Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-22 / 140. (2361.) szám

áztok amik meghamisítják, denaturálják nem- maik az ösztönt, de az értelmet és szellemet i*. AfeaTsz szabad értelmet, szabad szellemiét, m igazság megtalálására alkalmasai;? Szaba­dítsd fel lelked a lenyűgözött, ki nem tom­bolt vágyak terhétől. Légy boldog. Előbb boldognak kell lenned, csak azután fehetsz bölcs. * S mert a tökéletes emberi boldogsághoz rendkívüli feltételek kellenek, lévén az embe­ri lélek tulajdonsága a korlátlan hatalomra fialó vágy — s mivel e rendkiivüli feltételeket, a társadalom természeténél fogva, sokmüllió ember köziül egyetlenegy számára lehet csak bri zbositani — amaz ösztön és akarat, titok­ban, ogry határozott, hogy ezt az egyet kivá­laszt] a magának. Felruházza őt a boldogság minden ékessé­gével. Etánasztlja arannyal és bíbornál, ragyo­gó színekbe öltözteti, dédelgeti őt és hó­dol neki, mint ahogy a méhek és termeszek dédelgetik királynőjüket. Nem céltalan bálványimádás ez. Csakúgy, mint a méhek, valamit vár a nép a Boldog Embertől s ez a valami, mi volna — Epe- éa májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc Józ»etM keserüviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivó­kúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vizzel keverve, reggel éh­gyomorra isszuk. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer­üzletekben kapható. más, mint éppen az igazság, a mindnyájunk számára érvényes, egyetemes Törvény, ami­nek megtalálásában, bennünket, félelem és harc. áldozatait, egyenként, boldogtalan&á- Rágunk akadályoz meg? * A boldogság nem célja, hanem feltétele az életnek. Legyetek hát boldogok, királyok, helyet­tünk, hogy bölcsek lehessetek, helyett ttok -— mert a mi böteweaeégűnk hiányát fiaetjük mi meg a Ü boldogságotokká!. WWIHB »i11 —Ul—! ÁJLI KB——MMBgi Papst bepörli az osztrák belügyminisztert Béet, junius 21. Innébrnwki jelentés MWrüni Habét őrnagy megbízta ügyvédjét, hogy emel­jen vádat Qdramroy belügyminiszter eílen, mert a mkíiezter PaJbsot hazaárulással védotta. Ab ügyvéd azokat a lapokat is bepörli, ame­lyek Bafostot hazaárulással hozták kapcso­latiba Dj kormány Egyiptomban London, junius 21. Sidkv pasa semleges kormányt alakított Egyiptomban. Külügymi­niszter Eafes Afifa pasa, hadügyminiszter Tewfik Rifaat pasa lett. Az eddigi jelentések szerint az országban nyugalom uralkodik. Kai­róban a rendőrséget karabélyokkal feSfegyve- rezték és a városban katonai őrjáratok cir­kálnak. A régenstanács tagjai nem akarnak nyugdijat Étikor est, jhnius 21. Bukarestből jelentik: A volt régenstanács tagjai ma értekezletet tairtot- tak, amelyen egyhangúan kimondták, hogy ál­lami nyugdijat abban a® esetben sem fogad­nak; el, ha azt a képviselőház számukra meg­szavazná. Barabás Béla dr.: Alakítsuk meg a magyar kisantantot! Az erdélyi magyarság ész vezére felveti a gondolatot, amely az utódállamok magyarságának közös frontját propagálja - „A kisantant a békeszerződés meg­védéséért alakult, követeljük mi is a békeszerződésben biztosított jogainkat**- A magyar kisantant eszméje az erdélyi Magyar Párt nagygyűlése elé kerül Arad, június 21. A legújabb generáció már alig figyel fel erre a névre: Barabás Béla dr. Pedig a régi Magyarország izgal­máé alkotmányjogi harcaiban zászló volt ez a név, amely diadalmasan lengett a 48-as függetlenségi mozgalom jelszavai fölött. Ba­rabás Béla, a nép tribün, korlátlan ur voM a töm-egeik hangulatán, harsogó szava válasz­tások Borsát döntötte el és szerte az ország­ban évtizedeken át alig volt nála népsze­rűbb politikai szónok. Robusztus alakján pompásan feszült a diszmagyair, napbarní­tott, fapogány, férfiasam szép arca lángolt a nemes fűztől, amikor az átkos osztrák ura­lom ellen szónokolt és ellenállhatatlan erő­vel követelte a magyar jegybankot, a ma­gyar vezényszót. És Barabás Béla győzött. A világégés el­szakította Magyarországot Ausztriától és ... van már magyar jegybank, vám magyar ve­zényszó ... de Barabás Bélának a sors har­cos életet irt elő. A hetvennégy éves patri- ardha ősz bajusza most a buicurestii parla­ment szószékén villám fel néha és a kuruc Barabás töretlenül, daliásán még mindig a régi harcot vívja: a magyar nyelv jogait követeli, ezúttal nem az osztrák kamarillától, hanem a ro­mán kormánytól — a kisebbségi erdélyi magyarság részére. A bálványdüntö Barabás életútja Barabás Bélának az alábbi cikk keretében fontos mondanivalói varrnak Oefeszlovákiai magyarsága részéire. IIlőnek találjak, hogy a részint halványuló emlékezés felfrissítése, részint pedig annak kihangsolyozása céljá­ból, hogy a nagyjelentőségű megnyilatkozás olyan politikai matador szájából jön, akire mindig felfigyelt a régi Magyarország népe, rövidem vázoljuk Barribéft Béla érdekes pályafutását. Ax aradi asztalosmester fia még diák­korában kitanulta az asztalosmesterséget is, vándorlegény módjává becsavarogta fél Európát. Az egyetemen félelmetes szavú diékvemér, majd függetlenségi programmal képviselőnek választják. Huszonöt éven át tagja volt a magyar parlamentnek, tizenegy helyen kapott mandátumot, 1.906-ban a koa­líció idején egyszerre négy város választotta meg: Budapest VII kér., A rád, Nagyvárad és Nagykőrös. Leghíresebb választási harca 1901-ben Nagyváradon volt, amikor is magát a nagyvezért, 'Rsza Kálmánt buk­tatta meg saját fészkében, ,,BibaroTS7?ág“ fővárosában. Akkor kapta Barabás a „bálványdöntő" ne­vet, amire egész életében büszke marad. A koalíció idején 1907-ben a magyar delegáció elnöke lett és nagy politikái befolyásra tett szert. A háború kitörése Amerikában érte, ahol Károlyi Mihály gróffal együtt a függet­lenségi képviselők híres amerikai akciójá­ban vett részt. 1917-ben kinevezték Arad- rnegye főispánjává és ő volt az utolsó magyar alkotmányos fő­ispánja Aradnak. 1919-ben alakult meg Aradon Károlyi Gyula gróf ellenforradalmi kormánya, amelynek az a naiv elgondolása volt, hogy a francia megszállás alatt levő Aradról Szegedre teszi át a székhelyét és onnan kiindulva az or­szág parasztságát fellázítja és Budapestről kiveri Kun Bélát, letöri a proletárdiktatúrát. Ennek a kormánynak kultuszminisztere Ba­rabás Béla lett. Az ellenforradalmi kabinéit el is indult Aradról, de már Mezőhegyesen a románok elfogták az egész minisztériumot és visszahozták Aradra. A román hadsereg személyesen akart bevo­nulni Búd ajpestre és ezért tette el írtjából a párnapos életű aradi kormányt. Barabás Béla azóta Aradon él és élénken rósztvesz a kisebbségi magyar politikában. Az arádniegyei magyar párt elnöke, az A.va­ré seu-kormány idején szenátorrá választot­ták, most pedig Marostorda képviselője a bukaresti kamarában. Négy hónap múlva. ünnepli 75. születésnapját, de Barabás Béla patriarchális kora dacára is egyike a romá­niai magyarság legaktívabb vezetőinek. Fó- radhatatlanal utazik Bukarest, Kolozsvár és Arad között, népgyüléseken szónokol, kon­gresszusokon elnököl, tárgyal a román ható­ságokkal és hangosan, meg nem alkuvóan hirdeti magyarságét. Barabás Béla szózata az utódállamok magyarságához A Prágai Magyar Hírlap részére kértünk intervjut Barabás Bélától. Mintha már régen várta volna ezt az alkalmat, olyan készséges örömmel kezdett beszélni: — Végzetes mulasztásnak tartam, hogy az utódállamokba szakadt magyarság a most lefolyt tíz esztendő alatt még csak komoly kísérletet sem tett arra, hogy egymással összeköttetést létesítsen. Az erdélyi ma­gyarság vezetői mit sem tudnak a Csehszlo­vákiád testvérek harcairól, sem a jugoszlá­viai magyarok szenvedéseiről és viszont. Pedig a sérelmeink, panaszaink közösek, ér­zéseink, fájdalmaink ugyanazok. A szloven- szkói magyarság vezetői közül mindössze két nevet ismerek: Szüllő Gézáét és Szent- Irány Józsefét. Jellemző, hogy ezt is csak a hírlapokból. Pedig egész bizonyos, hogy na­gyon sok értékes ember küzd ott is kisebb­ségi jogainkért és a küzdelmek folyamán sok értékes gondolat merült fel, amelyeknek mi m hasznát vehettük volna. — Jugoszláviában már többiiben jártam (rokoni kötelékek kapcsolnak oda) és az ot­tani magyarság vezetőivel mintegy három évvel ezelőtt érintkezésbe léiptem. Meg is állapod tank abban, hogy rendszeres össze­köttetést tartunk fenn egymással. Az előké­születek mór megtörténtek, de ködben Jugo­szlávia diktatúra alá került és ennek követ­keztében megszűnt ott minden politikai élet. Kétségtelen, hogy az utódállamok közül Ju­goszláviáiban van a legkeservesebb sorsa a kisebbségi magyarságnak. Védjük meg a kOzfte érdekeket 1 — A, csehszlovákiai magyarsággal még egyáltalában nem érintkeztünk semmiféle formában. Célszerűnek és időszerűnek tartom, hogy most, a némileg már tisztult abb atmoszfé­rában, fel vessem azt a gondolatot, hogy az utódállamokba szakadt magyarság közös érintkező frontot alkosson és megalakítsa a magyar kisantantot, amelynek az volna a hivatása, hogy a békeszerződésben biz­tosított jogainkat egyesült erővel kihar­colja. — Hangsúlyoznom, hogy ennél az akció­nál tárol áll tőlem minden irredenta szándék, ez a magyar egyesülés nem irá­nyul együk utódállam érdekei éllen sem, csupán defenzív alakulat lenne, amely tör­vényes jogainkat védené a kormányok in­dolenciája ellen. Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia meg­alakították a kisantantot, amelynek az a oélja, hogy a trianoni békeszerződésben ré­szükre biziositott előnyöket minden táma­dással szemben megoltalmazzák. Ugyanez a békeszerződés nemzetközileg garantált jogo­kat biztosított az uj állaimkeretekíbe került k i sebb ségek ré szére. Az állampolgárság, a szabad nyelvhaszná­lat, a kulturális önkormányzat, az iskola- kérdés, az egyházi problémák megoldása, mind benne foglaltatik a békeszerződés­ben és az ezzel kapcsolatos párisi egyez­ményben. Tíz év óta külön-külön heroikus harcot ví­vunk, hogy az internacionális fórumok előtt megkötött szerződésben lefektetett jogain­kat érvényesítsük. Ennek ellenére úgy ná­lunk, mint a másik két utódállamban még csak hajlandóságot sem mutatnak kormá­nyaink arra, hogy ezeket a jogainkat re­spektálják. Logikus tehát, hogy ezzel az indolenciával , szemben az utódállamok kisantantja kere­tében megalakítsuk a magunk magyar | Kizárólag. Veremígfe Spiritusz u* Liköríndusi ríe A.G. cégnél MMsch (IstOT elégítheti ki előnyösen Igényelt a legfinomabb likőrökben, pá­ratlan minőségű brandyban és mindennemű más szeszes italokban. kis antantját, amely az egyesített erők nvegmövekedett súlyával és tekintélyévé! kéteégüivül nagyobb eredményéket tudna elérni. Ezidőszennt csak a romániai és r»ehszlová­kiai magyarság közös frontját lehetne meg­alkotni, mert hiszen a jugoszláv diktatúra alatt nyögő magyarság mai helyzetében egyelőre nem jöhet számításba. De éppen a jugoszláviai magyar kisebb ség érdekében is tel kell emelnünk tilta­kozó szavunkat az utódállamok közvéle­ménye előtt. Hiszem, hogy közös feliépé' sóink eredményes lesz. „Magyarok akarnak maradni** — Nem szeretném, ha a most általam fel­vetett gondolat pusztába kiáltott szó ma­radna. Valósítsa azt tetté a kölcsönös meggondo lás. E napokban összeül Kolozsváron a romániai magyar párt országos intéző bi­zottsága és ott én már megbeszélés tár­gyává teszem a közös kisebbségi front gondolatát, amely az ősz folyamán meg­tartandó segesvári nagygyűlésig teljesen megérne és kiteljesedne. Helyesnek tar­tanám, ha a csehszlovákiai magyarság ve­zetői is komoly megfontolás alá vennék a kérdést é3 félretéve minden frakcióérde­ket, amely sajnálatosan megbontja az otta­ni magyarság egységét, felismernék az egyesülés nagy jelentőségét. Ezt az utat írja elő nekünk a történelmi szükségszerűség, ez a módja annak, hogy el­kerüljük azt a veszélyt, amely az egymástól izolált, homogén tömegeket szétzülléesel fe­nyegeti. A célunk közös és népi akaratban gyökerezik: magyarok akarunk maradni. Romániában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában is. A gleccserszahadis és a megáradt hegyipafak megszakította a for­galmat a Sfmpion-vonalon G-enf, junius 21. St. Maiuritz mellett a Simplon-vasutvonalon újból gleocsersnafcadás történt a Dánt du Midiről, a gleccseromlásra egy megdagadt hegyipatak áradt a pályára és igy a forgalom megszakadt. Hatalmas hullá­mok rohantak a St. Batholomy-patak rendsze­rint száraz völyébe, s a viz óriási köveiket so­dort. magával, úgy hogy az országutat és a vas­úti töltést, meg a hidat egy szempillantás alatt ellepték a hullámok. Az ut és a vasúti pálya­test mintegy százméteres szakaszon egyála- lán nem hasnzjálhatő és a Simplon-vomRon út­ban levő vasutakat Löschbergen át Bern felé kellett irányítani. Egyelőre a pályatestet nem lehet felszabad iám i. mert a víztömegek szaka­datlanul olőretörőben vannak és újabb, meg ú jabb útszakaszokat nyelnek el. A | ELIZI8GTI műi \ * r P m Vő Ideái Gréte úrnőt, parfümériánk vezetőjét Berlinben az J5 ! EHsabeth-Arden-Salon rövid látogatása után beavatták az É. Elisabeth-Arden-Sálon tudományos kezelésébe és autori- Ip rítták a helyei bőrkezelésben való tanácsok adására. Földcsi n Gréte úrnő szívesen ad hölgyeknek díjmentesen tanácsot a F§5 szépség- és testápolásra vonatkozólag, K Ejfyed«li autorizált egyedárusitás Bratislavában. Ip PARFÜMÉRIA | | 8>. EMSEI I J BRATISIAVA, MspssTses sicea ©. I J| \r Eliaabr.th-Arden szépségápoláséról szóló könyvecskét M <3 mindenkinek szívesen bocsájtjnk rendelkezésére. p

Next

/
Thumbnails
Contents