Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-20 / 163. (2384.) szám

1960 jofiu« 20, vasárnap. 7 Forradalom előtt áll Máramaros wiüéfee A felizgatott parasztok kaszáial, kapával, vasviiiáial felfegyverkezve tábort ütöttek is „az urak is a zsidók lemészárlásával*1 feoyeietözisek Bukarest, julius 19. Ismeretes, hogy a bíró­ság a sucsavai antiszemita vérengzések vád­lottjait bizionyitékok hiányában felmentette. Az Adiaverul most arról a meglepő tényről számol be, hogy a szucsavai bíróság tegnap három hónapi fogházra ítélt egy Horváth nevű iliestii magyar fiatalembert, akit a zavargások során tartóztattak le. A lap a legnagyobb felháborodással ir erről és megállapítja, hogy a nagyváradi eset ismétlődött meg, ami­kor a zavargások tetteseit felmentették és csak egy zsidó pincért ítéltek el. A lap megjegyzi, hogy a hatóságoknak ilyen eljárása ugyancsak alkalmas arra, hogy a külföld antipátiáját felkeltse Romániával szemben. Majd élesen támadja a kormányt és annak a vélménynek ad kifejezést, hogy a külföldi kölcsönnek ismét jó néhány évre befellegzett. Bukarest, julius 19. Tegnap délelőtt ér­kezett meg Máramarosszigetre a belügymi­niszter utasítása, amelyben Berinde és Du- mitrescu pópák és több diák letartóztatását rendelte el. A letartóztatás elrendelésének hírére Berinde több paptársával Borsa és a környékbeli községek lakosságát fegy­verbe szólította és a parasztok kaszával, kapával, vasvillával felfegyverkezve a hat kilométerre levő Recege nagyközségbe vo­nultak, ahol tábort ütöttek és az éjszaka fo­lyamán a község több uccuján, valamint a templom körül torlaszokat emeltek. Be­rinde paptársaival tegnap egész délután és egész éjszaka kocsin községről községre hajtatott és magasra tartva kezében a fe­születet, harcra hívta a parasztokat. Berinde most már nyíltan hangoztatja, hogy elérke­zett a forradalom órája és a leghatározot­tabb ellenállásra hívja fel a parasztokat a kormány ellen. A recegei táborba egész éj­szakán át njabb és újabb tömegek érkez­tek. Az uccán gyújtott őrtüzek messzire, kilo­méterekre látszanak el. A felvonuló parasz­tok sorra kifosztják az utjukba eső üzlete­ket és korcsmákat és részegségükben az urak és a zsidók lemészárlásával fenyege­tőznek. A környékről a lakosság pániksze­rűen menekül. A menekülők borzalmas je­lenetekről beszélnek. A felizgatott parasz­tok állítólag az éjszaka folyamán már több gyilkosságot is elkövettek. Növeli a.z izgal­mat, hogy ma hajnalban Mármarosszigetről a megyei prefektus, a vízsgálóbaró, a fő­ügyész, valamint egy csendőrörpar anesnok vezetésével egy század katonaság és félszá- 0ad csendőr indult el Rccege felé. A megyei prefektus a parasztok harcias felkészülöd'- sének hírére kijelentette, hogy neki a bel­ügyminisztériumitól szigorú utasítása van, tehát mindenáron elbánik Berinde paraszt- tömegeivel. Márm/aros s zi gete n bizonyosra veszik, hogy a parasztok a legádázabb küz­delemre készülnek és egy polgárháború fel­idézésétől sem riadnak vissza. Ezenkívül Ferenc József családja minden rá­szorító tagjának apanázst is adott magánjö­vedelméből. A műkincsek A Habsburg-vagyo-n egyik számottevő ré­szét tették a különféle nagyértékü művészi gyűjtemények is. Ezeket Ferenc József 1875- ben „Primogenitur családi hitbizomány“-nak nyilvánította. Ezeknek a műkincseknek a gyűjtői legnagyobbrészt Ferdinánd főherceg, II. Rudolf császár. Lipót Vilmos főherceg és I. Ferenc császár voltak. Ferenc József végrendelete Ferenc József halála után 1916-ban Károly király örökölte a hitbizományi vagyont. Ma­gánvagyon ából a király 20—20 millió arany­koronát hagyományozott leányának Gizellá­inak és unokájának, Winaischgrátz hercegnő­jobb szabósápban^ tzapKato- | óUgyatjon, a beszaHr oéaJsgyra ! A Habsburg.oíc tündöklése és balsorsa Ferenc József volt a cár után a leg.gazdag.abb uralkodó — Az összeomlás után kerékpáros küldönc, gumiügynök s zongoramesternö került ki a családból Mária Terézia férje vetette meg. az alapját a üatalmas Habsburg~vagjonnak Most, hogy az idén szeptemberben összeül a választott bíróság, amely dönteni fog a Habsburg-ház vagyonának felosztásáról, is­mét a vdlágérdeklődés középpontjába került a hatalmas Habsburg-vagyón, amelynek ré­vén egykor Ferenc Józsefet a cár után a vi­lág leggazdagabb uralkodójának nevezték. Ez a hatalma® vagyon, méreteihez képest, aránylag nem régi eredetű. A Habsburg-csa- lád vagyonának nagyrésze Lotharingiai Fe- renctől, Mária Terézia férjétől származik. Fe­renc német császár dinasztikus szempontból nem volt tuMőkelő származású, de mérhe­tetlenül gazdag volt és ilyen tekintetben még egy urálik odó nő számára is igen kitűnő ^partiét" jelentett. Lotharingiai Ferenc egyébként kitűnő üzletember volt, aM csá­szár korában is számos ipari vállalatot alapí­tott és ezek az ipari vállalkozásai mindig nagyon érdekelték. Hogy mennyire megvolt benne az üzleti érzék, arra jellemző az, hogy egyidejűleg fegyvereket szállított a monar­chiának és a poroszoknak iis, akikkel Má- riln Terézia harcban állott. Ferenc császár a Medidek örököse volt és azoktól szállt rá a nagy vagyon. Ennek a Me- dici-vagyonnak a tartozékai voltak azok a mesés ékszerek, amelyek aiz alapját tették a Habsburg-ház híres ékszergyűjteményé­nek. Halála után özvegye, Mária Terézia örökölte hatalmas birtokait, iparvállalatait, az éksze­reket és mintegy hatmillió aranyforint kész­pénzt. Mária Terézia fiával, II. József-fel egy­értelműen úgy rendelkezett, hogy férjének öröksége a családi vagyonba keb előzte ss ék. Sokkal későbben 1839-ben Y. Ferdinánd rendeletére készült el aztán a Habsburg-ház statútuma, amely szabályozta a vagyoni kérdéseket oly­képpen, hogy hitbizománynak mondotta ki a családi vagyonnak nemcsak ingatlan, hanem ingó részét is. Ezenkívül kimondja ez a ren­delkezés azt, hogy a családi vagyon tiszta jö­vedelmének csak egy harmada osztassák fel a család tagjai között, kétharmada pedig részben a családfő belátása szerint szüksé­gesnek tartott rendkívüli családi segélyekre, részben pedig eredeti tőke szaporítására for- dittassék. Már Mária Terézia felismerte, hogy a va­gyon megóvásának legbiztosabb módja, ha földibe fektetik és a férjétől öröklött készpénz egy nagy részéből birtokokat vásárolt. Később Ferenc József takarékos gazdálkodása nyo­mán még inkább szaporodik a családi vagyon és ő ismét nagyobb birtokokat vásárolt, Fe­renc József uralkodása idején került a habs- burgi család birtokába egy csomó bérház. is Bécsiben és Budapesten. Ezidőtájt a BCabsburg-osialáld földbirtokainjak összte­rülete több mint 83 négyzetkilómét őr volt. Ezen családi vagyonhoz tartozó birtokokon kivül a Habsburg-ház egyes családtagjai na­gyobb magántulajdonú birtokokkal is rendel­keztek természetesen. Magának Ferenc Jó­zsefnek is mintegy 30 négyzetkilométer terü­letű magánbirtoka volt Közel kétmilliárd értékpapír A földbirtokoknál sokkal nagyobb értéket képviselt még a Habsburg-családnak érték­papírokban levő vagyona. Ezek főként állami járadék-, vasúti, hajózási, elsőrangú bank- és iparvállalati értékpapírok voltak. Ezek név­értéke egy osztrák kimutatás szerint: 1,798,355.122 aranykoronára rúgott. Ehhez jött — Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc József* keserüviz fájdalommentes székürülést és kielégítő emésztést hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb elismerés hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredmé­nye változnék. A Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fiiszerüzletekben. a háború alatt a hadikölcsönkötvények tö­mege. Az osztrák hadikölcsönből 54,333.800 koronát és a magyarból 60 millió koronát jegyzett a Habsburg-család az összvagyonból. A Habsburgok négy ága Mint már említettük, a családi törvény ér­telmében, a vagyon tiszta jövedelmének csak egyharmada került felosztásra a család tagjai között. A felosztás úgy történt, hogy a Habs- burg-ház tagjai négy ág szerint osztódtak fel. Az elsőhöz tartozott az uralkodó, meg a trónöröklésre közvetlenül hivatott vérrokomai — előbb Ferenc Ferdinánd, majd Károly és ennek öccse Miksa. A másodikhoz tartozott Al­brecht főherceg családja és István, Frigyes Jenő főhercegek. A harmadik a toszká.nai ág, ehhez tartozott József Ferdinánd, régeb­ben a legöregebb testvér: Wölfling Lipót is. Végül a negyedik ág a palatínus család: József főhercegek. A négy ág között egyenlő részben osztódott fel a vagyon jövedelmének egy harmada, a megmaradt kétharmadból viszont módjában volt Ferenc Józsefnek a Habsburg-ház többi tagjait segélyezni, amennyiben rászoruljak — és bizony gyakran rászorultak. A családi jövedelmen kivül a főhercegek ma­gánvagyonnal és ebből folyó jövedelemmel is rendelkeztek. Minthogy valamennyiem a hadsereg tagjai voltak, tiszti fizetést is kaptak. nek, és még életében több mint 20 millió aranykoronát adott másik leányának, Mária Valéria főhercegnőnek. Ferenc József magánvagyona 120 millió aranykorona volt. Ennek felét örökölték a gyermekei, másik felét a király végrende- letileg a családi vagyonhoz csatolta azzal a rendelkezéssel, hogy: „Ezzel az összeggel módot akarok nyúj­tani utódaimnak arra, hogy a segítségre szo­rulókat támogathassák, a nyomort enyhíthes­sék, amit én mindenkor szent kötelességem­nek tartottam.“ Ferenc József magánvagyonából évente közel kétmillió békekoronát fordított jóté­kony célra, eltekintve a kulturális célokra fordított összegektől. Ferenc József utolsó akaratához képest, Károly király a családi hitbizományboz tar­tozó Eisenerz-Radmer-birtokot, amelynek értéke évi 400.000 korona járadéknak felelt meg, Ferenc Ferdinánd árváinak adományozta. Deficit az udvarnál — drágasági pótlékot akarnak A háborús évekkel együtt növekvő folyto­nos drágulás nagyon megnehezítette az udvar anyagi helyzetét. Ferenc József halála után való esztendőben, a háború harmadik évében az udvar összbevétele, a civillisíával együtt huszonnyolomillió korona volt. Ebből fedez­ték a Burgszinház deficitjét, az udvari nyug­dijakat, a rendjelek adományozásának, az udvari könyvtárak, kincstárak és múzeumok kiadásait. Károly király és Zita királyné 2.600.000 korona apanázst kaptak és külön­böző apanázsokat kaptak a Habsburg-ház tagjai, az 1839-ből származó házi statútum értelmében. A legnagyobb apanázst — 240.000 illetve 300.000 koronát — Mária Jozefa és Mária Te- rézeia főhercegnők, a király anyja, illetve nagyanyja kapták. A király öccse, Miksa fő­herceg 162.000 koronát é sPéter Ferdinánd főherceg 119.000 korona apanázst kapott. így aztán 1917-ben már hétmillió korona deficit­je volt az udvarnak. Az udvarmester már 40 százalékos drágasági pótlékról tárgyalt az osztrák és a magyar kormánnyal, de erre nem került sor — az összeomlás miatt. Száműzetésekor 28 millió névértékű érték­papírt vitetett ki magának Károly király Svájcba a családi vagyonból. Időközben az ebből még megmaradt rész teljesen érték­telenné vált, éppen úgy, mint ahogy értékét vesztette a király ötmillió koronás életbizto­sítása is, amelyet még 1918 júliusában kö­tött különböző bécsi, budapesti és trieszti biztosit ókkal. Nyomorgó főhercegek A főhercegek közül néhányan valósággal nyomorognak. így különösen Lipót Salvátor főherceg, aki Barcelőnában él,, miután a a bécsi tőzsdén elveszítette vagyonának az' összeomláskor megmentett roncsait is. A fő­herceg családjával egy tehervagónban hagy­ta el Ausztriát és Barcelőnában igen szegé­nyes viszonyok között él. A háztartás mun­káját a ^hercegnők látják el, akik közül az egyik zongoraleckéket ad. Ruháikat is maguk varrják a főherceg leányai. Lipót Szalvátornak még sírna sem telik, pénze, hogy újságokra előfizethessen, egy volt udvari alkalmazott küldi el neki min­den két hétben az általa kiolvasott bécsi új­ságokat. Lipót Szalvátor két fia: Rainer és Lipót főhercegek Bécsben éltek, miután le­tették a hüségesküt a köztársaságra. Mind­ketten maguk keresték meg a kenyerüket,> — nem éppen főihercegi alapon. A néhány hete elhalt Rainer főkercog sokáig egy bécsi mozi ke­rékpárosküldönce volt, majd mechanikus le# egy garázsban. Lipót főherceg pedig egy bécsi pneumaídk-cég ügynöke volt, majd a ko mii ószakmában önállósította ma­gát. Az osztrák keresztényszocialista párt nem­régiben a volt uralkodóház vagyonának el­kobzása ellen foglalt állást és követelni akar­ja a Habsburgok ellen irányuló 1919 április 3-án hozott törvény revízióját. Már két bizott­ság is tanulmányozta a kérdést, amely még bizonyára sok port fog felverni. toráégeif a perbefei malom Érsekuvár, julius 19. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön este 9 óra után eddig még is­meretlen okból kigyuli a perbetei malom. A tűz a malom belsejében támadt, valószínűleg még a késő délutáni órákban s már hosszú ideje pusztíthatott, amikor a kitóduló füst- tömeget észrevették a járókelők s azonnal fel­lármázták a községet. A falu népét részben már éjszakai nyugalmából zavarták föl. Pil- ■ lanatok alatt több száz ember szaladt össze, férfiak, asszonyok hiányos öltözetekben siet­tek a veszedelem színhelyére. Szerencsére teljes szélcsend volt s a kivonuló perhetei tűzoltóság a falu népének erőteljes segítségé­vel maga követett el mindent, hogy a tüzet lokalizálja. Ez sikerült is, azonban a malom- épületet nem lehetett megmenteni, az telje­sen a tűzvész martalékává lett. A kár több, mint félmillió korona, amely azonban bizto­sítás révén nagy részben meg fog térülői. — Nyokhónapi börtönre ítéltek izgatás miatt egy kassai kommunista munkást. Kassai szerkesztősé­günk telefonálja: A kassai kerületi bíróság Móricz- tanácsa tegnap tárgyalta Polták György kassai mun­kás remdtörvényes ügyét, akit állam ellen es izga­tással és lázadásra való felibujtással vádolt az ügyészség. Polilák, György a vádirat szerint ez év május elsején tartott kommunista felvonuláson han­gosan éltette SzovjetoTOszerszágof és a szovjethad- sereget, amikor pedig a rendőrök ezért őrizetbe vették, a tömeget felszólította, hogy szabadítsa ki őt a rendőrök kezei közük Bekisérés köziben pedig a rendőrség épülete előtt, a politikai foglyok kisza­badítás ára hívta fel a tömeget. A bíróság nyolc- hónapi bőrt önre ítélte Polták Györgyöt. j

Next

/
Thumbnails
Contents