Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-26 / 168. (2389.) szám
6 1930 julius 26, bsomba! ti«<otMa<Aarhtrlsp ■hhiiiibi1! iiiii i iHsuBiiixmxt^ziiiumMugmmBmiKMmmmn Folyékony szappan, tisztit és fest, a hajnak fénylő reflek- szét kölcsönöz, az őszülő hajat fokozatosan festi. Fodrászánál csak a valódi „ELMONO HENNA SHAMPOO“-t kérje Készíti: F. R. Müiler-Gebrüder, Berlin, C 25. 5 árnyalatban: arany, tician, szőke, halványszőke, sötét Kapható minden szaküzletben, ha nem, utánvét mellett szétküldi a csehszlovákiai képviselet: A. Va(i§, Praha I., Rybná 18. Tel. 64469. HENNA-SHANPOO tolt, azt hiTesztelték róla, hogyha rossz kedve van, kiszúrja a lovak szemét, vagy revolverlövéssel megöli az e'ó'btb még kedves paripáját Elhiszi rólam, Hedvig? — kérdezgette. # Irtózott attól a gondolatitól, hogy valakivel találkozzék régi ismerősei közül. — Mii szólnának hozzám? — kérdezte. — Én már nem vagyok a régi, nem vagyok az, aki voltam. Nézze, milyen sovány vagyok, csont és bőr. Meg akarok gyógyulni, újra vissza alkarok menni az emberek közé. Azt akarom, hogy szeressenek, hogy hódítsak uijra. Naponként várta mégis, hogy jön hozzá látogató, nem jött senki, csak P. ügyvéd kereste fel minden nap. Egyszer virágot kapott karácsonykor, fenyő- gallyal diszitett hatalmas csokrot. Sírva fakadt, amikor megpillantotta. — Nem kell, vigyék ki, nem akarom látná. Zokogott. Ki küldte ezt a virágot a rég elfelejtett Beretvás Lolának, ki emlékezett rá? Talán valamelyik szanatóriumi beteg, aki gyógyultan elíhagyta az intézetet? Sose tudták meg. A Rókusbán Többször előfordult, hogy estére nem jött haza. Kutatni kezdtek utána és a Rókusiban találták meg, az öngyilkosok szobájában, ahol a mentők betegei fekszenek. Nem követett el sohasem öngyilkosságot, csak annyi kábítószert vett be, hogy összeesett az uccán és a mentők a Rókusba vitték. A szanatóriumiban azután naigyon szégyenkezett emiatt, de csakhamar elfelejtette az egész történetet. Rendszerint keveset evett nappal és estére hideg húst szokott kérni, de ezt is különös módon fogyasztotta el. Ecetet kért melléje, a húst apró darabokra vágta, azt ecetbe áztatta és minden falat után forró vizet ivott. Úgy hogy egy-egy vacsora IHojén másfél liter forró vizet is elfogyasztott. Ár ufotsó ni Egy hét előtt a Király uoca 2. számú ház előtt egy csinos, fiatal teremtés esett ö?sze. Kezében egy fiola novonái, amelyből mind a húsz tabletta hiányzott. Az uoca népe körülállta. „Mérgezés!“ — mondták egymásnak az emberek, jött a rendőr, jöttek a mentők és az ismeretlent elvitték a Rókusba. A Batizfalvy szanatóriumba pedig aznap este nem jött haza a 19-es. Betelefonáltak a fodrászhoz, ahova délelőtt bement, ott csak annyit mondtak, hogy bent járt és aztán elment. Bejelentették a dolgot atyai jőbarátjá- nak, P. ügyvédnek, aki a Rókusba ment és ott meg is találta védencét. Bevitték a szanatóriumba. De a gyenge test oly erővel zuhant a földre, amikor elesett és annyira sovány volt é? zsirtalan, hogy súlyos érzuzódást szenvedett, trombózis lépett fel és ma délre meghalt. Még az éjjel azt mondta ápolónőjének: — Ha tudtam volna, hogy e«z lesz a következménye a királyucoai esetnek, nem tettem volna meg. Most ott fekszik a halottas ágyon, az éjjeli szekrényen néhány angol ponyvaregény: The Years fór Rachel, The thief in the night. „Tolvaj az éjszakában". Wallaoe-könyv. Belőle egy papírlap kandikál ki. Kiveszem, megnézem ... Megdöbbentő sor ... Beretvás Lola utolsó írása: „Miatyák ki vagy a mennyben ...“ Ami utána maradt Az „n“ betűt kihagyta a Miatyánk szócskából, de az Isten bizonyára nem veszi rossznéven tőle és kegyesen fogadja szerencsétlen lányát, az utolsó Wahrmannt... * Szerdán kora reggel a szanatóriumban őszszeszed ték holmijait. Három nagy bőrönd telt meg Beretvás Lola ruháival. Tizenkét selyem- ruhát, négy selyemkabátot, két bundát, nyolc j kalapot, tiz pár vadonatúj cipőt, kiét tucat pizsamát, selyemkombinék tucatjait és nyolcvan pár selyemlhaTisnyát számoltak össze többek között. A bőröndöket a Hungária-szálló padlására vitették. Ezeken az ingóságokon kívül állítólag még mintegy 100.000 pengőnyi vagyon maradt Be- ^et vá- Lola után. Ezt az összeget hír szerint atyai jóbarátjára hagyta. Ha-rm i ncöteszteodös volt.., Román antiszemita hősök papucsban A borsai dossziék — Gyorsfénykép Bertádéról és Dumilrescaróí Máramarossziget, julius 24. A máramarosszigeti vármegyei prefektura belső szobájában két szürkeboritékos dosszié fekszik Iuga dr. prefektus Íróasztalán. „A borsai antiszemita mozgalom" — ez van ráírva az egyikre, a másikra pedig „A borsai tüzkatasztrófa". Két külön aktacsomó. A mindenható bürokratizmus gondosan két külön csomóba regisztrálta Máramaros legeldugottabb falujában lefolyt eseményeket. Egészen külön. Teljesen függetlenül egymástól. Mert ugyebár nincs az egyiknek semmi köze a másikhoz? Ámbátor még ezt sem lehet tudni, erre még úgyis visszatérünk a hivatalos vizsgálat befejezése után. Az egyik aktahalmaz jobb, a másik a balsarkában hever az Íróasztalnak. A szolgának pedig, aki reggel takarítani szokott, biztosan ki van adva az utasítás: — Vigyázni kell, nehogy ezt a két aktacsomót takarítás közben összekeverje, mert különben az állásával játszik. Nem fontos ilyenkor a gondos nagytakarítás. Nem baj, ha egy ideig por lepi be ezeket az iratokat. Megértette? Rendben van. Nem kell őket bolygatni. Az utóbbi betekben tekintélyes nagyságra dagadtak ezek az irtaok, amelyek persze gondosan el vannak rejtve a kiváncsoskodók profán tekintete elől. Pedig nagyon sok érdekes adatot lehetne napvilágra hozni belőlük és nagyon sok, eddig érthetetlen momentumot tudnának megmagyarázni. Csak lopva, egy futó pillantás a dossziékbe. Itt van Juga prefektus egyik táviratának a másolata, amit még május hó 8-án küldött Hosszú Gyula dr. püspöknek, amikor komoly fordulatokat vett Berinde és Dumitrescu lelkészek lelketlen agitációja. Kéri, hogy Berinde tisztes urat közérdekből helyezze el haladéktalanul Borsáról. A válasz? Nincs. Nem érkezett, vaov talán csak nem találjuk. Valószínűleg kellett vá- alsznak érkeznie. Kellett volna. Azután itt van a prefektus 338—930. számú átirata, ugyancsak Hosszú dr. püspökhöz. Négy sűrűn teleirógépelt oldalon keresztül fejtegeti Juga dr., hogy Berindét azonnal át kellene helyezni. Szigorúan egyházi törvény alapján indokoja meg kérelmét, mert Andrei Berinde elsősorban ezek ellen vétett. Görög katolikus pap létére együtt celebrált misét a pólyánál templomban Dumitrescuval, aki a görög keleti egyház papja. Ez ecrvike a legsúlyosabb e^diázjogi vétségeknek. A polyánai templomban valóságos korcsmát rendezett be, lágerré alakította át, ahol öt nap és öt éjjel elbarikádozva lesték a hatósági intézkedéseket és a legvakmerőbb módon szállottak azokkal szembe. Ilyen súlyos vádak mellett nem lehet csak úgy elmenni. Mert a vádak roppant súlyosak, nem is beszélve az antiszemita agitáeió- ról, ami szintén nem egyeztethető össze a krisztusi szeretettel és a papi hivatással. Ezeket Hosszú dr. sem hagyhatta szó nélkül. Válaszolt a prefektus átiratára. Ha nem is azonnal, de válaszolt. — Meg fogom vizsgálni az ügyet, prefektus ur — valami ilyesmit ir —, intézkedni fogok, de addig nem helyezem át a papot, ameddig meg nem győződöm a dolgok mibenlétéről. Audiatur et altéra pars! Ugyebár? Ez volt a legközvetlenebb oka annak, hogy a dolgok idáig fejlődtek. Ezért kellett a rendet egy egész század katonaságnak gépfegyverekkel helyreállítani, pedig idejében tiz csendőr is bőségesen lett volna. De szerephez juttattak az események két máramarosszigeti urat is. Előkelő állami funkciót tölt be mind a kettő. Ki hitte volna? Pláne az egyik állandóan elitélte a borsai eseményeket. Direkt filoszemitának játszotta ki magát. Most pedig kiderült, hogy ők is benne vannak közvetve ebben a szegény má- -odrangú állampolgárok élet- és vagyonbiztonságok ellen elkövetett merényletben. Ők voltak azok, akik a püspöknél közbevetették magukat, nehogy a két „derék" borsai papot Máramarosból áthelyezze. Mert ezek a papok híven teljesitik a kötelességüket, ezeknek missziójuk vau ebben az elzsidősodott Márarriarosban. Még teljes pontossággal nincsen tisztázva, hogy más szerepük is lett volna a borsai ku- zista szórakozásban. Még hiányzanak egyes láncszemek, amelyeket meg fogunk találni. Akkor azután jönnek a nevek is. Vannak még a dossziékben kézzel írott, ideges, kusza vonalakkal odavetett írások. A csendőrség és karhatalom részére küldött utasítások. Juga Gábor dr. prefektus sajátkezű írásai. Szegény Juga prefektus. Az utóbbi hetekben lefogyott talán tíz kilót. Sokat panaszkodik, hogy hát kellett ez neki. Eddig Visón ügyvéde skedett, nagyon jól ment az irodája, de mert érdemei voltak a pártnál, hát kinevezték prefektusnak. Dehogy is sejtette ő, amikor beköltözködött a megyeháza díszes termeibe, hogy ennyi kellemetlensége lesz. Az események két nevet dobtak be a köztudatba. Andrei Berinde és Juan Dumitrescu. a két borsai antiszemita lelkész, ők állottak az események középpontjábam, ők a borsai I tragédia főszereplői. Constantán Danila és Berinde lelkész felesége, főleg csak rendezték és a kulisszák mögül irányították a cselekményt A híres vérszerződés azonban kizárólag Berivdéné agadban született meg. Ilyesmit csak asszonyt agy képes kitervezni. Dumitrescu igazán nem fontos. Típusa a teljesen megbízhatatlan egyéneknek. Róla még azt is képes feltételezni az ember, hogy nem is antiszemita. Csak úgy imitálja. Nagyon alázatos, ha beszélek vele. Sunyi. Róla egész idő alatt az volt az impresszióm, hogy azért csinálja az egészet, mert keresni akar Pénzt. Mert a legokosabb, ha az ember kiegyezik. Berinde az más. ő már érdekesebb. Persze, csak pszihopatalógiai szempontból. Nagyon szeret beszélni, de csak otthon Pólyánál), ahol ő az ur. ő az, aki „interjút" ad. Ilyenkor elmond egy antiszemita kaptafát. Mindig ugyanazt. Ez egy olyan kuzista blanketta, amit Jasiban állított össze a nagyvezérkar és kiadta az egyes tagozatoknak szives bebiflázás végett. Csak a helyi viszonyoknak megfelelően kell kitölteni és kész. így kezdődik: Jidanii nezugruma natiunea. Utána pedig a rendes sablon. Ettől nem tért el soha Berinde, csak egyetlen egyszer, amikor egy viszgálóbirói kihallgatás után igy kezdődött meg a beszélgetés: — Nézze tisztelendő ur, én látom, hogy nem közönséges intelligenciájú emberrel van dolgom. Tulajdonképpen mi szüksége van önnek Daniidra? Én azt hiszem, el tudná miaga ezt az egész ügyet intézni nélküle is. Berindének felcsillant a szeme: — Igazán, gondolja? — kérdezte örömmel, — na, de Danila mégis kell, tudja, ő nagyon okos fiú. És olyan jó kedve kerekedett, hogy hajlandó volt megengedni egy fotóriporternek, hogy lefényképezze öt. A lapok számára. Csatc előbb rendbehozta a frizuráját és megigazította a mellén a kampóskeresz- iét. Mert valamit mégis kell adni a külsőségekre is. Dumitrescu a folyosó sarkából irigykedve figyelte kollégáját, akit lefotograJálnak. őt nem jutott senkinek eszébe még meg sem kérdezni, hogy is áll az a kis borsai dolog? őt nem fényképezik 1© és nem lesz benne az újságokban. Talán a fotóriporterre jobban haragudott emiatt, mint az összes borsai zsidókra. így néznek ki papucsban a borsai események főszereplői. Kisebb szerepeikben jók voltak még: Mia- lageanu iskolaigazgató, Chesa és Chiroilia tanítók. A bűnösök ma az ügyészség foglyai és ezzel lezárultak előreláthatóan a borsai nagy napok. Legalább is ezt bizonyítja egy falragasz, amelyen egy jótékony egyesület Szigeten már táncmulatságot hirdet a szegény borsai tüzká- rosutiak javára. Tűzijátékkal és egyéb szenzációs meglepetésekkel. Tűzijáték, — nem is stilszerütlen ötlet, ha Borsáról van szó. K. Gy. Síméin kurtái!* bíboros fesz a pápa képviselője a budapesti Szent Imre ünnepségeken Budapest, julius 25. A magyarországi Szent Imre-ünnep&égekre augusztus 14-én a pápa képviseletében Sincero kuriális bíboros 10 bibomok kíséretében Budapestre érkezik. A fogadtatás nagy ünnepségek között történik. Az indiai gyapjnárukeretkedők sztrájkba léptek London, julius 25. Tegnap Bombayíben az jó- diai gyapjuáru-kereskedők szervezete elhatározta, hogy a kormány elnyomó politikájával szemben való tiltakozásának kifejezésére sztrájkba lép. Ez a mozgalom Patel felhívására vezetebető vissza, aki nyilt levélben a küzdelem folytatására hívta fel India népét. A sztrájknak annyi hatása lesz, hogy a gyapjuamyagkereskedós újjáélesztését hátráltatni fogja. Angliába ért a német sportgép London, julius 25. Amint tegnap jelentettük, Hirth és Weller német repülők kis s-porígépükön amerikai útra indultaik, amelyet leszállásokkal akarnak végrehajtani. A németek gépe tegnap Calais felől Anglia területére ért és ma délelőtt Croydon repülőterén leszállóit. Terjedőben van az északfranciaországi sztrájk Lilié, julius 25. A Miéi fémipar körzetében & szociális biztosítás miatt eszközölt bérredukdó következtében sztrájk tört ki s ma a sztrájkoló munkások száma már a tizenegy ezret meghaladja. A sztrájkmozgalom a textil-területen most már nagyobb méretekben bontakozik ki- .gyedül Lilié városában ötezer textilmukás hagyta abba a munkát. A szbrájkolók tegnap & város uccáin hatalmas tüntető felvonulást rendeztek. Több textilvállalat sok száz külföldi munkást szerződtetett, hogy gyárait üzemben tartsa. Az angol kormány újból a munkanélküliség problémájával foglalkozik London, julius 25. Különböző konzervatív lapokban az a hír bukkant fel, hogy a kormány a munkanélküliség és- a mezőgazdaság krízisének problémáját még egyszer a pártok e!e viszi és azok támogatását kéri. A liberálisok természetesen hajlandók a kormány javaslatát elfogadná. A Daily Telegraph kijelentése szerint a konzervatívok még mindig azon az állásponton vannak, hogy a három politikai párt konferenciája mindaddig eredményre nem vezethet, mig a kormány nem nyújt garanciákat, hogy azokat a határozatokat, amelyeket az ilyen konferenciákon elfogadnak, tényleg végre íb hajtja. A konzervatív pártnak azonkívül azt is követelnie kell, hogy ebből a konferenciából semmiféle politikai következtetést ne vonjanak. Hogy milyen komoly a gazdasági válság Angliában, abból is kitűnik, hogy a munkaügyi miniszter tegnap az alsóházban kijelentette, hogy a munkanélküliség költségei Angliában és Walesben naponként 220.000 fontot tesznek ki. Törökország leveri a kurdok önnállósági harcát London, julius 25. A Times konstantinápolyi jelentése szerint a török hadseregnek a. fölkelő kurdok ellen intézett hadművelete első szakaszában befejeződött. A perzsa kurdoknak török területre való betörését visszaverték és a Wan tótól északra fekvő vidéken, valamint északi Kurdisztán egyéb részein a fölkeléseket elnyomták. Kiderült, hogy a fölkelő kurdok komolyan hitték, hogy Törökországot legyőzhetik és megalapíthatják a független kurd államot. Ez a tervük most a török hadsereg sikere következtében megsemmisült. A kurdok azonban természetesen még mindig nincsenek megverve. A hadjárat második fázisa az Ararat-hegység körül fog lezajlani. A török kormány arra számit, hogy a katonai operációk ezen, a vidéken őszig fognak tartani. Az Araraton és környékén több ezer fölkelő törökországi kurd csaknem bevehetetlen állásba vonult. A perzsiai kurdok is támogatják őket. A török vezérkar hosszabb hadjáratra készült el és hatvanezer katonát, továbbá száz repülőgépet vont össze. Teherán, julius 25. .lulius 24-én tizennégy- tagu különbizottság moni az északnyugati határra, ahol a török bizottsággal találkozik és megállapítja vele a végleges török—perzsa batári. %
