Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-24 / 141. (2362.) szám

1930 Jdjuíius 24, kedd.

A Lubomirskiek fényes korszaka

utón a császári

pocsolya leit Ruzsback-Sisrdő

Á íszenkilencedik század elején már a nevét is említik A paloták s főúri kastélyok nyomtalanul eltűntek

II.

A szepesi sztarosztiát és vele együtt Ruzs- bach fürdőt is birtokló Lubomirski hercegi család György herceg halálával két ágra szakad. Idősebb fia, Jeromos Ágoston a galíciai birtokokat kapja, amelyeknek központja Rzezowban van és innen viseli a család is előnevel, amíg a fiatalabb, II. Szaniszló az oroszországi birtokokat kapja és Przeworsk városáról nevezi magát.

A szepesi sztarosztia a rzezowi ágnál marad és Ruzsbachfürdőt tovább is favorizálják.

Jeromos Ágost herceg fia, Kázmér Tivadar, 1704 június 9-én innen keltezi a szepességi történelemben fontos rendeletét, amely a lutheránusoknak visszaadja az elvett imaházakat. Ezen kor egyik legnevesebb szepességi krónikása, Bohus György késmárki rektor, a késmárki kerületi lyceum híres könyvtárában őrzött krónikájában, amelyet 1720 táján fejezett be, de amely csak 1919-ben került Lip- ták János dr. professzor fordításában és Sauter Pál kiadásában közkézre, Ruzsbach- ről a következőképpen emlékszik meg: „Ruzsbach, németül: Ober-Rauschenbach, j

lengyelül: Wisy-Rusbaehy, falu, nevezetes gyógyfürdőiről...

Gyógyforrása nagy és bővizű, langyos viz fakad fel benne kellemes zúgással, amely aztán felmelegitve különböző betegségeknek szolgál hasznos fürdőül.

Éppen ezért a legtávolabbi vidékekről is mind a lengyel, mind a magyar előkelő családok számos nagynevű tagját csalogatja ide meglátogatására ... Van ott egy barlang vagy odú is, amely kigőzölgéseivel vagy mérges kifolyásával nemcsak az arra repülő madaraknak, hanem még nem egy közelbejutó négylábú állatnak is halálát okozza.” Lubomirski Kázmér Tivadarral azonban megszűnt a szepesi sztarosztia örökössége és III. pgost lengyei (es szász) király a szta- rosztiát, illetőleg tulajdonképpen már a szepesi városok tulajdonjogát, mert hiszen ekkor az elzálogosított városok tényleg már a Lu- bomirskiak családi tulajdonát képezték, 1744- ben, feleségének, Mária Jozefa királynőnek adományozza. Mária Jozefa azonban I. József. német császár és magyar király leánya vtj] t, fennkölt lelkű és kitűnő gazdasági ér- zéíui nő,, aki hazafias kötelességének tartotta az uj birtok feliénditését. Amint kitűnő tüdősünk, Divéky Adorján krakkói egyetemi tanár a ..Közlemények Szepesmegye múltjából” c. folyóiratunkban 1911-ben részletesen kimutatta, „jóakarattal viseltetett a városok iránt és fennhatósága idején (1757-ig) városaink tényleg fellendültek, legalább is kiheverték a Lubomirskiak uralmát”. 1747-ben a királyné bizottságot küldött a szepesi szta- rósztiába, hogy vizsgálja meg a tartomány bajait és teremtsen rendet minden vonalon. A bizottság tagjai voltak: Bende Pál „investi- gator regni” és Cári Frantz Sala von Grossa „Gommercien-Rath”. Divéky közli az utasításokat is, amelyeket, a királyné a bizottságnak adott és amelyeket a krakkói Czarto- ryslvi-levéltár 767. kötetében talált meg. Ezeknek a 9. pontja igy szól:

„So sulién auch dem Vemehrnen nach an élnem Orth, Druzbaki genannt, heilsaine Wásser zufünden seyen, von weJchen aber die Krancken aus abgang einer Commoden ■wohnimg und anderer nothwendigkeiten v?e- nig, oder garnicht profitieren keimen; stehet m untersuohen, ob und wie hier anfahls dem Lande ein nuzen kenne versohafft werden."

. Sajnos Divéky nem közli a bizottság jelentését. és igy nem tudjuk, hogy ez megerősi- tetté-e a. királynő rossz véleményét Ruzsbaoh- róll Ellenben közli azt, hogy a királyné helybenhagyta a bizottság javaslatait és intézkedéseit. és kinevezte Grossát 1750-ben „valamennyi atája tartozó sztár o szilának, köztük a Í3. szepesi tartománynak, örökös királyi biztosává.”

Kétségtelen, hogy

Ruzsbach a Lubomirskiek kezéből kiesvén

elvesztette addigi fényét, nem volt többé olyan ura, aki dédelgette, ápolta volna, e nélkül pedig fürdő akkor nem virágozhatott, nem lévén meg a lehetőség az ilyen messze fekvő hely üzleti kihasználására.

A főurak találkozóhelyéből a környékbeli

l.d.'t■ -'vryjtóhelyévé vált, de mini ilyent továbbra is megbecsülték. 1778-ban Hambach Sámuel a Zipserek őshazájából, a rajnabalparti J üli eb bői Sárosba elszármazott nemesi család tagja, Sárosmegye és a 16 szepesi város főorvosa egy egész külön kis munkát ir róla., amely Pozsonyban jelenik meg 32 oldalon: „Notitia indolis ©t usus medici scaturiginum Rusbachiensin m‘‘. Ebben részletesen leírja Ruzsbach gyógyvizeit és gyógymódjait és a fürdőt „a Szepesség gvöngye” névvel tiszteli meg. Néhány évvel később, 1782-ben, .egy másik szepességi tudó® AugUstin.j ab Hortis Samué], szepes- íwxmbaf.j lelkész, igy emlékezik meg:

kész és lyceumi tanár részletesen ir „Béla und Ober-Rauschenbach” címen, leírja mint természeti ritkaságot, de mint fürdőt igen csekélyre érbékeli. Csak annyit mond róla: „... das vordem háuf iger als gégénwártig besueht wurde.” És a hanyatlás még tovább tartott. 1819-ben a már budai kir. kamara Lubló várát és az alája tartozó falvakat el akarja adni és a Pressburger Zeitung 1819 november 30-i 95. számában eladandónak hirdeti, de az eladás csak a falvak egy részére sikerült, sem Lublóvára, sem Alsó- és Felsőruzsbach falvak a fürdővel együtt senkinek sem kellettek. Persze a kamara ezentúl még kevesebbet törődött velük- És Ruzsbach. hanyatlására jellemző, hogy az 1820 és 1830 között Magyarországról megjelent számos munkában és útleírásban Ruzsbach neve még csak említve sincs. Szepesházy és Thiele 1825-ben megjelent „Merkwürdigkeiten des Königreiebs Uwarn” című müvükben minden szlovenszkú; Tüdői; részletesen leírnak, de Ruzsbacliról nem tudnak, 1830-ban Albrecht von Sydow, akinek „Bemerkungen auf einer Reise im Jahre 1827 durch die Reskiden üiber Krakau und Wieliczka nach dem Central-Karpathen ..című Berlinben megjelent müve a Tátravidéknek talán mindmáig legrészletesebb leírása. Ruzsbachfürdő- ről nem emlékszik meg még névről sem.

A Lubormirskiek egykoron európaszerte híres fürdője névtelen és valósziniileg lakatlan pocsolya lett,

az egykori palotának még romjait sem sejtjük ma már. H. Gy. A.

— Folytatjuk. —

A modern technika legújabb vívmánya ■— a fotócella

Baitd angol technikus korszakalkotó felfedezésének

gyakorlati jelentősége

A modern technika egyik legérdekesebb találmányainak egyike kétségtelenül az úgynevezett fotocella, amelynek tökéletesít csévél Baird angol technikus már esztendők óta foglalkozott.

Ismeretes, hogy fotócella, illetve az abban elhelyezett titokzatos Seten-elem segítségével sikerült első ízben a hangok lefényképezése, aorni nélkül a fairnek szinkronizálása nem lett volna keresztül vihető. A l egújabb e redm ény ek azonban messze meghaladják a fotócellának eddigi teljesítményeit és a rejtélyes gépet legújabban igen eredményesen használják fel az Angol Bank páncélszekrényeinek és trezorjainak őrzésére. A trezorteremben, vagy a safek páncélkamráiiban a •helyiség egyes rekeszeiben több apró tükröt helyeznek el, amelyek egymásra vetítik a szobát megvilágító vittanylámpa fénysugarait. A reflektor- szerű fénykévék fotócellákon világítanak keresztül, amelyek mint kitűnő villamos vezetők nem gátolják a fénysugarak ragyogását és igy szabad szemmel nem is fedezhetők fel. Alikor azonban, ha bárki bemerészkedik egy ilyenmódon felszerelt pánoélkamrába, anélkül, hogy előzőén kikapcsolta volna a tükörreflex készülékekkel összeköttetésben lévő Fotó cellákat, feltétlenül bekövetkezik az, amire a kasszafiirók csak a legritkább esetben lekenek elkészülve. A villany vezető fotócella ugyanis abban a pillanatban rövidzárlatot okoz, amikor a rajta keresztülhaladó sugár emberi testre ér. A rövidzárlat következtében azután működésibe lép egy más, különleges csengőszerkezel. amely fülsiketítő lármával adja tudtára a pénzintézet őreinek, hogy idegen jár a páncélteremben.

Angliában ezt a módszert már több városban eredményesen kipróbálták és Mr szerint az egész Brffitit birodalom területén kívánják majd rendszeresítem. Az Egyesült Államokban még sóikkal brutáiisabb az eljárás, mert ott a negatív kapcsolású fotócella egyúttal működésbe hozza a teremben elhelyezett gépfegyvereket, amelyek golyózáporral borítják el a helyiséget.

Minden jel arra vall, hogy az ékszeripar terén is döntő fontosságú szerep vár a fotócellára a jövőben. Miután ismeretes, hogy az igazgyöngy fény-átbocsájtó sűrűsége teljesen eltérő a hamiis- gyöngyétől, az ékszerek valódisága a legnagyobb könnyedséggel ellenőrizhető a fotócella segítségével. A gyémánt, a topáz, a türkizek és smaragdok csal hatatlan pontossággal különböztetthétők meg hamis utánzataiktól, ha azokat egy fotócellán át vezetett villanyfénysugárral világítják meg.

A legbámnlatoeabb teljesítménye a fotócellának azonban az önműködő vészfék. amelyet. Amerikában a Pennsiivanda Vasúttársaság vonalain próbáltak ki. A tilosra állított szemafor jelzőlámpája megvilágítja a mozdonyon elhelyezett fotócellát, amely a villanyreflexxel kapcsolatban azonnal működésbe hozza a vészféket s igy pillanatok alatt megállítja a legnagyobb sebességgel robogó gyorsvonatot is.

Bizonyos, hogy a technika századában szinte félelmetes arányokban emelkedő forgalom szabályozása terén komoly feladat vár Baird szenzációs találmányára, a fotócellára.

P. D. dr.

jusági szervezetekben igyekezzék a mozgáskórasek szervezését kötelezővé tenni.

Színház és tánc

Mary Wigman, a modern táncművészet egyik legkiválóbb képviselője a 6zmház és a tánc kapcsolatával foglalkozik.

— A tánc princípiumának meg kell hódítania a Bzinpadot, — mondja. — A színpad legnagyobb művészi feladata, hogy kifejezze az élet Lényegé*. Az élet pedig grandiózus tánc. Egyes orosz színtársulatok már felismerték ezt, amikor szakítottak a naturalista színpadi mozgással s ehelyett ritmikus, láncszerű mozgást honosítottak meg a színpadon: felismerve és kifejezve ezzel az élet lényegét. A dráma és a színpadi rendezés ma válságban van és ebből a válságból igazán termékenyitőeo csak egy valami vezetheti ki: a tánc. A táncgesztus a színpad nj éltető forrása és teremtő ereje.

Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik Félix Emmel dr. Kifogásolja, hogy a mai operaházakban a tánckórusnak nincs megfelelő szerepe. A balettkar inkább csak dekoratív kiegészítő eleme az operai színpadnak, pedig fontos, nélkülözhetetlen, lényeges tényezőjévé kellene fejlődnie. Az operai előadásoknál a balett mintha csak oda lenne tűzve, oda lenne ragasztva: nem tartozik szervesen az előadáshoz. Ez stílustalan és művészi-étién. Nem is törődnek a rendezők 'ís igazgatók azzal, hogy a tánc művészi legyen, kevés tánopróbát tartanák azzal az indokolással, hogy az úgyis erősen igénybevett zenekart nem lehet még a táncpróbákkat is külön fárasztani. De be kell vonulnia a táncnak a prózai színpadra is. Nem elég, ha a színész csak a hangjával és az arcával játszik. Egész testével játszania kell. mert csak igy érzékeltetheti az életet, amelynek lényege a mozgás. A müncheni tánc- kongresszus egyik legfontosabb programpontja: kivívni a polgárjogot a tánc számára a prózai színpadokon.

Tánc és pénz

De foglalkozik a kongresszus a táncosok anyagi helyzetével is. Még a legkitűnőbb táncossztár sem keres soha annyit, mint egy közepes operai nagyság. Nem is beszélve a tánckarok tagjairól, akiknek fizetése kétségbeejtő. Pedig a tánckórus egyes tagjai nem etatisztaszerepet játszanak, hanem mindegyik egyforma felelősséggel és egyforma jelentőséggel vesz részt az alkotásban. A kongresszuson a táncosok szociális helyzetének radikális megváltoztatását fogják sürgetni. A táncosoknak rengeteget kell treníroznia, sportszerűen kell élnie. Kevés nehezebb fizikai munka van, mint a hivatásos táncosé vagy táncosnőé. Jól keli tehát táplálkoznia és kényelemben kel élnie. Minderre nincs most al- kalma és igy kitermelődött a táncproletariáhis. Közismertek azok a fizikai és erkölcsi veszedelmek, amelyek, főleg a tánprolebariátns nőtagjainak jutnak osztályrészül. Innét van az. hogy a táncosnő •fogalmához legtöbbször bizonyos megalázó asszociációk fűződnek.

Friitz Böhme cikke szerint, ha egy fiatal táncosnak vagy táncosnőnek komoly ambíciód vannak és nem varietétáncolásból, hanem komoly művészi táncból akaT megélni, — ez szinte lehetetlen. Ilyenkor rendszerint tanítással kénytelen megkeresni a kenyerét, de az ilyen robotba végzett kényszer- tanitáenak igen kevés a pedagógiai értéke. De még igy is nagyon nehezen lehet érvényesülni, mert a komoly táncpedagógusoknak nagy fconkur- reneiát csinálnak a különböző tomaiskolák, ahol „ritmikus tornát” tanítanak. A nagyközönség pedig nem tudja megkülönböztetni a ritmikus tornát a táncmüveszettől.

Ezek tehát azok a művészi és szociális problémák, amelyeket a nagy érdeklődéssel várt müncheni tánckongresszus akar megoldani.

A TÁNC

„A tánc hódítsa meg a drámai színpadot és a táncosok táplálkozzanak jól** — hirdetik a müncheni fánckongresszuson

Tizenkilencedükén kezdődött Münchenben a nagy német tánckongresszus. A kongresszus egy hétig tart és szenzációsnak ígérkezik. Az összes német táncművészek, tánoesztéták és támopedagógusok részt vesznek ezen a kongresszuson, de rajtuk ká-i viii eljön mindenki, akinek csak. valami köze van a tánchoz: színházi, rendezők, tánczeneszerzőit,

pantomim-írók. A mozgás-művészet birodalmának nagy eseménye ez a kongresszus. Talán minden korok legősibb és legspontánabb művészete a tánc és ennek köszönheti, hogy ma is uralkodik, talán jobban, mint valaha. Rengeteg külföldi érdeklődő is elmegy a müncheni tánokongresszusna, amelyen az előadók meg fogják világítani a tánccal kapcsolatos művészi, zenei, erkölcsi, szociális, gazdasági, egészségügyi és esztétikái problémákat. Hogy milyen nagy az érdeklődés a tánckongresszus iránt, azt mutatja az, begy már most is rengeteg cikk jelenik meg és nyilatkozat hangzik el a tánchongrcsz- szus problémáival kapcsolatban.

Egy jezsuita atya a táncról

A legérdekesebb ezek közül P. Friednich Muckorma mi jezsuita atya cikke, amelyet a kongresszussal kapcsolatban .irt.

— Tagadhatatlan, hogy korunkban az eddiginél sokkul nagyobb lárickullusz Iapaszt ilható a nép minden rétegében, — írja a jezsuita atya. Ez sok tok in Leiben visszahatás a mai niechanizált "let ellen. Gép műhely, hivatal, organizáció és elvont gondolkodás jellemzi korunkat. Az emberi lélekben tóraw&aeteei re«&c*6 Htoiod ea eWieo s ennek

1 í

a reakciónak legszemléletesebb megnyilatkozása a tánckultusz. Aki a mai ember leikével foglalkozik, annak komolyan kei foglalkoznia a tánccal is. A tánc ma már szuverén viliág a maga szuverén törvényeivel. Rengeteg uj művészi és eirkölcsi problémát vetett fel a táncművészet elterjedése, remélni kell, hogy a kereszténység méltó befolyásra fog szert tenni ezeknek a nvozgásmiiveszeti problémáknak az eldöntésénél. A kereszténység a maga nagy életörömével, müvészetszeretebével, a halál és a megváltás lényegét, magába foglaló filozófiájával óriási teremtő energiatömegekkel szolgálhat a táncművészeinek. Akár primitív népies táncokról van szó, akár a fejlődés legmagasabb fokán lévő tánomüvészetrő!, a kereszténység mindig óriási hatással volt erre. Nagy nyeresége volna a kultúrának, ha a müncheni lám'kongresszuson megerősödne és diadalra jutna a keresztény tánc gondolata.

A tánc szociális jelentőségével foglalkoznak más hozzászólók. Martin Gleisner azt fejtegeti, hogy a tánckórus a mai uj koltektiv lélek legstílusosabb, ilegösszefoglalóbb kifejezése. A mozgás-kórusban megszűnik az egyén k ötöttsége: az egyén beleolvad a tömegbe, a hullámzó mozgástipus elválaszthatatlan, szébbonthatatlau egésszé formálja az egyeseket. A mozgáskórus a legújabb kor találmánya. Lényege ugyanaz, mint az énekkórusé: sok hang, egy gondolat. A tökéletes rendnek, a szervezettségnek, a kollektív alkotásnak nagyszerű példája és művészi megnyilatkozása a mozgáskorus. Szükséges vot- na. hogy a tánckongresszus propagandát csináljon <i mi»zgccrií)ÓTUsoik iint.éaai-ón.yén'ek a® iskolákban, ífEgy uj szálló a Tátrában

Uj tátrai ü-reden kedves és fényes kefétek között nyílt meg á Tátra legújabb szállója ■a „Park Hotel”. A modem tedhnikának minden vívmányával és kényelmével ellátott szálloda, Oslkó Jánosnak, az Európát látott és mindenhez értő ember hosszú évtizedes munkájának az eredménye.

A szállónak finom és oftihonos berendezése, a minden Ízlésnek megfelelő konyhájának Felállítása is a kitűnő szervezőnek elgondolása szerint történt.

A szálló negyven részben egy, részben két ágyas szobából áll. A szobákban hideg, meleg folyó viz, központi fűtés. Az idegesítő csengő helyett, villanyfénnyel jelzi a, vendég óhajait. A rendkívül elegáns étteremben, ahol a délutáni teákat és a más mulatságokat is rendezik, a színek finom tónusa kellemessé teszi a helyiséget. Az épületben az olvasó, társalgó, zene és kártyaszoMkon kívül turista étterem, cukrászda is elhelyezést nyert.

A konyhát, egy bécsi és egy francia szakács vezeti, a hotel cukrász mesterségét a. pesti Gerbaudban vitte tökélyre.

A szállóhoz tartozó területen igen rövi időn belől megnyílik a Tátra szenzációja, a mo'c- gilclt szabad betonozol 1 uszoda.

Az ujtátrafüredi Park Hotel alacsony árai 75—100 Kcs-ig, minden kényelmet és szépet nymjtanak.

Oskó János szállodája minden bizonnyal a legkedveltebb hírnévnek fog örvendeni, mert a szállói azok is felkeresik, akik ozidoig nem voltak a Túlra látogatói.

A szálló hüllőit ,.Fiigid-airé” pozsonyi képviselete száll Hot la és a munkák elveszeset Wurm, a képviselet igazgatója, személyesen H- Jenőnia'©.

„Topographisohe Beschreibung des Flusses Poprad oder Popper in dér Zips” című munkájában, amely 1900-ban jelent meg Weber Rudolf kiadásában Sauter Pálnál Késmárkon: „Ober-Rauschenbach, Felső Ruzsbach, Wisy Rusbaohi.,. ein gutes, und in dieser Gegend •sehr beliebtes Kalkbad in seinem Gebieie hat.”

Azonban 1772 óta a 360 éven át Lengyel- országnál zálogban volt 13 szepesi város és három koronaváros ismét Magyarországhoz, helyesebben az osztrák birodalomhoz tartozott és a három koronaváros, Lubló, Gnéz- da és Potlolin Ruzsbachfiirdővel együtt a császári kamara kezelésében állott. Amolyan igazi állami kezelés volt ez és a fürdő mindinkább hanyatlott. 1807-ből ismét van egy említésünk róla, egy bámulatosan agilis szepességi hazánkfia, bécsi, majd. krakkói, evang. lelkész és főesperes, tudós Bre- deczky Sámuel egy könyvében: „Neue Bey- trage zűr Topograpihie und Statistik des Königreichs Ungarn” című gyüjtőmüben. — Ebben Genersich Keresztély késmárki lel-