Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-18 / 161. (2382.) szám

wa; számunk ©FsSal-X % IX. évf. 161. (2382) szám . Péntek - 1930 lulius 18 C71yAftYARHÍRMfi Előfizetős! őrt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő; külföldre : évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KE. Egyet szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.—KE Képes Melléklet ára havonként 2.50 KE A sziovenszkói és ruszinszkón ellenzéki pártok Főaer&esxtő: politikai napilapja szerkesztő. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága ll„ Pansk* ulice 12. U. emelet, — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL. Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SÖRGÖNYCIMi HÍRLAP. PRflHR Szlillő Géza dr. az interparlamentáris unió fórumán nagyhatású angol nyelvű beszédében fejtegette a kisebbségi kérdés európai jelentőségét és rendezésének szükségességéi A magyar parlamenti delegáció taglal az általános leszerelés feltételeiről - Szüllő Géza szerint különbséget kell tenni minoritás és minoritás között és a megoldást ezen különbségtevés alapján kell keresni Forradalom Egyiptomban ? Alig háromnegyed éve, hogy MacDonald kormánya Egyiptomban kierőszakolta az uj parlamenti választásokat és a parlamentáris kormányzás újból való bevezetését. A vá­lasztások eredmények épen a nemzeti Wafd- párt nyolcvan százalékos többségben vonult a parlamentbe, úgy hogy jogosan hirdetheti: én vagyok az egyiptomi nép. A párt vezére, Nahas pasa kapott kormányelnöki megbízást és az abszolutisztikus hajlamú Fuad trón­beszédében kénytelen volt ünnepélyes ígé­retet tenni, hogy az alkotmányhoz hűen fog uralkodni. Háromnegyed éve, hogy Nahas pasa kormánya hozzákezdett a diktatúra csö- kevényes maradványainak kiirtásához és a demokrácia intézményes biztosításához. Egy ideig a demokrácia hívei reménykedtek abban, hogy a sok-sok ellenség dacára sike­rül a demokrácia uralmát megszilárdítani. És most három héttel Nahas pasa kormá­nyának demissziója után Egyiptom uj dikta­túra küszöbén áll, ám az egyiptomi nép ezt nem hajlandó olyan könmyedén vállalni, mint az előbbit, amelyet Nahas pasa likvi­dált Ha az egyiptomi demokrácia több hibát követett is el, ha olyan kedvezőtlen időben is jutott kormányra, amikor a legsúlyosabb természetű világgazdasági krízis fokozott mértékben nehezedett Egyiptomra, amelyet még bibliai csapásként a rettentő sáskajá­rás is sújtott, amely gyapotcserje-termésé- nek kilencven százalékát megsemimisátette, a kormány mégis becsületesen törekedett arra, hogy az ország és a nemzet érdekében eredményeket érjen el. Hogy ez a törekvése egyesek magánérdekeit súlyosan érintette, hogy a demokrácia megerősödése bizonyos hatalmasságok gyöngülését vonta maga után, ez nemcsak természetes, hanem szükség­szerű is volt. Nahas pasa kormányának azonban demisszionálnia kellett, mert a ki­rály megtagadta annak a törvényjavaslatnak szentesítését, amely a parlmenti rendszer védelmét kívánta szolgálni. A király olyan törvényjavaslat alkotását követelte, amely ennek a törvénynek éppen ez ellenkezőjét célozta. Nahas pasának távoznia kellett, ha­csak aktiven nem áll olyan törekvések szol­gálatába, amelyek saját pártját gyöngítik és gyöngítik az olyan súlyos küzdelmek árán győzelemre vitt demokratikus princípiumot. A Wafd-párt minden tagja helyeselte a kor­mány elhatározását és Egyiptom népének több mint háromnegyed része a demokrácia mellett tett hitvallást. A Wafd-párthoz nem­csak a legnagyobbrészt iadüferens parasz­tok és munkások tartoznak, hanem tagjai sok százezer iatellektnel, hivatalnok, birto­kos és kereskedő táborából kerülnek ki s a nemesség egy része is a párt híve. A Wafd- párt tehát a nemzet politikai akaratának ki­fejeződése. Olyan nagy volt a Wafd-kormány erkölcsi súlya, hogy Nahas pasának a király által kiszemelt utóda csak nagy nehezen hozta össze kormányát, mert nem sok par­lamenti férfi adódott, aki Sydki pasa kor­mányzása alatt akarta volna a bársonyszék örömeit élvezni. A király éppen az által, hogy Sydki pasához fordult, fejezte ki világosan szándékát, hogy a Wafd-párt túlsúlyát min­den eszközzel le akarja tömi, mert Sydki a Wafdnak és Nahas pasának legkérlelhetet­lenebb ellenfele. 1918-ban, amikor Snltan Hussein minisztériuma lemondott, Sydki a Wafd-pártba lépett. Megszerezte Zaghlul pa­ta búalnW é* amikor az «ggiggtanl torra­London, julius 17. Az interparlamentáris unió szerdai ülésnapján az unió vezértitká­rának jelentése felett kezdődött meg az ál­talános vita, amelyet lord Cecil vezetett be tegnapi számunkban már ismertetett felszó­lalásával. A vita folyamán nagy értékű beszédet tartott Berzeviczy Al­bert dr., a magyar delegáció tagja, aki töb­bek között megállapította, hogy nagy ve­szélyt jelent Európára nézve az, hegy az európai államok legnagyobb réssé állig fegyverben van, mig ugyanakkor négy ki­sebb állam teljesein fegyverte/len. Javasolja, hogy mielőbb hívják össze a lefegyverzési konferenciát. A mostani helyzet lehet, hogy egy elvesztett háború pillanatnyi eredmé­nye, de nem lehet a jövő Európa rendszere. Utána .Erődi-Harmch Béla dx. indítványozzia, hogy az interparlamentáris unió tegyen a nép- szövetségnél javaslatot olyan közös nép- szövetségi intézmény megszervezésére, dalmat leverték, őt is Zagiblullal együtt száműzték. Szabadságát Párisban töltötte, ahol elvesztette pártja bizalmát és amikor száműzetéséből visszatért, kizárták, úgyhogy azóta a legkérlelhetetlenebb ellensége a Wafdnak. Az uj kormány cselekedete volt a parla­ment azonnali feloszlatása. További csele­kedetei mind a Wafd ellen irányuló akciók­ból állottak. Rendeletet adott ki, amely a Wafd vezéreinek megtiltotta, hogy vidékre utazzanak és ott párthiveikkel összeköttetés­be lépjenek. Nahas pasa azonban mégis ut­cákéit, hogy választóinak megmagyarázza, miért kellett lemondania. Ahol Nahas meg­jelent, egész városok lakóssága otthagyta munkahelyét, a féllahok egybegyűltek föld­jeikről, negyven fokos melegben több kilo­métert gyalogoltak, hogy meghallgassák ve­zérüket A Sydki-kormány rendeletének megjele­nése után Nahas pasa bejelentette, hogy fel­keresi Mansurah városát. A kormány meg­tiltotta a vasutigazgatóságnak, hogy Nahas- nak különvonatot bocsáísson rendelkezésére és a Wafd bizottsága személyvonaton utazott, amelyen többször kell átszállani. A kocsik tetejét, lépcsőit a párt fanatizált tagjai szál­lották meg és a megállóhelyeken az egybe- gyült lakosság hatalmas tüntetéseket rende­zett vezérei mellett. Mansuraht már az előző nap estéjén kairói és. alexandriai katonaság szállotta meg, angol katonát és rendőrt nem lehetett az uccákon látni. Az üzletek zárva voltak, a házak lobogódiszben, a rendőri kor­don mögött tizezrek tolongtak. Amikor Na­has pasa a pályaudvarról elindult, a lelke­sedés tomboló arányokban nyilatkozott meg, A néz iwáaalékfoan Wai4-$>árti váró* ée kör­amely a nemzetek közötti szolidaritást és azzal a béke müvét volna hivaitva szolgálni. Emilé Boréi francia képviselő azt fejtegette, hogy a leszerelés megvalósítására a legbiz­tosabb eszköz, ha nem engednek meg uj fegyverkezést, hanem a győztes államokat arra bírják, hogy progresszive szereljenek le. A délutáni ülést a lengyel delegáció veze­tőjének, Dembinski képviselőnek beszéde vezette be. A német delegáció f ezetője, Wal- ter Schücking professzor töbek között kije­lentette, hogy a rajnai terület kiürítése bi­zonyság amellett, hogy jelenleg a nemzetközi politikában a bizalom at­moszférája nyilatkozik meg Németország békeakaratával szemben. A gazdasági depresszió, sajnos, messzire veti árnyékát. Schücking szintén a fegyverkezési költségek csökkentését követeld, s azt kí­vánja, hogy az eddig improduktív módon kiadott pénzt produktiven használják fel a termelés céljaira. Hangoztatta, hogy a nem­nyéike diadalittasan üdvözölte vezérét. A Wafd-bizottság már eleve elhatározta, hogy a gyűlést nem tartja meg és beéri a demonstratív látogatás tényével. Nehas pasa és kísérete autókon indul a rendőrségtől ki­jelölt útvonalon Seuaui bejnek, a Wafd-párt helyi elnökének házához. A két első autó áthalad a kordónokon, a harmadik, amelyben Nahas pasa ül Sinnot Hanna Beis-szel és a védelmére kiküldött rendőrtiszttel, áthalad a két első kordonon és a másodig és har­madik kordon közötti szabad térre jut. Az autó lépcsőjén, hűtőjén a pasa párthívei függnek. És most történik valami, amiről kétféle verzió van forgalomban. Felfűzött szuronyu katonák veszik körül a pasa autó­ját, hogy leszedjék róla a felkapaszkodot­takat. Hanna bey karját egy ügyetlen katona szuronya súlyosan megsebzi. A tömeg erre a katonaságra támad, mire az fegyverét használja. Nahas pasa antója a megsérült beyjel közben eljut Senaui házáig. így mond­ja el az eseményeket a kormány kommüni­kéje. Másképpen vázolja a tényállást Nahas pasa és Hanna bey. Amikor a két első kocsi a kordont elhagyta, a pasa kocsiját katonák vették, körül, akiit szuronyokkal döfködték az autón függőket. Többeket földre tiportak. Hanna bey egy katonának, aki szuronyát. Nahas pasa mellének szegezte, odakiáltotta: „'Mit teszel? ő a Wafd-párt elnöke!" A ka­tona értelmetlen szavakkal válaszolt és le akarta szúrni a pasát. Hanna átkarolta a vezért és igy karját érte a szúrás. Ekkor már a felizgatott tömeg áttöri a kordont és ki akarja szabadítani vezérét. Kőzápor éri a katonaságot és rendőrséget, amire lovasok gázolnak a tömegbe és eldördül a gyalogság sortűze. zetközi megbékélés még nem haladt kellő­leg előre. Stodola Európa gazda­sági helyzetéről A délutáni vita folyamán a csehszlovákiai delegáció részéről Stodola Kornél szenátor szólalt fel, aki beszédében rámutatott Európa gazdasági nehézségeire és annak a követ­kezményeire, hogy a gazdasági egyensúly; Európából az Egyesült Államokba tolódott, azután a tekintet nélküli védvámos politika nehézségeit ismertette. Hangoztatta, hogy a krízis megoldása csupán az összes kö­zé peurópai országok együttes munkájával lehetséges, amire most a keleti reparációk megoldása után elkövetkezett a kellő pil­lanat. , A lassú tőkeképződés nem kedvez az inten­zív invesztíciós politikának. Ezért hosszúle­járatú külföldi hitelek szükségesek, ame­lyek nagyobb rentabilitás lehetőségeit nyújt­ják. További fejtegetéseiben Stodola rámu­Egyiptom egész népének szerencséje, hogy a Nahas pasa elleni merénylet nem sikerült, mert ez kétségtelenül vérzivatarba borította volna az országot. Egyiptom izgalma igy is egyre fokozódik és az alexandriai véres ese­mények után olyan a helyzet, hogy a forra­dalom tényleg minden pillanatban kirob­banhat. A beduinok, akik a tilalom ellenére fel vannak fegyverkenve, már elhatározták, hogy a Wafd-párt oldalén szállanák sikra- Nahas pasa kijelentette, hogy semmi sem akadályozhatja meg kötelességének teljesí­tésében s küzdeni fog választóiért és az or­szág jogaiért. A király a súlyos helyzetben hallgat és Anglia sem foglal állást az izzó egyiptomi kérdésben. Vájjon most is hü marad Albion régi princípiumához s várakozik addig, mig az európaiak élete és vagyona nem forog ve­szélyben? Ám Alexandriában tizenkét euró­pai halt meg az uccai harcokban és nincs-e már itt az a pillanat, amikor Angliának in­terveniálnia kell? Mindenesetre sajátságos, hogy Anglia éppen akkor őrzi meg szigorú neutralitását, amikor szeme előtt semmisitik meg a tiz hónappal ezelőtt általa óhajtott de­mokráciát és véres diktatúrát készülnek nye­regbe ültetni. Alexandriában ostromállapot, a Wafd-párt három vezető lapját betiltották, a cenzúra már dolgozik. A parlamentnek legközelebbi ülését julius huszonharmadikán kellene megtartania. Megakadályozzák-e a parlament egybegyűlését és igy kihivják-e a nyílt for­radalmat, ez most Egyiptom életbevágó nagy kérdése. A katasztrófát csupán a diktatúra híveinek engedékenysége, a király józan mérséklete és Anglia beavatkozása akadá­lyozhatja meg. Egyiptom sorsdöntő órákat éh

Next

/
Thumbnails
Contents