Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-13 / 157. (2378.) szám

12

1930 julius 13, vasárnap.

A komáromi kerületi bíróság szerint

a rendtörvénybe ütközc sajtóvétséget jelent a „Magyar gyermek magyar iskolába való" felhívás közlése

Ez a felhívás, melyet az összes magyar lapok közöltek, állítólag gyűlöletre izgatnak a csehszlovák nemzetiségű lakosok ellen

.VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszországba, Lengyelországba még agyanaanap megszerez a Prágád Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ooea 36. I Nem szükséges a pénzt elére beküldeni, az összeget után vételezzük. 4 többi államokba szolgáló rizumnk megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská oL 12. III. eszköslL

♦

POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 2787. Grössling-neea 36/1

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 495. Raman-ue«a &

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Pavlovics-neca 2.

NYITRAi szerkesztőség és kiadóhivatal:

Method-tér 3.

*

VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírlapot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Losoncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Kimar szombatban, Érsekújváron, Iglőn, Eperjesen, Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsolnán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Poprádon, Késmárkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselísen, Párkányban, Pöstyénben, Vágnjhelyen, Nagytapolcsányban, GáLszécsen, Dnnaszerdahe- lyen, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük.

Fedor Miklós képviselő a Zsitva-vöigyében

Fedor Miklós kereeatényszocialiistA nemzetgyfl- fcéei képviselő a napokban fölkér este a Zeitvavöl- gyét e két helyem, Aranyoemaróton és Verebélyem nagyhatású besaáanolót tartott.

Először Aranyosmaróton volt szépen sikerült pártértekezliet, amelyen megjelentek Fenyők oazd.o- lány, Taezár, Vieska és Verebély kiküldöttei in. A nagyrészt szlovákokból álló hallgatóságnak Fedor Mfklóe hosszabb beszédet mondott, amelyben a Bffilovák-magyar testvériség múltját és jövőjét ismertette. Fölhívta a figyelmet az idei népezámlá- Mera, melyet decemberben fognak megtartani.

A következő napon Verebélyen mondott képviselői beszámolót. A Zsitva-völgyének valamennyi számottevő községe képviseltette magát ezen a gyűlésen, melynek látogatottságára jellemző, hogy a verebélyi mozgó helyisége zsúfolásig megtelt. Vojtek Pál, a párt lelkes szervezője üdvözölte a képviselőt. Polák Mária szlovák nyelvű szavak kíséretéiben gyönyörű csokrot nyújtott át Fodornak, majd Kipke János elnök mondott rövid, tartalmas beszédet Általános érdeklődéstől kísérve emelkedett szólásra a népszerű képviselő, aki közel egy érás beszámolójában szlovákul és magyarul ismertette a pártvezérek küzdelmét a tzlovenszkói őslakosság érdekében. Az összetartás fontosságát hangsúlyozta, amely a szeretet láncába fűzi a szlovákot, a németet és a magyart a centralista törekvésekkel szemben. Gyakori helyesléssel megszakított beszéde végén a népszámlálás céljait fejtegette, arra kérve a jelenlevőket, hogy annak fontosságát mindenütt ismertessék. Ne legyen egy család sem, ahol ne tudnák, hogy mit jelent a kisebbségek életében a népszámlálás. Lelkes éljenzéssel fogadott beszámolója után megválasztották a verebélyi körzet vezetőségét: Elnöki tisztséget nyert: Kipke János, alelnökit: Vojtek Pál, Gyurioa József, Tóth István, Mészár Benedek, Mátéffy Benjámin, titkárit: Truchly Alajos, pénztárosit: Petrás Géza, ellenőrit: Demény Gyula dr., TVubkiy András, Polák Imre és Görög István. A választmány tagjai lettek: Id. Balogh Lajos TöhöL, Dömötör Gyula Már^orufalu, Dudás Ferenc Aha. Éliás Antal Z6. Besenyő, Fojtih András Verebély, Farkas Pál Óhaj, Ferenczv Lajos Lap-Gyarmat, Jan- c/zifska István Nellek, Kertny Ferenc Ftis, Komá- rorny Rezeő Dicske, Klassay Dömötör Rendva. Miklós János N. Hind, Petrás János Tajna, Pet-rás József Csifár, Sólya Lajos Baracska, Szmatana János Verebély, Szentkereszty Lajos Gyékényes, Turcsek János Zs. Újfalu, Urmincsek András Alsó- györöd. Vajda Róbert Tild, Valac-h József Alsópél, Valachy István Szenese, Volanszky Ferenc Verebély.

— A pozsonyi iparkamara érsekujvári igazgató- sági tagja. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Mint ér- teeüHink, a kereékedtelemügyí m iniiszter Belekor- ezky Károly érsekujvári bórgyáreet a pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara igazgatósági tagjává nevezte ki. A rokonszenves érsekujvári nagyiparos wsnól is inkább kedveaő benyomást keltett Érsekújvárod, mert BelohoreZky révén igen értékes képviselethez jut az érsekujvári kereskedő és ipar- társadalom.

— Eljegyzés. Krausz Lülly és Eckfeld Jenő

Érsekújvár, jegyesek. M. k. é. h.

Elkobozták a Vola Ludat. Nyíltra! tudósítónk jelenti: Ajz orezágoe keresztényezoclialieta párt szlovák orgánumát, a Vola Ludut a nyá'tr-ai állam- ügyészség elkobozta. A kiadóhivatal, az elkobzott rész kihagyásával uj kiadást adott ki s az elkobzás ellen fellebbezést jelentett be. A. lapnak az utóbbi időben történő sorozatos elkobzása miatt a keresz- Wnyszoöialista párt törvényhozói a parlamentiben interpellálni fognak.

— Halálozás. Moesz Miksa sa jókirálvi föld - 'birtokos 92 éves korában július 10-én Sajő- királyiban elhunyt. A régi Gőrnörmegye társadalmi életében értékes munkásságot, fejteit ki és halála széles ködben őszinte részvétel keltett, a/rni a 12-én végbement femclé.en impozáns mértékben nyilvánult meg.

Komárom, július 13. (Saját tudósítónkból.) Ezelőtt évekkel a magyar ku'liturreferátus a magyar iskolákba való beiratkozás idején rövid felhívásokat adott ki „A magyar szülőik tizjparanosotlata“ és „Magyar gyermek magyar iskolába való" címen, amelyeket az összes magyar (apóik közöltek minden nagyobb feltűnés nélkül, hiszen a szlovák nyelvhátáról! olyan falragaszok jelemnek meg, amelyek valóságos izgatást foglalnak magukban a magyar nemzet ellen.

Ezek ellen azonban nem indult eljárás soha, még ha azt írták ás, hogy „a magyarok alatt a szlovákból legfeljebb hivatalszolga leheLóva, július T2L

Lévától északnyugatra kéklő hegyek és zöld erdők ölébe ágyazva fekszik a hajdani hét bányaváros egyike: Bakabánya.

A tizenegyedik századtól emlegetik nevét a régi okiratok. 1075-ben Villa Baka volt a neve. 1321-bem Róbert Károly magyar királytól bánya szabadalmat nyert, sorsa azután a hét bányaváros dicsősége felé emelte. Gazdagságát a török martalócok megirigyelték, többször kirabolták. Védelmid azután bástyákkal övezték körül s ötven lovas és ötven gyalog vitéz őrizte a bányaváros békés munkáját. Ez a kis haderő természetesen nem valami erős védelem volt, igy a török Bakabányán még sokszor garázdálkodott. A történelem saerrint ebben az időben kezdődött el a német város szlovákositása, mert az elpusztult lakosság helyére szlovák telepesek jöttek.

Vész, vihar, törökdulás után elvesztek a régi szabad királyi város jelleget adó intézményei is, aminek következménye gyanánt végül az 1891. éviben a rendezett tanácsú Bakabánya város kimondta nagyközséggé való átalakulását.

Bakabánya máig sem tudott vasúti összeköttetéshez jutni, noha a háború kitörése előtt a magyar kormány már kiadta egy érdekeltségnek a Léva—Bakabánya-i vonalra az építési engedély okiratát. A tervből azonban a háború miatt nem lett semmi s Bakabányának a „szabad királyi és bányaváros" régi fényes titulusa ma már csak egy szétfoszlott osillogó sugara a hajdani élet emlékeinek.

Bakabányán már csak két bányászt találtam. Éppen úgy vannak öltözve, miint Selme- cen láttam: piros nadrág, fehér kabát, arany- sujtásos fényes csizma.

A különbség csak annyi, hogy SeLmeoen élő bányászokat láttam még, Bakabányán pedig az utolsó két pirosnadrágos bányász már csak a város címeréiben foglal helyet, afo< bán a címerben, amelyre 1737. évszám van vésve s a városkapuba volt beépítve s amidőn a városkaput lebontották, a címert a városháza bejáratánál helyezték el a falban.

A bakabányai arany- és ezüstbányák magánkézen voltak. Generációk előtt, — amint előttem emlékeznek — a bányatulajdonosok a bányáikból kiművelt aranyat pénzzé verették a közeli Körmöcbányán. Ezekről a körmöd csikókról már csak a családi emlékezések szólnak. Ám azt is hallom, hogy egyesek ajánlatot tettek az állaimnak a bányák átvételére. A vélemény szerint ugyanis itt még vannak ércerek, de a magántulajdonosok által űzött primitív bányászat nem volt eléggé

tett" (megjelent Éreekíujvámoitt 1927d>en).

Annál nagyobb meglepetést okozott a Komáromi Lapok egyik múltkori számának elkobzása azon a jogcímen, hogy abban megjelent a közismert ée minden magyar lapban akadálytalanul közölt felhívás: „Magyar gyermek magyar iskolába való", melyben a nem-magyar nemzetiségekről szó sem volt.

Az állaanügyéez elkobzása ellen a Komáromi Lapok szerkesztősége felfolyam odással élt; a kerületi bíróság sajtóbÍrósága helybenhagyta az elkobzást a következő meg- okolással:

produktív, azért hagytak fel vele. Az átvételre vonatkozó tárgyalások informátorom előadása szerint azért akadtak meg, mert az állam az átvétel fejében nagyon csekély ősz- szeget ajánlott fel.

A bafcabányai bányák jelenleg üzemen kívül vaunak. A község népe ma már tisztára az iparból él, az asszonyok pedig konyhakerti gazdálkodást űznek. Már a bolgárkertészeket megelőzve Bakaibánya Látta el a környéket zöldségfélével s különösen hires a vörösh agy májuk.

Bakabányán 1720-ban nyolc iparos céh őrködött a munka tisztessége fölött. Különösen sok tímár, csizmadia, fazekas é9 bognár él itt. Az uj idők szele leginkább a fazekasokat kezdte ki, azután a tímárokat. Ma már csak egy fazekas inas van Bakabányán, ez is mutatja, hogy a község legősibb ipara utolsó vergődését éli.

Bakaibánya a Hruz-osalád fészke. Tudott dolog, hogy Petőfi Sándor édesanyja, Hruz Mária volt, azért régi'kapcsolatok és szájhagyományok után kutatok Bakabányán. Mentsük meg a menthetőt, amíg lehet, amíg élnek a régi öregek, — gondolom magamban.

Bakahánya bírája. Hrusovszky Mihály ur sokat tud Petőfiről, de azt mind olvasta.

Nem is Petőfit mond, hanem Petrovicsot. Ez volt a neve, erősifgeti többször is, a „Petőfi" csak magyarosított neve. De hogy volt-e erősebb kapcsolata anyai rokonai névén Bakabányával, arról nem tud ő sem.

Romantikus zugokon, keskeny sikátorokon, kedves hegyi patakon keresztül felvezetnek a hegyre, ahol a 'község népe mulat a tölgyeserdő tisztásán.

Cigányzene szól és vígan járják a táncot. A tisztás szélét frissen vágott deszkák kerítik be asztalok gyanánt. Rajtuk sör és bor. Körültük üldögélnek az öregebbek. A sör nyári áporodott szagát legyűri a friss vágású deszka átható gyantás szaga.

Ide hívják hozzám Hruz asztalosmestert, aki Petőfi anyai ági rokonságából származik. Kérdézősködésemre megerősíti:

— Igen, Petrovic? rokonom. (Nem ejtette ki egyszer sem a Petőfi nevet, mindig csak Petrovicsot mondott.)

Amidőn Hruz Máriáról érdeklődöm, aki az egyik verzió szerint itt született, azt mondja, hogy ez tévedés lehet, mert

Táróéról vándoroltak le Bakabányára a Hruzok mint tímárok s velük jött Hruz Mária is. A magyarországi ággal, amely később Bakabányáról pestmegyébe elszármazott, nincsen kapcsolatuk,

„A cikkben tartalmazott felhívások nyilvánvalóan nyilvánosan izgatnak gyűlöletre az állam csehszlovák nemzetiségű lakosad ellen."

A határozatot a vád tanácshoz fellebbezte a szerkesztőség, amely azt

feloldotta ée kimondta, hogy a felhívásban izgatás nincsen.

Az államügyészség az ügyet a pozsonyi felső bírósághoz fellebbezte. Mint értesülünk, a báiróség döntése után az ügy más fórumok elé is kerüL i

de a Petrovios-féle rokonságot tartják g odahaza emlegetik; — mondja Hruz asztalosmester.

Sajnos, ennél többet nem fedezhettem fed Bakabányán, pedig felkerestem még Kori- tsánszky evangélikus lelkész urat is (Hruzók tudnáUik evangélikusok), akit szántén egy tölgyfa tövében találtam családjával.

A lelkész ur csak pár év óta van Bakaibé- nyán, 5 is csak annyit tud mondani, hogy Petőfi (a tisztelendő ur Petőfit mond), édesanyja Hruz Mária, Túróéból származott ed ide, de ma már semmi emléke nem él itt- ta rtózkodásának.

Odahaza elővettem Kóry Gyulának Petőfi Sándorról szóló müvét Abban olvasom, hogy a kis Sándor (Petrovics Sándor) a dajkájával eleimtén szlovákul beszélt vagy szlovák szavakat kevert a magyar közé, míg atyja meg nem parancsolta, hogy csak magyarul szabad a gyerekkel beszélni.

Ebből a gyerekből lett később a magyarság egyik letüzesebb szavú költője.

Az egész világ Petőfi néven ismeri, de Ba- kabányán még ma is csak Peíro.vics gyanánt emlegetik a rokonai.

K operai ezky Kornél.

— Egy zlatnói üveggyár! munkás öngyilkosságot követett el. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Darabos András negyvenötéves üveggyári munkás tegnap délután zlatnói lakásán fölakasztotta magát. Mire rátaláltak, már halott volt. Tettének oka életuntság. Az öngyilkos gyári munkás közkatonaként küzdötte végig a világháborút és súlyos fejsebet kapott. Hozzátartozói előtt többször panaszkodott a nehéz megélhetés miatt és emlegette, hogy véget vei a sok kínlódásnak.

— A kassai biróság fogházra ítélte az antifasiszta gárdát szervező kommunistákat Kaosai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai kerületi biróság Móricz dr. tanácsa tegnap hirdette ki az ítéletet ama kommunisták bünpöré- ben, amelynek fővádlottja Zubkó Ferenc párt- titkár volt. Zubkót anakidején nyolc társával együtt azzal vádolta meg az ügyészség, hogy antifasiszta gárdát szervez és azzal zavargásokat és sztrájkokat akar rendezni. A vádlottak tagadták az ellenük fölhozott vádakat. A biróság azonban a lefolyt bizonyítási eljárás alapján Zubkó Ferencet négyhónapi, Scholz Dezsőt négy és félhónapi, Weiss Sámuelt. Farkas Jánost, Maár Gyulát és Szenesén Bélát egyenkint 4—4 hónapi fogházra ítélte. Az ügyész föllebbezett az ítélet ellen.

— Ezreket érő aranyneniüt koboztak e! egy besztercebányakörnyéki cigányasszonytól. Nyit- rai tudósítónk jelenti: A nyitrai járásban vándorló egyik cigánytáborban a csendőrség razziát tartott s Dániel Mária besztercebányakörnyéki cigányasszonynál több értékes ékszerdarabot, között egy brilliánsokkal kirakott értékes gyűrűt talált. Valószínű, hogy az ékszerek lopás utján kerültek a cigányasszony birtokába.. Dániel Máriát letartóztatták s megindították a nyomozást a károsultak kilétének megállapítására.

— Szerelmi erőszakosságokra Szövetkezett három angyalföldi legény. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A rendőrség bárom tagú bandát tartóztatott le az Angyalföldön Herz Sándor hintáéi egény, Héra Fe* renc asztalos-segéd és Kun Sándor foglalkozás nélküli fiatalember személyében. A három mákvirág a hinta körül ácsorgó lányokat korcsmába csábítgatta, ott leitatták őket, ma jd a szabadban erőszakot követtek el rajtuk. Héra Sándor a lóvereenytér környékén is garázdálkodott és lovászijukkal szövetkezve istállókba hurcolta be a gyanútlan lányokat. Szégyenében egy leány sem tett feljelentést a rendőrségen, amely névtelen feljelentés alapján jött rá az űzelmekre. A banda mindhárom tagját a Markó-raocai ügyésziéig fogházába szállították.

VOZÁRIDEZSŐ:

VERS SZERELMI MASZKBAN

AJdi szeretek, engem nem szeret, hizlalt japáni pincéén legelteti szemét, őt kedveli, szagos vízben füröszti este.

Szánd meg a költőt, ki öl ebekkel vetekszik. Nincsen

egyetlen negyedórám, mely nem a te delejes szépségedet kereste.

Hová bújjak előled és hol tudlak megtalálni? Fürge vagy, mint kígyó, s büszke, mint a bíborban született herceg.

Hajadat rozsdaezin festi vörösre; lásd, az én megkopott, szürke fejem felett fáradtan kergetőznek a percek.

ó, 6, 6, Eleonóra, sárga selyem a ruhád, ördögi angyal!

ütőereim bomoltan loholva dobolnak miattad;

hol lepkével hasonlítalak össze, hol meg hideg varanggyal.

Add ki mérgedet, hogy eldobhassalak, ha kiadtad.

Ahol Petőfi Sándort ma is csak Peírovics néven emlegetik

Bakabányán, Petőfi rokonai a Hruzok között

%