detektívek nyomban lezárták a szobát és lelkendezve rohantak Lefévre rendőrbiztoshoz, akinek jelentést tettek az újabb rejtélyes fordulatról. Amikor Renée Goujoux halálát közölték a spanyol táncossal, Costanez y Baora felzokogott;és szinte magánkívül kiabálta: — Vagy Micheletti a gyilkos, vagy pedig az az ismeretlen sevillai! Mi es gyilkos? A páris rendőrség négy nap óta eredménytelenül hajszolja a három titokzatos férfit, akivel Casimir Micheletti együtt ült a rue de Pétrograd kis kávéházának terraszán. Sorra kihallgatják Micheletti minden ismerősét és így próbálják megoldani a rejtélyt, így akarják megállapítani, ki lehet a rejtélyes sevillai, aki minden valószínűség szerint azonos a sifrirozott levelek Írójával. Kőzben szakértők a sifre-kulcsot próbálják megtalálni s ezzel is közelebb akarják vinni a véres ügyet a megoldáshoz. Kihallgatják Renée Gourjoux barátnőit is, akik közül többen azt vallották már, hogy a szép szőke éjszakai táncosnő több ízben panaszkodott nekik egy rejtélyes sevillairól, akinek az érkezésétől rettegett. A rue de Pétrogradban és a rue Taifboutben lejátszódott kettős dráma most még mélységes titok, de talán néhány nap múlva tiszán látja az összefüggést a rendőrség a Írét gyilkosság között. Castanez y Baora egyelőre a rendőrség őrizetében marad. végtelen szeretet hozta össze ezeket az embereket messze földekről, a nyári, megérdemelt pihenőjüket feláldozva a jó ügy oltárára. A fogadtatás tehát csali olyan tüzes lőtt ogásu lehet, mint az őket fűtő lelkesedés. Hecikmann István, a magyar tanítók dalárdájának országos karnagya, aki ugyanebből a teremből vezette diadalra a lévai Dalárdát a közelmúltban lezajlott losonci magyar dalosünnepen, a nagy hőségben ingujjra vetkőzve ül a barmóniumnál s az ő ismert szigorú szeretetével dirigál, oktat, dicsér, simít, szépít a Szlovenszkó minden égtájáról magyar kulturszolgálatra „berukkolt" „tanító daltestvérek" csapatában, hogy a hadgyakorlat után az ütközet dicsőségesen fejeződhessék be. A próbákból látom, hogy ez nem is maradhat el és a magyar dalos tanítók már az első csatát meg fogják nyerni! A készülődésre a nagy távolságokból érkezők miatt (ez a rendkívüli technikai nehézség hiúsította meg a múlt évben a hangversenyt) bizony kevés idő áll rendelkezésre, amit percre ki kell használni, azért kora reggeltől késő estig folyik a munka. Csodálatos akaraterő buzog a gárdában, s ha kissé elfáradnak, felhangzik a lélektüzelő melódia, amely friss ütemeivel az arcokon kigyujtja a lobogó szivek piros tüzót: Szálljon a dal. a magyar dal A csillagos égig. Hallja meg azt, aki boldog, Vagy a szive vérzik. Isten előtt, ember előtt Hirdesse fe műszóval: Nem hal meg a magyar dal, mig Magyar tanitó van! Nem lehet megindulás nélkül hallgatni a tüzes akkordokat! Ennyi lelkesedés előtt igazán tisztelettel kell meghajolni! El akarok búcsúzni a dalosoktól, de nem engednek még el. Meg akarják hálálni a sajtó érdeklődését és a magyar sajtó tiszteletére fellendül egy szivet simogató, forró köszöntő dal. Mintha ugyan ők tartoznának köszönettel a nagy magyar nyilvánosságnak azért a fáradozásért, amelyet a magyar dal propagálása érdekében fáradságos kőrútjukkal indítottak. Szlovenszkó magyar társadalmának ezt meleg érdeklődéssel kell meghálálni! Koperniczky Kornél. Nem hal meg a magyar dal, mig magyar tanító van Szerdán lesz a szlovenszkói magyar (amiók dalárdájának első hangversenye Léván — Utána Ipolyság, Érsekújvár és Komárom kerül sorra % 6
