Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-22 / 140. (2361.) szám

13

t&ti) jnuíns 22, vasárnap.

BMSBHCBaíHUWMWIIiHHBBBBMWnBBWigtB?BSBBH5B3

~HI I^EflC.—o

^£sSMasBmBmmmasrzss^j^'mdí<&iisnam53asijuaaarjsnBKF\v t\ rirvwmamtOmmtaBfnf^

gttragMMBBfflaMMaMgfllTaftT rr^7>—.^ ■'•i?.?t«>:i'liT.Mj,H„.Mf. J»—i—JHBiea^ 22

Vasárnap §« ||^ Junius

(Elsül Ilii is iliiii

•tnmMKL'ZKl*. AJT.-S^-É .‘MXBtUrXrZ~Ll lS.BSmdt*X- asu-^ctu fc?.*».VHV<rt -" mi

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Ol&sv- országba. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, örössíing-ucca 36. L Vem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utáttvótelezzük. A többi államokba -szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská al. 12. III. eszközli.

♦

POZSONYI síé ráesni őség és kiadóhivatal;

Telefon 2787. örössling ncca 36/1.

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal;

Telefon 495. Rámán ncca &

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal;

Parlovie9-Heea 2.

NYITRAJ szerkesztőség és kiadóhivatal;

Method-tér 3.

VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírlapot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Losoncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rimaszombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen, Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsolnán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Poprádon, Késmárkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselizen, Párkányban, Föstyénben, Vágnjhelyen, Nagytapolcsányban, Gálszécsen. Dmoaszerd ahelyett, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük.

A dunamocsi csendőr ér mester tragikomikus „állammentő"rohama egy komáromi

kirándulóhajó ellen

Másfél órán át megszállva tartotta a hajói és mindenkit le akart tartóztatni A kirándulók bűnvádi feljelentést tettek a csendőr ellen, akii öt bűncselekménnyel vádolnak

Halál,

halálfélelem

Irtó: Köves Károly

Két megdönthetetlen tétel és abseohat igazság, hogy: születés által jövünk a világra és hogy halállal távozunk az életből. S két stáció: a kezdet és vég halárai között bonyolódik le rövid életünk. Mert rövid az, még az emberi kor legvégső határának viszonylatában is. „Rövid az élet, hosszon a sir", mint mondani szoktuk. Rövid az élet a siri nyugalomhoz képest, aminek végét-hosszát emberi elme föl nem foghatja; ahhoz a sok eaer millió évhez viszonyítva pedig, mióta élet van e földön, a leghosszabb életkor is egy röpke pillanat. Honnan jöttünk 8 hová megyünk?! Kezdet és vég a legfontosabb és legérdekesebb, de egyben a legnehezebb és legbonyolultabb nagy emberi problémák közé tartozik. Nem emberiség, hanem az egyén eredetét tekintve, minthogy eredetünk, jobban mondva születésünk pillanatában s ntána is évekig nem vagyunk öntudatos, gondolkozó lény, az élet kezdete nem ad annyi gondot a filozófus főnek, mint az élet vége; a halál, ami a» élettel kezdődik, gondolata egész életükön át sötét árnyként kísér, öregedő korunkban mind többet és többet foglalkozónk vele, sokszor érezzük lehelletét, suhintását és sok esetben öntudatos állapotban vivjnk a végső csatát a nagy Győzhetetlennel. Éppen a* a halálban a misztikum, hogy egy hosszú életen keresztül ösmerkedünk vele s mégse tudunk a halál gondolatával úgy összeösmerkedni, hogy meg is barátkoznánk vele. Pedig a balál az életnek természetes folyamata, úgy kellene tehát azt tekintenünk, mint természeti tüneményt, Marcus Anré- tiu8 pogány bölcselő szerint abban áll a filozófia, hogy a halált vidám szívvel várjuk s benne csak a minden tényt alkotó elemek szétbomlását lássuk. Az összes modern írók közül talán legtöbbet Tolsztoj foglalkozott a halál gondolatával. Maga Írja vallomásában, hogy ötven éves korában lepte meg nagy erővel a halál kérdése. Irt is egy tanulmányt a halálfélelemről. Azt igyekszik bizonyítani benne, hogy a halál kellemetlen érzése esak rossz életfelfogás következménye. A haláltól nem kell jobban félni, mint bármi más változástól, amelynek az ember egész élete folyamán ki van téve. Senki sem fél attól, hogy elalszik, pedig az alvás szintén öntudaton kívüli állapot. Ez a hasonlat azonban, mint általában a legtöbb hasonlat, nagyon sántít. Először is, mert tulajdonképpen nem annyira magának a halálnak gondolata az, amely bizonyos félelemmel tölt el, mint inkább a meghalással kapcsolatos körülmények; másodszor pedig, mert tudjuk azt, hogy rövid, jóizü álom után kellemesen ébredünk és miig puha vánkosunkon nyugszik fejünk, színes álmok Midalitó muzsikája cirógat; ezzel szemben a sötét, íyirkos sirgödörben bomladozó porhüvelyünkben a nyüzsgő férgek ezrei kelnek életre. A halálnaitólt- ien sem a kivégzés ténye váltja ki a kinszenvedé- ies érzéseket, hanem az ezen aktnst megelőző gon- lolatbeli foglalkozás.

Lord Byron is foglalkozik a halálfélelem témájá- ral:

Élek, de agaik azért élek, hogy megtoljak; fa nem látok semmit a-z éleiben, ami meggy ütöttél [né a halált,

eak egy &yzriöuös ragaszkodást, egy utálatos, de

[g\ cmUeLeUen vágyai iz élei után, amelytől irtózom, amint megvetem

[miatta magamat 1>e nem tudok menekülni tőle: lélek letol."

Komárom, jamius 21. (Saját tudósítónktól.) A komáromi államügyészségire különös fel jelentéé érkezett. Itt

egy dunamocsi csendőri jelent fel egész társaság személyes szabadság megsértése, báva- iatos hatalommal való visszaélés vétsége, életveszélyes fenyegetés » zsarolás vétsége miatt.

„Ki énekelt itt?“

A komáromi r. kát. iskola június egyik szép napján kötöm hajét bérelt a csehszlovákiai gőz- hajófcáei társaságtól és számos szülő, -valamint kétszáz gyermek indult el a tanítók kíséretébe®. Este ki lene óra tájban Dunám oosra értek. A hajó kikötött, a gyermekek a cigányzene kíséretében vigain énekeltek, amikor egy csendőr ingujjban a hajó felé sietett és a cigányokat. akik a partra szállottak, le akarta tartóztatni.

A cigányok riadtan menekülitek visz- sza a hajóra, ahová azután kisvártatva egy csendőr rontott fel, most már teljes felszerelésben s az egyik tanítóra rákiáltott és azt kérdezte, hogy

kirendelte a „Harminckettes baka vagyok én“ dmü nótái.

A tanító azt válaszolta, hogy senki se, mert ezt nem játszotta a cigányzenekar és a gyermekek se<m énekelték.

A csendőr grditozv.a tette fel a kérdéseseket és jegyzőkönyvet és mikor egyik tanító szlovák nyelven igyekezett csillapítani, annál hangosabban kiabálta a tanítók személyi adatai- f el írásánál, hogy:

— Volt-e büntetve?

Eközben a ha jó máT több, mint félóráig várakozott és a gyermekeiket féltő szőlők a hajó elindítását sürgették. Egyik szülő a esendőinek válaszára, hogy: „majd azt teszem, amit akarok", megjegyezte, hogy ők pedig gyermekeiket nem hagyják. Ezre a csendőr kardot rántott és azt Váczy Sándor komáromi lakos és felesége felé tartotta.

Az asszonyok és a gyermeksereg borzasztó sikoltozásban tört ki és többen elájultak.

A fináncok is megjelennek a színen

Erre a hajón levő tanítók és szülők kijelentették, hogy elhagyják a hajót, aki azonban le akart menni a partra, azt a hajóhídon sörös üvegek és likőr ős poharak mellett szórakozó pénzügyőrök vissza- lökdösték.

A Harminiketttes baka nótá jának azonban nem akadt gazdája, mert senki sem énekelte.

A csendőr azonban rendületlenül folytatta a kihallgatást és most már a hajóskapitány és kormányos vallatására került egy óra múlva a sor. ,

„El vannak bocsátva**

A hajó személyzete természetesen nem mondhatott mást., mint az igazságot; hogy ezt a nótát nem játszották és nem énekelték. Erre a csendőr, aki most már felült a nagyzás paripájára, azt kiabálta nekik:

— A törvény nevében a csehszlovák szolgálatból el vannak bocsátva.

A csendőr erre más taktikához folyamodott. A hajót nem engedte el. Kijelentette, hogy a hajót addig tartja Dtmamoeeoo, ameddig akarja. &

mindenkit letartóztat, mozgósítja az egész csendőrséget, mert ő parancsnok és nőm őrmester.

Egy diszuias

Időközben feLhasznátwa m alkalmat, egy asz- eaomy jelent meg a hajón, kijelentve, hogy Komáromba akarna menni

A hajó személyzet® megmagyarázta, hogy e*

külön hajó és magámrtaaofeat nem szál lift.

A csendőr erre kijelentette, a törvény nevében, hogy az utast számtani kötelesek és a tanítókat felelőssé tette, hogy a nőnek ha- jmzála meg ne görbüljön, mert akkor jaj nekik . . .

Egy és háromnegyed órás késés után végire a disaaitassal elindult a hajó a törvény nevében Komárom felé, ahol az aggódó szülők tömeg®

Ismeri On már a jelenkor leggyorsabb, legbiztosabb vulkanizálóját a

„FANT0M“-ot

Pénzt, időt spórol meg vele. Nemcsak a tömlőt, de a köpenyt is 1 pere alatt tökéletesen

kijavítja, leszerelés nélkül is légnyomás alatt.

Tökéletes vulkanizálás!,

Ne tévessze össze a tömlőbe töltött eddigi összes ártalmas anyagokkal !

FÁNTOW v,,,kanizá,ás> 870r*>

biztos, olcsó.

Kérjen prospektust és árajánlatot }

FANTOM CO., Koiice

Holdavska okr. 42/11*

várta a hajót és kétségbeesve már azt hitte, hogy valami flzerenosétl eneég történt a gyermekekkel.

A íhiajó elindulása előtt egyik fornttÓ megkérdezte tfSte:

— 5®% les* már ?

— A csendőr kihívóan válaszolt*:

— Lesz még több is!

Majd fenyegetően tette hozzá:

— Vsetkych zabit 1 (Mindenkit agyonütni )

A távozók után még e®t kiáltotta:

— Ha ez a magyaroknál történik, hát minden (kit agyonvertek volna!

Az esetnek a kerület! binóeág előtt hu® a folytatása.

Ugyanezen költeményben mis helyen azt mondatja Káinnál:

Míg a tudás gyümölcsét szedte m atyád,

Mit sem tudott a halából

S Jaj, én eeotn tudom, mi az?!

És mégis félek tőle; félék, de neon tudom, mitől?

Vörösmarty, akit világi elfogásban egy ég választotta el Byron pesszimizmusától, „Egy kis gyermek halálára" cimii költeményének két sorában így aposztróf álja a halált:

„iA földi léthez baj e öröm kötöz;

Óhajtjuk és rettegjük a halált."

Nem kétséges tehát, hogy az emberi természet ösztönei között van egy, amely becsüli az életet és iszonyodik a haláltól.

A vallás nagyrészt a halálról való emlékezés. Az úgynevezett „néma szerzetesek", a karthauziak köszöntése maiglan is ez: ,,Hemento móri!" emlékezzél a halálra! A filozófiának pedig úgyszólván gerincét képezi a halál kérdése. Már Sokrates és Ci- eero vallották, hogy a filozófus élete csak a halálról való állandó gondolkozás. Sőt nagyon kétséges, hogy a halál kérdése nélkül egyáltalán lenne-e filozófia?!

He hiába minden filozófiai okoskodás, ha még oly természetes tüneménye is a halál az életnek, a legerősebb emberi természet sem győzi le magában a halálfélelmet Egyedül a vad népeknél, ahol nem várják he a természetes halált, hanem az öregeket hagyományos szokás szerint egyszerűen megölik, csökken & halálfélelem a minimumra. Hunt angol utazó Írja, hogy mikor a Fidzsi-szigeteken bolyongott, egy bennszülött meghívta a* anyja temetésére. Hunt elfogadta a meghívást, résztvett a temetési menetben, de hiába nézelődött, a halottat sehol sem látta. Kérdezősködósére a bennszülött rámutatott egy hatvan év körüli asszonyra g azt mondja: „Itt megy az anyám, őt fogjuk eltemetni."

De akár félünk a haláltól, akár nem félünk, az biztos léptekkel közeledik felénk, „öregnek küszöbön, fiatalnak lesben áll a halál." 8 hiába Stcinach oltása, hiába Voronofí mirigyátültetési fiatalító kísérlete, épp úgy, mint hiába volt az ókorban is már az úgynevezett „gerokomia", aggastyánfiatalitó, ami abl>an állott, hogy az öregeket fiatal leányok környezetébe helyezték, az- csak mind olyan, mint a váltónál a prolongálás, talán kitolhatja valamivel a halál idejét, de a véglejárattól nem mentesít.

Az a legjobb módszer, ha állandón» lelki s érzelmi felkészültséggel nézünk a halál elé. hogy bármi- íven váratlanul is jön értünk, sose találjon váratlanul, V

_

— Junius 25-én Pozsonyban ülést tart a* országos keresatényszocialista párt végrehajtó bizottsága és pártvezetősége. Az országos keresatényszocialista párt végrehajtó bizottsága junius 25-én, szerdán délelőtt 10 órai, pártvezetősége pedig ugyanaz nap délelőtt 11 órai kezdettel ülést tart Pozsonyban a Savoy szálló különtermében. Mindkét ülést Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, országos elnök nyitja meg, aki hosszabb politikai beszámolót fog mondani. Az országos elnökön kívül Grosschmid Géza dr. szenátor, Jablo- niczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, továbbá Alapy Gyula dr. és Fleischmann Gyula dr. tar tornán ygyülési képviselők tartanak még előadást egyes aktuális kérdésekről. Az ülés napirendjén több fontos ügy szerepel, köztük az országos főtitkári állás végleges betöltése.

— Kassán meghalt a* utolsó 18-as honvéd.

Szerkesztőségünk telefonálja: Holecsek Pál

nyug. árvaházi gondnok, a legutolsó 48-as magyar honvéd ma délelőtt 97 esztendős korában elhunyt. Az utolsó hetekig kitűnő egészségnek örvendett. Elhunyta nemcsak a kassai magyarságnak, hanem az egész magyar nemzetnek is a gyásza. Kassa város díszsírhelyet ad a magyar szabadságharc utolsó katonájának. Temetése holnap délután lesz a Dohány-ucca 25. számú gyászbázból.

— Egy állami tanfelügyelő ünneplése. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi, járási magyar tanítóegyesület meleg ünneplésben részesítette Jezső Márton állami tanfelügyelőt ötvenéves születésnapja alkalmából. Az ünnepi közgyűlésen Vízváry Vimos járási elnök, majd Kovács Alajos, az általános Magyar Tanító Egyesület elnöke, majd Gödör K. János bencéstanár és mások üdvözölték a tanfelügyelőt, aki meleg szavakban válaszolt, kijelentvén, hogy működése végcéljának a tanítói állás felemelését tekintette mindenkor; a régi korszakban a magyar tanító nem kapott társadalmi megbecsülést. Ezt a kijelentést, amely nem felel meg a valóságnak, nem jó helyen idézte a tanfelügyelő ur, aki nem ismerte a magyar tanítóságnak a társadalomban és különösen a magyar falu társadalmában való kiváló szerepét. A tanítók értékes ajándékkal lepték ineg a lan fel ügyelőt.

— \ rozsnyéi országos református diák- konferencia. Rozsnyóról jelentik: duniu* 20- án és julius 1-én rendezik Rozsnyón az ötödik i országos református diákkonferenciái. A kon

fér encián a kővetkező előadások fognak elhangzani: Kenessey Kálmán dr.: A fejlődés törvényei és a társadalom. Sutka Imre dr-: A judiciuim. Sdhmidt Imre: Munkanélküliség és pályaválasztás. Narancsilk Imre: A világirodalom mai ágai. Szőke István: A bolsevizmus kálvinista szempontból. Zsemlye Lajos: A kál- vinizmus üzenete. Varga Imre: A kálviniz- mus és a szekták. Agyagássy Sándor dr.: Társadalmunk hibái. Magda Sándor dr.: Szabadon választott tárgyról. Salamon Ferenc dr: A munka kálvinista szempontból. A közös Istentiszteletiben prédikál Sörös Béla. Az áhí tatokat Xzirók Béla és Soós Endre vezetik, A konferencia résztvevői négy kirándulást is fognak tenni éspedig Krasznaihorka várba, a rozsnyói. fürdőbe, a szabolcsi papírgyárhoz és a vaskohókhoz. A konferencián részt venni óhajtók kedvezményes vasúti jegyekért Kiss Gyula ref. tiheológiai széniorhoz (Lucenee— Losonc, Nagybég u. 18.) forduljanak.

— Szülők figyelmébe. Az országoe kereeztény- szoeialiöta párt központja közli: A tanév befejezésével gondot okoz a szülőknek gyermekeiknek további kik ép ezt etéce. Az országos keresztény- szocialista párt központja meg akarja kőnnyiteni a szülők helyzetét, s ezért bármely iskolai ügyben szívesen ad fölvilágoeitást a* érdeklődőknek. Különösen fölhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy a legtöbb tanintézetben, már e hónapban be kell adni a beiratkozási kérelmeket és minden kérvényhez mellékelni kell az állam polgárság! bizonyítványt A beiratkozással kapcsolatos teendőkre, magyar középiskolákra, szakiskolákra, valamint az egyetemi tanulmányokra, ántemátusokra és a diákok ellátásának feltételeire vonatkozóan forduljanak az országos keresztényszocialista párt központjához (Pozsony, Dunakőpart 10.), a prágai főiskolás ügyekben Rády Elemér joghallgatóhoz (Kassa, Komeneky u, 7.) a brünni főiskolás ügyek ben Vályi Kálmánhoz a Corvinia elnökéhoa (Broo, TutíhmacíhergaBse 3. I. St.). Válaszbélyeg melléklését kér jük a* érdeklődő le vételbe®.

Ki árulhat virslit? A kereskedelmi és Ipar kamarák központja egy konkrét esetben azt az álláspontot képviselte, hogy virslit csakis husfüstölő iparosok, vendéglősök s más ilynemű jogosult személyek árulhatnak, ezzel szemben nem árulhatnak virslit jótékonysági egyesületek s más testületek táncmulatságok s más látványos ünnepségeken. A kereskedelmi kamarák központja azzal a kéréssel fordult a hatóságokhoz, hogy a törvény ily értelmezését ők is szorgalmazzák, illetve azt így tartsák be.