Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-04 / 126. (2347.) szám

1980 jwtiTttp 4, szerda. «PK«ya Sikkasztás gyanúja miatt letartóztatták Slavih Dezsőt, Gálszécs főjegyzőjét Bűnvádi eljárás indult meg Gálszécs aljegyzője és volt főbírája elten ts fsefisiiüfíüa és Magyaréiig & Národni Poütika cikke a csehszlovák-magyar viszonyról Prága, junius 3. A Národni Politika mai száma „Cs-ethtszilovákia és Magyarország"' ci- men cikket kezel a csehszlovák-magyar vi­szonyról. A cikket magyar vonatkozásai miatt egész terjedelmében ismertetjük, anélkül, hogy komimén tárt fiüznén k hozzá.- Különbséget Íveli tenni — írja a cikk­író a tényleges Magyarország és ama Ma­gyarország között, amelyet a háború utáni kormányrezeim alakított ki, amely Kun Béla. bolsevik! kormányának bukása után közvet­lenül vette át a konmánygyeplőt. Csehszlo­vákia olyan állaim, mely beleesik az úgyne­vezett revizionista eszmék programjába. A revizionista eszme a régi Magyarország re­noválásának gondolatán alapul s elsősorban Csehszlovákia ellen irányul. Épp ezért a két állam viszonya is e nézőszög szerint fejlő­dik. Politikai tekintetben Csehszlovákia tul- teszi magát a magyar revizionista kísérlete­ken, Gazdasági tekintetben a magyarok egy­általában nem követhetik a revizionista el­veket sem külsőleg, sem a konzekvenciákig menően. A gazdasági kapcsolatok egészen más természetűek, mint a politikaiak vagy a kulturális érintkezések. Csehszlovákia Ma­gyarországgal úgy számol, mint egy tényle­ges középen répái állami tényezővel, azon­ban ezt csali olyan Magyarországgal teszi, amelyet értelmes emberek alakitanaik ki. Á llamfértfini előrelátás, a történelem, a nemzetközi helyzet, a népek életét irányi tő törvények, az elvi igazságosság és a kulturá­lis erőiből folyó emberiesség iránti megér­tés: ez mind hiányzik (?) a mai magyar kor­ín ányrezsimből, a magyar arisztokráciából, a tisztikarból és a magyar társadalom min­den rétegéből, amely támaszát képezi a re­vizionista kormánynak. Magyarország ezzel autómaftikusan kizárja magát a természetes és törvényszerű állami fejlődéiből: a magyar nemzet értékét veszti, s ugyanakkor, ami­kor maga rabságban (?) van, a szlovákok, románok és jugoszüávok „fölszabadítására11 tör. A magyar polgár politikai megkötöttsé­ge ismeretes, Csehszlovákia és Magyaror­szág szerződési viszonya nem birhat tartós állampolitikai értékkel, ha. nem épül termé­szetes alapokra. Az érintkezés természetes alapját a két Mám közös érdekei kell hogy képezzék bizonyos politikai konstelláció, az adott esetben a középenrópai konstelláció mellett. A magyar érdekek tényleg közép­európaiak, de lényegükben és céljaikban el­térnek a csehszlovák érdekéktől. A magya­roknak a békeszerződések, nevezetesen a trianoni békeszerződés ellen vívott harca a feudális, középkori rendszer harca a modem Magyarországot körülvevő modern államok­kal szemben. Magyarországnak a környező szabad álamok nyomásától való függetleni- tése sohasem lesz dokumentálható az örök­re elvesztett nem-magyar területek vissza­szerzésével, hanem csakis a szomszéd álla­mokkal való együttes munkával. Csehszlová­kia és Magyarország viszonyát tehát úgy le­het jellemezni, mint két teljesen eltérő gon­dolatvilágot. Németországnak, amely né­mely német revizionista elveket bizonyos mértékig helytelenül azonosít a magyarokéi­val, szintén érdeke kell hogy legyen a ma­gyar eszmei káosz elutasítása s Csehszlová­kia irányában e 'kérdésben semleges kell hogy maradjon. Itt a magva az úgynevezett közép-európai problémának, itt az értelme és alapja a kisantantnak, a kisantanrt önvé­delmi szempontú létezésének. Magyarország a maga exisztenciáját a békeszerződések re­víziójára alapozta, mert a Magyarországot éri ülő békeszerződések korlátozzák a nem­magyar közép-európai népek fölötti hegemó­niáját. Ezért a békeszerződések revíziójával a saját javára akarja megváltoztatni a terü­leti viszonyokat, amivel egész Európa stabi­lizációjának és fejlődésének megzavarására törekszik, A magyarok a revíziót Csehszlo­vákiával, Romániával, Jugoszláviával és Ausztriával szemben terüfletváltozás formá­jában képzelik el, azaz azt tételezik föl, hogy ezek az államok vissza kell hogy adják Magyarországnak azokat a területeket, me­lyeket elvettek tőle s amelyek elvételét a békeszerződések tartósan biztosították. A békeszerződések revíziója céljából — fejezi be cikkét a Národni Politika — Magyaror­szág olyan államokkal való szövetkezésre törekszik, melyek imperializmusa szintén a térülletnövelésre irányul. Kassa, június 3. (Kassai szerkesztőségünk i telefonjelerítése.) Föltiinéstkeltő letartózta-! lást eszközölt tegnap a gálszécsi csendőrség. A kassai ügyészség rendeletére letartóztat­ták Slavik Dezső gálszécsi főjegyzőt hivatali sikkasztás gyanúja miatt. Az ügy előzményei esztendőkre nyúlnak vissza és Slavik letar­tóztatásával egyidejűleg bűnvádi eljárást In­dítottak Pichlik József aljegyző és Kandrács Milánó, junius 3. A génuai kikötőben teg­nap éjszaka borzalmas házbeomlási szeren­csétlenség történt, amelynek az emberélet­ben tett pusztításairól még a reggeli órák­ban sem lehetett tiszta képet; nyerni. Az öt­emeletes épületben ugyanis a kivándorlókat szállásolták el a hájóstársaságok és abból a 250 kivándorlóból akik tegnap éj­szaka a kivándorló-otthon vendégei vol­tak, reggel csupán 210-et számláltak ösz- s®e, a többi eltűnt, s minthogy a rombol - maz szétbontás! munkálatai jelenleg is fo­lyamatban vannak, majdnem bizonyosra vehető, hogy az éjszaka folyamán kiemelt három halotton kívül miég több halálra- zuzódott szerencsétlen ember holttestét ta­lálják meg. Génua kikötőjébe® egy rozoga ötemeletes épület áll a nemzetközi hajóstársaságok ren­delkezésére. Ezt az épületet a „kivándorlók otthonának11 nevezik és azt a célt szolgálja, hogy a Génuába érkezett kivándorlókat a hajóindulásig elszállásolják szobáiban. Az ötemeletes kivándorló-otthon tatarozása és jókarbantartása a hajóstársaságolk feladata volt, amelyek azonban nem tettek eleget az építkezési hivatal előírásainak. Az utóbbi időben az öreg, rozoga épület olyan állapotba jutott, hogy lakóinak éle­iét veszélyeztette. A javítási munkálatok most már elkerülhe­tetlenekké váltak, minthogy azonban a ha­jós társaságok nem tudtak vagy nem akartak más kivándorlóitajléfcról gondoskodni, Mihály, Gálszécs volt főbírája ellen is, akik ellen az a gyanú merült föl, hogy Slavik fő­jegyző bűntársai voltak. A hivatali sikkasz­tást úgy követték el, hogy az 1925—1928-ig hefolyt kereseti adókkal nem számoltak el, hanem azt saját céljaikra fordították. Az el­sikkasztott összeg meghaladja a 300.000 ko­ronát. Körülbelül két év óta bűnvádi eljárás folyik Mihalkó Árpád községi pénztáros ellen talpra állították a tűzoltóságot, a kikötő­ben állomásozó hajók tengerészeit, a kikö­tői rendőrséget, sőt alarmiro®ták a génuai rendőrséget is, amely a többiekkel együtt pár perc múlva a helyszínén termett. Hozzáláttak a mentési munkálatokhoz és rö­vid idő leforgása alatt 15 embert mentettek ki a harmadik emeleti hálóterem kőtörmelé­kei alól. Már ekkor látták, hogy a falak meg­hasadoztak és az egész épület a beomlás ve­szélyéibe került. A mentési munkálat hevében nagy gyorsan meg akarták erősíteni az omladozó falakat, de alig, hogy munkához láttak, újból félel­metes ropogás hallatszott és egy-két másod­perc múlva a falak kártyavárként omlottak össze, maguk alá temetve az épületben ma­radt kivándorlókon kívül a mentőexpedició több tagját is. A koromfekete éjszakában át­hatolhatatlan porfelhő vette körül a beom­lott épületet, amelyből csak az alapfalak és két emelet váza maradt meg. Az újabb sze­rencsétlenség hírére most már az egész rend­őri készenlétet és katonaságot is kivezényel­tek. A hajnali órákig szakadatlanul folyt a mentés, anélkül, hogy a munka javarészét el tudták volna végezni. A korareggeli órákban még emeleímagas kőbucka állott, amelyen serényen dolgoztak a katonák, a tűzoltók és a mentők. Még az éjszakai órákban kiástak három halottat és kiszabadítottak a romok közül mintegy ötven sebesültet, köztük a tűzoltók parancsnokát, egy tűzoltót, két rendőrt, egy katonát és egy matrózt. A halot­tak között egy magyar állampolgár is van: l is, aki eddigi kihallgatásai során azzal véde­kezett, hogy a sikkasztásokat Slavik Dezső főjegyző tudtával követte el. A sikkasztások- ra úgy jöttek rá, hogy Slavik főjegyző több adófizetőtől oly adókat akart behajtani, ami­ket már egyszer befizettek és akik emiatt följelentést is tettek. Slavikot ma átklsérték a kassai ügyészség fogházába. Schache Ferenc, akinek közelebbi személy­azonossági adatait nem közli a híradás. Reggel számbavették a teremben elszállásolt kivándorlókat és ekkor megállapították, hogy a 250 kivándorlóból csupán 210 van jelen, negyven kivándorló tehát eltűnt. Az eltűntek egy része valószínűleg más szál­lást talált az éjszaka folyamán, más része pedig alighanem áldozatául esett a szerencsétlenség­nek és összetört tagokkal fekszik a kőtörmelék alatt. A romok szétbontása változatlan erő­vel folyik tovább és azt hiszik, hogy az esti órákig sikerül a mentőknek eljutni az alapfa­lakig. Az eltűntek névsorában két magyar állam­polgár neve is előfordult: Zalencsics Ernő és Higas Béla. A génuai hatóságok tegnap rendeletileg megtiltották a milánói és génuai lapok szer­kesztőségeinek, hogy a katasztrófáról beszá­moljanak. Az olasz lapok az említett oknál fogva egyálta­lán nem tesznek említést a szerencsétlenségről, vagy ha igen, csak pár sorban regisztrálják azt. A szűkszavú komemntárok szerint a felelősség a h aj óstár saság ok at terheli, amelyeknek köte­lessége lett volna a kivándorlók elszállásolá­sára szolgáló épületet idejében renoválni és lakhatóvá tenni. Ez nem történt meg, ellenben megtörtént, ami előrelátható volt: a dütedező és rozoga épület beomlott és emberéletben is nagy kárt okozott. A hatóságok szigorú vizs- I gálatot indítottak. az egyes épületrészek reparálását meg­kezdték anélkül, hogy az épületet kiürí­tették volna. Ennek a hevenyészett műn kárnak és a köny- nyelimü eljárásnak tegnap éjszaka tragikus következményei lettek. A. kiváudorlóotthoribam tegnap 250 kiván­dorolt volt elszállásolva, legtöbbjük örmény, arab, lengyel és Szí­riái kivándorló volt, ue akadt közöttük egy pár magyar állampolgár is. Az esti órákban a kivándorlók aludni tértek, de még el sem helyezkedtek srzofbáljukbain, amikor a harmadik emeleten lévő hálóterein nagy recsegés-ropogással beomlott és a hatal­mas kőmassza rázuhant a tereimben lévő emberekre. A mennyezetfal beomlása az egész épületet alapjaiban megrázta és a ki­vándorlók között óriási riadalmat keltett, amit fokozott a szerencsétlenül járt embe­rek vérfagyasztó jajgatása. A vészjelek SZENTIVÁN-FURDO MEGNYÍLIK JULIUS1.- EN Blaha Marián püspök SzNácson nem a kizsákmányolásról, hanem tájékozatlanságról és mulasztásról beszélt Az egyházfő távirattal igazítja helyre vasárnapi tudósításunkat A P. M. H. vasárnapi számában alkalmi tudósítónk tollából tudós Mást közöltünk Szliács-fürdő uij monumentális vigadójának felavatásáról. A tudósítás kiemelt olyan mo­mentumokat is, amelyek méltán érinthették a magyarság érzékenységét, erősen tenden­ciózus és túlzott beállitá&ba helyezve a régi uralom hibáit. Különösen pedig a szlovák nép „elnyomatását11. A tudósítás a többi kö­zött Blaha Márián besztercebányai püspököt is aposztrofálta, mint aki „az ezeréves ma­gyar elnyomatást11 tette volna meg beszéde egyik főim ott várnává. A tudósításra Garamszenlke resztről fő­szerkesztőnk ciimére a következő távirat ér­kezett: ki árai beszédemben nem kizsákmányo­lásról, hanem tájékozatlanságról és mu­lasztásról beszéltem. Ti«?J - ’ ’' ! Blaha Márián. A püspök, ur helyreigazitását tisztelettel és megnyugvással fogadjuk s a tudósi fásban előfordult sajnálatos félreértést annak tud­juk be, hogy alkalmi tudósítónk valószínűleg nem Kiírja tökéletesen a szlovák nyelvel. A magyarság megnyugvással és örömmel ve­heti tudomásul, hogy az egyházfő Szliácson sem vált hűtlenné ahhoz a toleráns és emel kedett szellemhez, amely egész közéleti mü ködösében vezeti s részére az őslakosság egyetemének osztatlan tiszteletét és megbe csülését biztosítja. A francia kormány helyzete újra kritikussá válik Paris, junius 3. Tardieu dijoni beszéde az első nap kedvező benyomást okozott Paris­ban, de a kedvező hangulat máig eltűnt, Tardieu és a radikális párt néhány tagija, elsősorban Caillaux és Montigny tegnap tár­gyalásokba bocsátkoztak és arra törekedtek, hogy újból nemzeti koncentrációt teremtse­nek, melyben a radikálisok befolyása lénye­ges lenne. A radikális párt természetesen hivatalosan nem tudott a tárgyalásokról és a baloldali pártvezérek nem azonosították ma­gukat Gaiiauxvail. Mal vy és Mayer képviselők határozottan tiltakoztak az újabb közeledés ellen, mert a párt eljárása könnyen ferde megvilágításba kerülhetne. A tárgyalások máris kudarcot vallottak, mert Tardieu nem engedett. A miniszterelnök feltétel nélküli megadást kivan. A baloldali tábor elkesere­dése napi" ól-napra nő s a kormány helyzete könnyen kritikussá válhat. Beomlott a génuai kivándorló-otthon öt emeletes épülete és a romok 250 kivándorlót maguk alá temettek Három magyar állampolgár van az áldozatok között ™ Negyven kivándorló nyom­talanul el tűni és ezeknek nagyrésze valószínűleg a romok között lelte halálát

Next

/
Thumbnails
Contents