Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-09 / 153. (2374.) szám

1980 julius 9, szerda. ^PJ^GM^\ao^ARR1RLJ3> 3 A kormány nyári tétlensége ■Prága, julius 8, A belpolitika berkeiben csend honol, a Rudolfin untban ismét ácsok, kőművesek dolgoznak, hogy a törvényhozók számára kényelmes éttermet építsenek. A miniszterek szabadságon vannak s a bürokra­tikus adminisztráció folytatja munkáját. Köz­ben a világgazdasági válsággal párhuzamo­san az országban is nő a mezőgazdasági és ipari válság. Napról-napra szaporodik a mun­kanélküliség száma. A nyári szabadság alatt nem történik semmi sem. A monstrumkoli- ció minden probléma megoldását őszre ha­lasztva, szélnek eresztette a nemzetgyűlést. A kormány a nyári szünet előtt azzal lepte meg az adófizető polgárokat, hogy a legna­gyobb gazdasági válság közepette egy fél- milliárddal fogja emelni a jövő évi költség- vetést. Ez a politika abszolút érthetetlen. Peroutka, a közismert cseh publicista is azt irja egyik vezércikkében, hogy a költségve­tés fölein elése gazdasági válság idejében lo­gikátlan taktika, az ár ellen való úszás kísér­lete. A gazdasági válságnak mindig az a kö­vetkezménye, hogy a lakosság fizetési képes­sége csökken. Fölemelni ilyen időben a költ­ségvetést, ez annyit jelent, mint ignorálni a válság okait és következményeit. A mammuítöbbség megalakításakor a több­ségi partok minden energiáját kimerítette a resszortok elosztása. A kormányalakítás a személyvillongások miatt hetekig tartott ? a végén megalakult egy kormány, amelynek nem volt programja, holott mindenki, tehát a koalíciós kormány és a többsé g minden egyes vezető politikusa is tudatában volt an­nak, hogy súlyos gazdasági válság kezdetén élünk. A koalíció a prograintalanság jegyé­ben kezdte meg működését s junius végéig tanúi voltunk a politikai kupeckedésnek, amely a koalíciós pártok között folyt a húsos- fazék körül. Elsősorban az agráriusok léptek elő gazdasági követeléseikkel. De azok a me­zőgazdasági javaslatok, amelyeket az agrár­párt diktátumára a nemzetgyűlés megszava­zott, csak porhintések voltak, mert ma, amikor ezek a törvények életbeléptek, azt látjuk, hogy ezek a mezőgazdasági válság enyhítését egyáltalában nem segítették elő. Nem hasz­nált a behozatali jegyrendszer kiterjesztése, nem érezni a kenyérlisztkeverésnek a hatását sem. Az agrárpárt diktátumára a kormány fel­mondta a Magyarországgal való kereskedelmi szerződést. Újabban ismét gabona monopó­lium után kiáltanak az agráriusok. A mező­gazdasági válság semmivel sem enyhült, sőt a Romániával kötött kereskedelmi szerződés valószínűleg súlyosbította a helyzetet. A szo­cialisták drágító ellendiktátumára még növe­kedett a munkanélküliség. Tömeges munkás- elbocsátások észlelhetők az üveg-, bánya- és textiliparban. A szocialisták most bebizonyí­tották, hogy alkalmatlanok a nagyvonalú po­litikára és kicsinye? módon, szűk látókörrel csak arra törekedtek, hogy az állam pénztárá­ból kiharcoljanak milliókat egyes néprétegek támogatására. A munkanélküli segély föl­emelésével azonban nem növelik a munka- alkalmat, a szociális terhek növelésével még jobban megnehezítik a termelést és ezzel ál­talános drágítást idéznek elő. A birodalmi német kormány a gazdasági válság enyhítését nem a költségvetés emelésével, nem a szociá­lis terhek növelésével, hanem ellenkezőleg ár- és bérleszállitásokka akarja elérni. A nagy vámemelések, nagy béremelések álta­lános drágulást idéznek elő s a nyári szünet előtt az állami tisztviselőknek köréből is föl- hangzott az a kívánság, hogy le kell szállítani az árakat, mert az esetleg életbelóptetendő tizenharmadik havi fizetést az állami tisztvi­selők a fogyaszási és ipari cikkek drágulásá­ra lesznek kénytelenek fordítani. Az általános gazdasági válság előbb-utóbb ki fogja erőszakolni azt, hogy olyan kormány jöjjön, amely teljesen fölhagyjon a vicinális szempontú politikával. Mennél később esz­mélnek rá erre a kormányon levő pártok, an­nál súlyosabb lesz a helyzet és annál nehe­zebben lehet majd a problémákat megoldani. Tarthatatlan az, hogy az adósrófot egyre fe­szítsék, tarthatatlan az, hogy egyre több és több alapot létesítsenek, amelyek elszámolá­sa az adófizető polgárok előtt titok. Tartha­tatlan az is, hogy a különböző szociális köz­pontok milliárdos holt tőkéket halmozzanak föl s ezt a tőkét kamat mellett kölcsönbe ad­ják azoknak, akik a milliárdos szociális ösz- szenekhez a legnagyobb százalékban járultak hozzá. A gazdasági helyzet általános rosszab­bodása következtében az adóbefizetések is csökkenése, a nagyipar létesítése, a mező- gazdasági válság veszélye? növekedése az adófizetők teherviselő képességét is rohamo­san csökkenti. Ezekkel a súlyos problémákkal alomban mit sem törődik a kormány. A pártok nem tudtak megegyezni s a nemzetgyűlés szabad­ságát tölti, szabadságra mentek a miniszterek is s ősszel, ha majd újból összeül a parla­ment, ismét csak nem lesz idő ezeket az ége­tően szükséges problémákat megoldani, mert mint minden évben, most is az őszi ülésszak napirendjén két tárgy fog csak szerepelni: az egyik a költségvetés, a másik a lakásproblé­ma. Ennek a két tárgynak az elintézése el­Francia deniars Berlinben a rajnavidéki szeparatista üldözés miatt Ulabb kihágások — & hágai eisremény általános amnesztiát hirdetett a üaina^iciéken Berlin, julius 8. De Margerie berlini francia nagykövet ma délután meglátogat­ta Ourtius dr. külügyminisztert és kormá­nya nevében figyelmeztette arra. hogy Parisban sajnálattal figyelik a Rajuavidé- ken történő szeparatista-ellenes kihágáso­kat. A nagykövet emlékeztette a külügy­minisztert a hágai megállapodásra, amely­ben a volt megszállott területem minden­kinek általános amnesztiát biztosítanak. Kifejezte továbbá azon reményét, hogy a hágai szerződéseket igazi szellemükben mindkét állam be fogja tartani. Mám a „Zepp“ ellen Berlin, julius 8. Trier közelében a szepa­ratista-ellenes tüntetők tegnap megtámad­ták a „Zepp“ nevű vendéglőt, amelyben a szeparatisták annakidején gyűléseiket tar­tották. A rendőrség kellő időben megjelent a helyszínén. Amikor azonban a rendőrség megtagadta a népnek azt a kívánságát, hogy a Zepp-családot azonnal kiszolgáltassák, a tömeg egyszerűen félrelökte az útból a rend­őröket. A tüntetők behatoltak a házba, ösz- szetörték az ajtókat és az ablakokat és a bú­torok nagyrészét az ablakokon át bedobták a ház alatt folyó Moselbe. Zepp és családja barrikádok mögött várta a tüntetőket, akik nem tudtak hozzájuk férni. A tömeget főleg az ingerélte föl, hogy a rendőrség megérke­zése előtt a házból néhány éles lövést ad­tak le. Schober osztrák kancellár a isaaeyar kormányzónál és Bethlenné! Barátságos nyilatkozatok a miniszterelnök vacsoráján Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telelőn jelen íése.) Schober osz­trák kancellár tegnap délután kihallgatá­son jelent meg Horthy kormányzónál, majd onnan Bethlen miniszterelnökhöz ment, aki a kancellár tiszteletére vacsorát adott. A vacsorán Bethlen pohárköszöntő­jében meleg szavakkal üdvözölte a kancel­lárt magyarországi tartózkodása alkalmá­ból, azután megemlékezett a régi kapcso­latokról, valamint az újabban elszenvedett bajokról és csapásokról. Magyarországra nézve alapvető fontosságú az erős Ausz­tria — mondotta a miniszterelnök — mely a benne rejlő erőket állandó békés mun­kában akarja kifejteni. Schober válaszá­ban köszönetét mondott a meghívásért, Paris, julius 8. Az Éciho de Parisnak Ro­mániából visszatért munkatársa Magyaror­szágon keresztül vette útját, kiszállott Buda­pesten és ott vezető politikusokkal és állam­férfiakkal keresett érintkezést. Utjának be­nyomásait cikksorozatban örökíti meg, amelyben most nagy feltűnést kelt az újság­írónak Walko Lajos dr. magyar külügymi­niszterrel folytatott interjúja. Az érdekes beszélgetés lényeges részeit a kővetkezők­ben ismertetjük: — Ami a kisantantot illeti, az én nézetem szerint a kisantant államai és Magyarország kö­zött a viszony a párisi megegyezés után bizonyos tekintetben meg fog változni. Ezek a változások lassan és fokozatosan következnek be, mert a közvélemény gyors megváltozására egyik részen sem lehet számítani, ha visszagondolunk az eddigi viszonyra, amely nem volt barátsá­gos. Egy dolog bizonyos: a hágai és a pá­risi megegyezés által hosszú tárgyalások, vélemény kicserélések és a feszültség pe­riódusai után a gazdasági kérdések nagy részének megoldásához jutottunk el. Walko külügyminiszter kifejezte azt a reményét, hogy a gazdasági kérdések szabályozása kedve­tart karácsonyig s azután kezdődik ismét a szünet, anélkül, hogy még csak meg is kísé­relték volna a nagy gazdasági program össze­állítását. Ma minden állam megteszi ti min­den energiáját arra, hogy a gazdasági válsá­got legalább részben megállítsa. A csehszlo­vák belpolitika azonban vakon halad a maga utján, a kormánypártok minden problémát pártszemüvegen keresztül néznek és nem akarják látni a gazdasági helyzet igazi képét, amely ma sokkal szomorúbb, mint ezelőtt egy évtizeddel Kopper Miksa. valamint az elragadó fogadtatásért, amely­ben Magyarországon részesült. Szintén megemlékezett a két ország közös múltjá­ról, majd szavait igy fejezte be: Az össze­tartozás érzése, amely mélyen gyökerezik szivünkben és amelyet a leggondosabban ápolni fogunk ezután is, legyen záloga or­szágaink boldog jövőjének. Schober kancellár ma délelőtt meg­tekintette a parlament épületét, majd résztvett a rendőrségnek a Fehérvári-utón rendezett diszfelvonulásán. Délután fél egy órakor meglátogatta Walko külügymi­nisztert. Délután fél kettőkor az osztrák követségen ebéd volt, amelyen Bethlenen és Walkon kívül több diplomata és köz­életi személyiség vett részt. ző befolyással lesz a politikai vonatkozá­sokra is. — Másrészt — folytatta a miniszter — az agrárius jellegű államok között meg­vannak az együttműködés bizonyos lehető­ségei, különösen abban a tekintetben, amennyiben ez az együttműködés bizonyos termények ex­portjára vonatkozik. így például többek kö­zött lehetséges az érdekelt államok közötti megegyezés a mezőgazdasági termények árára vonatkozólag. — Ami Magyarországnak és a kisantant államainak viszonya szempontjából a lég-, fontosabb, ennek kedvező fejlődése nagy­részt attól függ, miképpen kezelik ebben a három államban a magyar kisebbség ügyét. A kisebbségeik gazdasági és politi­kai élete közvéleményünket rendkívüli módon érdekli. Az újságíró elmondja, hogy az interjú­ban a legjobban érdekelték és a legkedve­zőbben hatottak rá azok a passzusok, ame­lyekben a magyar külügyminiszter nem tett különbséget a kisantant egyes államai kö­zött és semmiféle olyan célzás nem történt, amelyből a Romániához való szorosabb kö­zeledésre lehetne következtetni, hogy ilyen módon a szláv befolyást a kisantant kereté­ben visszaszorítsák. Az interjú további részei Bethlen minisz­terelnöknek londoni útjára vonatkoznak. Az újságírónak úgy tűnt fel, hogy Bethlen mi­niszterelnöknek a sajtó munkatársai számá­ra tett nyilatkozata a Habsburgok esetleges visszatérésére vonatkozólag bizonytalan és nem egészen tiszta. Bethlennek utalása az angol kormány előzékenységére éppen ugv vonatkozhatik a kisebbségi kérdésre, mint a nemzetközi politikára és így a legkülönbö­zőbb kombinációk számára maradt nyitva az ajtó. Walko külügyminiszter az újságíró ezen kételyeit eloszlatta és határozott felvi­lágosításokat adott. Ismertette Anglia pénz­ügyi segítségét, amelyet 1023-ban és 1924- ben Magyarországnak nyújtott, azután a Rothsohild-ház állandó magyarországi tevé­kenységét, tájékoztatást adott a budapesti pénzpiac helyzetéről. Anglia ezenkívül rendkívül élénken résztvett a hágai és pári­si megegyezés létrejöttében és azoknak a kérdéseknek szabályozásában, amelyeket a trianoni békeszerződésben nem rendeztek. Az Éoho de Paris levelezője azzal a sze­mélyes benyomással fejezi be cikkét, hogy a kisantant és Magyarország viszonyában a feszültség bizonyos engedése állapítható meg. .......... t m t pw—i ­A bolgár miniszterelnök Prágában Prága, julius 8. Ljapcsev bolgár miniszterel­nök karlsbadi üdülése kapcsán tegnap Daná­ban meglátogatta Masaryk köztársasági elnö­köt és Prágában hosszas tanácskozást folyta^- totfc Benes külügyminiszterrel. Masaryk elnök Ljapcsev és felesége tiszteletére dinét adott, amelyen Vazov bolgár követ is hivatalos volt. A bolgár miniszterelnök a cseh sajtó képviselői előtt meleg hangon nyilatkozott a köztársasági elnökről és a csehszlovák—bolgár barátságról s kifejezte reményét, hogy a bolgár király is bizonyára meg lesz elégedve csehszlovákiai ut­jának eredményéről teendő jelentésével. Ljap­csev sajtónyilatkozatában egyedül a kisebbségi viszonyról szóló rész kelt kínos föltünést úgy német, mint magyar kisebbségi körökben. A bolgár miniszterelnök ugyanis kiemelte, milyen „példásan oldotta meg Csehszlovákia a kisebb­ségi kérdést14. Csehszlovákiát egyedül utaztam bo autón — mondotta Ljapcsev — és meggyő­ződtem arról, milyen szabadságot élvez Cseh­szlovákia valamennyi nemzetisége. Nézetem szerint a többségi népnek kötelessége bátran megadni a kisebbségeknek mindazokat a jogo­kat, melyeket maga is élvez. És Csehszlovákia fölmutatta ezt a bátorságot. Ez az igazi sza­badság erősítette meg legjobban Csehszlová­kiát. Ljapcsev miniszterelnök maga bevallja, hogy száguldó autón járta be Csehszlovákiát. Az autóut filmképei azonban nagyon fölületes ta­pasztalatot adtak neki. Azonkívül valószínűleg színes autószemüvegen látta ezeket a képeket. Rózsaszínű szemüvegen, melyet Prágában köl­csönöztek neki. Téves i Dér Montiig című berlini lap Gömbös interjúja Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesztő­ségünk tel efon jelentése.) Tegnapi számunk­ban hirt adtunk, hogy a Dér Montag eimü ber­lini lap Gömbös Gyula honvédelmi miniszter­rel folytatott interjút közölt, amelyben Göm­bös állítólag élesen állást foglalt a Habsiburg- res'tauráció ellen. Illetékes helyen felhatal­mazták a Magyar távirati Irodát a hir megcá­folására. A magyar honvédelmi miniszter fogadta ugyan a Lokálanzeiger munkatársát, azonban az interjúban közölt kijelentések nem történtek meg. Hatalmas árvíz Ispánban 27 halott — 100.000 font sterling anyagi kár Tokio, julius 8. Janiagataken egész terü­leten árvíz pusztít az utóbbi hetek tartós esőzései következtében. A folvók még min­dig emelkedőben vannak. Számos országút és vasútvonal a viz alá került, úgy hogy többhelyütt megszakadt minden összekötte­tés s egész vidékek el vannak vágva a kül­világtól. Többe^er ember hajléktalan ma­radt. Eddig huszonhét halálesetet jelentet­tek. Az anyagi kárt 100.000 font sterlingre becsülik. WALKO KÜLÜGYMINISZTER a kisebbségekkel való igazságos bánás­módban látja a közeledés feltételét Az Edio de Paris interjúja a magyar külügyminiszterrel — Lassú és fokozatos épitömunkára van szükség a közeledés érdekéken

Next

/
Thumbnails
Contents