Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-16 / 159. (2380.) szám

10 'KIXGM-MAGtoR-FflKMP ________________________________________ 1930 jaliiis 16, szerda. Kö Z<3iAZDASl<r . Kassa város abaujszántói és szegl-i szőlőgazdasága Irta: SZftBÓ ISTVÁN gazdasági akadémiai tanár )( A Davis Cup zónaközti döntő meccse Amerika és Olaszország között e hét végem folyik le Páros­ba®. )( SK Hlokovec—TTS Trencsén 4:1 (2:1). Galgóc- *01 jelentik: Szép, mindvégig fair mérkőzés. Bíró: Stefiink®. kitűnő. A tartalékokkal kiiáOQé galgóci csapat könnyen veri ellenfelét. Az első félidőben a trenoséni csapat egy büntetőrugásból szerzi meg a vezetést, melyet csakhamar sikerül a honi csa­patnak iltíegyenliteni. A második félidő állandó gaügőei fölény jegyében folyik le és a szebbnél szebb gálgéci támadásokat siker koronázza. Hei- nieoh, Nemetek, Tdibtel, N&mec és a- center szép já­téka kiemelendő. A jelenleg jó kondícióban levő honi csapat vasárnap a Galántad SE-t látja ven­dégül. )( A besztercebányai Slávia Sportklub tennisz­osztálya vendégül látta a Moravská Oebravai Ten- nisz Kluib csapatát, a kLuibközi verseny a beszter­cebányai csapat 14:3 arányú szép győzelmével végződött. )( ETVE—Helyőrségi válogatott 4:2 (0:2). Eper­jesi tudósítónk jelenti: Az Eperjes város serlegé­ért folyó küzdelmek során az ETVE-t majdnem meg­lepetés érte. A lebecsült katonacsapat az első fél­időben vehemens támadásba kezd és a 25. és 30. percben két gólt ér el. A második félidőben az ETVE rákapcsol és sikerül neki 4:2-re megnyernie a mérkőzést, amiben Bihary II. centerhalfnak van oroszlánrésze. Előzőleg a B. csapatok játszottak a helyőrségi parancsnokság serlegéért. Eredmény 5:0 az ÉT VE javára. )( Sikerült sportnap Pöstyénben. Pöetyémbő! je­lentik: Az elmúlt vasárnap került lebonyolításra Pöstyén fürdőn a nagy' érdeklődéssel várt sport­nap, mely minden tekintetben kitünően sikerült. Ott láthattuk az egyes rendezéseknél Pöetyén- fürdő elölte vendégeit, a város és környék előkelő­ségeit. A rendező egyesületek agilis munkáját szép siker koronázta. Az egyes rendezések ered­ményei a következők: A bratiélavai LTC egy ba­rátságos klub verseny keretén belül győzött a pöstyéni Telin isz-Klub ellen. — A Zsolna-Nyitra városközi sakkverseny 6:6 arányban eldöntetlenül végződött. — A pöstyéni golfklub nemzetközi „zászlós versenyét*' az amerikai Henry Stimson nyerte az erős kül- és belföldi versenyezők elől.— A madridi francia konzul neje, Thérry úrnő gyö­nyörű értékes serleget adományozott a győztesnek. A nemzetközi futballmeccs. a bécsi Adimdra kotnub. és a pöstyéni PFK között, mint már jelentettük. 0:0 eldöntetlenre végződött, )( A Révay serleg első fordulója Komáromban. Tudósítónk jelenti: A Révay serleg első fordulójá­ban a két komáromi tenniszklub találkozott egy­mással az elmúlt vasárnap. A KSE teamjei 5:4 arányú váratlan, de megérdemelt győzelmet arat­tak a KFC játékosai ellen. A meccs az Era&ébet- szigeben nagy közönség előtt folyt le és szép spor­tot hozott. A legszebb küzdelmet a Soltészaié— Schell Tibor KSC vegyespáros vivta a délszloven- szkói bajnok: Kraskovitsné—Papp KFC-pár ellen. Részletes eredmények: I. Férfi egyes: Riszdorfer— Basiiides (KFC) 6:2, 6:3. 2. Schnell (KSE)— Wetaler (KFC) 6:0, 6:3. 3. Kellmer (KFC) — Kaikon® (KSE) 6:2, 7:5. — II. Férfipáros: Mezey- é schnell (KSE)—Papp-Basiládes (KFC) 7:5, 9:7. — III. Single (női): Pollák M. (KFC)—Széles D. '(KSE) 6:0, 6:3. 2. Soltészáé (KSE)—Kraskovitsné (KFC) 6:1, 6:3. — IV. Vegyespáros: Scknelil­Soltészné (KSE)—Papp-Kraskovit&oé 6:1, 3:6, 6:1. )( Anglia—Skócia—Írország hármas atlétikai viadala az angolok 20 pontos győzelmével végző­dött- 2. Írország 7, 3. Skócia 5 ponttal. )( Garamvölgye—Vágvölgyi válogatott 4:2 (3:1). 'Játszották Besztercebányán. A mérkőzést a garam- völgyi csapat, amelyben Zólyom és Besztercebánya legjobb játékosai szerepeltek, megérdemeltem nyerte. A vágvölgyi csapatban a zsolnai játékosék durvák voltak. Bíró: Mártinké vice (Dunaszerda- hely). )( Bátorkeszi SE—Esztergomi SC 2:5 (0:4). Nem­zetközi mérkőzés Bátorkeszim. hol a lelkesen játszó hazai csapat nem tudta megakadályozni a jóképes- ségü esztergomi csapat győzelmét. RÁDIÓMŰSOR nm in ii ujr; I j;-| j[TiT"Tn"~- t —rí------r—nim CS ÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 Mozart-zene gramofon. 19.20 Po­zsony. 19.35 Négerek egyházi énekei és ültetvényes dalok, felolvasás gramofonnal. 20.00 Rádiójáték. 20.30 Re lmon hegedümüvészmő játéka: Ilubay: Csárdajelenetek. 21.00 Fúvószenekar. — POZSONY: 11.30- Gramofon. 12.00 Prága. 12.20 Déli zene. 43.30 Német, magyar és szlovák hírek. 16.30 Gramofon. 17.00 Délutáni zene. 19.30 Prága. 19.35 Kassa. 20.00 Tánczeme. 21.00 Prága. — KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Szalónzenekar. 17.10 Némethy zongoraművész játéka. 17.30 Gramofon. 18.00 Sza­lonzenekar. 19.00 Kratoobwil hegedüimüvésznő Vitati XXIII. hangversenyét játssza. 19.30 Opera­áriák (Álarcosbálból, Rigoletto, Pillangó ki&asz- szony, Hamlet, Mignon, Hugenották). 20.00 Po­zsony. 22.00 Prága. — BRÜNN: 19.30 Prága. 19.35 Fúvós rend őrzene kar. 20-50 Eeonca valló: A komé­diások cirnti egyfelvonásos operája gramofonon. 22.00 Prága. — MÁHRISCH-OSTRAU: 19.30 Prága. 20.00 Pozsony. 21.00 Prága. — BERLIN: 18.50 Karének. 19.15 Zenei magazin. 20.30 Operettrész­letek. Utána 0.30-ig tánczene. — MÜNCHEN: 16,25 Dalok. 17,25 Szórakoztató zene. 19-50 Erdőről, mezőről szóló zenemüvek. 20.00 Szimfonikus hang­verseny. — ANGOL NEMZETI MŰSOR: 22.40 Tánczene éjiféHg. 24.00 Távolbalátó kísérletek. — ROMA és NÁPOLY: 17.30 13 számból álló ének­éé zenekari verseny. 21.02 Giordamo „öhenier Andrea" c. négyfelvonósoe operája. — MILÁNÓ és TURIN: 17.00 Gramofon. 19.30 Kis zenekar. 20.30 TremitimagiMa Roeaimunda c. operája. 24.00-ig könnyű zene. — VARSÓ: 18.00 Debussy szerzemé­nyei. 19.20 Gramofon. 20.00 Hangverseny. 21.30 Wilno. 23.00 Tánczene. — B&CS: 11.00 Sommer- zenekar. 13.00 Suppé-, MlMöcker, Komirnk- és Záehrer -muzsika gramofonon. 1520 SiWmg-aeake­Mint a városi képviselőtestület tagját, a városi tanács, Kassa városának Magyarországon, Abauj- szántón és Szegiben fekvő szőlőtelepeinek felül­vizsgálatával bizott meg. Ezen vizsgálatom alkalmá­ból, a tanácshoz beterjesztett jelentésemet azért teszem közzé, hogy a város közönségének széles rétege is tájékozva legyen a város nagy értőket képviselő vagyonának állapotáról és kezelése módjáról. TERÜLET KIMUTATÁS: Az abaujszántói szőlőtelep kiterjedése: Szántóföld 13 kát. hold, 1435 négyszögöl, Csemete iskola 1 „ „ 404 „ Szőlő 30 „ „ 879 „ Amerikai anyatelep — ,, „ 1173 „ Rakodó — „ „ 360 „ Gyümölcsfa iskola 1 „ „ 370 „ Kőbástya és ház — „ „/ 904 „ Parlag ol ,, ,, 813 ,, Utak és mesgyék 3 „ „ 839 „ összesen: 83 kát. hold, 777 négyszögöl. I. A szegi-i szőlőtelep kiterjedése: Szőlő 10 kát. hold, 1584 négyszögöl. Ház, udvar és kert — „ „ 575 „ Parlag 3 „ „ 146 „ Utak és mesgyék 1 ,, „ 275 „ II. összesen: 15 kát. hold, 980 négyszögöl. I—II. összesen: 99 kát hóid, 157 négyszögöl. TÖRTÉNELMI RÉSZ A város abaujszántói szőlőteleped 1884—1885-ben a filloxera kártétele következtében teljesen elpusz­tultak. Az elpusztult szőlők a Krakó hegy sziklás oldalán voltak, kieebb-nagyobb foltokban úgy tele­pítve, amiint a sziklás talaj a telepítést lehetővé tette. Hogy összesen miilyen területet foglaltak el ezen darab területek, — arra nézve adat nincs. A város abaujszántói és szegi-i szölőteleped a világszerte hires „tokaj-hegyaljai“ borvidékhez tartoznak. Tekintettel arra, hogy a szőlők a Sililoxera pusztí­tása előtti időben a városnak tekintélyes jövedel­met biztosítottak, — a telepítési munkálatok már az 1889 évben meg is kezdődtek. Az uj szőlők azonban nem a kipusztult telepek helyén, a hegy kar. 17.05 Gyermekjátékok. 17.40 Utazási és idegen­forgalmi hírek. 18.05 Vidám és komoly dolgok az úszásról. 18.30 Női munka, mint üdülés. 19.00 Ván­dorlási térképekről. 19.30 Két bátor bányászról. 20.00 Időjelzés, időjárás, holnapi műsor. 20.05 Sohuheiann: Költ ősze relein. Dalciklus Heine ver­seire Fukar Gusztáv hangversenyénekes előadásá­ban. 20.35 A bécsi Schubert-szövetség derÜ6 ének- négyesének előadása. 21.05 Bécsi dalok és nép­szerű esti hangverseeny (26. szám). — BUDA­PEST: 9.15 A rádió házik vartettjének hangver­senye. 9.30, 12.25 és 14.30 Hírek. 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat, 12.00 Déli harangszó az egyetem­téri* templomban, időjárás. 12.05 Eugen Slepat orosz hala l a jka -zeneka rának hangversenye. 13.00 és 16.45 Időielzés, időjárás és vízállás. 16.00 Rá­dió Szabad Egyetem. 1. Gramofonlemezek: Liszt: a) XII. rapszódia. (A. De Greef); b) XI. rapszó­dia. (M. Hambourg). 2. Lasgallner Zoltán mérnök: „A villamosé ram a mindennapi életben". 3. Gra­mofonlemezek : Liszt: a) Erdőzsongás (Rackhaus); b) Szerelmi álom (Backhaus); c) Fantázia és fuga (Guy Weitz). 4. Petőii-keltem ények. Előadja Gár- doe Kornélia. Utána időjelzés, időjárás és vízállás. 17.20 Magyar Imre novellái: a) Leánykérés; b) Egy szál fehér rózsa; c) Zsuzsika báliba megy. Fel­olvassa a szerző. 17.45 A m. kiír. Országos Tiszti Kaszinó szalónzenekarának hangversenye. Kar­nagy Bertha István. 19.00 Magyar művészek ottho­nában. Helyszíni közvetítés Zdahy Lajos rózsadom­bi villájából. A közvetítést vezeti Gyarmathy Sán­dor. 19.35 Rákosi Szidi, Rákosi Jenő „A színház" cimü müvét olvassa fel. 20.00 Magyar! Imrének és oiigán yzeh ek arának hangversenye. 21.00 Tóvölgyi Elemér dr. felolvasása: „Énekművész akarok len­ni". 21-30 A m. kár. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Fridi Frigyes. 1. Liszt: XIV. rapszódia. 2. Bizet: II. L’Arlesienne- 6zvit. 3. Weber: Oberon — nyitány. 4. Berlioz: Rákóczi-induló. E hangverseny szünetjében idő jel­igés, időjárás és kinek. 23.00 G raimoíonhangvereeny. sziklás oldatában, de a hegy lábánál, ott telepíttet­tek, ahol a lejtés kismérvű, a talaj vagy mélyré- tegü tetevényes, vagy csak kissé köves, de nem sziklás, ahol tehát a sziklák robbantására szükség nem lévén, a telepítés költségei aránytalanul ki­sebbek voltak. Ezen újonnan betelepített területiek mezőgazdasági termelés céljaim ás teljesen alkail- masak lennének. Az itt termelt szőlőik kétségtelenül hegyaljai jellegü-bort szolgáltatnak ugyan, de helyes keze­lést feltételezve, inkább jómánőségü, hegyaljai jel­legű, tömegbor előállítása kelt, hogy itt a cél le­gyen, különösen ez idő szerint, midőn a termelési költségek nem állanak arányban a bor árával. 1924-ben már 19.75 kát. holdat tett ki a hegy lábánál, az amerikai alanyok igénybevételével betelepített szőlőterület, mellyel a hegy lábánál fekvő, kevésbé lejtős, nem sziklás. szölőtelepité6 céljára azonban még mindig alkalmas terület el ás van foglalva. Még a háború előtt merült fel az a terv, hogy ■minőségi borok előállítása céljából, az eddig par­lagon hevert sziklás hegyoldal újra a termelés körébe vonassák, évenként csak mintegy 2 kát. holdnyi kiterjedésben, mint amilyen terület telepí­tési költségei a szőlő bevételéből úgy fedezhetők, hogy emellett a szőlő még jövedelmez is. 1924- ben 0.5 kát. holdon amerikai anyatelep létesittetebt Ripáiúa portális-bói. Ennek oélja az volt, hogy a további telepítés részére saját készí­tésű oltványok olcsóbb előállításban, jó és biztos fajminőségben álljanak rendelkezésre. 1925- ben 1.75 kát. hold szőlő telepíttetett már magasabban fekvő területen, vásárolt Ripária vesszőkkel, itt oltva. 1926- ban ismét 1.75 kát. hold telepíttetett szintén magasabban fekvő területen, már saját termelésű vesszőikkel. Ez' a két telepítés a Stankovics Ferenc intéző- sége idejében történt. 1927- ben 2 kát. hold. 1928-ban 1.75 kát. hold. 1929-ben 1.25 kát. hold. 1939-ban 2 kát. holdon tör­tént a telepítés, már mind a sziklás hegyoldalban, saját termelésű oltványokkal. Az 1927-től történt telepítések már a Franoiscy Lajos erdőtanácsos felügyeleti idejére esnek. Ezidőszerint már oly nagyban történik az oltvá­nyok előállítása, hogy nemcsak az uj telepítések szükséglete van saját készítési oltványokkal fedez­ve, de a régi szőlőkben időközben, elöregedés folytán kiveszett tőkék is saját termelésű oltvá­nyokkal pótolhatók, 6Őt 2—3000 pengő bevétel is mutatkozik 1—2 éves, felesleges, gyökeres oltvá­nyok eladásából. 1928- ig alany gyanánt kizárólag Ripária pártáiig amerikai szőlőfajta használtatott. 1929-ben azonban 645 négyszögöl területen Bellandierd és Morvider amerikai szőlőfajtákból is léteeittetett egy anya­telep, mely két szőlőfajtát a rendkívül könnyű gyökéreaőképe6ség jellemzi, de oltványaik termő­képessége nem éri el a Ripária portáli&ból készült oltványok termőképességét. Természettől fogva sze­gény, kiszáradásra könnyen hajlamos talajokon azonban viszonylagosan jobbak, mint az igényesebb Ripária. Az uralkodó szőlőfajta a Hegyalján általánosan és így a város abaujszántói és szegi-i szőlejében is a Furmint és a Hárslevelű. Ezek borszőlők. Ezek­hez viszonyítva csak kis mennyiségben van tele­pítve egyéb borszőlő fajta. Újabban a csemege­szőlő-telep ités is kezd nagyobb területet elfoglalni, inért a Chasselassok, a keosikecseceüek és a szagos­szőlők változatai rendkívül zamatos és jól szállít­ható minőségben állíthatók itt elő. Ezek a most említett szőlőfajták nem képesek a filloxera pusztításának, — mely egy gyökértetü. — elüentállni s igy ezért van szükség arra, hogy amerikai, SiUoxerának elilentálló alanyok használ­tassanak a telepi téshez, melyek vagy zöld, — vagy fásodott állapotban ol tatnak be azzal a honi fajtá­val, amely az illető klimatikus- és talajviszonyok­nak legjobban megfelel. A vidék kívánságára 1928-ban faiskola is léte­sült: kajszin és őszibarack, szilva, mandula, cse­resznye, meggy, alma és körteoltványok előállí­tása céljából. A f. év őszén és a jövő év tavaszán már 1000 drb. oltvány adhat ' el, darabonként 1 p. 40 fillér árban. Gyümölcsös is van telepítve azért, hogy jő oltógiailyak szedése oéljából. magfák álljanak ren­delkezésre. TERVEZETT TELEPÍTÉSEK Az 1905. év óta, a hegyoldali köves, sőt sziklás részén folytatott telepítések m>ég nem értek véget s miután még több, minit 30 kát. hold köves, sziklás terület áll parlagon, a telepítés itt van folytatólagosan tervezve. Az 1925. év óta az ez ideig betelepített és az ezután betelepítendő területek azok, ahol világ­márkát jelentő borok állíthatók elő. Elő van haltenber'&er Gyártelepek: Budapest KoSice PieStany FEST TISZTIT - NOS Központi üzem címe: Haltenberger Festögyár, KoSice 2 irányozva egy nagyabb kiterjedésű csemetekert lé­tesítése is. A TELEPÍTÉSEK KERESZTÜLVITELE Az Uj telepítés részére kijelölt területen ősszel, esetleg tél folyamán történik a talaj előkészítése. A talaj a helyzet szerint 80 esetileg ICO cm. mély­ségben fe 1 rigoüroztatik, miközben esetleg robban­tásokkal a sziklákat szétrepesztík. a felesleges kö­veket eltávolítják, de csak annyira, hogy a meg- maradottak a munkálatokat éppen ne akadályozzák. Figyelemmel arra, hogy a beültetendő 40—50 cím. hosszúságú vesszők vége, a 80—100 cm. mélységben fellazított talajnál éppen ott ver gyökeret, ahol a föld megfordítása következtében jó talajra talál, — ez a legkívánatosabb mélység a rigolinozást illető­leg. A talaj előkészítése tehát okszerűen van vég­rehajtva. A telepítés angol-nyelvee párosa lássad előállított friss, fás oltványokkal történik, melyek a kiü'.ite- téet megelőzőleg csak pár héttel előbb készülnek és fütött helyiségben, ládákban, moha. faszénpor és fürészpor igénybevétele mellett előbaylátván, akkor, midőn a rügyfakadás megindul, edzés céljából hűvösebb helyiségbe helyeztetnek át. Innen kerülnek április végén, május elején kiülte- tés alá. Nincs tehát a telepítés oé Íjára egy-két éves gyökereztefés a csemete-kertben, ami azt jelenti: hogy az ültetéssel egy évet nyernek. Amíg ennek a telepítésnek eredményét nem láttam, — addig tűimé résznek tűnt fel előttem ez a szokatlan el­járás. De miután már három éves ilyen telep kések is vannak e a hiány 5%-ruái nem több, el kell is­merni eme telepítési mód helyességét. (Vége következik.) A junfus havi és első félévi kBHcereskedetem mérlege Prága, julius 15. Az állaüli statisztikái hiva­tal jelenti: A junius havi külkereskedelem egéez forgalma 2355 millió koronát tesz ki; ebből a behozott áru értékére 1150 millió, az export­áruéra 1205 millió korona esik e igy a külkeres­kedelmi mérleg 55 millióval aktiv. A jueius ha­vi forgalom ebben az évben az első hat hónap forgalma közül a legkisebb s annak az általá­nos gazdasági válságnak a tanú jele, melynek másik súlyos kisérő tünete a munkanélküliség. A múlt év julius havában a külkereskedelem forgalma 3393 millió koronát tett ki, emellett a kivitel értéke 106 millióval haladta meg a be­hozatal értékét. Ez év júniusának behozatali értéke 600 mil­lióval kisebb a múlt évinél s ebből a nyersanya­gokra 312, a készárura 202, e az élelmiszerek­re és készárum 83 millió korona jut. A nyers­anyagok csoportjában legerősebb csökkenés van a textil anyag okban (200 millió), ez azonban részben az áreséssel is magyarázható. A kész­áru csoportban csökkent a gép- és szerszámbe- hozatal 50 miálió koronával. A kivitel a múlt év júniusával szemben 438 millió koronányi csökkenést mutat, éspedig a készáru 288 millió (textiláru 150, üveg 30, vas 30, gép 25 millió), a nyersanyag 78 millió kor. (fa 26, szén 19, ásvány 11 millió kor.) s az élel­miszer 71 millió kor. (gabona és maláta 33, cukor 34 millió kor.) csökkenést mutat. Az év első felének kereskedelmi mérlege 300 millió aktívumot tüntet fel. Az egész forgalom 16 milliárd 605 millió kor.; a múlt év első felé­nek forgalma 19 mililiárd 137 millió kor. volt 631 millió kor. passzívával. Az egész csökke­nésből a behozatalra 1700 millió, a kivitelre 800 millió kor. esik. A behozatal oldalán a legnagyobb esés a nyersanyagok csoportjában észlelhető s az 1192 millió koronát tesz ki (textilipari anyagok 600 millió); a készáru csoportban a behozatal 411 millióval csökkent (gép- és szerszámbehozatal 100 millióvaJ visszaesett). — A kivitel oldalán a készárukivitel 370 millióval, az élelmiszer- csoport 235 millió s a nyersanyagok csoportja 224 millió koronával esett vissza. Az erdőreform s az önkormányzati testületek Prága, jiulius 15. Az erdőreform mai állásáról a kormány félhivatalos kőnyomatosa a követ­kezőket közli: A földhivatal a már 1928-ban megkezdett erdőreform végrehajtását energikusan folytat­ja. Emellett különösen a történelmi országok­ban elsősorban az állam vesz át igen sok erdőt, miért az állaimnak itt aránylag nem sok erdő- birtoka van. Javarészt nagyobb erdőterületek­ről van szó. Az önkormányzati testületek közül különö­sen a szlovenszkói és ruszinszkói tartomány s igen sok község és járás igényel erdőt. Ahol az erdőikomplexum meghaladja a község, illetve a járás határát, ott oly igénylő kapja a.z erdőt, aki garantálni tudja az egységes keze­lést. A földhivatal most tanulmányozza azt a kérdést, hogy miképpen volnának létesíthetők oly egyesülések, amelyeknek egyrészt közjogi jellegük volna, másrészt azonban a közérdek­nek is megfeleljenek. A földhivatal a bel-, pénz-, földművelésügyi minisztériumok, a tarto­mányi hivatalok s a községek szervezeteinek bevonásával erről a kérdésről már ismételten tanácskozásokat folytatott, s azokon az a véle­mény alakúit ki, hogy a.z erdőszerzés céljaira a községi rendtartásról szóló törvény 93—95. paragrafusainak intézkedése szerint kell közsé­gi egyesüléseket alakítani. Hogy ez a terv meg­valósulhasson, ebből a célból azonban a községi % a aj m 1 ji i3 4&s 4> (-S O er/ _ric a «­U 1 O. .. wo =0^3 .2Í..S -Q — ^ ^o­CB -2 jg N « aSS 12 sO _ ■« •■B v — •ő 02 ő & « §3 :Q vD 2 § 02 a| S ® 1.9 s ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents