Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-25 / 142. (2363.) szám

»iaí sxámianls US ®&cf!aS

> Mai sxáfesmawis US s&StelaS

^ ix. évf. 142. (2363) szám « ^ Saepefla ^ ^

Előfizetési árs évente 300, félévre ISO, negyed- A 1 1*’’ * 1 ' ’ 11 </ ■ *■ , j Szerkesztőség: Prága IL Panská uüce 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZÍOTJCTISZ/CÓI 6S TUSZ17XSZK.01 GLLGT1Z6K.I pCLTZOK. j|t emelet. — Telefon : 30311 - Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. _ ■nnlíiilsni nnnilnnin *- Prága IL, Panská ulice 12 Ili emelet

Ejjjyes szám ára 1,20 Kő, vasárnap 2. -Kő FcsZerfesXÍŐ: POUUKOI napilapja fetaős SZecíces&JŐ: Telefon: 34184.

Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kő. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA sQRGŐNYCIM- H ! Rl flP, PRfiHR

Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő E^yes szám ára 1,20 Kő, vasárnap 2,-—Kő Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kő

Preludiiinn

CS®§Pfefltdlfi€MI

(§). A kisantant évrűl-óvre megismétlődő konferenciái során most harmadizben gyütóek assz© ennek a politikai szervezetnek vezető ílLamférfiai Csehszlovákia területén és első- ízben jelölték ki a konferencia székhelyéül Szlovenszkónak egyik pontját, aho! a Magas Tátrának égbenyuló sziklagerince ád ragyogó :ermószeti hátteret a hatalmas tengerszem martijára épült luxus-szállódéban ülésező konferenciának. Aligha vau Közópeurópában gyö- lyörüségesebb hely a Tátránál, ahol a természet fensége a teremtőlhöz sodorja az embert, j ahol a hegy-óriások csodái a természet alkotó- j erejének nagyszerűségét hirdetik. Vájjon a kis- j antant tanácskozásai és határozatai ennek a 3'randiozitásnak jegyében fognak-e állami?| szokványosakká váltak a kisantant konferen- jiái, szinte nélkülözhetetlen rekvizitumai a középeurópai politikának. Mindig ugyanazok a kisérő jelenségek nyilatkoznak meg egy- 3gy ilyen tanácskozás körül, A kisantant ellenségei és semleges kritikuisai hangoztatják a szövetség felesleges voltát, firtatják gyengeségeit, a kisantant sajtóemberei pedig állandóan azt állapítják meg, hogy ez a szervezeti soha olyan erős nem volt, mint amikor halálát hirdetgetik és soha annyim szükség nem volt rá, mint akkor, mikor ellenfelei semmiféle hivatást nem láttak benne.

Olyan időben tanácskozik a kisantant. amikor Európa arcát fájdalmas grimasz torzítja 'el. A kisantant legutóbbi tanácskozása óta a nagy politikában végbement a hágai konferencia, létrejött a párisi megegyezés, amely a keleti reparációk ügyét is rendezte és a vezető államférfiak örömteli hangon harsonáz- ták világgá, hogy véglegesen likvidálták a háborút és megkezdődhetik az igazi újjáépítés munkája. Ezzel szemben a javulás jelei se- hogy&em mutatkoznak. Sőt ellenkezőleg, mintha a fokozódó hőhullámmal volna kapcsolatos, a gazdasági krízis hullámai is egyre növekednek, az ipari válság mellett a mezőgazdasági válság a termelő osztályok egyre nagyobb rétegeit teszi szegénnyé és sokan már utópisztikus orvosszerektől, Briand-féle Pán- eurcipa-eszmék megvalósulásától várják az egyedüli, üdvösséget. Ilyen viszonyok között a porba sújtott népek valóban érzik a konstruktív politika szükségességét Közép európá- ban. ám tudják azt is, hogy a kisantant nem elsősorban ezt a konstruktív politikát képviseli.

Emlékszünk arra az időre, nemrégen volt, amikor a keleti reparációk párisi rendezése után Benes külügyi erpozéjában uj és barátságos korszakot harangozott be Csehszlovákiának Magyarországgal szemben való viszonyában. Már akkor kellő értékükre szállítottuk e szavakat, az azőta bekövetkezett események bennünket igazoltak. Az első barátságos lépés a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés felbontása volt, amit azért kellett eszközölni, mivel a csehszlovák delegáció a magyar kompenzációk ellenében nem volt hajlandó teljesíteni a magyar gazdasági politika méltányos kívánságait. A mostani csorbái tanácskozás központjában is a magyar kérdés áll. A hivatalos tényezők ugyan igyekeznek ezt a tényt elrejteni, Marinkovics jugoszláv külügyminiszter nyilatkozatában a problémák közül elsőnek a Páneurópa-eszmét állítja, de hát jól tudjuk, hogy ezt senki sem veszi komolyan, ez csak olyan alkalom, amikor a nagy szövetségessel való szimpátiát minden súlyosabb következmény nélkül ki lehet nyilvánítani, hiszen az eszme megvalósulására úgy sem kerülhet a sor. A magyar kérdést teszik megint a kisantant konferencia

A konferencia

a MaiigkMi#ff"re§tauráciéf állítja a politikai érdeklődés fiomlokterélie

Magyar félhivatalos cáfolat a restauráció ügyében felmerüli kósza hirekre — Mussolini a revíziói Pánenrépa előfeltételének tasetja

London, június 24. Mussolini az Eveningj

Standard legújabb számában nagy föltünést! Töltő cikket irt. amelyben kifejti, hogy

i

Briand Páneurópa-íervéí csak akkor lehet | megvalósítani, ha a békeszerződések revíziója megtörtént, ha a német és a magyar panaszok okát megszüntetik és Olaszország gyarmati követeléseit teljesítik.

Anglia ős Oroszország is igen súlyos problémákat jelentenek Páneuxópa szempontjából. Ha Anglia nélkül alakulna meg az egyesült Európa, úgy éppen a legerősebb állam hiányoznék belőle. Anglia elhatározása, azonban nem történhetik ideg a* dominiumoK. hozzájárulása nélkül, a domíniumok rész tv étele viszont a kontinentális eszme, végét jelentené.. Mussolini abban is kételkedik, hogy Briand eszméjét Oroszország r észtvét ele nélkül meg lehet valósítani. A mai Európában az egyesítő erők még nem elég erősek.

Róma, junius 24. A szenátus mai ülésén Árion előadó az olasz—osztrák barátsági szerződés vitája alkalmával rámutatott ennek a békeaktusnak nagy nemzetközi jelentőségére és kijelentette, hogy a szomszédos köztársasággal való szellemi és morális egység a német nép egyetemével való szellemi és morális egységet jelent, amellyel Olaszország amugyüs a históriai tradíció és a kultúra szálaival van egyb elűzve.

Grandi külügyminiszter az előadó fejtegetéseihez hozzáfűzte, hogy a fasiszta kormány mindig tisztában volt Ausztria jelentőségével Középeurópában. Ausztria földrajzi helyzetének és fővárosa évszázados kultúrájának következtében középponti és keleti Európa egyik legfontosabb politikai és gazdasági tényezője. Grandi hangoztatta, hogy a barátsági szerződés álapján a két nemzet mindent elkövet, hogy a béke fönntartásán közreműködjék.

Azok a nemzetek, amelyek Itáliával barátsági szerződést kötöttek, tudják, hogy bármely pillanatban és bármely alkalommal számíthatnak a fasiszta Itália hü barátságára.

Páris, junius 24. A Caihiaux szenátorhoz köz álálló radikális Volonté a trianoni szerződés tizedik évfordulója alkalmából munkatársának, Josef Germainsnek Budapestről keltezett cikkét hozza, amelynek cime: A keresztnél. A cikk részletesen ismerteti a trianoni Magyarország helyzetét és ismerteti a magyarok vágyát a szerződés revíziójára vonatkozólag.

A cikk írója azt tanácsolja Magyarország

. szomszédainak, hogy a béke érdekében a tökéletlen wilsoni határok némi könnyű megváltoztatásába menjenek bele és adják vissza Magyarországnak kétmillió elszakított gyermekét.

Senki sem fog ennek következtében szenvedni, mert már Bismarck megmondotta: Semmi érdekem benne, hogy annyi francia legyen házamban (Elzászban). A románoknak, szerbeknek, cseheknek nem szabad tiltakozó tömegekkel megterhelniük országukat és nekünk franciáknak arra keli törekednünk, hogy Magyar- ország mély sebei legalább is beheggedjenek. ha teljes meggvógyitásuk nem is lehetséges. Egyed® ezen az ütőn lehet Európa békéjét biztosítani.

Páris,,junius 24. J. BainvMe, a kiváló francia historikus, az Action Francaién és a nacionalista Bibédé munkatársa, a Liberté mai számában cikket ir azokTÓJ a híresztelésekről, amelyek Ottó restaurálására vonatkoznak. Á francia tudós publicista a Pravo Lidu cikkéhez fűzi fejtegetéseit és a következőket jegyzi meg: Ha I. Károly fia Magyarországon fölbukkan, a nagyhatalmak valószínűleg azon a nézeten lesznek, hogy a trianoni szerződést erőszakos utón megsértették és meg fogják tenni a megfelelő intézkedéseket.

A kisantant a békeszerződések tiszteletben- tartására való hivatkozással mobilizálni fog.

Bainvxle diplomáciai szempontból fölveti a kérdést, hogy milyen szerepet fog játszani ebben az esetben a háború ellenes szerződés, mely a háborút kiküszöböli, már pedig a mobilizáció a háború első lépésének tekinthető.

A küszöbönálló monarehista restaurációról szóló híreszteléseiket a Temps apokrifoknak minősíti. A lap óvja a közvéleményt, és a Franciaországgal barátságos viszonyban álló kormányokat az elhamarkodott lépésektől, különösen arra való tekintettel, hogy Magyarország és1 szomszédai között éppen most vált nyilvánvalóvá a politikai közlekedés és a. gazdasági érdekközösség lehetősége.

Budapest, junius 24. A félhivatalos Magyar Távirati Iroda jelenti:

Legújabban a csehszlovák szociáldemokrata párt hivatalos orgánumában, a Pravo Liduban a királykérdéssel kapcsolatban tendenciózus híradások jelentek meg. Illetékes helyen kijelentik, hogy mindazok a hírek és kombinációk, amelyek ezzel a kérdéssel kapcsolatban állanak, az a szerep is, amelyet a restaurációval kapcsolatban az olasz katonaságnak akarnak juttatni, teljes egészében és részleteiben is légből kapottak. A magyar kormány vezetője legújabb londoni tartózkodása alkalmával ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar királykérdés nem aktuális. A magyar kormány álláspontja azóta sem változott és mindazok a hírek, amelyek a magyar restaurációra vonatkoznak, csupán nagyon átlátszó, tendenciózus célok szolgálatában állanak.

Éppenugy megcáfolja a távirati iroda egy londoni lapnak a jelentését is, amely szerint Bethlen gróf miniszterelnök londoni tartózkodása idején a magyar koronát az angol király harmadik fiának, a glocesteri hercegnek kínálta föl.

A francia sajtó feltűnő reierváSt§í§a a restauráció kérdésében

Páris, junius 24. A kisantant holnap kezdődő konferenciájával kapcsolatiban

a párisi sajtó nagyon tartózkodóan nyilatkozik a vita iőtémájáról, a Habsburgok esetleges magyarországi restaurációjáról.

A Petit Párisién három interjút közül, amelyet a lap Benessel, Mironescuval és Marin- koviocsal folytatott, de ezekből a nyilatkozatokból gondosan ki van huzva a témára való legcsekélyebb vonatkozás is. Mindazonáltal a lap politikai kommentárjában hangoztatja, hogy a Habsburgoknak a magyar trónra való visszatérése a dolgok fennálló rendjével ellenkezik és a békére súlyos veszedelmet jelent.

A Matin Mironesounak a következő nyilatkozatát közli:

— A Habsburgok restaurációjára vonatkozó minden kísérlet a ,mi szempontunkból Magyarország revauspolitikájának első látható lépését jelentené. Flagráns fenyegetése volna ez a békének és ezért remélem, hogy le fognak mondani az ilyen kétségbeesett tervről, amely a békét meg nem fontolt cselekedetekkel megzavarná. Mi semmiesetre sem türnők a Habsburgok visszatérését és megfontoljuk, hogy ez ellen a veszedelem ellen közösen lépjünk fel.

A párisi reggeli sajtónak, azonban egyetlen képviselője sem biztosítja a kisanántot,

kozmák az államférfiak és a primhegedlüm ez alkalommal Miromeseu játszik. Elég groteszk látvány, hogy annak az államnak a vezérpoili- tikusa nyitlatkozik esetleges államcsíny elleni felvonulás ügyében, amely államiban nemrégiben ment végbe az alkotmány megmási- tása és kicserélése a trón betöltésének kérdésében. Nem hiányzóik az államférfiak nyilatkozatából a háborúval való fenyegetőzés sem, hogy ezzel a kisantant nagyobb morális erőt adjon a Kellogg-féle háiboruellenes paktumnak, amelyet az elsőik között sit ettek alá jegyezni és amelyet nagy lelkesedéssel üdvözöltek.

A csorbái tanácskozást tehát újból csak demonstrációnak kell tartanunk, amelynek erejét, jövő kihatásait még a ki?antanttal szimpatizáló tényezők is kellően értékelik, mert hiszen tudják, hogy ezeknek a nagy problémáknak az eldöntése végső eredményben a nagyhatalmak jogköréhez tartozik. Semmiféle lényeg azonban nem adhat mást, csak éppen azt, ami lényegéhez tartozik nem lehet tehát konstruktív munkát várni egy olyan szervezettől, mely a háborút közvetlenül befejező idők pszichózisában születet! és az akkori humuszból veszi még most is léggyökereken át az életnedveket.

fókuszába, nem mintha ez a probléma most különösebben aktuális volna, hanem mert aktuálissá kell tenni. Azért alakult meg ez a szövetség annakidején, hogy M agyar országot elszigetelje, vasgyürüvel vegye körül. A szándék megtört, Magyarországnak sikerült kiszabadulnia izoláltságából. Ezzel azután a szűk keretű szövetkezés létalapja is labilissá vált Csak úgy lehet létjogosultságot beleinjek- eiózni, ha a magyar kérdést valamilyen uton- miódon aktuálissá sikerül tenni,.

A csorbái konferencia tehát az állítólagos Hnbsburg-irestauráeió jegyében fog állani. A kisantant lapjai félreverik a harangot. Nyilat-