Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-26 / 168. (2389.) szám

6 1930 julius 26, bsomba! ti«<otMa<Aarhtrlsp ■hhiiiibi1! iiiii i iHsuBiiixmxt^ziiiumMugmmBmiKMmmmn Folyékony szappan, tisztit és fest, a hajnak fénylő reflek- szét kölcsönöz, az őszülő hajat fokozatosan festi. Fodrászánál csak a valódi „ELMONO HENNA SHAMPOO“-t kérje Készíti: F. R. Müiler-Gebrüder, Berlin, C 25. 5 árnyalatban: arany, tician, szőke, halványszőke, sötét Kapható minden szaküzletben, ha nem, utánvét mellett szétküldi a csehszlovákiai képviselet: A. Va(i§, Praha I., Rybná 18. Tel. 64469. HENNA-SHANPOO tolt, azt hiTesztelték róla, hogyha rossz kedve van, kiszúrja a lovak szemét, vagy revolver­lövéssel megöli az e'ó'btb még kedves pari­páját Elhiszi rólam, Hedvig? — kérdezgette. # Irtózott attól a gondolatitól, hogy valakivel találkozzék régi ismerősei közül. — Mii szólnának hozzám? — kérdezte. — Én már nem vagyok a régi, nem vagyok az, aki voltam. Nézze, milyen sovány vagyok, csont és bőr. Meg akarok gyógyulni, újra vissza alkarok menni az emberek közé. Azt akarom, hogy szeressenek, hogy hódítsak uijra. Naponként várta mégis, hogy jön hozzá lá­togató, nem jött senki, csak P. ügyvéd ke­reste fel minden nap. Egyszer virágot kapott karácsonykor, fenyő- gallyal diszitett hatalmas csokrot. Sírva fa­kadt, amikor megpillantotta. — Nem kell, vigyék ki, nem akarom látná. Zokogott. Ki küldte ezt a virágot a rég elfelejtett Beretvás Lolának, ki emlékezett rá? Talán valamelyik szanatóriumi beteg, aki gyógyul­tan elíhagyta az intézetet? Sose tudták meg. A Rókusbán Többször előfordult, hogy estére nem jött haza. Kutatni kezdtek utána és a Rókusiban találták meg, az öngyilkosok szobájában, ahol a mentők betegei fekszenek. Nem követett el sohasem öngyilkosságot, csak annyi kábító­szert vett be, hogy összeesett az uccán és a mentők a Rókusba vitték. A szanatóriumiban azután naigyon szégyen­kezett emiatt, de csakhamar elfelejtette az egész történetet. Rendszerint keveset evett nappal és estére hideg húst szokott kérni, de ezt is különös módon fogyasztotta el. Ecetet kért melléje, a húst apró darabokra vágta, azt ecetbe áztatta és minden falat után forró vizet ivott. Úgy hogy egy-egy vacsora IHojén másfél liter forró vizet is elfogyasztott. Ár ufotsó ni Egy hét előtt a Király uoca 2. számú ház előtt egy csinos, fiatal teremtés esett ö?sze. Kezében egy fiola novonái, amelyből mind a húsz tabletta hiányzott. Az uoca népe körülállta. „Mérgezés!“ — mondták egymásnak az em­berek, jött a rendőr, jöttek a mentők és az ismeretlent elvitték a Rókusba. A Batizfalvy szanatóriumba pedig aznap este nem jött haza a 19-es. Betelefonáltak a fodrászhoz, ahova délelőtt bement, ott csak annyit mondtak, hogy bent járt és aztán el­ment. Bejelentették a dolgot atyai jőbarátjá- nak, P. ügyvédnek, aki a Rókusba ment és ott meg is találta védencét. Bevitték a szanatóriumba. De a gyenge test oly erővel zuhant a földre, amikor elesett és annyira sovány volt é? zsirtalan, hogy súlyos érzuzódást szenvedett, trombózis lépett fel és ma délre meghalt. Még az éjjel azt mondta ápolónőjének: — Ha tudtam volna, hogy e«z lesz a követ­kezménye a királyucoai esetnek, nem tettem volna meg. Most ott fekszik a halottas ágyon, az éjjeli szekrényen néhány angol ponyvaregény: The Years fór Rachel, The thief in the night. „Tolvaj az éjszakában". Wallaoe-könyv. Belő­le egy papírlap kandikál ki. Kiveszem, meg­nézem ... Megdöbbentő sor ... Beretvás Lola utolsó írása: „Miatyák ki vagy a mennyben ...“ Ami utána maradt Az „n“ betűt kihagyta a Miatyánk szócská­ból, de az Isten bizonyára nem veszi rosszné­ven tőle és kegyesen fogadja szerencsétlen lányát, az utolsó Wahrmannt... * Szerdán kora reggel a szanatóriumban ősz­szeszed ték holmijait. Három nagy bőrönd telt meg Beretvás Lola ruháival. Tizenkét selyem- ruhát, négy selyemkabátot, két bundát, nyolc j kalapot, tiz pár vadonatúj cipőt, kiét tucat pi­zsamát, selyemkombinék tucatjait és nyolc­van pár selyemlhaTisnyát számoltak össze töb­bek között. A bőröndöket a Hungária-szálló padlására vitették. Ezeken az ingóságokon kívül állítólag még mintegy 100.000 pengőnyi vagyon maradt Be- ^et vá- Lola után. Ezt az összeget hír szerint atyai jóbarátjára hagyta. Ha-rm i ncöteszteodös volt.., Román antiszemita hősök papucsban A borsai dossziék — Gyorsfénykép Bertádéról és Dumilrescaróí Máramarossziget, julius 24. A máramarosszigeti vármegyei prefektura belső szobájában két szürkeboritékos dosszié fekszik Iuga dr. prefektus Íróasztalán. „A borsai antiszemita mozgalom" — ez van rá­írva az egyikre, a másikra pedig „A borsai tüzkatasztrófa". Két külön aktacsomó. A mindenható bü­rokratizmus gondosan két külön csomóba re­gisztrálta Máramaros legeldugottabb falujá­ban lefolyt eseményeket. Egészen külön. Tel­jesen függetlenül egymástól. Mert ugyebár nincs az egyiknek semmi köze a másikhoz? Ámbátor még ezt sem lehet tudni, erre még úgyis visszatérünk a hivatalos vizsgálat befe­jezése után. Az egyik aktahalmaz jobb, a másik a bal­sarkában hever az Íróasztalnak. A szolgának pedig, aki reggel takarítani szokott, biztosan ki van adva az utasítás: — Vigyázni kell, nehogy ezt a két aktacso­mót takarítás közben összekeverje, mert kü­lönben az állásával játszik. Nem fontos ilyen­kor a gondos nagytakarítás. Nem baj, ha egy ideig por lepi be ezeket az iratokat. Megér­tette? Rendben van. Nem kell őket bolygatni. Az utóbbi betekben tekintélyes nagyságra dagadtak ezek az irtaok, amelyek persze gon­dosan el vannak rejtve a kiváncsoskodók pro­fán tekintete elől. Pedig nagyon sok érdekes adatot lehetne napvilágra hozni belőlük és nagyon sok, eddig érthetetlen momentumot tudnának megmagyarázni. Csak lopva, egy futó pillantás a dossziékbe. Itt van Juga prefektus egyik táviratának a másolata, amit még május hó 8-án küldött Hosszú Gyula dr. püspöknek, amikor komoly fordulatokat vett Berinde és Dumitrescu lelké­szek lelketlen agitációja. Kéri, hogy Berinde tisztes urat közérdekből helyezze el haladéktalanul Borsáról. A válasz? Nincs. Nem érkezett, vaov talán csak nem találjuk. Valószínűleg kellett vá- alsznak érkeznie. Kellett volna. Azután itt van a prefektus 338—930. számú átirata, ugyancsak Hosszú dr. püspökhöz. Négy sűrűn teleirógépelt oldalon keresztül fejte­geti Juga dr., hogy Berindét azonnal át kelle­ne helyezni. Szigorúan egyházi törvény alap­ján indokoja meg kérelmét, mert Andrei Be­rinde elsősorban ezek ellen vétett. Görög ka­tolikus pap létére együtt celebrált misét a pó­lyánál templomban Dumitrescuval, aki a gö­rög keleti egyház papja. Ez ecrvike a legsú­lyosabb e^diázjogi vétségeknek. A polyánai templomban valóságos korcsmát rendezett be, lágerré alakította át, ahol öt nap és öt éjjel elbarikádozva lesték a ható­sági intézkedéseket és a legvakmerőbb mó­don szállottak azokkal szembe. Ilyen súlyos vádak mellett nem lehet csak úgy elmenni. Mert a vádak roppant súlyo­sak, nem is beszélve az antiszemita agitáeió- ról, ami szintén nem egyeztethető össze a krisztusi szeretettel és a papi hivatással. Ezeket Hosszú dr. sem hagyhatta szó nélkül. Válaszolt a prefektus átiratára. Ha nem is azonnal, de válaszolt. — Meg fogom vizsgálni az ügyet, prefek­tus ur — valami ilyesmit ir —, intézkedni fogok, de addig nem helyezem át a papot, ameddig meg nem győződöm a dolgok mi­benlétéről. Audiatur et altéra pars! Ugye­bár? Ez volt a legközvetlenebb oka annak, hogy a dolgok idáig fejlődtek. Ezért kellett a ren­det egy egész század katonaságnak gépfegy­verekkel helyreállítani, pedig idejében tiz csendőr is bőségesen lett volna. De szerephez juttattak az események két máramarosszigeti urat is. Előkelő állami funkciót tölt be mind a kettő. Ki hitte volna? Pláne az egyik állandóan elitélte a borsai eseményeket. Direkt filoszemitának játszotta ki magát. Most pedig kiderült, hogy ők is benne vannak közvetve ebben a szegény má- -odrangú állampolgárok élet- és vagyonbiz­tonságok ellen elkövetett merényletben. Ők voltak azok, akik a püspöknél közbeve­tették magukat, nehogy a két „derék" bor­sai papot Máramarosból áthelyezze. Mert ezek a papok híven teljesitik a köteles­ségüket, ezeknek missziójuk vau ebben az elzsidősodott Márarriarosban. Még teljes pontossággal nincsen tisztázva, hogy más szerepük is lett volna a borsai ku- zista szórakozásban. Még hiányzanak egyes láncszemek, amelyeket meg fogunk találni. Akkor azután jönnek a nevek is. Vannak még a dossziékben kézzel írott, ideges, kusza vonalakkal odavetett írások. A csendőrség és karhatalom részére küldött utasítások. Juga Gábor dr. prefektus saját­kezű írásai. Szegény Juga prefektus. Az utób­bi hetekben lefogyott talán tíz kilót. Sokat panaszkodik, hogy hát kellett ez neki. Eddig Visón ügyvéde skedett, nagyon jól ment az irodája, de mert érdemei voltak a pártnál, hát kinevezték prefektusnak. De­hogy is sejtette ő, amikor beköltözködött a megyeháza díszes termeibe, hogy ennyi kel­lemetlensége lesz. Az események két nevet dobtak be a köz­tudatba. Andrei Berinde és Juan Dumitrescu. a két borsai antiszemita lelkész, ők állottak az események középpontjábam, ők a borsai I tragédia főszereplői. Constantán Danila és Be­rinde lelkész felesége, főleg csak rendezték és a kulisszák mögül irányították a cselek­ményt A híres vérszerződés azonban kizárólag Berivdéné agadban született meg. Ilyesmit csak asszonyt agy képes kitervezni. Dumitrescu igazán nem fontos. Típusa a tel­jesen megbízhatatlan egyéneknek. Róla még azt is képes feltételezni az ember, hogy nem is antiszemita. Csak úgy imitálja. Nagyon alá­zatos, ha beszélek vele. Sunyi. Róla egész idő alatt az volt az impresszióm, hogy azért csinálja az egészet, mert keresni akar Pénzt. Mert a legokosabb, ha az ember ki­egyezik. Berinde az más. ő már érdekesebb. Persze, csak pszihopatalógiai szempontból. Nagyon szeret beszélni, de csak otthon Pó­lyánál), ahol ő az ur. ő az, aki „interjút" ad. Ilyenkor elmond egy antiszemita kaptafát. Mindig ugyanazt. Ez egy olyan kuzista blan­ketta, amit Jasiban állított össze a nagyve­zérkar és kiadta az egyes tagozatoknak szives bebiflázás végett. Csak a helyi viszonyoknak megfelelően kell kitölteni és kész. így kez­dődik: Jidanii nezugruma natiunea. Utána pe­dig a rendes sablon. Ettől nem tért el soha Berinde, csak egyetlen egyszer, amikor egy viszgálóbirói kihallgatás után igy kezdődött meg a beszélgetés: — Nézze tisztelendő ur, én látom, hogy nem közönséges intelligenciájú emberrel van dol­gom. Tulajdonképpen mi szüksége van ön­nek Daniidra? Én azt hiszem, el tudná miaga ezt az egész ügyet intézni nélküle is. Berindének felcsillant a szeme: — Igazán, gondolja? — kérdezte örömmel, — na, de Danila mégis kell, tudja, ő na­gyon okos fiú. És olyan jó kedve kerekedett, hogy hajlandó volt megengedni egy fotóripor­ternek, hogy lefényképezze öt. A lapok szá­mára. Csatc előbb rendbehozta a frizuráját és megigazította a mellén a kampóskeresz- iét. Mert valamit mégis kell adni a külsőségek­re is. Dumitrescu a folyosó sarkából irigykedve figyelte kollégáját, akit lefotograJálnak. őt nem jutott senkinek eszébe még meg sem kér­dezni, hogy is áll az a kis borsai dolog? őt nem fényképezik 1© és nem lesz benne az új­ságokban. Talán a fotóriporterre jobban haragudott emiatt, mint az összes borsai zsidókra. így néznek ki papucsban a borsai esemé­nyek főszereplői. Kisebb szerepeikben jók voltak még: Mia- lageanu iskolaigazgató, Chesa és Chiroilia ta­nítók. A bűnösök ma az ügyészség foglyai és ezzel lezárultak előreláthatóan a borsai nagy napok. Legalább is ezt bizonyítja egy falragasz, amelyen egy jótékony egyesület Szigeten már tánc­mulatságot hirdet a szegény borsai tüzká- rosutiak javára. Tűzijátékkal és egyéb szenzációs meglepe­tésekkel. Tűzijáték, — nem is stilszerütlen ötlet, ha Borsáról van szó. K. Gy. Síméin kurtái!* bíboros fesz a pápa képviselője a buda­pesti Szent Imre ünnepségeken Budapest, julius 25. A magyarországi Szent Imre-ünnep&égekre augusztus 14-én a pápa kép­viseletében Sincero kuriális bíboros 10 bibomok kíséretében Budapestre érkezik. A fogadtatás nagy ünnepségek között történik. Az indiai gyapjnárukeretkedők sztrájkba léptek London, julius 25. Tegnap Bombayíben az jó- diai gyapjuáru-kereskedők szervezete elhatá­rozta, hogy a kormány elnyomó politikájá­val szemben való tiltakozásának kifejezésére sztrájkba lép. Ez a mozgalom Patel felhívá­sára vezetebető vissza, aki nyilt levélben a küzdelem folytatására hívta fel India népét. A sztrájknak annyi hatása lesz, hogy a gyapjuamyagkereskedós újjáélesztését hátrál­tatni fogja. Angliába ért a német sportgép London, julius 25. Amint tegnap jelentet­tük, Hirth és Weller német repülők kis s-porígépükön amerikai útra indultaik, ame­lyet leszállásokkal akarnak végrehajtani. A németek gépe tegnap Calais felől Anglia terü­letére ért és ma délelőtt Croydon repülőte­rén leszállóit. Terjedőben van az észak­franciaországi sztrájk Lilié, julius 25. A Miéi fémipar körzetében & szociális biztosítás miatt eszközölt bérredukdó következtében sztrájk tört ki s ma a sztrájkoló munkások száma már a tizenegy ezret megha­ladja. A sztrájkmozgalom a textil-területen most már nagyobb méretekben bontakozik ki- .gyedül Lilié városában ötezer textilmukás hagyta abba a munkát. A szbrájkolók tegnap & város uccáin hatalmas tüntető felvonulást ren­deztek. Több textilvállalat sok száz külföldi munkást szerződtetett, hogy gyárait üzemben tartsa. Az angol kormány újból a munkanélküliség prob­lémájával foglalkozik London, julius 25. Különböző konzervatív lapokban az a hír bukkant fel, hogy a kormány a munkanélküliség és- a mezőgazdaság krízisé­nek problémáját még egyszer a pártok e!e vi­szi és azok támogatását kéri. A liberálisok ter­mészetesen hajlandók a kormány javaslatát el­fogadná. A Daily Telegraph kijelentése szerint a konzervatívok még mindig azon az álláspon­ton vannak, hogy a három politikai párt konfe­renciája mindaddig eredményre nem vezethet, mig a kormány nem nyújt garanciákat, hogy azokat a határozatokat, amelyeket az ilyen konferenciákon elfogadnak, tényleg végre íb hajtja. A konzervatív pártnak azonkívül azt is követelnie kell, hogy ebből a konferenciából semmiféle politikai következtetést ne vonjanak. Hogy milyen komoly a gazdasági válság An­gliában, abból is kitűnik, hogy a munkaügyi miniszter tegnap az alsóházban kijelentette, hogy a munkanélküliség költségei Angliában és Walesben naponként 220.000 fontot tesz­nek ki. Törökország leveri a kurdok önnállósági harcát London, julius 25. A Times konstantinápolyi jelentése szerint a török hadseregnek a. fölkelő kurdok ellen intézett hadművelete első szaka­szában befejeződött. A perzsa kurdoknak török területre való betörését visszaverték és a Wan tótól északra fekvő vidéken, valamint északi Kurdisztán egyéb részein a fölkeléseket el­nyomták. Kiderült, hogy a fölkelő kurdok ko­molyan hitték, hogy Törökországot legyőzhe­tik és megalapíthatják a független kurd álla­mot. Ez a tervük most a török hadsereg sikere következtében megsemmisült. A kurdok azonban természetesen még mindig nincsenek megverve. A hadjárat második fázisa az Ararat-hegység körül fog lezajlani. A török kormány arra szá­mit, hogy a katonai operációk ezen, a vidéken őszig fognak tartani. Az Araraton és környékén több ezer fölkelő törökországi kurd csaknem bevehetetlen ál­lásba vonult. A perzsiai kurdok is támogat­ják őket. A török vezérkar hosszabb hadjá­ratra készült el és hatvanezer katonát, to­vábbá száz repülőgépet vont össze. Teherán, julius 25. .lulius 24-én tizennégy- tagu különbizottság moni az északnyugati ha­tárra, ahol a török bizottsággal találkozik és megállapítja vele a végleges török—perzsa ba­tári. %

Next

/
Thumbnails
Contents