Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-07 / 129. (2350.) szám

3 ■ 1930 Janin* 7, sRO'm'W. <pm:gai-Mag^arhirií5P fi felülről jövő nyomás kényszere alatt Szfovenszkó országos képviselőtestületének többsége elfogadta a 14 millióval csökkentett költségvetést A Prágába küldött határozatában a tartománygyülés a kiegyenlítési alap 27 százalékát követeli — Fleischmann Gyula a tartománygyülés szűk hatáskörét s Siller János Rimaszombat képviselőtestületének feloszlatását tette szóvá Pozsony, május 6. (Pozsonyi szerkesztősé­giünktől.) A szilovenözkői országos képviselő­testület csütörtöki ülésén lapunk zárta után a költségvetés kérdéséihez Fleischmann Gyula dr. (országos keresztényszocialista párti) szólt hozzá. — Amikor válságról beszélünk, — mondotta Fleisdhímaran dr. többek között — nem hagy­hatjuk szónélkül a válságnak azon megnyilat­kozásait sem, ámenek önkormányzati életünk­ben is jelentkeznek. Alig másfél évvel ezelőtt még reményekkel és niuntoakedvvel eltelve jött össze a tartománygyülés és ma már fásultan, kedvetlenül jönnek a képviselők az ülések­re, mert nem látják amrnk a lehetőségét, hogy Bzlo- venszkó érdekében eredményesen mimkM­kodhas sornak. Ha ennek az okát kutatjuk, akkor meg is talál­juk. Mintha láthatatlan kezek szándékosan meg akarnák bénítani a képviselők munkáját. Elsősorban anyagilag teszik lehetetlenné a munkánkat., amikor sem vasúti jegyet, sem megfelelő diétákat nem kapnak a képviselők, hogy hivatásukat gyakorolhassák. — A tartománygyülések programja vérsze­gény és nincs tulajdonképpeni munkaköre sem, kivéve talán a költségvetés le tárgyalását. Nyugodtan kijelenthetem, hogy egy kassai, vagy pozsonyi városi képviselő­stül éti tagnak nagyabb a munkaköre, mint egy tartomány gyűlési képviselőnek. További nehézségünk az, hogy a választmány és a tartománygyülés közötti kapcsolat igen laza. Az i nditvány, amely az állami hozzájárulás emelését kívánja a kormánytól, helyesen mu­tat rá arra a különbségre, mely a történelmi or­szágok >és Szlovenszkó között fennáll. Amig ott a tartományi rendszer ki van fejlődve, ná­lunk még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Ha mi ia el akamók érni a fejlődésnek ezt a fokát, akkor nekünk sokkal nagyobb anyagi eszközökre volna szükségünk. Ezen anyagi eszközök nélkül a szlovenszkói tartomány élet- képtelen. A történelmi országoknak az önkor­mányzati életben más tradícióik vannak, mint nekünk és más ott a fejlődés, mint nálunk. A mi tradicióink a régi vármegyében vannak, amelyből kiszakadni nem tudunk és amelyek­ből sokat kellene átvennünk, hogy tovább fej­lődül essünk. Az életfeltételeik nálunk mások, mint odaát és ezt kell mindenekelőtt szem előtt tartanunk az önkormányzati életben. Nekünk nemcsak kórházakat kell építenünk és segélyeket osztogatnunk, hanem mindenek­előtt gyógyítani keU a beteg szlovenszkói gazda­sági életet s jövedelmi forrásokat kell biz­tosítanunk a jövőre, hogy ne legyünk kizá­rólag csak az állami segélyekre utálva. Ha nem lesz bennünk elegendő kezdeménye­zés, ha nem teremtjük meg a harmóniát a képvislőtestület, a választmány és a tisztvi­selői kar között, ha nem adunk munkaprog­ramot szerveinknek, akkor az egész szloven­szkói önkormányzati élet elbürokratizMédik, az élettől eltávolodik és lassan elsorvad s igazunk lesz nekünk, akik mindig azt hir­dettük, hogy e tartományrendszer nem felel meg a szlovenszkói életviszonyoknak. Fleischmann Gyula dr. nagy tetszéssel fogadott beszéde után még többen felszólal­tak, majd az elnök az ülés folytatását pén­tekre halasztotta. A pénteki ülés Pozsony, junius 6. (Pozsonyi sz/erkesztősé- giink telefonijelentése'.) A szlovenszkói or­szágos képviselőtestület ma délelőtt folytatta ülését. Reggel 9 órakor azonban még alig néhány tartománygyülésj. képviselő volt az ülésteremben. A képviselőtestületi tagok csak nagyon lassan szállingóztak, úgy hogy az elnöklő Országh József csak féltizenegy órakor tudta megnyitni az ülést. Már az ülés megnyitása előtt az a hir terjedt el, hogy a szlovák néppárt nem akarja megszavaz­ni a költségvetést. A szlovák néppárt lantornánygyüliési képvi­selői, valamint az agrárpárti képviselőtestü­leti tagok között tárgyalások indultak meg, amelyek végül is azzíd az eredménnyel zá­rultak, hogy belemennek a költségvetésnek az országos választmány által javasolt 13 millió koronás leszállításába, de egy felira­tot szerkesztenek a kormányhoz, amelyet küldöttség utján fognak Prágában előter­jeszteni. Az ülés megnyitása után az országos kép­viselőtestület folytatta a költségvetés vitá­ját. Az első szónok Rucsek Mátyás szlovák néppárti volt, aki a nyolcéves iskoláztatás ellen szólalt fel és sürgette az iskolatanács felálilitását a tartománygyülés keretén be­lül, amelynek erre is felügyeleti joga lenne. Ellőne van az iskolák unifikáflásának. Arra ■vonatkozólag azonban nem nyilatkozik, hogy elfogadja-e a költségvetést vagy sem, hanem várakozó álláspontra helyezkedik. A következő szónok Cablk János agrárius, aki felolvassa az időközben megszerkesztett határozati javaslatot, amely a következőkép­pen szók „Az országos képviselőtestület meg van győződve arról, hogy még az elfogadott költségvetés sem elegendő Szlovenszkó szükségleteinek fedezésére és nem ismeri el annak az álláspontnak a helyességét, hogy a szükségleteket csökkenteni lehet­ne. Tekintettel arra, hogy a kormány tör­vényes kompetenciája alapján ennek elle­nére mégis a költségvetés csökkentését kívánja, az országos képviselőtestület kife­jezetten hangsúlyozza, hogy ezt a követe­lést csak a felülről való nyomás szükség- szerűségének hatása alatt fogadja el, hogy biztosítsa a jövőben is az ország folyó gaz­dálkodását és a költségvetés rentabilitá­sát. Az országos képviselőtestület ennek alapján a rendes költségvetési tételekből; 4,702.000 koronát, a beruházási tételekből pedig 9,858.000 koronát töröl, de ragasz-; kodik ahhoz, hogy a kimutatott 70 millió koronás deficitet a kormány elismerje. Mivel az országos képviselőtestület a költ­ségvetést úgy állította össze, hogy az tá­volról sem elegendő a szükségletek fede­zésére, tiltakozik az ellen, hogy a kor­mánynak ez a döntése prejndikáljon a jövő évi költségvetést illetőleg, vagy hogy bár­mily irányban alapul szolgáljon Szloven­szkó országos szüikségieteiniek kiszámítá­sánál, különösen a ki egyenlítési alap el­osztásánál. Az országos képviselőtestület követeli, hogy Szlovenszkó rés Keltetése az országos kiegyenlítési alapból legalább 27 százalékos legyen. Ezt a határozatot az or­szágos képviselőtestület nyolctagú kül­döttsége fogja Prágában átadni.“ Az országos képviselőiestület ezután né­hány rövidebb felszólalás után szavazattöbbséggel elfogadja a 270 millió koronáról szóló költségvetést. Ugyancsak elfogadja a Cablk tartománygyü- lési képviselő által előterjesztett határozati javaslatot a kormányhoz intézendő felirat ügyében és a Prágába küldendő öttagú küldöttségbe a következőket delegálja: Bucsek Mátyás, Samukéi szlovák néppárti, Dérer Gyula agtránpáríi, Gabik János agrárpárti és Ura- hovszky szociáldemokrata. A képviselőtestület ezután elveti a kom­munistáknak arra vonatkozó indítványát, hogy az országos képviselőtestület a munka- nélkülieket a kommunisták által óhajtott mó­don segélyezze. (Siller János Rimaszombat önkormányzatának visszaállításáért Ezután az elnök Giller János dr. magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselőnek adja meg a szót, aki Rimaszombat város fel­oszlatott képviselőtestülete ügyévé] foglalko­zik nagyhatású beszédben. Giller felszólald- \ sában többek között a következőket mondja: — Úgy érzem, hogy az autonómia jogkö­rének fontos megsértéséről van szó, annál az esetnél, amit most felszólalás tárgyává teszek és épp ez a fórum az amelynek foglalkoznia kell vele. Arról van szó, hogy Rimaszombat város képviselőtestületét április 10-én felosz­latták azzal az indokolással, hogy a városi képviselőtestület nem készült el a költségve­téssel, hogy rosszul gazdálkodik és hogy meg nem engedett állásokat szervezett. Giller egymásután reflektált ezekre a vá­dakra. A város költségvetését — mondja Gil­ler dr. — február 28-án megszavazta, a járási választmány a következő napon jóváhagyta, tehát a városnak költségvetése van. A rossz gazdálkodás vádja sem állja meg^. helyét, Rossz erdőgazdálkodásról beszélnek, azonban ez sem felel meg a valóságnak. Ami azt a vá­dat illeti, hogy a város adósságait nem tör­leszti, erre az a válaszom, hogy több mint félmillió koronás követelése van Rimaszombat városának az állammal szem­ben, tehát nem a város, hanem az állam nem fizet. Arra vonatkozóan pedig, hogy a város meg nem engedett állásokat szervezett, utalok arra, hogy az esetben a felügyeleti hatóságok részéről történtek súlyos mulasztások. Ha ugyanis a járásfőnök éveken át jóváhagyta a zárószámadásokat, akkor elsősorban ő felelős azért, ami a városban történik. A nácselnik hagyta jóvá a határozatokat bi­zonyos állások kreálására, tehát ő felelős érte. Bizonyos cinizmus van a nácselnik eljárásá­ban, mondja Giller János dr. mikor a fel- oszlatási határozat indokolásának lényege az ő mulasztásában rejlik. A tartománygyülés az országos választmányra ruházta át jogkö­rét, tehát a választmány volna hivatott arra, hogy foglalkozzék Rimaszombat város képvi­selőtestülete felfüggesztésének kérdésével és állapítsa meg, hol történtek hibák. Ha nincsenek hibák, akkor tessék a járás­főnököt állásából elmozdítani. A belügyminiszter ur a rimaszombatiak kül­dő ttsógénekdd jelentette, hogy a politika nem játszott közre a felfüggesztésnél. Most az or­szágos elnök ur is tegyen ilyen kijelentést, hogy a politika nem játszik közre és tárgyi­lagosan állapítsa meg, tulajdonképpen mi történt Rimaszombatban és adja vissza Rima­szombat társadalmának békéjét. Giller dr. felszólalására Országh József al­elnök azonnal válaszolt. Bár diszkrecionális jog a felfüggesztés, — mondja Országh dr. — de meg tudja indokolni ezt a felfüggesztést, amit ő rendelt el, de nemcsak saját, lelkiis­merete, hanem felettes hatósága előtt is. Magasabb állami érdekből és ezenkívül a város érdekeinek szem előtt tartásával tör­tént a feloszlatás, mert Rimaszombaton ön­kényuralom volt. Többen a rimaszombati képviselőtestület tagjai közül és a testüle­ten kívül álló személyek is kívánták a kép­viselőtestület működésének felfüggesztését. Kórház-kérdések Országh alelnök válasza után folytatták a na­pirend tárgyalását. Lastovka dr. egyetemi ta­nár, tartománygyülési képviselő a pozsonyi országos közkórház tételével kapcsolatban el­mondotta, hogy a kórház ablakai az uccára nyílnak és a betegeknek emiatt nincsen nyu­galmuk. Azt kérte, hogy az építendő egyete­mi klinikát az egyetem-város szomszédságá­ban, a Laifranconi telepen állítsák fel. Ezután az országos képviselőtestület több kórház beruházási tételét szavazta meg. Az ipolysági kórház ügyével kapcsolatban felszó­lalt Tűsek Károly agrárpárti, aki kijelentette, hogy nincs az ellen kifogása, hogy tiszta ma­gyar vidékeken állítsanak fel kórházakat, azonban a jövőben a szlovák vidékek is kap­janak kórházakat. A nagymihályi kórház res­taurálási kérdésénél felszólalt Fleischmann Gyula dr. orsz. kér. szoc. párti és Rubes kas­sai orvos, akik uj kórház felállítását sürget­ték, mert a régi már rozoga állapotban és igen rossz helyen van. Mintán mintegy tíz évet venne igénybe egy uj kór­ház építése, végül is hozzájárultak a nagy­mihályi kórház tatarozására vonatkozó elő­terjesztéshez. Nagymihályon ezenkívül egy infekciós osz­tályt is felállítanak. Már délre járt az idő, amikor a két meg­üresedett választmányi póttag megválasztásá­ra került a sor. Azonban a jelenlevő képvise­lőtestületi tagok kevés száma miatt ezt a pontot levették a napirendről. Végül indítvány hangzott el az irányban, hogy a képviselőtestületi tagolt vasúti szabad- jegyét évi 2.500 koronával váltsa meg az or­szág. Ezt az indítványt a tartománygyülés nagy többséggel el is fogadta. Délután egy órakor ért végett az országos képviselőtestület két napig tartó tanácskozá­sa. Legközelebbi ülését az országos képvise­lőtestület minden valószínűség szerint Szep­temberben tartja. Junius 13-án az országos választmány ül össze. 9 Életrajzok irodalom Művészet Népesedés YilágmozgaEom Fizikai ismeretek T ermészetismeretek Mechanika Villamosság Jogtudomány Orvostudomány Gyermeknevelés Kozmetika Sport Közmondások Idegen szavak szóval az összes emberi ismeretek tárháza a Prágái Magyar Hírlap Lexikona 40.000 cikkben, 120.000 sorban, 1600 hasábon, 800 ábrával és mellékletekkel szemléltetve is= merteti a világ nagyjainak életét, a földrajzi alakulásokat a történelmet és minden egyéb tu­dományt, de tökéletes tanácsadója a gyakor­lati életnek is. A dusaranyozásu, pompás és tartós vászon- kötésű könyv előfizetési ára 72.— Ke A könyv bolti ára 100,— Ki lesz. Siessen előfizetni, mert előfizetéseket csak záros határidőre fogad el a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala, PRAHA II„ Panská 12/1II. Előfizethet három részletben is: megrendeléskor 24‘— Ke, junius 15-én 24'— Ke, és a könyv megjelenésekor az utolsó 24*— Ke. A Prágai Magyar Hírlap Lexikona felöleli Cseh­szlovákia lexikonális adatait ia.------------------------ -------Itt levágandó! -...................... —-----— ■ Ez ennel megrendelem a Prágai Magyar Hírlap Lexikona c. müvet 72 koronás előfizetési 1 árban. Egyidejűleg bekűldtem 24.— Ké és kötelezem magamat, hogy a második részletet junius 1-én, az utolsó részletet a könyv megje- enésekor fizetem, vagy pedig az elmaradt észletek utánvételezését kérem. (Nem kívánt törlendő) Pontos cím. Aliiirf*.

Next

/
Thumbnails
Contents