Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-11 / 131. (2352.) szám
1930 juniu9 11, szerda. WMMIM—MM rul pompás diszrnagyart viselő sászlóanyával: Dr. Giller Jánosiéval — alkotta az elnökség asztalának gyönyörű hátterét. Az elnökség emelvényén helyet foglaltak a dalosszövetségi közgyűlés elnökségének tagjai. továbbá Törköly János dr. nemzetgyűlési képviselő és Kohn Ignác, a dal egylet elnöke. Giller János dr. elnök nemes lendülettől áthatott megnyitó beszédében a következőket mondotta: Giller Jómos megnyitóbeszéd® A múlt az kötelez, nekünk pedig, a L. M. Dalegyletnek múltja 70 esztendőre tekinthet vissza, tehát patinája is van. A patina nemességet jelent, a nemesség pedig szintén kötelez. A mi 70 éves tisztes múltunkon alapuló nemességünk arra kötelez, minket, hogy nemcsak külsőségekben keressük az ünneplést, hanem annak erkölcsi tartalmat is adjunk! Ez könnyű feladat!. A mi elődeink 70 évvel ezelőtt a magyar dal kultuszára alakították meg a Dalegye- siilrtet. Tisztában voltak azzal, hogy amelyik nemzet nem ápolja nyelvét, zenéjét, amely nemzet saját lelki világának a dalban, zenében megnyilvánuló érzéseit nem erősíti, az egy nagy erkölcsi értékről, a nemzetet átfogófés összetartó erőről, a nemzeti kultúra egy nagy kincséről mond le, végeredményben önmagát felejti cl, mint nemzet elveszti faji öntudatát, elpusztul. Megszűnik az egész emberiség kultúrájának mivelője is lenni, mert ahhoz nem járul hozzá semmivel. Egy fennálló intézmény önmagában is érték, mert útiadénkor a társadalmi ellentétek kiegyensúlyozását célozza, összetartó és átfogó kapocs, melyet fenntartani érdemes. Egy ilyen intézmény, mint a mi Dal- egyesületünk, olyan, mint az öröklött vagyon, mit az örökösnek elkölteni nincs joga. azt meg kell őriznie, sőt fejleszteni, gyarapítani kötelessége, mert nem ö szerezte, annak isteni rendelés és erkölcsi törvények szerint csak haszonélvezője: ezt a mi Dalegyesületünket sem mi alapítottuk, nem ma szereztük, azt eleinktől örököltük, méltatlanok lennénk tehát nagynevű eleinkhez, ha a reánk hagyott ideális vagyont nem ápolnák, nem erősitenőnk. Örömmel állapíthatom meg, hogy a reánk hagyott örökséget megőriztük, az a mi városunk magyarságának dédelgetett kincse, melyet erősen, virágzásban akarunk átadni utódainknak! Éppen ez a mi 70 éves múltúnk adott alkalmat Szlovenszkó magyar népének is arra, Jsogy a mi ünneplésünkön részt vegyen, hogv megjelenésével ünnepünk fényét emelje, a mi tisztes múltúnknak elismerésével adózzon és Szlovenszkó magyar népének a kulturális munkában való összetartását is fényesen dokumentálja. Sizvböl, magyar örömmel köszöntőm vendégeinket! Különös örömmel köszöntőm az anyaország dalosszövctségének illusztris kiküldöttjét, aki odaát élő dal testvéreinknek üdvözletét hozta el. (Lelkes éljenzés.) Az egyetemes magyar kulturszolgálatban mi is kivettük szerény részünket, s múltúnknak szép állomásai voltak Kolozsvár, Debrecen, Szeged! Egyiivétartozásunk a kultúra szolgálatában megengedett, sőt kötelességünk, mit híven fogunk ápolni. Hálatelt szívvel köszöntőm szükebb hazánknak, Szlovenszkó magyar városainak, Pozsonynak, Kassának, Komáromnak, Érsekújvárnak, Lévának, Rimaszombatnak, Rozsnyónak, szükebb vidékünknek, Fülek és Galsónak kiküldötteit és összes illusztris vendégeinket. Nem puszta véletlen, hanem a magyar összetartásnak beszédes bizonysága az, hogv a magyar dalosok, ha- ' bár helyenként mint felekezeti vagy foglalkozás szerint csoportosult daiosegyesüle- íekkcut is vannak megalakulva, eljöttek a • mi ünnepünkre. Bizonyítja ez, hogy a magyar dal, a magyar zene és ezen keresztül egész nemzeti kultúránk szolgálatában egyek vagyunk, s a magyar munkásokkal is, ha más téren nem is vagyunk mindig ./>??■ iiít. ennek a szent ügynek szolgálatában lehet közöttünk különbség, s itt különösen a komáromi Munkás-dalárdára gondolok, melynek minden egyes tagját különös szeretettel köszöntőm. i Hölgyeim és Uraim! Most amikor együtt < látom itt ezt az ünneplő közönséget, kell hogv lelkem felemelkedjék a magasságos ftrónusához: Ö az, aki mindenek felett van. aki népek sorsát, jövőjét irányítja, aki erőt. adott nekünk arra. hogy az eleink- tő! adott nagy kincset, a mi városunk dédelgetett intézményét. Daícgyesiiletiínket i 70 éven keresztül fenntarthattuk, előre c vihettük. Kell, hogy ezt az alkalmat egy i erős magyar fogadalommal tegyük ünnepé- I Ívesebbé és emeJkedeítebbé: azzal a foga- t dalommal, hogy nemzeti kincsünk, a ina- j gv»r dal és zene, szolgálatában, nemzeti kultúránk ápolásában s ezen keresztül nemzetünk nyelvének és físT^égának. , hagyom állj ainak megőrzésében hívek és ' mindig egyek maradunk. | .Szívélyesen üdvözlőin az összes megjeDérer vitázik Ippoturival Hz iskolaügyi miniszter szerint kulturális Eldorádóban van része a kisebbségi magyarságnak Prága, juuius 10. Apponyi Albert gróf a trianoni békeszerződés tizedik évfordulója alkalmával nagy beszédet mondott a 'budapesti parlamentben s többek között kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek védelméről szóló szerződések csak holt hetük maradtak s a kisebbségi magyarság ezeréves kultúrája ellen megsemmisítő hadjárat folyik. A félhivatalos Prager Presse ezzel kapcsolatban megszólaltatja Dérer csehszlovák iskolaügyi minisztert, aki nyilatkozatának első részében részletesen foglalkozik Apponyi Albert gróf 1907. évi iskolatörvényével éő számadatokkal igyekszik bizonyítani, hogy a régi Magyarországon a nemzeti kisebbségek iskolaügyének elnyomatása gyors tempóban haladt előre. A polgári, közép- és szakiskolákban Apponyi — mondja Dérer — nem tűrte a szlovák tanítási nyelvet. A szlovák Írókat- üldözték, a szlovák irodalomnak az iskolákban és a- közéletben való terjesztését megtiltották. Még a hitoktatásból is kizárták a- szlovák nyelvet(??). így festett Apponyi grófnak, mint közoktatásügyi miniszternek és a régi Magyarország egyik legjelentősebb államférfiénak kultúrpolitikája és erről a politikáról azt állítja most Apponyi, hogy ez az emberi kulimra érdekeinek megfelelt volna. Ezzel szemben afölött, a politika fölött, amelyet a csehszlovák köztársaság a <-dovenszkói és ruszinszkói magyar kisebb: ügyében folytat. Apponyi gróf június 4-én a legélesebb kritikát gyakorolta. Mint, az iskola ügyi resszort felelős vezetőjének kötelességem — folytatta Dérer — a magyar nép kulturális érdekeit szem előtt tartani."Apponyi gróf állításaival szemben meg kell állapitanom. hogy nálunk semmiféle megsemmisítő hadjárat nem folyik a, magyarok ellen és a magyar kultúra ellen. Erre legjobb bizonyítékot szolgáltatnak a tények: Szlovén-szkon és Ru- azinsz-kóban 740.956(?) magyar nemzetiségű lakos ól. A magyarság rendelkezésére áll 791 népiskola magyar tanítási nyelvvel és 47 vegyes- nyelvű népiskola magyar osztályokkal, 13 magyar tannyelvű polgári iskola és 8 vegyes- nyelvű magyar osztályokkal, 8 középiskola és 2 tanitóképzőintézet(?), valamint 44 szakiskola magyar tannyelvvel. Ezekben az intézetekben a tanítási nyelv kizárólag a magyar, a csehszlovák nyelv az elemi és polgári iskolákban egyáltalában nem szerepelj?) és a középiskolákban csak mint oktatási tantárgy heti néhány órában(ü). Ami a folyóiratokat illeti, Szlovenszkón ma aránylag több magyar folyóirat jelenik meg, mint a régi Magyarország idején, A csehszlovák köztársaság 1928 végéig 635 magyar községben létesített magyar népkönyvtárt. Ilyen magyar könyvtárak Szlovenszkpn minden bizonnyal nagyobb számban léteznek, mint a régi Magyarországon. Ha összehasonlítjuk a háború előtti Magyarországon Apponyi gróf kultúrpolitikáját a mi eljárásunkkal, úgy minden tárgyilagos ember ítéletet alkothat magának arról, hogy Apponyi gróf állításai mennyiben födik a valóságot. A csehszlovák köztársaság teljesíti kötelességét teljes mértékben magyar kisebbségével szemben és a felelős tényezők tendenciája arra irányul. hogy a magyar kultúrának Csehszlovákiában inkább többet nyújtson, mint amennyit a, törvények és a nemzetközi szerződések szigorú betűi biztosítanak. Dérer nyilatkozatára legközelebb visszatérünk. lenieket és a Losonci Magyar Dalcgylet 70 éves jubileumának ünneplésére összejött közgyűlésünket ezennel megnyitom. Üdvözlő beszédek A lelkes helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után a testvéregyesületek kiküldöttei üdvözölték a jubiláló dalegyletet. Az eperjesi Daltestvérek nevében Koch János mondott meleg üdvözlést. Az érseku,jvári Róm. Katolikus Egyházi Énekkar, az érsekujvári Városi Dalegyesület és az érsekujjvári Gazdadalárda nevében Tturchányi Imre dr. tolmácsolta a meleg testvéri üdvözletei. Utalt a két város: Losonc é« Érsekújvár azonos történelmi múltjára s közös magyar sorsú jelenjére. Most is a végvárak szerepét töltik be, azzal a különbséggel, hogy fizikai fegyverek helyett a szellem, a kultúra fegyvereivel védjük nemzeti. ügyünket. Azon reményének adott végül kifejezést, hogy a magyar dal szlovén,szkói reneszánsza indult el ma Losoncról. Az érsekujvári Iparos Dalegylet nevében Simát Ferenc beszélt. Daltestvéreinek háláját, tolmácsolta a jubiláló egyesületnek azért a kulturmunkárt, amit 70 év alatt a magyarság dicsőségére és hasznára kifejtett. Zugó tapsviharban átnyújtotta beszéde végén az ér sekujv ár vak- ajándékát: egy ezüst koszorút. A gaisaJ Róni. Kát. Dalegyesület üdvözletét meleg szavakkal Czakó József kisgazda tolni ácsol la. A komáromi Dalegyesület nevében Katho- na Sándor szólalt föl. Örömmel erősiti meg — úgymond — a 67 éves komáromi Dalegyesület és a 70 éves losonci Dalegylet közti testvérkötelékeket. Egyek vagyunk a magyar da! sze- retetében, a magyar kultúra munkálásában. Soha se szűnjön meg a dal ajkainkon, hogy hirdetői lehessünk szegény, jobb sorsra érde- dc.s nemzetünk jövőjének s be nem teljesedett igazságainak. A komáromi ..Egyetértés" munkásdalárda nevében annak elnöke, Czizinazia György komáromi városbiró adott kifejezést a dalos- testvéri üdvözlésnek. A kérges kezű magyar munkások kézszori fását adja ál a jubiláló egyesületnek s hitet és tanúbizonyságot tesz a daltestvériség mellett, amelynek szellemében a magyar munkások is a magyar kultúrál szolgálják. Stark Nándor Ruszinszkó legkeletibb részéről hozott meleg üdvözlést. A pozsonyi Toldy Kör férfikara nevében Bicsovszky Kázmér dr. az elismerés jeléül zöld selyem zászlószallagot nyújt át a jubiláló egyesületnek s lendületes szavakkal azon reményének ad kifejezést, hogy a mai országos megmozdulás nyomán fakadó intenzivebb kul- burmunka a magyar dalt Szlovenszkón is méltó piadesztálra fogja emelni. A rimaszombati Magyar Dal egylet szónoka Mihcdik Dezső dr. volt,, aki szerint a losonci testvéregyesület a teljesített kötelesség boldog érzetével s az eredményeik büszke tudatával tekinthet vissza 70 éves múltjára. A további eredményes munkájához Isten áldását kéri. A rozsnyái Dalegylet üdvözletének Trangos Nándor adott kifejezést. A losonci dalegylet 70 éves múltja követendő nemes példaként le- lmg a fiatalabb dalegyesületek előtt. A kassai Iparos-Kör dalárdája és a kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete nevében Kristóff Károly mondott rövid üdvözlő beszédet. A komáromi feidó Egyházi Énekkar nevében Kincs Izidor elismerésének zászlaját hajija meg a losonciak előtt, akik lehetővé tették ezt a szép magyar kulim ünnepet. Énekkara is lelkesedéssel részt kér a magyarságnak ebből az ünnepéből s ebben a magyar összetartás valóra válásál üdvözli. Őszinte szívvel óhajtja. hogy a magyarság számára jobb jövő következzék el. A lévai- Dalárda üdvözletét Józefcsek Géza lo' in ácsolta. Az erő és az össze tariás magyar ön In dalával I -rítok haza arról a dal ünnepről. A nagybácsitól Összhang-Dalegylet nevében A magyar országi daiszövetség üdvözlete Tomboló lelkesedés és szűnni nem akarc taps fogadta Weigele Sándornak, a magyarországi Országos Magyar Dalosszövetség kiküldöttjének szívhez szóló, meleg üdvözlő szavait, örömmel jött ide — úgymond — és örömmel tapasztalja, hogy a magyar dal kultusz milyen szépen virágzik Szlovenszkón is. A sok-sok ezer magyarországi dalostestvér üdvözletét tolmácsolja és kéri a szlovenszkói daJleslvéreket, hogy ne szűnjenek meg soka sem dalolni, mert a magyar dal az égbe száll, s áldásként hull vissza minden magyarra. A csehszlovákiai datosszövetség ezüst koszorúid A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség nevében Sziklay Ferenc dr. mond lendületes üdvözlő beszédet. Úgy érzi, mintha aratás előtt állnánk, a négy év előtti nagy magvetés első aratása elölt. Az első aratás után uj magvetésnek kell következnie. A díszközgyűlés lelkes ovációja közben nyújtja át. a jubiláló egyesületnek a dalosszövetség szép ajándékát: egy értékes ezüst koszorút. Losonc város tanácsa és képviseletestül e- lete nevében Dorubravszky József igazi ma- ■ ros vei::' .ette! üdvözli a vendégeket. Törvényhozók üdvözlő, beszédei Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő a Társadalmi Egyesületek Szövetsége nevében mondott mély hatású szavakat. Amikor a nemző! le kének szülőije. Szárnyain emelkedjünk mindnyájunknak ott kell lenni. Ezért képvi-i seltetik magukat általa a társadalmi egyesü& magyar kereskedelmi delegáció ma érkezik" Prágába Prága, junius 11. A Metropress jelenti: A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés revíziójára vontakozó s a múlt heten Budapesten folytatott tárgyalások szombaton félbeszakadtak s a csehszlovák delegáció már pünkösd előtt Prágába visszatért s tegnap és ma a további tárgyalások anyagát előkészítette. A Nickl dr. meghatalma* zott miniszter vezetése alatt álló magyar kereskedelmi delegáció Prágába érkezését 1 ma estére várjáJk. . letek is. Ismerjük nemzeti kötelességünket és i meg is akarunk azoknak felelni. A dal a nem- zet lelkének szíötje. Kzárnyain emelkedjünk 1 föl Istenhez és könyörögjünk áldást a magyar* ra. Az Ég áldása kisérje a jubiláló egyesület további léieknemesitő munkáját. Bichter János szenátor szólalt fel ezután. 3 Ünnepi hangulat, örömre keltő emlékezés ver . szí körül telkemet a mai napon — mondotta- többek között. — Úgy látom, hogy szóra-be> szedre ma itt alig van szükség, mert minden- élőszónál beszédesebb: a környezet ünneplés hangulata, a költészet és dal köszöntő hang' jainak testvéries ölelkezése, az elmúlt idők r példaképein hévül,ő ifjúság öröme, nagyjaink j elismerő jutalmazó részvétele és főképp az L érdekeltek szivének önérzetes és örvendező t megdobbanása, mely mindmegannyi önkntes,- szives és együttes tanúbizonysága annak,- hogy ez a 70 év, mely a losonci magyar dalegy■ let életéből immár lefolyt, az egyesüet tiszte- ■' letrcméltó, értékes, eredményekben gazdag életszakasz volt s fölötte érdemes arra. hogy folytatása következzék, hogy milyen dicső volt a múltja, olyan dicső legyen a jövője. Isten áldása legyen a jövőben is dalegyesüle- 1 ten scsak egy az óhajom, egy kívánságom: • hadd csendüljön folyton nemcsak a losonci dalegyesület tagjainak az ajkán, hanem az • egész szlovenszkói magyarságén s hadd ver■ jen visszhangot minden szlovenszkói hűséges » magyar szívben a losonci dalegyesület jeli- ' g'éje: > Magyar nyelvem, magyar dalom Sehol, sehol a világon párod nincsen, Te vagy az én egyetlenegy, Megmaradott, féltve őrzött Drága kincsem! Minkét törvényhozónk beszéde lelkes visszhangot keltett a hallgatóságban. Bszterháay János Scüttö Géza dr. nemzet- gyűlési képviselő meleg üdvözletét tolmácsolta. A rimaszombati Kereskedelmi Testület ügvözletének Sichert Károly gyárigazgatő adót kifejezést. A losonci társadalmi egyesületek, a brünni ,,Corvinia“ főiskclásegyesület. a Nagyszőllosi Dalegylet és a Kassai Polgári Társaskör üdvözlő leveleit és táviratait Reissner Zoltán olvasta fölKgvy Árpád előadása Kövy Árpád ref. lelkész, a losonci dalegylet igazgatója élvezetes előadásban ismertette ezután az egyesület 70 éves, eseményekben gazdag múltját. Kegyelettel méltatta az elhunytak érdemeit s melegen emlékezett meg azokról, akik a régi gárdából — Istennek hála — még élnek: Dömöry Elek dr.-rói és id. Dortsák Lajosról. Méltatta Hábor Sándor örökös igazgató elévülhetetlen érdemeit. Risz- ner Ede karnagy felbecsülhetetlen értékű munkáját s megemlékezett arról az örvendetes tényről, hogy a dalegylet élén Giller János dr.-ban és Kohu Ignácban a legméltóbb férfiak állanak. A viharos tetszéssel fogadott előidás végén Dorubrovszky József Kövy Árpád igazgatónak mondott köszönetét fáradhatatlan és eredményes munkájáért. A zászló megkoszorúzása Majd megható jelenet következett: A fejedelmi diszmagyart viselő Dr Giller Jánosáé zászlóanya kedves, szívből jövő szavak kísérőiében megkoszorúzta a dalegylet zászlaját. A hatalmas ünneplő közönség a feledhetetlenül szép aktus alatt hódolatát felállással fejezte ki. A díszközgyűlés végül meleg ünneplésben részesítette Riszner Edét. a dnlcgjlet kiváló karnagyát működésének tiz éves jubileuma alkalmából. Nagy érdemeit Kövy Árpád a közönség lombok) ovációja közben méltatta s átnyújtotta az ünnepellnek a dalegylet értékes ajándékát: egy ezüst koszorút. Riszner Ede mélyen meghatódva köszönte meg az iinnepeltelést s hálával emlékezett meg munkatársairól. Giller János dr. mély hatású zárószavaival ért veget a nagyszerű közgyűlés. Az. ünnepségek ragyogó fénypontja az, esti díszhangverseny volt, amelyről — ainuglor- iódás miatt — holnap közöljük a részletes tudósítást. * (fg.)
