Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-24 / 166. (2387.) szám
1930 julius 24, csütörtök. Trier meg Aachen városokat csak ősszel IáSZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Késmárk három gyönyörű temploma ezrével vonzza az idegeneket A messze földön híres Ialtemplomotaz összeomlás veszedelme fenyegeti (19) íCoovrlehí ts.v Pfíiral Magyar Hírlapi iogatja meg. A kobienzi gyászünnepség Koblenz, julius 23. A városi képviselőtestület ma délben a borzalmas szerencsétlenség alkalmából gyászülést tartott. A városháza nagytermét fekete drapériával vonták be, a függönyöket leeresztették és csupán a fátyollal borított lámpák árasztották tompa fényt.. Fekete flórral fedték le a nagy feszületet is, amelyet két oldalon kandeláberek öveztek, Amikor a birodalmi elnök kocsija a városháza elé ért, a tömeg, amely tegnap mámoros lelkesedéssel ünnepelte, most mély gyásszal, csendben fogadta. A gyászünnepségen resztvettek a Koblenzben levő birodalmi és porosz miniszterek az elnök kíséretének tagjaival. Az ülés kezdetén Russel főpolgármester megemlékezett a szörnyű szerencsétlenségről. amely mintegy negyven emberéletet követelt. Mélyen megrendülve állott fel szólásra Hindenburg elnök, Koblenz városának díszpolgára és ezeket mondotta: —- Mélyen megrendülve jöttem önök közé, mint Koblenz városának volt polgára és díszpolgára, hogy legbensőbb részvétemet kifejezzem a nagy szerencsétlenség felett, amely olyan gyászos módon fejezte be tegnapi örömünnepünket. Fájdalommal gondolok az elhunytakra és legmelegebb részvétemet fejezem ki a hátramaradottak iráut. A menynyi ben csak módomban áll, segítségükre leszek. Tegnap megosztottam önökkel az örömüket, ina álérzem mélységes fájdalmukat. Isten áldja a szegény gyászoló hátramaradottakat és áldja meg a drága elhunytakat. Hússal főpolgármester megköszönte a birodalmi elnök szívből jött szavait. Felszólítására a gyászgyülés a meghaltak emlékezetére felállott és néma csend borult a teremre. Amikor a birodalmi elnök a gyászünnep lilán újból kocsijába szállott, a tömeg szintén megrendült csendben, lehajtott Tővel búcsúzott tőle. A birodalmi elnök a pályaudvarra hajtatott és kíséretével a menetrendszerű berlini gyorsvonaton hagyta el a rajnai területet. A birodalmi elnök az áldozatok hozzátartozó inak' egyelőre tízezer márkás gyorssegélyt utalt ki. — "■■!!! lUJMigMMIIII Ilii HIBPIIIIM—111 ----A s zocialista vezér és az illatszer-király harca i Párig, julius 23. León Blum, a francia szocialisták parlamenti vezére Coty parfőmgyá- ros és laptulajdonos ellen becsületsértési panaszt adott be, mivel Coty azzal vádolta Bilimet lapjaiban, hogy a petroleumtársaiságok érdekeit képviseli. Prága, julius 23. A Národni Osvobozeniben olvassuk a következő cikket a cseh-magyar vallási kapcsolatok adalékaiképpen: Hrejsa Ferdinánd dr. „Jan Végb“ címmel a Blahoslavova spolecnost kiadásában most] könyvet irt a tolerancia százötvenedik évfordulója alkalmából. A könyv Végh csehországi magyar prédikátor élettörténetét, működését és irodalmi müveinek felsorolását tartalmazza. A szerző gondosan tanulmányozott forrásokból merítette könyvét, megrajzolja benne a tolerancia-pátens kiadása után megindult csehországi vallásmozgalmat s feldolgozta a tizennyolcadik század végéről való érdekes cseh- magvar kullurkapcsolatokat, amikor a helvét vallásu magyar evangélikusok szép és valóban keresztényi készséggel prédikátorokról gondoskodtak a cseh hívők számára, oktatták az első cseh lelkészeket s mindenféle módon gondoskodtak róluk. A megújított evangélikus élet első kezdeteiben ezeknek a csehországi magyar apostoloknak sok nehézséggel kellett megküzdeniök, igy az elégtelen lakásviszonyokkal, a tanitó- eszközök hiányával s természetesen a nyelvi nehézségekkel is. József császár, amikor kél magyar prédikátor megjelent előtte, gondolkozóba esett: Szüléiéit magyarok és cseh prédikátorok, fi oi tion prédikálnak önök?“ . ’-udiül. PA ég nehezen megy, a szótárból kiessük ki a *zavakaik % Az ellenreformáció a Szepességen is nagy erővel igyekezett visszahódítani a katolicizmus elvesztett területeit. Visszavették és kisajátították a szepességi protestánsok templomait is. Így magyarázható, hogy a Szepesség minden községében két nagy templom áll: a katolikus a község közepén, az evangélikus pedig rendszerint az alvégen. Amikor ugyanis az evangélikusok ismét építhettek maguknak Istenházát, ezt csak a falu szélén tehették meg, a katolikusoknak pedig megmaradt a falu közepén álló öregtemplom még azokban a községekben is, ahol vagy csak egynéhány katolikus hivő van ma. vagy egyáltalán nincsen. A városokban a templomcpitést még későbben engedélyezték a protestánsoknak, mint a falvakban és a falvakkal ellentétben; nem volt szabad kőtemplomot emelniük. Tgv történt ez Késmárkon is. A Szent Kereszt-templom visszajutott a katolikus egyház birtokába, az evangélikusok templom nélkül maradtak és csak a lelkésznél gyűlhettek ösz- sze Istent dicsérni. Thökölynok a vallásszabadságért folytatott küzdelme azután arra vezetett. hogy az 1862. évi országgyűlés megengedte a protestánsoknak, hogy ismét templomokat- építhessenek, de — amint mondottuk — csak fából és csakis a város falain kívül. Még kőalapot sem volt. szabad lefektetniük. Ennek az országgyűlési határozatnak értelmében Görgey Ferenc kir. biztost is utasították, hogy a késmárki evangélikus hitközségnek is engedje meg a templom építését. A királyi biztos az építendő késmárki evangélikus templom helyéül a városfalon kivid lévő utszéli csárda melletti helyet jelölte ki. A templomnak a csárda falaihoz kellett-támaszkodni. A késmárki evangélikus egyházközség anyagiakban a zord idők után meglehetősen szegény volt. és igy igénybe kellett vennie a külföldi protestáns népek szolidaritását és adományait. 1684-ben két késmárki evangélikus polgár: Michaeüdes János és Vitális Pál a késmárki evangélikus egyházközség megbízásából nekiindult a nagyvilágnak és Thornban, Lipcsében, Hamburgban, Lübeckben, Kopenhá- gában, Stockholmban, Upsalában, Rigában, Révaiban, Königsbergben és Marienburgban a templomalapitás céljaira szeretetadomá- nyokat gyűjtöttek, amelyek 792 magyar aranyforintot tettek ki, ebből az összegből azonban az útiköltség levonása- után csupán 274 aranyforint maradt meg. A csehországi református papság ezen első — magyar — rétegét a tizenkilencedik század elején hazai származású lelkészek váltották fel, ami természetesen ne-m ment végbe személyi keserűségek és nemzeti elfogultság nélkül. Ez nagyon is kitűnt Végh János sorsának fordulásával: a buzgó, energikus és faradihatat- lan lelkész élete vége felé nem tud kikászálódni a konfliktusokból, amelyek folyamán a csehekkel szembeni nemzeti elfogultságról lesz tanúságot. Krisztus alázatos szolgájából harcias és kötekedő pap lesz, aki lenézi elöljáróját paraszti származása miatt s hangsúlyozza vele szemben nemesi származását. Magyarországba cseh hálátlanságról ir s óva inti barátait, hogy a cseh diákokat támogassák. Bizonyosan nem lehet mindent az aggastyán számlájára inti, akit kimerítettek családi gondjai s elszakadt a hazai talajtól. Hrejsa mentegető szárakat talál számára s a hála szavaival emlékszik meg érdemeiről. Most, száz év múltán (Végh János 1830-ban halt meg 75 éves korában) érdemei felülmúlják az utódok szemében öregemberes elkeseredettségét, amely haragvó szavakban köny- nyitett magán s amelyet csak fokozott az uj, cseh nemzeti református generáció tényleges rosszindulata. A cseh-rnagyar kulturkapcso 1 atokban ez a tizennyolcadik és tizenkilencedik századbeli epizód ... fejezi be cikkét a N. 0. — aktív téte lt jelent a magyarok javára. Brandenburg választófejedelme. Dánia királya és XI. Károly svéd király nemcsak, hogy megengedték az adománygyűjtést a nemes cél érdekében. hanem el is rendelték a gyűjtés támogatását. amiről okmányok tanúskodnak. XI. Károly svéd király 1689 október 10-én rendeletet boc-sájtott- ki. hogy Isten szent nevében, az ö tiszteletére, mindenki járuljon hozzá a késmárki evangélikus templom fölépítéséhez. A késmárki evangélikus egyházközség archívumában még ma is drága relikviaként őrzik a két késmárki polgár több. mint négy évig tartott gyalogos koiíekta-utjának könyvét. A késmárki egyházközség kebelén belül is szorgalmasan folyt a gyűjtés, még a szegények is aranyat és ezüstöt adtak, hogy az Istenházát fölemelhessék, a gazdagok viszont ezen fölül faoszlopokat, egyéb építőanyagot adományoztak. A legnemesebb adakozó, a landold földes- ur. Luzsinszky Tmre báró volt. aki a legtöbb faanyagot, és deszkát adta. Csakhamar együtt volt a szükséges pénz, úgyhogy 1717-ben elkészült a íateinplom, amely páratlan a maga nemében. Európa legnagyobb és legszebb fa temploma. Az építkezés csaknem 5600 aranyforintba került. Mittelmann mester, a templom építője, csupán 600 aranyforintot kötött ki magának, míg Lerch János szobrászművész 350 aranyforintot kapott a fa- faragványok óriási munkájáért. A templomot Perljcius Éliás lelkész és Lányi Dániel püspök szentelte föl. Külsejét ma rn ászburkolat borítja. és kividről azt a benyomást .kelti, mint egy nagy szérű, de a tetőn több kereszt árulja el az épület rendeltetését. Három bejárókapuja van, egyik az uccáról, a másik kettő a lyceum udvaráról nyílik. A királyi svéd haióépitömester tervei szerint ba.rokkstilusban épült a fateiuplom. Kereszt- alakú és dongaboltozatát vörös fenyőfából készült. négy hatalmas faragott oszlop tartja. A kívülről bemeszelt- falakat belülről deszkaburkolattal látták el. A templom belsejének beosztása éppen olyan gyakorlati és célszerű, mintahogy konstrk- cióját nagyszerűnek mondhatjuk. Kivülről azt gondolnék, hogy a templom belseje meglehetősen szűk, pedig a valóságban 1200 hívőt tud befogadni, s ami még csodálatosabb, a szószéken álló lelkészt a templom minden részéből látni lehet, mivel pedig a templom akusztikája nagyszerű, beszédét a legtávolabb eső helyről is tisztán és világosan lehet érteni. A templom belseje és berendezése különben a katolikus templomokra emlékeztet. Menye- zete a felhős égboltozatot, ábrázolja, olyan, mint a kék égboltozat, az allegorikus falfestmények nagy és szándékosan kihangsúlyozott, egyszerűségűkben is művészi becsiiek és hatásosak, az oltár csodálatos szoborcsoportozatá- val a vallás egész keletkezését és a hitnek biblikus kialakulását érzékid meg. A templomnak öt kórusa van, az orgona tizennyolc változatú, fasipjai vannak és 1719-ből való. A templom sekrestyéje a régi utszéli korcsma helyisége volt. tehát kőből való. Később az evangélikus iskola helyezkedett el benne és az egyszerű szobában most is ott van a tiszafapad. amelyen a gyermekek tanítás közben elhelyezkedtek. Számtalan értekezés, tanulmány, hírlapi cikk inlent meg belföldön és külföldön is a késmárki fatemplomról, amely a lőcsei Szí. Jakab-templom mellett a Sze- pességnek legnevezetesebb egyházi műemléke és látnivalója. A Késmárkra irányuló idegen- forgalom egyik főcélja éppen a fatemplom megtekintése s egy évben több ezerre rúg azoknak a száma, akik a fatcmplomot megtekintik. Egy évben kétizben: husvétkor és karácsonykor istentiszteletet is tartanak az ősrégi templomban és itt adta elő a Szepesség nyolcszázéves jubileuma alkalmából a késmárki Singgemeindo 126 tagja és a késmárki műkedvelő zenekar 28 tagja Haydn nagy oratóriumát, a Teremtést. Szemben a fatemplommal most már pompás, kőből épült uj evangélikus templom áll. Első pillantásra mohamedán mecsetnek tűnik föl a templom, amely a város egész épitési miliőjéből kirí. Mohamedán mecset tervei szerint is készült, amennyiben egy Bécsben élő késmárki származású építész bocsátotta az anyagiakban éppen nem bővelkedő késmárki egyházközségnek díjtalanul a terveket rendelkezésre, amelyeket eredetileg egy törökországi város megrendelésére készített. A késmárki evangélikus presbiterek, polgári és patrícius mivoltukra büszke emberek, kicsinynek találták a terv méreteit, tehát egész egyszerűen egy késmárki építőmesterrel átdolgoztatták az eredeti méreteket, a kétszeresükre. És miután a mohamedán mecsetnek tornya, sem volt. hoz- zárajzoltattak egy négyszögletes, magas tornyot, amely most ugyanabból a ?&rös kockakőanyagból ott áll a. templom mellett. Ennek a kétszeres méretezésnek a következtében a Szepesség legnagyobb befogadóképességű templomává vált, azonban az akusztikáját teljesen elveszítette. Gyönyörű a hatalmas kupola alatti márványoltár. amelyen Jézus fehér szobra áll, fölötte az aranybetüs fölirás: Ein1 festő Burg ist unser Gottl Szemben az oltárral a kórust több kékmárvány mór oszlop tartja és amikor a nap aranyos sugarai betűznek a kupola alatti vakító fehérségre, az egész templomon végig ii- iás-kék színben játszva tükröződnek vissza a mór oszlopokról. A templom baloldal: falán Kőszeghy-Winkler Elemérnek, a kiváló szepességi festőművésznek falfestménye emlékezik meg a késmárki evangélikus egyház hősi halottadról. akiknek nevét a festmény két oldalán márvány emléktábla örökíti meg. Szemben van a Thököly-mauzoleura, amelyben az 1906 október 30-án hazahozott fejedelem hamvai pihennek. Kapuja a késmárki Thököly-várra emlékeztető oromzattal s gazdag sgraffito-diszitéseel készült., Az orommezőben középen Thököly címere, kétoldalt busuló kuruc gyalogos, lent. az ajtó fölött, két testőr sikerült alakja. A sírboltban áll a hatalmas kökoporsó s a koporsón, meg a fal mellett sorba a hódolati koszorúk és az egykori Thököly-zászlók. A jobb falba beillesztették azt a követ, amely Izmidben, Arko- médiában. a fejedelem sírboltját lezárta s melynek betűit már annyira elmosta az idő. hogy csak nehezen olvashatók ki. Szemben a fejedelem hatalmas bíborvörös koronázó palástja, melyet fehér prém szegélyez, borítja a falat s a palást fölé van tűzve az aranyozott fejedelmi korona. A bejárattal szemben lévő falon a tra- gikusvégü magyar szobrászművésznek epitá- fiuma van Thököly féldomboru képével. A két egymás mellett álló templom, amelyet ucca választ el, két különböző korszak szelleméről és történetéről regél. A fatemplom ritkaságával és műemlékeivel vonzza az idegeneket, az uj kőtemplom magasztosságával és környezetbeli bizarrságával bilincsel le. Késmárk idegenforgalmának fókusa ez a két evangélikus templom, melyek méltán sorakoznak a 15-ik század derekán épült csúcsíves, háromhajós Szent Kereszt-templomhoz. Egyik hajóját a lutheránusok építették, mikor a templomot birtokukba vették. Tornya az egész városon uralkodik s az úgynevezett felső- magyaronszági reneszánszstilíi piramis-ormok koronázzák. Csak gyönyörű, 15. századbeli feszületé és az ennek alján térdeplő Magdolna, valamint szárnyképei régiek. A déli hajó nyugati falában egy 17. századbeli csonka epitá- fium van, amelynek remek festménye a keresztjét hordozó Krisztust ábrázolja. Ezt a német szakértők Cranachnak tulajdonítják. Még sok egyéb értékes műkincs díszíti ezt a templomot s a mellette álló harangtorony szintén a felsőmagyarországi reneszánsz legrégibb terméke, amelynek épitését már 1525-ben kezdték el. Már megírta egy Ízben a Prágai Magyar Hírlap, hogy a fateniplomot, a faépitészet e csodás és tiszteletreméltó alkotását, a bedőlés veszedelme fenyegeti. A templomot a magyarországi műemlékek országos bizottsága századunk elején Sztehló Ottó építész által sikeresen restauráltatta, ma azonban ismét oly állapotban van, hogy nem csupán restaurálásra, hanem a falak kicserélésére is szükség van, hogy ez a nagyszerű és páratlan szépségű műemlék megmaradjon. Reméljük, hogy a műemlékek pozsonyi országos hivatala ennek a műemléknek, amely a lőcsei Jakab-templom mellett, a legnagyobb vonzóerőt gyakorolja az idegenekre, restaurálásáról kellő időben gondoskodni fog. ffégy halottig és 12 súlyos sebe- siiltje van egy nagyszebeni iparvasufi katasztrófának Nagyszeben, julius 23. A nagyszebeni olasz—román faipari részvénytársaság telepén tegnap délután borzalmas szerencsétlenség történt. A vállalat ipar vasútja meg nem engedett sebességgel fordult be egy kanyarodéba, aminek következtében négy kocsi kiugrott a ginekből és a sínek mellett elhúzódó mély árokba zuhant. Az iparvasut utasai közül négyen meghaltak, ti z*e tiketten pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. a szerencsétlenségnek a fékező volt az oka. aki virtuskodni akart a nagy sebességgel és az utolsó nillanatban elvesztette lélekjelenlétét. A fékező a katasztrófa után a közeli erdőbe menekülj, ahol öngy likassá got kísérelt meg. Még idejében megtalálták és a kórházba szállították. Végh János csehországi magyar prédikátor halálának századik évfordulója Adalék a cseh-magyar kulturkapcsolatok történetéhez Hrejsa Ferdinánd méltató könyvet irt az évforduló alkalmából l 4
