Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-18 / 137. (2358.) szám

6 rPRX<arMA<AARHtRIiAI> m rt wmr mwi w w >u m m" i'^w Széljegyzetek n nSk v&íágszovetségéneh prágai üléséhez Prága, június 17. A nyár ismét elhozta a világ asszonyainak képviselőit Prágába, most azonban nem a szo­cialista lelkű és világnézetű heves agitátora ők jöttek el, mint tavaly, hanem a polgárasszonyok küldöttei, akiknek elnöknője a volt ir-aJkirály felesége.. Lady Aberdeen. A polgári nők világ- szövetsége Becsben ülésezett eredetileg, állító­lag fontos határozatot hozott a. gyermekvéde­lem, a törvénytelen gyermekek, az elvált asz- szonyok életének és sorsának kérdésében, mig ide, Prágába, már csak pihenni és szétnézni jöttek a csehszlovák testvér egylet hívására. A prágai összejövetelen, amelyen semmi lényeges nem hangzott el, Lady Aberdeen elnökölt. Ha nem tudnám, hogy az volt. akkor is azt- monda­nám, úgy néz ki, mint egv anyakirálynő. A leg­ez ebi? öreg-lila szintű selyemruhát viseli, ugyan­olyan színű nagy tollas kalapot és egy antik ivoir csipkekendőt. Franciául beszél, öreges cserép-hangon nevetgél a szavak között, ked­ves öreg asszony. A többiek is, a. ven­dégek és a hallgatók jobbára öregek. Ezüstös hajuk és pókhálós homlokuk alatt friss szemek és rengeteg ékszert, hordanak, világitó, nagy briliánsokat. Öregek, hát persze. A fiataloknak, Peruban, Ausztráliában vagy Litvániában va­lószínül eg egyéb és mulatságosabb dolguk van. mint ilyen ügyben Becsbe vagy Prágába jönni. Mert a világ minden tájáról eljöttek a kikül­döttek és egymás után szólalnak fel — Francia- ország, Anglia. Dánia, Svédország, Hollandia, Románia. Ausztria, Peru, India, Ausztrália, Lengyelország, Litvánia. Lettország. Bulgária stb.~— csak az okos, kedves kínai nők hiány­zanak, meg a filigrán japánok — és Magyaron-! szág sincs képviselve. Mig a „kis“ Nemes, a prágai magyar sziget ügyes karrikaturistája egymásután szédületes tempóban örökíti meg őket-- jellegzetesen tor­zítva, én nagyobb megállásokkal figyelem az arcokat és a- gesztusokat. Végre is engem az egész gyülekezetben India érdekel a legjobban. Mised® India fiatal nő, jóval fiatalabb, mint a többiek. Feltűnő, gyönyörű, indiai módra varrt öltözet van rajta, élénk piros, nehéz selyem, ezüst hímzett rózsákkal telehintve, a Kelet pa­zar szinpampáját adja és kiemeli a rokonszen­ves nem-csúnya arcot. Hogy élnek, mit csinálnak a hindu nők Gandhi ellen vagy mellett, Naidu költő-asszony mögött, áldanak-e vagy sem, természetesen ezt szeretném tudni, ez a leginkább aktuális kérdés, amelyért erre az, asszony-gyülekezetre érdemes eljönni. Közbevetem még. hogy a párszáz asszonyon kívül három-négy férfi is idén volt a prágai kongresszusi ülésen, kettő közülük hin­du volt Több órás beszédek alatt nem mondtak ezek az asszonyok jóformán semmit, azért zava­rólag hatották a férfiak, jobb lett volna, ha. ma- í g'iink között, vagyunk asszonyok — mégis csak j kínos, ha ilyesmi kiderül, a férfiak előtt, lég-1 alább mimelná illett volna, hogy érdemes volt mondjuk Peruból Prágába szaladni. * Másnap felkerestem Missis Indiát: Noranba dr. asszonyt a Paris hotelben. Elegáns apparte- mentjában egy rémült fekete szolga fogadott, nagynehezen megértettem, hogy asszonya férje társaságában az étteremben ebédel. Norauha asszonyt férje, egy csinos fiatal hindu és négyéves kisfia társaságában találtam. Mü­veit és végtelenül rokonszenves asszony. Anya- nyelve angol, angol iskolákat végzett. Tíz éve egy bombayi kórház orvosa, férje is orvos. Buzgó előzékenységgel, nagy figyelő fekete szemeivel kutatva, ugyanúgy néz engem, aho­gyan én nézem őt, kíváncsian, a messziről jött idegen asszonyt a különös és titokzatos India képviselőjét —, aki a következőket mondja: — Pár nappal azelőtt mentem el Indiából Londonba, mielőtt Gandhi a só-pár olással meg­szegte az angol sótörvényt és szembe helyezke­dett Anglia hatalmával. Nyugodtan állíthatom, hogy India asszonyai valamennyien lelkesednek Gandhi eszméiért, de ezeknek az eszméknek gyakorlati megoldását illetőleg két pártra osz­lanak. Az egyik párt a polgári engedetlenség, a passzív rezisztencia híve, ezek aktíven is részt- vesznek a Gandhi-mozgalómban és Naidu asz- szony mögött állanak. A másik párt távol áll a mozgalomtól és India dominduimá való emelését a brit parlamenttel való tárgyalás utján, al­kotmányos utón akarja elérni és Gandhival szemben azon a nézeten van, hogy India nem érett még meg a teljes függetlenségre. A hindu nők elnyomása — legenda. Sokat vár-e a bécsi kongresszustól, mén j van-e elégedve eredményeivel, — kérdezem.-— Több volt abban a reprezentáció, mint a komolyság — feleli őszintén. Szenes Erzsi. Mm raSrtárSüz Nyitrán Nyitna, junius 17. (Tudósítónk távirati je­lentése.) Ma éjszaka két órakor kigyulladt Berger Hermáim nyítrai gabonakereskedőnek a nyitraj állomás' mellett levő raktára, amely telve volt szénával és porig égett. A tűz át­terjedt Taub Miksa szomszédos magtárára, amely ugyancsak leégett. A tüzet a tűzoltóság hajnalban lokalizálta. A kár nagy, de bizto- ;ltás révért megtérül. A tüzet valószínűleg gyújtogatás okozta. Tenger alatt járón az Északt Sarkra Sverdrup, Nansen munkatársa elragadtatással üdvözli Sir Hűbéri WHkins tervét, amelyet nem tart kockázatosabbnak, mint az Északi Sark átrepüiését Oslo, junius 17. Az Északi Sark megközelí­tésének egészen különös ötletét vetette föl Sir* Hűbéri Wilkiins, aki nem. csekélyebb je­lentőségű tervvel foglalkozik, mint hogy — Venne hősének, a Nautilns Ne-mo kapitányá­nak a példá jára — Északi farkhoz tengeralattjáró hajón jus­son el. Tervét közölte Sverdrap kapitánnyal, a sark­vidék legkitűnőbb ismerőiéivel, aki egyébként Nansen utódjaként szerepel a Gráf Zeppelin sarkvidéki repülésében. Sverclrup el volt ragadt alva a t évtől, amelynek minden részletét alaposan meg vizs­gálta. A norvég tudós a hozzá intézett kérdé­sekre adott nyilatkozatában a következő ér­dekes fejtegetésekbe bocsátkozik: — A sarkvidék megközelítése tengeralatt­járóval bizarr és veszedelmes ötletnek látszik az első pillanatra. A legnagyobb veszedelem föM éttenül az len­ne, ha a sarki jégvidékben nem volna sza­bad terület, ahol a hajó a mélyből felbuk­kanhatna, hogy levegő-készletét megújít­hassa. Nyár idején azonban a sarki tengerben a jogviszonyok olyan kedvezőek, hogy alig kell bármilyen irányban is öt tengeri mérföldnyi- re előrejutni a hajónak és máris mindenütt szabad tengert találhat. Tapasztalataimat — folytatta Sverdrap, — amelyeket a Fram és a Miaud fedélzetén sze­reztem, megerősítették a jelentései azoknak a léghajóknak és repülőgépeknek, amelyek utóbb a Saki Óceán felett átrepültek. Attól j sem kell különösebben tartani, hogy a jég összeáll és szétrepjmUja a beléje szó-! ruló hajót. A jég megmerevedése csak lassan, fokozaté-1 san történik, mindenesetre van idő arra. hogy ezt a momentumot a parancsnok idejekorán észrevegye és fölkerüljön a-tenger felszínére. — Jégyhegyek nincsenek a sarkvidéken; azok a hatalmas jégtömbök, amelyeket képen annyiszor lehet látni, voltéképpen nagyobb jégmezők, amelyek egymásfelé rétegeződnek Igazi jéghegyek csak a gleccserek felől jön­nek, már pedig- ilyenek a sarkvidéken csak a Ferenc József-földön fordulnak elő. Egyébként is megbecsülhetetlen jelentősége volna egy ilyen tengeralattjáró expedíciónak. Mindenek­előtt pontos információkat lehetne szerezni a tenger hőmérsékletéről, a só fokáról, a Sarki Óceán áramlatéiról. Egyáltalán nem szabad a Bárki óceánit zárt tengernek tekinteni. Ennek az óriási vízmennyiségnek széles és közvetlen kapcsolata van az Atlanti-Óceánnal és az utóbbi óceán áramlatait nem lehet ad­dig pontosan, szabatosan megismerni, amíg a Sarki Óceán viszonyai nincsenek teljesen tisz­tázva. A Sarki Óceán tudományos földolgozá­sa Nansen érdeme, de az ő adatai nem olyan precízek, mint ahogyan ezt a tudomány mai állása szerint joggal kívánhatnék. Ha Sir Hubert WiIkarus expedíciója sikerüli, akkor bi­zonyára megold egy csomó olyan fontos prob­lémát, amelyeket Nansennaik nem sikerült tel­jesen tisztázni. Hozhatna azonkívül magával, egy sereg érdekes adatot a sarki tenger fe- nékv iszonyai r ól és jelentékeny mértékben gazdagíthatná az arktikus vidékeik állat világá­nak ismereteit. — Az a kokázat, amellyel egy ilyen tenger­alattjáró expedíció megvalósítása jár, — fe­jezte be nyilatkozatát Sverdrap professzor.— nem nagyobb, mint egy aeroy&énnak vagy repülőgépnek a rizikója, viszont összehasonlíthatatlanul értékesebb tu­dományos megfigyelésekre tehet szert és így a tudomány érdekében őszinte örömmel üd­vözlöm Sir Hubert Wílkins 'korszakaikötő tervét. Érdekes emberek Pöstyénben Egy amerikai felfedezőnő a szlovenszkói cigánykérdést fogja tanulmá­nyozni s beáll egy oláhcigány truppba — A manchesteri hercegnő és reumás kutyája — Apróságok Richard Tauberrói Pösíyén, június 17. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Hatá­rozottan érdekes emberek fordulnak meg Pös- tyénben. Már évek óta figyelem. Ezen a kis pontján Szlovenszkónak kitágul valósággal ez a primitív országrész, kitágul szinte az egész világ felé. Egyszer el is mosolyodtam egy térképen, nem is tudom, hol láttam: Európát ábrázolta. Lon­don kis pont volt rajta, Berlin kis pont, Páris, Stockholm. Róma, Prága, Budapest, Wien, mind kis pontok ... Középeurópába.n csak egyetlen nagy kör. amelynek irányában min­denfelől összefutottak az utsugarak s ez a nagy centrum Pöstyén volt ezen a tér­képen ... Mosolyogni való. És mégis van benne vala­mi. Ha valakinek Európa bármelyik pontján megsajog a válla, vagy a karja, vagy ischiász fájditja a derekát, akkor ha, spanyolul, vagy norvégül, akár portugálul, akár litvánul, görö­gül, vagy esetleg cseremiszül beszél az orvosa, akkor is azt fogja mondani: Pöstyén ... S igv a világ minden pontjáról összesereglik évente 30—40.000 ember, szegények és gazda­gok, szerények és előkelőek, okosak és jelen­téktelenek s ezek. között minden évben akad legalább fél tucat érdekes ember. Az újságíró dolga, hogy fölismerje, mi az ér­dekesség rajtuk. Én most háromról tartom érdekesnek megem­lékezni. Egy Férfi és két nő. A. hires énekes llicliárcl Tauber már elutazott. Tavaly be­széltem vele, meg is Írtam akkor egy cikkben, hogy éppen olyan szomorúan, hordágyon érke­zett, mint I-Ienny Portén s éppen olyan egészsé­gesen távozott. Azóta játszotta és énekelte nagy hangos filmjeit, s most újra itt járt. újra kurá- zott és táncolt. Persze az érdeklődés középpontjában állott. Főleg a nőknek tetszett, pedig nem férfi-ideál. Vörös a haja, vörös a szemöldöke s monoklival igyekszik a megjelenésének érdekességét nö­velni. De kedves fin. Kicsit különc persze, de tudja, hogy mi illik. Egy gyönge német színtársulat például a Friderikát játszotta a pöstyéni szín­házban. Azt a darabot, amelyben ő annakidején egyik legnagyobb sikerét aratta. Szánalmas elő adás volt. Az egyébként neon is olyan nagyon rossz színészek megrémültek az egyik páholy­ban föltűnő Tauber tői s 40 fokos lámpalázzal énekeltek a nagy énekes előtt. És Tauber ked­ves arccal nézte végig az előadást, megtapsolt minden számot s a rémhosszura nyújtott elő­adás befejeztével gratulált is a vezető színé­szeknek. Otthon aztán brómot szedett... Szerették volna ezidén is egy koncertre meg­nyerni. Nem volt rá kapható. — Nem érdekli a. pöstyénieket az én han­gom ... — mondotta derűs panaszkodással egy- izben. S elmesélte, hogy egyszer az Irma-fürdőben, amikor iszappakolást kapott, hangosan dudol- gatott. Egy porosz ur a szomszéd kabinból bosszankodva utasította az egyik ápolót, hogy tiltsák meg a szomszédja „óbégatását". Az ápoló persze nem mert szólni, hanem figyelmez­tette a kínos ügyre a fürdőtelep egyik tulajdo­nosát, aki tapintatosan és mosolyogva kérte meg a művészt, hogy legyen tekintettel a szom­szédja idegességére. Richard Tauber persze nyomban elhallgatott s mosolyogva fordult a figyelmeztető felé: — Ennek az urnák igaza van ... Én inkább azon csodálkozom, hogy vannak bogaras em­berek. akik 1—2000 márkát adnak nekem egy- egy koncertemért... Néha a szállodai szobájában is énekelt Tau­ber, ilyenkor persze a szomszédos szobákban nagy volt az érdeklődés ... Az igazgatóság kü­lönös előzékenységből nem emelte ezeknek a szobáknak az, árát... A hercegnő, a leánya és Alex A másik érdekes személyiség talán nem is annyira a manchesteri hercegnő és nem is föl­tűnően szép leánya. Lady Montagne, hanem leginkább Alex, a két hercegasszony dédelge­tett — farkaskutyája. Szép állat. De jó adag dekadens túlzás is van abban, hogy Pöstyénbe hozták — kúrára. Két­ségtelenül jó családból származó kutya, a leg­nemesebb fajta, paplanos ágyban alszik, s a gazdái nem úgy beszélnek róla. mint ahogy ál­latról szokás. Alexnek emlegetik s csodálatos gyöngédséggel bánnak vele. Nem tudom, nem árulok-e el családi titkot, ha megírom, hogy Alex szel baj volt Pöstyén­1930 junius 18. szerda. ben. Hogyan, hogy nem, valami —- bőrbetegsé­get kapott, úrnőinek nem csekély rémületére. És a fiatal Lady Montague még aznap autón Stuttgartba szállította a beteg kutyuskát. Ku­tyaspecialistához. A manchesteri hercegnő, saj­nos, nem mehetett Stuttgartba, neki Pöstyén­ben kellett kúrát tartania, de nagy nyugtalan­sággal várta a szinte kétóránkint érkező táv­irati bulletineket. Hála Istennek, Alexet sikerült a stuttgarti professzornak meggyógyítania, már vissza is érkezett Pöstyénbe. Kicsit rosszul néz ki, állí­tólag arzéninjekciókat kell kapnia, hizókura miatt. A nyugtalan manchesteri hercegnőnek arca pedig azóta, földerült. Annyira, hogy megszün­tette Thermia-Palace-beli szigorú exkluzivitá­sát s egyszer — persze, nagy föltünést keltve — megjelent egy esti reunión. Leányával együtt. Természetesen Alex is ott volt. Esti világí­tásban elég jó színben volt... A cigányok védnö>km5$e A harmadik érdekes ember, akiről irok, való­ban érdekes, sőt bizonyosan a legérdekesebb. Maíly Wild de Villereal asszonynak hívják. Ha­talmas túraautón érkezett Pöstyénbe, amelyet maga vezetett. Társaságában van 20 esztendős fia, két amerikai újságíró és egy „fihndirektor“. Az érdekes kísérettel utazó hölgy ugyanis nemcsak kúrára jött Pöstyénbe, hanem fölfe­dező utat készül csinálni Szlovenszkón. A ci­gányság helyzetét fogja tanulmányozni. Az a terve, a. korához s 20 éves fiához képest hallat­lanul friss és szép asszonynak, hogy fölkeres néhány szlovenszkói községet, ahol nagyobb tömegben élnek cigányok s bizonyos időre lete­lepedik közöttük. Sőt, attól sem irtózik, hogy esetleg egy vándorló cigánytrupphoz szegőd­jék s egy-két hetet körükben töltve, alaposan megismerje életmódjukat, szokásaikat, egész lényüket. Tapasztalatait aztán könyvekben fog­ja földolgozni. Ez a nagyon érdekes, nagyon gazdag különc nő nem kezdő a fölfedezések terén s tudomá­nyos körök teljesen komolyan veszik különös passzióját. A közelmúltban Ernst Nicholson is­mert, ujmexikói expedíciójában vett részt. Egy- izben teljesen függetlenítette magát az expe­díciótól s a legnagyobb föltünést keltették bar­lang-fölfedezései. Egyizben fia s Mr. Charles B Liwíngsioi! társaságban 4000 éves leletekre bukkant. Ujmexikói fölfedező útja alkalmából egy hegycsoportban csodálatosan érdekes bar­langot fedezett föl, amelyet nevéről „Villereal- bári angliait" nevezett el, mig a hegyet, amely­ben a meseszerűen szép barlang van, Pöstyén tiszteletére ..Pöstyén-hegynek" keresztelte. Hálából azért, mert az elmúlt évben Pöstyén­ben szerezte .vissza már-már elveszettnek hitt egészségét. Villereal asszony már a közeli napokban meg­kezdi szlovenszkói „expedícióját" s még érde­kes meglepetésekkel is szolgálhat. (s. d.) Ösztöndijpátyázai szlovenszkói diákok számúm Az országos hivatal ez évi junius 1-én kelt 16. számú hivatalos közlönyben, az országos választ­mánynak' 1930. május 24-én keit 63.271/30. számú határozata értelmében a szlovenszkói középiskolai tanulók részére az országos ösztöndíjak ügyében az alábbi hirdetményt tette közzé: Az országos választmány Pozsonyban az országos alapokból a szlovenszkói középiskolai tanulók ré­szére ösztöndíjakat ír-ki és pedig az 1930—1931 iskolai tanévre évi 500, 750, 1000, 1250. 1500 és 1750 K összegben. Az országos ösztöndíjat csak teljesen vágyó illa­nok kaphatják, akik Szlovenszkón valamelyik kö­zépiskola rendes tanulói s legalább is jó osztály­zatot nyertek. A kérvény beadására vonatkozólag a következő feltételek irányadók. 1. A kévényeket előirt okmányokkal felszerelve 1930 junius 20-ig kell benyújtani, kizárólag csak szolvenszkói középiskolák igazgatóságánál, avegv valamely középiskolai internátus igazgatóságánál, 2. A kérvényhez csatolni kell a csehszlovák állampolgárság igazolását. h) Vagyoni viszonyokról szóló bizonyítványt. Ez a bizonyítvány egy évnél régibb keletit nem lehet és az előirt nyomtatvány alapján kell kiál­lítani, mely az állami nyomda fiókjánál Pozsony­ban szerezhető be. A kitöltött nyomtatványt a községi elöljáróság­gal (anyakönyvi), telekkönyvi hivatal (bíróság) és az adóhivatallal keli láttam ózni. c) Az utolsó teljes iskolai évről való bizonyit­ványokat. d) További bizonyítványokat, amelyek megerősi- tik a kérelem jogosságát (orvosi bizonyítvány.) A hiányos kérvényeket, avagy az előírásnak meg nem felelő bizonyítékokat a hatóság eluta­sítja. Ugyancsak elutasítják azokat a kérvénye­ket. amelyeket az előirt határidő avagy előirt mód mellőzésével nyújtanak be. A kérvényező köteles még az iskolaigazgatóság utján igazolni, hogy segély*- vagy ösztöndíj! nem élvez. Más segélynek vagy ösztöndíjnak eltitkolása a kérelem elutasítását vagy más adományozott ösz­töndíj megvonását vonja maga után. A kérvényezőket kérvényük elintézéséről az il­letékes iskola, avagy internátus igazgatósága értesíti. Ors/ágh, Filkorn Jenő dr., s. k., elnök. r választmányi ta$.

Next

/
Thumbnails
Contents