Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-10 / 106. (2327.) szám
3 1930 május 10, szombat. ^KroaitMAGtoRHIBLSR NYÍLT LEVÉL Nagytisztelelii COBRDA VLADIMÍR ág. ev. lelkész úrhoz a liptói egyházmegye espereséhes Rózsahegy Nagytiszteletü Uram! A ozlovonszkói ág. ev. keleti egyházkerületben megürült püspöki méltóság egyik és pedig „hivatalos** jelöltje volt Nagytiszteletüséged. Az 1930 április 15-éa megejtett szavazat-összesz/ámolásnál Nagytiszteletüsé- ged 162 szavazat közül 82 szavazatot nyert. Tehát egy szavazattal többet kapott a felénél, vagyis abszolút többséget nyert. Az a 3 szavazat, amellyel az ellenfele szavazatainak számát fel kihaladta, a Ngy tiszteletű Urra leadott szavazatmennyiség talán képes azt a látszatot kelteni, hogy az egyházkerület legális többsége Nagytiszteletüségedet kívánja a püspöki méltóságba helyezni, azonban ez csak addig tarthat, amíg fel nem tárul mindenki előtt az igazság valódi képe. Biztosra veszem, hogy Nagytó szteletüsé- gednefk nincs tudomása azokról a ténye kiöl, amelyek azt bizonyítják, hogy az egyházközségeknek nem volt meg nagyrészt a lehetősége arra, hogy a püspökválasztásnál akaratukat szabadon érvényesíthessék. Biztosra veszetni, hogy Nagyti5zteletü9égednek nincs .tudomása arról sem, hogy egyes Nagytiszte- let'üségedre esett szavazatok neon képviselik az egyházközség valódi akaratát, mivel azok meg neon engedett korteseszközökkel meg lettek másítva. Biztosra veszem, hogy Nagytiszteletüséged n-eim tud biztosat arról, hogy a belügyminiszter és járásfőnökei, az egész jegyzői garnitúra korteskedtek és pedig meg nem engedett módon és meg nem engedett eszközökkel beleszóltak a választásba még akkor is, ha az egyes „eljáró** járási főnökök rám. katolikusok és az egyes „eljáró** jegyzők izraeliták voltak. Biztosra veszem, hogy Nagytiszteletüséged nem tud biztosan arról se semmit, hogy a pártpolitika is beleavatkozott az egyházi életbe és Nagytiszteletüséged politikai pártja, a csehszlovák republikánus agrárpárt kör irat okkal korteskedett Nagytiszteletüséged érdekében. Biztosra veszem, hogy Nagytiszteletüséged arról se tud, hogy a „cseh“ nemzeti szocialista párt (Benes pártja) is Nagytászteletüsé- ged mellett lelkesedett és szintén kör irattal buzgón korteskedett. Biztosra veszem, hogy Nagytiszteletüséged csak arról tud eddig biztosat, hogy saját maga nem korteskedett önmaga mellett. Én azt hiszem, hogy Nagytiszteletüséged ■és az egyházi közérdek, az egyházi élet tisztasága és szabadsága érdekében cselekszem, ha Nagytiszteletüségedet a való tényállásról a legnagyobb nyilvánosság előtt felvilágosítom. Az egyházi alkotmányunk 6. paragrafusát bizonnyal ismeri Nagytiszteletüséged, amely azt mondja: „Az egyház tagjaitól igaz hitet, hü hitvallást s az Ur Jézus Krisztus tanítása és példája szerinti életet követel. Azért ^iz Ur által neki adott hatalom alapján egyházi fegyelmet léptet életbe, mely a hitnek, tanításnak és életnek tisztasága felett őrködik." Az Ur Jézus Krisztus az igazságért élt és halt meg. Nagytiszteletüségednek, pláne ha püspök akar lenni, az igazságot feláldoznia sohasem szabad. És akár a nyilvánosság kizárása mellett, akár a nyilvánosság előtt be kell ismernie azt, ami igazság, hogy az a 82 szavazat, amely Nagytiszteletüséged mellett összeverődött, nagyrészt a belügyminiszter, a luteránus és rám. katolikus járási főnökök és a luteránus, rom. katolikus és izraelita jegyzők akaratát reprezentálja, nem pedig az egyes egyházközségek és azok hívőinek akaratát. Az egyházi alkotmány pedig ezeknek az uraknak csak akkor ad az egyházközség akaratának kialakításában szavazati jogot, ha tényleg ág. evan gél ikusok és nem a világi hivatalok utján adja azt nekik, hanem tisztán azon az alapon, hogy valamely ág. ev. egyházközség tagjai. De az is igazság, hogy egyházunk az alkotmány 5. paragrafusa szerint a teljes szabadságnak és egyenjogúságnak mint az igazságosság abszolút követelmény énele feltétel nélküli alapján áll. Hol van biztosítva a teljes szabadság és tisztaság az egyházi életben, amikor a belügyminiszter, illetve a különböző vallásu járási főnökök, a keresztyén és nem keresztyén jegyzők határozzák meg, a világi törvények és az egyházi alkotmány szerint is törvénytelen és jogtalan befolyásukkal, hogy egy- egy egybáztag miként és kire adja le a szavazatát? Ha mi magyar evangélikusok valamely espe- rességi vagy kerületi egyházi gyűlésen nyelvi jogaink vagy a magyar esperesség felállítása érdekében szólni mertünk, rögtön azt kiáltották felénk, hogy belevisszük a politikát az egyházi életbe s ezt úgy kiáltották, mint hogyha ez nagy bűn volna. Nos, ide iktatom a republikánus párt egyik „egyházi** körlevelét: „Földművelők és kisgazdák köztársasági pártjának rimaszombati körzeti titkárságától. Szám 263/30. Rimaszombat, 1930 február 27. Kedves Elnök Testvér! Amint az Ön előtt már ismeretes, a közeljövőben meg fog ej- tetni püspök urunknak a megválasztása. A gömöriek részére ez a választás sok helyen nagyon nehéz, mert mindakét jelölt, Cobrda és Hoznék is jó papok és lutheránusok. A szlovák disciplináról van itt főképpen szó. Nem szabad Szvatopluk király fiainak bűnét ismételnünk, hanem mindnyájunknak a meg- győződéses és prevrat előtti szlovákra, Cobrda Vladimír rózsahegyi széniorra kell szavaznunk. Tiszteljük Hoznék szenior urunkat mint jó papot, de vegyük figyelembe ezt: Hoznék ur magát nem jelölteti, hanem jelölik őt a magyarok, németek és magyarónok. Az ő megválasztása a szlovákok vereségét és a mi ellenségeink győzelmét jelentené. Azért kérjük önt az egész szlovák közösség érdekében, hogy minden erejével a mi Cobrda Vladimírunkat támogassa. A mellékelt röpcédulákat osztogassa szét az ottani egyházi funkcionáriusok között. Testvéri üdvözlettel Vrany Rudolf s. k. titkár." Hát ez nem a politikának az egyházi életbe való bevitele? Hát ez nem a nyílt felszólítás arra, hogy más vallásnak és nem keresztyének is avatkozzanak bele a püspökválasztásba és pedig pártpolitikai alapon? Hát a nem protestáns elnök-testvér röpcédula osztogatásai helyesek? Hát ez nem btin? De ideiktatom a cseh nemzeti szocialista párt egyik „egyházi körlevelét: „Mélyen tisztelt testvérek! Az evangélikus egyház Szlovenszkón a prevratig a szlovák nemzeti eszme hirdetője volt Most Jánoska György dr. püspök halálával uj püspököt kell választani a keleti egyházkerületben. Nemzeti csapás lenne, ha ezen választás alkalmával a németek, magyarok és magyarónok jelöltje győzne. Ezen elemek Hoznék nagyrőcei lelkész személyében találták meg jelöltjüket, aki most ugyan szlováknak adja ki magát (és agráriusnak), de az ő múltja egyáltalában nem lehet biztosíték nemzeti szempontból. Nagyon jellemző, hogy őt a magyarok és németek kandidálták. Az ő megválasztása a nekünk ellenséges külföldön is a magyarok győzelmének lenne tekintve. A prevrat előtti szlovákok jelöltje Cobrda Vladimir rózsahegyi lelkész, nemzeti szempontból fedhetetlen ember, aki a nemzeti meggyőződéséért a magyar éra alatt per- zekválva lett. Azért az összes szervezeteink hívják fel azon tagokat, akik egyúttal tagjai az evangélikus egyháznak, hogy informálódjanak az egyházi választási konvexekről, azonkon tömegesen jelenjenek meg s mindent kövessenek el, hogy az ő íestületük esetleg a helybeli magyarón pap ellenkezésére is szavazatát a szlovák jelöltre, Cobrda Vladimírra adja le. A csehszlovák nemzeti szocialista párt járási végrehajtó bizottsága, Kassán, Szmrz József s. k. bizalmi helyett Janocsek József s. k. ügyvivő, Kassa, 1930 február 17." Hát a szlovák, német és magyar lutheránusok egyházi életébe a cseh nemzeti szocialisták is, akik nagyrészt felekezetnélküliek, vagy szabad egyházba tartozók, beleszólhatnak és a mi templomunkban a cseh pártpolitikát szabadon űzhetik? Hát a szlovák lutheránusokat a cseh szocialisták uszítják a magyar és német lutheránusok ellen? Hát ez nem bűn? Az 1930 február 12-iki jelölő levélre, amely Nagytiszteletüségedet ajánlja, reá Írták Kol- benheyer Józsefnek, a kishonti egyházmegye esperesének a nevét, dacára annak, hogy ez ellen nevezett táviratban tiltakozott. Tudok még másról is, akinek a nevét meghatalmazása és akarata nélkül írták a jelölő levélre. Ezt úgy is Ítélhetik meg, hogy a kishonti egyházmegyébe, ahol az esperosségi felügyelő úgy is. mint járási főnök a legerősebb korteskedést fejtette ki, szükség volt annak a látszatnak a keltésére, hogy az esperes ur is, meg más jelentékenyebb férfiú is Nagytászeteletüséged mellett van, hogy a reparálhatatlanul tévedésbe esők erősítsék a meg nem engedett kortézia sikerét. Azonban, hogy ezt nem lehet Istennek tetsző cselekedetnek minősíteni, azt hiszem, ebben Nagytiszteletüséged velem egyetért. A belügyminiszter ág. evangélikus s ha mint ilyen végigjárta volna az összes egyházmegyéket, akkor is hibázott volna, mert tudta volna mindenki, aki józanul mérlegel, hogy akkor nem Slávik György dr., de a belügyminiszter korteskedik. De nem ez történt. Slávik György dr. mint belügyminiszter megparancsolta a lutheránus és róm. katolikus járási főnököknek, hogy „minden lehetőt tegyenek meg arra, hogy a járásukban levő ev. egyházak a szavazatinkat Cobrda Vladimírra, a liptói széniorra adják." A járási főnökök azután tovább adták a parancsot a lutheránus, a kálvinista, a róm. katolikus, a görög katolikus és az izraelita jegyzőknek, hogy „a népnek a lelkére beszéljenek," hogy a néplélek a jegyzői felhívás és reábirások hatása alatt csak abban lelje boldogságát, hogy Csobrda Vladimir liptói szénior urra adja szavazatát! Hogy a népleiket miért tudja a róm. katolikus vagy izraelita jegyző, és általában a jegyző legjobban kormányozni, azt úgy gondolom Nagytiszteletüségednek magyarázni nem kell. A Hanesz Emil rimaszombati járási főnök volt ág. ev. lelkész levelét ideiktatom. Hanesz püspökválasztási levele a jegyzőkhöz. Bizalmas saját kezébe. A Jegyző uraknak! Dr. Szlávit Juraj belügyminiszter ur megbízásából fordulok önökhöz azzal a kéréssel, hogy az ág. ev. püspök választása alkalmából, amely ezekben a napokban tartatik, minden lehetőt tegyen meg, hogy az ön körzetében levő ev. egyház a szavazatát Csobrda Vladimírra, a liptói széniorra adja le. Csobrda Vladimir, a liptói szénior az öntudatos szlovákok, evangélikusok jelöltje s most a gömöri egyházaknak kell bebizonyi- taniok, hogy ők is az öntudatos szlovák egyházakhoz tartoznak. Beszéljen a népnek a lelkére, hogy nemzeti kötelességét teljesítse. A szavazás minden eredményét közölje ide telefonon, vagy táviratilag. Rimaszombat, 1930. február 26. Hanes s. k. járási főnök. Ebből kétségtelenül meggyőződhetik Nagytiszteletüséged, hogy Nagytiszteletüséged nem csak a szlovák evangélikusoknak, hanem az öntudatos szlovákoknak, tehát a róm. katolikus, a görög katolikus, az ev. református és az izraelita szlovákoknak is a püspök-jelöltje volt, feltéve, hogy ezeknek a szlovákoknak az öntudatossá^a megvolt. Meggyőződhetik Nagytiszteletüséged ebből a bizalmas és a jegyzők saját kezébe utalt levélből, hogy a belügyminiszter ur nem volt tétlen, hiszen korteskedési megbízásokat adott a járási főnök uraknak, vagy legalább is a kishonti egyházmegyét is jelentő rimaszombati járás főnökének. Tehát az állami hivatalos hatalom beleavatkozásáról nem lehet kétsége. De a Hanesz Emil járási főnöki közigazgatási működéséről se lehet kétsége, aki a jegyző urakat valláskülönbség nélkül „kérte" fel, hogy beszéljenek a nén lelkére, hogy „teljesítse a nép nemzeti kötelességét," és szavazzon Nagytiszteletüségedre. Bizonnyal féltőiül az a kérdés Nagytiszteletüséged előtt: hát a nép, az istenadta nép nem volt rendben? Beszélni kellett a nép leikével? Hát azok önként nem tették volna meg, reá kellett birni ezt a választásokkor minduntalan megkeresett lelket arra, hogy Nagytiszteletüségedre szavazzanak? És ezt „a világ hatalmasainak** kellett tenni, mivel az egyház embereinek nincs „súlyt" jelentő szava s igy kapacitáló képessége? Hát akkor Nagytiszteletüséged megválasztásának a conditio síné qua nonja az volt, hogy a jegyzők, a járási főnökök, a belügyminiszter a hivatalos hatalmukat a néplélekkel szemben mozgásba hozzák s „minden lehetőt" megtéve kihozzák, hogy a kisebbség annyi, mint abszolút többség. De nemcsak Hanesz Emil tevékenységéről van itt szó. A többi járási főnökök is alaposan szóban vannak, bár ők ügyesebbek voltak, ők nem írásban hivatkoztak a belügyminiszteri parancsra, hanem csak szóban s a maguk „kérelmét" a jegyző urakhoz szintén nem levélben örökítették meg, csak négy- szemközti diskurzusban, s valószínűleg azt a parancsot is, amit Hanesz levélben kiadott, hogy „a szavazás minden eredményét közölje "Rimaszombatba telefonon vagy táviratilag," szóval adták le, tanuk nélkül. Mert hát ha nem igy lenne, miért korteskedett volna az a fránya izraelita jegyző a sárosi A I migrén |§ egy múló rosszullét! Ha szenved, dörzsölje be homlo- j|| kát és halántékát IflLPfll im \ ff* menthol-sósborszesszel ) Felerészben vizzel hígított Alpa- Ép ) borogatások igen kellemesen és p/ hűsítőén hatnak. i Csakis érintetlen plombáit Alpát ^ kérjen. * ni, egyházmegyében és az a másik izraelita jegyző az egyik szepesi egyházmegyében? Hiszen az izraelita jegyzőnek semmi privát érdeke nem fűződik ahhoz, hogy Nagytiszteletüséged legyen az ág. ev. püspök!? Viszont nem olvastam sehol az iránytadó törvényekben és rendeletekben, hogy a jegyző hatáskörébe van utalva az ág. ev. püspökválasztás helyi intézése! Nomina sunt odiosa! Annak a járási főnöknek a nevét, aki végtére nem irta ki a nevét a jegyzői parancsra, nem fogom elárulni. De miután az igazságot nem csak hirdetni, de keresni is kell, adok, ha Nagytiszteletüséged elfogadja, szerényen egy kis útbaigazítást, amelynek révén csalhatatlanul meg lehet találni az igazságot! Keresse meg Nagytiszteletüséged a volt Sárosmegyében azt a járási főnököt, aki róm. katolikus, a volt Abaujmegyében azt a járási főnököt, akinek Stósz a járásába tartozik és a régi Szepesiden azt a járási főnököt, akinek a járásában lakik egy igen buzgó izraelita jegyző s maga személyesen hallgassa meg ezen férfiúk ajkáról az igazságot. De megkérdezheti a kishonti, gömöri, aibauj-zempléni, sárosi, tátra- aljai és szepesi városi egyházmegyék területén élő összes járási főnököket, hogy vájjon a püspökválasztási kampány alatt nem érdeklődtek-e Nagytiszteletüséged valamely szegény lelkész-testvérénél, hogy rendbeu van-e a kongruája és a szavazata, mert ha a kongruája nincs rendben, úgy rögtön rendbehozzák, még a püspökválasztás előtt, de ha a szavazata nincs rendben, akkor nincs mit remélnie a püspökválasztás után sem, mert törvényes akadály, vagy hiba van. Ha Nagytiszteletüséged nem venne fáradságot magának az igazság keresésére, vagy ha a megkérdezett járási főnök urak memóriája megromlott volna, úgy nb. óhajára szívesen fogok szolgálni kokrét esetekkel. Mindezek után pedig tudomására hozom Nagytiszteletüségednek, hogy az említett egyházmegyékben Nagytiszteletüséged több szegény lelkésztársát a kongnia és az állampolgárság terén megfenyegették, Ígéretekkel kapacitálták! Tehát nemcsak a nép leikével, de a lelkész lelkekkel is erősen beszélni kellett, hogy teljesítsék nemzeti kötelességüket és Nagytiszteletüségedre szavazzanak. De tudomására hozom azt is Nagytiszteletüségednek, hogy van olyan egyházközség, a nevét is megmondom, Baradna, ahol a jegyzői szép szó, illetve a kilátásba helyezett jövőbeli események nem voltak elég hatásosak s a pálinkához kellett folyamodni! És a pálinkán keresztül a jegyző győzött, mert a nép lelkére oly hatással volt, hogy az teljesítette nemzeti kötelességét és az egyházközség Nagytiszteletüségedre szavazott! Ennek a szavazatnak az illatát nem hiszem, hogy elbírná a püspöki palást! De azon is gondolkozni lehet, hogy nem ez a megfertőzött szavazat volt-e az abszolút többséget megadó 82-ik szavazat? Meg kell emlékeznem még, ha becsületesen fel akarom világosítani Nagytiszteletüségedet, arról, is, hogy miként lett a püspök- választásnál a nemzeti egyenjogúság kérdése kezelve. És ennek a nyomában fel is tehetem a kérdést, hogy mi van vagy mi lesz a felebaráti szeretettel? Hanesz levele maga elárulja, hogy a német és magyar evangélikusok arra a megítélésre vannak szánva a Nagytiszteletüséged abszolút többségének soviniszta részéről, hogy szóba se jöjjenek ott, ahol jogokról lehet szó. De a republikánus párt idézett „egyházi** körirata is világosan beszél! Nemzeti egyenjogúságot, amit az Egyházi Alkotmány 5. paragrafusa világosan pro1--lámái, abszolúte nem ismer. Nagytiszteletüségedet ugv állítja be, mint. a magyarok, németek és in agya-
