Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-31 / 172. (2393.) szám
8 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Tegnap Sclovenszkóról 8—30 mm.-es csapadékot jelentettek, egyébként ott as időjárás meleg (30 fok). — Időprognóeis*: Nyugaton hűvösebb, esőre hajló, nyugati széllel. ^MCAlMAO^ARHIiaiai? ammii in ........... 19 30 Julius 31, ©ffutortok. ■— Kommunista üzelmek miatt letartóztattak egy bukaresti posta tisztviselőt. Bukarestből táviratozzák: Staneef postatiéztviselőt, aki a berlini kommunista közpopt |* a bukaresti kommunista futár levelezését közvetítette, tegnap letartóztatták. Az a jelentés, amely szerint Stancef a telefon- és táviróvezetékek tervét ét- adta volna a kommunista központnak, nem felel meg a valóságnak. — Megsebesítettek egy fasiszta titkárt. Rómáiból táviratozzák: A k‘Impro Itália jelentése szerint Staiti délolaszonszági község fasiszta milíciájának titkárát fegyverlövóssel súlyosan megsebesítették. A tettest letartóztatták. Kazánbeiaíazások Schulz-féle építési r.-t. Bratislava, Laurinská 6. —* Autószépségverseny Trencsénteplicen. Trenoséntepücről írják: Vasárnap, augusztus 3-án a Csehszlovák Autóklub zsolnai csoportja bel- és külföldi gyártmányú autók részére szépségversenyt rendez. Benevezni vasárnap déli 12 óráig lehet a trencsénteplici fiirdöigazgató- aágnáil. A verseny védnökei között Miosura dr. volt miniszter, Bánghoffer dr., Sonnenschein dr. és Epstein vezérigazgatók nevét találjuk. A zsűri a legszebbnek talált autót jutalmazni fogja. Az eddigi nevezésekből ítélve, a versenyen legalább 60—80 kocsi fog résztvenni. A verseny résztvevőinek elhelyezéséről a fürdőigaz- gátóság megfelelően gondoskodik és tiszteletükre vasárnap este a gyógyház nagytermében táncestélyt rendez. — Magával hurcolta egy megvadult tehén. Nyitrai tudósítónk jelenti: Bábin dal községben Korgó József földműves tizenkilenoéves Júlia nevű leánya tehenet vitt ki a mezőre legeltetni. A tehenet tartó kötelet a derekára kötötte, nehogy a tehén a tilosba menjen, maga pedig kézimunkázni kezdett. A békésen legelésző tehén hirtelen megvadult, vad száguldásba kezdett és maga után vonszolta a szerencsétlen leányt. Amikor a vágtató tehenet megfékezték, Korgó Júlia belehalt szörnyű sérüléseibe. Arca és teste a fölismerhetetlenségig összeronosolódott, koponyája összehasadt, agyveleje kiloccsant. Borzalmas gyilkosság egy világjáró motorkerékpáros családban A im megölte anyját s a hullát elásta Stockholm, július 30. Hétfőm északi Svédországban borzalmas gyilkosság történt. Egy Ekstrand nevű malmöi család, az 57 éves anya és kéit felnőtt gyermek, oldalkocsival ellátott motorkerékpáron körutazásra indult Svédországban, onnan Finnországon, Oroszországon és Németországon keresztül akarta folytatni világjáró útját. Hétfőn este az észtaksy cd országi határvár óénak, Iíu- 1 eának együk kórházában vérző fejseibek- ketl megjelent az együk motorkerékpáros, a harmincéves Ekstrand --lány és elmondotta, hogy fejsérülései motorkerékpáros szerencsétlenségből származnak. Mivel a kezelőorvos megállapította, hogy a sérülések egészen másfajtáijoak és szerencsétlenségről nem lehet szó, a sebesült hosszabb faggatás után bevallotta, hogy sénülétseit bátyja okozta, aki anyjukat megölte és a hullát elásta. A rendőrség azonnal megindította a vizsgálatot, amely ezeket az adatokat megerősítette. A hanminoöitéves Ekstrand-fiuit, aki különben tekintélyes malmöi kereskedő, Csont éS izületi bajoknál Kérje a csizi otthoni jód- kara használati utasítását. Csízfürdő. azonnal letartóztatták. Letartóztatták azonban nővérét is, mert alapos ellene a gyanú, hogy édesanyjának meggyilkolásában fiivérének segédkezett. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.15 Gramofon. 22.15 Giramoíon-tánc- zene. — POZSONY: 11.90 Gramofon. 17.00 Sdhu- bert-dalok. 22.15 Gramofon. — KASSA: 11.00 Gramofon. 12i.30 Déü zene. 17.00 Ének- ée fuvola- verseny. 20.00 Hegedűverseny. 21.00 Tánczene. 22.15 Gramofon. — BRÜNN: 11.90 Gramofon. 12.30 Déli zene. 17.00 Morvaa ifuvósötös. 1. Redtíha: Fúvósötös. 2. Huber: Fúvósötös zongorával. 18.00 Gramofon. 18.20 Gramofon. 22.15 Gramofon. — BERLIN: 19.05 Szórakoztató zene. 20.00 Kesser Hermáim író elbeszélt a* életét. 20.90 Rádnóaeoe- kar. 1, Oflfenbach: Kakadu — nyitány. 2. Maurioa: Perzefon'é-meseköltem'ény. 3. Piltney: Divertimento zongorára és kamarazenekarra. 4. Rossrini: Tolvaj szarka — nyitány. 5. Smetana: Moldva, szimfonikus költemény. 6. Strauas Eduard: Fényibogárkák. Utána hírek. 22.90 Szórakoztató fúvószenekar. — LONDON: 17.15 Gyermekóra. 18.40 Chopin-etűdök. 19.00 Zenei csevegés. 22.4J5 Tánczene. — PARIS: 15.45 Hangverseny. 19.20 Gramofon. 20.00 Gramofon. 20.45 Hangverseny. — RÓMA: 17.30 Szimfonikus hangverseny. 21.02 Offembach „Az ezred-dobos leánya1* cimü operettje. — MILÁNÓ: 17.00 Gramofon. 19.90 Vegyes zene. 20.40 S2íimifómikus hangverseny. Utána szórakoztató eeue. — BÉCS: 11.00 Divatos dalok gramofonon. 12.00 Haupt-zenekar. 15.30 Wagner- és Verdtoperák áriái és drámai jelenetei gramofonon. 16.90 Hangverseny. I. Franki Ferenc dalai. II. Zeohner Hermáim Chopin D-moll echenzóját játssza. III. Aust Edit énekelőadása, négy Rücfcanf-dal. IV. Kolmann hegedűművész játéka. V. ZehlLer zongoraművész játéka. 17.45 Az emibersport heti jelentése. 18.00 Főzzünk hideget a melegben: saláták és nyers ételek. 18.30 Pawel iró felolvasása. 19.00 Hogyan lehet meglesni az állatokat? 20.05 Tausohe Antal hangverseny énekes dallal. 1. Brunettl-P.isano: Jó éjszakát. 2. Baschny: Vető ember dala. 3. Reger: Népdal. 4. Ast; Csipkerózsa reggeli szellőben. 5. Mübtler: Népiesen. 6. Brahms: Testvérke. 7. Straus6: Te, szivem koronája. 8. Wolff: Reggeli harmat. 20.35 Auermheiimer „A nagy szenvedély" cimii vígjátéké a stúdióban. Utána a Bauer-zeneknr játéka. — BUDAPE1ST: 9.15 A rádió házikvartett- jének hangversenye. 9.30. 12.25 és 14.30 Hírek. 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12.00 Déli ha- rangszó az egyetem-téri templomban, időjárás. 12.05 Az Országos Poebászenékar hangversenye. Karnagy Kmuil Antal. 13.00 és 16.4T Időjelzés, időjárás és vízállás. 16.00 Hűbéri Károly álflatmeséi. 17.00 Laezer István felolvasása: „Elkobzott kincsek". 17.15 A Székesfővárosi Zenekar hangversenye. Karnagy Bor Dezső. 18.20 Boedhán Helly, a berlini operaház művésznőjének hangversenyé. Zongorán kisér Polgár Tibor. 1. Soarlatti: 0, oessa- te di piagarmd. 2. Schumann: Geietemahe. 3. Brahms: a) Soontag, b) Dér Satamander. 4. Strauss a) AMereeelen, b) Breit ülber meiin Haupt. 5. Puccini: Pililangókiisasszony — ária. 6. Poncbi- nélli: Giooondn — ária. 7. Wagner: Tarnnhauser — Erzsébet belépője. 8. Tnrnay: A fehér ház. 18.50 Debreceni Kiss Lajosnak s cigányzenekarénak hangversenye. 20.00 Vigjátókelőadás a stúdióban: ,.Vér Judit róz-ája". regényes vígjáték három felvonásban. Irta Lampérth G. Rendező Kiss Ferenc. Utána idöáeáoúe, időjárás és hirek. Majd PatalciSzmHÁzKönVvKabTaRA. Bayreuth 1876— Irta: Apponyi Albert gróf Azokhoz írom e sorokat a bayreutthi ünnepi játékokról, akik az idén tavassszol egyiptomi és olaszországi utazásomról küldött leveleimet oly szívesen fogadták. Mostani benyomásaim mindkét esetben ifjúkori emlékeimhez kapcsolódnak, de mindét esetben egészen másképp. Egyiptomban hetven év előtti futólagos benyomásaim újultak meg, melyek azonnal eszmibe jutottak, midőn viszontláttam a régi helyeket, ahol azokat annak ide- jién szereztem, de amelyek a két egyiptomi utazásom között eltelt hosszú Idő alatt szinte teljesen elmosódtak. Mégis megállapíthattam a nagy változást, amely ott lezajlott, számot adhattam magamnak ennek okairól és önmagáimon tanulmányozhattam a fiatal évek ég az öreg kor pszichológiájának különbségeit. Ezzel szemben Bayreutth-tel összenőttem, az ünnepi játékok megszülésétől kezdve. Sohasem lazult meg az a szellemi kapcsolat, mely engem azokkal a művészi alkotásokkal összefűzött, mélyek Bay- reuthiban jelennek meg a Legtökéleteesbb tisztaságban. Még akkor sem, amiikor az ünnepi játékok a háború folytán egy ideig szüneteltek. Számomra a zened élvezet nem szabad óráim felületes szórakozása, hanem benső énem kiegészítő része, melyért végtelen hálával tartozom a Gondviselésnek. Mikiden igazi zenei benyomás iránt fogékony vagyok, egyik irányt sem tekintem Mzáróiagosnak, legintenzívebb hatást azonban mégis a két óriás: Beethoven és Wagner gyakorol reórn. Minden más nemzetbeli zeneszerző müveinek köszönhetek élvezetes órákat, de azt az elemi erőhatalmat, amely lenyűgözi a hallgatónak egész vallóját, mely őt a csodálatnak, a megrendülésnek és a magától értetődőének vegyes érzelmein át bevezeti annak a misztikus világnak az átélésébe, amely a zene rejtett mélységeiben nyilvánul meg — ezt az elemi erőhatalmát csak Beethoven is Wagner alkotásaiban éreztem. Hogy pedig ez öntudatomba jutott, azt Bayreuth nagy, igen nagy mértékben mozdította elő. Mindezeket csak futólag érintettem, azért, hogy Bayreuth-bez való viszonyomat megvilágítsam. Ezekről a metafizikai dolgokról már más munkámban is szólottám, elsősorban a Beethoven-oeutem- nánium alkalmából Budapesten tartott ünnepi beszédemben. A mostani tanulmányban már a króni- kaliiró fog megszólalni. Azonban, mielőtt részletekbe bocsátkoznék, összefoglalóan kell jellemeznem, hogy mit jelentenek az idei bayreuthi ünnepi játékok. Ezt pedig nem tehetem anélkül, hogy egy kissé vissza ne pillantsak a múltba. Más világ volt az úgy művészi, mint politikai szempontból, midőn 1877-ben a bayreuthi ünnepi játékok színháza megnyitotta kapuit. Németország akkor állott politikai hatalma csúcspontján. Az 1871-iki háború hatalmas erőtartalékai még felhasználatlanok voltak, I. Vilmos uralkodott, Bismarck kormányzott. Még nem homályosodott el a győzelmi mámor és a nemzeti egyesülés ielkese- d'ése. Wagner Richárd teljes leikével benne élt ebben az atmoszférában. Túláradó német nemzeti öntudata nem ismert kételyt, meggondolást. A régi nagyságában feltámadt német hazáért élt és alkotásaiéval tudatosam a német szellemnek áldozott. Sohasem volt alkalmasabb idő arra, hogy egy hatalmas német művészi váHaillkuzás megszülessék, mint a bayreuthi ünnepi játékok megkezdésének időpontja, A művészi atmoszféra azonban már nem volt ennyire kedvező. A Wagmer-zeme még nyílt probléma volt; viták, harcok kérdése. Sokan lelkesedtek érte, de sokan támadták is. Nekem, aki testitell- lélekkel az előbbiekhez tartoztam és tartozom, hamarosan tapasztalnom kéllett ezt. Az ünnepi játékok házában véletlenül Eduard HameHek, a híres zeneiró ült mellettem, aki a legádázabb, egyben legjelentősebb képviselő volt a Wagner - ellenes zene'tudósotkmak. Bár csak futólag ismertem, ei- kerüilhetetlen vélt, hogy néhány szót váltsunk egymással, de tapintatosan kerültünk minden olyan megjegyzést, mély a wagneri alkotással szemben való álöásfogialásunkart jelezte volna. Ez a találkozás jiellemző volt az akkori viszonyokra. A bayreuthi ünnepi játékok éíetrehivása mindenesetre Wagner győzelme volt. Keresztülvitte, hogy alkotásait emberileg a legtökéletesebben adják elő, hogy minden az ő szellemében törtémg'ék, kizárólag azok között a keretek között, amelyek úgy az előadásit, mint annak meghallgatását illetőleg mindenben meigífelel'tek az ő intencióinak. Annak a régi görög ideálnak a feltámadása lebegett előtte, melyet az amphyfctiond játékok testesítettek meg: kiszakadni egy időre a mindennapi élet taposómalmából, hogy életünk főszempontja a művészi alkotás élvezete legyem, nem pedig a napi hivatásban elfáradt organizmus felületes esti szórakozása. A hallgatóság részéről a legnagyobb odaadás, a szereplők részéről pedig a legtökéletesebb művészi munka legyen biztosítva. Legmagu- sabbrendü szellemi megújhodás, vagy azt is mondhatnék, művészi lelkigyakorlat. Saját nagyságának, ■egyéni értékének öntudatában Wagner Richárd akkora önbizalmait árult el az eszme merész megtervezésében, hogy egyenesen kihívónak lehetett mondani. De ez a kihívó önbizalom a zseniknél hasonló esetekben tapasztalható naivitással párosult. A kihívás mégis sikerült. Elég egy pillantás Bayreuth történetére, hogy ezt megállapíthassuk. Wagner ma éppoly kevéssé vitatott nagyság, mint például Bach, Beethoven vagy Goethe. Megingathatatlan tétele a kultiirhistóriának, hogy a legnagyobbak közé tartozik. Akkor azonban még nem volt igy. Bár az ünnepi játékok házának megnyitása nyert csatát jelentett,! nem jelentette egyúttal a végső győzelmet. Német-; ország szellemi vezetői és politikai hatalmasai nagy j számmal jöttek Bayreuthbe. élükön az öreg Vilmos császárral; aki noha művészi dolgokban teljesen j analfabéta volt, ennek a vállalkozásnak nemzeti i jelentőségéről mélyen meg volt győződve. De nagy l számiban jelentek meg a hallgatóság soraiban és j a szakirodalomban a Hamslickok is, a kevéssé jól j hangoltak, a szkeptikusak, a blazirtak, akik miin-j den nagyot rendesen megmosolyognak. A napa sajtóben is állt még a harc. A wagneri:inasok hasonlóan valamely szektához, még mindig valami különös szellemi irányt jelenteitek. Természetesen ez annak volt betudható, hogy Bayreuth létrejötte nagy propagandát igényelt és az erős ellenállás Wagner híveit erős harcra késztette. Ehhez járult még az is. hogy maga a mester, aki csodálatosan és egyedülállóan hitt elhivatottságában, művészi törekvéseit tudományosam is meg akarta magyarázni, esabótikaiiilag akarta a zenedráma alapjait megállapítani. Bár mindez tulajdonképpen csak bölcseleti formulázásia volt az ő művészi egyéniségének, mégis, mint általános művészi dogma, szükségképpen ellentmondásokkal találkozott. A helyzet akkor még nem volt tisztázva, számos hang szólt mellette és ellene. A kritizálná nem engedő, lelkes és a Wagner-zene minden taktusát magasztaló hívek, valamint a tagadók és ádáz ellenségek között ott volt a nagy tömeg, amely minden ujját szemben először idegenül áll. részben érdeklődik iránta, résziben visszariad tőle, mert még nincs kialakult nézete. Művészeiének kiteljesedése folyamán minden zseni találkozik ezzel e tömeggel, mely végleges állásfoglalásával határozza meg alkotásainak külső hatását. Bár előrelátató volt az eredmény, de akkor még nem volt egészen biztos. Ma azonban itt van és pedig nemcsak a nagy zeneköltővel való vonatkozásában, hanem a bayreuthi eszme tekintetében is. Megvalósult a nagyszabású terv, hogy otthont teremtseu, ahol müveit a legtisztább Stílusban adják elő, ahol szelleme állandóan megújul; — otthont, amelynek szelleme bizonyos mértékben mintája és ellenőre a többi előadásnak és eredeti forrása a hallgatóságnak. A gondolat túlélte a mestert. özvegye folytatta tovább, aki őt egész nagyságában és jelentőségében felfogta s akinek félje elvesztése után is volt ehhez elég ereje. A gondolat túlélte a költőt akkor is. midőn e csodálatos asszonynak aggkor® miatt félre kellett állnia. A hagyományok tovább élnek a ionban, kár nek apja szellemében való vezetői képessége már fényesen megállta a próbát. Túlélte a gondolat a háború okozta kegyetlen megszakítást is, mely az egésznek uj megkezdésére kónyszeiriitette Őket. Sőt, nemcsak túlélte, de azt ób mondhatnánk, hogy úgy a művészi munka tökélye, mint a közönség érdeklődése tekintetében kezdettől fogva Itt fejlődés tapsztalható. Csali végiig kell olvasni a közreműködő művészek névsorát, akik az idei ünnepi játékokban résztvesznek. És figyelembe kél! vennünk, hogy az összes előadásokra minden jegy elkelt, sőt már a jövőre is számos előjegyzés történt, igy 'bebizonyítva láthatjuk a bayreuthi gondolat eleven életerejét. Igen, a siker a legmerészebb várakozást is felülmúlja. Maga a mester tulajdonképpen csak a németekre gondolt müve megalkotásakor e az most mégis, minden nemzeté lett, anélkül, hogy művészetének német jellege elhomályosodnék. Francia- országban is diadalmaskodott és túlélte a legnehezebb kríziseket, a nemzetek harcát Olaszországban meghódított egy alapjában véve egészen más, hatalmas és vele egyenrangú népöntuidatat. Wagner nagyságának utolsó, talán mindegyik között legnagyobb diadala, a germ án és latin zseninek közeledése a zenében. A legmegkap óbban jut ez szknbölikus kifejezésre aiz idei bayTeuíibi ünnepi játékokban, ahová a legreprezentatívabb, talán általában, most élő legnagyobb karmestert, az olasz Toscanánál hívták meg, hogy zeneileg közreműködjék. Nem túlzók akkor, midőn ezt a meghívást elsőrangú krulturtö rténeti eseménynek tekintem. Gondoljunk csak vissza az 1876-üki bayreuthi hangulatira, mikor még ott is kételkedtek a diadalban, sőt kételkedett még maga a mester ás, körnek akkori lelkiállapotáról megkapó felvilágosításokat olvashatunk Du Mouldn Eckert grófnak Wagner Cosámáról írott könyvében. Csalódott, lélekkel az előadások fogyatékossága miatt és elkeseredve a folytonos pénzügyi nehézségeken, Wagner mér egész komölyan azon gondolkozott, hogy lebontatja a színházat és likvidálja az egész bayreuthi vállalkozást. Hogy ismét visszatért tettvágya és életkedve, az csak a Parsával művészi .elgondolásának köszönhető, ami az első ünnepi játékok évei után Wagner egész lényét lekötötte. Vagy gondoljunk sa akkori olaszországi zenei életre, ahol akkor kezdték sikerrel előadni Lohengrint és ahol az első felvonásban Lohengrin megérkezésének jelenétét — a mester borzalmára — egyszerűen megismételtették. Ha valaki akikor azt mondta volna, hogy Wagner szellemi örökösei ötven év múlva egy nagy olaszt fognak Bayreuthba hívni, hogy ott Tristamt — éppen Tristant, ezt a legtipikusabb Wagner alkotást — betanítsa és vezényelje, azt bizonyára az Alpokon innen és tud is esztelennek tartották volna. Ég íme, most mégis megtörtént. Az egész zenei viliág ennek az eseménynek a hatása alatt van és ezt az eseményt oly módon üdvözli, hogy bátran következtethetünk belőle a nemzetek kulturális együttműködésének akadálytalan folytatására. — Hamis okmányok alapján tanítónőnek neveztette ki magát. Nyitrai tudósítónk jelenti: A pozsonyi iskolaügyi referátum hónapokkal ezelőtt tanítónőnek nevezte ki Cabajosápor községbe Németh Janda Margitot. Röviddel később föltűnt, hogy az uj tanítónő a legelemibb kérdésekkel sincs tisztában, mire titokban vizsgálatot vezettek be ellene. A vizsgálat váratlan eredménnyel járt, amennyiben sikerült megállapítani, hogy Németh Janda Mária hamisított okmányok alapján nyerte el az állást és nem rendelkezik tanítónői képesitéssel. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy okmányait olyképpen ha- mieitotta, hogy az ismeretiem módon szerzett, Németh Ján névre szóló okmányokon a Ján Hogy miit jelent ez az együttműködés zened téren, arról alkalmam lesz a jövőben beszámolni, ha majd azokról az előadásokról fogok írni, amelyeket Tosoanini vezényel. Most csak negatív szempontból akarok valamit kiemelni: ez az esemény nem jelenti a tősgyökeres német wagneri alkotás karakterének elhomályosodáeát, hanem inkább hatóerejének kiszélesedését, sőt talán a legmélyebb tartalom minden elemének szellemi kibányászását. így kell ennek történnie a nemzetközi . együttműködés minden területén. A nemzeti sajátságoknak teljesen meg kell maradnánk, mert bárminemű el- homáilyosodáeuk az egésznek ellaposodásához vezetnie. A mester álltai kitűzőit német lobogó ma is hamisítatlanul és töretlen büszkeséggel lobog a bayreuthi ünnepi játékok csarnokának ormán, csak általános jelentősége' domborodik ki most világé - sabbain, annál a szimbolikus beálMfác-núl fogva, amiben ma része van. Az 1876-brm megingathatatlanul megalapozott épület most, majdnem ötvec évvel a mester halála Után nyert él koronáját nevet Jandára hamisította, fölfüggesztették állásától s egyben megindították ellene az eljá- j rást. Az ügynek a bíróság előtt lesz folytatása, j — Négy hónap múlva készen les* a margitszigeti fedett uszoda. Budapesti szerkesztőségünk teleifo-1 nálija: Tegnap este ünnepélyes keretek közt iartot-j ták meg a Margitszigeten épült hatalmas fedett uszoda területén a bokréta-ünnepséget. A fedett, uszoda Európa legnagyobb és legmodernebb ver-; senyuszodája lesz. Az ünnepségen az érdekelt sport-1 fórumok és minisztériumok voltak képviselve. Ha-, jós Alfréd építész, az uszoda tervezője és építője beszámolt a négyhónapi munkáról. Még négy hónapi j munkára van szükség és Európa legszebb fedett uszodája átadható len a forgalomnak.
