Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-23 / 165. (2386.) szám
6 1930 július 23, szerda. A komáromi r. kát. autonóm egyházközség a Szent András templomban áiiitia fel a hőssl emlékművét Berecz Gyula szobrászművészt bízta meg s fcadiesnlék kivitelével az egy*ázK8z$ég közgsfűSése Komárom, július 22. (Saijál tudósítónktól.) A Skio- mánomi r. kait. autonóm egyházközség a napokban élénken látogatott közgyűlést tartott. Majer Imre dr. apátpíébános elnöki megnyitójában rámutatott azokra az egyház életében felmerült mozzanatokra, amelyek annak fejlődését mindennél szebben igazolják. Ezek egyike a diitákmenaa, néhai Palkovieh Viktor nagyszerű alapállása, mely otthonát az egyház nevére Íratta, a második a katolikus ánlbernátus és a vele kapcsolatos magyar kásszemináráuim megnyitása, melynek épülete szintién az egyház nevére került a teiiekkönyvben. Majd megemlékezett az egyházközség hatottairól: Galiba Károly volt egyházközségi elnökről, Faktor György néhai egyházi gondnokról és Pnhr János bankigazgató elhuny tárói, akiknek emlékét a közgyűlés feláll ássál tiszteibe meg és j egy zőkön yvébe irta emlékűiket. Végül megemlékezik az egyháziközség kiét kiváló tanítóinak: Palíhó Flórisnak és Lóimer Józsefnek nyug "omibavonulásáról. A tartalmas elnöki megnyitó után az elmúlt év eseményeiről számolt be jelentésében Alapy Gyula dr. vulági elnök, mely felölelte az egyházközség ünnepeinek, belső éleiének, az alkotásoknak, az egyház! ánsadalmi élet megnyilvánulásainak, az is- ikoiák munkájának és az év halottainak elparentá- lásált, akiknek sorában lelkes szavakkal emlékezett meg Szlovenszkó száműzött nagy magyarjának, Palkó vioh Viktornak, a komáromi egyházkerület negyedszázadon át munkás esperesnek, a nagy emberbarátnak elhunytéról. A helyesléssel fogadott jelentés után Makky Lajos egyházközségi pénztáros terjesztette elő a műit évi zárószámad'ást és a folyó évi költségvetést, melyet beható vita után a pénzügyi bizottság és az egyházközségi képviselet javaslataival kiegészítve fogadott el a közgyűlés, 20-ban állapítva meg az egyházközségi adónak kulcsét. Majd a teimetőszámadás következett, amelyet 12.000 koronát meghaladó maradványával tudomásul vett a közgyűlés és Alapy világi elnök indítványára köszönetiet mondott Boroczky István gondnoknak fáradhatlán munkájáért. Ezek után áttért a közgyűlés a hősök emlékének tárgyalására, melynek tervét és költségvetését Majer Imre dr. mutatta be és ismertette. A terv szerint az emlék a templomiba kerül Szent István oltárához, amelynek stílusához alkalmazkodik. Az Múl konzo'szerűen kiképzett díszes talapzaton áll a ®ét korintusi csztopfőben végződő kerettel elhatá- á&ít fekete svéd gránitlap. melyre közel ötszáz hősi 'hatott neve kerül. Az emlékmű homlokzatára kerül a há'borus hősök megdiosőülésénék emblémája, a haldokló és angyali kezekben megpihent magyar katona és a bezáró oromfal fellett a katolikus vallás jelképe, a kereszt Az emlékmű kivitele harmincezer koronába kerül és ezt a közgyűlés elfogadva, a kivitellel Berecz Gyulát, a kiváló komáromi szobrászművészt bízta meg. A tervet jóváhagyás céljából felküldi az egyház az apostoli adiminisztraturáihoz és azt még ez év november lúg elkészítheti. Az emlékmű elhelyezése körül nagy vita fejlődött ki. ebben Zerhmeister Sándor, Gödör K. János bencés igazgató, Dosztál Jakab tetmptomgonduok, Brenner Ferenc, Alapy Gyula világi elnök és mások vettek részt. A két indítványt végül az elnök szavazás alá bocsátván, kiderült, hogy Dosztál Jakab indítványát az egyházközség két szavazat kivételével elfogadta és ezek szerint az emlékmű a Szent Isíván-oiMrhoz kerül. Ezzel a hősök emlékműve végre a hosszas tervezések után révbe érkezett. Majer Imre dr. apáíplébámns végül jelentést tett a temetőben elkészült ravatalozóról, amelyet a temetőéizotteág villamos világitássail káván ellátni, ezenkívül környékét parkozni. Ezekre és a felmerült pótmunkákra 50.000 korona kölcsön felvételét hozta javas’-atba, melyet a közgyűlés vita nélkül elfogadott. A mindvégig nívós közgyűlés déli egy óraikor ért véget. — Literenként adják a vizet Baján. Bajáról jelentik: A Duna mellet fekvő városkában katasztrofális vízhiány van. A vízhiány oly nagymérvű, hogy az artézi kutakból a vizet csak literenként adják. A Ferenc József csatorna vize aggasztóan apad. A szerbek a magyarokat vádolják, hogy neon gondoskodnak a duzzasztók rendbentartásá- ról. A csatorna-társaság ezzel szemben a vádakat teljesen alaptalanoknak mondja. Az apadás az erős szárazság és a talajvíz hiánya miatt állott be. — Színi előadás a szegedi tanyákon. Szegedről jelentik: A szegedi színház tagjai vasárnap kivonultak a közeli banyákra, ahol a Nótáé kapitányt adták elő. Neon mindennapi látvány volt az asztalokból álló színpad és a hevenyészett rivalda. Az előadásnak nagy sikere volt és a tanyabeli legények és leányok sorra kitapsolták a szereplőket. — Az amerikai prohibiciós rendőrség sikerült fogása. Newyorkból táviratozzák: A rendőrség egy nagy alkoholosompészést fedezett fül és 2500 artály alkoholt lefoglalt. A szállítmány egy uszályhajón volt és petróleumnak volt jelezve. A lefoglalt alkohol értéke meghaladja a félmillió dollárt. Az uszályon lövő tiz személyt letartóztatták. mr^<ai-A\MAAR-H IRLAP üvegfalú halókon, reflektorok lényében fogja kutatni Atlantisz etsiilyedt világát egy francia-amerikai expedíció A francia fudományos akadémia és a Carnegie-intézet közös expedíciója aíáereszkedik a Földközi-tenger vizlapja alá Párás, július 22. Atlantiszt, a legrégibb ókor I mérföldjét még nemrégiben is a fantázia szülöttjének tekintették. A legutóbbi években azonban mind több valószínűség merült fel amellett, hogy ez az eltűnt földrész valóban létezett s a legkomolyabb tudósok is kezdenek már hitelt adni az emberiség regevilágában éld hagyománynak. Az emberiség legrégibb kezdeteibe nyúl vissza a hagyomány eredete s első írásbeli említést Plátó tesz róla Kritias című munkájában, ahol is a Herkules-oszlopok, a mai Gibraltár környékére rajzolták fel az egyetlen éjszaka a tenger fenekére süllyedt világrészt. Plátó egyiptomi papok eltűnt könyveire hivatkozik kútfőként s ezek az egyiptomi paipok állítólag azt jegyezték fel, hogy az elsüllyedt Atlantisz hatalmas birodalom volt, amely királyai vezérlete alatt számos háborút viselt Egyiptommal. Platónak ez a feljegyzése, amely sok részletre is kiterjeszkedik, néhány év óta alapos tudományos kutatás tárgyát képezte. A német tudományos világ számos kitűnősége a Földközi-tenger délkeleti partvidékén végzett kutatásai folyamán arra a meggyőződésre jutott, hogy Atlantisz valóban létezett, de nem a Gibraltári-szoros táján, hanem inkább a keleti partvidék közelében. Daqué francia tanár is arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Atlantiszról szóló hagyomány tényleg megtörtént eseményeken alapul, amelyek évezredekkel ezelőtt játszódtak le. A hagyomány igaz lehet, hiszen nemrégiben például egy másik őskori katasztrófa, a vízözön is igazolást nyert a Mezopotámiában végzett ásatások során. De hiszen a mi korunk is számos hatalmas természeti katasztrófát jegyzett fel, amelyek következtében — a földrengések és tűzhányók kitörése alkalmával — egyetlen éjszaka alatt hatalmas szigetek tűntek el a tenger mélyén s viszont újak bukkantak fel a viz színén. A francia tudományos akadémia most az amerikai Carnegie-imtézettel egyetemiben elhatározta, hogy a modem tudomány minden vívmányával felszerelve megkísérli Atlantisz nyomainak a felkutatását a Földközi-tenger vizlapja alatt. Az expedíció erősen hiszi, hogy a tenger színe alatt biztosan felleli Atlantisz városainak maradványait. Az expedíció különleges hajókat építtet, j amelyeknek falai üvegből lesznek s azonkívül hatalmas reflektorokkal lesznek felszerelve. Minden hajón azonkívül egy speciális lift-épitmény lesz, amelynek falai ugyancsak üvegből készülnek. A liften az expedíció emberei le fognak ereszkedni a tenger mélyébe, hogy a reflektorok segítségével erősen átvilágított vizekben az elsüllyedt világ nyomai után kutassanak. A technika mai állása teljesen elhárítja az expedíció búvárjaitól azt a veszedelmet, amellyel a nagymennyiségű víztömegek irtózatos nyomása fenyeget. M'ég nem állapították meg a különös expedíció elindulásának időpontját, de már ma megállapítható, hogy az egész világ feszült érdeklődéssel fogja kisérni utján. B-listára került Törökországban összeszámlálják a kihalásra itéll háremeket és háremhölgy-mohihánokat Angora, julius. Törökországban Kemál basa tudvalévőén törvénnyel szüntette meg a többnejüséget. Ennek a törvénynek azonban nem volt visszaható hatálya, mert úgy rendelkezett, hogy azokat a férjeket, akiknek a törvény életbelépése idejében háremük volt, feltéve, hogy legalább félesztendővel előbb kötötték házasságaikat, meghagyták háremük birtokában. Szóval úgynevezett Aussterbe-etatra tették a többnejű eket. Alig két esztendeje, hogy ezt a törvényt meghozták és most az ankarai kormány elrendelte, hogy a még meglévő többnejüek, illetve a még életben maradt háremek összeszámoltassanak. Ennek a számlálásnak a célja megállapítani, hogy mily mértékben csökkent uj Törökországban a több- nejüség és kiszámítani, hogy körülbelül mikorra várható ennek a tradicionális szokásnak a teljes kihalása, elmúlása. Egészen bizonyos, hogy Törökország nyugati felében, amely az európai kultúrához sokkal közelebb esik és amelynek lakossága inkább hiúságból, mint meggyőződésből mindenáron és minél gyorsabban európaiabb akar lenni az európainál és modernebb a legmodernebbnél, rügyön kevés háremet fog tudni összeírni a török számiásóbiztos. Törökország nyugati felének a férfia nyilván inkább röstelné, hogy többnejüségben találtassák, semhogy büszkélkedjék azzal, amire ősei még gőgösen büszkék voltak. A konstantinápolyi török ma már bizonnyal többre tartja a barátját a nyugati kultúra e jellegzetes virágát, a hárem hűséges rabszolganőinél, akiknek szerény igényei nem csillogásra, hódolatra és hódításra vágytak, hanem akiket boldoggá tett uruk és parancsoló- juk egyetlen kegyes gesztusa. Ám egészen másként áll a dolog az ország keleti felében. Ott, ahol a tűzzel és vassal oktrojált és egyelőre csak formalizmust jelentő nyugateurópai szokások és társadalmi berendezkedések egyelőre kevésbé tudnak meggyökerezni, ahol még ragaszkodnak a tradíciókhoz és az embereket régi mértékkel mérik. Az elmúlt Törökországban ugyanis a tekintélynek, vagyonnak, előkelőségnek fokmérője volt, ha valaki minél nagyobb háremmel, minél több feleséggel dicsekedhetett el. Törökország keleti felében még ma is akad egynéhány nagybirtokos mozlim, akik megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy háremet tartsar nak fenn. Ám ezeknek a számát is megfogyatkoz- tatta a török kormány gazdasági politikája, megfogyatkoztatta a régi Törökországban, a szul- tánátus idején ismeretlen adók egyre növekvő terhes sorozata. Az a török nagybirtokos, akinek az atyja még tizedet szedett, akinek jobbágyai voltak, .akinek adóztak és aki kiskirály volt a maga kisded birodalmában, ma már nem is fogcsikorgatva, hanem rettegve hajol meg a központi államhatalmat jelképező adószedő előtt. Azelőtt neki adóztak, ma ő adózik. Ám a tradícióhoz, amennyire csak teheti, mégis ragaszkodik. Elsősorban a háremhez, ahol régi uraságának az emlékei és a látszata a legtovább és a legelhihetőbb módon élnek. Persze, a megcsökkent jövedelem ezeket a nagyurakat is rákényszeríti, hogy háremeiket szerényebb keretek közé szorítsák. Csak az a kérdés, hogy mi lesz az ily létszámcsökkentés folytán B-listára került vagy kerülő hárembeli fatmékkel? Mert a még meglehetős bizonytalanul botorkáló uj török gazdasági élet nem igen nyújt elhelyezkedési lehetőséget, legkevésbé azoknak a törők aszonyoknak, akik ugylehet irni-olvasni is alig tudnak és akiknek egyetlen élethivatása az volt, hogy szeressék őket és hogy szeressenek. Ám ennek a szép mesevilágnak, mint sok minden egyébnek' végét vetette az egész világot felkavart világháború. Talán fölösleges is volt törvényt hozni arról, hogy megszüntetik a háremeket. Megszüntette ezeket automatikusan az egyre növekvő drágaság és a török férfinépségnek ezzel egyenes arányban növekvő elszegényedése. A nagyobb városokban bizony már alig akad gavallér, aki megengedhetné magának azt a luxust, hogy több feleséget tartson. Csak az a néhány fanatikus mohamedán, aki minden egyébről le tud mondani, csak nem a hitéhez való ragaszkodásról, csak ez igyekszik a háremét is valahogyan, ha lecsökkentett létszámmal is fenntartani. Lassan közelednek Törökországban is ahhoz az állapothoz, amely a nyugati kulturállamokban jóformán a gazdasági kényszerűség által inaugu- rált divattá vált s amely állapot éppen a fordítottja a régi török háremrendszernek. Nehéz volna eldönteni, hogy ebben az európaizálódásban kik járnak roszabbul és kik szerencsétlenebbek: a török gavallérok-e, vagy pedig a török dámák A törökországi háremszámlálásnak egyébként van egy kényes részletkérdése. Ugyanis az összeirt háremlakók életkorát is fel kell tüntetni. Nem ismerjük ugyan a török hölgyek gondolkodását, de azt hisszük, hogy az összeírásnak ezek az adatai lesznek a legkevésbé megbízhatók. Pedig a török államhatalom ilyenirányú kívánságának fölötte prózai oka van, és pedig az, hogy így akarják megállapítani, mikor fogy ki az utolsó török háremházasság, mikor hunyja le fáradt szemét az utolsó mohikán, az utolsó háremhölgy. — Egy néger rémtette a Zambézi-vlzesésnél. Londonból táviratozzák: A Zambézi folyó Viktória vízeséseinél két európai nő le akarta fényképezni a vízesést, amikor egy néger hirtelen reájuk támadt. Az egyik asszony segélyért sikoltva elrohant, a másik nőt azonban a néger megragadta és a vízesés mélyébe taszította. Amikor az üldözésére induló rendőrök utolérték, a vízesés irányába indult vissza és maga is beleugrott a heftven méteres mélységibe. Ha kutya van a kertben... Nemzetközi jegyzékváltás az ezredesné álmát zavaró kutya- vonitás miatt — Hatvan hontalan agár és az angol követ hálátlansága Prága, julius IJ. A csehszlovákiai állatvédők egyesülete minden évben hallat magáróL Egyezer a főváros uccáirn vezet föl százszámra beteg és egészséges kutyát, macskát, máskor nagy ünnepségeket rendez a Baumgartenben a ..némaarcu lények" tiszteletére. Ez a hatezer tagot számláló csehszlovák- német vegyes egyesület újabban azonban máT a diplomáciába is beavatkozik, miint azt az alábbi eset igazolja: Az állatvédő egyesület prágai központja a minta- vásár igazgatóságától a mintavásári palota tőszomszédságában egy építkezési telket bérelt s azon a | Csizi fód-bróm gyógyfürdő. I A legerősebb íód-brómos gyógyforrások. | Kérgen prospektust a fiirdöigazgatóságtó! Csízfürdőn. | . t/űitj&w&axmrMmMummmBSMmmummmmBattsnm i wuNnirwmrmwwrm irarawKa^ hajléktalan és beteg kutyák és macskák részére otthont és kórházat rendezett be. A kutya-azilum szomszédságában lakik az angol követségen alkalmazott Husseriscbritt nyugalmazott ezredes a nejével. Az erzedes felesége nem tudta elviselni a* a*i- lumban ugató és vonitó kutyák lármáját, ezért panasszal fordult a városi hatóságokhoz s a kutyaazilum kilakoltatását kérte. A város uraii azotnban teljés megértéssel viseltettek az állatok fájdalmaival szemben s az ezredesné intervenciójának semmi eredménye sem volt. Husseriscbritt ezredes ekkor főnökéhez, az angol követhez fordult panaszával s ez interveniált a városi hivataloknál. A főváros tanácsa a magas helyről jövő beavatkozás alapján közbenjárt a mintavásári igazgatóságnál, hogy ez mondja föl az állatvédő egyesület bérletét. Az egyesület vezetősége azonban ettől sem Ijedt meg, hanem azonnal interveniált az angol követségnél e midőn ez nem segített, egyenesen az angol királyhoz s Angolország valamennyi állatvédő egyesületéhez intézett föliratot, amelyben tiltakozik a prágai angol követség embertelen eljárása ellen. Azonban a prágai állatvédő egyesület ezt sean tartotta elegendőnek s az állatvédő egyesületek Géniben székelő nemzetközi szövetségét is fölkereste panaszával. Az angol állatvédő egyesületekhez intézett átirat érdekessége az, hogy ebben hivatkozás történik 'hatvan angol agárra. Ezeket az agaraikat a múlt évben szállitották Angotorszáriból Marienbadba, ahol agarászversenyeket tartottak. A versenyek megtartása után a kutyák angol tulajdonosai gondozás és ellátás nélkül hagyták agaraikat, nyilván amiatt való bosszúságukban, hogy nem értek el megfelelő helyezést. Ezt a hatvan angol, illetőleg Csehszlovákiában hontalanná és hajléktalanná vált agarat a csehszlovákiai állatvédő egyesület vette hathatós pártfogásába s annakidején a prágai angol követség az egyesület eme nemes cselekedetéért forró köszönetét tolmácsolta. S ezt a jóságot most azzal hálálja meg, hogy a kutyakor házat és otthont ki akarja telepíteni. Az állatvédő egyesület jegyzékei átnyujtiásániak következményeit érdeklődéssel várják. FELHÍVÁS Az összes magyar sporlegyesütetek figyelmébe I A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség ezennel felhívja mindazon tagegyesületeket, illetve sportegyesüLóseket, melyeknek sporttevékenységük a tornára is kiterjed, avagy ezt arra kiterjeszteni szándékoznak, hogy ezt a CsMTSz tomaszakbiaott- ságának az országos magyar torna fejlesztése érdekében. záros határidőn belül tudomására hozzák. Mivel ezen a téren a CsMTSz-nek még semminemű adatai nincsenek, felkérjük a sporlegyesüle- teket, hogy ezen felhívásunkat ne hagyják figyelmen kívül, hanem legyenek segítségünkre azáltal, hegy felhívásunkra az alant megadott pontok szerint, miinél előbb válaszolnak: 1. Mióta űzik a tornát? 2. Ki a művezető (hivatásos-e vagy nem, lehetőleg név szerint). 3. Mennyi tagja van a tornaszakosztálynak (mennyi nő és férfi). 4. Ismeretes-e előtte oly magyar sportegyesület, amelyik tornával Í6 foglalkozik (ha igen úgy annak cime). * A CsMTSz tornaszakbizottsága minden magyar sport egyesületnek. amely tornával foglalkozik, avagy foglalkozni szándékozik, válaszbólyeg beküldése ellenében szaktanácsokkal, felvilágosításokká! mindenkor a legnagyobb készséggel szolgái. Mindennemű közlemény, amely a tornasaak- bizotitságot illeti, Licskó Miklós tomaelőödó diniére, Brabislava-Petrzalka, Smetana-icca 2. küldendő. A Csehsilovikiai Magyar Testnevelő Szövetség.
