Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-29 / 146. (2367.) szám

MILYENÍBÚ Nyngateurópa felöl további hűvös légrótegek van­nak érke®öben Kü/.épeurépn felé. — ídőprognózis: Yáltosékony, zivatarra hajló, mérsékeltebben me­leg idő várható, nyugati széllel. — A varsányi Árpád-korabeli templom restau­rálása. Léváról jelenti tudósítónk: A hon t,var­sányi református egyházközség. melynek tulaj­donában van jelenleg az Árpád-korabeli tem­plom, mely e vidék egyik jeelntős műemléke, a templom restaurálására készül. Mivel a műemlé­keknél figyelemmel kell lenni a régi stílus meg­óvására a restaurálás alkalmával, ez a munka pedig általában költségesebb szokott lenni, kí­vánatos lenne, hogy a műemlékek országos bi­zottsága a templom etilezorü restaurálására, va­lamint az ebből folyó fölteégtöbbletnek az ál­lam részéről történt megtérítésére intézkedése­ket tenne az egyházközség szegénységére való tekintettel. — Julius elsején ünnepli a német birodalom a rajnai terület felszabadulását. Berlinből je­lentik: A rajnai terület felszabadulását a német birodalom nagy fénnyel julius elsején ünnepli meg. Délben 12 órakor az összes templomokban ünnepi istentisztelet lesz. i — Öt gazdasági épület égett le Nagy sáliéban. Lévai tudósitónk jelenti: Nagysallóban kigyul­ladt Tóth Lajos pajtája. Az óriási szárazság miatt a tűz rohamosan elterjedt. Csakhamar a szomszédos gazdasági épületek is lángba borul­tak. Összesen öt gazdasági épület égett porrá az összes gazdasági gépekkel és egyéb felszere­lésekkel. A tűz okának felderítésén a csendőr­ség fáradozik. — Halálos baleset szénarakodás közben. Tor­naijáról jelentik: A maga nemében páratlanul álló halálos szerencsétlenség történt hétfőn a lévárti mezőn. Szepesesi János lévárti gazda szénaraíkodással volt elfoglalva s már indulóban volt hazafelé a megrakott kocsival. Biztonság kedvéért még erősebben akarta megrögziteni a kötelet, amikor egyszerre a kötél elszakadt és a szénát szorító rúd teljes erővel a szerencsétlen gazda fejéhez csapódott, aki a hatalmas ütés következtében holtan terült el a kocsi tövében. — Dolgoznak a klenóci betörők. Klenócró! jelentik: A Nyustya melletti Klenóc községből újabban mind gyakrabban érkeznek hírek ki­sebb-nagy óbb betörésekről. Tegnapelőtt Rubo- vics Sándor kereskedő üzletét és lakását láto­gatták meg ismeretien tettesek, ahonnan külön­féle értékeket, pénzt és ékszert loptak el. A be­törő az üzlet előtti fára mászva, a háztető cse­repeit felszedve hatolt be a padlásra., majd on­nan az üzletbe és a lakásba, ahol mindent fel­forgatott. A kár összegét eddig nem állapították meg. A nyomozás folyik. — Gyermekáldás Magyarországon. Budapest­ről táviratozzák: Az idén jelentkezett ©Isőizben Í^Tríigy gyermekáldás, amely a háború után Magyarországon bekövetkezett. A középiskolák első osztályába való beiratkozás alkalmából annyi az előzetes jelentkező, hogy valamennyi középiskola első osztálya betelt és a később je­lentkezőknek már nincs helyűik. — Grado, Portorose, Lido, Riccione, Abbázia, Arben szervezett olcsóbb nyaralásról kérjen vá­laszbélyeggel prospektust! Elsőrendű penziók, kedvezményes utazás egyeseknek is. Lloyd uta­zási iroda, Kassa, Kovács u. 29. &z. 1930 Jattra* 89, vasárnap. wasnobiiMaK^^ Színid A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezei megalakulásának előkészületei Magyar kulturális életünk a közel jövőben jelentős erővel bővül a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet megalakulása révén. A nagyarányú gondolatról ée a megvalósí­tására irányult előkészületekről már hírt adtunk. Az első szervezés munkái értesülé­sünk szerint örvendetes eredménnyel foly­nak, úgy hogy a szövetkezet alakuló közgyű­lése még a nyár folyamán megtartható lesz s az általános érdeklődéssel várt könyvkia­dás az ősz folyamán megindulhat, A szövetkezet alapítási tervezetét már eddig ás csehszlovákiai magyar társadal­munk vezető egyéniségei írták alá. Az ala- pilók a közeljövőben megbeszélésre jönnek össze Szén tiván-fürdőben s ott előkészítik úgy az alakuló közgyűlést, mint a nagyobb arányokban meginduló részjegy-jegyzési akciót. Az alapi tök összejövetele összes aláírá­sukkal ismét kibocsátja az alapítási terveze­tet, ezúttal a nagyközönség számára és fel­hívással fog fordulni csehszlovákiai magyar­ságunkhoz a nagyszabású elgondolás meg­valósulása érdekéiben. A Könyvb arámik Társaságának a tagjai tájékoztató körilábban a napokban értesül­tek a szövetkezet terveiről és a részjegyvá­sár lás módjairól. IA Könyvbarátok Társasá­gában me szervezett magyar könyvvásárló közönség lár odúig is jelentős módon já­rult hozzá a szövetkezeti terv sikeréhez. A részjí iyvásárló közönség a szövetkezet kiiadásálbai megjelenendő könyvekben első­sorban és jutányos áron fog részesedni, de minden je szerint a részjegyek értékpapír­jellege iö lőnyöseo fog kidomborodni a szövetkeze[sjkeres működése során. A rész­jegyeket az Vlalkuié közgyűlés után azonnal szét fogják II doni. A szövetk^t könyvelőállitása Szlovén sz­ív ón fog tört! ni, hogy így szlovenszfcői nyomda ipa rumi is támogatást nyerjen a szövetkezet tunikája révén. biztosi tott könyvkiadással Ennek a munkának az előkészületei viéban nagyvonalúságot mu- taitnak s a meanIvánuló nagy érdeklődés révé®, előre is fagyon kívánatos sikert je­lentik. \ 15 aBBBcnaamu»ai | eséssel ismét a földet súrolná és a kisleány* | a gazdag fiú buga, az egyetlen résztvevő, a j cselédlánnyal érző lélek a házban — kifeje- | zi egy mondatban a lényeget, mikor ezzel j fogadja a belépőt: „Jaj, elűzted a madara- ! kát!“ j Pompás színészek ezek a vilnaiak, pom-* j pás, hogy mennyire egy kéziben van az 1 egész színpad, a rendező kezében Nincs az j a darab, amit ezek a színészek, ez a rende­ző nem hozna ki egy magas játéknivóu ! felül. De a gettóban, az orosz-zsidó millieu-i : ben lejátszódó darabokban mondom felejt* I he télién, amit produkálnak. Nemi csoda, vé- t rüík, idegük az, amit itt visszaadnak. Kevés színésznek adatott meg, hogy olyan közel iegyem a darabban foglalt élet, valóság gyö­kereihez, mint a zsidó színésznek. Hiszen ők maguk, az életben is, ezt a típust, ezt az emberi fajt képviselik. Nem is kell beleél­niük magúikat a darabba. _.ert nem idegen nekik, csak éppen spontán ön önmagukat kell adniok. És ezt teljes mértékben meg úa; cselekszik a művészet magas fokán. Érdekes, hogy Prágába, ebbe a zsidóság szempontjából annyira tradicionális városba, csak ennyi év után kerültek el. Igaz, hogy a zsidó szellemből itt nem maradtak meg már csak a legendák, a régi kövek, a getfő lebontásiam részei és a sírkövek a régi zsidó temetőiben. A többi mind elmúlt, nem mén.* tődött_ át itt tradícióból, szokásból jottányi sem. De annál különösebb volt, hogy annak az életnek, szellemnek levegője csapott meg a színpadról, amelynek ebben a város­ban már osak kőből való, élettelen relikviáin őrzik. * '1 Az, előadás előtt beszélgettem a zseniális* európai hirii rendezővel ős színésszel, Alex Stein-ual, aki elmondta, hogy Bécs, Berlin* Budapest, Prága után most Szlovénszkóra é$ Rusziinszkóba is el fog látogatni társulatá­val, még pedig Kassára, Ungvárra, Mun­kácsra, Beregszászba és Nagyimihályba. Sósénes Erzsi, A vilnai zsidó színház drágában Ossyp Bymovs Szomorúságának énekesi Prága, jumiius vége. Ossyp Dymov Szomorúságának énekese cionü itragikom'édi'áiját néztem meg a Prágá­ban vendégszereplő vilnai jiddis színháziban. Szomorúságának énekese — mintha vala­ki megszemélyesítené a bánatot, saját bána­tát, azután egy másik, kívülálló résztvevő emberiként fölébe hajolna önőnm agárnak és egy monoton dalt dúdolna, monoton megrázó éneket. — mint amilyen monoton, szívig érő éneket, kopognak késő ősszel az esőcseppek a háztetőkre bulltukban. Nem sok-e ez, hogy egy színházi estéből ilyen mély és nem könnyen elszá'Hó emlé­kem marad? Sok-sok színházi est© van mö­göttem és majdnem mind belemosódott a feledésbe. De ezek a vilnaiak mindig olyan fényeket gyújtanak a lélekben, amelyek nem alszanak ki egyhamar. Hét évvel ezelőtt Bécsiben Láttam őket elő­ször; abban az időben jöttek Vilnából — hogy úgy mondjam — Európába. Jiddisül akkor hallottam először színpadról, a Dy- beck ment és ma már csak arra emlékszem pontosan, hogy felkavart ez a színjátszás, mint agy személyes élmény, megbabonázott és ha behunyom a szemem, ma is élénken látom még a darab egyes jeleneteit és tisz­tán egy haláltáncot, amelyet egy öreg kol­dus asszony jár, viziósam, részegen, részegi- lőn és megborzong atón. A haláltáncot és kö­rülötte megelevenedik újból számomra a vilnai zsidó színház. És most megint itt ülök a leeötétitett nézőtéren és a vilnaiakat hall­gatóim azon a nyelven beszélni, amelynek létjogosultságát náluk értettem meg először és most Jeskele, a hegedűs, a Szomorúságá­nak énekese felcsendülő, tiszta, bánatot éb­resztő, furcsa dallamát viszem el emlékül magammal. Oh, csak az elragadtatás hangján swSflha- tok róluk, és úgy sajnálom, hogy nincsenek fényesebb szavaim, megelevenitöbbek, ame­lyek közel járnának azokhoz az érzelmek­hez és gondolatokhoz, amelyeket ez a jiddis­színház felheseegetett bennem. Ebben a millieuben, ebben az atmoszférá­ban ée ezáltal az egészen különösen hang­súlyozott színjátszás által a legegyszerűbb dolgok is transzcendentális jelentőséget kap­nak. Érezni, hogy ezek az emberek ebben az orosz-zsidó faluban, amelybe a mese helyez­ve van, he kerített területen mozognak és ezen túl nincsen számukra sem levegő, sem lélegzet, örömeiket ős fájdalmaikat önikinzó víziókban élik ki 1 ki nem élt szabadság­vágyuk állandó trázban tartja őket. A vilnai zsidó szyáz, amelyet híres ren­dezőjük, Alex SteiAieze és szelleme moz­gat a dinamika t^g gépezetével, nem elégszik meg azzal, Vy az írót tolimácsolijta, megeleveníti az iOÜLi.&ut, amelybe az ító alakjait elhelyezne rendezés mindent elevenné, élettel teljés tesz, a játéknak olyan magával sodró 4j© van, mint az élet eseményeinek. Pedig Viden fénylő miszti­kumba van burkolva <%gy lépéssel mindig távol van a valóságtói]® az jr5 elképzelé­seit, gondolatait mind-^ji^j^y megteste­síti és nem mellékes m*a szereplők ruhá­jának színe és árnyalatlfijQ^ mert minden arra szolgál, hogy az i r^képzelését minél élénkeblben átvigye a n4k<|paeletéíbe. Megpróbálom viaszaidig a darab ©gyik jelenetét, amely a legmlbb hatást tette rám. 1 Egy szegény kis zsidó gazdag ro­konoknál szolgai. A g®^da4jhQj2 fj^ rol- met hazudott neki, azután £S a v£_ r óéban egy pénzes lányt aífeleségiil ven. ni. A kis cselédlány a konjKai) hl ée kö­réje gyűlnek a falu szegén** baromfival házaló asszony, a vizhordó, i0lond a viz- hordó fia, Jeskele, a hegedi jeskele, az írástudó e nyomorultak Közfa&g szerelmes a kis cseDédíhe. Mindenki tai^ a(j m|n. denki benne van ebiben a tr£ű3 történetben, amely az egész I hgy© lett A becsapott, meg,rúgott, s&eiVétten ki® cseléd levelet akar iratai a gL fj^ak. Jeskele írja a levelet. A cseléig rű, majdnem nyers szavakat dif ^ kele szépíti a szavakat, csiszoljál^ ore_ geti őket szivéből, fantáziájábólL ^ gzj_ nes sárkányokat. Jeskele és V ©^yütt mindenki, aki jelen van, megraL^dik a szavaktól, szinte ujjonganak Ljen U[j szón, amit Jeskele kimond és le’i\]!j|SZ{j_ kum, ámuló csoda itt a betűvetés 4/ hi­szik, érzik, hogy a kis cseléd és szépül a levél nyomán. FelpjtK^ pillanatok ezek, mintha a faludéiny.. leOike szállna fel, mintha fedsz^aduBt/ az emberek, könnyűek lesznek és mád sak — és Jeskele a saavakai egyszerre V úgy fedezi fel, úgy mondja/ki és irja\ mintha a leány ő hozzá Mfiltná őket és n< a csábi tónak. És akikor, mikor ebben a ! vélben mindenki feloldódott, bellép a gazd fiú, — mindenki megütve esik vissza a va: lóságba — mintha felszálló lelkiük egyetlen (*) Meghalt egy Shakespeare-tudós. Londonból jelentik, hogy ott meghalt Sir Israol Gollancz. Ann glia egyik legkitűnőbb Shaikcspeare-tudósa. Lon^ donban született 1863-ban, e már egyetemi tanuk mányainak elvégz-étSe után a régi angol irodalom* nak ezen telte feltűnő kritikai tehetségét. Különö* een Shakespeare tanulmányai hívták fel rá a tudó* mányoe világ figyelmét. Tevékenyen részt vett « brit akadémia megalapításában, amelynek 1900 óta egészen haláláig főtitkára volit. (*) Anna May Wong Bécsbe szerződött. Anna May Wong, az iiluEztrie kínai fiimezinésznő, egy* időre bucsuA morud & filmnek. Anna May Wong a* uj ezezónra a bécsi Neuee Schauspielhans'ba ezer* ződött ée már augusztusba® fellép egy amerikai darabban, amelynek A kimd táncoenő a címe. (*) Toscaninl repülőgépen indult Bayreuthbaí* Toflcardni csütörtökön elhagyta Milánót, repülő* gépbe ez állt ée Bayreuttóba repüli, ahol megkezdi az ünnepi játékok dirigálásához szükséges pró* báfcat. Toscanini a bayreuthi játékokon Trietáa és Izo-ldáí és a Tannihüueert fogja dirigálni. (*) Megjelent a Magyar Minerva 2. száma. Aaj egyetlen csehszlovákiai magyar szépirodalmi, tu* dományos és táreadalmi folyóirat júniusi száma a napokban jelent meg. A julius és augusztus kivé* telével havönkint 36 oldalas nagy oktáv alakban megjelenő folyóirat előfizetési ára belföldön a* 1980. évre 18 korona. Egyes szám ára 3 korona. Az 1930. évre szóló előfizetési összeg a Magyar Mi* nerva kiadóhivatala (Pozsony-Braiislava, Kertész* ucca 1. szám) címére küldendő, mely 3 korona postabélyeg ellenében készséggel küldi meg a 2. számot is a ceekklappal együtt. Ugyanott néhány példány még az 1. számból is kapható. (*) Egy nagyváradi magyar hegedümüvésznö forró sikere Prágában. A prágai állami zene kon* zervatórínm tegnap este tartotta meg ezidei vég* zenijeinek szokásos hangversenyét. A hangverseny* nek külön érdekességet adott, hogy annak kerew télben első alkalommal került Prágában előadásra Dohnányi Ernő hegedühangversenye, amelyet a prágai cseh filharmóniai társaság nemrégiben szer* zefct meg előadásra. A zenemű begedüszó’ójáH Pásztor Boríska nagyváradi hegedümüvésznő, a prágai konzervatórium most végzett nővéndékai játszotta el. Négy abszolvens, Vlásek Yácl'av. Kin csera Jaroslav, Pász-tor Borisba és Vondrovica Ottokár lépett fel a hangversenyen a cseh filhar* móniával, amelyet Stupka dirigens vezényelt ki* tűnőé®. A négy abszolvens közül Pásztor Boriska és Yondrovios zongoxamüvé'Sz tűnt ki kimagasló tudósával és nagyrafejiődött tehetségével. Pásztor Borieka játéka teljesen kiforrott e a nagyszerű! Dohnányi-ópusz minden szépségét maradéktalanul kihozta. Vonóvezetése kifogástalan, kristálytiszta minden hang, amelyet hegedűjéből kicsal s küJo- nösen előnyös benyomást keltett erőteljes muzsi­kus-egyénisége, amely elragadó játékából kibont** kozott. A közönség is viharos ünnepléssel hono* rálta a nagyváradi magyar hegedümüvésznő pom* pás teljesítményét és a bemutatott zenemii érté* keit. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A Merelem ébredése. (Bámky Vilma.)] ALFA: Tarakan óva. (Hangosfilm.) KOTVA: A mindennapi kenyér. (2. héti LUCERNA: 8*t Lajos király hidja, (LTl Damita.)’ ETRO: Bili, a jé katona. (Syd Chaplin.) ASSAGE: Két szív Y\ ütemben. (5. hét.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA )N kerfcmoai: A fekete-erdői leány. I" S Z A N A T Ó RI UmI ! ^CARIfAS^í! \ POZSONY, TORNA-U. 18. ' I I T«L 28-95. TeL 88-Stt. j Saítlé»aei.“sefoé8Keí,-H«®y6gyá»sat^' uroEoüjla ém iarya^oiogla. | 1. Mafái? napi 80.— Ki., IL osztály napi 150.— Kft. I Ssebafl orvosválitaaíái*! fettUai pataálií 8 napra I. osztály KC. 1609.— ! • x 8 a ü. „ „ 1000.— j- waoMB■■■nagBadfattpCMgmBBMMMaMiMw *>!«•* wr ~— i tomtmno——% maammmmmmmmmeamK y ....eiWTltl a | — Kigyóvadászat flóbertpisztollyal. Tiszolc- ról jelentik: Geuüka L,ajos és Demény Sámuel tiszolci fiatalemberek vasárnap kirándulást rendeztek a 6avanyuvizforrá&hoz. A paátuk szé­lén egyikük egyszerre osaik egy kígyót pillan­tott, meg és Demény előszedte flóbertpisztolyát. hogy leteritse vele a menekülő állatot. Csutka azonban elkapta Demény kezét, azt mondva, hogy olyan közelről nem vicc lelőni a kígyót. A golyó így célt tévesztett és Csutka Lajos gyom­rába. fúródott derékszíján keresetül ée a beleket nyolc helyen átszakitotta. Beszállították a ri- maszonnbati közkórháziba, ahol azonnal megope­rálták. A kigyóvadász fiatalember már túl van a veszélyen. I Ma szeplőjétől, arcfoltjaitól gyorsan és biztosan akar megválni, úgy használjon : *Ö | Créraet jj 1 tégely Ki 10'—> hozzávaló szappan J Kc 5'—, areviz Ko 5'—. hoeJárusítóhelyj KAZAR DROGÉRIA, TORHAL’A Napontapostai szétküldés.

Next

/
Thumbnails
Contents