Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-11 / 155. (2376.) szám

5 HKW JaBoa U, péntek. tmcaiA\\g^arhtbme> A baisi ref. egyház­megye közgyűlése Lóm, julius la ÍA barsi református gyháziuegy© most tar­totta rendes évi közgyűlését Léván Pata? Károly esperes és Demóny Gyula <k. egy­házmegyei fögondnok együttes elnökletével. Patay Károly esperes magaeszárnyalásu imát mondott, majd megnyitó beszédében kiemel­te, hogy az egyházi élet szinte világszerte emelkedő tendenciát mutat s fölhívja a barsi egyházmegye lelkészi, tanítói és presbiteri karát, hogy az egyházépitő munkába méltó módon illeszkedjenek bele. Demény Gyula dr. egyházmegyei főgond­nok beszédében rámutatott a magyar tanító­képző intézet hiányából fenyegető veszede­lemre s őrömmel üdvözli a komáromi egy­házmegyének legújabb mozgalmát, mely a magyar tanítóképző intézet felállítását cé­lozza. Akúcs Lajos egyházmegyei főijegyző elő­terjesztette az esperes! jelentést, mely az egyházmegye mozgalmas életéről számol be. A főjegyző elsősorban is indítványozta, hogy az egyházmegye közgyűlése fejezze ki üdvöz­letét Patay Károly esperesnek, aki most töl­tötte be életének hetvenedik évét. Patay másfél emberöiltőt töltött el — mondotta — különböző tisztségekben az egyház szolgá­latában s az egyházmegyének immár egy negyedszázad óta vezére ée lelki atyja. Hosz- szu életpályáján mini egyházi, mint közéleti munkásságában mindig a közjó előmozdítása volt cselekvésének rugója, mindent az igaz­ság és szeretet szemszögéből nézett. KonciH- liáns modorával, szelídségével és bölcsessé­gével a legbonyolultabb kérdéseket is köz- megelégedésre sikerült megoldania. A köz­gyűlés az ősz esperest spontán és meleg ün­neplésben részesítette. Akucs Lajos főjegyző ezekután folytatta az esperes! jelentés is­mertetését s fölsorolta az egyház súlyos sé­relmeit, majd a kongrua-sérelmeket. ismer­tette. A kongrua-ügv kezelésénél rendszer­telenség, az értékek felbecsülésénél á legna­gyobb önkényesség nyilvánul. Javasolja, hogy a közgyűlés tiltakozzék az eljárás el­len, hívja fel az érdekelt lelkészeket, hogy ragaszkodjanak az eredeti, általánosan, meg­állapított kulosszerinti bevallásukhoz. Az érettségi bizonyítványok nosztriíikálása, az összes szolgálati éveknek az állampolgársága tói függetlenül való beszámítása, a családi, illetve neveltetési pótlék kedvezményének a lelkészekre is leendő kiterjesztése tárgyában a közgyűlés felkéri az egyház felettes ható­ságait a kormánynál való közbenjárásra. A közgyűlés tisztelettel üdvözli a tiszánin- neni egyházkerület újonnan választott vezér- férfi ait: Péter Mihály püspököt és Tornallyay Zoltán főgond.nökot, továbbá Balogh Elemér dunáninneni püspököt, konventi elnöki mi­nőségében és Smlassy Béla dr. egyházkerü­leti főgondnokot szenátorrá történt megvá­lasztása alkalmából. A közgyűlés fölhívja valamennyi gyülekezetét a be retkei árvah|z rendszeres támogatására. Elhatározza az egyházmegyei missziód bi­zottságnak újjá szervezését, hogy legyen oly szerv, amely a hitélet fejlesztését célzó mun­kásságot irányítsa az ifjúsági, leány- és nő­egyletek, vasárnapi iskolák, jótékonysági egyesületek stb. megszervezésében útmuta­tást adjon és működésüké tellenőrizze. Ebbe a bizottságba a közgyűlés Patay Károly es­peres elnöklete alatt Papp József nagysárói, Antal Gyula lévai lelkészi és Tóth Sándor dr. lévai ügyvédet, egyházmegyei ügyészt küldötte ki. A közgyűlés köszönetét szavazott a tanítói karnak a barsi református egyházmegye is­koláinak magas színvonaláért, azok kálvi­nista szellemben, nemzeti érzületben történt vezetésért, a tani tápnak nagysikerű munká­jáért, általában az iskolaügy egész vonalán tapasztalt buzgó tevékenységért. Az esperi jelentéssel kapcsolatos főjegyzői elő terjesztést a közgyűlés egyhangúan tudo­másul vette. Ceglédi Pál egyházmegyei al­jegyző a közalapokról tett jelentését, Kiss Gyula egyházmegyei szám vivő a számvivő­szék, Nagy Gyök tanügyi bizottsági előadó pedig a tanügyi bizottság jelentését terjesz­tette be s több uj iskola építéséről számolt be. Búcsút vett a közgyűlés Akúcs Béla volt gafcMiszentgyörgyi kán torta nitótól, aki hosz- szu és buzgó működés után nyugalomba vo­nult. Ezután a® újonnan megválasztott Czimmer László negyed! ée Székely Rózsi zselizi tanító letette az esküt. Úgyszintén le­tették a hivatali esküt a® egyházmegye újon­nan megválasztott tisztviselői: Nagy Béla dr. egyházmegyei tanácsbiró és Agyagási Sán­dor dr. egyházmegyei egyházi tanácsbiró, Nagy Sándor felsőszecsei és Pekarik Vilmos lévai, egyházmegyei tanító képviselők. A közgyűlést az egyházmegyei bíróság ülése követte. 15 milliárd lei értékű gafeönafüisleg van Romfniiban; Bukarest, július 10. A Cuvauiul című lap1 Jelentése szerint Romániában jelenleg 15 mii-J Mrd lei értékű gabonaféléé1!ég va.n ©Iraktá­A Dvoráh-pör orvost szakértői a hadosztálymróságon megvizsgálták a Maceska és Hecht-Kukai Holzler ezredes, a sorozóbizoitságoh összeállítója vallomásában kijelentette, hogy az orvos nem tudja előre, melyik bizottsághoz kerül — Ellentmondó rendőrségi jelentések és írásbeli tanúvallomások Dvoráh dr. életmódjáról Prága, julius 10. Fopier alezredes-elnök ma reggel kilenc órakor nyitotta meg Dvo- rák Arne dr. bünpörének második tárgyalá­si napját. A mai nap főképpen különböző iratok ismertetésével telt el s kihallgattak miég egy újabb tanút, Holzler dr. ezredest, akinek hatáskörébe tartozik 1928 óta a prá­gai kerület sorozó bizottságainak össze­áll itása. Hecht igazgató és á banktisztviselők sztrájkja Az első irat, amelyet felolvastak, Hedht Alajosnak, a Kereskedelmi és Iparbank igazgatójának Írásbeli vallomása volt, ame­lyet a jelenleg Karinadban tartózkodó Hedht maga helyett küldött orvosi bizonyít­vány kíséretében. Hedht ebben elmondja, hogy Dvorák dr.d egyálta/lában nem ismerte és Waigner igazgatót sohasem kérte fel in­tervencióra sorozás alá kerülő fia érdeké­ben. Az egész följelentést egy bizonyos hankÜsz*tviselöcsoport bosszumiivének je­lenti ki a bankhivatalnokok sztrájkjában elfoglalt álláspontja miatt. Azután felolvasásra kerül az a följelentés, amely az egész affért felgöngyölítette. A fői­jeién lésben felhívják a hatóságok figyelmét arra a körülményre, hogy „Hedht igazgató fiai. értették a módját, miképpen kél alkal­matlanságra szert tenni". Ebben a följelen­tésben neon szerepel Dvorák dr. neve. Dvo­rák ár. csak a vizsgálat során került bele az ügybe, amikor a hatóságok figyelmét nem kerülhette el a* a körülmény, hogy Hecht igazgató fiai hat sorozásuk alkalmával mindig Dvorák dr. előtt állottak mérce alá. Majd felolvassák a sorozó bizottságok össze­állítására vonatkozó minisztériumi rendele­tekét s azt a rendeletét, hogy a sorozó orvo­soknak minden intervenciót, megvesztegeté­si kísérletei azonnal jelenteniük kell s bün­tető följelentést is kell téuniök. Az elnök kérdésére Dvorák dr. kijelenti, hogy erről az előírásról tudomással bírt. Azután felol­vassák a Hedht-fiúra és Lazsanszkyra vonat­kozó sorozáSi aktákat, majd sor kerül Dvorák dr.-naJk Maceska nagyhentesihez intézett egyik levelére, amelyben füstölt ámt kér. Az elnök aima kérdésére, hogy az árul meg­fizette-©, Dvorák dr. azt feleli, hogy erre már nem emlékezik, de azt hiszi, hogy nem fizette meg, mert háziorvosa volt a Maoeska- családnak és soha nem kért honoráriumot a család gyógykezeléséért. Dvorák dr. kérte, ne állítsált többé sorozóbizottságba Ezután Re&ler dr. védő indítványára kihallgatják Holzler dr. ezredest, a sorozóbi­zottságok összeállóját. Az elnök első kérdésére kijelenti, azt hiszi, hogy a sorozóbizottságokat mindig február kö­zepe táján állították össze. Elnök: ügy véli, hogy meg lehetett azt előbb tudni, hogy melyik orvos, hol fog so­rozni? Tanú: Azt hiszem, hogy erről senki sem szerezhetett tudomást. Emlékszem, hogy Dvorák dr. 1929-ben és 1930­ban eljött hozzám és megkért, hogy ne állítsam be többé sorozó­bizottságokba, mivel ezt a funkciót fiatalabb orvoserőknek Szeretné átengedni, s különben is már 1920 óta soroz, ezért jólesne neki, ha fölváltanák. Hogy mi volt Dvorák dr. kérésének az oka, azt nem tudom. Dvorák dr. erre vonatkozólag megjegyzi, hogy abban az időben villája építésével és be­rendezésével volt elfoglalva. Holzler dr. ezredes még kijelenti, hogy ami az 1928. évi sorozásokat illeti (a Hecht-ügyről van szó), Dvorák dr. az ő nézete szerint mind­addig nem tudhatta, hogy Komotanba kerül, amíg az erre vonatkozó értesítést kézhez nem kapta. A bizottság Összeállítására vonatkozó fogalmazványt a tanu maga irta- s mint szigo­rúan bizalmast jelezte. Proknráfor:' lehetséges az, hogy vala­mely orvos önt magánúton megkérte volna, hogy egyik, vagy másik sorozás! körzetbe ossza be. például személyi okokból? Eleget tett volna a kérésnek? Tanti (szünet után): Mint már eredetileg... Ne tessék engem... Nem tudom. Végleges Ígéretet biztosan nem tehettem volna. Válto­zások is történhetnek ... A vádlott, kéri a bíróságot, kérdezze meg a tanút, igaz-e az, hogy megkérte őt, ne küldje többé sorozásra. Tntm (teljes határozottsággal): Ez ponto­san igy van, ezt megerősíthetem. Ezzel Holzler dr. ezredes kihallgatása be­fejeződöd k azután különböző szabályzati elő­írásokat. olvastak föl. Kunes Sonntag volt pénzügyminiszter ti éves Ha Majd Dvorák dr. vagyoni viszonyaira vonat­kozó aktákat olvasnak föl. Kiderül, hogy Dvo­rák dr. a nemzeti színháztól IV. Vencel cimü drámájának és Becsületes Máté cimü szatírájá­nak szerzői honoráriuma fejében 28.650 koro­nát kapott, mig a Husziták, Kehely, Uj Orosz- tea és Farkasok cimü drámáinak a tantiémjei, amelyeket a vinohradyi városi színházban ad­tak elő, 63.898 koronát, tettek ki. Kitűnik még az iratokból, hogy Dvorák dr. az apjától mintegy 124.000 ko­ronát örökölt, 1922-ben, 1928-ban két, egyenkint 7—7000 ko­ronát kitévő ösztöndíjat kapott az államtól külföldi tanulmányútra. Könyveinek a szerzői honoráriuma kötetenkint 6000 koronát tett ki. Ami villáját illeti, 250.000 korona tartozás van rajta. A védő tiltakozik bizonyos rendőrségi akták felolvasása ellen, amelyek szerinte több­nyire névtelen följelentésein alapulnak. Fölem­líti a védő, hogy ez iratok egyike például arról i9 beszél, hogy egy magas állami funkcionárius, volt politi­kus fiát különböző machinációkkal mentesí­tette a katonai szolgálat alól. Holott ez a fiú mindössze tízéves. Sramek dr. prokurátor erre megjegyzi, hogy ha már erről szó esett, nem fog ártani, ha az illetőt meg is nevezik. Kunes Sonntag volt pénzügyminiszter fiáról van szó. Politikai port akartak az ügyből csinálni s igy bele akarták vonni a volt pénzügyminisztert, noha fia mindössze tíz­éves. Elnök (betekint az iratokba): Pardon, a fin 1919-ben született, úgyhogy már tizenegyével Megengedem azonban, bogy sorozásra még nem alkalmas. Elnök: »Ez megint egy lapszus.g Felolvassák a Maceska^fivérek egészségi ál­lapotáról alkotott szakértői véleményt. A szak­értők azt mondják, hogy a hét fivérnél felületes vfosgdM utján nem lehetett megáttapitani, hogy gennyes közép­fülgyulladásuk volt és szívbajt sem konsta­táltak. A szakéitól vélemény szerint a kőt sorkötelest kórháziba kellett volna küldeni alapos vizsgá­lat végett. Elnök 'a vádlotthoz): Ehhez mit szól? Dvorák dr.: Minkettönéi alapos elhízást kostatáit am. MnöJc: Kérem, elhízásról szót sem találni a leletben. Eb megint egy lapsms. A rendőrségi jelentésekből, amelyek felol­vasásra kerülnek, kiderül, hogy a rendőrség értesülései szerint Dvorák ár. könyvei hono­ráriumát gyorsan elköltötte, adósságokat csi­nált a pincéreknél, lakásán sokszor „eléggé hangos" estélyeket rendezett, úgyhogy a mulatságok katonai és 'polgári résztvevőit sokszor a szomszédok is csendre intették. A rendőrségi jelentés megemlékezik a vád­lóit politikai változásairól is. Dvorák dr esze­rint mint nemzeti demokrata kezdte, majd nem­zeti szocialista lett, hogy éleset kanyarod­jon balra ás a Forradalmi Színpadot is igaz­gassa. Petr festő, aki a Dvorák-villa manzárdjában lakik, ezekét az információkat erősen megkorrigál ja jegyzőkönyvbe vett vallomásában. Szerinte a villa berendezése nem nagyérlékü, Dvorák dr. nem költekezett, reasiárom étke­zett és egyáltalán megjköcseli+'h eteti ennek is­merte. Fél tizenkettőkor a katonai prokurátor ki megy a teremből, kevésre rá a védő is, mire az elnök azt mondja: „Felek nélkül nem tár­gyalok" és negyed órai szünetet rendel el. ■Szünet után az elnök megállapítja, hogy a nemzetvédelmi miniszt&rium nem. adott engedélyt Duchácsek ezredesnek fanuval- tamásra, amelyben a hivatalos titoktartás alól is felmentette volna. Ezért Duchácaek ezredes vallomása elesik. A Lazamekyról szóló jegyzőkönyv fölemlíti, hogy Lazansky fejlett izmai, jól táplált ember és külsőleg semmiféle betegséget nem lehet rajta észrevenni. Déli tizenkét órakor Resler dr. védő újabb indítványt tesz Král és Herma no dr.-ol< ki­hallgatáséra vonatkozólag, akik a Maceska és Hedht családok háziorvosai. Az orvosi szakértők megvizsgálják a hátrom alkalmatlant Az ügyész tiltakozik az kidítrá.ny ellen, m&ti szerinte Dvorák dr. nem azért áll véd alatt, vájjon helyes, vagy helytelen sörözifai leletet átti- tott-e ki, hanem azért, mert egyedül állí­totta ki, anélkül, hogy fölÜbiszgálatra küld­te volna a sorköteleseket. A katonai szakértők, akiket erre vonatkozólag megkérdeznek, nem egységesek véleményűk­ben. A bíróság erre határozathozatalra vonul vissza és déli egy órakor kihirdeti határoza­tét, mellyel Az indítványt ekctmUja. Majd a bíróság előterjeszti kérdéseit a szakértőknek, amelyek Hedht re vonatkozólag megkérdik, vájjon Dvorák dr. egymagában is alkalmatlannak nyilvánithatta-e, vagy felül­vizsgálatra kellett volna küldenie a fiatalem­bert, a Lazanskyra vonatkozó kérdés is igy szól, úgyszintén a Maceska fivérekre vonat­kozó kérdés is. Ezután a bíróság szünetet ren­del el s a két katonaorvos szakértő Hecht Frigyes­sel és a Maceska fivérekkel, akik az egész tárgyalás folyama alatt a bírósági terem melletti folyosón tartózkodtak, ek>omU a hadosztdlybiróság egy másik termébe a tár­gyalási jegyző kíséretében, hogy megvizs­gálja a három dkakmüant. Lapzártakor ez a vizsgálat még tart és a szak­értők döntőfontosságu véleményének az is­mertetésére a késő délutáni órákban kerül csak sor. A szakértői vélemény elhangzása után a bizonyítási eljárást befejezettnek nyil­vánítják s holnap délelőtt elhangzanak a per­beszédek. ítélet a holnap déli, vagy délutáni órákban várható. 1 francia radiális párt akadja a lefegyverzésért Franciaország magához ragadta aziniciativát. Tíz éveredményte’enstge Páris, julius 10. A radikális párt tegnapi I vezetőségi ülésén újabb energikus lépéseket! határozott el az általános lefegyverzés érdé-1 kében. Határozatot fogadott el, amely meg- j állapítja, hogy tiz évvel a háború után a fegyverkezések korlátozására irányuló ak­ciók eredménytelenül végződtek, ámbár idő­közben valamennyi ország uj biztonsági ga­ranciákat kapott. Miután a londoni konferen­cia sem végződött eredményesen a kontinens szempontjából, a radikális párt fölszólítja parlamenti tagjait, hogy követeljék a francia kormánytól, hogy még ez év folyamán indít­ványozza a népszövetségben a lefegyverzési probléma föKilvizsgálását és megoldásának siettetését. A radikális párt vezetősége azt kívánja, hogy az inieiativáí a francia kor­mány ragadja magához és a genfi jegyző­könyvnek megfelelően, szükebb lefegyví r -.ési javaslatot nyújtson be, amely konkrét "or­mában lehetővé tenné a lefegyverzés meg- kezdését. A kamara külügyi bizottságában ma vita les* a lefegyverzésről. A szocialista Popu- ifire szerint Grutnbach szocialista képviselőt megbízták," bogy Briandíól fölvilágc Uá:ő kérjen, vájjon Olaszország tényleg (eti-e ajánlatot Franciaországnak a fegyverkezési moratóriumra, vagy sem. 5

Next

/
Thumbnails
Contents