Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-17 / 136. (2357.) szám

1930 junius 17, kedd. 4 SBmeS’SroBaHHEJEBWaBS^aaaBBBEBBSmHBBBKaHBn rnum iskolába írassuk gyermekeinkéi! Kimutatás a siíotfsnsiMs és ruszin* szSsss magyarság rendelkezésére éllé peSgási, közép- és szakiskclákrél A Berlin felöli Schmel ing ökle lebeg . •. boxvilágbajnohság divatja a német fővárosban ~ „Maxe** nem népszerű A rádió fölmondta a szolgálatot — Éjszaka három órai meghívások — A „cirkusz** elfelejtette a nyomort, a kenyeret Mivel a jövő 1930/1931. tanévre szóló iskolai be íratás okát már a folyó tanév végén kell intézni, olvasóink tájékoztatása céljából közöljük az aláb­biakban a magyarság rendelkezésére álló iskolák névsorát s azok fölvételi föltételeik Polgári iskolák: 1—2. Érsekújvár (róm. kát. leányiskola interné- tussal és izr. koedukációé- iskola); 3. Ipolyság (áll. koedukációé iskola); 4—6. Kassa (Szent Orsolya- rendi róm. kát. leány-, ág. év. leány- és áll. koedu­kációé iskola); 7—8. Komárom (községi fiú- és áll. leányiskola); 9—10. Léva (róm. kát. leány- és áll. koedukációs iskola); 11. Losonc (községi leány­iskola); 12. Párkány (községi koedukációs iskola); 13—17. Pozsony (Szent Orsolya-rendi róan. kát. leány-, Notre Danié róm. kát. leány-, városi leány-, izr. fiú- és leányiskola); IS. Rimaszombat (áll. leányiskola); 19. Rozsnyó (róni. kai. leányiskola internátussal kapcsolatban; az ellátási díj az inter­nátusbán havonta 400 korona); 20. Sajógömör (ág. ev. koedukációs iskola); 21. Somorja (községi koedukációs iskola). A polgári iskolák 3 évesek; a fölvételihez 5 ele­mi osztály sikeres elvégzése szükséges. A fölvételi föltételeket az egyes iskolák igazgatóságai adják meg. Középiskolák: 1. Beregszász (áll. reálgimnázium); 2, Érsekújvár (áll. reálgimnázium); 3. Ipolyság (ált. reálgimná­zium); 4. Kassa (áll. reálgimnázium);. 5. Komárom (róm. kat. bencés főgimnázium internátussal kap­csolatban; az ellátási d'ij az internátusbán havonta 430 korona); 6. Losonc (áll. reform-reálgimná­zium); 8. Rimaszombat (áll. reálgimnázium). A fölvételhez 4 elemi iskolai, osztály sikeres- el­végzése szükséges. A fölvételre igényt tartók a folyó 1929/1930. tanév végén jelentkezzenek föl­vételi vizsgára. Szükséges okmányok: 1. állam­polgársági igazolás (osvedcenie o státnej prislusno- sti); 2. elemi vagy polgári iskolai látogatási bi­zonyítvány; 3. születési anyakönyvi kivonat. Aki­nek jelenleg nincs ,)oevedcenie“-je (illetőségi bi­zonyítvány nem elégséges!), a fölvételi vizsgálat sikeres letétele után legkésőbb 1930. julius 4-ig az intézet igazgatóságánál benyújthatja az iskolá­én népniüvelődésügyi minisztériumhoz címzett kér­vényét, hogy tanulmányait folytathassa. Ehhez a kérvényhez megkívánt mellékletek: 1. bizonyít­vány arról, hogy a tanuló és szülei mely időpont­tól tartózkodnak a köztársaság területén; 2. itt tartózkodási engedély; 3. külföldi honosságról szó­ló bizonyitvpány; 4. születési anyakönyvi kivonat; 5. iskolai bizonyítvány. Akinek a múlt iskolai év­ben már volt engedélye, ennek alapján külön folyamodás nélkül tovább folytathatja tanulmá­nyait az eddigi intézetben. Szakiskolák: Kassa: Áll. felső (fémipari) szakiskola. Fölvé­teli föltételek: betöltött 14. életév; a polgári isko­lák egy éves befejező kurzusának legalább elég­séges elvégzése; polgári iskolák III. osztályának elvégzése esetén legalább jó osztályzat és egy éves műhelygyakorlat; középiskolák IV. osztályának legalább elégséges elvégzése. Az I. évfolyamra je­lentkezők fölvételi vizsgát tesznek a magyar nyeivböl és számtan-mértanból. Az iskola négy év­folyamos s elvégzése után érettségi. Jő tanulók technikai főiskolán folytat hatják tanulmányaikat. Közelebbi föltételek az intézet igazgatóságánál (Komensky-ucca 2.) tudhatok meg magyar nyelvű megkeresésre. A fölvétel iránti kérvények be­nyújtási határideje: augusztus 30. A folyamodvány mellékletei: születési bizonyítvány, állampolgársági igazolvány, hatósági orvos által kiállított orvosi bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány (azoknál, akik nem közvetlen iskolából lépnek át), az összes bi­zonyítványok (a féléviek is) az utolsó két évről. Akiknél szükséges, a műhely gyakorlatról való bizonyítvány is. Évi tandíj összesen: 234 K 60 fül. .Vidékiek a róm. kát. egyházközségi vagy a me­gyei (zsupai) internátusbán helyezhetők el 400, illetve 355 K havi dij mellett. Komárom: Áll. földműves iskola. Fölvételi föl­tételek: elemi, esetleg polgári iskola elvégzése, betöltött 15. év. Kérvény az iskola igazgatóságához szeptember 1-ig adható be. A folyamodvány íriel- lék'etei: iskolai, vagyoni és orvosi bizonyítvány. Tandijelengedéshez vagy ösztöndíj elnyeréséhez szegénységi bizonyítvány szükséges. Tandíj: 10 K behatási dij és évi 40 K tandij. Az iskola 2 éves, képesít ispánt, munkafelügyelői és gazdasági segédtiszti elhelyezkedésre. Minden hallgató bent­lakó. Havi ellátási dij 175 K. Munkács: Áll. (négy éves) koedukációs keres­kedelmi akadémia. Fölvételi föltételek: jó ered­ménnyel végzett polgári iskolai vagy négy közép­iskolai osztály. Fölvételi vizsgálat sikeres letétele. Kérvények junius 30-ig az akadémia igazgatóságá­hoz nyújthatók be. A folyamodvány mellékletei: iskolai bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, ke­resztlevél. Tandíj évi 600 K négy részletben. Az akadémiával kapcsolatban internátus is van, ahol jó előmenetelő, szegény tanulók havi 300 K-ért teljes ellátást nyerhetnek. Pozsony: Áll. (négy éves) kereskedelmi akadé­mia. Fölvételi föltételek: négy középiskola sikeres (magyar, számtan, földrajz legalább jó) elvégzése. A polgári iskola III. osztályát jó fokozattal (ma­gyar, számtan, földrajz, természetrajz jeles) végzők h a középiskola elégséges tanulói fölvételi vizsgát tehetnek. Kérvények junius 30-ig a Igazgatósághoz nyújtandók be. A folyamodvány mellékletei: iüe­tóV-égi, születési és .iskolai bizonyítvány.' Tandijj 409 K évente. , , , „ . n Pozsony 1. AH. (négy éves) tanítóképző es 2. | '(egy éves) ab í tini cm, kurzus. Fölvételi föltételek: Berlin, junius 16, (A P. M. H. berlini munka­társától.) Schmelings Faust hat Goethes Faust besieg't... Mint a jó mondásoknál gyakran elő­fordul, egy szellemes német publicistának ez az apercuje°is lefordíthatatlan. De valóban Így van: , Schmeling ökle uralkodik Berlin fölött és nemcsak Goethe Faustját győzte le, hanem Moldenhauer pénzügyi programját, Briand páneurópai tervét, a tanácsnok urak pana- mázásait, a harmincnégyfokos hőséget, a düsseldorfi tömeggyilkost, vagyis mindent, ami eddig a közvéleményt érdekelte és fog­lalkoztatta. A nagy Schmeling-imádatiban természete­sen elől jár a sajtó, amely már hetek óta hosz- szu hasábokon számol be Schmeling izmainak pillanatnyi térfogatáról és állapotáról, a világ­bajnok-jelölt többé-kevés'bé szellemes kiszólá­sairól, Schmeling mamájának reményeiről, Schmeling néhai apjának tengerészeti múltjá­ról, Maxe öccsének kedves mosolyáról, a derű­sen kedves polgári lakás intim hangulatáról és mindenről, ami az első német világbajnokkal közvetve, vagy közvetlenül összefügg. A fény­képriporterek igyekeztek tultenni zsurnaliszta kollégáikon és miután a világbajnokot magát Berlinben . fényképezni sajnos nem lehetett, megelégedtek a családtagok lefotografálásá- val és végül, mikor már a nagybácsit és a nagyné­nit is megeörökitették, más ötlet hijján Schmeling lakóházának azt az ablakát fény­képezték le, amelyből világosság kíszüró'dése hirdette, hogy Schmeling mama ébren őr­ködik. Mindezek alapján azt kellene hinni, hogy az uj világbajnok rendkívül népszerű személyi­ség Németországban. Pedig, mi tűrés-tagadás, nem az. Manegerével, Bülowval való állandó harca már jelezte, hogy Maxe, amint berlini zsargonban becézik Schmelinget, legalább olyan jó üzletember, mint amilyen boxoló. És a nem­zeti héroszoknak nem áll jól, ha állandóan pénztárcájukra tekintenek. No, azután elkö- ( vetkeztek a tragikomikus Scba/ukampfok, ahol a közönség 30—40 márkáért a várt sportélve- zet helyett katasztrofális csalódásban részesült és végül lefolyt .maga a mérkőzés, amely ugyan világbajnokká avatta Berlin szülöttjét, de en­nek a világbajnokságnak a német fővárosban nem tud örülni senki sem. Berlin nem bízott Schmeling győzelmében. A fogadások az utolsó éjszakán 5:8 álltak és ha a fogadási láz természetesen nem is érte el az amerikai mértéket, de először fordult elő Berlinben, hogy idegenek is szóba álltak egy­mással. Még az előkelő kávéházakban is a-sz- taltól-asztalig folyt a vita és a vitát követő fogadás. A mérkőzés európai időszámítás szerint a lehető legkedvezőtlenebb időben folyt le: éj­szaka három órakor kezdődött a küzdelem és előreláthatólag félöt-ötig tartót volna, ha Shar- key ökle nem jut kellemetlen érintkezésbe Schmeling veséjével. A forró júniusi éjszakában a berliniek türel­mesen várták a hajnalpirkadásí. Nagy szenzációra volt kilátás, a rádiónak pro­gramja büszkén hirdette a mérkőzés lefolyásá­nak pontos közvetítését. A jó berliniek ezt úgy képzelték, hogy ágyban feküdve, fejhallgató­val a fülükön pontosan fogják hallani a püffe- néseket, az ujjongást és a pfujozást, a tömeg nyüzsgését és mindazt, amit a newyorki nyolc­vanezrek késő este saját szemükkel és saját fii 1 ükkel tapaszthattak. A sors úgy akarta, hogy a Schmeling—Shar- key-mérkőzésen semmi se menjen úgy, ahogy várják. Az összes vendéglők meghívták törzsvendé­geiket a rádió csodás produkciójának meghall­gatására. A rendőrség, amelynek kötelessége lett volna a záróra t isztel etbe n tartását ellen­1. négy középiskola; 2. 8 középiskola és érettségi, zethető). Kérvény junius 15-ig az igazgatósághoz (S'tátna Reálka) nyújtandók be. A kérvény mellék­letei: iskolai bizonyítvány, orvosi, erkölcsi, szüle­tési, állom polgársági igazolványok. Tandij: az abituriens kurzuson 50 K vizsgádij. Jogosít az elemi iskolai tanítói, illetve a polgári iskolai vizs­gák letétele után a polgári iskolai tanítói pályá­ra. Internátus: StredoSkolsky Intern át (Pray-ucca 7.). Ellátás havi 340 K. Pozsony: Szent Orsolya-rendf róm. kát. tanítónő- képző (Hummel-ucca 4.). Előképzettség: polgári iskola III. vagy középiskola IV. osztályának sike­res elvégzése. Tandij évente 500 K (havonta is fi­zethető). Kérvény junius 15-ig íz igazgatósághoz adható be, melynek mellékletei: állampolgársági, születési, utolsó iskolai, hatósági orvosi és erkölcsi bizonyítványok. Négy évfolyam. Elvégzése elemi iskolai tanítónői pályára jogosít, polgári iskolai tanítónőire pedig előkészít. Internálás a zárdában. Ellátási díj havi 599 K. Egyéb inlernátusok: Nőire Danié (havi 409 K). Keresztesek (havi 350 és évi 200 K fűtésre). Irgalmas Nővérek (havi 300 K). Kérvények az illető zárda főnök nőihez in! ézendők. őrizni, behunyta szemét és kitárta fülét. A nagy láz a rendőröket is elfogta és épp oly tü­relmesen meredtek a hangszóróra, mint a med­ve bőrére előre poharazgató civilek. A magán­lakásokban ugyanaz a kép: a Schmeling— Sharkey-mérkőzós divatot teremtett: dernier erivé lett az éjszakai három órára szóló meghívás. Sharkeyn kívül azonban a rádió is gon­doskodott meglepetésről: épp úgy fölmondta a szolgálatot, mint Sehmelin a negyedik rundé­ban, csakhogy már az első menet előtt csütör­tököt mondott és ez a csütörtök eltartott egész péntekig. Tgy a berliniek csak az újságok különkiadá­saiból és a távirati irodák jelentéseiből értesül­tek, hogy Németország uj bajnokot adott a világnak. Milyen szép lett volna lelkes tombolással üdvözölni az ököl matadorját, akinek szemé­lye a győzelem pillanatában már szimbólummá emelkedett. Oh, de milyen nehéz egy hasfájásos szimbó­lumot ünnepelni! És Max Schmeling diadala — ezt a németek már négy-öt órakor tudták — egy szörnyű hasfájásból állott. Ehhez hasonló érzésekkel feküdtek le a virrasztó berliniek ágyaikba, a koránkelők pedig már megvitatták a történteket és megállapították, hogy egy hősies vereség szebb lett volna, mint ez a mondvacsinált győzelem. De mindez már nem változtatott azon, hogy Dempsey és Tunney utódát Max Schme- lingnek hívják és Schmeling mama boldogan fogadhatja a gratulálókat, miután kedves fia nemcsak ép bőrrel menekült meg a vad csatá­ból, hanem csekély 160.000 dollárral, vagyis ötmillió koronával. Az uj világbajnok huszonötesztendős, box- karrierjét pontosan öt év előtt kezdte. Első mérkőzéséért. nyolcvan márkát kapott. 1928- ban ment át Amerikába, eleinte alig tudott ér­vényesülni a bizalmatlan amerikai boxtársada- lotnban, de első szerződéseinél bebizonyította kivételes tudását és páratlan gyorssággal emel- kedtt a ranglétrán. Ma már sokmilliós vagyon ura. Sharkeyval mérkőzése és legközelebbi en- gagementjei már amugyis rengeteg tőkéjét meg fogják duplázni. Néhány napig még Schmeling neve fog sze­repelni a lapok élén. azután, ha elült az izga­lom, lehet majd megint arra is gondolni, hogy Németországban annyi a munkanélküli, mint még soha, a színházak a legsúlyosabb válság­gal küzdenek, a mezőgazdaságot ötvenszeres adó sújtja, a pénzügyminiszter uj adók kiter- velésén gondolkozik — szóval a szenzáció után elkövetkezik a hétköznap is. Ráskay László. Élők Sírja Rennesben Franciaországban nem végzik ki, hanem örök rabságra küldik a női bűntetteseket Paris junius eleje. A fórfinembez tartozó gonosztevők számára nincs elég hely a fran­cia börtönökben. Azokat, kiktől a bíróságok végképpen meg akarják szabaditani az orszá­got anélkül, hogy halálra ítélnék őket, a bagnőiba küldik, a francia Guyana gyilkos éghajlata alá, oda, hova a rennesi bírák egy­kor Dreyfust küldöttek. A La Rocbelle kikő-, tője előtt levő Ré szigetéről csak nemrég is hatszáz fegyencet küldöttek ebibe a rémes bagnóba, gyilkosokat, kikről még nem feled­kezett meg a bünkarónikák olvadja, köztük Traiphéme tőzsdealkusz gyilkosát a a kétsze­res gyilkos Barataud-t. A női bűntetteseket, a legnagyobbakat sem küldik a gyarmatokra. Az ő örök száműzeté­sük helye, még ha gyilkosság vagy máé fő­benjáró bűn miatt ítélték is el őket. Fran­ciaország marad és Franciaországnak is legrégibb és legnagyobb fegyháza Rennesben, a Bretagne fővárosában. Ott, abban az épü­letóriásban, mely külső lópcsözetével, tág csarnokaival, erkélyeivel, galériájával, oszlo­paival és tornyaival eszébe juttatja az embe­reknek, hogy valamikor hatalmas ur reziden­ciája volt: ott a rennesi börtonépiilefben mintegy három­ezer nő tengődik, jobbára olyanok, akik nem hagyják el többé élve ezt a helyet. Mert e ház lakóinak hetven százalékát ha­lálra ítélték, de mert Franciaországban nőt többé nem végeznek ki, büntetésüket kegye­lem utján életfogytig tartó fegybázra változ­tatták át. Más szóval: élve temették el eze­ket a női bűntetteseket. Halálos csend uralkodik a hatalmas épület­tömegben. A nőknek, akik ezt a fegyháza 1: lakják, nem szabad beszélniük. Azt is csak ritka esetben engedik meg nekik, hogy látogatót fogadjanak. Szigorúan vigyáz­nak arra, hogy ennivalót vagy más ajándé­kot csempésszenek be hozzájuk. Élelmük fe­kete kenyér, lseiképosztaieves, hüvelyes ve- temény s hetenként egyszer kávé, meg egy darabka hús. Ruházatnak valamennyi nő dur­va barna színű kelméből szabott zsákszerű öltözetet kap. Fejükről a hajat bőrig levágják. Egyformán telnek napjaik. Dolgoznak reggel­től estig, munkájukat csak az étkezés szü­nete s a kút körül megengedett félórai séta szakit ja meg. Az alvőholyiségeket, melyek­ben az ágyak százai sorakoznak, egész éjjel világítják, így tartják fenn köztük a fegyel­met. A világtól itt. el külön i tett női lények közt sok a lázadó természetű. Botrányokat csapnak, elpusztítják a kezükre bízott mun­kaanyagot, késsel vagy ollóval támadnak az őrizetükkel megbízott apácákra s csak hosz- szu-hosszn évek múlva győzik le magukban azt az ádáz gyűlöletet, melyet; egykori biráik s mostani őreik iránt éreznek. Mikor aztán az ellenálló erejük megtört, állati érzéketlen­ségbe merülnek, gépiesen végzik el munká­jukat, de talán sohasem mutatnak semmi megbánást azon a cselekedeten, melyért Ren ívesbe küldött ók őket. A rennesi női f egyelve ekét. öl kategóriába osztják. Az első és legnépesebb cső,port az, melybe a gyilkosok és gyujtogatők tartoznak. Ezeknek egyike ezidőszerint az a madame Bessarabo, ki valamikor Párisnak irodalmi tehetséggel ie megáldott, ünnepelt szép asz- szomya volt — Hóra Mirtel volt az írói ál­neve —, ki agyonlőtte a férjét s holttestét utiládában Nancyba küldötte, aztán de Her- minon grófnő, a breton nagybirtok egykori úrnőije, aki megölte pénzvágyból a férjét, to­vábbá Carréze departement egyik leggazda­gabb parasztnője, ki ugyancsak pénzvágyból mérgezte meg apósát, sógorát és saját anyját, egy másik parasztnő, ki megölte megesett leányának gyermekét, egy nő, ki kedvesével szövetkezve, kegyetlenül pusztította el férjét s igy tovább. A második csoportba a tolvaj- nőket és csalókat osztják. Legérdekesebb tár­saik egyike a híres Hnmbert Teréz volt, ki Vérszegény gyermekek | igyák a ó Csizi-vizet, Csszfffirdő| óriási örökségének meséjével milliókat csalt ki előkelő emberektől. A harmadik kategó­riába a züllött életű nőkből támadt bűntette­seket osztották, a negyedikbe oly nőket, kik politikai okok miatt súlyos bűntetteket kö­vettek el, mint például Midiéi Lujza, az is­mert anarchista nő, kit annakidején szintén a rennesi fegyintézetbe zártak, az ötödik cso­port pedig azokból a foglyokból áll, kik ismé­telve az ellenszegülés bűnébe estek. A tulajdonképpeni börtönépületbe az in­tézet férfiszemélyzetóből csak az igazgató meg a helyettese, a fegyintézet papja, két or­vosa, meg egy öreg betegápoló teheti a lábát.' A látogatókat sem bocsátják be a fegyinté­zetnek ebbe a részébe. Egyik mell ékkapum léphetnek az épületbe, apácák fogadják s hosszú folyosón a társalgóba kisérik őket, hol vasrácson át beszélgethetnek azzal a fegyenc- nővel, kit látni akarnak. Hosszabb beszélge­tésre vajmi ritkán van itt eset, mert a fegyencnők hamar leszoknak itt a beszéd­ről, csak szilaj vagy félénk pillantást veinek lá­togatójukra s csak néhány szót mormolnak, öle maguk is érzik, hogy élők sírjába rekesz­tették őket. Lüpesca asszony útban — Románia felé London, május 16. A Daily Mail jelentés* szerint Lupescu asszony Svájciból már eluta­zott s írtját Románia felé irányította. Lupescu asszony álnév alatt utazik s hogy útközben semmi baja ne tértién jen, a román határtól Bu­karestig Paso ia mi őrnagy és Emi ezredes tár­saságában sog utazni. Lupékcu asszony Svájc-' ból való elutazása előtt ismerőseivel.azt kö­zölte, hogy azért utazik Bukarestbe, hogy Károly király régebbi igénké szerint anyagi ügyeit mielőbb rendezze.

Next

/
Thumbnails
Contents