Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-09 / 153. (2374.) szám
Mai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. Egyea szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.-Kt Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Feletös szerkesztő; DZURÁNY! LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IU. Panská ulice 12. R, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatali Prága Q. Panská ulice 12, III, emelet. Telefon: 34184. SÖRGÖHYCIM; HÍRLAP, PRftH* A finnek akciója (sp) Prága, július 8. Finnország atlétáit kitünően ismerjük, & tudjuk, hogy a nyelvükben magyarokkal rokon északi emiberek 1918 május 16-án kivívott állami függetlenségük óta szelíd és szolid politikájukkal felvirágoztatták országukat. tudjuk, hogy a népi, belterjes kultúrának Közép- és Keleteurópában alig ismert mértékét valósították meg hazájukban, ahol nem ritka az egyetemet végzett paraszt és a szép könyvtárral rendelkező zsellér. Nemzetközi viszonylatiban Procope finn külügyminiszter neve ismeretes előttünk, e kiváló és jóakaratai népszövetségi állam férfiúé, aki évek óta a kisebbségek legőszintébb barátja Genfben, a magyar ügy harcosa és Strese- imaíiin kitartó segítő társa a minoritások sorsa megjavításának munkájában, holott Finnországjain jelentős és nehezem kezelhető kisebbség él: a svéd, melynek jogai legalább akkorák, mint az uralkodó finneké, sőt gazdasági és kulturális súlyúknál fogva egyenesen kiváltságos helyzetet élveznek az Ezer Tő Országában. Szelíd, szolid "nép, igénytelenség, általános jólét, belső fejlődés és a népi értékek kifejlesztése a legmagasabb hatványom: igy éB. képzeletünkben Finnország, melyről az ottjárt tudósok, nyelvészek, atléták, kirándulók merő elragadtatással beszélnek. A kis állam ez hite tökéletesnek számíthat s beletartozik azoknak az északi kis nemzeteknek a sorába, amelyeket követendő mintaképül kellene állítani a nyugtalan közép- és keleteurópai kis nemzetek elé. Svédország, Norvégia. Dánia, Hollandia, Észtország, Lettország, Finnország, csupa három-öt-tizmilliós nemzet, távol a nagyvilág zajától meg tudta valósítani azt, amire a nagy nemzetek hiába vágynak* a földi tökéletlenségben elérhető legteljesebb belső harmóniát, kiegyensúlyozottságot, belső békét. A nagy nemzetek nem térhetnek le a történelem veszedelmes országút járói: nagyságuk démonja egyre változó, egyre uj megoldásokat kereső nyugtalanságokra hajtja őket s feladatuk, hogy belső vagy egymásközötti vajúdásaikkal előbbre lökjék az emberiség sorsát. Ez a vezető szerep, ez a nagyság és hatalom súlyos áldozatokkal jár, de a nagy nemzetek bőséges ember reze rvoárjukból veszteség nélkül onthatják az emberéleteket s akkor sem történik bajuk, mint ezt Németország bebizonyította a háború után, ha kegyetlen csapások zúdulnak rájuk. A kis nemzet nem vállalkozhat hatalmi vezetőszerepre. Nem pazarolhat vért és erőt. Eleve le kell. mondania az óriási ambíciókról s kicsiségében nem áll módjában, hogy önhatalmúlag intézze sorsát. Helyette erejét saját belső kifejlesztésére fordíthatja. Letérhet a történelem országút járói, rábízhatja a nagy problémákat a nagyokra, csendesen átveheti, amit azok primaer nagyságukban kitermelnek, meghuzódhatik egy-egy óriás árnyékában és megvalósithaíja azt, ami az egymással versengő kolosszusok számára talán örökké titok marad: a polgári nyugalmat, a belső békét és a belső tökéletességet. Nem harcol, de művelődik. Megadja magát és jól él. Nem akar vezető szerepet, de szolid, biztos életet. Nem törődik a nagy politikai problémákkal s kis politikai háztartását rendezi, szerény házban, békés kertben igyekszik élni a történelem országutja mellett, ahol a nyugtalan hatalmasok fényes fogatokkal, nyalka hu- szárkisérettel rohanásának. A nagyvonalúság helyett szerény belső tökéletességet valósított meg a legtöbb északi kié állam is, SzmrecsM György Károly román királynál Kihallgatásán előterjesztette a román-magyar gazdasági kapcsolatokra vonatkozó tervét — Somjában mezőgazdasági értekezlet lesz Magyarország, Románia és Jugoszlávia részvételével Bukarest, julius 8. A király tegnap délután magánkihaílgatáson fogadta Szmrecsá- nyi György nyugalmazott pozsonyi főispánt, v: ■' képviselőt, aki az audienciáról a Magyar Távirati Irodának a következőkben j nyilatkozott: — Károly király kitüntető szirélyesség- ! gél fogadott. Érdeklődéssel hallgatta meg I a romátt-uagyar gazdasági kapcsolatokra j vont atkozó előterjesztésemet és a legmagasabb elismerését fejezte ki a Bukarestben I és I; .pesten feláíiitandó mezőgazdaságii és kereskedelmi kamarák létesítésének terve felett. A király hangsúlyozta, hogy igen szükségesnek tartja a két állam gazdasági együttműködését és a maga részéről is helyesli az ennek érdekében kifejtendő propagandát. A királynak a különböző bonyolult gazdasági kérdésekben való jártassága valóban bámulatba ejtett. Bukarest, julius 8. A Lupta cirnii lap hosszú cikkben foglalkozik a román-ma- gyar-jugoszláv gazdasági blokk kérdésével. A lap szimpatikusán ir Magyarországról és kívánja, hogy Magyarországot is vonják be a tárgyalásokba. A lapok jelentése szerint különben julius végén Sinajá- ban mezőgazdasági értekezlet lesz, amelyen Magyarország, Románia és Jugoszlávia képviselői vesznek részt. Csehszlovákia valószínűleg hivatalos megfigyelőket küld ki az értekezletre. A bárom országot az illető államok földművelésügyi miniszterei fogják képviselni. Az értekezletnek az a célja, hogy megszervezze a három ország mezőgazdasági terményeinek a kivitelét. Mussolini válasza Brisnd Pánenrépa-meaoi'andiunái'a Párlsban óriási felháborodást keltett Olaszország revíziót akar? — Játék a lefegyverzés fogalmával — A sajtó éles kritikája Róma, julius 8. Az olasz kormány szombaton küldte el Parisba Mussolini válaszát Briand Páneurópa-memorandumára. A válasz ideiglenes jellegű és számos megjegyzést fűz a francia külügyminiszter alapelveihez. A fasiszta kormány megáliapitja, hogy az uj rendszer csupán laza összefüggésen épülhet föl és minden államnak meg kell tartania abszolút szu- verénitását. Ezt a tételt pontosan körül kell imi, különösen a kis államokra és a győztes és a legyőzött államok különbségére való tekintettel. Az olasz kormány javasolja, hogy az európai unióba hívják meg Oroszországot és Törökországot is. Távoltartásuk ellenkezik az egyesülés céljával. Páneurópában valamennyi nagy európai államnak helyet kell foglalnia, különben Európa kettéválik és ellenséges csoportokra tagozódik. A népszövetség tekintetében az olasz jegyzék megjegyzi, hogy minden olyat kerülni kell, ami a népszövetség szolidaritását gyöngíthetné. A válasz utolsó részében az olasz kormány \ határozottan állást foglal a francia alapelv ellen, amelyben a párisi kormány leszögezi, hogy az európai államok egyesülésének legfontosabb alapföltétele a biztonsági kérdés megoldása. Az olasz kormány azon a nézeten van, hogy az uj európai egyesülést ugyanolyan alapon kell megvalósítani, mint amit a népszövetség tervez, tudniillik, korlátozni kell a fegyverkezést, mert ez a béke egyetlen garanciája. Lefegyverzés nélkül a biztonság elképzelhetetlen. A biztonsági rendszert az elmúlt években amugyis kidolgozták már s a népszövetségi paktum, a Kellogg-paktum és a locarnói szerződés egyformán a biztonságot szolgálják. Pofi olaedi ától kezdve Finnországig. Módszerüket és mentalitásukat valamennyi kis nép eltanulhatná. Az utóbbi napokban nyugtalanító hírek érkeznek e boldog kis államok legkeletibb tagjaiból, Finnországból, ahol a veszedelmesen közel lévő szovjet egyre nagyobb rendbontó propagandát fejt ki. Meg akarja zavarni a harmóniát, amit a külső dicsőségről lemondó békés nép az elmúlt évtizedben meg tudott valósítani országában. Sehol nem indokolatlanabb a bolsevista forradalom, mint Finnországban, ahol teljes a jólét, nincs ipari válság és éppen a parasztság ezer és ezer magánautomobilon való felvonulása igazolja, hogy az ország lakosságának légii ampák tabb része jólétben él. A moszkvai akciót egyedül a földrajzi közelség determinálja s az orosz vágy, hogy a világforradalmat a gyenge, fegyvertelen és a nagyhatalmaktól nem igen védett finn kapun át lökje Európáiba. Bűnös kísérlet, kétszeresen bűnös, mert olyan országban történik, ahol nincs osztályt}arc s a proletárság igényeit sikerült csaknem teljesen kielégíteni. Imperialista politikával vádolni a kis és csendes országot egyenesen nevetséges. Inkább a szovjet imiperi a li zmius az, amely a négy- ötszáz Helsingforsban működő moszkvai ágens segítségével rá kívánja tenni kezét a nyugat felé fontos bástyát jelentő országra. Szerencsére a Kalevala népe józan és előrelátó. A vidéki parasztság megszervezke- dett s mozgalma, a Lappo-mozgalom, ma elegendő erőivel rendelkezik a bolsevista veszedelem leépítésére. A csendes parasztok, akik esernyővel és kézitáskákkal vonultak Helsingforaba forradalmat csinálni, nem álmodoznak tirannizmusról, diktatúráról. Egyetlen céljuk, hogy Svinhuifvud .miniszter- elnök kormányát, mely különben is rokonszenvezik velük, nyomatékosan figyelmeztessék a kommunisták durva propagandájának veszedelmére és követeljék az agitátorok elhallgattatását. Finnország továbbra is abban a megelégedett békés atmoszféráiban kíván élni, mint eddig, s nem engedi, hogy Moszkvának „céljai legyenek'" vele. A pavábbi elohaladás csupán a lefegyverzés segítségével képzelhető el. A jegyzék szószerint a következőképpen végződik: — Az európai népek erkölcsi együttműködésének alapvető kiindulópontja a lefegyverzés s ezt a tényt a francia memorandum sem nyomatékosan, sem futólag nem említi. Csak ha a lefegyverzés megtörténik, valósulhat meg praktikusan az európai föderáció, melynek elemi szükségszerűségét senki sem tagadja. A kommentárok Páris, julius 9. A Briand Páneurópa-memo* randumára adott olasz választ. Párisban rendkívül kedvezőtlenül fogadják. A lapok véleménye szerint a válaszjegyzék nem egyéb, mint a francia alaptételek demagóg átértékelése. Az olasz frázisgyárosok —- mondja az egyik félhivatalos francia lap — Briand egyszerű ideor ászt ok f elvonulás a a főváros ellen nem .fasiszta hatalmi tett, nem a Heimwehrek tervezett bécsi útja, hanem egyszerű demonstráció, amellyel a nép leglényegesebb része — csupa meggondolt öreg páter fami Has — kifejezésre akarja juttatni, hogy nem kivan zavart és felfordulást s továbbra is élni kívánja az északeurópai kis népek boldog életét. Minden európai érzésű ember rokonszenv- vel figyelheti e mozgalmat, amig tényleg védekezés és békeakairás marad és nem csap át hatalmi tébolyba. A hidegvérű, békés finneknél, akik alig tizenkét év előtt önhibájukon kívül egyszer már átestek a kommunista forradalom rémein, aligha fajul el a defenzív akció, s abban a pillanatban, amint célját elérte, ismét átadja helyét a békés kormányzatnak. Ha pedig a lappo-mozgalom em oerei elejét veszik a szem mellá thatóan Moszkvában ki tervezett kommunista előtör esnek, úgy Európa hálája és köszöneté illeti meg őket éberségükért.