Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-29 / 146. (2367.) szám
2 1930 június 29 vasára**. Kar i pénzügyőrök is nasifar kinyieket kokéinak Ezer és ezer könyv hever tefailaisa a komáromi vémbivataS raktáraiban cíiö mot ckh? Késiül a lakásprobléma végleges 0 megoldása 'Prága, június 28. A népjóléti minisztériumban tegnap ült össze először az úgynevezett lakásbizottság, amely a koalíciós pártok kiküldött képviselőiből és szenátoraiból áU. A tanácskozást vesető Czech miniszter mindenekelőtt a bizottság feladatairól beszólt, majd megállapodtak abban, hogy ősszel miképpen folytassa a bizottság előkészítő munkálatait. A lakásprobléma elintézését főleg a háztulajdonosok érdekeit szolgáló pártok sürgetik s valószínű, hogy az őszi parlamenti ülésszak alatt súlyos összeütközésekre kerül a sor a szocialisták és a polgári pártiak között, mert a szocialistáik miniden lehetőt elkövetnek az irányban, hogy a törvény előkészítő munkálatait műinél később fejezizék be s a jelenleg érvényben lévő lakóvédelmi törvényt közvetlen lejárata előtt ismét csak meghosszabbítsák. A minisztertanács megbízásából egy négytagú miniszteri bizottság most arról tanácskozik, hogy végleg definiálja az úgynevezett pótiakás fogalmát. Ez a bizottság, amelynek tagjai Matousek, Czecb, Meisner és Vis- kov,;ky miniszterek, első .konferenciáján nem tudott megegyezni és tanácskozásait a jövő héten folytatja. Komárom, junius 28. (Saját tudóeditőolctól.) Megemlékeztünk annak idején a február végén egész Szlo vemszkóbaji vég- rehagtott könyvrazaiéről, melynek, oly sok magyar könyv lett az áldozata. Most hasonló eset ÍHgatija a kedélyeket. A komáromi vámhivatal több ezer darab külföldi szerzőktől fordított magyar regényt foglalt le és tart már két hónapja raktáraiban. Meg kell jegyeznünk azt a szabályt, hogy a Magyar- országon megjelent könyvek közül akadálytalanul behozhatok azok. az 1918 után megjelent könyvek, amelyek külföldi írók magyar fordításait tartalmazzák. Ezt az dllamirendőreég mindenütt megengedi, Komáromiban azonban nem is jutott az államrendőrség elé a kérdés eldöntése, meri a fináncok a raktáraikban őrzik ezeket a könyveket, amelyeket Szlovemszké minden magyar könyvkereskedésében szabadén árusítanak. Az ügy állítólag a vezérpénzügy igazgatóság elé került, amely azonban neon siet a döntéssel. Amint értesülünk, ebben a kulturbotrány-ügyben interpelláció készül, ami abból a szempontból is szükséges, hogy bisztáztassék a pénzügyőr, illetve vámőrségnek szerepe a behocsott magyar könyvek körül. fordulattal mutatott rá arra, bgoy Holota dr.-t születésekor két Múzsa is homlokon csókolta: a Politika és a Sport múzsája. Ez a két szenvedélyé van életének, s jellemző, hogy milyen jól tudja a kettőt összeegyeztetni, 6 lett a magyarság ügyének egyik legjobb kapu védje. A politikai érdemeinek méltatásánál emelt hangon mutatott rá arra, hogy Holota János személyes érdeme, hogy ma az érsekujvári városházán magyar többség irányítja a város életét. Turchányi Imre dx. az országos keresztényszocialista párt országos központjának sze- rencseMvánatait tomácsolta szeretetteljes baráti szavakkal, majd ölvedi János, a keresztény szocialista párt érsekujvári szervezetének elnöke mondott rendkívül kedves megemlékezés formájában pohárköszöntőt, amidőn visszaemlékezett az ünnepelt néhai édesatyjára, az öreg Holota bácsira, aki & régi Tót- uocának egyik legérdekesebb alakja volt Igen tudományos ember volt gazda létére is, ő szerkesztette a lakodalmi rigmusokat s réme volt kisdiákoknak, mert ha elfogta az uccán őket, meg is examiinálta őket a latin nyelvből, ölvedi visszaemlékezésében derül opizódusokat említ meg az öreg Holota bácsi esküvőjéről, majd az slsőszüáött „kis János" keresztelőjéről is. Ezután Néder János k. vároebiTÓ, a* ÉSE A némát kormány beterjesztette az aj pénzügyi töryéayeket Berlin, junius 28. A birodalmi gyűlés mai rendkívüli látogatott ülésén Brüruning kancellár beterjesztette az uj pénzügyi törvényeket. Beszédében kijelentette, hogy a kormány pénzügyi programja abban áll, hogy a nehezen megvásárolt szabadságot a külföld ellenőrzésével szemben továbbra is fenntartja. Dietrieb pénzügyminiszter bejelentette, hogy ha az uj törvényjavaslatok a munkanélküliségen nem segítenek, a kormány drákói rendszabályoktól sm riad vissza. % romániai telefon a Horgan-csoport kezébe került Bukarest, junius 28. A parlament tegnapi ülésén 179 szava&ztfcal 10 ellenében elfogadták azt a. törvényjavaslatot, amely a romániai telefont a Morgan-csoportnak konoedáJja. Ezenkívül megkezdték a vitát a Stewartz-csoporttal a romániai útépítésekre vonatkozó szerződés ügyében. Egész Érsekújvár melegen ünnepel te a negyvenéves Melóim Jám&si Érsekújvár, junius 28. (Saját tudósítónktól.) Junius 26-án töltött© be Holota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár városbirájia 40-ik életévét. Ebből az alkalomból barátságos halvacsorát rendezett a Berki-vendéglőben, ahol a város magyar társadalmának szine-java találkozót adott. Ez a társasvacsora is azt igazolta, hogy Holota János dr. Érsekújvárnak nemcsak hivatalból első polgára, hanem kétségtelenül legnépszerűbb polgára. Richíer János szenátor volt az első szónok, aki megkapó szavakkal méltatta Holota dr. karrierjét, amely az egyszerű érsekujvári gazdaházból indult el s ahonnan a maga erejéből, lelkes, önzetlen, országosan értékelt munkával küzdötte fel magát arra a magaslatra, ahonnan a kisebbségi magyarság vezérkara küzd a faj jobb jövendőjéért, Meleg szavakkal méltatta azt a szóttéphetetlen kapcsolatot, amely Holotát szülővárosához, Érsekujvár- köti, amely — mint. örömmel megállapítja — vezérének értékes, nagystílű munkáját kellően értékelni tudja. Ozorai József dr., az érsekujvári magyarság ősz nesztora volt a következő szónok, aki 75 esztendőt megélt életének magaslatáról tekintett vissza a múltba s plasztikusan foglalta össze színes emlékeit, amelyek.. abban a pillanatban megrohanták. Majd szellemes nz ERDŐ SZERELMESE REGÉNK Irta: Znm GREÜ Fordította: KOSÚm^t Í3ÉZ LOLH (25) De Bimbó nem jött addig, mig Dalé neon hívta. Akkor aztán nagyon boldogan topogott a közelükbe. Bo szinte elfeledkezett magáról, csak a kis boc&ot etette. Tóm oldalt nézett néha reá, láthatólag félték ténykedett. Bimbó viszont aggódva figyelte a pumát. Helen szinte nem hitt a szemének. Olyan különös volt!... Itt ül az őserdő közepén, jóízűen eszik, egyik oldalán a hatalmas puma, másik oldalán a. kis barna medveboos ... És vendéglátó gazdájuk, ez a magányos vadász, erdei remete, akihez hasonlót még sohasem látott s akihez hasonlóan még senki nem kötötte le az érdeklődését ... Mikor az ebédnek vége volt, Bo magával vitte a kis bocsot saját tanyájukra, a szikla másik oldalára és nagy barátságot kötött vele. Helen nézte, a/mint játszik és szinte irigyelte a húgát. Bo mindig csak a pillanatnak és a valóságos dolognak élt. Nem sokat tőrpeugett, nem sokat álmodozott... Helennek ellenben sohasem volt elég a látható világ. Egészséges jókedvvel játszott ő is, tudóit örülni mindennek, tudott gyönyörködni — de a lelkének is kellett táplálék. Gondolkodónak született. Azért is örült ennek a, nyugati utazásnak, mert remélte, hogy a folytonos tevékenységben leszokik majd x túlságosan sok töprengésről, álmodozásról... S ime, itt van a vad nyugaton, három hihetetlenül nehéz és fárasztó nap után s a lelke mélyén máris feltámadt a régi láng ... — Mit csináljak? — kérdezte szinte tehetetlenül. — Pihenj, te csacsi! — mondta Bo tisztelet- lenül. — Hiszen úgy sántükálsz, mint a vén kol- dusasszony, akinek csak egy lába van! Helen remélte, hogy a hasonlat jobban sántít, mint ő, de a tanács mindenesetre jó volt. Hívogatták a fűre kiterített takaró1/. A nap odasütött, a ponyva jól átmelegedett. Lágy, illatos szellő jött az erdő felől s halkan muzsikált fejük fölött a kis vízesés, mintha méhek zümmögtek volna Helen lefeküdt. Csöndesen, eknerülten nézte a sziklák fekete körét... Mintha, amfiteátrum közepén lettek volna. Magasan, fönt, hatalmas fekete sas keringett Egészem kicsinek látszott, pedig alacsonyabban volt, mint a sziklák pereme ... Biztonságos, nyugodt, békés, álombéli hely ... Helen szemei lassan becsukódtak. Alkonyat idején ébredt föl s Bót. mély álomban találta maga mellett. Dalé gondosan betakarta őket. Tüzet is gyújtott a sátorponyvával elkerített sz-iklaodu előtt. A levegő hűvösödül kezdett. Később, mikor fölvették a köpönyegüket és kényelmesen elhelyezkedtek a tűznél. Dalé is átjött a saját tanyájáról, úgy látszik, látogatóba. — örökké mégsem alkatnak — mondta. — S városi leány létükre bizonyosan unatkozni fognak. — Unatkozni! — kiáltotta. Helen. Még soha életében nem unatkozott és nem tudta volna elképzelni, hogy itt unatkozni lehessen. — Gondolkoztam rajta — mondta Dalé és, indián szokás szerint, maga alá szedte a lábait, leült a tűz fényébe. — Hozzá vannak szokva a sok emberhez, szórakozáshoz, miegyébhez ... — Éd. sohasem tudnék itt unatkozni — jelentette ki Hden. Dalé arcán meglepetés látszott, amint szürke szemével Helenre tekintett. — Bocsásson meg. , Én emlékezem azokra a. leányokra, akiket gyermekkoromban ismertem ... és azok közül a legtöbb meghalt volna itt az unalomtól. — Aztán Bóhoz fordult. — És maga? őszintén szólva, azt hittem, magának jobban fog tetszeni az én aenacám, mint a nén- jének... — Én eesn szoktam unatkozni __sokszor — felelte B o. — Akkor jó. Már aggódtam. Mert, tudják, még sohasem voltam leányokkal egy társaságban. És egy-két. nap múlva, ha már jól kipihenték magukat, segítek eltölteni az időt. Bo szeme csupa érdeklődés volt s Helen kimondta a kérdést: — Mivel? Csak kíváncsiság volt, semmi más, de Dalé némileg gúnyolódásnak érezte — a müveit, úri kisasszony gúnyolódásának — a szegény, tanulatlan erdei emberre*! szemben. Mosoly suhant át ax arcán. — Hogy mivel? Nos, majd lovagolunk meg sétálunk mindenféle szép helyen. Aztán, ha érdekelné magukat, megmagyarázom, milyen keveset tudnak az úgynevezett civilizált emberek a természetről. Helen megérezte, hogy akármi i© most ez az ember — vadász, csavargó vagy embergyű- HStó — bizonyos, hogy van tanultsága és van műveltsége is. — örülni fogok, ha tanulhatok valamit — mondta. — Én is! — nyelveskedeti Bo. — De nem hiszem, hogy többet tndna, mint a tanárok Missouriban! Dal© megint csak mosolygott és ex tetszett He lennek. Dal© olyaniél© volt, mint a teorméA betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoego Napfény Fürdő Diéta flceseirawHs. Az igmándi keserűvé kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb f íüszerüzletben. társelnöke az ÉSE üdvözletét tolmácsolta, majd P. Osulen Kolos, a Ferenc-redi zárdafőnök kedves hangú felszólalásában mint a katolikus egyház őszinte támogatóját s támaszd méltatta Holota dr.-t, Fuchs Ferenc a zsidó társadalom szeretetteljes nagyrabecsülésének adott kifejezést s mint a liberális gondolkodás nemes megtestesítőjét méltatta a működését. Ezután a Vasas Dalkör, melynek Holota dr. a diszelnöke, megkapó szerenáddal lepte meg az ünnepeltet. A következő szónok, Reiner András dr., ax ÉSE footballcsapata nevében köszöntötte Holota dr.-t s egy virágcsokrot ado-tt t át. Majd Janson Jenő, a Kath. Kör ifjúságának szónokaként lelkes szavakkal üdvözölte Holota Jánost. A magyar gazdatársadalom nevében Domanizsa József kisgazda mondóit, egyszerű szavakkal szívből jövő üdvözletét. Hangos Aladár a magyar cserkészet, Mikulka János járási képviselő pedig a magyar munkástársadalom nevében csatlakozott a gratulálók- hoz. A szónokok hosszú sora után az ünnpelt megindult, hálás szavakkal mondott köszöne- tet a szeretetnek sok megnyilvánulásáért. Rövid beszédében tömör visszapillantást tett pályafutására s megkapó szavak után azt szegezte le büszke öntudattal, hogy harcos politikai pályát élt át, mégis tiszta lelkiisme- retíel mutathat rá arra, hogy senkit nem bántott, senkinek rosszat nem tett, s amikor a baráti szeretetnek ezt a megkapó megnyilvánulását tapasztalja, meri hinni, hogy ellenségei egyáltalán nincsenek, legfeljebb ellenfelei, akiktől azonban csak elvi differenciák választják el. ,,Az akarok maradni a jövőben is, aki voltam; pártatlan, igazságos város bírája szülővárosom minden polgárának, nemzetiségre s társadalmi állásra való tekintet nélkül. Nem részesítek senkit előnyben, csak arra vb.-vázok féltékenyen, hogy az őslakosság, amely szorgalommal, arca verejtékével fejlesztette ezt a várost, háttérbe ne szorulhasson. Kérem önöket, — mondotta legvégül elérzékenyillt hangon — hogy testvéremnek érzem minden vendégemet, hogy boldognak érzem magam, hogy a megbecsülésüket élvezhetem s szeretném minden barátomat a szivemhez szorítani s megköszönni neki, hogy jóérzéssel van irányomban." Percekig tartó éljenzés és pohár csengés követte Holota dr. megkapó szavait, amely után a Városi Dalárda, vegyeskara énekelt hatásos alkalmi dalokat. A kedélyes társaság ezután a hajnali órákig emelkedett hangulatban együttmaradi. — A miniszterelnök Szabadságra ment Udríal mmissúerelnök megkezdte nyári esabadságát, amelyet Kupádban tölt eb Távolléti alatt a má~ neexterelnöfeöt Bechyne közélelmezési miniszter helyettesíti. szét maga. Nyugodt, csöndes, derült, nyílt, valami tiszta, hideg gondolkodást tapasztalt nála Helen, amilyen a hegyek levegője s mégis látszott rajta, hogy erős, mint a fenyők és a lelke mélységesen mély. — Fogadjunk, hogy többet mondhatok magának, mint amennyit meg fog tanulni. — Mibe fogadjunk? — vitézkedett Bo. — Hát... egy sült pulykába ... valami csinos kézimunka ellenében, amit maga hímez nekem, ha majd a bácsijuknál lesznek. —- Helyes. Nell, te vagy a tanú! Helen bólintott. — Jó, bízzuk majd Nettre a döntést — mondta Dalé félig neverte, félig komolyan. — Most. elmesélem maguknak, mi mindent csinálunk majd, hogy teljék az idő. Megnézzük a lovaimat és versenyt rendezünk oda- kinn a tisztáson, halászunk a patakban és vadászunk az erdőiben. Van a környéken valahol egy vén szürke medve, azt szeretném puskavégre kapni egyszer. Aztán főlkapasz- kodunk a sziklák tetejére és csodálatos dolgokat fogunk látni... Egyelőre ennyit errőL Most pedig... akár igazán akarnak tanulni, akár csak azt várják, hogy beszéljek, mindegy ... Meg akarom nyerni a fogadást!... Megmutatom majd maguknak, hogyan fekszik az én Paradicsomkertem egy kialudt kráter tölcsérében... Valaim ikor viz volt itt, d« lassan kiszáradt... Megmutatom, hol jön b« a hófúvás a sziklák rései között, hol szokott scáz lábnyi mély hó feküdni egész télen át, mig a másik oldalon zöld a fii. És megmutatom a fákat, hogyan születnek és nőnek és hogyan harcolnak egymással és hogyan függ egyiknek jósorsa a többiektől és hogyan védik a szélsők az erdő belsejét a viharoktól. — Megmutatom — folytatta Dalé, neki melegedve — hogyan tartja föl és gyűjti a fák gyökere a források vizét, amelyekből további útjukban a hatalmas folyamok lesznek ... Hogyan él minden szoros összefüggésben egymással s ha az egyik nem lenne a világon, nem élhetne a másik sem... Megmutatom az állataimat, a szelídeket és azokat is, amelyeket még meg kell szelídíteni. Ebből megtanulják, hogy csak az ember vadította el az állatokat, megtanulják, hogy milyen könnyű megszelídíteni őket, milyen könnyű az embernek megszerettetni magát velük. Aztán itt vtm az erdő élete... a küzdelem... Meglátják majd, hogyan él a medve, a puma, a farkas, az őz. — Folytatjuk. —
