Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-12 / 132. (2353.) szám

10 ^PArtM-MAGfeR-HlKIiaR 1930 június 12, csütörtök. • # jkm 1^U>Z^A!ZiI>Jk^Atí^ mMBNmem*®wssuczMtmsi A Hanza szövetkezeti közpant közgyűlése Gálán ta, jimikis 11. A galántai „Hanza" szövetkezeti áruközpont a múlt napokban tartotta saját székházában az ötödik évi rendes közgyűlését A közgyűlést Kuthy Géza dr. ügyvéd, elnök nyitotta meg, s megállapította, a közgyűlés határo­zatképességét. Kuthy dr. elnök jóleső érzéssel üdvözli a szövet­kezeti tagokat, akik időt és fáradságot nem ki­méivé, messze vidékről eljönnek, hogy a-szövet­kezeti összetartás és testvériség példás jelét adják. Mint családtagok jövünk el — mondotta, — a szokásos közgyűlésre, mert érezzük egymásra­utaltságunkat a mai nethéz időkben. Hangsúlyozta, hogy maguk a nagytőkések és nagybirtokosok állapítják meg, hogy a gazdasági étet soha olyan sivár nem volt mint most. Annál inkább érzi azt a kisgazda, kisiparos és munkás, akik a szövet­kezetekben tömörülnek és e gyűlésen állapítják meg, hogy a jóvő küzdelmére fel vannak készülve, mert a gazdálkodás a legkockázatosabb dolog és a kisgazda az aratás előtt aggódik amiatt, hogy mint fog fizetni a termés, de még több gondja van akkor, amikor azt értékesíteni kell. Minden attól függ. hogy a csikágói börze, hogyan jegyzi a bú­zát. Hogy tehát fenntartsuk magunkat, szövetkez­nünk kell. Minden állam legfontosabb tényezője a falu népe s ez eddig nem volt gazdaságilag meg­szervezve. Szövetkeznünk kell tehát nekünk, ne mások elten, hanem a magunk érdekében. Tekint­sünk a külföldre, ahol a szövetkezeteknek hatalmas példáit láthatjuk. Angliában, Svájcban és Német­országban a szövetkezetek kezén vannak a leg­nagyobb vállalatok. Csehországban a szövetkezeti központi malom hatalmas tényező. Ha mi nem is vagyunk még olyan messze, tekintve azt, hogy 5 év előtt pénz nélkül kezdtük a dolgokat, ma már számottevő tényezők va­gyunk, mert az elmúlt évben 1929-ben több, mint 33 milliós forgalmát és 178 ezer korona tiszta nyereséget értünk el, ami mind a kitartás és becsületes őszinte munka eredménye. Várady Béla koesuthi plébános, a gHanza" ál- elnöke, a zárszámadásokat, Nagy Ferenc ügyv. igazgató a mérleget ismerteti és reámutat a „Hanza" ügymenetére és emelkedő forgalmára, kéri a községi fogyasztási szövetkezetek vezetőit, hogy a kintlevőségeket és hiteteket nagyobb eréllyei hajtsák e, mert e« megköti a kezét a szövetkezetnek; megállapítja, hogy a „Hanzához" 14 vidéki fogyasztási tagszövetkezet tartozik, és ezen szövetkezetekben, mintegy 80 helyen roppant nagy és ijesztő a hitelek és kintlevőségek összege. Nagy igazgató arra is rámutatott, hogy egyes szö­vetkezeteknél nagyon sok áru van felhalmozva, ami szintén a szövetkezeti életnek kára, mert meg­állapítása szerint vannak szövetkezetek, ahol a havi forgalom 17 ezer korona, mig a szövetkezetben lévő áru 107 ezer koronát reprezentál, ami egész­ségtelen jelenség, mert csak annyi árat kell üzlet­ben tartani, amennyi a forgalom keresete mellett megkiivántatik. Reámutat a „Hanza" 33 millió ko­ronás forgalmára, ami mellett ők raktáron csak 1 millió 800 ezer, legfeljebb 2 millió korona értékű árut tartanak. Megállapítják, hogy a „Hánzának" már 1 millió korona a tartalék alapja, pedig a vagyont, ingatlanokat és épülete­ket, továbbá autókat csak felében, illetve 50%- ban vették föl. Majd az igazgatóság és felügyelő bizottság teszi meg jelentését, amihez többen hozzászólnak és azt elfogadják. Letocha József galántai plébános a közgyűlés minden tagja nevében kéri Várady al- elnököt, hogy amennyiben teheti, úgy szerezzen minél több pénzt még a szövetkezet részére, hogy a gazdasági életben annál jelentősebb tényezővé fejlődjék a „Hanza" munkája. Szabó Ferenc a Vágsellyei fogy. szövetkezet elnöke felhivja a szövetkezetek vezetőit, hogy a hitelt minden körülmények között iparkodjanak behajtatni és arról a tagokat leszoktatni, reá mu­tat arra, hogy a Vágsellyei szövetkezet csak egy pár éve áll fenn, azonban ők sem a „Hanzának" mint központnak 6 más kereskedőknek sem tartoz­nak, sőt a vágsellyei szövetkezetnek már 100.000 koro­nás háza van. Sípos Ernő központi ellenőr csatlakozik Szabó Ferenc indítványához és ö is a hiteleknek meg­szüntetését és behajtását ajánlja. Utána Kuthy dr. elnök előadja, hogy a „Hanza" az ezen évi kongresszusát Bunaszerdahelyen junius hó 22-én délután tartja; bejelenti, hogy a galántakörnyékie- ket teherautóval oda fogja szállítani. Ezután a „Hanza" hitelszövetkezeti programját ismertette majd a közgyűlés 12 tagú bizottságot alakított az előzetes munkák elvégzésére. Ezután a közgyűlést Kuthy dr. elnök berekesztette. Huszonöt millióért cseréit gazóit a Szlovák Általános Hitelbank részvény­többsége (Szlovenszkói munkatársiunktól.) Mikor az első hírek kiszivárogtak arról a megdöbbentő tranzakcióról, amelynek révén a Legiöbanka lett egy csapással a Szlovák Általános Hitel-' bank ura, nyilvánvaló vigasztalásul egyesek olyan adatokat kezdtek terjeszteni, hogy a Legiöbanka száz milliót fizetett jól sikerült üzletéért. Ez a jelentős összeg egyúttal rejtett utalás akart lenni arra is, hogy a tranzakció háttérében nagyobb hatalmasságok húzód­nak meg. A beavatottak jól tudták, hogy ezek a hír­adások mértéktelenül túlzottak, most azután megjelent a Bebka és a Legiöbanka hivatalos kommünikéje a tranzakcióról és ebből kide­rül, hogy száz millióról szó sincs, a Legiöbanka mind­össze 25 millió árán csinálta meg a vásárt, sőt ha a számadatokat jobban szemügyre vesz- »zük, akkor kiderül, hogy a részvénytöbbség ▼ételára tulajdonképpen 22 milliót tesz ki. Ezek a hivatalos adatok és a kommüniké fcgyéb részletei most már nyilvánvalóvá te­szik, hogy a Szlovák Általános Hitelbank rész­vény többségét egy tál lencséért adták el. A benfentesek eddig is tudták, a két bank pub­likációja pedig eloszlatott minden kétséget afelől, hogy a Bebkát nem üzleti okok késztették arra, hogy egyszerűen félredobja és eltolja ma­gától a Szlovák Általános Hitelbank pcd- ronizálását, sőt kétségtelennek látszik az is, hogy politikai okok sem játszhattak közre a tulajdoncserében, mégha a hivatalos jelentés aláhúzni is igyek­szik, hogy a perfektuálási tárgyalások a pénz­ügyminisztérium elnöklete alatt folytak le. Az itt élő őslakosság joggal kap a fejéihez és kérdi: mi volt hát az ok, amely arra bír­ta a Bebkát, a kisebbségi gazdasági élelmek ezt a repre- zentatw nagybmkját, hogy a Szlovák Általános Hitelbankot, amely végeredményében a kisebbség gazdasági ér­dekeinek istápolására volt hivatva, odadobja a morván túli ellentétes érdekszféra szolgála­tába? A felháborodásnak az a viharzása, amely a tranzakció nyomán kelt, talán magát, a Beb­kát lepte meg a legjobban. Meglepte az a feJ- jajdulás, amely érzelmi szempontoktól ve­zettetve mondott súlyos ítéletet a tranzakció felett, de kellett, hogy meglepje a teljesen távolálló szakkörök le sem irtható csodálkozá­sa, amelyet belőlük ez az esemény kiváltott. Miközben az okokat taglalták, a Bebka utólag igyekezett alibit \ igazolni, hogy a feltörő vadaiknak elejét vegye. Üzleti okokat tolt kezdetben előtérbe és azt magyarázhatta, hogy nagy tőkéje volt lekötve a Szlovák Általánosnál, amely még mindig nem bizonyult jövedelmezőnek és amelynél még mindig veszteségek jelentkeztek. Ezt az okot a legkevósbbé fogadhatjuk ed. A Szlovák Általános Hitelbank a maga kiépített hálózatában 250 millió betéttel és 150 millió folyószámlával rendelkezett és ha ennek dacá­ra azt mondja a Bebka, hogy rossz volt az üz­let, ezért csak magára vethet, ment hiszen ő volt a patrónus, a legfőbb vezető és minden nagy ügy végeredményben Prágá­ban dőlt el. Ha tehát méfyis voltak bajok, csak önmagukat okolhatják érte. Maguk is belátták, hogy ez az ok egymagában nem elég meggyőző és hozzájuk közelálló kö­rökből hamarosan politikai okokat kezdtek sejttetni. Hogy a kormányhatalom kényszerí­tő ereje szerepet játszott volna, azt nem igen hihetjük, mert hiszen túl vagyunk már azon a légkörön, amikor ilyesmi baj nélkül sikerül­het, amikor ilyen kényszer alkalmazáséra egy­általában sor kerülhet. Az utólagos alibik sorában azután különbö­ző előnyöket kazdtek emlegetni és közelálló körökből bizonyos rekompenzációk hírét kezdték lanszirozni. Ilyen volt például a hír, hogy a Bebka engedélyt kap a pozsonyi fiák fel­állítására. Jellemző, hogy ezt a hírt harmad­napra a Ceské Slovo, mélynek vannak némi kapcsolatai a hivatalos körökkel, a leghatá­rozottabban demeniálta. Az előbb elmondottak egybevetéséből nyu­godtan megállapíthatjuk, hogy az alibi-bizo- nyitás sikertelen maradt és ha az igazi okol kutatjuk, célravezetőbb őszintén rámutatni ar­ra, hogy az egész tranzakciót semmi egyéb nem idézte elő, mint egyes emberek ál nem gondolt, elhamarkodott és kellő lelkiismere­tességgel meg nem fontolt ténykedése. A konkrét eset kapcsán lehetetlen rá nem mutatni arra a közérdekű kérdésre, amely ez­zel az üggyel vonatkozásban van. Nálunk, sőt Középeurópában a nagytőke fogat-ma a nagybankokban össz­pontosul. A nagybankok ezer és ezer kisember pénzével operálnak anélkül, hogy gazdálkodásukba bár­kinek is komoly beleszólása lehetne. Régóta hangoztatják, hegy ezen csak egy alapos banktörvény segíthetne. Nehéz ugyan tétele­sen és intézményesen megállapitani az indo­kolt és megengedhető kereteket, de tény az, hogy egy ilyen banktörvényre szükség van, mert a nagybankokban koncentrált nagytőke gazdasági tevékenysége kihat az államra és az egész lakosságra és igy tevékenységét nem le­het csak ölhetett kezeikkel nézni. Már most ha ebből a szempontból nézzük a Bebka gesztusát, mellyel a Szlovák Ált. Hitel­bankot átszolgáltatta, nyilvánvaló, hegy itt az igazgatótanács és a közgyűlés meghall­gatása és beleszólása nélkül a nagybank egyes embereinek elhatározásán fordult meg a nagyjelentőségű és sok ezer emberre kiható változás. És itt hiába hivatkoznak bármire, csak egyet lehet elősmemi azt, hogy egyes emberek hi­bájából rettentő baklövés történt. Ezek azok a jelenségek, amelyeknek megelőzésére olyan nagy szükség lenne egy jó banktörvényre. Egyes ember pillanatnyi és helyesen át nem gondolt elhatározásán igy fordulhatnak meg nagy dolgok. Mert senki sem állíthatja azt, hogy 25 millió Kcs miatt történhetett meg a tranzakció, hiszen mi ez az összeg a Bebka három milliárdos mérlegéhez képest! Mindezeken felül a legnagyobb jelentőség­gel esik a latba az egész ügy megítélésénél a® a körülmény, hogy a Szlovák Ált. Hitelbank a maga hálózatát, fiókjait, iparvállalatait, áffüiációit a kisebb­ség támogatásával nyerte. Ez a. hálózat sohasem kerülhetett volna a Szlo­vák Ált. Hitelbank égisze a'á, ha ezek a vidé­ki kisbankok és vállalatok csak sejthették is volna, hogy elkövetkezik valaha az időszak, amikor egyszerűen áttolják őket megkérde­zésük nélkül egy egészen más érdekszférába. A bizalma kérdése vezette el annak idején ezeket az intézeteket a Szlovák Ált. Hitel­bankhoz, amikor a gazdasági versenyben hátvédet kerestek a maguk számára. És amikor a Bebka vette át a patronátust, ez a helyzet ítéletük szerint lényegében nem vál- ozott, hiszen a Bebka ugyancsak kisebbségi érdekeket képviselő intézetnek számit Prágá­ban, tehát ugyanaz a bizalom, amely a Szlo­vák Ált. Hitelbank iránt megvolt, uralkodott itt mindenfelé a csehországi német kisebbség nagybankja iránt. A Béreg-Munkácsi Takarékpénztár, vagy a Nagyszombati Hitelintézet — hogy példákat említsünk — a legteljesebb bizalom utján csatlakozott le a Bebka érdekköréhez, amit sohasem tett volna meg, ha csak sejti is, hogy a Bebka átadja őket szőröstül-bőrös- tül a Le gib ónak ónak. Nyugodtan fel lehet állítani azt a tételt, hogy a tranzakció egyik legfájóbb és legérzéke­nyebben érintő sebe annak a bizalomnak sú­lyos megsértése, amely bizalom árán a Szlo­vák Ált. Hitelbank hálózata olyan nagyjelen­tőségűvé épülhetett ki. Ezzel a bizalommal rutul visszaéltek, amire pedig soha senki sem számíthatott, mert hiszen a Bebka, mint ko­moly és tudatos nagybank nem dolgozihatik 5—10 évre, hanem csakis emberöltőkre kidol­gozott üzleti terv szerint, amelyben nem az ötletszerűség, hanem a tradíció és a folyto­nosság lehetnek csak az uralkodó elemek. Ilyen körülmények között a tranzakció ta­nulságai ránk nézve fölöttébb elszomorítóak. Az egyetlen, aki a jó üzletnek örülhet, az a Legiöbanka és biztosra vesszük, hogyha hig­gadtabban és meggondoltabban mérlegeli a szlovenszkói közgazdasági érdekeket, mint ahogyan azt a Bebka tette, úgy a siker nem is fog elmaradni. Be fog bizonyulni akkor az ő vezetése alatt, hogy a Szlovák Ált. Hitel­bank jó üzlet és reméljük, be fog bizonyo­sodni az is, hogy a bankok életébe és boldogu­lási lehetőségeibe kár és fölösleges bármilyen politikai szempontokat belekeverni. Mégis emelik a söradót A sörgyárak képviselői a múlt hét három utolsó napján tanácskozásokat folytattak a gazdasági minisztériumokkal a söradó emeléséről. A tanács­kozásokhoz Englis bejelentette, hogy a söradó emelésének kérdését a nemzetgyűlésben julius l éig elintéztetni kívánja, mert ha a dolog most elmarad, úgy nagyon kétes, hogy ősszel megold­ható lesz-e, mert akkorára a belpolitikai helyzet is teljesen megváltozhatik. — A tanácskozásokról oly hírek is elterjedtek, hogy Englis miniszter a söradót úgy akarja emelni, hogy a sör literje egy koronával megdrágulna. A magyarországi vetések állása. A római nem­zetközi mezőgazdasági intézet, budapesti jelentése szerint a május hónap hűvös és este volt, a gabo­na. fejlődése azonban kitűnő. Forbáth Jenő dr.: „A kereskedelem és a pozso­nyi kereskedők története a XVIII. században". Értékes e a történetírás szempontjából fontos könyvtermék hagyta el a napokban a sajtót. For­báth Jenő dr., a pozsonyi Kereskedelmi Grémium főtitkára 400 oldalas történelmi monográfiát irt német nyelven a „Kereskedelem és a pozsonyi ke­reskedők története a XVIII. században “ címmel, melyben éveken át tartó szorgalmas munkával körültekintő rajzát adja a régi Felsőm agyar ország egykori hatalmas fellendült kereskedelmi életé­nek, s benne oly adatokat tár fel, melyek törté­neti szempontból mint eredeti kutforrásadatok jön­nek tekintetbe. A hatalmas munka egyik legna- j gyobb értéke az, hogy ezt a kereskedelemre fon­tos és a XVIII. század nagy elindulást uelentb korszakát senki nem dolgozta fel oly szabatos és mindenre kiterjedő figyelemmel, mint a 6zerző, % belőle sok uj értesülést szerez a történetbuvár, amik eddig csak titkos levéltárak, vagy magán- okmánytárak és céhládák féltve őrzött titkai vol­tak. A mű lendületes nyelvezetű, lebilincselő ol­vasmány, ami történeti' értéke mellett még be- , eséssé teszi. A legfontosabb része az egyes pozso­nyi és Pozsonyból származó cégek históriai gene­alógiája, amiben a szerző kitűnő anyagot szolgál­tat a hisztológusoknak. A tudományos irodalom Forbáth dr. müvében értékes nyereséget könyvel el. Külsejénél fogva is. mint reprezentatív értékű könyv méltó arra, hogy minden könyvtár dísze legyen. A könyv mintegy 50 illusztrációt tartal­maz, köztük az 1786. évi Pozsony térképét, mely eddig sehol napvilágot nem látott. Az értékes uj irodalmi termésre felhívjuk minden érdeklődő fi­gyelmét, főleg azért, mert a monografikus törté­netírás egyik legnagyobb horderejű, alkotása a* ! utolsó évtized folyamán. A könyv a napokban ke­rül a nyilvánosság számára forgalomba. A nemzetközi kölcsön emissziója. A Ber­liner Börsenkurier jelentése szerint a Young- kölcsönt juniup 12-én vagy 13-án fogják ki­bocsátani. Ha a kibocsátási árfolyam 88 lesz, úgy a kölcsön összegét 336 millió dollárra | emelik, hogy a kölcsön 300 millió dollár alá ne süllyedjen. Ebben az esetben a francia és amerikai részesedést 100 millió dollárra emelnék. A kibocsátási árfolyamot Párisban a keddi tárgyalásokon állapítják meg s I ugyanakkor az illetékes szerződéseket is alá­írják. A forgalmi adó-jövedelem január hóban. A pénz­ügyminisztérium hivataioe jelentése szerint a folyó év január havában a forgalmi adóból összesen 149,670.780 kor., a fényüzési adóból 3,853.975 kor. folyt be; a múlt év január hónapjának eredményé­vel szemben a forgalmi adó bevétele 31,048.463 koronával, a fényüzési adóé 411.221 koronával :| csökkent. Jellemző, hogy a forgalmi és fényüzési adóból származó állami bevétel általános csökke­nése ellenére Szlovén szk ón 2,269.258 koronával, Ruazinszkón 711.301 koronával többet szedtek be, mint a múlt évben. Ugyanez a helyzet a fényüzési adónál le; valamennyi országrészben csökkenés volt, csak Szlovemszkón 85.065 s Ruszinszkón 9 koronával emelkedett a január havi „fényűzés". Franciaország fémipari munkásokat keres. A máhr.-oetraui munkahivatal a múlt héten kihirdet­te, hogy Franciaország számára fémipari s Bel­gium részére bányaszakmunkásokat keres. A hir­detmény alapján azonnal 400 munkás jelentkezett, noha a bér nagyon alacsony s mindössze 39.50 csehszlovák koronát tesz ki váltásonként. Bauernebl és társa kassai sör- és malátagyár rt. részvényenként 140 kor. osztalékot fog fizetni a közgyűlés határozást szerint (a múlt évben 129 kor. volt). A gyár a múlt évben 70.300 hl. sört | értékesített (1928-ban 62.000, 1927-ben 56.000 bi.) Speciális szombati vásárok a mintavásári palo- I tában. Folyó hó 14-én, szombaton délelőtt 10 óra­kor ünnepi keretek között fogják megnyitni a kü­lönleges szombati vásárokat a prágai mintavásár palotájában. A megnyitó ünnepen Prága főváros polgármestere, a kormány kiküldöttei s a minta- vásár elnökei vesznek részt. Az ünnepi megnyitó után a kiállítási osztályokat fogják megtekinteni. Délután 4—8 óra között a mintavásári palota tete­jén sétahangverseny lesz. Uj dohánygyár. Az északcsehországi Chuchená j községben pünkösd előtti szombaton uj dohány­gyárat nyitottak meg. Az állami dohányjövedék igazgatósága itt egy 1927 óta üzemen kívül álló lentiió gyárat vásárolt s azt dohán3rgyár céljaira átalakította. Az uj gyár kapacitása heti két vágón cigaretta, havi egy vágón tubák. A gyár egyelőre 3 hivatalnokkal s 39 munkással kezdett dolgozni; az alkalmazottak száma az év végéig hatvanra emelhető. A ruszinszkói faipar válsága. A ruszinszkói fa- értékesítés válsága az állami erdőgazdálkodást is erősen sújtja. Különösen a ruszinszkói és szloven­szkói nagy fűrésztelepek szociális okokból fenn­tartják ugyan az üzemeiket, az árukészlet azonban veszedelmesen halmozódik s vevő nincs. A ruszin- szkói és szlovenszkói fapiac tavasszal a stagná- ció jegyében zajlott le. Szakkörök nézete szerint a válság egyik oka a közlekedési utak hiánya s a ruszinszkói fakeroskedelem még mindig elégtelen fejlődési állapota. Az állami erdőbirtokok igazga­tósága uj javaslatokat dolgozott ki a ruszinszkói' fakereskedelem föllenditésére. Csökkent a munkanélküliek száma. A nép­jóléti minisztérium statisztikai jelenlése sze­rint a nyilvántartott munkanélküliek szájma május elsején 79.721 volt, az április elseji 88.005 tel szembú. A miunka nélküliek száma tehát csaknem 10 százalékkal csökkent, en­nek ellenére még mindig nagyon magas és az utóbbi hat évben a legmagasabb. A szakszer­vezetek utján május elején 42.684 személy ré­szesült. munkanélküli segélyben.

Next

/
Thumbnails
Contents