Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-05 / 151. (2372.) szám

maflP 1990 jnfíus 5, sxomtr*L n LUNDENBURGI ESTE Irtá t KÖRNVE1 ELEK A nyári alkony boanályáiban, amit lehüsi- tett a sz-eanergiő eső, szalad be a vonat Po­zsony felöl iAffidenburgba. Azelőtt igy is­mertük eot a városkát, most Breclav, ott fek­szik Szlovenaakó és Morvaország határán, három állomással odébb, mint Kúti, amely éppen a határon van. Az állomáson rengeteg vasúti vonal egymás mellett, nyilván vasúti gócpont, a prágai, bécsi gyors Szlovenszkó felé fut keresztül ezen az állomáson, amely modern, földalatti átjáróval épült, szinte ál­landóan hemzsegnek az utasok. Persze, em­lékesünk vissza, két évvel ezelőtt erre tör­tént a seitzi vasúti szerencsétlenség, amikor a Lundenburg felé robogó bécsi gyors bele­szaladt egy álló tehervonatiba. Az első benyomás Lundenhargrói, ha az ember megérkezik a nyári alkonyban, külö­nösen ha azt lelniei tette a szamergő eeő, igen friss. Csinos kis város fogad bennün­ket, modem egy-két emeletes házakkal, asz­faltozott utcákkal, amelyeken német és morva beszéd hangzik. Ez itt már a Hana- föld, itt kezdődik, rajta a bamákok, akik in­kább szlovák nyelvűek még, mint csehek, de még inkább morvák. A HanaMLd azután elég messzire nyúlik ei, Olmütz a fővárosa, a köztársaság negyedik legnagyobb városa. Lundenburgtól pár állomással befelé Morva­ország felé következik Hodonin, Masaryk el­nök szülőfaluja, Masaryk tehát szintén a Hanaflöld szülöttje. A hanákok között a vá­roska még tele van németekkel, hivatalos statisztika szerint huszonöt százalék kisebb­séget képeznek, persze jóval többen vannak, tízegynéhány évvel ezelőtt még hetven száza­lékot alkottak, a prevrat előtt ez a városka csak Rács felé lélegzett. A német iskolák, nagyjában úgy mint Szlovenszkón a magyar iskolákkal történik, itt is apadnak, állítólag azért, mert kevés a nétmet tanuló. De iskolá­ja különben szép számban van Lundenburg- nak, most már cseh iskolákról van szó. Az elemi iskolákon kívül ref orra -reálgimná­ziummal, gazdasági iskolával, kereskedelmi iskolával rendelkezik ez a tizennégyezer la­kosú városka és nevezetessége még a két­éves moináriskola, amely egyedüli az egész csehszlovák köztársaság területén. Harminc­nál alig van több tanulója ennek az iskolá­nak, amelyet mé^is nagy költséggel tart fenn az állam, hat tanárja van, a fink benne főmolnárokká képződnek, dicséretére le­gyen mondva az államnak ez az áldozatkész­ség- Érdekes, hogy a harminc növendék kö­zött van három magyarnyelvű tanuló is, az egyik köztük cipszerfiu, amikor megtudja, hogy vagyunk most itt néhányon magyarok a városkában, olyan hűséges kísérőnk lesz a hindenburgi estében, mintha mindig mi- közőttünk élt volna. öt kényelmes szállodája van a városká­nak, mindegyükben kényelmes kerthelyisé­gek, beférünk az egyikbe, a lampionos kert­ben vidáman szórakozik a nép, közösen az elegáns publikum és a fejkendős cselédség. Német fiukból áH a jazzfoand, többnyire val­óért játszik, a zongoránál finomvonalu .szőke szépség ül, halvány arcával zongorázás köz­ben mindig visszatekint a táncolókra, sze­gény kis cárt lányka, igazán kedves jelen­ség, ba nem kellene zongoráznia, ő lenne a legjobb táncos a parketten, és habzik a sör, a sör. a sör a kriglikben. Már éjfél félé jár az idő, a kerthelyiség még mindig telve em­berekkel, ismerem a szlovénszkói kisváros- kák estéit, igazán feltolul bennem a gondo­lat, itt már kezdődik az élet, három állo­mással odébb a szlovén szkói határtól, keve­sebb a fensrődés, mint nálunk, észrevehetően kiléptünk Szlovenszkóról. A Hanaföld, ami megfelel a mi Csallóközünknek, talán du- saíbh lenne, mint a miénk? Nem tudom, neon hiszem, jobb, ha egy krigli dórt isxunk rá ... és szól a zene, a parketten simul a tánc, egészen vegyes közönség, de bennük már találkozunk a megnyilatkozó uj cseh géniusszal, a cseh demokráciával, amelynek csirája pár állomással odébb indult el, Masaryk szülőfalujából, az urasági kocsis Tamás fiával. Az uraság. Arról sem lehel megfeledkez­ni, ba itt vagyunk Lundenburgban. Az öreg herceg ur tavaly halt meg 78 éves korában, fia, a fiatal herceg ur, aki már szintén nem egészen fiatal, nemrégiben nősült, Liedhten- stein herceg ur mo«t nem sokat jár enreifelé. De minek is, hatalmas erdőségei felparoel- lázás alatt vannak, nemsokára mindegyik falu .megkapja a határában fekvő részért, az­ért természetesen Liechtenstein herceg ur­nák i« marad még néhány ezer hold az ősi birtokból, amelynek történelmi múltja vau. Az uraságék gyönyörű Wétya afowi roen­sze Iamdenburgtöl, vendégek is megtekint­hetik:, érdemes, itt vau Európa legnagyobb pálmaháza éfi hiree a rózsakertije is, mert Liedhtensteinék mindig szerették a virágot, aki pedig a virágot szereti... Az uradalom földje jó cukorrépartcrmedő, vau is Lunden- burgban egy cukorgyár és sörgyárak is, amire itt szükség vau, mert alapos a sör­fogyasztás. S ha a Taya folyócska mellett fekvő kis városka sörfogyasztásáról beszédünk, érde­mes pár szóban megemlíteni egy különc asz­taltársaságot is. Ez az asztaltársaság sörös­kan csók jegyében ül össze hetenként, az asz­tal közepén egy persely áll, felette a meny­Prága, julius 4 A Prágai Magyar Hírlap néhány nappal ezelőtt newyorki jelentés alapján közölte azt a hírt, hogy George Claude francia, professzornak, a hí­res tudósnak nagy érdeklődéssel várt kí­sérlete, amellyel a Goll-áramtóe melegéből elektromos energiáit alkart produkálni, ku­darccal végződött. Az 1800 méter hosszú acélcső, amelyet az amerikai partról mint­egy másfél mérf&lduyi távolságban bocsá­tott a professzor a GoH-áram4á« vicébe, as aoéftal pasairól letört és elsüllyedi Mivel a cső alatt még 700 méternyi mélység van, az acélcső menthetetlenül elveszettnek tekinthető. Az elpusztult csőnek mrmkaóntó- ke az anyag beszámításával több mint egy­millió dollárt tett ki. Komoly tudós végezte a kísérleteket, ame­lyeknek tervezete mér évek óta foglalkoztat­ja a tudományos és technikai világot. A tech­nika energia-éhsége határtalan ás a napokban Berlinben lezajlott egy hétig tartó vílágerő- konferencia, amely a technikai tudomány leg­jobbjait egyesítette magában, legintenzí­vebben éppen azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy miképpen lehetne nj energiaforrásokat ék titatni az emberiség swvígáiatába. A technikai energiának Legnagyobb részét, csaknem nyolcvan százalékát még mindig a szén szolgáltatja és tíz százalékot tesz ki a* az energiamennyiség, amelyet a vízesésekből nyernek. Olyan nagyszabású technikai cágomdoftteofc élnek azonban a tudomány embereinek a lelkében, amelyeknek megválóidtására tat eddig ismert éa felhasználható energiafor­rások nem kielégi tőek. Különösen a francia és német technikai vi­lág foglalkozik az nj energiaiforrások problé­májával és végez már évek óta ebben a te­kintetben nagyjelentőségű kísérteteket. Úgy francia, mini német technikusok körében olyan nagyszabású tervek élnek, amelyeknek megvalósítása, a szó szoros értelmében megváltoztatná a földgolyó képét Egyes tervek a fantasztikum határát érik ei a bár tudományos alapjuk megvan, gyakorlati megvalósulásuk igen távoli jövő zenéje. Ilyen elméleti elképzelés például az, amely a föld légkörén túljutó rakétákkal van kapcsolatban. Ha ezeket a rakétajáratokat rendszeresíteni lehetne és a magasban, mintegy tizennégy ki­lométernyire a föld felszínétől rakétaállomá­sokat lehetne létesíteni, úgy a rakéták kö­zött kivont fémes felület mint sugárzó tükör gyűjtené össze és vetítené a földire a nap su­garait. Ilyen módon a föld sarki területeit boritó óriási jégpáncélokat:, gleccsereket és hómezőket meg lehetne olvasztani és Antark­tisz területére mintegy nyokaniHVó négyzet- kilométer terjedelmű uj termőföldet, tehát akkorát, amintrB egész Európa, tehetne a kul­túrának megnyerni. Mondottuk, hogy ezek a tervek • tautásta határán mozognak. 1 De vannak olyan terhűikéi elképzelések Is, amelyek abban a pillanatban mc^valósH- hartók, amint aj és hatalmas energiaforrá­sok lesznek beáfHthatók az emberiség szol­gálatába. Ilyen az a német terv, amely hatalmas szi- vattyugépek felhasználásával, a Gibraltár! ti­zennégy kilométer széles és átlagban kétszáz méter mélységű tengeri kapagáttal való el­zárása után, a Földközi tenger parti rizett kívánja el­tüntetni és igy hatalma# termő területeiket aikar csatolna az európai kontinenshez. Ebben az esetben az Adria északi része tel­je Fen eltűnne és a velencei partvidék össze­forrna Dalmáciával, Triesztből pedig a ten­gerparttól kétszáz kilométernyire fekvő bel­ső város lenne. Megjegyezzük itt, hogy ezt a processzust untodén emberi beavatkozás né!­nyeaertról hatalmas bicska lóg le, bicska- egyesületnek hívják az asztaltársaságot, mindegyük tagja hord magával egy liliputi bicskát, amelyről minden héten döntenek, hogy hol, melyik zsebben fogják hordani, s ha az asztaltársaság tagjai találkoznak egy­mással, kötelesek est a liliputi bicskát elő­venni a titokzatos helyről, ha pedig valame­lyikük nem tudja, hogy a héten melyik zseb­ben kell hordani a bicskát, úgy köteles bün­tetést fizetni — jótékony óéira. Minden hé­ten gyüléseznek, magától értetődően sör mellett. A sör kedvéért csinálták meg az asztaltársaságot is. Éjifél elmúlott, lassan a kertihelyiségből elmennek a vendégek, kevesebb lesz a tánc, kevesebbet nétz hátra már a kedvesarou zon­goristalány, kevesebb a zene, az estéből éj- félután lett, hazaszedélozk'ödűnk, a nyugodt kisváros rendezett házai között, rendezett kCÜ a természet maga te müveit, amennyiben a Po és az Alpesebből lejövő többi folyó olyan óriási törmelékmen nyiségekert hoz magával, hogy Trieszt és Velence közt a partvonal ál­landóan épülőiben van és ez a továbbnyo mú­lás a történelmi idők folyamán dátumszerü- leg megállapítható és lemérhető. Persze a természet tízezer és tízezer esztendő alatt fejezné be ezt a munkát, amit az emberi technika rövid néhány év alatt óhajt megva­lósítani. Egy másik 3y*n nagyszabású technikai terv a Szahara küencmáMó négyzetkilométer­nyi terjedelmű pusztájának kulturier®etté váló átalakítása, amellyel különösen a ifranciák foglalkoznak, s amely óéira a napnak eddig kihasználatlan energiáját és szén energiájának nagyszabású erőmüvekkel való felhasználását akarják igénybevemú. A nap energiájának egybe­gyűjtésére éppen a Szaharán már jelentős kísérletek történtek, amelyek eredményekre is vezettek és jelentékeny termőterületeket tehetett beállítani a kultúra szolgálatába. A franciák nagy buzgalommal törekszenek ar­ra, hogy a régi rómaiak nyomdokában észak­afrikai gyarmatokban földművelést éa mező- gazdaságot létesitsenefc rixoek clővarázeoié- sával. Bizonyos, hogy a most sivár területek egyrésze a rómaiak korában megművelt föld volt és a Sbeidia melletti római templom romjai amellett tanúskodnak, hogy itt a ró­maiak egykor nagyszabású vízmüveket léte­sítettek olajfa-termelés céljából. Természete­sen a kérdést megoldani most még nem le­het, mert nincs olyan erőforrás, amely a vi­zet ilyen óriási területre behajtsa és szétosz- sza. Az artézi kutakkal való kultúrával a nagy szél morto rak fogják a döntő szerepet játszani. A nap erejét és a szél energiáját azonban nemcsak a Steahttnán, hanem a Kafehari si­vatagon, aa arab Dobna pusztán, Ausztrá­lia nagy pusztaságain és a belsőáósteá pusz­tákon te fel lehetne egykor használni. Francia elképzelés szerint például A Szahara szélén a szélerőművek egész rendszerét kell majd felálltam és igy a pusztát fokozatosam kell visszaszorítani. Az ilyen szélművek lé­tesítése természetesen óriási összegeket ven­ne igénybe, de a nagyon olcsó áramszolgál­tatás a befektetést kifizetné. Ezer erőműnek, amelyek mindegyike ezer kilowattot jelente­ne, a felállítása ma már technikai lehetőség. Ez az erőműrendszer pedig olyan energiát szolgáltat, amellyel 150.000 négyzetkilomé­ternyi területet lehet vízzel ellátni, tehát kö­rülbelül akkora földet, amekkora Csehszlová­kia. Ma a Szaharának mindössze kétmillió lakosa von, de 150.000 kMoroéter kulturtörű- tet megnyerésével 7 millióra lehetne emelni a Szahara lakosságának a számát. A technikai tudomány arra is gondol, hogy a föld beJM melegét használja föl energiaforrásnak. Ismeretes do­log:, hogy egy bizonyos neutrális rétegen ahri a föld belső melege harminc méterenként egy fokkal emelkedik. Ma még ninceen ko­moly technikai terv a föld belső melegének erőműtani kihasználására, de bizonyos, hogy azt az óriási energiát, amit ez a forrás je­lent, a technika egykor szintén az emberiség szolgálatába fogja állítani. Toscanában kü­lönben már vannak erőmüvek, amelyek a föld belsejéből M&ramfló vulkanikus gőzö­ket használják fel energiaforrásnak. A jövő kihasználatlan energiái között nagy szerepet játszik a tenger. Elsősorban a ten­gervíz szabályos mozgása, amit apadásnak ób (tagadásnak ismerünk, jön számításba mint energiaforrás. A tengervíz n ivókülönbsége ezen szabályos mozgás következtében néhol rendkívül nagy, igy például keleti Szibéria pariján dogadásl uocáin. A fonton egyik kávéháziból, a Bristol­ból kübajllatszik a cigánynmzsika. Nem lehel ellenállni, hogy ne menjünk be a kávéházba, megnézni, kinek bűz a cigány magyar mu­zsikát? Mindössze két német öreg ur van a kávéházban, amolyan notórikus lumpok le­hetnek. Kopott nyirettyükön, kopott cim­balmon, amilyen kopottat még alig láttam, kopott ruháiban, kopott arcú cigányok húzták' a nótát: Ki tanyája ez a nyárfás? Nem hal­latszik a kurjantás! Vagy alusznak, hogy nem hallják? Vagy talán nem is akarják! És most már nem Lundenburgrói beszél­tünk, meg Liedhtensteiuékről. meg a Hana- vidékről, meg a sörről — de a kopoü cigá­nyokkal beszéltünk, akik elmondták, hogy a csallóközi Nagymegyerről valók. Az ember elfelejti őket, de abban a percben kopott nyirettyűjükkel és még kopottabb cimbal­mukkal közel voltak a szivünkhöz. alkalmával a vix harminc méterrel magasab­ban áll, mint apadáskor. Általában ötméte- res magaslati különbséggel számíthatunk. Ha a megmozgatott vízfelületet háromszázmillió négyzetkilométernek vesszük és ötméteres nivókülönbséggel számítunk, a tengermozgás energiája hallatlan összeget mutat. A föld felületének már különböző helyein vannak olyan erőmüvek, amelyek a tengermozgásrt használják fel, de még kismértéküek és igy bizonyos értelemben a régi szélmalmok ál­tal nyeri energiához hasonlíthatók a turbiná­hoz való viszonylatukban. Bretagne partján a francia munkaügyi minisztérium különben állandó kísérleteket végeztet ez irányban. Az angol munkaügyi minisztérium hasonlókép­pen nagyszabású kísérleteket tesz a Sevem- folyó torkolatában. Am Amason-folyaan hatalmas torkolati öb­lében, valamint a Yangteenkiang és a Kon­gó Öblében létesülnének a közeljövőben a legpagyobbsxabásu ilyenfajta erőművek. Esek volnának az első kozmikus tera&és&e- tfi mechanizmusok az energiáéit cs emberi­ség kielégitéeére. Claude processzornak és hűséges marsfcatár- sának, Boudherot professzornak terve szántén az óceánban re#ő energia kihasználására irá­nyai, <te ők axt as energiát akarják ax emberiség ami- gálaiáiba állítani, ami a felületi és a mély­ségi víz hőmérséklete közötti különbség­ben rejtik. Természetesen nagyobb hőfokú küKtobaégWs legalább húsz fokra vau szükség, hogy aa óceánból energiát lehessen nyerni, igy első­sorban a trópusi tengerek, azután a melegvíz Bfl áramlások jönnek számításba, amelyekben aránylag kis terjedelmű vertikális vonalon mutatkozik a szükséges húsz foknyi különb­ség, Azonban éppen annál a körülménynél fogva, hogy ax energjárt üyen módon trópust tengerekből nyernék, az indusztrializMái szempontjából eddig kisjeteurtőségü trópikua kontinenseket lehetne egyszerre müveit kul- turterilletekké változtatni. A két francia tudósnak terve aszó fcafal erőmű létesítésére irányul. Párisban és Lüttichben sikeresen is végez­tek egy kis modellel kísérletet és konstruk­ciójuk nagyon egyszerű. Gépük két nagy üvegrtartályból áll, amelyek egyikében meleg, a másikában hideg viz van. A meleg víznek olyan hőfokon kell lennie, hogy forralás nél­kül párologjon, a levegőt továbbá mindakét tartályból ki kell szivattyúzni. A két üvegtar­tályt cső köti össze, amelybe kis turbina van építve. Amint ax első tartályban a viz gőzö lögni kezd, a gőz jelentékeny energiával nyo­mul a lehűlt második tartályba és igy műkö­désbe hozza a turbinát, amely viszont egy dinamót fajdít meg ax elektromosság terme­lésére. Claude professzor naigyobbszahásu kísérle­tének sxhthelyéül a Golf-áramlást válasz­totta, mert ennek felületi vize a délkeleti amerikai porton huszonnégy fokot is elér, míg aránylag kis mélységiben a sark felöl áramló mélységi viz áHandócun négy fokos hőmérsékletű. Claude professzor fantasztikus eszméje most máT abban áll, hogy a Golf-áramláson aszó gyárakat létesít, amelyek gőzkazánjai a Golf-áram felületi rhoe, kondenzátorait a mélységi viz hideg tömegei táplálják. így hatalmas energiamennyiséget tudnának nyerni, azonban a technikai terv felvetésé­ben nem adják meg azt az összeget, amelybe az eszme megvalósítása kerülne. A most kudarccal végződött kisérlel tulaj donktéppen csak részletkisérlet volt, de már ez is egymillió dollárba került. Claude pro- ÍOBBaor maga te megmondta, begy ilyen ütem Az óceán mélyébe sülyedt egy francia tudós milliós költséggel készült erőmüve Claude professzor első kísérlete az óceán vizének hőküt&nbSzetében rejlő energia kihasználására kudarccal végződött — Az amerikai tőke rezerváltan viselkedik az újszerű törekvéssel szemben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents