Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-02 / 148. (2369.) szám

4 1930 jnftns 2, agenda. A száraz Amerika visszaepedi az alkoholt Tuhulyba kerültek a szesz barátai — Hoover elnök engedni lóg álláspontja merevségéből Newyork, juiius 1. Már fiz év elmúlt az­óta, hogy az Egyesült Államokban törvény­erőre emelkedett a Yo is lead javaslat, amely az egész országban a szesztilalmat életbe lép­tette. Tíz év óta törekednek az Egyesült Álla­mokban, hogy mindenkit — még erőszakkal is — megóvjanak a szeszes italok élvezetének káros következményeitől. Külön fegyveres őrséget szerveztek a határokon, hogy a szesz- csempészetet megakadályozzák és belföldön snlyos büntetésekkel riasztják el a polgáro­kat, nehogy a szesztilalmat kijátsszák. Az el­múlt tiz évben a világ gyakran hallott sok­szor a nemzetközi jogot sértő erőszakosko­dásokról, kanadai állampolgárokkal és idegen lobogó alatt utazó hajókkal szemben, ame­lyek mind bizonyították, hogy az amerikai ha­tóság nem veszi ártatlan kísérletnek a szesz- tilalmat. azt az Egyesült államok alkotmányát képe­ző törvények közül ki k&U törülni é& az egyes államokra kell bízni, hogy szesztilal­mat léptetnek-e életbe vagy sem. Ezt a gondolatot az Egyesült Államokban most felkapták és hangoztatják, hogy ha ez meg­valósulna, akkor az Egyesült Államok nyugati és déli részén továbbra is volna szétzilálom, míg keleten a szeszes italok ivása szabad lenne, mivel a nyugati és déli államok a szárazok, míg a keletiek a nedvesek pártján vannak. Koover elnök a közhangulat hatása alatt valószínűen, módosítja álláspontját. Eddig is csak becsületből tartott ki a szesztila­lom változatlan fenntartása mellett, mivel az elnökválasztáson erre Ígéretet tett. A szeszti­lalom keresztülvitele módjának vizsgálatával egy bizottságot bízott meg, a Lew Enforzement Gommissiont, amely azonban, úgy látszik, a szárazok pártjára nézve nem egészen kedvező eredményre jut. A bizottság elnöke, Georg W. Wicherham, Bostonban a Szociális Munka Nemzeti Konferenciáján beszédet tartott, amelyben a szeszívás ellen való védekezés eddigi méd­iái helytelenítette. Rá mulatott arra, hogy Angl ia ezen a téren a nevelés segítségével milyen szép eredményt ért el, mig az Egyesült Államok a mérséklet­re és ártatlan szórakozásra való nevelést egé­szen elhanyagolta. A beszédből arra következ­tetnek, hogy Hoover elnök a szesztől való tartózkodást, az erőszakosság helyett a jövőben a nevelés segítségével kívánná inkább biztosítom. A szesztilalom nem fog az Egyesült Államok­ban még egy jubileumot megülni. A szárazok azonban még reménykednek. Különösen ab­ban, hogy az al kotmánymódosi.táshoz szüksé­ges kétharmadrész többség, vagyis 32 állam, nem fog a Volstead-törvény eltörlése mellett nyilatkozni. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Lőcse, a városba öntött muzeum, Sztovenszkó A szesztilalom érdekében hajókat süllyesztet­tek el, embereket gyilkoltak és vetettek fogságba, sokszor minden alapos gyanú nélkül. Hoover elnök a szesztilalmat az emberiség ne­mes kísérletének nevezte és ennek a megálla­pításnak igazságában lehetne is hinni, ha any- nyi áldozata nem volna ennek a nemes kí­sérletnek. így azonban a szesztilalom más eredménnyel uem járt, mint azzal, hogy a szesztilalom elleni mozgalom állandóan erősödik és elöbb-utóbb a nemes kísérletet . abbahagyják. A szesztilalom ellen az Association Ageinst. Prohibition fejt ki hatásos propagandát. A szesztilalom elleni mozgalomnak sikerült az író­kat és művészeket is sorompóba állitani, akik a gúnynak özönét árasztják a szesztilalomra. A szesztilalom mellett eddig különösen a nők lelkesedtek, legutóbb azonban már női antiprohibi-cionista szövetség is alakult, egy hires női politikus vezetésével és most már a szesztilalom híveinek száma a női tá­borokban is fogy. Hogy1, a szesztilalom meny­nyire vészit népszerűségéből, jól mutatja az a szavazás, amelyet a Literary Digest, elő­kelő amerikai hetilap rendezett. A Literary Digest húszmillió szavazólapot osztott szét, amelyek közül 4,806.466 érkezett válasszal vissza a szerkesztőségbe. A szavazás eredmé­nyét meglepőnek lehet mondani. A. leadott szavazatok közül ugyanis 1,943.052 a Volstead törvény eltörlését, 1J99.314 a Volstead törvény módosítását és 1,464.098 a Volstead törvény változatlan fenntartását kívánta. Ezek szerint az antiproh Ibi cionisták relatív többségben volnának, , sőt, ha meggondoljuk, hogy ha csak a válto­zatlan fenntartása vagy teljes eltörlés mellett kellene választani, valószínűen a módosítást kívánók az eltörlés mellett szavaznának, úgy az antiprohibíeiomsták megsemmisítő több­séggel rendelkeznek. A szesztilalomnak az Egyesült Államokban nagy politikai jelentősége van. A legutóbbi elnökválasztáson, mint ismeretes, Hoover a szárazok, Smith a nedvesek programjával mentek a küzdelembe. llooverrel a szárazok győztek. Hoover győzelme óba a helyzet azonban a ned­vesek előnyére változott. Jól mutatja ezt az a nagy feltűnés és általános tetszés, amelyet Dwight Morrow beszéde aratott. Dwight Morrow nagy tekintélynek örvend az Egyesült Államokban azokért a diplomáciai sikerekért, amelyeket különösen Mexikóban ért el. Dwight Morrowban sokam, az Egyesült Álla­mok jövő elnökét látják. Newyersey két szenátusi helye megüresedett és Dwight Morrow, akit nagy többséggel sze­nátornak megválasztottak, a választási harcok alatt uagy beszédet mondott. Azt az álláspon­tot képviselte a szesztilalommal szemben, hogy tAtrAb ah *PORT: ÚllAt / UWNT1KNISZ9 TURIS3TSKA 9 YÉW SPORT WABÁSZft? 9 HALÁSZATS POSTAí UPYOVXKY-SriíTt.jAN. cTs.lt A műemlékek ezrével vonzzák az idegeneket — A magyar korona Lőcse városában (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) Karcsú ívben mered az ég felé a lőcsei Kör­téren a Szent Jakab-■templom magas tornya. A tizenharmadik század első évtizedeiben, mind­járt Lőcse városának 1245-re becsült keletke­zése után. kezdték meg Lőcse egyházmüvészeti kincsestárának, a Jakab-templomnak az építé­séi- és a 16. század elejéig dolgoztak rajta, építési periódusa tehát háromszáz évre te­hető. Háromhajós nagy Istenháza ez, amelynek leg­régibb részei a középső hajója és a kórus. A templom északi oldalán, a Gy örgy-kápo 1 nában van Georg von Ule-bach 1392-ből származó sír­köve. aki ezt a kápolnát építtette és ugyancsak itt van a sekrestye, amely valamikor a bélpok- losok istentiszteletének Színhelye lehetett, erre vall kápolnaszéni alakja és az az ősrégi cibó- rium, amelynek latin fölirata így hangzik: Ad capellam leprosorum pertines. A déli kapu fö­lötti kápolnát Mátyás király építtette lőcsei tartózkodásának emlékére, 1475-ben, míg a nyugati oldalán van a ü. Ulászló és II. Lajos címerével ellátott orgonaszinpad, az architek­túra m estei-müve. A templom 15 hatalmas oltára között a leg- ragyogóbb és ^ legmüvészibb a 23 méter magas főoltár, amelynek mesterei Veit Stoss lerakói iskolájá­ban tanulták az oltárfestés művészetét, sőt ha­gyományok szerint maga Veit Sto-ss is dolgo­zott rajta, aki egyizben meglátván a mester, Lőcsei Pál szépséges leányát, annak a kedvé­ért Lőcsére jött és két éven keresztül tartózko­dott a patríciusok városában. Az oltár föalak- ja Mária, jobbján Szent Jakab, balján Szent János apostol. Az oltárszáruyakon a-z apostolok életéből vett jeleneteket ábrázolt a mester. A szekrény oldalán Szent Tamás és ifj. Jakab áll, a külső lapon Krisztus szenvedéseit látjuk. Az oltár oromdisze csúcsíves formákból áll, szobordiszitésekkel. Körülötte, a -szentély falán két sor faliképen a Hiszekegy ágazatai látha­tók ó- és újszövetségi alakokkal jelképezve, közben az oltári szentségre és Krisztus életére vonatkozó képek, a szentély északi falán a vérző szent ostya ^csodája van megörökítve, a Meikizedek áldozata, Krisztus születése és szenvedésének közös képe és a Szentháromsá­gé. A sekrestyében őrzik a templom kincseit. A sekrestye melletti falon egy képcsop&rt az irgalmasság testi cselekedeteit és a hét főbűnt ábrázolja. A templom falain és oszlopain szá­mos, hol díszesebb, hol egyszerűbb epitáfiuM van elhelyezve, amelyek lelkészek, kiváló pat­ríciusok és főurak emlékezetére készültek. Az orgona élőt van a barokkstilusu Betblen-kar- zat, amely 1626-ban Bethlen Gábor emlékeze­tére épült. Az orgona alatt a szenátorok szék­sora foglal helyet, amely 1394-ben épült. Tám­lájuk szép csucsives farag ássál van díszítve, hozzájuk 1514-ben térdeplőt csatoltak. A déli mellékhajóban elkülönítve áll a Thurzó-kápob na, amelynek közepén egy, a 14-ik századból származó szepesi ércöntósü keresztelőmedence van. A kápolna oldalfalán vannak a Thurzók síremlékei, úgy a katolikus, mint a később pro­testánssá lett Thurzóké. A szószék, a német reneszánsz-ízlés alkotása, 1626-ban. készült. A déli mellékhajó elülső fülkéjében áll a Szent •János-oltá/r, az első pillérhez támaszkodik a Szent Anna-oltár, a másodikhoz Szent Kataliné, amely a templom legrégibb oltára. Mellette, a hajó déii falán van Mátyás király oltára és a Csáky-oltár is ebben a hajóban van. A György­it ápolna fölötti könyvtárteremben több föl írás hirdeti Lőcse történelmi dátumait: 1433-ban volt a huszita betörés. 1443-ban nagy földren­gés pusztította el a város egy részét, 1462-ben leég a város egy része, 1471-ben zavarja ki Mátyás király Kázmér lengyel királyt a Sze- peeségről, 1453 és 1679 között tizenegy ízben szedte áldozatait a pestis. Lőcse valóságos muzeális értékű város: lépten-nyomon mutatkoznak a. nagy és dicső múlt emlékei. Az evangélikus templom kincsei között van két, a 17-ik századból származó an- tipendium és sok, a 17-ik század elejéről való ötvösmunka. A Körtéren álló Szenovitz-ház valamikor a lőcsei fehér asszonyé volt. A Máriássy-palota a Szenovitz-házzal és a Thurzó-házzal együtt Lőcse legtipikusabb épülete. A postától délfelé két lábas nagy ház áll: vala­mikor ilyen oszlopos házakból állt az egész Körtér. Á zárdában rendkívül figyelemreméltó a főgimnázium, valamint a hozzátartozó temp­lom, amelyet 1308-ban alapított a kolostorral együtt Dauch László -szepesi nemes. A templom szentélye csucsives. de a berendezés a főoltár­ral égyiitt- barokk. A kolostor udvara a körül­záró folyosóval, amelyet freskómaradváuyok tesznek értékesebbé, rendkívül becses. Lőcsét legnagyobbrészt még ma is körülve­szik a széles várfalak, mögöttük a négy-hat méter széles Zwinger, amelyből a bástyák nyúl­tak az árokba. Több kapuja még ma is telje­sen ép. a Pröbstner-család láncos házával szem­ben van a Probst-ner-átjáró, amelynek balolda­lán lépcső visz a várfalra, amelyen e^v. a Zwin- gerre vezető ajtón a lőcsei fehér asszony képe van megfestve. A fehér asszony habkönnyű pongyolában áll ott, egyik kesében a város kul­csát tartja, másik kezével hivogatókg int az ellenség felé. Beszédes illusztrál ója ^Lőcse nagy és izgalmas történelmi múltjának az érdekes és szép, mint műemlék szántén nagy beccsel: biró városházában elhelyezett városi muzeum is. A sok műemlék mellé, amelyekben a ma sze­gény Lőcséje annyira dazdag, KŐszeghy-Winkler Elemér, a lőcsei műemlé­kek szerelmes őre és kutatója, nemrégiben még egyet fedezett föl: azt a házat, amelyben 1622-ben a magyar koronát őrizték. A nikolsburgi békének, amelyet Magyarország királya és a császár, H. Ferdinánd Bethlen Gá­bor erdélyi fejedelemmel kötött, egyik föfölté- tele volt a magyar korona visszaadása, ame­lyet Bethlen Gábor tartott birtokában. Kétszáz polgár, köztük 75 lőcsei patrícius vette át Kas­sán a magyar koronát és Eperjesen, Lőcsén át Trencsénbe vitte, ahol Ferdinánd király kép­viselőinek adta át. Útjuk során a korona három napig Lőcsén volt őrizetben, a Körtér akkori Wiesenberg-házának egyik szobájában nyugodott a hányatott sorsú Szent István-korona. Éjszaka érkezett a kétszáz pol­gár Lőcsére, zászlók alatt és fáklyákkal ment elébük a város polgársága. Másnap, kusvét va­sárnapja volt éppen, a Jakab-templómban mu­tatta meg a királyi kommiszárius és Lőcse vá- rosbirája a lakosságnak a koronát. Később fe­ledésbe ment, hogy melyik volt az a ház, ahol a magyar koronát őrizték, mig most nemrégi­ben Köszeghy-Winkler Elemér föl'lelite azt a kőkoronát, amelyet akkor a szoba ablaka mel­lett a magyar szent korona őrzésének emlékére a falba véstek. Lőcse ma, mint ezt, egy másik cikkünkben megírtuk, csöndes város, amelybe élénkséget csupán a sok műemléket áhítattal és tisztelet­té! néző idegen visz. Sajnos, ezek a műemlé­kek, amelyek országos, sőt. középeurópai vo­natkozásban is hihetetlen becsűek és amelyek egyik-másikát külföldi konzorciumok már több- ízben meg akarták vásárolni (igy például a Szent Jakab-templom főoltáráért egy külföldi társaság már 300 millió csehszlovák koronát ajánlott föl a, városnak), nem részesülnek abban a hathatós védelem­ben, amelyet föltétlenül megérdemelnének. Igaz ugyan, hogy a műemlékek pozsonyi orszá­gos hivatala sokizben megértést tanúsít a Lő­csén annyira fontos és elengedhetetlen műem­lékvédelem kérdésében, igy például sikerült az úgynevezett Stalhmg-okat, Lőcsének egyik ka­rakterisztikusan sajátságos régi épületét, vala­mint több, a Körtéren álló régi házat is műem­lékké nyilvánítani, a helyi hatóság közömbös­sége és bürokratizmusa azonban éppen most tette lehetővé, hogy Lőcsének egyik értékes műemléke annak ellenére eltűnjön, hogy annak átépítése, restaurálása, vagy részleges megvál­toztatása csupán a műemlékek országos hiva­talának engedélyével lett volna keresztül­vihető. Lőcsén nem csupán a városháza és a templo­mok, hanem a régi házak is olyan építkezések, amelyek művészi becsű, értékes, érdekes és szép látnivalók és mint ilyenek, vonzóerői a Lőcséi ma egyedül éltető idegen­forgalomnak. Egyik ilyen ház volt a Körtér 15. számú, mely­nek rendkívül ízléses barokk frontja volt-, a szépfaragásu kapuboltozat a 17-ik századból való és reneszánszstilusu és ugyancsak a 17-ik századból való a kézzel kovácsolt értékes felső vasrácsozata is. A kapu bejárat niég a 15-ik szá­zadból származott, alatta egy reneszánszlépcső vezet az emeletre, amelynek balusztrádját és oszlopokon álló figurális díszét 1684-ben ké­szítették. Az emeleten egy nagy háromablakos szoba van, amelynek domborulatát, stúkkatur, valamint címerek és emblémák díszítik. Ezt a házat néhány év előtt egy hentesmester vásá­rolta meg, aki benne nyitotta meg üzletéi. Nemrégiben egy lőcsei építész által átépítési tervet készíttetett, amelyet — miután a terv a műemlékek teljes épségben hagyása mellett ké­szült — a műemlékek pozsonyi országos hiva­tala jóvá is hagyott. A háztulajdonos azonban a terv kivitelét túlságosan költségesnek talál­ta és igy megbízta a rózsahegyi Neufeld é« Martonik céget a ház lebontásával. A szepesi történelmi társulat műemlékek védelmi bizottsá­ga a lebontási munkálatok megkezdésekor azonnal a járási hivatal építési bizottságához fordult és rámutatott arra, hogy a ház a mű­emlékek országos hivatalának védelme alatt állván, csakis annak engedélyével es-zközölhe­tő k rajta változtatások. A járási bizottság köz­belépésére a rózsahegyi épitőcég azt válaszolta, hogy a műemlékek országos hivatalának ren­deleté nem tiltja a lebontást, csupán azt köti ki, hogy az uj ház az eddigi külső fronttal épí­tendő föl. A történelmi társulat intervenciójára a műemlékek országos hivatala táviratilag til­totta be a ház további lerombolását és a mun­kálatok beszüntetését rendelte el, amelyek azonban ennek ellenére is tovább folytak. A városi rendőrkapitány kijelentette, hogy a mű­emlékek országos hivatalának rendelnie elle­nére sincs módjában a lebontási munkálatokat megakadályozni és igy a szép régi ház ma már nem áll az eddigi helyén. A műemlékek védelme és fönnmaradása a szopességi városok, különösen Lőcse, de az egész Szepesség szempontjából is rendkívüli fontossággal bír. A műemlékek művészi és tör­ténelmi becsük mellett egyúttal az egész sze- pességi lakosság egyik legfontosabb bevételi forrását, adják, mert évente ezrek jönnek Kés­márkra, Lőcsére, Csütörtökhelyre, Darócra, Szepesv áraljéra, Szepeshelyre és más szepessé- gi községekbe, hogy a szepesség! németség őseinek művészi érzéke által teremtett szépsé­gekben gyönyörködjenek. Ezek az idegenek sok pénzt hagynák a Szép ességen és erre a be­vételi forrásra a Szepesség lakossága a mai gazdasági viszonyok között nemzetiségi kü­lönbség nélkül rá van utalva. A műemlékek fönntartása és őrzése tehát a Szepesség elsőrendű érdeke, mert ezeknek a hire nem csupán azokat az ide­geneket vonzza ide, akik a Magas-Tálra fürdő­helyein tartózkodnak, hanem a. bel- és külföld müértő közönségének ezrei számára, is alkal­mat adnak, hogy a Szepességre jöjjenek. Mi­lyen jövő vár azonban ezekre a műemlékekre, ha olyan esetek, mint a mostani lőcsei, előfor­dulhatnak? Megmaradhatnak-e a magántulaj­donban lévő műemlékek, ha egy épületet, mely kifejezetten a műemlékek országos hivatalának védelme alatt áll, ennek a hivatalnak világos tiltó rendelkezése ellenére is le szabad bontani? Föltétlenül gondoskodniok kell az illetékes ha­tóságoknak róla, hogy ilyen nyilvánvaló enge­detlenség a jövőben elő ne fordulhasson, mert a szepességi műemlékek fönntartása nem csu­pán szükebb szepe&ségi, hanem országos ér­dek is.

Next

/
Thumbnails
Contents