Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-03 / 125. (2346.) szám
1930 június 3, kedd. 3 Tardieu válaszoit Mussolininek Barátságos feeszáá — Fraitorsiáj ereje — A párást kommunista párt SsszeroppeRása — Átszervezik az államSiataSmat Pocséiko Swbsfof szappan, f speciális összetéíele folytán mintegy önmagáiéi, dörzsölés nélkül oldja a szennyett ezért használja a lmom fehérnemű mosásához isi mórnygyüüiésen hatan képviselik a magyarságot s a hat magyar képviselő egyetlenegy ülésről sem hiányzott. Az önkormányzatiból a politika ki van zárva. Mintám a politikai ellentét ki van kapcsolva, a magyarság képviselői arra törekedtek, hogy vállvetve dolgozzanak Szlovenszkóért mindazzal, akiben e gondolat iránt megértést találnak. Némi megértést találtak a Hlinka-pártnál, a többieknél nemi. Azok a gyűlölet demagóg hangján támadják a magyarságot. Bennünk gyűlölet senki iránt nincs, a m[ gyűlöletünk kimerül azoknak az igazságtalanságoknak gyűlöletében, amelyeket el kell szenvednünk. Szlovenszkó magyarsága — bár a népességnek 21 százalékát teszi — az adóteher viselésében 60 százalékig részesedik. Jogunk volna tehát követelni, hogy az ön- kormányzat előnyeiben is ugyanily arányban részesedjünk. Mi azonban csak azt kívántuk, hogy a népesség száma arányában kapjuk vissza azt, amit a horribilis adóban a magyarság befizet. Ezt sem tudtuk elérni. De az sem mondható, hogy munkánk teljesem eredménytelen volna, mert van az országos hivatalban néhány magasabb tisztviselő, aki européer is. De ugyanakkor a legmagasabb helyről is kaptunk ilycélu követelésünkre cinikus választ: „Talán azt kívánják az urak, hogy a kórházakba is egyformán vegyünk fel szlovák és magyar betegeket?" Az volt erre a replikánk. hogy ezt nem kívánhatjuk, de igenis követeljük, hogy a jogos arány szerint állítsanak a magyar vidékeken is kórházakat. Követeltük továbbá, hogy a zárszámadásokban mutassák ki, mi jutott a magyarságnak és mi a szlovákságnak. Kétségtelen, hogy Szlovénszkó gazdasági és kulturális téren a morvám túli országrészekkel szemben feltétlen el van maradva. A beruházások terén tehát igazságtalanság, ha az állam segélyét az egyes országrészek között lélek száma lapján osztja el, mert Szlovenszkónak aránytalanabbal több jár éppen kulturális és gazdasági elmaradottsága folytán. Mily igazságtalanság az, hogy mig Csehországban az úthálózatnak két harmada van az állam és egyharmiada az önkormányzat kezelésében, addig Szlovenszkóm a kétharmada az önkormányzatot terheli és csak egy harmada az államot, A morvántuli önkormányzatoknak van hagyománya, patinája és vagyona, a szlovenszkói tartománygyülés tradicdótlan és a nagymegyéktől csupán adósságot kapott. A pártvezérek nem győzték eleget hangsúlyozni, hogy a párt nem cél, hanem eszköz: mi ezt az elvet a tartománygyiilésben megvalósítottuk. A taTtornánygyülésben nem hárem nemzeti párti és három keresztényszocialista pártember van, hanem hat elvan ember, aki nem a pártért, hanem az egész magyarságért dolgozik és dolgozni fog. Lelkes tapsvihar fogadta Giiler beszédét, mire Nagy Sándor pártigazgató tartotta meg jelentését a párt múltjáról és jelenéről. Elmondja, hogy a párt mint nőtt hatalmassá a kisgazda-, földműves és kisiparospárt rimaszombati kerületének 1925. májusában tartott tonaljai nagygyűléséből, mely kimondotta egy osztály, foglalkozási és felekezeti szempontoktól mentes párt alakításának szükségét. Szeptemberben Léván már megalakult az uj párt s november 16-én, a nemzetgyűlési választáson oly fényesen megállót ta a tüzpröbát, hogy a szepesi német párttal 109.468 szavazatot vonzott. Az 1927-es községi választás alkalmával a legtöbb helyen közös listát állított az országos kersztényszo- cialista párttal s igy külön-külön nem lehet kiszámítani a választási eredményt, de a két párt összeredménye a párt táborának erősödéséről tanusokodott. 1928-ban, a tartományi választáson 104.297 szavazatot kapott a párt, annak dacára, hogy a 21, 22 és 23 évesek népes évfolyamai nem szavaztak s igy erői gyarapodását ez a választás is fényesen igazolta. Az 1929-es nemzetgyűlési választáson a magyarság pártjainak közös listája Szloven- szkón 226.920 szavazatot kapott. Ha figyelembe vesszk az 1925-ös eredményt, amikor a magyar nemzeti párt 109.468, az országos keresztén ^szocialista párt 98-793, vagyis a kettő együtt 208.261 szavazatot kapott, sőt még ha a Lelley-féle 17.285 szavazatot is egészben ideszámítjuk, akkor is, látható az állandó fejlődés és a párt, kádereinek szilárdsága. Sajnos, a magyarság jelentős része hiszékenységében még mindig idegen pártoknál keresi a boldogulást. Ezek az egyének lég inkább a munkásság köréből kerülnek ki, de Paris, június 2. Tardieu francia . miniszter- j elnök a parlament nyári ülésszakának nyitó-J nyaként tegnap Dijonban nagy beszédet | mondott, amely minden tekintetben kielégi- j tette a közvélemény és a sajtó várakozását. A miniszterelnök megállapításait azzal kezdte, hogy abból a tizenegy nagy tervből amelyet kormánynyilatkozatában bejelentett, kilencet a parlament már elfogadott és elintézett. A beszéd első részét belpolitikai kérdések töltötték ki. Tardieu a koncentráció mellett foglalt állást, de rosszalta a radikálisok aknamunkáját. Véleménye szerint a koncentráció csak ügy képzelhető el, ha a radikálisok belépnek a mai többségbe. A szocialisták az utóbbi időben rendkívül nagy reményeket táplálnak és e szerint cselekednek. A kommunista párt a kormány erőskezü politikája következtében szétmorzsolódott és ma nem fenyegeti többé a rendet és a békét, mint három évvel ezelőtt. A párt összeomlásából elsősorban a szocialisták hoztak hasznot. Az utóbbiak most szemmel láthatóan arra a könnyű és kényelmes szerepre vállalkoztak, hogy az elégedetleneket egy táborba egyesítsék és átvegyék a kommunisták- politikai szótárát. Ha a szocialisták a jövőben a sok szót tetté változtatják, ugyanolyan határozott el- lentállásra fognak találni, mint a kommunisták találtak. Ezek után Tardieu külpolitikai kérdésekre tért át. Bejelentette, hogy junius 30-ig a szövetségesek kiürítik a harmadik rajnai zónát, i s amint ez megtörtént, a Young-tervezet nemcsak jogilag, hanem praktikusan is életbe lép. A feladott katonai garanciák helyett végérvényes pénzügyi garanciák kellenek. Tardieu szerint a kormány határozott szándéka, hogy kövesse Briand hat éves béke- politikáját. de közben saját biztonságáról sem feledkezik meg. Újra bevezették Franciaországban az egy éves katonai szolgálati időt és a parlament három és fél milliárd frankot szavazott meg a határ mén ti erődök kiépítésére. A marokkói háború és a sziriai felkelések kiürítették a francia katonai raktárakat, de a hiányt máig vannak köztük polgáriak is, akik a cseh agrárpárt lélekfogdosásának fölülnek. Fontos kérdés volna — mondja Nagy Sándor pártigazgató — a mezei munkásság és a falusi zselléreknek pártunkba való bevonása. A legtöbb falusi mezőgazdasági munkás és nincstelen zsellér a kommunista párt agitá- ciójától félrevezetve, ehhez a párthoz tartozik, de tapasztalásból tudom, hogy nem jól ér zik ott magukat s maguk a kommunisták is elismerik, hogy ezek nem jó párttagjaik, a pártba nincsenek beiratkozva, pártfegyelemre nem szokatathatók, nekik megbízhatatlanok, mert ma itt vannak, holnap ott. Pedig ez a falusi m,ezőgazdasági munkás-tömeg megérdemelné a vele való foglalkozást, lelke a kommunista eszméktől áthatva nincs, munkaalkalmai révén és az együttélés folytán vonzódik a mezőgazdákhoz s a községi választások alkalmával nagyon sok községben, ahol velük szemben megértő volt a magyar nemzeti párt vezetősége s közülük egy-két embert fölvett a jelölőlistám, nem állítottak külön jelöltlistát a kommunista párt határozott utasítása ellenére s nagy örömmel egyeztek bele az egységes választási listába. A pártigazgató melegen emlékezett meg ezután a szepesi német pártról, melyet minden külön írott szerződés nélkül a legtökéletesebb testvéri hűség fűz a magyar nemzeti párthoz, majd vázolja a párt szerveinek, törvényhozóinak, turtománygyülési képvislőinek, járási képviselőtestületi tagjainak munkáját. A párt a képviselőházban négy a szenátusban három törvényihozóval van képviselve, a szlovenszkói tartománygyülésben bárom tagja van, a járási képviselőtestületekben pedig a következő képviselete van: Érsekújvár 2. Nyílra 1, Verebély 1, Korpona 2, Somor- ja 1, Dunaszerdahely 5, Léva 3, Zseliz 3, Vág- sellye 3 Gálán ta 1, Párkány 3, Komárom 2, Őgyalla 3, Szepsi 3, Királyke 1-mec 1. Nagy- kapós 4, Kassa város 7, Késmárk 6, Szepes- szombat 3, ÓLublő 2, Tglő 1, Gölnic 2, Rozsnyó 4, Ragyröce 3, Rimaszombat 2, Losonc 2, Kékkő 1, Feled 1, Tornaija 8 tag. A szónok határozati javas1 a lót terjeszt be azirányban. hogy sikerült pótolni és Franciaország hadserege kitűnő erőforrásokkal rendelkezik. A londoni konferencián a kormány az erély politikáját követte, ami meghozta gyümölcseit. Franciaország a háború után nem törekedett hegemóniára, mint Bismarck 1871. után és nem túlozta a győzelmet, mint Németország. ami az 1918 as vereségig kergette a birodalmat. Franciaország békét akar, az erők egyensúlyának a békéjét és szolidan megszervezett döntőbíróságot, valamint gazdasági és intellektuális együttműködést. Franciaország azzal az akarattal szervezkedik, hogy ha külföldön váratlan nehézségek keletkeznek, az ország továbbra is sorsának ura maradhasson. A beszéd következő mondatának az éle határozottan Mussolinii legutóbbi harcias beszédei ellen irányul. Tardieu szerint Franciaország ma abban a szerencsés helyzetben van, hogy fölényesen vállat vonhat, ha külföldi erőfitoUtalásokról hall. A nagyjelentőségű beszéd utoló szakaszában Tardieu eljövendő politikáját vázolta és nemcsak a nyári ülésszak munkájáról nyilatkozott, hanem a jövő tavasz programjáról is. A mezőgazdaság átszervezésére irányuló milliárdos tervezet elintézése után a kormány megkezdi az adóügyek mélyreható reformját. Elsősorban a községi és tartományi adókat vizsgálják át. összél megkezdődik aZ iskolaügy reorganizálásának vitája is és elintézik az uj költségvetést. Később az állam teljes reformját határoz a párt az országos mezőgazdasági tanácsban és pénzügyi kirendltségek mellett működd adófeIszótámlási bizottságban a mar gyarságnak képviseletet követeljen. A pártnak ezidőszerint 16 titkársága van Szlo- venszkó területén. Végül jelenti, hogy a pártvezetőség ma dátum a lejárt. Egyhangú választás A jelentés tudomásulvétele után a nagygyűlés Kmoskó Béla dr. korelnök vezetésével, Nagy Sándor előterjesztésére egyhangúlag a következő vezetőséget választja meg: Elnökség Országos politikai elnök: Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, Rimaszombat. Ügyvezető elnök: Szilassy Béla dr. szenátor, Losonc. Helyettes elnökök: Blanár Béla dr. Kassa, Roldoghy Gyula Komárom, Salkovszky Jenő dr. Ipolyság és Giller János dr. Losonc. Alelnökök: Bándv Endre Léva, Kurucz Ferenc Érsekújvár, Jaross Andor Komárom- csehi, ifj. Koczor Gyula Komárom, Varga Oros János Serke, Sörös Béla Losonc, Lengyel László dr. Királyhelmecz, Suttka István dr. Nagykapos. fiz országos pirtvezetőség Lenért József Felsőszeli, Pécsik Mihály Pog- rány, Fiilöp Zsigmond Komárom és Nagy Nándor Nemesócsa, Bartal Iván Etrekarosa, Kovács Ignác Baka, Plichta Ferenc Érsekújvár, Vadkerty Menyhért Udvard, Bató Aladár Csuz, Baig Árpád Garamkövesd, Azsalto- vics Gyula Bucs, Suba Vilmos Ipolypásztó, zák cl, mert a modern állam egyelőre nem találta meg végérvényes tonnáját, holott erre égetően szükség van. Az utóbbi években az áLlam egyre több és nagyobb feladat előtt állott és olyan szervezetet kell kidolgozni, amelynek segítségével mindeme feladatokkal megbirkózhat. Az államhatalom az utóbbi években problematikussá vált. mert a munkaadók, a hivatalnokok és a munkások különböző gazdasági érdekszövetségei egyre nagyobb befolyásra tettek szert a kormányzásban. Az állami adminisztrációt meg kell tisztítani a közvetlen és veszedelmes befolyásoktól, s körül kell határolni az állam hatalmát. Tardieu beszédét 'a hallgatóság óriási lelkesedéssel fogadta. A miniszterelnök nyilatkozatát mindössze egv jelentékeny incidens zavarta meg. Az Action Francaise fiatalkorú hivei a miniszterelnök külpolitikai fejtegetései közben több köteg röpiratot doblak a tereimbe. A röpirátok a rajnai kiürítés ellen agitáltak. Két csendháborítót letartóztattak, a többiek önként elhagyták a termet. Egyetlen mondat Mussolininek Paris, junius 2. Tardieu tegnapi beszédében Mussolini harcias beszédeiről a következőket mondotta: — Nem félünk a nyugtalanságoktól, de a külföldi erőiitok.tatások tói sem. A sajtó megállapítja, hogy .éz a mondat diszkréten de minden tekintetben megfelelően válaszol a nagy olasz beszédekre s nean túlozza a duce nyilatkozatainak jelentőségét. Zsigmond István Garamsál-ló, Kmoskó Béla dr. Léva, Molnár Gyula Vágfarkasd, Décsi János Negyed, Rázgha Károly Pozsonvcsá- kány, Kiss Isván Tőből, Nánássy Gyula Ipolyság, Csery János Kővár. Hevessy László Sa- jószárnya, Szovka Pál Rimaszombat, Hisnyay Henzelmann Béla Lka, Tornallyay Zoltán, Tornaija, Forgách Antal Podrecsány, Szakai! István dr. Csíz, Kovács László dr. Rimaszombat, Parányi László Pelsőc, Groó Géza dr. Zólyom, Sümegh Hugó Illés-puszta, Telek A. Sándor Rimaszombat, Langhoffer László dr, Rozsnyó, Greguss Gyula Kassa, Halmi Béla dr. Kassa, Münszter Tivadar dr. Bárca, Hercz Ignác dr. Kassa, Bánó Dezső Eperjes, Both Tamás dr. Eperjes, Gergelyi Béla dr. Kis- szeben, Förster Lajos dr. Igló, Vörös Vince igazgató, főmérnök, So-morja, Bödök Sándor Csicsó, Kállay Endre dr. Komárom, Ifj. Hla- vicska János Érsekújvár, Zsigárdy Ferenc Zsigárd, Galambos Árpád Felsővárad, Hulkó János Ógyalla, Szögyén Ferenc Tardoskedd, László János Ekecs, Bartalos Mihály Szap, Pápezsik Andor Pelsőc, Árvay Imre Rapp, Dombrovszky József Losonc, Novek Béla .Losonc, Beude László Kiskürtös, Dapsy Béla dr. Gömörszkáros, Barna Béla Mellété, Wirk- mann Ármin dr. Kassa, Vukovioh István dr. Kassa, Hámorszky Pál Abaujszina. Törköly József elnök meleg szavakkal köszöni meg a megválasztott tisztikar nevében a nagygyűlés bizalmát. Nagy Sándor pártigazgató előterjeszti az elnökség alapszabálymódositó javaslatát, mely szerint a nemzetgyűlési választások első skrutiniumára való jelölések a jövőben az országos pártvezetőség hatáskörébe fognak tartozni. A módosítást a nagygyűlés egyhangúlag fogadta el. Jaross Andor előterjesztésére a nagygyűlés a következő mezőgazdasági határozati javaslatot fogadta eh Mezőgazdasági követelések A magyar nemzeti párt nagygyűlése a mezőgazdasági válság enyhítése érdekében szükségesnek tartja a mezőgazdaságot sújtó, változatlan magas közterhek enyhítését s e célból követeli: I. A kormányzat sürgős intézkedését, hogy a folyamatban levő jövedelemadó- kivetések az 1929. év mezőgazdasági jövedelmezőségének méltányos betudásával mindennemű fiktív jövedelemkulcsok alkalmazása nélkül történjenek meg. 2. A föld- és házos ztál vad ó az 1930. évre 25 százalékkal leszállítandó. 3. A mezőgazdákat terhelő mindennemű dó hátralékok letöri esz th étié se érd ekébe* méltányos kamatmentes halasztás adandó. 4. A mezőgazdasági adóalanyok ellen folyamatban tető adóvégrehajtási eljárás
