Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-06 / 128. (2349.) szám
10 TmAGAl-/V\A&Ji^-HlRLat»1930 június 6. péntek. . KéZ<SÍA7;DAiSÁfiP . A mezőgazdaság és a mai adózási rendszer Irta és a magyar nemzeti párt országos nagygyűlésén előadta JAROSS ANDOR dése, a világgazdaság jelei azt maitatják, hogy hosszabb időre szóló kenyérolcsóság ideje követAr, élelmiszeripar helyzete. Az élelmiszer- iparosok szövetsége a prágai kereskedelmi .Adózási rendszerünkinek eddig vázolt képe, — különös tekintettel a mezőgazdaságra —, kiegészül, ha a legjobban támadott és a .közgazdaságot legjobban sújtó adónemről, a forgalmi adóról is megemlékezünk. Ez a 1919-ben bevezetett adónem hihetetlen fejlődésen ment keresztül; az első évben elért 500 millióé bevételtől 1927-ig 2111 millió koronára emelkedett az állam évi bevétele, azóta kb. ezen szám körül stabilizálódott. A forgalmi adó az állami adó, illeték és vám jő védelmének 22%-át jelenti, tehát tényleg tekintélyes jövedelmi forrás; miután a mezőgazdasági cikkek az ipari 2%-os kulccsal szemben csak 1 %-al adóznak és a mezőgazdaság forgalma a dolog természeténél fogva nem olyan intenzív mint az ipari cikkeké, becslés alapján — miután erről megfelelő statisztika hiányzik — körülbelül évi fél milliárdra tehetjük a mezőgazdaság forgalmi adózását. A két év óta bevezetett adórendszer — bár annak idején az adókönnyítés jelszavával nyerte el a polgári kormánytöbbség osztatlan támogatását — a gyakorlatban megnövelte az adóterheket; a terhek nagyobbodását előidézte először a jövedelmi és kereseti adónál a pénzügyi hatóságok fik'tiv jövedelem becslése, mely Szlovenszkóban gyakran a történelmi országokénál is magasabb holdan- kénti jövedelmet vett alapul (Így pl. 1928-ra egyes kerül etekben kát. holdanként 1400—1600 koronát, 1929-re pedig 1200—1400 koronát); növelték az adózó közönség szorongatott helyzetét az uj adótörvény általános rendelkezései, melyek az adókivető bizottságokban, azok összeállításánál mind nagyobb hatáskört biztosítottak a pénzügyi hatosának. Végül általános depressziót váltottak ki az uj törvény büntető rendelkezései, melyek alapján a pénzügyi hatóság egyben bírói hatáskört is nyert. Amíg a régi magyar adótörvények ilyen esetekben mindenkor a független bíróság illetékességét biztosították, addig most a pénzügyigazgatóság adóikivető, adóbe hajtó és büntető fóruma lett az aid*ó- zőközönségnek. A legsúlyosabb esetben is, amikor fogházbüntetés szabható ki, sem a független bíróság elé tartozik az ügy, hanem egy a törvény által újonnan statuált fórum, az ,,Ítélő tan ács“ elé, mely 3 tagból ál és pedig egy bíróból (hivatásos), egy pénzügyi tisztviselőből és egy az adófizetők sorából kinevezett laikus ülmőkbőL Hasonló fiktív alapon történik a forgalmi adó kivetése ás; noha a törvény előírja, hogy az adóköteles* füzetes jegyzékben tartozik vezetni évi forgalmát feltüntető bevételeit; a gyakorlat megmutatta, hogy egyrészt az adómorál hiánya a leliki- iemertes bejegyzést nem garantálja, másrészt a kisgazdák elfoglaltsága mellett tőlük ezen előírás nem követelhető. Folyománya ennek, hogy a forgalmi adó kivetése is átalány alapon történik, ami a legnagyobb visszaélésekre ad módot, mely ellen — különösen a kisgazdáik — nem védekezhetnek kellő eréllyel és adatszerű bizonyítékokkal. Súlyosbítják az adófront helyzetét az önkormányzati testületek pótadói; alig van olyan önkormányzati szervünk, mely a részére törvényszer int engedélyezett legmagasabb adókulcsot igénybe nem venné; ezen adótételék kivetése éppen a felügyeleti hatóságok lassú ügykezelése miatt elkésve kerül keresztülvitelre s többnyire meglepetésként sújtja az adótartozását már kifizetni vélt adóalanyt. Általában — ha szükséges még valamit hozzátenni az eddig elmondottalthoz — az adóreform óta nem teljesedett egyik igen fontos ígéret, az hogy most már tiszta képe lesz mindenkinek adókötelezettségéiről. Nincs senki — azt hiszem egész Szlovenszkóban — aki nyugodt lelkiismerettel állathatná, hogy pontosan tudja, évente mennyit kell fizetnie s jelenleg mennyivel tartozik az államkincstárnak. Aj adókáosz itt van változatlan dimenziókban; lehet, hogy nemcsak az adótörvények és azok végrehajtása okozza, hanem részben a gazdasági válság miatt megcsökkent fizetési képesség, ezt el kell ismerni és talán gazdasági válság nélkül ma előbbre lennénk. Fokozza az adóbizonytalanságot a sok tulajdon- eltolódás, a földreform révén bekövetkezett ' és még mindig uj alapon fel nem osztott adótételek zavara; nagyon hiányzik az uj földadókataszter, mindez rendkívül módon növeli a tisztviselők munkáját és kelti fel az adóalanyok bizalmatlanságát. Amig pedig bizalmatlanság fogadja az adóhivatal munkáját, addig messze vagyunk a legcsekélyebb adómorál megszületésének lehetőségétől. Amig megtörténhetik az, hogy egy 10 holdas gazdát 50 hold föld tulajdona után adóztatnak meg; s egy 40 holdas gazdára 4000 kor. forgalmi adót vetnek ki, vagy egy teljesen vagyontalan özvegyre 2000 kor. kereseti adót, addig nem lehet megnyugvás, fizetési készség és kötelességvállalás. Az előbb felsorolt és részletesebben jellemzett nagyobb adónemek, — mert hisz sok apróbb illetékről, adóról itt most szó nem lehetett — akkor is tekintélyes terhet jelentenének a mezőgazdára, ha történetesen nem terpeszkedne itt a mezőgazdaság „kiét" szűk esztendője s nem uralkodna a bizonytalanság, hogy a két szűk évből nem lesz-e a bibliai hét. Objektív becslés szerint az cinmit két év alatt 30 milliárd korona érfék- veszteséget szenvedett a csehszlovákiai mező- gazdaság terményeinek elértéktelenedése következtében. Hogy ez mily hatalmas mám közgazdaságilag, azt legjobban bizonyítja, hogy a köztársaság évi nem- fgfítÁ jövedelmét komoly közgazdászok 80 imdiárd koronára teszik és az állam költségvetése évi 18—19 milliárd korona forgalmat mutat. Nálunk még nem dolgozták fel a mezőgazdasági válság grafikonját s agy nem tudok az egész országra nézve érvényes statisztikai adattal szolgálni, de talán összehasonlításul — miután a helyzet nálunk semmivel sem jobb, sőt az ipari tendencia miatt legfeljebb még súlyosabb — röviden kitérek a magyarországi Gazdasági Egyesület által kiadott könyv adataira, mely szerint kb. 400.000 kát. hold terület jövedelmezőségi viszonyait vizsgálták meg s eszerint 1 kát. hold tiszta jövedelme átlagosan 80 koronát tett ki, melynek értéke kb. egyezik az 1 kát. holdra eső közteher összegével. Nálunk — amint értesültem — egyes pénzügyigazgatóságok kát. holdanként 1050 korona adóköteles jövedelmet számítanak az elmúlt 1929 évre vonatkoztatva. Hogy' ez mennyire fiktív és minden objektív alapot nélkülöző számítás eredménye azt egy kis példa röviden - igazolhatja. Délszlovenszkón egy mondjuk 50 holdas gazda gabonatermelése a következő üzemi képet adja: 1. kát. hold gaoonatermelése a következő költségeket tüntetí fel. Korona: tarlószántás, boronálás 60+10=70 keverőszántás, boronálás' 80+10=90 vetőszántás, boronálás 80 + 10=90 vetés és eldolgozá6 30 120 kg. vetőmag (gabonaállagár) 1 38 \ 125 kg. superíoefát 90 tavaszi boronálás, heng. 20 acaíolás 10 . jégbiztosítás 40 arat órész ' llő aratókonvenció 20 1 kát. hold jöv. adója 51 1 kát. hold földadója 12 1 kát. hold községi pőfadója 24 1 kát. hold járási pótadója 14 1 kát. 'hold országos pótadója 19 egyházi, vagy iskolai pótadé 20 munkásbiztosi tás (1 kát. holdra) 30 forgalmi adó (1 kát. holdra) 35 cséplésérl 5% 57 összes kiadás: 975 A mellékelt példa szerint kát. holdankénti 10 q. termés esetén mutatkozik 175 kor. tiszta jövedelem. 9 q. termés mellett 60 kor. jöv. 8 q. termés mellett 55 kor. deficit. Fenti számítás alapján a költségek csak kát. holdankénti 8.5 q. termés mellett térülnek meg tiszta jövedelem nélkül; a példa szembeszököbb beállítása kedvéért pedig meg kell említeni, hogy az elmúlt 10 év adatai szerint Szlovenszkó átlaggabonatermése mindössze kai holdanként 7.5 q. volt. Mindezen természetes és mindenki által könnyen érthető számítás dacára a. pénzügyi hatóságaink nem riadnak vissza attól, hogy- a jövedelmi adó tárgyalásnál 1050 koronás jövedelem elszámolását kívánják gazdáinktól. Fenti példa kiegészítése és kritikai védelme érdekében meg kell említenem, hogy' a termésnél a szalmát nem értékeltem, mert. az mint trágyát, takarmányom táblát és esetleges rétet terheli, tehát úgyis átfutó tétel. Az állattartás jövedelme meg a takarmányos táblát és esetleges r‘tet terheli, tehát itt nyugodtan számításon kívül hagytam. Általában a mai agrárválság a termény árak alacsony nívója miatt akut, s éppen ezért az állatárakat — mint nagyrészt évek óta- változatlanokat — itt sehol sem választottam vizsgálódásom tárgyául. Számításaim szerint az 1 kát. holdra eső közteher az átlag szántóföldre vonatkoztatva jelenleg 205 koronát tesz ki; a termelési költség 20—25 %-át jelenti; hatalmas közgazdasági teher, amit talán legjobban példáz Tarján Ödön számítása, aki megállapítja, hogy a lakosság jövedelmének minden negyedik koronáját az államigazgatás emészti meg. Az államszocializmusnak ez a tultengése most, hogy a mezőgazdaság évek óta nem tapasztalt válságba jutott, önként adta a gondolatot, hogy elsősorban a közterhek enyhítése révén kell a mezőgazdaságon segíteni. Elsőnek dobtuk be a közéletbe az önként kínálkozó gondolatot, hogy a kenyér árának csökkenése magavál kell, hogy hozza az összes szükségleti cikkek olcsóbbodását; ezen akció előmozdítására az államot szólítottuk fel s ajánlottuk mint első lépést a forgalmi adónak fokozatos megszüntetését. Nem (ágithat mik attól a gondolattól, hogy akkor, amikor a mezőgazdaságból élők életnívója 30—40 százalékkal csökkent, az államnak kell beavatkoznia és az élet fokozatos olcsóbbodását előmozdítania. A mezőgazdaságok nagy része — a kiesi éppúgy, mint a nagyobb — deficittel zárta le a tavalyi évet 6 még mindig hiába való viták, politikai ügyeskedés p.k hitvány eszköze, az állam lakosságának 40%-át jelentő mezőgazdák sorsa. Ki kell mondani, hogy a mezőgazdák a legnagyobb csodálkozással és elkeseredéssel látják, hogy amikor egymás után adósodnak el a gazdaságok, a kisgazdák uzsorakamattal megterhelve nézik az elértéktelenedett kenyeret. s a mezőgazdasági munkás testéről lerongyolódik a ruha. akkor az állam intéző körei a jól fizetett állami lisztviselők 13 havi fizetéséről és a vasúti tarifa emeléséről tárgyalnak. A. mezőgazdasági válság nem konjunklur* kórkezik; a mezőgazdák a dolog természeténél fogva rálépnek az önsegély útjára e átalakítják — amennyire lehetséges — üzemüket; az állam feladata a gondos gazda körültekintésévé] gondoskodni róla, hogy a lakosság eme része a nehéz idők alatt teljesen össze ne roppanjon és majdan ismét erős anyagi támasza lehessen az államgazdaságnak. A józan ész, higgadt megfontolás diktálja, hogy' az állam terheinek nagy részét elvonja azon társadalmi réteg válláról, amelyet a mai idők legjobban sújtanak. Legyünk tisztában, hogy injekciók csak a szívverést gyorsítják, de sohasem gyógyítanak. A legegyenesebb, leggyorsabb segítség ut- a pénzügyi hatóságokon keresztül vezet. Ma már erre az évre elfogadott költségvetéssel állunk szemben a zadómérséklés és adóelengedés tehát csakis individuális lehet, de jó akarattal, becsületes tisztánlátással lehet segíteni; csak az utasításnak kell megjönnie felülről. A jövőre nézve azonban az államgazdaság jól felfogott érdeke és egyensúlya azt kívánja, hogy a jövő évre szóló költségvetés úgy készüljön el, hogy tekintettel legyen a köztársaság mezőgazdaságának csökkent teljesítő képességére; az állam presztízse nem kívánja meg, hogy évről- évre emelkedő költségvetéssel évről-óvre emelkedjenek a közterhek, különösen akkor, amikor az egész világ előtt közismert, válságot él át az állam egész gazdasági élete. A magyar ember, a magyar gazda szerelmese a földnek, a ringó búza tengernek, a kenyeret adó életnek; az maradt akkor is, mikor a sorsfordulat idezárta egy uj állam testébe; érzem a súlyát annak, hogy én ma itt nem tudtam semmi vigasztalót. semmi biztos kivezetőt mondani, sőt talán — nem adtam elég hűen vissza a panaszt, mely otthon van minden magyar portán a Csallóközben, éppúgy, mint a Tiszaháton, Gömörben szintúgy, mint a kanyargó Garami mellett. — Vége — A Vauim Oil Company prágai sajtóelőadása Prága, junius 5. A Vác un m Oil Comp. Rt. prágai vezetősége e napokban a sajtó képviselői számára érdekes estélyt rendezett, amelyen egy filmelőadás keretében ezen amerikai nagyvállalatnak történeti fejlődését mutatták be. Hlavácsek és Wachtl igazgatók az előadást üdvözlő beszéd keretében nyitották meg. Az előadásból kitűnik, hogy a Va- cmim Oil Company 1866-ban alakult s ebben az idődben végezték az első fúrásokat Tiitus- villeben, Pennsylvaniában. Azóta a Vaouum Oil Company egyre jobban fejlődik és egyenesen bámulatra méltó az a tudományos munka, amelyet ez az óriási vállalat az olajgyártásnál végez. Ennek a vállalatnak Európa valamennyi államaiban képviselete van és úgyszólván a kontinenst uralja. A társaság világeredményei az anyag minőségére vezethetők vissza. A társaság megalakulása óta arra törekszik, hogy minőségileg mindenképpen a legjobbat szállítsa és a legnagyobb gonddal dolgozik a társaság óriási kísérleti osztálya. A világon több mint hatvan mérnök egyebet sem tesz, mint tanulmányozza a Va- cuurn társaság olajminőségét és kétévenként Amerikában összeülnek ezek a mérnökök, megvitatják az aktuális kérdéseket és e tanácskozás alapján még jobban javítják az olaj minőségét. A Vaouum Oil Company a csehszlovák köztársaságban is óriási kutató műm kát végzett. A tudomány és technika feltar- tózhatatlanul tovább halad, mindennap újdonságot hoz és a társaság a korral haladva a kor igényeinek minden tekintetben meg is felel. Az olajtársaság Csehszlovákiában is többezer embert foglalkoztat és szoros kapcsolatot tart fenn úgy a Csehszlovák Autóklubbal, mint a Szlovenszkói Autóklubbal is. Az állami ipari tanács választmánya tegnap tartott ülésén az uj ipartörvénytervezet 14. paragrafusának a—d bekezdéseit, tárgyalta. A 14. paragrafus a) pontja azokat az iskolákat nevezi meg, amelyeken a mesterségekhez megkövetelt szakképesítés egészben vagy részben megszerezhető. A 14. paragrafus d) pontja pedig a javarészt nők által űzött mesterségiparokról intézkedik. Az ipartanáé? választmánya beható vita után a kereskedelmi minisztérium által indítványozott szöveggel szemben megfogalmazta a saját indítványát. Csehszlovák—magyar zománccdén y-egy e z - mény. A kormány németnyelvű kőnyomatosa jelenti, hogy a csehszlovákiai zománcedóny- gyárak — kilenc vállalat — szövetsége tegnap közgyűlést tartott, amely a szövetségnek a magyarországi zománcedénygyárakkal az értékesitére vonatkozólag kötött egyezményét jóváhagyólag tudomásul vette. Az egyezmény legfontosabb intézkedése az, hogy a két érdekcsoport a saját belföldi piacait tartja meg s a másik érdekcsoport területén nem csinál versenyt. A Bécsiben-kötött egyezményt Weisz Manfrédék is aláírták. Nagy a munkanélküliség az építőiparban. Az építőipar munkaviszonyai a folyó évben oly kedvezőtlenek, hogy igen sok szakmunkás a mezőgazdaságban igyekszik elhelyezkedni. EzeukivM igen sokain a külföldre utaznak, de ott sem jobb a helyzet. Jellemző, hogy a folyamaiban levő csekély számit építkezéseknél naponként óriási számban jelentkeznek a kvalifikált szakmunkások, természetesen eredménytelenül, mert munkát nem kaphatnak. és iparkamara helyiségeiben tegnap tartotta meg évi rendets közgyűlését. Az ott elhangzott jelentésekből az tűnik ki, hogy az élelmiszeripar helyzete a múlt év folyamán Mentősen romlott, ami az általános gazdasági válsággal s a fogyasztók vásárló erejének csökkenésével magyarázható. Az élelmiszergyárak a múlt ,év folyamán minimális nyereséggel dolgoztak, mert a nyersanyagokára nagyon felment. A kiviteli lehetőségek sem javultak. Némi javulás csak a csokoládé- és cukorkagyárak helyzetében tapasztalható, mely két szakma jelentősebb forgalmat tud felmutatni. Nagy segítségére volt ennek a két szakmának a kakaóbab vámjának csökkentése is. A csokoládégyárak egyébként remélik, hogy közös, együttes propagandával a belföldi fogyasztást jelentősen emelni tudják, ■mert a köztársaság csokoládé- és cukorka - fogyasztása még mindig nagyon messze áll Németország s általában a nyugati államok ! fogyasztása mögött. A kereskedelmi kamarák központja az aktuális kérdésekről. A kereskedelmi és ipar- j kamarák központja a mai napon tartott ülésén Matousek kereskedelemügyi miniszter i részvételével a közgazdaság váláságávail, a forgalmi- és fényüzési adó tervezetével s az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény novellával s végül a ; készülő építkezési rendtartással foglalkozott. A fontos ülésre legközelebb még visszaté- . rünk. Nemzetközi biztosítási technikai kongresszus Stockholmban. Folyó év junius 16—20 a között Stockholmiban tartják meg a kilence- ; dik nemzetközi biztosítási technikai kongresszust, amelyen a csehszlovákiai biztosító intézetek szövetsége és a kormány is képviselteti magát. A csehszlovák kormány megbízásából a belügyminisztérium részéről Jankó dr. osztályfőnök, a népjóléti minisztérium részéről Antengruber dr. miniszteri tanácsos fog megjelenni a kongresszuson. A csehszlovákiai biztositó intéztek több kiküldötte előadással is résztvesz a kongresszuson. A közgazdasági tanács a lentermelés helyzetéről. A közgazdásági tanács a lentermelés és a lenfeldolgozó ipar helyzetéről kidolgo- i zott memorandumát a múlt napokban juttatta I el a szak érdekeltségekhez. Ebből a .memorandumból az tűnik ki, hogy a csehszlovák köztársaság az utóbbi években átlag évi 116 ezer méterinázsa lent termelt. Ebből mint- j egy 40.000 mébermázsát exportáltak s a többit a belföldi fonógyárak dolgozták föl. Az importlen mennyisége évenként átlag 192.000 métermázsa. Ennyi len földolgozása mellett a lenfonógyárak a kapacitásuknak csupán 77 százalékát aknázzák ki. A termelt fonal kétharmad részét exportálják s csak egyharmad- részét használják fel a belföldön. Csehszlovákia a fonógyárak kapacitását illetőleg az ötödik, a céraaexport terén a negyedik s a kész- árukivitel terén a második helyen áll az európai államok között. Az áru minőségének feljavítására irányuló törekvések a leniemre- lés hektárhoza dekának emelésére és a jobb minőségek elérésére irányulnak. A csehszlovákiai fonott cipőkészletek értékesítési nehézségei Amerikában. Az észak- aimerikai Egyesült Államok vámemelési tervei miatt való aggodalmak következtében a i csehszlovákiai fonotfeipőgyárak igen nagy' mennyiségű árukészletet szállítottak Amerikába, melynek értékesítése most nagy nehézségekbe ütközik. Számos gyáros személyesen utazott el Amerikába s az értékesítés részben sikerült is, azonban csak nagy áldozatokkal. Ennek az iparágnak a helyzete egyébként egyáltalán nem javult, azonban újabb amerikai rendelésektől némi szilárdulás volna várható. Oroszország uj margaringyárakat épít. Oroszország margarintermelése jelentéktelen volt; az uj program szerint öt éven belül tizennyolc margaringyárat akannak építeni. Az évi termelés mennyisége 104.000 tonna lesz. Az első gyár évi 14 ezer tonna kapacitással Moszkvában már készen áll. A gyárakat épiiő központi szovjet reméli, hogy a termelést az év végére 29 ezer tonnáira fogja felemelni. Az ötéves program befejezés után annyi volna a margarintermés, hogy az évi fejkvóta 7—9 kg volna. Ezzl az intézkedéssel nagy- mennyiségű vaj szabadulna fel az export céljaira. A textiláru forgalmi adójának átalányosi- tása. A textilkereskedők szövetségének állandó bizottsága önsegélyezési akciót kezd azzal, hogy a textilgyárosokhoz é>s kereskedőkhöz külön körlevéllel fordul s abban határozott igenlő vagy tagadó választ kér a textiláru forgalmi adójának átalányösitása kérdésében. A körlevél szerint a kitérő választ és a válasz elmaradását elutasító válasznak minősítik. Az’ igy összegyűjtött anyagot a pénzügyminisztériumnak adják át s annak alapján eme kérdés végleges és gyors elintézését fogják kérni. Nincs szükség vámnyilatkozatra. A magyar államivá suták vezérigazgatósága a múlt napokban értesítette a csehszlovák kormányt, hogy a szén, mezei termények, szalma, vasérc, mészkő, faszén, magnezitpirit, mászniIrögén, tégla, tűzálló tégla, nyeravas, ócskavas és nyers dolomit szállítmányokhoz vámnyilatkozat csatolása neun szükséges.
