Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-25 / 167. (2388.) szám

V. Mai námunSi D2 elcPal * IX. évf. 167. (2388) szám » Péntek 1930 juiius 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Föss.etkess.10: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12, 11. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prágai!., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHfl Tanulmányúton... Irta: GROÚ GÉZA dr. Kétezerötszáz halott, ugyanannyi súlyos sebesült az olaszországi földrengést kalászit C‘a eddigi mérlegén Ssertün délután újabb rengés pusztított Melfi környékén — üli várost és falvat a földdel egyszintűvé tett a borzalmas Katasztrófa Bukaresti lapjelentések nyomán közölt hirek szerint Romániáiban egy, a kisebbségi kérdést tanulmányozó bizottság alakult meg, mely tanulmányútra indul — Csehszlo­váklába. Ez a csehszlovákiai kisebbségi helyzetre és jogállapotra annyira hizelgő hiradás ke­sernyés mosolyt fakaszt azoknak ajkán, akik­nek helyzetét tanulmányozásra méltónak Íté­lik — Romániában. Valószínű, hogy az er­délyi magyar kisebbség sem lesz túlságosan elragadtatva a felvetett tanulmányút tervé­től, s megkérdeztetése esetén bizonyára más útirányt hozott volna javaslatba. Mi — sajnos — eleve azt mondhatjuk: kár az útiköltségért, vagy, hogy a ma nyelvén beszéljünk, — valószínűnek tartva, hogy a bizottság alapos és mélyreható tanulmányait minél sebesebben robogó autókról fogja vé­gezni —: kár a benzinérti Nem azért, vagy nem csak azért, mert a bizottság tanulmányi utjának azon feltételét, mely csehszlovákiai útját egyedül hivatott indokoltnak és jól meg­választottnak; minősíteni: egy, jogos igénye­iben kielégített, és megelégedett kisebbséget — itt nem találja meg, hanem elsősorban és főként azért, mert a kisebbségi kérdést külföldi tanulmányutakkal és azok nyomán megoldani — értve a sző becsületes értel­mét — nem lehet. A kisebbség, s a kisebb­ségi kérdés minden állam legkényesebb bel­li gye, s a megoldásnak önmagából kell ki­indulnia, ha a kormányhatalom egy száz szá­zalékos, őszinte megoldást óhajt. Mert a „megoldás" érmének is két lapja van. Az egyiken rajta van a teljes és mara­dék nélküli megoldás képe, a másikon pedig a reklám-megoldás sikertelen dombor- nyomata, azé a megoldásé, mely nem a ki­sebbségek érdekében, hanem tévesen értel­mezett államérdekek jegyében a sovinizmus kancsal szemszögéből nézve és azzal a tudat­tal eszközöltetett, hogy az érmet mások is nézik és tapogatják, annak mutatósnak kell lennie; — de nagy baj, ha kissé megszorít­ják, — a dombormű üres, könnyen össze­roppan. A tanulmányi bizottság tervezett csehszlo­vákiai utjának hírére alig lehet mentesülni attól az impressziótól, hogy a tanulmányi ut igazi célja nem a kisebbségi kérdés becsü­letes rendezése, hanem elsajátitása annak a politikai művészetnek, amely a kisebbségi jo­gok megadásának tetszetős örve alatt eme jogoknak Legraffináltabb megcsonkítását végzi. Mert hiszen egy külföldi tanulmányút során le lehet kopirozni és meg lehet tanulni azokat a ravasz számtani műveleteket és raf- finált területi és kerületi beosztásokat, me­lyek a színtiszta kisebbségi kerületeket is vegyessé, vagy a vegyeseket kisebb száza­lékú kisebbségi kerületekké formálják, avagy útmutatást adnak például a kisebbségi kép­viselők jogos számának leszorítására, a ki­sebbség nyelvén írott könyvek távoltartására stb. — de senki sem állíthatja, hogy egy külföldi körút során a körutazó politikusok saját kisebbségük leikéhez, mentalitásához akár egy lépéssel is közelebb jutnának. Minden kisebbség önmagában és emberi mivoltában hordja saját „kérdésének" meg­oldását. A kisebbségi kérdés, — ha azt. be­csületes értelemben óhajtjuk megoldani — csak annyit kíván, hogy respektálhassanak a kisebbséggel szemben az íratlan emberi jog szabályai. A kisebbségi jogok legideálisabb kodifikálása egv-egy szakaszos törvény le­hetne. mely azt a megáll api tást tartalmazná, begy a nemzeti kisebbségek minden tagja Róma, juiius 24, A földrengési katasztrófa mérlege, sajnos, még borzalmasabb arányok­ban bontakozik ki, mint ahogy az első jelen­tésekből kialakulni látszott A katasztrófák lélektanához tartozik, hogy rémhírek kelet­keznek, hogy az ellenőrizhetetlen és felelőt­len híresztelések megtízszerezik, sokszor meg- százszorozzák a valóságot, most azonban a valóság ek-zőmvitő képe felülmúlja a ka­tasztrófáról elterjedt első híreket Tegnap még úgy gondolták, hogy a halálos áldozatok száma nem haladja meg a három­százat, mára azután kiderült a szomorú való­ság, hogy a földrengésnek legalább tissser ennyi ha­lálos áldozata van, egyes kisebb városok é« községek lakossága a szó szoros értelmében teljesen elpusztult, a sebesültek száma is rengeteg, az anyagi kár pedig sok sok mil­liót tesz ki. Egyedül Melfi városában, amelyet teljesen romhalmazzá változtatott a pusztító erejű rengés, több mint kétszáz a halottak száma, a sebesültekké pedig meghaladja a négyszá­zat. Az epicentrális területen épült Laconia városát is szinte teljesen megsemmisítette a rengés, itt is több százra megy a halottak száma és ez a két város soha olyan nagy csa­pást nem ért meg kétezeréves történelmének folyamán, mint most. Ilyen tömegsírokat Középitáliában még nem ástak, mint amilyenekre most van szükség, hogy a földrengési katasztrófa áldozatait el­földeljék. Egész sereg kisebb település, vi­rágzó falvak, majorok ugyanolyan sorsra ju­tottak, mint Melfi és Laconia városa, telje­sen megsemmisültek és lakosságuk nagy része halálát lelte a romok között De a pusztulás teljes képét még most sem lehet áttekinteni, talán még az eddigi rémké­peket is meghaladja a valóság, mert sok el­pusztult községgel minden kapcsolat megsza­kadt. A segitőakció teljes erővel folyamatban van. Nápolyiból, Rómából, Potenzából, Fog- giá'ból és Avollimóból mentőkolóniák indul­emberi jogainak teljességét szabadon gyako­rolhatja azokon a korlátokon belül, mely korlátokat az államhatalom az állam, mint összesség érdekében összes és bármely nem­zetiségű polgárai részére egyformán meg­szab. Minden, más elgondolásból kiinduló rendezése a kisebbségi jogoknak tulajdon­képpen nem jogot megadó, de csak jogfosztó tendenciával történhetik. De hát Makó nem esik oly messze Jeru­zsálemtől, mint amennyire a kisebbségek A katasztrófa színhelye tak ki az elpusztult városokba és falvakba, ruihanemüeket, takarókat, vizet, orvosszereket és mindenfajta műszereket visznek magukkal az ínségbe jutottak, a betegek és sebesültek száméra. Égési sereg orvos és ápoló ment vonaton, autókon, szekereken és mindenféle elkép­zelhető járművön a szerencsétlenség színhe­lyére, hogy segítséget vigyenek. A rengés ereje és pusztítása a leghatalma­sabb Melfiben volt. Itt a földlökések teljesen vertikális irányban érték a föld színét és mingyárt az első lökések olyan hatalmasak voltak, hogy az álombamerült lakósok még a kisebb házakból sem tudtak kimenekülni s igy lelték halálukat a lezuhanó kövek alatt. Tegnap még egyes helyeken helyi rengés mutatkozott, a földlökéseknek azonban már nem volt semmi erejük és semmiféle kárt nem okoztak. A szakértők ebből arra követ­keztetnek, hogy a természeti jelenség normá­lis körülmények között zajlik le és most már újabb veszély nem fenyeget. Róma, juiius 24 A csütörtökön éjjeli órákig a belügyminisztériumba befutó je­lentések megerősítik, hogy a középolaszor­szági földrengés a legpusztítóbb természeti katasztrófák közül való volt, amelyek valaha sújtották az olasz félszigetet Leona közműn- kaügyi miniszter, aki tegnap utazott a ka­vannak jogaik ideális rendezésétől. Itt-ott még csak a kérdés tanulmányozásánál, illetve a tanulmányozás iránti szándéknál tartunk, — és már a kiindulási pont is helytelen. Mert aki jó szándékkal és becsületesen akarja a kisebbségi kérdést megoldani, saját kisebb­sége panaszait, sérelmeit és keserveit orvo­solni, az ne menjen külföldi tanulmányútra, hanem maradjon odahaza saját portáján s kí­vül hagyva a küszöbön a sovinizmus indu­latával fent saruját, nyissa meg szivét, és tasztrófa területére, három övbe osztotta fel azt: Laeedonia, Aquilonia és Villannova. A katasztrófa legborzalmasabb mértékét Lace- donia és Aquilonia között érte cl és ezen a területen eddig haiszáznál több halottat számoltak össze, a sebesültek száma pedig több százat tesz ki. Ezen a területen csak­nem valamennyi ház összeomlott. A la­kosság a szabadban sátrak alatt tanyáz és egyelőre semmiféle orvosi segélyben nincs része. Villannovában, egy 8000 lakosú terület­darabon, a lakosság fele, több mint 1500 ember szörnyethalt. Ezen megállapítások alapján a rengés epi­centrumát most már nem Melfi vidékén ke­resik, hanem attól északnyugati irányban. Félhivatalos becslés szerint a halottak száma legalább 2500-at tesz ki, de — saj­nos — valószínű, hogy ennek a számnak in­kább az emelkedésével, mint a csökkenésé­vel kell számítani. Legalább ugyanennyi a sebesült és csupán Laconia meg Aquilonia vidékén meghaladja a sebesültek száma a nyolcszázat, közöttük igen sok az életveszé­lyesen sérült. A földrengési területen tegnap óta Baistrocchi tábornok vezetése alatt katonai osztagok, ka- rabinierik, a milicia tagjai és önkéntes se­gédcsapatok hatalmas lendülettel dolgoznak a romok eltakarításán és a holttestek kisza­badításán. A sebesülteket minden rendelke­zésre álló szállítóeszközökön, szanitéckocsi- kon, autókon, teherautókon, szekereken viszik Nápoly, Bonevente és Avelline kórházaiba. Róma, juiius 24. Az eddigi becslések szerint Avelline prefektura területén Irpinia környékén a halálos áldozatok szá­ma meghaladja az 1200-at. Trovigóból 200 halottat és száznál több sebesültet jelente­nek. San Scossojóban ötvennél több halott és igen sok sebesült van, Gretta Minardibau hárman haltak szörnyet. San Nicolában 10 halálos áldozat van, Ariamo de Publiában 90 halott és 150 sebesült szerepel a vcsz- teséglistán. Lacedoniában 200 halott és több száz sebesült esett áldozatul a borzal­mas katasztrófának. Roecottában húszán ■■■■■naBHniJUiiwiPiiimwüiiui aj., .jiuauí hwiumijui lelkiismeretét a sok jajszónak, — s egészen bizonyos, hogy jobb kisebbségi törvényt fog alkotni, mintha a fél világot beutazza, — beleértve Csehszlovákiát is. S ha ez sikerülne a románoknak,- — amit az ottani magyar kisebbség érdekében szív­ből kívánunk — úgy hajlandók volnánk a prágai kormányköröket — fenti álláspon­tunk ellenére — tisztelettel arra felkérni: küidenének ki a romániai kisebbségi rendszer tanulmányozására egy prágai bizottságot.

Next

/
Thumbnails
Contents