Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-15 / 135. (2356.) szám

9 Napfényre kerültek az eperjesi vésztörvényszék áldozatainak földi maradványai A ssinnyeajfatetsi templom renoválásakor fejnélhüli csontvázakra bukkantak, s minden valószinüség amellett szól, hogy a Caraffa által kivégzett Tököly-párti protestáns mártírok titkos sírját találták meg töl 1705-ig az eperjesi kollégium tanára. voit, egykorú monograJfiát irt a vérengzésekről és kínzásokról s ebben említést is tesz a sziny- nyei templomról is. A nyomtatóéban meg nem jelent munka, adataira Díváid Kornél is hivatkozott. A szinnyei ásatások A szinnyeujfalusi templomban talált oson­tok természetesen nagy érdeklődésre tarta­nak számot. Több bizottság utazott ki a helyszínére, hogy megfigyeléseket végezzen és Eperjes, június eleje. Közel májaiéi századba annak, hogy Carafla birbedk. eperjesi rémuralma huszonhárom elő­kelő és gazdag Thököly-párbi protestáns ma­gyar nr porba>hu!b, Pejével örökítette meg szomorú emlékezetét a véres történelem leg­sötétebb lapjain. Eperjes társadalmát ínost egy érdekes lelet tartja, izgalomban. A Caraffa által kivégzett ábdomtók földi maradványairól keveset tudtunk, a, vesztőhelyről csak nagy áldozatok és kóc- kázatok árán lehetett ellopni a kivégzettek holttesteit, s akinek ez a zavaros időkben si­került is, igyekezett azon, hogy rá ne jöjje­nek arra, hogy ki és hová rejtette el a ked­vesek megkínzott porhüvelyét. Többen megemlékeztek arról, hogy az eperjes-bramyiszkói országút mentén fekvő Szinnyeujfalu templomában, a vésztörvény­szék idejéből származó halottak vannak el­temetve. Az idő azonban a feledés fátyolét borította a vértanuk sírhelyére, s azok. akik a sírhelyről tudtak, két emberöltő óta maguk is porrá lettek. Csontok a renováló csákányok kozott A ezínnyenj'falusi templóm egyike Sáros­megye legértékesebb és legérdekesebb műem­lékeinek. A megrozzant tornyot erősen ki­kezdte az idő s igy sor került a mile ütlek restaurálására. A kis falusi templom körül megindult a sür­gés-forgás, munkások jöttek és dolgozni kezdtek. A szükséges állványok s erősítő tá/moszlopok beépítése közben a szorgalmas csákány ütések nyomán egyszer csak csontok kerültek elő. Temetkezési helyhez ért az ásó és rövide­sen kiderült, hogy egy mintegy másfél századdal ezelőtt elhárított sírhelyet ta­láltak. Az a tény, hogy több csontváz részei feküd­tek egymás mellett s hogy többnek hiányzott a koponyája, a laikusban is fölébresztette a gyanút, hogy itt kivégzett és lenyakazott emberek ma­radványai kerültek napfényre. Amit a Üaraffa-áldozatok sorsáról tudunk, nagyban megerősíti azt a föltevést, hogy a szinnyeujfalusi templomnál talált sírhelyen napfényre került csontok a vésztörvényszék áldozatainak földi maradványai. Az eperjesi vésztörvényszék Ezernyolcszázliatvanhétben I. Lápot 'Thö­köly híveinek üldözésére Kassa és Eperjes vidékére az erőskezü nápolyi grófot, Caraffa Antal császári tábornokot küldte ki. Caraffa rövid ottartózkodás után levelet irt a csá­szárnak, melybén az inkvizíció legszigorúbb eszközeinek igénybevételét ja vasalta, mert szerinte ez nemcsak a Thököly-féle ma­gyarokat irtja ki, hanem a kincstárnak is nagy kincseket és birtokokat juttat. A csá­szár megadta az engedélyt égy rendkívüli po­litikai bíróság fölállítására. Caraffa, akinek lakóházát pontosan nem tudják megállapítani — valószínűleg a Collé- gium közelében, a mai Szentháromság szobor­ra néző házak valamelyikében lakott — saját elnöklete alatt egy tizenkéztagu vészbíróságot, szervezett, melyben nyolc magyar polgár és nemes és négy császári katona volt. A vésztörvényszék tagjainak természetesen Caraffa akarata szerint kellett szavazniuk, s hogy semmi hiba ne történhessen, szavazatukat egyenként és halkan m 6 fü­lébe voltak kötelesek megsúgni. Egy magyar ur és egy elvetéöiült asszony voltak a hivatásos besúgók, akik a szörnye­teg utasítására dolgoztak. Megkezdődik az inkvizíció Az akkori türelmetlen Széliem, a poMttkai ellen tétek és a féktelem korlátlanság kedvez­tek a rémuralomnak. Kezdetét, vette a hírhedtté txtü eperjesi ra­kva.', v. mely huszonhárom, vagyonos és í előkelő magvar m. ■ fajéba képUL /- — akinek az arca nem tetszett a vérszop ónak, nem lehetett biztonságban, hogy holnap a hivatásos besúgók kitalált vádjai, alapján nem kerül-e a mai kórházzal át ellenben fekvő, ma, is látható börtön nyirkos odúiba. Itt folytak a kínvallatások az olasz inkvizí­ció válogatott kínzó eszközeinek igénybe­vételével. Az akkori felfogás szerint a legfőbb bozomyi- ték a vádlott beismerése volt. Nosza, való- mást kell kicsikarni a vádlottakból, Akár a legártatlanabb volt is, a szörnyű kínzások szakadatlan és hátborzongató szenvedései közben inkább választotta a megválté,st je­lentő halált és vallott, csak hogy vége sza­kadjon gyötrelmeinek. Ahol ez sem segített, koholt levelek és hamis tanuk voltak a bi­zonyítékok. A bírák besugtak Caraffa fülébe, s Caraffa egyre-másra hirdette a halálos Ítéleteket, amelyek a legkínosabb hálálnom ékre. szóltak. Az áldozatok Március 5-én végezték ki az első áldozatokat Xorláth Endre interpellációja ai igaiságügifiisitiisiierhei a magyarnireivii iígyvétivlisséió bizottság nsegszsrvszése tár* gyáhan 18o7 február 16-án kezdte meg az elfogadáso­kat Caraffa. A főszempont a vagyon, a Thö- köly-pártiság és a luterámus hit voltak. De Keczer Klára, .András nővére, férjezett Sziny- nyei-Merse Miklósaié, megtette azt a hihetet­lennek látszó bravúrt, hogy saját életéi kockára léve az eperjesi vesz­tő helyről ellopta bátyjának levágott fejét s azzal. Szinnyére menekült és ott a temp­lomban temette cl. A Keczerektől akkor birtokaikkal együtt el­kobozták a híres vörösvágási opálbányát is, mely 1299 óta volt a család tulajdona, A holttestek egy részét a hozzátartozók a legnagyobb nehézségek és veszedelmek, árán ellopták s igyekeztek elrejteni. Rezik följegyzései A holttestek sorsáról alig maradt fönn biz­tos híradás. feloldja és eltávolítja a szervezetben lerakodott savakat. Vasmentes, emésztési elősegítő kei= lemes üdítő ital. Rezik János nyit ram egy ei származású ma­gyar tudós, aki 1685-ben, majd később Í69Ü­megáUapitsa kétségen, kivid a holttestek származását. Alkalmam volt olyanokkal beszélni, akik az ásatást megtekintették. Egybehangzó a véle­mény, hogy minden valószínűség szerbit a Caraffa- áldozatuk ellopott s ide rejtett tetemeinek megtalálásáról van. szó, a vizsgálat azonban még nincs befejezve. e több adat, megvizsgálására van szükség, hogy teljes határozottsággal megállapítást nyerjen a holttestek eredete s származása. Nagy (emelés Eperjesen? A jelek szerint ez rövidesen hivatalosan is megái lapít ást fog nyerni s a százötven év óla rendesen el nem téma- telt maradványok végre egyházi segédlet- lel lesznek elhmtolhatók. tízzel kapcsolatban az a gondolat merül fel, hogy akkor az eperjesi társadalom mozgalmat indít a csontok hazaszállítása érdekében, s a várős mártírjait fényes ünnepség keretében fog­ják Eperjesen eltemetni, arról a helyről, ahol másfél évszázaddal ezelőtt a vesztő­hely állott. A gondolat szép és kegyeletes. A hősöket és vértanukat meg kell becsülni, mert magunkat becsüljük meg bennük. Mennél nehezebb az élet. annál jobban szükségünk van a hitre és a hit mártírjaira. (gy. d.) a mai Szentháromság-téren felállibótt vesztő­helyen. Előbb a mártírok jobb kezét vágta le a hóhér, az­tán a megkínzott emberek fejét ütötte le. Az áldozatok fejét karóba húzták s a vesz­tőhelyen kitűzték. A dúsgazdag Keczer András, veje Zímmer- mann Zsigmond, Baranyai Ferenc eperjesi tanácsos és fíauscher Gáspár kereskedő vol­tak az első áldozatok. Holttestüket aztán fölnégyelték és a vesztő­helyen kitelték. Vagyonukat konfiskálták, ingóságaikat Ga- raffa vette magához s vérszemet kapott újabb áldozatok kivégzésére. Március 22-én a hős Keczer András fia, Gábor, Sárost Márton, Fleischhacker eperjesi bíró és két tanácsos jutott hasonló sorsra. Május 9-én Bezzegh György zólyomi, Pa- lústhy Gábor nyitrái nemesek és Kovács György kassai mészáros végezte be életét a vesztőhelyen. Fcldmayer Simon eperjesi parancsnok a börtönben csak azzal kerülte el a kivégzést, hogy önkezével vetett véget életének, Fája György volt kassai városbiró a vér­padon múlt ki. A rémuralom megszakítás nélkül tartott éfc Caraffa újabb áldozatok után nyomoztatott. Mikor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy már nemcsak a protestánsokra és a Thőköly- pártiakra vetette ki csápjait, hanem minden vagyonos ember birtokába maga akart beülni, a császárt sikerült rávenni, hogy Caraffát visszahívja. És kitüntesse! Mert a vérszopó császári tanácsos, tábornagy és aranygyapjas lovag lett. Kétségtelen, hogy másutt is folyt a véreng­zés. Kassán Kobb tábornok több áldozatot pusztított el, de az eperjesi vésztörvényszék rémuralma a maga kegyetlenségével és áldo­zatainak előkelőségével méltán külön fejeze­tét érdemel az inkvizíció és az osztrák rém­uralom sötét történetében is. Kec|gr Klára hőstette A Jjjgégzettek fejeinek a karón kellétt, megszáradná s a felnégyelt testeket kidobták a varjaknak. A megrémült hozzátartozókban azonban határtalanul égett a vágy, hogy ártatlan kedveseiknek legalább titokban el­a totemeit -----------------------v, * Pr ága, junius 14. KorMth Endre dr. szená­tor és társai a következő interpellációt nyúj­tották be: Közismert tény, hogy a csehszlovák köz­társaság területén a cseh ügyvédjelöltek cseh, a szlovák ügyvédjelöltek szlovák s a né­met ügyvédjelöltek német nyelven tehetnek vizsgát, csak a magyar ügyvédjelöltek van­nak megfosztva alkotmány törvényellenes mó­don az ügyvédi vizsgának anyanyelvükön való letehetésétől, mert magyar nyelvű Úgy véd vizsgáló bizottság a köztársaság területén nem működik. Ez a gyakorlat merőben ellenkezik az alkot­mánytörvénynek a tanszabadságot biztosiló intézkedéséivel, de ellenkezik még a kisebb­ségeket nagyon is szűkkeblűén elintéző nyelvtör vénnyel (mely szintén alkotmánytör­vény), s ennek végrehajtási rendeletéivel. Ez utóbbinak 69. paragrafusa ugyanis „a vizs­gálatok nyelvéről" olyképpen intézkedik, hogy taxatíve felsorolja azokat a vizsgálato­kat, amelyeket csehszlovák nyelven kell le­tenni. A* ügyvédi vizsga a taxativ felsorolásban nem szerepel. Ebből pedig nyilván az kö­vetkezik, hogy a 69 paragrafusban fel nem sorolt vizsgákat —• tehát az ügyvédi vizsgát is — a jelöltek a saját anyanyelvükön te­hetik le. A német anyanyelvű ügyvédjelöltek számára több németnyelvű ügyvédvizsgáló bizottság is van, ellenben magyarnyelvű ügyvédvizs- gááló bizottság nincs. A nemzetiségek ilyen súlyos megkülönböz­tetése az alkotmánytörvényben biztosított jogegyenlőség rovására történik. Amidőn egy konkrét esetből kifolyólag 1927 nyarán a magyar ügyvédjelöltek eme panaszával Mayr-Harting volt igazságügyi mi­niszterhez fordultam, tőle írásban ezt a vá­laszt kaptam: „Az 1913. évi Lili. t. e. 2. pragrafusa alap­ján, amely eddig Szlovenszkón érvényben van, az ügyvédi vizsgákat csak államnyelven lehet letenni. Ez a törvény tehát nem engedi meg, bogy a magyar nemzetiségű ügyvédje­löltek csak vagy saját anyanyelvükőn wt vizs­gázhassanak. — Elismerem, hogy h (örvénynek ez a rendelkezése nincs össz­hang)!) an a nemzeti kisebbségek nyelvét védő alkotmánytörvény szellemével, A nyelv rendelet (1926. évi 17. sz, kormány- rendelet) nem érinti m ügy védi vizsgákat •Jó,.: -■ , .ypv .--.V ,# , V: Nincsenek ezideig végrehajtó normák, ame­lyek Szlovenszkón ezekre a vizsgákra vonat­kozólag megállapítanák a kisebbségi nyelv­jogok terjedelmét az alkotmány lendeuciája­vai egybehangzóan. Ez, mivel a törvény elő­írásának megváltoztatásáról van szó, csak a törvény utján történhetne. Az ügyvédi rend­tartásra vonatkozólag uj törvény készíttetik elő. Szándékom van ezt az alkalmat fölhasz­nálni és belekapcsolni ebbe a törvényjavas­latba az ügyvédi vizsgák nyelvére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az egész államra vonatkozólag egyöntetűek lennének." Az 1913:LIII. tc.-re való hivatkozás telje­sen fölösleges, mert hiszen néhány sorral alább a levél beismeri, hogy a törvény e rendelkezése „nincs összhangban a nemzeti kisebbségek nyelvét védő alkotmánytörvény szellemével", recte: azzal ellentétben áll s igy hatálytalan. Ugyancsak lehetetlen tör­vényimagyarázat az is, hogy „ezideig nincse­nek végrehajtó normák", amelyek Szlovén- szkón ezekre a vizsgákra vonatkozólag meg­áll api Innák a kisebbségi nyelv jogok terjedel­mét az alkotmány tendenciájával egybe­hangzóan", mert ezzel szennbeu való igazság az, hogy van norma — a nyelvrendelet 64. paragrafusában — arról, hogy mely vizsgá­kat kell csehszlovák nyelven letenni. Ha a csehszlovák nyelven teendő vizsgák között az ügyvédi vizsga nem szerepel, úgy ebből józan ésszel csak az következik, hogy a né­met ügyvédjelölt németül, a magyar ügyvéd- jelölt magyarul és nem kínaiul vizsgázhat. Helytelen tehát az az észrevétel, hogy itt törvénnyel való intézkedés szükséges, mert még kormányrendelet is fölösleges. elegendő az igazság!5*"' * minisztériumnak olyérte lmü utasítása, hogy a kassai és po­zsonyi felsőbíróságok mellett ínagv a rnj el­vű ügy védvizsgáló bizottságok is megszer- vexemdők. Nyugodt lélekkel merem garantálni, hogy az ily minisztériumi utasítás nem lázitana fed senkit, azon senki sem ütköznék meg. Az ügyvédi rendtartás novellájára várni, jelenti, hogy a minisztérium ezt az égetően sürgető ügyet ad graekas calendas kívánja halasztani. Az előadottak alapján kérdezzük az igaz­ságügyi miniszter úrtól: Haji and őe haladék! a la óul intézkedni a magyarnyelvű ügyvéd vizsgáló bizottság meg- saervezésénőlí A SALVATOR FORRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents